Pesti Napló, 1861. április (12. évfolyam, 3342-3365. szám)
1861-04-28 / 3364. szám
írni in voltak kihallgatáson Ferencz Józsefnél. „Pari. Corresp.*' a válság okai közt említi a ‘,TVanderer“-ben megjelent magyar programmot, melyre nézve a „P. Lt.“ föl van híva kijelenteni, hogy annak készítésében sem Eötvösnek, sem Deáknak semmi része nincs in. A „Tagesbote aus Böhm.“ egyedül Plener kilépését emlegeti, ki az általa kidolgozott költségvetés egységét és oszthatlanságát oly makacsul védi, hogy e miatt a miniszteriumbeli magyar párttal összeütközése kikerülhetlen. — A pestvárosi földmasornak, hol néha a nagy por miatt szemét ki nem nyithatja az ember, Budán van egy méltó társa, ez a városmajor-utcza, sőt ez még nagyobb disze a fővárosnak, mint amaz, mert ez minden tekintetben el van hanyagolva. Itt a kocsin menő feldől, vagy esős időben ott reked az utcza közepén, ha gyalog megy lehúzzák a kutyák, ha este indul meg nem lát a sötétség miatt. — A Lipótvárosban fekvő Vadászutcza 6. sz. alatti ref. iskolateremben ma, azaz apr. 28-kán d. u. 3 órakor angol isteni tisztelet fog tartatni, van Audel Adorján angol lelkész által. — Vasmegye példájára Pozsonyvármegye hatósága is bizalmi iratot intézett nemzetünk nagyhírű államfél fiához, Deákhoz, kinek nevét jelenleg majdnem minden bel- és külföldi lap hangoztatja. — A „Gy. K.” szerint Pápán négy századból álló polgári helyőrséget szerveznek. Ez lenne tehát a nemzetőrség első csirája hazánkban. — A lelkes fiumeiek oly nagy érdekeltséggel viseltetnek a magyar ügyek iránt, hogy már néhány hónap óta egy ifjút tartanak fővárosunkban, ki nekik mindennap köteles távsürgönyt, vagy távsürgönyöket küldeni a Pesten, illetőleg jelenben a pesti országgyűlésen történtekről. Kik ügyünket ennyire a magukénak tekintik: megérdemlik, hogy az csakugyan egyszersmind az is ügyök is legyen. Éljenek ! — A helybeli izraelita lakosság f. hó 21-iki közgyűlésében elhatározta a magyarországi összes zsidóközségekhez oly értelmű körlevelet intézni, miszerint az emancipatio tárgyában semmi külön lépést ne tegyenek, — nem kétkedvén, hogy az az érdeklettek közreműködése nélkül is be fog következni. Továbbá csatlakozott a gyűlés azon véleményhez, hogy a Pesten levő néhány izraelita község küldöttei az összes magyar zsidóság képviselnek nem tekinthetők. — Pfeifer Nándor vállalkozó szellemű kiadónál — ki mostanában sikerült arcképcsarnokműlapokat ad ki — a magyar vezérek arczképei jelentek meg közelebbről. A csinosan kiállított műlap, mely különösen férfiszobáknak szép ékességéül szolgáland Attila, Álmot, Apád, Botond, Bujcsu, Csörsz, Előd, Gyula, Géza, Lehel, Szabolcs, Taksony és Zoltán vezérek arczképeit tartalmazza. Természetesen e képek az Attiláét, Árpádét kivéve, nagyobb részint idealizáltak, azaz a, esztergomi pár száz éves képcsarnok képei után készültek, melyek ismét az egykori Mátyás király palotája idealizált falfestvényeiről vétettek le. Ez a vezérek képeinek törénete. — Egy pozsonyvidéki ev. lelkész 19 éves fia, Pozsonyból, hol lakott, april lödikén eltűnt. A „Pressburger Ztg.“ szerkesztősége fölkér mindenkit, ki róla hírt képes adni, a kesergő szülők vigasztalására, intézze azt a nevezett lap szerkesztőségéhez, vagy tudassa lehető kímélettel, hírlapi utón. Az ifjú szőke, rövid hajú, vékony szőke bajuszszal, borotvált telt arczcal, jól megtermett középtermettel bír, eltűntekor szürke kabát, szürkés barna téli nadrág, bőrellenzs is sipka volt rajta. Fehérneműi M. F. betűkkel vannak jelölve. — A krakkói ca. törvényszék az ottani „Czaa“ czimü lengyel lap szerkesztőjét ellenlázitási bűntény vádjával perbe fogta. — Ér Endréd, április 4 én 1861.Szép snagy ország Magyarország , de e szép a nagy országban sem egyhamar temettek el testben delibb, szebb, szív s lélekben nemesebb, egész lényében vonzóbb s kedvesebb honleányt, mint mi Ér-Endrédiek ma ápril 24-én a nem egészen 17 éves Latinovics Fanni kisasszonyban, milyet tevénk az örök nyugalom helyére ! . . . Szegény szülők ! Három év alatt már harmadik legszebb kort ért, ritka jó s kedves gyermeket vesztenek el, s negyedik halottul egy jó atyát is eltemetének. Vajha az ég megelégelje e sok nem érdemlett csapást, s kit vész, viharban soha csüggedni nem láttunk, sőt ki veszteségei közepette is mindég biztatta a kis hitvercet az elmaradhatatlan jobb jövővel, adja Isten, maga is találkozhassék egy ő reá már több veszteséget nem hozó, sőt mennyiben lehet, az eddigieket is némileg kárpótló szebb jövendővel, mit az elhunytakban vesztett, pótolja ki a sors az élőkben; és a hatalmas orvos Isten és idő mielőbb gyógyítsák meg égő sebekből fájó sziveiket. Érmes léki. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről: ápr. 27-én 5% metalliques 65.25 ; nemzeti kölcsön 76.40; bankrészvény 720; hitelintézetek 164.80; londoni váltók 146.75; arany 6 forint 94 kr. NEMZETI SZOHHÁZ. April 28-ára van kitűzve: „A czigány.“ Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Nyílt köszönet. — Az igazság s más szenvedők érdekében, úgy hálám jeléül kijelentem, hogy miután évek óta fájdalmas ideges fejszaggatásba s baloldali arczfájdalomba szenvedtem, s különféle szereket váltva, huzamosan siker nélkül használtam, 1860. július 16-tól augustus 2-ig. Dr. Frommhald Károly ur (Pest, Tigris, 3-ik emelet) villanyossági folyamok alkalmazása által tökéletesen kigyógyitott, úgy hogy e kinos szenvedésektől most már, nyolc hónap óta, teljesen ment vagyok. Pest, márczius 28-án 1861. Kazinczy Piroska. Nyilatkozat. Alelkottak ezennel nyilatkoztatjuk, hogy a képviselőház ülésében Návay Tamás makói képviselő igazolása körül fölmerült vitában, Dedinszky József ur által tett azon nyilatkozatot illetőleg, miszerint még „egy harmadik folyamodvány adatott be az illető ellenjelölt személyére vonatkozólag, mi azonban ide nem tartozik.“ Dobsa Lajos ur által — ki ebben személyére nézve sértő nyilatkozatot látott — fölszólíthatván, hogy eziránt Dedinszky József úrtól fölvilágosítást kérjünk, a többször nevezett Dedinszky úrral személyesen értekezvén, tőle azon nyilatkozatot nyertük, hogy ő a föntebb aláhúzott szavakat csak tárgyilagosan, az előtte szólott Madarász József képviselőnek, azon állítására, hogy vizsgálatnak helye van, mert a választásból több jogosult kimaradt, válaszul, és annak bebizonyítására hozta föl, hogy onnan senki, ki kellő időben reclamált, ki nem maradt, hogy pedig reclamatiók nem történtek annak erősítésére, mint kinek a dologról személyes tudomása van, mondá, hogy oda három folyamodáson kívül, melyeknek egyike, az itt kérdésben forgó is, több be nem adatott. Egyébiránt a kérdés ezen részétől eltekintve, Dedinszky úr — ezt azonban magán jellemű nyilatkozatnak kívánja tekintetni — még nyilvánítá azt is, miszerint a fönnebbi megjegyzéssel Dobsa Lajos ur személyére vonatkozni nem akart, a folyamodást magáévá nemcsak nem teszi, de a valószinüleg álnév alatti eljárást aljasnak tartja. Pest, apr. 27. 1861. Nagy István, Rózsaági Antal: Politikai események. ANGOLORSZÁG, London, april 23. A „Morning Advertiser“ egy czikket szentel az osztrák ügyeknek, melyet az általános német érdeket illető következő sorokkal zár be: „A jelen helyzet a bonyolultság legmagasabb fokán áll. E bonyolultság összekuszált szálait csak a bécsi nép pusztán osztrák politikája helyébe léptetendő bátor, szabadelvű és valódilag német politika gombolyíthatja le. Ha a bécsi és a német osztrákok egy bizonyos, meghatározott s világos politikát szabnak maguk elé, s Velencze függetlenségét, Magyarország önkormányzati jogát, s az osztrák szövetségi tartományok megalakítását saját parlamentjeik által, programmal állítandják fel, azonnal feltalálandják azon alapot, melyen a németek, magyarok, lengyelek és olaszok egymás közt érkezhetőek. De így a német-osztrákok két táborban állanak. Az egyik a fenn kijelölt program mellett küzd; a mási, mely a csehekkel s horvátokkal áll szövetkezésben, a birodalmi egység fenntartására tör minden áron, s minden veszedelem mellett is. Mi az európai ügyek jelen állásában kijelöljük e programot, anélkül, hogy helyeslenek de hisszük, hogy kivitele lehetetlen. Csak minden szabadságot szétmorzsoló átalános és romalapot által volna az kivihető, s ha még ilyenjárás mellett is hajótörést szenvedne, akkor előre látható, mikép nemcsak Magyarország, Galiczia és Velencze rázandja le magáról az osztrák uralmat, hanem magát Németországot is nagy territóriálra veszteség fogja érni.“ Mi ezen alapos felfogás, s őszinte jó tanács közlése mellett nem tartjuk szükségesnek százszor elmondott, de eddig mindig eredménytelenül elhangzott indokolásunat megnyitani, csak egyszerűen igtatjuk ide a szent írás eme szavait: „Qui habet aures audiendi, audiat!“ Valamint édes magyar hazánkban is találtatnak nem-magyar érzelmű , vagy tán inkább politikai éretlenségben senyvedő magyarok, kik mint tenglevelek csüggnek csak a nemzeti élet fájának szétterjedő ágain, nem szívnak az éltető légből tápnedveket a törzs termékenyítésére, mintha nem is volnának ugyanazon test tagjai, úgy — vigasztalásunkra legyen mondva — Angolországban, az alkotmányosság iránti nemes szeretet és buzgalom klassikus földjén is találtatnak nem-angol érzelmű angolok, habár csak „rari nantes in gargite vasto“ is. Csak imént hirdettük ki, mily hangos egyetértésben nyilatkozott Angolóra-ág az absolutismus rémületére, az olasz egységes királyság s ennélfogva a népjogok szent érdekében, s ime találkoztak itt is emberek, kik gondoskodtak arról , hogy az absolutismus bajnokainak reménye , kedve egészen meg ne töressék, hogy találanak a népmozgalmak áradó tengerében szalmaszálat, melyhez kapaszkodhassanak; mi pedig legfölebb arra szolgálhat nekik, hogy a kétségek hullámain annál tovább hányattassanak az elsülyedés végp reze előtt. De lássuk hát az Albion szabad főidén felnőtt eme mákvirágokat. A sheffieldi „külügyi bizottmány“ ismét jelét adta életének, mint olvassuk. Elnöke t. J. Ironsied Izsák ápril 17-kén egy iratot intézett Russell lordhoz, melyben a választmány nevében protestál az új olasz királyság elismerése ellen. Mert — a mint meg van írva ezen iratban —■ meg van írva másutt is , hogy „Átkozott legyen az, ki szomszédjának határkövét odább mozdítja.“ Viktor Emánuel e bűnt köt ▼ette el, s a választmány óvást tesz az ellen, hogy lettótársává tétessék. Ezen protestationak másolata megküldeni fog a nápolyi királynak és d’ Azeglio őrgrófnak. FRANCZIAORSZÁG. Egy, április 23-án kelt varsói sürgöny a „Patrie“-nak oly tudósításokat jelent, melyeket a józan ész iránti tiszteletből és az orosz kormány becsületéért szeretnénk túlzottaknak tartani. A hatóság azon szomorú és halottas tekintet megszüntetése végett, melyet a város mutat, megrendelte a színházak újra megnyitását. A lakosok bementi jegyeket fognak kapni, melyeket használni tartozandnak, elfoglalván a számukra kijelölendő helyeket A kik ezen rendeknek sem engedelmeskednek, a parancsban kiszabott büntetéseknek fogják magukat kitenni. Az április 8-diki események folytán letartóztatott személyek elleni vizsgálat megkezdődött. Az illetők , elismerték, hogy ezek közöl többek nincsenek semmivel terhelve, de azért nem bocsátják őket rögtön szabadon, a közvélemény állapota miatt, hanem belebbezik a tartományokba. Ugyancsak a „Patrie“ egy április 2- ről szóló félhivatalos közlésben teljesen valótlannak nyilvánítja egy külföldi lap azon tudósítását, mintha Francziaország és Piemont közt legújabban létrejött egyezmény folytán a franczia csapatok nem sokára kitakarodnának Rómából s szárd csapatok által váltatnának fel, melyek néhány hónapig még a jelenlegi állapotot fentartanák. Az összes párisi félhivatalos sajtó roszalja Garbadi föllépését a turini parlamentben. A „Patrie“ sajnálja , hogy nem valósult azon turini sürgöny, mely a nagyhírű tábornoknak Caprerába tett visszatérését jelenté. A parlament nem azon csatatér, ahol ő győzelmeket arathasson. A heves kitörések, reeriminatiók és a minisztérium elleni megtámadások csak kicsinyítik őt. Nagyobbra termett, mint azon szerepre, mely az 188 -i alkotmányozó gyűlés hegypárti tagjaira nagyon is emlékeztet. Nagyit mint azok, árulást kiabál mint azok. Azok a la Robespierre mellényt viseltek, Garibaldi veres ingben jár. Hanem a „Patrie“ is elismeri azon nagy különbséget, hogy amazok csak torlaszokat csináltak, míg Garibaldi az olasz függetlenség leghősiebb katonája volt. „Az olasz önkénytesek vitéz tábornoka tehát — így végzi a „Patrie“ — nagy hibát követett el. Még helyre hozhatja, de nincs vesztegetni való idő. Menjen vissza minél előbb caprerai kopár szikláira. Ott újra föl fogja találni varázsát, s úgyszólván piedestal-ját.... Caprera capitoliuma Garibaldinak a parlament tarpaei sziklája lenne.“ Az egyetértést annyival inkább szükségesebbnek tartják a párisi lapok Olaszországban, mivel az „Opinione“ szerint Rechberg gróf bizalmas sürgönyt intézett a frankfurti országgyűléshez, melyben azt sürgeti, hogy Viktor Emánuel nagykövetét ne fogadják el. Némelyek még azt is állíták , hogy a szövetségi gyűlés a nevezett diplomatának útleveleit visszaküldte volna, amit azonban az „Opinione“ megcáfol. Hanem Páriában úgy látszik nem hisznek jelenleg föltétlenül Ausztria azon ígéretében, hogy támadni nem fog. A Dentu kiadónál a Palais Royalban két röpirat jelent meg. Az egyik czíme: „La brochure du duc d’ Annaale“ — a másiké: „La vraie reponne au dúc d’ Anmale.“ — Guizot úr közelebb a franczia protestánsok közt az elemi oktatás előmozdítására alakut társulatban elnökölvén, ismét megemlékezett a pápai világi hatalomról s ilyen formát mondott : „Hála Istennek, mi nem vagyunk semmiben részesei azon sajnálatos zavarnak, mely a nagy és egyetemes keresztyén egyháznak egy nagy részét sújtja és szomorúja. Coumann úr ugyanazon társulat másod elnöke tiltakozik e szavak ellen a „Liede“ben, s azt mondja, az ő rokonszenve is IX. Pius mellett volt, midőn az Olaszország fölszabadítására az első jelt adá; de midőn az egész világ egyhangúlag vallja, hogy a pápának meg kellene adni azon engedményeket, amelyeket Perier Kázmér épen oly kevéssé tudott kivívni Rayneval gróffal, mint a császár Gramont herczeggel, akkor már csak mégis következetlenség Guizot úr rokonszenve, mely voltaképen nem is egyéb, mint a cs. kormány ellen emelt vád. Legkevésbé volt pedig helyén a rokonszenv egy protestáns iskolai gyülekezetben. Avvagy Róma megszűnt e Róma lenni a franczia protestánsok irányában? A lelkipásztorok jelentései és a prot.iskolai petitiók nem azon akadályokkal vannak e tele, melyeket Róma eléjök gördít ? stb. Ám cseréljen Guizot úr az akadémiában szerepet Lacordaire atyával; tapsolja meg azon beszédeket, melyek a senatusban és a törvényhozótestnél a világi hatalom mellett tartatnak; érezzen sajnálatot még a nápolyi király ügye iránt is, akinek államaiban az ő vallásos és politikai hitét még csak beszélni se lehetett volna,ehez a társulatnak semmi köze, de egy protestáns társulat nevében ne nyilvánítson új rokonszenveket, melyek a legnagyobb mértékben következetlenek. OLASZORSZÁG, Turin, ápr. 21. Garibaldit barátai közül többen igyekeznek rábeszélni, hogy ne maradjon Turinban, s hagyjon föl a parlamenti pályával. Ezen rábeszélni akarás ezen az ellenkezőt eredményezi, t. i. ő nem mozdul a fővárosból s szándékáról, hogy néhány nap pihenjen, lemond A híres vita eredménye, bár kedvező a kormányra nézve, de mégis ad egy kevés gondot, miután az ellenzék, mely csak 20 szavazattal rendelkezett, rögtön felszaporodik 7- re. Garibaldi heves kitörése nélkül az ellenzék még sokkal nagyobb számra nőtt volna, s bizonyos körülmények között e növekedésre számitni is lehet. A tárcza vadászok közt se lesz hiány. Ott van Ratazzi, Bettina Ricasoli, Pepoli. Ezt előre látva a kormány a nyert többségét nem altatja el magát s egész bizonyossággal lehet állítani, hogy Cavour tekintettel lesz az elenzék kívánalmaira. Fanti állása valamennyi közt a legkényesebb, Cavournak barátjai s ellenei egyiránt szemrehányásokat tesznek a férfi választásáért Fanti ellen mosta clag annyira növekedett az ingerültség, hogy fölmelegetik a régi novarai történetet. Mint köztudomású dolog, ezen elhatározó ütközet után neki e haditövényszék elébe kelle állania s szabadon bocsáttatott ugyan, de csak azért, mert nem volt parancsa azt tenni, minek elmulasztását áruláskép vetették szemére; de hogy ő egy pedant és kezdeményezésre képtelen, azt nem bírta magáról letisztítani. Cavournak a 19-diki gyűlésben tartott rögtönzött beszéde itt nagybenyomást tett, mert abban mindenki fölismeri a jeles államférfi előnyeit és tulajdonait. De Garibaldit is dicsérik, mert ez is, kivált ha nem olvas, hanem egészen szabadon a pillanat benyomása alatt beszél, nagy szónokkép tűnik föl. Az ő messzire hallható kedves érczes csengő hangja rendkívül emeli szónoki tehetségét. Társai között különös tekintélyt vívott ki Bixtothnak, kit ma még politikai ellenei közöl is sokan szerencsekivánatokkal halmoztak el. — Garibaldi a 19 ki parlamenti ülés után laka elébe özönlött néphez Rómára és Velenczére vonatkozólag e szavakat intézte: „Éljen Velencze! Minden óhajtásunk és törekvésünk legyen Róma és Velencze felé irányozva. Nektek igazatok van, jó turini polgárok, hogy teljesen bíztak Viktor Emánuelben. Ő egy páratlan király, oly király, ki még soha se csalt. És midőn benne bízunk, kötelességünknek teszünk eleget. Én beutaztam Olaszország különböző részeit, s módom volt benne a lakosságot megismerni. Mondhatom, hogy mindenütt jónak találtam, amilyen a turini nép. Különösen örvendek rajta, hogy sok katonát látok köztetek. Ha a nép és hadsereg egyetért, akkor Olaszország legyőzhetetlen. Éljen Olaszország.“ — Nápolyból jelentik, hogy Venusot és Melfit a sorkatonaság és nemzetőrség együtt vette be. A Cosenzában kiütött mozgalom democratikus természetű volt. A községtanács elűzte a főnököt, ki gyanúban állt, hogy egyetért a reactióval. Az apr. 5 ifei összeesküvésért 186 fogoly van átadva a törvényszéknek. A nápolyi lapok a be nem sorozott Bourbon katonáknak Szárdinia szigetére száműzését sürgetik. — Rómában több egyetemi növendék, a tanyás megkezdésére rendelt ünnepi kivilágításnak elleneszegült, s ezért az egyetemből kizáratott. Ennek új tüntetés lett eredménye, midőn aztán annyira mentek, hogy az olasz háromszinü lobogót feltűzték az egyetem épületére. — A „Pays“ írja: Nápolyi hírek jelentik, hogy a nyugalom Advreált. Zavar nincs már egyebütt, csak a solai erdőben, mely egy nagy területet foglal el külső és belső Calabria között. A bandák maradékai ide menekültek, de üldözőik nyomukban vannak. Miden új adat bizonyságul szolgál, hogy a reactionális mozgalom nagy terjedelemre volt szervezve, és kapcsolatba hozni szándékozták az osztrákoknak a Pónak fellépésével. Leccében azt a hírt terjesztették, hogy 100,000 némettel szállott ki Ildik Ferencz Nápoyba, és ugyanannyi tört be az Abruzzakba. A parasztok fe lázadtak s megöltek vagy 12-15 szabadelvűt. A nemzetőrség állította helyre a rendet. A „Sentinella Bresciana“ értesül Veronából, hogy temérdek mennyiségű hajószegre adtak megrendelést. Tyrolon éjjel nappal zárt gőzkocsi vonatok vonultak át. A Bissanóban volt modenai csapatok Udinébe küldettek. Miután az adriai tengerészeti kerület parancsnoksága életbe lép, Anconaban egy hajó osztály fog állomásozni, mely négy gőzösből, négy ágyúnaszádból, 2 vitorlás hajóból álland. A Constitutione gőzös már el is indult állomására. A kerület parancsnokságát Crestin nápolyi ellentengernagy veendi utal. Durando tb. Nápolyba megy, az ott alakuló 6-dik hadtest parancsnokságát átvenni. LENGYELORSZÁG. Varsóból Írják a „Schiezische Ztg.“-nak f. hó 20 -áról. Mint már jelentek, Varsó városa áprilika óta 4 kerületre van osztva, s 4 tábornok parancsnoksága alá helyezve, akik az illető városrészekben a csend és zöld fentartására nézve felelősek. E négy tábornok: Chruleff, Wiesielnickof, Mielnikow és Merchelewitz, kik mindnyájan Liprand tábornagy parancsnoksága alatt állanak. E tábornokok mindegyike mellé egy törvényszéki hivatalnok van rendelve, kinek az a kötelessége, hogy midőn a népbe belevágni vagy lőni akarnak, előbb a szétosztásra felhívó rendeletét fölovassa. Azon hivatalnokok, kik e hivatalt elvállalni nem akarták, s inkább lemondottak állomásaikról, mint lázadók, a várba hurczoltattak. Mint a krakkói „Cás“ varsói levelezője írja, e büntetés ígértetett volna mindazon hivatalnokoknak is, kik szolgálatikból kilépni akarnának. Ugyanezen levelező szerint a rendőr hivatalnokok öt titkos rendőri ügynökök oly blanketteket kaptak, melyek által fel vannak hatalmazva, hogy az előttük gyanúsnak tetsző egyéneket börtönbe vettethetik, vagy a városból kitilthatják. Modlinban 160 egyén raboskodnék az ápril 8—9-iki elfogottak közül. BEXSI Kf.,17:Lii,JUL' 26‘ 1“ tSár sorsjegyek. ^ JtTár VASUTAK. A tisza vidéki vaspályán. G Ó Z H A J 0 Z A S GABONAAHAK 5% osztrák érték 61 60 61 fő Hitelintézeti 100 frt 116 - 116 50 Vasúti menetek a délkeleti vaspályán „C*t féd, D8br®oze“-Ml8koJe*-KMia. a Dunán, a pesti piacon april 23-án. Metalliques ................... 65 fcO 65 90 Gőzhajóidat 100 , . 99 50 100VaSUll UlCneieK a UeneiCU Vaspaiyan. CseyHd. ind. . . 9 a. 25 p. reg. 7 a. 20 p. este. Lefele.__________________________________ i,oj ................... 57 50 57 58 E«*t*r*ta*v krn*«* Qff 97 — Becs—Temesvár. Su*noK. ind. 10 „ 25 „ * 8 „ 4b „ „ Rác*—Peti: naponkint 6V, órak. reg. 4» , . . . * .» Súly l*f* ! J-l°/t nemzeti kölcsön .... IC 40 76 51 Salm 7 * 40 \ ' 37 86 37 75 RietbSl. Elindulás 6 óra 30 perez reg. 7 óra ette. P-Ladány. ind. 1 „ 23 „dél. 12 „ 40 „ éjjel Pest—Orsóra—Galac»: szerdán 6 ór. AUó-amztryn e font Ib39-ki sorsjegyek .... 106 5) 107 50 pálffy . 40 „ . 36 25 36 75 Értikusv&r. Elindulás 11 óra 56 p. d. e. 12 „ 45 p. ddlu. "efr*e*.e“- md- f » ~ » 7 ” reg. : hétfőn, szer., szomb. Kennt szerint ár o. é. 1354-ki „ ................... 36 *5 fc6 75 Clary „ 40 „ . 35 25 35 zft Hat. Elindulás 4 óra 5 p. d. u. 5 óra 55 p. reggel. ,nf • • » ““ » » 7 « » » 6 órakor reggel.----------------------------------------------------1860-ki...............................bl 60 81 70 St Genois gróf 40 „ 37 25 37 75 Csejtód. Elindulás 6 óra 35 p. d. u. 8 óra 30 p. „ Wukorcs. ind. . 7 . 42 „ es. 11 „ 2 „ „ Peti-M.hác, , naponkint 5 órakor Bura, bánsági . . . 80-815—6-földtehermentesítések. Budai 40 „ 36 25 36 75 Szeged. Elindulás 10 óra 15 p. este 1 óra 40 p. dálut. Kassa—Miakolcz—Debreczen—Czegléd. reggel. „ tiszavidéki . 80—83 5 20 5 8« Magyar................................ 66 60 67 25 Windischgrits hercs. 20 „ . 22 2 — 22 75 Temenk. Elindulás 2 óra 10 p. reggel. Kanti ind. . . 4 ó 32 d re* 1063 Inde Felfelé „ fehérvári . . 82—85 6 — 6 7 Bánsági, horvát, szláv ... 65 — 66 — Waldstein gróf 20 „ . 26 — 26 50 Temesvár—Becs. Viskóid ind ' 7 32 3 5 ^ Pmt — Bict . naponkint 6 órakor . bácskai . . . 79—81 5 40 5 b«' . «3 83 5« wilii,(d,««k) «Wft*.1“g*P-s»-i£fÄSS• *J•«’X• S : S-SíStí«, “ tt?' ■ “ issr 85 SStíl: : » 5.5 - tttZSSttllt I ti * ? • 1 ■ ££■ ~***-i*m.***i* ^ KLn :::: tfcSiSl* Hitelintézeti............................ 163 30 163 40 pra*yUIf (100 „ . ) . . 126 23 126 40 B*“‘ 8 . . . P . . . * * 688 P.LaUny. ind. ló.f0p. dél. 1 ó. 17 p. eji Calaci—Ortova. szombaton reggel. £0,e8........................ ~ a a v Nemzeti bank .......................7^1 — ~ Hamburg (100 M. B.) . . 126 25 126 50 A déli Vaspályán. Nagyvámd. ind. 10 ó. 35 p. d. e. 8 ó. 25 p. est A Száván. Faszusy . . ... — 4 30 41. Escompte-bank.......................-67 - 5?0 - Undon ( 10 ). Str . . 148 - 08 25 Buda-Kanizsa. Czegléd. ind. 9 „ 10 „ reg. 7,85.. . c.Utör., délben. RepCZC’ II -Dunaközhajózás* 1 .* 1 4.40 26 Fám (100 frank ) . . 5s 70 56 80 p„ja Elindulás 7 óra 45 p. reggel. Czegléd—Arad. Sírek—Zimony: hétfőn, 6 órak. reg. * Pesti lánczhid.......................317 — 312 — [Pénznemek. S»]*«» Fiáéreér. Elindulás 9 óra.66 p. d. a. Czegléd. ind. 9 ó. 10 p. reg. 7 ó. 35 p. est. Megérkezés Pestre __________________________________ ^Északi vaspálya................... 20 41 2043 Korona ................................ 20 40 ------•»uea. in u s ra p. . u. Sudnok. ind. 10 „ 10 „ „ 9 „ 19 „ „ BécsbSl: naponként este. Ilunavszállás Pesten april. 25. 8' — 7" 0 fel. Államvaspálya ...... 282 — 283 — Császári arany ...... 7 — 702 Székes-Fehérvár Bécs. Csalm. ind. . 1 „ 31 „dél. 2 „ 28 „ éjj. Bokáéból: naponkint dlután.. 1 . . ., on on. . Déli vaspálya....................... 187 - 188 Napoleons d’or ...... 11 86 11 87 St.-Fehérvir. Elindulás 11 óra 15 p. d. e. Arad. ipd. . 11 o.42 p. de. 8 ó. 4 p. est. Zimonyból: vasám . ked., csütörtökön l,SM » l,»KaJ,'al »P"1- n ’ Nyugati vaspálya................... 17* 71 IbO 50 Orosz imperialok ..... 12 20 -----Uj-Li ny. Kiindulás 2 óra 30 p. d. u. Csak ind. . 1 „ 36 »délu 10 9 51 n B délután. n Szolnoknál . . Tissai vasút............................ 147 — 147 — Ezüst . ............................147 25 147 75 Leét. Érkezés 8 óra 17 p.est»». ind. 5w5ffweltltw reg Oreováról és Grifttoiról: vasárnap devn Bezacsatorna . april. 20. 7 — — mennyien vannak az itteni virban és kórházakban, nem tudatik. A varsói helyőrség még mindegyre erösbíttetik; az utóbbi napokban újra két gyalogzászlóalj és egy huszárezred érkezett. OROSZ- ÉS LENGYELORSZÁG. K i e w l fi ! Írják apr. 6-ról, hogy a tartomány sőhad kormányzója köriratot bocsátott ki, melyben a lengyel izgatók működésének nagy elterjedettségét állítja, ennélfogva a kerületi kapitányoknak megparancsolja, hogy ellenök, a legnagyobb szigorral járjanak el, s a politismus minden mutatkozó jelét a legéberebb figyeleminel kisérjék, s és/.lelődések eredményéről azonnal tudósítsák a főkormányzóságot. — Arról is beszélnek, hogy az itteni egyetemet, a tanulóknak már említett tüntetése miatt bezárnák. — Varsói levelekben említik, hogy a gyászjelvények és kokárdák az országban még itt-ott láthatók, különösen Kalisban. — A arsó-brombergi vasútvonalon az épitési munkálatokat kétszeres gyorsasággal folytatják, több mint 4000 munkás foglalkozik jelenleg e vonal épstégével. Távirati jelentések: Lemberg, ápril 26, 5 órakor este. Ma Borkowszki helyett — ki választmányi tagságát letette — Smarzewszki választatott meg. Erre elhatároztatott, hogy az országgyűlési választmány az Ossolitszki-féle irodalmi intézet irányában a hatóságok beavatkozásának megszüntetésére törekedjék és hogy előterjesztvényi tervet készítsen arról : miként, keljen a közigazgatásba és törvénykezésbe a lengyel és ruthén nyelvet behoznia, a német nyelv kizárásával. Majd Borkowszki tartott beszédet, hogy a birodalmi tanácsba nem kell követeket küldeni, mindazotltal ezek választásához hozzá fogtak. A golyóvali szavazás a birodalmi tanácsokra folyamatban van. Ők illetőségeiket nem fogják az országos pénzalapból kapni a határozat szerint. Zágráb, apr. 26. A mai ülésben a verificálási tárgyalás folytattatott, holnap hihetőleg be fog végeztetni. Koppenhága, apr. 25. Hajózási és pénzügyi érdekek miatt május 1-én 600, később még több matróz fog szabadságra elbocsáttatni, oly feltétellel azonban, hogy behívatván, 8 nap alatt kötelesek ismét szolgálatba állani. Elhatároztatott továbbá egy sorhajó és egy fregatt fölszerelése. Washington, apr. 14.Sumter-erőd föladása után Anderson és a várőrség a Monis szigetekre vitettek. Lemberg, apr. 26. Esti 10 órakor. A birodalmi tanácsosok választása végbe ment. Az országgyűlés elnapoltatok. Verona, apr. 26 Este. Biztos hírek szerint Milanóban f. hó 24 én este a velenczei menekültek zajongást vittek végbe. Az utczákat e kiáltásokkal járták be: „Éljen Garibaldi! Éljen a köztársaság!“ Mi a noi lapok ez esetet nem említik meg. Esti posta, Pest, ápr. 27. — Turinban a közvélemény és valmennyi lap kárhoztatja a Csáldni levele közzételét, mindenki attól félt, hogy e közbejött esemény megzavarja a munkába vett egyetértést, a képviselőházban a vita zavart, meg meg akad, a miiszterek és követek a ház folyosóin, s az elnöki emelvény körül csoportokra oszolva társalogtak s boszankodások hangos szavakban nyilatkozott. — A római kérdés felett Turin és Paris között foly az alkudozás. Annyi bizonyos hogy Francziaország vissza vonja csapatait, de egy ujabb egyezmény szerint az orszok csak a határokat fogják őrizni az atya saját csapatai fedezete alatt marad. Ezen egyezmény létezését valószínűvé teszi azon körülmény, hogy a pápai határokról mind a szárazi mind a tengeri oldalon visszahúzták a pápai katonákat, s helyettük francia őrséget állítottak,gy most egészen tőlük függ, hogy mikor és kinek engedjenek az országba szabad bemenetelt. — Paduában a magyar és oláhokból álló 62 ik ezredet Ü nepélylyel fogadta a lakosság, és midőn az ezred zenekara a piaczon játszani kezdett, az erkélyek s ablakok meglőtik férfiakkal és delnőkkel. Mely tisztelet Olaszországban nem szokta érni a császári katonai zenekart, de nostri fratelli ungbaresi kedvéért, csak meghallgatták. A sok szökés miatt, a Fővonal őrizetét a Nobili cseh ezredre bízták. A „Pesti Napló“ magá a távsürgönyfi. Szent-Pétervár, április 27. Dimitrievics Péter Gorcsakoff herczeg , a birodalmi tanács tagja, a lengyelországi helytartó testvére, egyévi szabadsággal elbocsáttatott, ötvenkét más tábornok végképi elbocsátást nyert nyugdíjjal. Pária, április 27. A pénteki „Palme" hrja, hogy a törökök megverték a montenegróiakat, bevették azoknak elsánczolt táborát. Turin, apr. 26 A képviselőkamra a mozgó nemzetőrség szolgálatának három hónappal leendő meghoszabbtását megszavazta Galibadi elutazott Villa-Pallaviciusba, ahol néhány napot töltvén, aztán egyenesen Caprerába térend vissza. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond.