Pesti Napló, 1861. április (12. évfolyam, 3342-3365. szám)

1861-04-20 / 3357. szám

a tisztelgésre különben is begyű­lt nagyszámú értelmiség részvéte mellett s abban történt meg­­állapodás, hogy ott kezdjük, hol 1848-ban vé­geztünk. Az akkori 153-ból álló képviselő-vá­lasztmány 93 most is élő tagja összegyűl s a nemzeti érdekek tekintetbe vételével számát rocgszaporitván , maga magát kiegésziti az 1848-diki pozsonyi országgyűlésen hozott XVI. törvényczikk értelmében s azután a tiszteket megválasztja a XVII. törvényczikk értelmében. A második eldöntő kérdés volt, hogy az 1848-i magyarhoni vagy erdélyi forma szerint legyen-e a megyei tisztség szervezve; az utóbbi lön elfo­gadva, mivel az 1848-iki erdélyi országgyűlési törvények I.czikkje 3. §-a azt mondja, hogy Er­dély közigazgatása és törvénykezési rendszere, egy közös bűngyűlésig, mig erre nézve a bizott­mány munkálatát beadja, marad a régi. Főispá­nunk meggyőző okokkal s világos törvényekkel c­áfolá meg azok véleményét, kik ősgyűlések tartását s erre falusi képviselők választatását inditványozák, mert a dolog sü­rgetősége s más körülmények a megye gyors szervezését igény­lék, mi csak az elfogadott fentebbi nézetek mellett eszközölhető; ez okán e hó 18-áig hi­vattak össze az 1848-ki képviselő választmány tagjai. Április 12-én délután Deés városa szervezése t­rgyában történt előleges értekezlet főispánunk elnöklete alatt. Itt, mint a megyére nézve, ideiglenesen az 1848. előtti rendszer szerinti vá­rosi szervezés mellett szóltak a körülmények, s abban történt megállapodás, hogy az 1848-iki választott közönség tagjai hivassanak össze, magukat egészítsék ki,­­ válasszák meg sietve az ideiglenes tiszti kart. Ezen választott kö­zönség 50 tagból állott, melyből ma csak 30 él, s mivel ezeket tisztán megnevezni nem leh­etett, de a jelenlevők is lemondottak állá­sá­­ról, a volt városi tisztség lemondása után a választott közönség egészbeni újra választása lön elhatározva, egy ápril 13 án, főispánunk el­nöklete alatt tartott választatott községi gyű­lésben; választó képességgel bírnak mindazok, kik az 1848-ki pozsonyi országgyűlésen hozott törvények szerint mint választó képesek kijelöl­­vék;s ezek összeiratván, számok 360 ra megy s a képviselő választmány tagjainak megválasztása már folyamatba van, mely azután a tiszti kart választja meg. r. 1. S. A. Ujhely, april 17. 1861. (Előleges közlés.) Zemplénmegye közgyűléseit f. é. apr. 15-én kezdé meg. Szentiványi Vincze ur ő maga indítványa folytán az állandó megyei törvény­székek felállítása és szervezése elhatároztatott. Eszme rokonságnál fogva a Hétszemélyes ki­rályi táblákhoz, úgy szinte az 1847/s-diki tör­vények szelleme és tartalma által megölt kerü­leti táblák s váltó törvényszékekhez történt törvénytelen és nemzetellenes szellemű kineve­zések ellen jegyzőkönyvi óvás létetett, — bi­zalmatlanság szavaztatott, s 9 szellemben a fel­séghez felírás menesztetik. A haza iránt érdemeket szerzettek közül tisz­teletbeli bizottmányi tagokat egyhangúlag s közakarattal megválasztattak. Francziák: Na­poleon herczeg, Touvenell, Favre Gyula. An­golok : Dumcombe, Dunloup. Olaszok: Gróf Cavour, Garibaldi József. Porosz: Báró Vincke. Osztrák : Dr. Schuselka. Magyarok: Gr. Tele­­ky László, Deák Ferencz, Csernovics Péter,­­ Scitovszky NI. János prímás, Lonovics József, Bartakovics Béla érsekek, Báró Bémer László, Popovics Bazil püspökök. Írók: B. Kemény Zsigmond, Jókai Mór, Dr. Fáik Miksa; művé­szek : Egressy Gábor, Feleki Miklós ; a­kik a száműzetés sanyarú kenyerét eszik: Horváth Mihály, Klapka György, Türr István, Vetter, Pulszky Ferencz, Ujházy László, Vukovics Se­bő, Horn Ede, Duka Tivadar. Tisztelet az érdemnek! A részleteket közelebb. Oláh Dani: Különfélék. Pest, apr. 19. — A „M. D.“ írja Vukovárról, hogy az 1847-ki mód szerint a zágrábi országgyülé­se megválasz­tott követek gr. Khuen Henrik és Zsivkovich al­ispán azon utasítást kapták, hogy csak a Magyar­­országhoz való csatlakozás értelmében működje­nek. A két követ 19-kén reggel érkezik Pestre.­­ Bécsi hírek szerint K. Hübner többször tar­tott értekezletet az államminiszter Schmerling úr­ral. Ebből azt következtetik, hogy Hübner urat a kabinetben szeretnék látni, de ma erről szó sem lehet, miután Hübner a Schmerling-programmal egészen ellenkező véleményben van. Hübner ugyan­is a német-szláv tartományok közös képviseletét óhajtja, külön Magyarországtól s társtartomá­­nyoktól.­­ A M. O. beszterczei levelezője szerint arra­felé nyüzsög a sok röpirat a bezirkerek titkos és nyilvános kihágásairól és egyéb emlékezetes galád eljárásukról. Ugyancsak Beszterczén f. hó 8-án történt, hogy a piaczon két szekér dohányt a finan­­czok, zsandárság segélyével letartóztatván, a (meg­jegyzendő, szász) polgárság segélyére sietett a károsított árusoknak,­ míg Strabiger polgármester a szaglárokat elűzve, a dohányt a városházhoz kísértette, onnan pedig átadta a pénzügyigazgató­ságnak. Eddig jól ment, hanem itt már nem jól van. Mért nem adták vissza a törvényes tulajdo­nosoknak ? Este a polgárság éji zenével tisztelgett az „erélyes“ polgármesternél. Itt és az utczán a nép „Hoch die Union !“ „Hoch Ungarn!“ kiáltás­sal járt fel s alá.­­ A szabadelvű bécsi „Fortschritt“ egy alkot­mányos megintést kapott, mert a közelebbi utczai csoportorulásokról tett közlésében azokat, mint „jogosult nyilatkozatát és örvende­tes jeleit a lakosság erkölcsi érze­­t­é­n­e­k­ nemcsak közli, de némileg jóvá is hagyja. — Folyó hó 16- és 17-én volt az összes ma­gyarországi izraeliták küldöttjeinek értekező gyű­lése a pesti zsinagóga épületében. Jelen valának, nemzetiségünk lelkes apostola dr Löw, szegedi fő­rabbi ; Fischer Mó az európai hírű herendi por­­czellángyár közbecsülésben részesülő derék tulaj­donosa , a szép tudományos műveltségű Hollander Leo Eperjesről; dr Meissl pesti főrabbi és dr. Gross, a váradi híres orvos és mások. A gyüleke­zet a tanácskozások eredményéül egyhangúlag el­határozta, hogy, a­miről szó volt, a nemzeti képvi­­selőházhoz a zsidó kérdést illetőleg petitiót beadni nem fog, és e végzés indokait a napokban megje­lenendő emlékirat által fogja nyilvánosság elé ter­jeszteni.­­ A Kr. Ztg. egy romai magán­levél után azt a hirt közli, hogy ő szentsége, azon esetben, ha Romát csakugyan el kell hagynia, Ausztria,­ Né­metország,­ Belgium­, Izland és Spanyolországban körutat tesz. — Nyilatkozat. Részemről kinyilatkozta­tom, miszerint én az értekezletben, mely f. hó 17. mélt. gr. Károlyi Ede urnál tartatott, csakugyan indítványoztam, hogy a magyar zsidóság részéről egy általános országos művelődési egylet a haza szabadelvű intézményeivel párhuzamosan járva, alakittassék. Egyéb javaslatokba nem bocsátkozom, Pest apr. 18-án 1861. Löw Lipót, szegedi főrabbi. —A pesti jótékony nőegylet f. é áp­ril 21-től május 18-ig terjedő 4 hétre jelenleg létszámban álló 449 szegény számára, kik közöl 49 új, és 400 már előbb is részeltetett, 1842 frt 70 kr o. é. összeget utalványozott, és pedig hetenkinti részesülésben álló szegények­nek 361 frt 55 kr, havonkint és 64 évenkint ré­szesítetteknek 1220 frt 21 krt, egyszer minden­korra segélyzett 42 szegénynek 217 ft 75 krt, az egyleti szemhályoggyógyintézet részére 43 ft 69 krt. Ez alkalommal a választmányi nők szegények állapotát tárgyazó 54 vizsgálatról tettek je­lentést. Az egylet kötőintézetében jelenleg egyéb munkára nem képes 19 szegény talál foglal­kozást és keresetet. A szemgyógyintézet­ben jelenleg 7 beteg gyógyittatik díjtalanul. "­­ Kovács Ágoston mohácsi esküdt nyilatkozik, hogy honvédkori napló-jegyzeteit, melyeket Szilá­gyi Sándor fölhívása folytán 1850-ben az általa akkor kiadott Emléklapok számára irt, nevezett szerkesztő több csekély értékű kézirattal egyetem­ben 150 pírért Korányi Viktornak adta el, é­s most Korányi Viktor nemcsak a valódi szerző megnevezése nélkül, hanem épen saját műve gya­nánt bocsátja világ elé. — A pesti ág. hitv. evang. magyar egyház ápr. 17-én tartatott közgyűlésében, az egyetemes egyházi felügyelőre megkivántató kije­lölés szavazatát: első helyen Szentiványi Márton (liptói főispán), második helyen Radvánszky An­tal (zólyomi főispán) és harmadik helyen b. Pró­­nay Gáborra adta.­­ A nyugati vaspálya az első, mely vo­natain a légszeszvilágitást életbe léptette. Minden kocsiban egy ruganytömlő van alkalmazva, mely­ben bizonyos időre pontosan kiszámított mennyi­ségű világitó anyag létezik. A próbák jól sikerül­tek, s ezek szerint a világítás ezen módja az olaj jelenlegi drágasága mellett takarékosság szempont­jából tetemes előny­nyel bír. — A „M. 8.“ mai száma egy czikket, hoz a bu­dai magyar színészet állandósítása érdekében, s mi tökéletesen egyetértünk a czikk írójával, ki a négy német színházból egyet Molnár társulatának szán, — mert azonfölül, hogy Magyarország test­­vér fővárosában négy német színház van, a ma­gyarságnak is elkelne még egy. — A bécsi egyetemi hallgatók és technikusok egy nyilatkozatot tesznek közzé, melyben kinyilat­koztatják, hogy az utóbbi napokban a tanulók, mint olyanok, minden utczai tüntetésektől távol tartották magukat. — A bécsi utczai csoportosulások alkalmával elfogottak egy része 10—30 vesszővel lakott a tüntetésekért. — A „W. Zig“ megc­áfolja azon hírt, mely sze­rint az e hó 14, 15 és 16-án elfogottak szabadon eresztettek volna. Szerinte csak hárman eresztet­tek el, miután nem bírták rájuk kisütni, hogy vét­kesek, s azok, kik már kiállották büntetéseiket, a többiek, a Fiszt, szerint néhány száz, még fogsági vizsgálat alatt vannak.­­ Kimutatása a Petőfi szoborra alólirott­nál begyült összegeknek. III. közlés. — Sipos Gábor ur ivén Szarvasról 14 ft. Izsákról a febr. Irén e czélra rendezett bál jövedelméből 5 ft 30 kr. A somogyszőlős-györki tisztség beküldött 12 ft 60 kr. D­e­grsó Adolf ur ivén Gyuláról 13 ft 30 kr. Kl­é­n­a­n­t­z J. ur ivén Bajáról 14 ft. T­i­r­t­s­c­h Rezső ur ivén Selmeczről 107 ft 60 kr. T­ü­k­ö­r­y István ur ivén Gyuláról 9 ft. A Pesti Napló által Jámbor Lászlóné részéről : (Pestről) 5 ft. Re­ményi József ivén 11 ft 80 kr. Jeszenszky Danóné ivén Balassa-Gyarmatról 27 ft és 3 arany. Jeszenszky Sándor ivén B.-Gyarmat­­ról a maga és gyermektársai zsebpénzéből 9 ft 60 kr. L­ő­w Lipót főrabbi ur ivén (Szeged és Kani­zsáról) 75 ft 75 kr. Összesen 305 ft 95 kr és 3 arany. — Ehhez adván az első és második közlés összegét 5215 ft 30 krt.alólirottnál eddig begyült: 5521 ft 25 kr­t. ért. és 5 arany, 1 tallér, 3 db ftos, 6 huszas és 1 tizes, mely összegek a pesti ta­karékpénztárba letétettek. Kelt Pesten, 1861 apr. 16 án. Reményi Ede 8. k. (Régi postautcza, 2. sz. a.)­­. A nemzeti kör több tagja által kedden f. hó 23-án esti 8 órakor a kör helyiségeiben jelen or­szággyűlés korelnökei se napokban az alsó­ház által választott elnök s alelnökök tiszteletére egy nagyszerű barátságos lakoma rendeztetik, mely ünnepély alkalmával a hazafias és életes áldomások mellett Patikárus Ferkó újból egyenruházott első magyar zenebandájának bájos zenedarabjai fűszerezendik a lakomát. — Távirati tudósítás a bécsi bör­zéről: apr. 19-én 5°/o metalliques 63,60 ; nem­zeti kölcsön 75,40; bankrészvény 718; hitelinté­zet 158.9; londoni váltó 150,30; arany 7 frt 11 kr. NEMZETI SZÍNHÁZ. April 20-ára van kitűzve: „Bank Bán.“ Opera 3 felvonásban. Politikai események. ANGOLORSZÁG: A „Times“ bizonyos Bad­­dibbu-expeditioról beszél, melyet a „Szövetsé­gesek“ t. i. angolok és francziák nyugati Afri­kában Gambia folyam mentében még február hóban­ létesítettek. Azt mondja többek közt, hogy ezen expeditionak sem indító okát, sem czélját nem ismeri, csak annyi jutott tudomására, hogy 14 hadi kőzös negyven mérföldnyire fölfelé eve­zett a nevezett folyamon s ott egy földvédőt bombázni kezdett, melynek fekete védői három óráig vitézül áltották ki a rettenetes tüzelést; hogy Carowon városa bevétetett, feldulatott, hogy Sabba városa mellett véres összecsapás történt. Az afrikaiak 500, a szövetségesek 50 embert vesztettek. A jocardói király végre­ békét kért azon nyilatkozattal, mikép kész egyebek közt egy marhanyájat és 100 frtot fizetni. Ezen hős tetteket mond a „Times“ épen nem akarjuk nevets égesekké tenni, de mégis szeretnék tudni, mi czélból hajtottak végre? ! Az egész hadjárat, hacsak majd a kellő felvilágosítás más színben nem tüntetendő fel, annyira hasonlít a rablóka­landhoz, mint a tojás a tojáshoz. E napokban halt meg hosszú betegeskedése után falusi jószágán Cronhill Berwik lord, ko­rának 61-ik évében. Az angol marhatenyésztők nevezetesebbjeinek egyike volt ő, mellette szen­vedélyes gépész, jeles lövész is volt, de a­­poli­tikával sohasem bíbelődött. E Stempel- gyűlölő korszakban megemlítjü­k azon bámulatos eredményt, melyet a Gladstone által a tavalyi budgetbe behozott különf­le,úgy­nevezett „pennys tempel“ek okoztak.Tudni kell, mikép minden be-és kihozandó csomagokra (Angol kispénz)­pennys­ tempel vala ragasztandó, s ezen új financziális műtét következtében a fő kincstárőr legalább is 300,000 fontnyi tiszta jövedelmet várt, mi azonban a kimutatás szerint 130,000-re zsugorodott össze. Más tárgyakra szabott ilynemű bélyegpénzből pedig, míg 100,000 fontot reméllett, csak 9000, vagy 5000 fontot kapott. Nem hiában viseltettünk mi ma­gyarok is oly világhíresé lett előszeretettel a 12 éves szempeles világ iránt! Legalább most már nem mondhatják rólunk, hogy csak mi gyűlöl­jük a szokatlan bélyegadót, miután az angol kereskedők tömegesen nyilatkoznak,mikép ama csekély bélyegjövedelem nem érdemli meg azon alkalmatlan zaklatásokat, melyeket a kereske­désben előidéz a kereskedői testület számára. Sőt annyira ment a dolog, hogy London legte­­kintélyesb firmái ápril 13-án egy emlékiratot nyújtottak be a kincstári kanc­ellár­iák, mely­ben a bélyegadó megszüntetését kívánják. London, ápr. 15. Az alsóház mai ülésé­ben előterjesztő Gladstone a budgetet. Az ál­lamkiadásokat 69,900,000 fontra, a bevételi összeget pedig 71,823,000 fontra tette s így a felesleg, melyet már múlt számunkban emlí­tettünk, 1,923,000 fontot mutat; mi minden­esetre szép eredmény ily válságos pénzvilágban, midőn egyik másik államnak a kincsek terem­­tője, a jó Isten is alig tudna annyi pénzt elő­varázsolni, hogy csak új adósságtételre ne szo­ruljanak! Ez eredmény okozta, hogy a jöve­delmi adó leszállítható lett. A papíradó végkép eltöröltetett s ezenkívül még egyébnemű adó­zásokat is b­eleszállítandóknak vél Gladstone úr, mi a papíradóval körülbelül 1,515,000 fon­tot tenne. És daczára ezen adóleszállításnak, még mindig felülmúlná a bevételi összeg a kia­dásit 408,000 fonttal. Ki ne hinné, hogy eme pénzügyi előterjesztés tetszéssel fog fogadtatni ? FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ ápril 16-ról szóló legújabb tudósításai közt jelenti: „Bécsből azt írják nekünk, hogy ausztriai csá­szár ő Felsége május első napjaiban útnak akar indulni, meglátogatandó a birodalom különféle tar­tományait, s személyesen érintkezésbe teendő ma­gát a különféle diétákkal. A császárt, mint mond­ják, ezen útjában kisérni fogja császárné őfelsége, a­kinek Madeirából való visszatérését april vége felé várják Bécsben.“ — A „Moniteur“ ápril 16-kán a következő szavakkal jelenti az albániai partok zárlatát: „Ezennel hírül adatik, hogy a császár kormá­nya az ottomán kapunak egy, ramazan-hó 16-án 1277 (martius 27. 1861) kelt emlékirata által hi­vatalosan értesittetett, miszerint az albániai partok D­u r­a­z­z­ótól kezdve a szomszéd osztrák hatá­rokig zárlati állapotba helyeztettek, és hogy a tö­rök tengeri haderők meg vannak bizva a blokáda szabályszerű gyakorlásával, mely 1861. ápril 13- tól kezdve életbe lép.“ — A „Patrie“ ápril 16-ig érkezett legújabb közlése az orosz-lengyel dolgokról így hangzik: „Egy magán sürgöny jelenti, hogy véres össze­ütközés történt volna Kiew­ben, mely város a haj­dani Ukrajnához tartozik, azon nagy területhez, melynek egy része egykor Lengyelországé volt, és a melyet Oroszország csupán 1774 óta bir egé­szen.­­ Nem tudjuk meg van-e hitelesen erősítve e sörgöny, de azt határozottan tudjuk, hogy a kie­­wi fiatalság, mely az orosz szabadelvű mozgalom élén áll, néhány nappal ezelőtt nagyon rokonszen­vező föliratot küldött a varsói lakosokhoz, és hogy ezen, teljesen békés demonstratio következtében egy néhány fiatal embert, a­kik az ország legna­gyobb családaihoz tartoznak, elfogtak és a várba zárattak. — Más oldalról arról értesülünk, hogy K­r­u­­­e­ff tbnok, a ki a Lublinba küldött segéd­csapatokat vezényli, 13 án Kochba érkezett, és a falusi lakosokat több helyen egybe seregelve, de fegyvertelenül és Lengyelországért imádkozva ta­lálta.“ — Y­g­­­y basa az új török követ megérkezett Párisba. — Metternich liga volt belügymi­niszteri palotába tette át lakását. B­­­x­­­o­thnok ápril 15-én szándékozott Páriából Turinba visz­­szautazni. — Az Olaszországból, különösen Turinból Párisba érkezett legújabb tudósítások nehezen orvosolhatónak tüntetik föl a Garibaldi és a mérsékeltek közötti feszültséget. Garibaldi Tu­rinba érkezte óta új helyzet alakult. A tábor­nok ezelőtt csak Cavour és hívei ellensége volt, s a dolog ilyetén állásában a király azzal vigasztalhatta magát, hogy a legroszabb eset­ben, és csak rövid időre a két ellenfél egyikét föláldozhatja a másiknak. Most azonban Gari­baldi a kamrai többséggel tűzött össze, s a sza­kadás ezáltal sokkal tágabbá lett. Garibaldi azért ment Turinba, hogy a királyt tervei tá­mogatására bírja. A király a parlamenti több­ségre hivatkozván, Garibaldinak csak egy rész­ben, jelesül tiszteinek alkalmazását illetőleg engedett; ellenben a garibaldista hadsereg újra szervezését a kívánt alakban megtagadta azért, mert Ausztria kijelente, hogy minden ön­kéntes csapattal­ támadó mozdulatot háború esetnek tekint. Már pedig támadó mozdulat nélkül ezen sereg újra szervezése czél nélkül, volna. — A franczia törvényhozó test előtt egy tör­vényjavaslat van, mely az ázsiai tengereken felállítandó rendes postahajó járást tárgyazza. E szerint minden hónapban gőzösök fognak menni S­u­e­z­ből Adenen, Point de Galle-on és Singapuron keresztül Saigon­ba (1900 teng. mföld.), Adenből Reunion szigetre (825 mf.), Point de Galle-ból Pondicheryn és Madrason keresztül Chandernagorba (450 mf.), Singapur­­ból Bataviába (180 mf.), Saigonból Manillába (360 mf.) s Honkongon keresztül Shanghaiba (570 mf.). A császári messagerie-társulat, mely ezen hajózást elvállalná, kapna ezért 2­­ éven át évenkint 6 millió frankot. A fővonalakon járó hat gőzösnek 500, a mellékvonali nyolcz gőzösnek 228 lóerejűnek kell lenni. NÉMETORSZÁG. A „Dresdner Journal“ egy a német nemzethez írt forradalmi fölhívást kö­zöl , melynek eredeti nyomatott példánya a postabélyeg szerint Bernből küldetett egy drez­dai polgárhoz. Tartalma főleg Ausztria ellen van irányozva, egy légió alakítását tervezi, aláírva: „Das Gen­er­aldir­ect­ion.“ A D. Alig. org semmi nagyobb súlyt nem fektet e fölhívásra, de mindazáltal, mint a kor nyilat­­kozványát, figyelemre méltónak tartja, melyet a sajtónak ignorálni nem szabad, s ez okból egész terjedelmében közli. Lássunk néhány főbb pontot belőle: „A fecsegésnek és fölirat-küldözgetésnek ideje lejárt­ a működés, a tettek kora következett el reánk. Jelszavunk most: „Győzelem, vagy h­a 1 a 11“ A szegény leigázott haza kiált: „Honfiak, fegyverre ! Férfiak csatára ! Előre­­ szolga-véren át jutunk a győzelemhez ! “ E kiáltást meg kell halla­nunk s kiszállanunk a becsület mezejére. Erőnkkel a népek fölszabadításának nagy művét elő kell se­gítenünk, s Németországot elfoglalnunk a németek számára. De hiszitek-e, hogy meg lehetne hazánkat szabadítanunk más után, mint az ausztriai biroda­lom szétrombolása által ? Gondoljátok , hogy Po­roszország az ő gyűlöletes politikájával segitni fog bennünket, hazánk egységének, szabadságának és nagyságának visszaszerzésében ? — Ha eredményt akarunk kivívni s erre tökéletes biztonsággal szá­molni, úgy ezeket kell cselekednünk : 1. A többi elnyomott népekkel egyesülve, az osztrák monar­chiát megdöntenünk, az olaszoknak, magyaroknak, lengyeleknek átengednünk azt, a­mi az övék, az ausztriai­­birodalom német részét első né­met területnek nyilatkoztatnunk, s a parlamentet egyelőre oda helyeznünk,­­ hogy onnét aztán a többi német terület annektáltathassék. 2. A hazának demokratikus köztársasági alkotmányt adni félre tévén a fejedelmekhez minden ra­gaszkodást. 3-szor. Az uj Németországban a régi határok eltörlendők, ország- és tartomány elne­vezések megszüntetendők s az ország közép, északi, keleti, déli­ és nyugati kerületekre osz­tandó ; minden kerület saját közigazgatással bíró megyékre, községekre lenne fölosztandó, úgy azon­ban, hogy az egészen erős álladalmi egységgel bír­jon. — Velencze és Tirol déli része az olaszoknak engedtetvén át — elkerülhetnék a rajnai háborút, s Németországot kiszabadítanánk ezredéves nyo­morult állapotából.“ A fölhívás a békés utáni működést a német nemzeti egylet teendőjének mondja, a hadi mű­ködés központjául pedig a genuai általános né­met választmányt jelöli ki, különösen a déli se­reg számára. Végül fölhivatnak a németek, ily választmányoknak alakítására egyebütt is, hogy így fegyverek és hadsereg elé lehessenek te­remtve.­­ Mint a berlini börzelapnak írják, Schlez­­w­i­g­b­e­n 20,000 dán katona áll, kik határozott parancsot kaptak, hogy ha a kérdés alatti te­rület határát végrehajtó sereg lépné át, azon­nal mozduljanak s a veszélyeztetett területet védjék meg. Igen valószinü tehát, hogy az összeütközés Rendsburg táján történend, mint a mely territorium leginkább tárgya a határ­vitának. Altonában ápril 13 án reggel az utczasarkokról a rendőrség falragaszokat sze­dett le, a­melyek által a holsteiniak fölszólít­­tattnak, hogy mint németek ne szolgáljanak a dán hadseregben saját testvéreik ellen, és ne segítség önnön hazájukat rabigába verni. LENGYELORSZÁG. A boroszlói újságnak Írják f. hó 14-ről Varsóból: Ma minden fegyver- és vaskereskedőnek megparancsoltatott, hogy minden birtokukban levő ölőszerszámot, még a nagyobb késeket is, a várba vitessenek. — Minden külföldi lap, mely az itteni ápril 8—9-diki mészárlásról tudósítást tartalmaz , az itteni postán még mindig lefoglaltatik. A színház folyton zárva van, és mint értesültek erősítik, zárva tartása hosszabb időre nem so­kára ki fog hirdettetni, azon ürügy alatt, hogy épületét javítják. — A Zamojszkyval­ alku­dozások folytattatnak. Egészben véve — né­hány humoristicus lámpa demonstrate kivéte­lével — szomorú hallgatagság borul el váror­sunkon , mint a nyári zivatart megelőző csend és tikkasztó levegő. Ma minden katholikus templomban és azok ajtai előtt az összesereglett nép által az isteni tisztelet végeztével az „Is­t­e­n szabadítsd meg e hont“ kezdetű haza­fias dal énekeltetett. Egyéb tüntetések, melyek­ről ma hír keringett, nem történtek meg.­­ A Lengyelország minden részein elterjedt izgatottság a varsói katastropha által legke­vésbé sem csökkent. Lublinban, Kalisban s más helyeken közbiztonsági hivatalok alakultak, constablerek neveztettek ki, s egyéb rendelke­zések történtek a csend fenntartására. Varsóból utólagosan írják, hogy 7-én a lengyelek részé­ről kihívások nem hiányoztak volna. A herczeg helytartónak, midőn a népet szétosztásra fel­­szólítá, azt felelték, hogy a nép itt itthon van, a­mit ő róla nem lehet elmondani. Felszól­ták őt, dobja el lovagkorbácsát, segédtisztjét szi­varral kínáják meg. Varsói lapok szerint a len­gyel tisztek megtagadták a lövetést, és ezért agyonlövettek. Ugyan a sors ért egy Karsnicki nevű lengyel tisztet, a­ki a várban hat ágyút be­szögezett, de a hetedik beszögezésénél rajta kapták. Egy másik tisztnek sikerült külföldre menekülnie. Távirati jelentések: Washington, april. 6. Harczi hírek ér­keztek ide. Állítják, hogy Pickens erőd a déli államok által megtámadtatok. Anderson fölszó­­líttatott volna, hogy Sumpter erődöt 48 óra alatt odahagyja, különben bombáztatni fog. Egy fregatt é­s más hajók tökéletesen fölszerelve el­indultak dél felé. Esti posta, Pest, ápr. 19. — Említők közelebb, miszerint Cavaur gróf Napoleon császár közbenjárását kérte fel, hogy a pápa ne engedje tovább II. Ferenczet Rómá­ban tartózkodni, miután az örök város minden nápolyi területen szőtt cselszövények tűzhelyévé lett. A kölni lap úgy hallja, hogy II. Ferencz el van határozva állandó lakást venni Rómában. E körülmény ha áll, csak siettetni fogja a ró­mai kérdés megoldását. — About ur munkája a „Római kérdés,“ mely eddig el volt tiltva, csekély változásokkal és új élőbeszéddel megjelent. — Dotezac urat, a kopenhágában lévő követet, egy időre Párisba hívták. — A kölni lapnak írják Párisból április 16-ró. „Itt ma azon hir van elterjedve, hogy a had­ügyminiszter körlevelet intézett az osztálytá­bornokokhoz, melyben arra szólítja fel őket, tu­dassák határozatlan időre szabadságolt kato­náikkal, hogy magukat az ezredeikhez beállí­tásra készen tartsák. Ezek, a­mint az olaszor­szági háború előtt is történt, megint előbbi rangjokkal fognak a hadseregbe belépni.“ Ugyanazon lap írja, hogy a chalonsi táborba az oda szánt csapatok egy része már megérke­zett; hogy azonban e csapatok, melyek M a­c- Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond. * M a h­o n tbnagy vezénylete alatt vannak, csak rövid ideig maradnak ott, tovább menvén kelet felé, s a császári test­őrségnek engedvén át a tábort. A császár a tábort rövid idő alatt meg fogja látogatni; tábori készületei már elindíttat­­tak Chalonsba. — A t­ni a­­­e hg röpiratát szigorúan meg­rostálja a „Times“. „Egy orleansi herczegnek — úgy­mond — nem szabad bámulni a nápolyi királyt, se a pápát, se olyan katonai kalandort, a­milyen Lamorid­ére“ — azután azon meg­győződését fejezi ki, hogy Aumale­ng az ő vádjaival a szárd kormány ellen, az ő szána­kozó érzelmeivel II. Ferencz és a castelfidardói legyőzött iránt nem fog semmi rokonszenvet éb­reszteni Angliában, legalább az angolok közt. Az angol lap csupán az Orleáns-család ér­dekét tekintve, csaknem hajlandó szerencsét kí­vánni Aumale herczegnek ahoz, hogy röpiratát letiltották, s nyíltan kimodja, miszerint Lajos fülöp fiaira nézve jobb lenne elvonultan élni, úgy, mint éltek 13 évek óta, a­midőn legalább a szabadelvű párt rokonszenvét bírták még Francziaországban is, semhogy ezen rokonszenv elvesztését koc­káztatni, csak azért, hogy vágy­társaik elleni tehetetlen nehezteléseiket kielé­gítsék. — Turinból írják a kölni lapnak : A Gari­­baldi-féle hadsereg újraszervezésének főbb pont­jai : Már szolgált tisztek képezik a három osz­tály törzsét; ezeknek mindenike két brigade gyalogságból, két vadászzászlóaljból, egy üteg­ből és egy század génjéből fog állani; ezen kü­lönböző osztályok tábornokai bizottmányt ké­peznek, a miniszter elébe javaslatotokat ter­jesztenek s csak oly tiszteket vesznek tekintet­be, kiknek rangfokozata el van ismerve, a be­osztott tisztek behívásig rendelkezhetési álla­potba helyeztetnek, és a kormány határozza meg az időt és helyet, hogy hol és mikor tör­ténik a szolgálatbalépés; a toborzás csak sor­sot húzott egyénekre terjedhet ki, de 19 évnél ifjabbak is felvehetők, ha ezek nincsenek beírva a besorozottak névsorába. Az osztályparancs­nokok kívánságára a tisztek, hogy valamely tanfolyamban részt vegyenek, bizonyos tartóz­kodási helyre utasíthatók. A rendeleten meg­látszik F­a­n­­­i befolyása, s a­mennyire ér­tesültem , a Garibaldiak táborában nincsenek vele megelégedve. Ezért némi nyugtalansággal várják Bixio megérkezését. A dolgok jelen állásában, s Cavour őszinte törekvése miatt, ki Garibaldival jó viszonyban akar maradni, való­színű, hogy Fanti nem sokáig tartja még kezében a hadügyi tárczát. Egy másik nagy akadályul fog szolgálni a Garibaldi által beadott törvényja­vaslat feletti egyezkedés. Fanti tb. vele néhány miniszter és több parlamenti tag ellenezni fogja azt jelen alakjában. Valószínű, hogy Garibaldi is beleegyezik a terv átdolgozásába, és ha nem tévedek, az alkudozások eziránt meg is kezdőt­tek. De azt hiszem, hogy Bixio megérkezéséig semmit se fognak e kérdésben véglegesen hatá­rozni. Bastogi úr szorgalmasan alkudozik né­hány ideérkezett pénztőzsérrel. A kormány a kölcsön egy részét nyilvános aláírás útján óhajtaná fedezni. Hallomás szerint az alkuval még nem sokra mentek. Robilant ezredes bi­zalmas küldetéssel Nápolyba megy Carignan herczeghez. Beszélik, hogy Romával az alkudo­zások újra megkezdődtek. — Az Opinione írja, hogy Velenczében, Ve­ronában és Vicenzában a községtanács tagjai nagy részének kimaradása miatt a követvá­lasztásra egybehívott gyűlést nem lehetett meg­tartani. Paduában a községtanácsnak egy tagja se jelent meg. Udineben elég választó jelent ugyan meg, de a választás három oly egyénre esett, kik most az olmützi várban ülnek. — Nápolyba ápril 12 én 40 egyén érkezett Rómából, kik azonnal elfogattak, és a kiknél compromittáló iratok találtattak. Új fegyver­­készletekre is akadtak. A rendőrség értesült egy 2000 darabból álló fegyverszállítmányról, de még eddig nem akadt rá. A perbefogott Ca­­raniello herczeg, a többi lázadókkal külön van elzárva. — AMERIKA. A Wash­ingtonból érkezett hírek közt találjuk, hogy a kormány szigorúan meghagyta volna az illetőknek, mikép a déli kikötőkből érkezendő áruczikkek, ha törvény­­szerüleg vám alá nem bocsáttattak, lefoglaltas­sanak ; továbbá hogy Pickens erőd rendkívülileg megerősíttetett. Mindkét kir oly ellentétben áll a kabinet egyéb határozataival, hogy egyelőre bevárnunk kell ezen tudósítások megerősítését.A Washhingtonban állomásozó katonaságból leg­­ujóbb időben többrendbeli szökések történtek dél felé. Lamon tábornok, ki Sumpter erődből a kor­mányvárosba érkezett, kedvező jelentést hozott az ottani helyőrség helyzetéről és magatartásáról, mindamellett ő is azon véleményt osztja, mikép az tetemes áldozat nélkül kellőleg meg nem erősíttethetik, miután a déli államok kormánya nagy mérvű katonai előkészületeket tett már. Különben az ismeretes amerikai sajnos esemé­nyekre nézve a congressus semmi eldöntő hatá­rozatot nem hozott. — Raguzábó­l jelentik távirati uton, hogy a forradalom Herzegovinában egyre terjed. A felkelők fővezérét Cherovichnak hívják, a­ki a muzulmánok ijedelme. Raguzai kereskedők vo­nakodnak a törököknek élelmiszereket szállíta­ni, mert a fizetések török részről igen rendetle­nül intéztetnek. Ez okból Konstantinápolyból minden készletnek ide kell szállíttatnia. A „Pesti Napló“ magán távsürgönyei. Bécs, april 19. Schuselka 535 szava­zat közül 527-et újra megválasztatott. Prága, april 18-án este. A birodal­mi tanácsi választások daczára Rieger javaslatának, hogy a választási mód re­formálásáig elhalasztassanak — megkez­dettek. Rieger javaslata 80 aláírással mint tiltakozás, jegyzőkönybe igtat­­tatik. Nápoly, apr. 18. A calabriai reactio­­narius kísérletek miatt seregek küldet­tek oda. Konstantinápoly, ápr. 18. A porta a Dunafejedelemségeknek megadja az uniót, élethossziglanos fejedelmek alatt, de azt kívánja, hogy a párisi értekezlet azt tudomásul vegye.

Next