Pesti Napló, 1861. április (12. évfolyam, 3342-3365. szám)

1861-04-28 / 3364. szám

írni in voltak kihallgatáson Ferencz Józsefn­él. „Pari. Corresp.*' a válság okai közt említi a ‘,TVanderer“-ben megjelent magyar programmot­­, melyre nézve a „P. Lt.“ föl van híva kijelen­teni, hogy annak készítésében sem Eötvösnek, sem Deáknak semmi része nincs i­n. A „Tagesbote aus Böhm.“ egyedül Plener kilépését emlegeti, ki az általa kidolgozott költségvetés egységét és oszthat­­lanságát oly makacsul védi, hogy e miatt a minisz­teriumbeli magyar párttal összeütközése kikerül­­hetlen. — A pestvárosi földm­asornak, hol néha a nagy por miatt szemét ki nem nyithatja az ember, Bu­dán van egy méltó társa, ez a városmajor-utcza, sőt ez még nagyobb disze a fővárosnak, mint amaz, mert ez minden tekintetben el van hanyagolva. Itt a kocsin menő feldől, vagy esős időben ott reked az utcza közepén, ha gyalog megy lehúzzák a kutyák, ha este indul meg nem lát a sötétség miatt. — A Lipótvárosban fekvő Vadászutcza 6. sz. alatti ref. iskolat­eremben ma, azaz apr. 28-kán d. u. 3 órakor angol isteni tisztelet fog tartatni, van Audel Adorján angol lelkész által. — Vasmegye példájára Pozsonyvármegye ható­sága is bizalmi iratot intézett nemzetünk nagyhírű államfél fiáho­­z, Deákhoz, kinek nevét jelenleg majdnem minden bel- és külföldi lap hangoztatja. — A „Gy. K.” szerint Pápán négy századból álló polgári helyőrséget szerveznek. Ez lenne tehát a nemzetőrség első csirája hazánkban. — A lelkes fiumeiek oly nagy érdekeltség­gel viseltetnek a magyar ügyek iránt, hogy már néhány hónap óta egy ifjút tartanak fővárosunk­ban, ki nekik mindennap köteles távsürgönyt, vagy távsürgönyöket küldeni a Pesten, illetőleg jelenben a pesti országgyűlésen történtekről. Kik ügyünket ennyire a magukénak tekintik: megér­demlik, hogy az csakugyan egyszersmind az is ügyök is legyen. Éljenek ! — A helybeli izraelita lakosság f. hó 21-iki közgyűlésében elhatározta a magyarországi összes zsidóközségekhez oly értelmű körlevelet intézni, miszerint az emancipatio tárgyában semmi külön lépést ne tegyenek, — nem kétkedvén, hogy az az érdeklettek közreműködése nélkül is be fog kö­vetkezni. Továbbá csatlakozott a gyűlés azon vé­­lemény­hez, hogy a Pesten levő néhány izraelita község küldöttei az összes magyar zsidóság kép­visel­nek nem tekinthetők. — Pfeifer Nándor vállalkozó szellemű ki­adónál — ki mostanában sikerült arcképcsarnok­­műlapokat ad ki — a magyar vezérek arcz­­képei jelentek meg közelebbről. A csinosan kiállí­tott műlap, mely különösen férfiszobáknak szép ékességéül szolgáland Attila, Álmot, A­pád, Bo­­tond, Bujcsu, Csörsz, Előd, Gyula, Géza, Lehel, Szabolcs, Taksony és Z­oltán vezérek arczképeit tartalmazza. Természetesen e képek az Attiláét, Árpádét kivéve, nagy­obb részint idealizáltak, azaz a­, esztergomi pár száz éves képcsarnok képei után készültek, melyek ismét az egykori Mátyás király palotája idealizált falfestvényeiről vétettek le. Ez a vezérek képeinek tör­énete. — Egy pozsonyvidéki ev. lelkész 19 éves fia, Pozsonyból, hol lakott, april lö­dikén eltűnt. A „Pressburger Ztg.“ szerkesztősége fölkér minden­kit, ki róla hírt képes adni, a kesergő szülők vi­gasztalására, intézze azt a nevezett lap szerkesz­tőségéhez, vagy tudassa lehető kímélettel, hírlapi utón. Az ifjú szőke, rövid hajú, vékony szőke ba­juszszal, borotvált telt arczc­al, jól megtermett középtermettel bír, eltűntekor szürke kabát, szür­kés barna téli nadrág, bőrellenzs is sipka volt rajta. Fehérneműi M. F. betűkkel vannak jelölve. — A krakkói ca. törvényszék az ottani „Czaa“ czimü lengyel lap szerkesztőjét ellenlázitási bűntény vádjával perbe fogta. — Ér Endréd, április 4 én 1861.Szép snagy ország Magyarország , de e szép a nagy ország­ban sem egyhamar temettek el testben delibb, szebb, szív s lélekben nemesebb, egész lényében von­zóbb s kedvesebb hon­leányt, mint mi Ér-Endrédiek ma ápril 24-én a nem egészen 17 éves Latinovics Fanni kisasszonyban, milyet tevénk az örök nyu­galom helyére ! . . . Szegény szülők ! Három év alatt már harmadik legszebb kort ért, ritka jó s kedves gyermeket vesztenek el, s negyedik halottul egy jó atyát is eltemetének. Vajha az ég megelégelje e sok nem érdemlett csapást, s kit vész, viharban soha csüggedni nem láttunk, sőt ki veszteségei közepette is mindég biztatta a kis hitvercet az elmaradhatatlan jobb jövővel, adja Isten, maga is találkozhassék egy ő reá már több veszteséget nem hozó, sőt mennyiben lehet, az eddigieket is némileg kárpótló szebb jö­vendővel, mit az elhunytakban vesztett, pótolja ki a sors az élőkben; és a hatalmas orvos Isten és idő mielőbb gyógyítsák meg égő sebekből fájó sziveiket. Érmes léki. — Távirati tudósítás a bécsi bör­zéről: ápr. 27-én 5% metalliques 65.25 ; nem­zeti kölcsön 76.40; bankrészvény 720; hitelinté­zetek 164.80; londoni váltók 146.75; arany 6 fo­rint 94 kr. NEMZETI SZOHHÁZ. April 28-ára van kitűzve: „A czigány.“ Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Nyílt köszönet. — Az igazság s más szen­vedők érdekében, úgy hálám jeléül kijelentem, hogy miután évek óta fájdalmas ideges fejszagga­tásba s baloldali arczfájdalomba szenvedtem, s különféle szereket váltva, huzamosan siker nélkül használtam, 1860. július 16-tól augustus 2-ig­­. Dr. Fromm­hald Károly ur (Pest, Tigris, 3-ik emelet) villanyossági folyamok alkalmazása által tökéletesen kigyógyitott, úgy hogy e kinos szenve­désektől most már, nyolc­ hónap óta, teljesen ment vagyok. Pest, márczius 28-án 1861. Kazinczy Piroska. Nyilatkozat. Alelk­ottak ezennel nyilatkoztatjuk, hogy a kép­viselőház ülésében Návay Tamás makói képviselő igazolása körül fölmerült vitában, Dedinszky Jó­zsef ur által tett azon nyilatkozatot illetőleg, mi­szerint még „egy harmadik folyamod­vány adatott be az illető ellenjelölt személyére vonatkozólag, mi azon­ban ide nem tartozik.“ Dobsa Lajos ur ál­tal — ki ebben személyére nézve sértő nyilatko­zatot látott — fölszólíthatván, hogy eziránt De­dinszky József úrtól fölvilágosítást kérjünk, a többször nevezett Dedinszky úrral személyesen értekezvén, tőle azon nyilatkozatot nyertük, hogy ő a föntebb aláhúzott szavakat csak tárgyi­lagosan, az előtte szólott Madarász József kép­viselőnek, azon állítására, hogy vizsgálatnak helye van, mert a választásból több jogosult kima­radt, válaszul, és annak bebizonyításá­ra hozta föl, hogy onnan senki, ki kellő időben reclamált, ki nem maradt, hogy pedig reclamatiók nem történtek annak erősítésére, mint kinek a dologról személyes tudomása van, mondá, hogy oda három folyamo­dáson kívül, melyeknek egyike, az itt kérdésben forgó is, több be nem adatott. Egyébiránt a kérdés ezen részétől eltekintve, Dedinszky úr — ezt azonban magán jellemű nyi­latkozatnak kívánja tekintetni — még nyilvánítá azt is, miszerint a fönnebbi megjegyzéssel Dobsa Lajos ur személyére vonatkozni nem akart, a fo­lyamodást magáévá nemcsak nem teszi, de a va­­lószinüleg álnév alatti eljárást aljasnak tartja. Pest, apr. 27. 1861. Nagy István, Rózsaági Antal: Politikai események. ANGOLORSZÁG, London, april 23. A „Mor­ning Advertiser“ egy czikket szentel az osztrák ügyeknek, melyet az általános német érdeket il­lető következő sorokkal zár be: „A jelen hely­zet a bonyolultság legmagasabb fokán áll. E bo­nyolultság összekuszált szálait csak a bécsi nép pusztán osztrák politikája helyébe lépte­tendő bátor, szabadelvű és valódilag német politika gombolyíthatja le. Ha a bécsi és a né­met osztrákok egy bizonyos, meghatározott s világos politikát szabnak maguk elé, s Velencze függetlenségét, Magyarország önkormányzati jogát, s az osztrák szövetségi tartományok meg­alakítását saját parlamentjeik által, program­mal állítandják fel, azonnal feltalálandják azon alapot, melyen a németek, magyarok, lengyelek és olaszok egymás közt ér­­kezhetőek. De így a német-osz­trákok két táborban állanak. Az egyik a fenn kijelölt program mellett küzd; a más­i, mely a csehekkel s horvátokkal áll szö­vetkezésben, a birodalmi egység fenntartására tör minden áron, s minden veszedelem me­llett is. Mi az európai ügyek jelen állásában kijelöl­jük e programot, a­nélkül, hogy helyeslenek de hisszük, hogy kivitele lehetetlen. Csak min­den szabadságot szétmorzsoló átalános és rom­­alapot által volna az kivihető, s ha még ily­enjárás mellett is hajótörést szenvedne, akkor előre látható, mikép nemcsak Magyarország, Galiczia és Velencze rázandja le magáról az osztrák uralmat, hanem magát Németországot is nagy territóriálra veszteség fogja érni.“ Mi ezen alapos felfogás, s őszinte jó tanács közlése mel­lett nem tartjuk szükségesnek százszor elmon­dott, de eddig mindig eredménytelenül elhang­zott indokolásun­at megnyitani, csak egysze­rűen igtatjuk ide a szent írás eme szavait: „Qui habet aures audiendi, audiat!“ Valamint édes magyar hazánkban is találtat­nak nem-magyar érzelmű , vagy tán inkább po­litikai éretlenségben senyvedő magyarok, kik mint tenglevelek csüggnek csak a nemzeti élet fájának szétterjedő ágain, nem szívnak az éltető légből tápnedveket a törzs termékenyítésére, mintha nem is volnának ugyanazon test tagjai, úgy — vigasztalásunkra legyen mondva — An­golországban, az alkotmányosság iránti nemes szeretet és buzgalom klassikus földjén is talál­tatnak nem-angol érzelmű angolok, habár csak „rari nantes in gargite vasto“ is. Csak imént hirdettük ki, mily hangos egyet­értésben nyilatkozott Angolóra-­ág az absolutis­­mus rémületére, az olasz egységes királyság s ennélfogva a népjogok szent érdekében, s ime találkoztak itt is emberek, kik gondoskodtak arról , hogy az absolutismus bajnokainak re­ménye , kedve egészen meg ne töressék, hogy talá­lanak a népmozgalmak áradó tengerében szalmaszálat, melyhez kapaszkodhassanak; mi pedig legfölebb arra szolgálhat nekik, hogy a kétségek hullámain annál tovább hányattas­sanak az­­ elsülyedés végp reze előtt. De lássuk hát az Albion szabad főidén felnőtt eme mákvirágokat. A sheffieldi „külügyi bizottmány“ ismét jelét adta életének, mint olvassuk. Elnöke t. J. Ironsied Izsák ápril 17-kén egy iratot inté­zett Russell lordhoz, melyben a választmány nevében protestál az új olasz királyság elisme­rése ellen. Mert — a mint meg van írva ezen iratban —■ meg van írva másutt is , hogy „Át­kozott legyen az, ki szomszédjának határkövét odább mozdítja.“ Viktor Emánuel e bű­nt köt ▼ette el, s a választmány óvást tesz az ellen, hogy lettótársává tétessék. Ezen prote­stationak másolata megküldeni fog a nápolyi királynak és d’ Azeglio őrgrófnak. FRANCZIAORSZÁG. Egy, április 23-án kelt varsói sürgöny a „Patrie“-nak oly tudósítá­sokat jelent, melyeket a józan ész iránti tiszte­letből és az orosz kormány becsületéért sze­retnénk túlzottaknak tartani. A hatóság azon szomorú és halottas tekintet megszüntetése végett, melyet a város mutat, megrendelte a színházak újra megnyitását. A lakosok bementi jegyeket fognak kapni, me­lyeket használni tartozandnak, elfoglalván a számukra kijelölendő helyeket A kik ezen ren­deknek sem engedelmeskednek, a parancsban kiszabott büntetéseknek fogják magukat ki­tenni. Az április 8-diki események folytán letartóz­tatott személyek elleni vizsgálat megkezdődött. Az illetők , elismerték, hogy ezek közöl többek nincsenek semmivel terhelve, de azért nem bo­csátják őket rögtön szabadon, a közvélemény állapota miatt, hanem belebbezik a tartomá­nyokba.­­ Ugyancsak a „Patrie“ egy április 2- ről szóló félhivatalos közlésben teljesen valótlan­nak nyilvánítja egy külföldi lap azon tudósítá­sát, mintha Francziaország és Piemont közt leg­újabban létrejött egyezmény folytán a franczia csapatok nem sokára kitakarodnának Rómából s szárd csapatok által váltatnának fel, melyek néhány hónapig még a jelenlegi állapotot fen­­tartanák.­­ Az összes párisi félhivatalos sajtó roszal­­ja G­a­r­­­b­a­­­d­i föllépését a turini parlament­ben. A „Patrie“ sajnálja , hogy nem valósult azon turini sürgöny, mely a nagyhírű tábornok­nak Caprerába tett visszatérését jelenté. A par­lament nem azon csatatér, a­hol ő győzelmeket arathasson. A heves kitörések, reeriminatiók és a minisztérium elleni megtámadások csak kicsinyítik őt. Nagyobbra termett­­, mint azon szerepre, mely az 18­­8 -i alkotmány­ozó gyű­lés hegypárti tagjaira nagyon is emlékeztet. Nagyit mint azok, árulást kiabál mint azok. Azok a la Robespierre mellényt viseltek, Gari­baldi veres ingben jár. Hanem a „Patrie“ is elismeri azon nagy különbséget, hogy amazok csak torlaszokat csináltak, míg Garibaldi az olasz függetlenség leghősiebb katonája volt. „Az olasz önkénytesek vitéz­ tábornoka tehát — így végzi a „Patrie“ — nagy hibát követett el. Még helyre hozhatja, de nincs vesztegetni való idő. Menjen vissza minél előbb caprerai kopár szikláira. Ott újra föl fogja találni varázsát, s úgy­szólván piedestal-ját.... Caprera capi­­toliuma Garibaldinak a parlament tarpaei szik­lája lenne.“ Az egyetértést annyival inkább szüksége­sebbnek tartják a párisi lapok Olaszországban, mivel az „Opinione“ szerint Rechberg gróf bizalmas sürgönyt intézett a frankfurti ország­gyűléshez, melyben azt sürgeti, hogy Viktor Emánuel nagykövetét ne fogadják el. Némelyek még azt is állíták , hogy a szövetségi gyűlés a nevezett diplomatának útleveleit visszaküldte volna, a­mit azonban az „Opinione“ megc­áfol. Hanem Páriában úgy látszik nem hisznek jelen­leg föltétlenül Ausztria azon ígéretében, hogy támadni nem fog. A Dentu kiadónál a Palais Royalban két röpirat jelent meg. Az egyik czíme: „La bro­chure du duc d’ Annaale“ — a másiké: „La vraie reponne au dúc d’ Anmale.“ — Guizot úr közelebb a franczia protes­tánsok közt az elemi oktatás előmozdítására alakut társulatban elnökölvén, ismét megemlé­kezett a pápai világi hatalomról s ilyen formát mondott : „Hála Istennek, mi nem vagyunk semmiben részesei azon sajnálatos zavarnak, mely a nagy és egyetemes keresztyén egyház­nak egy nagy részét sújtja és szomorúja. C­o­u­­­­mann úr ugyanazon társulat másod elnöke tiltakozik e szavak ellen a „Liede“ben, s azt mondja, az ő rokonszenve is IX. Pius mellett volt, midőn az Olaszország fölszabadítására az első jelt adá; de midőn az egész világ egyhan­gúlag vallja, hogy a pápának meg kellene adni azon engedmény­eket, amelyeket Perier Káz­­mér épen oly kevéssé tudott kivívni Rayneval gróffal, mint a császár Gramont herczeggel, akkor már csak mégis következetlenség Gui­zot úr rokonszenve, mely voltaképen nem is egyéb, mint a cs. kormány ellen emelt vád. Legkevésbé volt pedig helyén a rokonszenv egy protestáns iskolai gyülekezetben. Av­­vagy Róma megszűnt e Róma lenni a fran­czia protestánsok irányában? A lelki­pászto­rok jelentései és a prot.­iskolai petitiók nem azon akadályokkal vannak e tele, melyeket Róma eléjök gördít ? stb. Ám cseréljen Guizot úr az akadémiában szerepet Lacordaire atyával; tapsolja meg azon beszédeket, melyek a senatusban és a törvényhozótestnél a világi hatalom mellett tartatnak; érezzen sajnálatot még a nápolyi király ügye iránt is, a­kinek ál­lamaiban az ő vallásos és politikai hitét még csak beszélni se lehetett volna,ehez a társulatnak semmi köze, de egy protestáns társulat nevé­ben ne nyilvánítson ú­j rokonszenveket, me­lyek a legnagyobb mértékben következetlenek. OLASZORSZÁG, Turin, ápr. 21. Garibaldit barátai közül többen igyekeznek rábeszélni, hogy ne maradjon Turinban, s hagyjon föl a parlamenti pályával. Ezen rábeszélni akarás ezen az ellenkezőt eredményezi, t. i. ő nem mozdul a fővárosból s szándékáról, hogy néhány nap pihenjen, lemond A híres vita ered­ménye, bár kedvező a kormányra nézve, de még­is ad egy kevés gondot, miut­án az ellenzék, mely csak 20 szavazattal rendelke­zett, rögtön felszaporodik 7- re. Garibaldi heves kitörése nélkül az ellenzék még sokkal nagyobb számra nőtt volna, s bizonyos körülmények között e növekedésre számitni is lehet. A tárcza vadá­szok közt se lesz hiány. Ott van Ratazzi, Betti­na Ricasoli, Pepoli. Ezt előre látva a kormány a nyert többsé­gét nem altatja el magát s egész bizonyossággal lehet állítani, hogy Cavour te­kintettel lesz az el­enzék kívánalmaira. Fanti állása valamennyi közt a legkényesebb, Cavour­­nak barátjai s ellenei egyiránt szemrehányáso­kat tesznek a férfi választásáért Fanti ellen most­a clag annyira növekedett az ingerültség, hogy fölmelegetik a régi novarai történetet. Mint köztudomású dolog, ezen elhatározó ütkö­zet után neki e haditövényszék elébe kelle ál­lania s szabadon bocsáttatott ugyan, de csak azért, mert nem volt parancsa azt tenni, mi­nek elmulasztását áruláskép vetették szemére; de hogy ő egy pedant és kezdeményezésre kép­telen, azt nem bírta magáról letisztítani. Ca­­vournak a 19-diki gyűlésben tartott rögtönzött beszéde itt nagy­­benyomást tett, mert abban mindenki fölismeri a jeles államférfi előnyeit és tulajdonait. De Garibaldit is dicsérik, mert ez is, kivált ha nem olvas, hanem egészen szaba­don a pillanat benyomása alatt beszél, nagy szónokkép tűnik föl. Az ő messzire hallható kedves érczes csengő hangja rendkívül emeli szónoki tehetségét. Társai között különös te­kintélyt vívott ki Bixto­thnak, kit ma még po­litikai ellenei közöl is sokan szerencsekivána­­tokkal halmoztak el. — Garibaldi a 19 ki parlamenti ülés után laka elébe özönlött néphez Rómára és Velen­­czére vonatkozólag e szavakat intézte: „Éljen Velencze! Minden óhajtásunk és tö­rekvésünk legyen Róma és Velencze felé irá­nyozva. Nektek igazatok van, jó turini polgá­rok, hogy teljesen bíztak Viktor Emánuelben. Ő egy páratlan király, oly király, ki még soha se csalt. És midőn benne bízunk, kötelességünk­nek teszünk eleget. É­n beutaztam Olaszország különböző részeit, s módom volt benne a la­kosságot megismerni. Mondhatom, hogy min­denütt jónak találtam, a­milyen a turini nép. Különösen örvendek rajta, hogy sok katonát látok köztetek. Ha a nép és hadsereg egyetért, akkor Olaszország legyőzhetetlen. Éljen Olasz­ország.“ — Nápolyból jelentik, hogy Venusot és Mel­­fit a sorkatonaság és nemzetőrség együtt vette be. A Cosenzában kiütött mozgalom democra­­tikus természetű volt. A községtanács elűzte a főnököt, ki gyanúban állt, hogy egyetért a re­­actióval. Az apr. 5 ifei összeesküvésért 186 fo­goly van átadva a törvényszéknek. A nápolyi lapok a be nem sorozott Bourbon katonáknak Szárdinia szigetére száműzését sürgetik. — Rómában több egyetemi növendék, a ta­nyás megkezdésére rendelt ünnepi kivilágítás­nak elleneszegült, s ezért az egyetemből kizá­ratott. Ennek új tüntetés lett eredménye, midőn aztán annyir­a mentek, hogy az olasz három­­szinü lobogót feltű­zték az egyetem épületére. — A „Pays“ írja: Nápolyi hírek jelentik, hogy a nyugalom Advreált. Z­avar nincs már egyebütt, csak a solai er­dőben,­ mely egy nagy területet foglal el külső és belső Calabria között. A bandák maradé­kai ide menekültek, de üldözőik nyomukban vannak. M­iden új adat bizonyságul szolgál, hogy a reactionális mozgalom nagy terjedelemre volt szervezve, és kapcsolatba hozni szándékozták az osztrákoknak a Pónak­ fellépésével. Leccé­ben azt a hírt terjesztették, hogy 100,000 némettel szállott ki Il­dik Ferencz Nápo­yba, és ugyanannyi tört­ be az Abruz­­zakba. A parasztok fe lázadtak s megöltek vagy 12-15 szabadelvűt. A nemzetőrség állí­totta helyre a rendet.­­ A „Sentinella Bresciana“ értesül Veroná­­ból, hogy temérdek mennyiségű hajószegre ad­tak megrendelést. Tyrolon éjjel nappal zárt gőzkocsi vonatok vonultak át. A B­issan­óban volt modenai csapatok Udinébe küldettek.­­ Miután az adriai tengerészeti kerület pa­rancsnoksága életbe lép, Anconaban egy hajó osztály fog állomásozni, mely négy gőzösből, négy ágyúnaszádból, 2 vitorlás hajóból álland. A Constitutione gőzös már el is indult állomá­sára. A kerület parancsnokságát Crestin nápo­lyi ellen­tengernagy veendi utal. Durando tb. Nápolyba megy, az ott alakuló 6-dik hadtest parancsnokságát átvenni. LENGYELORSZÁG. Varsóból Írják a „Schiezische Ztg.“-nak f. hó 20 -áról. Mint már jelentek, Varsó városa ápril­­­ika óta 4 kerü­letre van osztva, s 4 tábornok parancsnoksága alá helyezve, a­kik az illető város­részekben a csend és zöl­d fentartására nézve felelősek. E négy tábornok: Chruleff, Wiesielnickof, Mielnikow és Merch­elewitz, kik mind­nyájan L­i­p­r­a­n­d­­ tábornagy parancsnoksága alatt állanak. E tábornokok mindegyike mellé egy törvényszéki hivatalnok van rendelve, ki­nek az a kötelessége, hogy midőn a népbe bele­vágni vagy lőni akarnak, előbb a szétosztásra felhívó rendeletét fölo­vassa. Azon hivatalnokok, kik e hivatalt elvállalni nem akarták, s inkább lemondottak állomásaikról, mint lázadók, a vár­ba hurczoltattak. Mint a krakkói „C­ás“ varsói levelezője írja, e büntetés ígértetett volna mind­azon hivatalnokoknak is, kik szolgála­tikból kilépni akarnának. Ugyanezen levelező szerint a rendőr hivatalnokok öt­ titkos rendőri ügynö­kök oly blanketteket kaptak, melyek által fel vannak hatalmazva, hogy az előttük gyanúsnak tetsző egyéneket börtönbe vettethetik, vagy a városból kitilthatják. Modlinban 160 egyén ra­boskodnék az ápril 8—9-iki elfogottak közül. BEXSI Kf.,17:Lii,JUL' 26‘ 1“ tSár sorsjegyek. ^ JtTár VASUTAK. A tisza vidéki vaspályán. G Ó Z H A J 0 Z A S GABONAAHAK 5% osztrák érték 61 60 61 fő Hitelintézeti 100 frt 116 - 116 50 Vasúti menetek a délkeleti vaspályán „C*t féd, D8br®oze“-Ml8koJe*-KMia. a Dunán, a pesti piac­on april 23-án. Metalliques ................... 65 fcO 65 90 Gőzhajóidat 100 , . 99 50 100­­­VaSUll UlCneieK a Uen­eiCU Vaspaiyan. CseyHd. ind. . . 9 a. 25 p. reg. 7 a. 20 p. este. Lefele.__________________________________ i,oj ................... 57 50 57 58 E«*t*r*ta*v k­rn*«* Qff 97 — Becs—Temesvár. Su*noK. ind. 10 „ 25 „ * 8 „ 4b „ „ Rác*—Peti: naponkint 6V, órak. reg. 4» , . . . * .» Súly l*f* ! J-l°/t nemzeti kölcsön .... IC 40 76 51­ Salm 7 * 40 \ ' 37 86 37 75 RietbSl. Elindulás 6 óra 30 perez reg. 7 óra ette. P-Ladány. ind. 1 „ 23 „dél. 12 „ 40 „ éjjel Pest—Orsóra—Galac»: szerdán 6 ó­­r. AUó-amztryn e font Ib39-ki sorsjegyek .... 106 5) 107 50 pálffy . 40 „ . 36 25 36 75 Értikusv&r. Elindulás 11 óra 56 p. d. e. 12 „ 45 p. ddlu. "efr*e*.e“- m­d- f » ~ » 7 ” reg. : hétfőn, szer., szomb. Kennt szerint ár o. é. 1354-ki „ ................... 36 *5 fc6 75 Clary „ 40 „ . 35 25 35 zft Hat. Elindulás 4 óra 5 p. d. u. 5 óra 55 p. reggel. ,nf • • » ““ » » 7 « » » 6 órakor reggel.----------------------------------------------------1860-ki...............................bl 60 81 70 St Genois gróf 40 „ 37 25 37 75 Csejtód. Elindulás 6 óra 35 p. d. u. 8 óra 30 p. „ Wukorcs. ind. . 7 . 42 „ es. 11 „ 2 „ „ Peti-M.hác, , naponkint 5 órakor Bura, bánsági . . . 80-815—6-f­öldtehermentesítések. Budai 40 „ 36 25 36 75 Szeged. Elindulás 10 óra 15 p. este 1 óra 40 p. dálut. Kassa—Miakolcz—Debreczen—Czegléd. reggel. „ tiszavidéki . 80—83 5 20 5 8« Magyar................................ 66 60 67 25 Windischgrits hercs. 20 „ . 22 2 — 22 75 Temenk­. Elindulás 2 óra 10 p. reggel. Kanti ind. . . 4 ó 32 d re* 1063 Inde Felfelé „ fehérvári . . 82—85 6 — 6 7 Bánsági, horvát, szláv ... 65 — 66 — Waldstein gróf 20 „ . 26 — 26 50 Temesvár—Becs. Viskóid ind ' 7 32 3 5 ^ Pmt — Bict . naponkint 6 órakor . bácskai . . . 79—81 5 40 5 b«' . «3­ 83 5« wilii,(d,««k) «Wft*.1“g*P-s»-i£fÄSS• *J•«’X• S : S-SíStí«, “ tt?' ■ “ issr 85 SStíl: : » 5.5 - tttZSSttllt I ti * ? • 1 ■ ££■ ~***-i*m.***i* ^ KLn :::: tfcSiSl* Hitelintézeti............................ 163 30 163 40 pra*yUIf (100 „ . ) . . 126 23 126 40 B*“‘ 8 . . . P . . . * * 688 P.­LaUny. ind. ló.f0p. dél. 1 ó. 17 p. eji Calaci—Ortova. szombaton reggel. £0,e8........................ ~ a a v Nemzeti bank .......................7^1 — ~ Hamburg (100 M. B.) . . 126 25 126 50 A déli Vaspályán. Nagyvámd. ind. 10 ó. 35 p. d. e. 8 ó. 25 p. est A Száván. Faszusy . . ... — 4 30 41. Escompte-bank.......................-67 - 5?0 - Undon ( 10 ). Str . . 148 - 08 25 Buda-Kanizsa. Czegléd. ind. 9 „ 10 „ reg. 7,85.. . c.Utör., délben. RepCZC’­­ I­I -Dunak­özha­józás* 1 .* 1 4.4­­­0 26 Fám (100 frank ) . . 5s 70 56 80 p„ja Elindulás 7 óra 45 p. reggel. Czegléd—Arad. Sír­ek—Zimony: hétfőn, 6 órak. reg. * Pesti lánczhid.......................317 — 312 — [Pénznemek. S»]*«» Fiáéreér. Elindulás 9 óra.66 p. d. a. Czegléd. ind. 9 ó. 10 p. reg. 7 ó. 35 p. est. Megérkezés Pestre __________________________________ ^Északi vaspálya................... 20 41 2043 Korona ................................ 20 40 ------•»uea. in u s ra p. . u. Sudnok. ind. 10 „ 10 „ „ 9 „ 19 „ „ BécsbSl: naponként este. Ilunavszállás Pesten april. 25. 8' — 7" 0 fel. Államvaspálya ...... 282 — 283 — Császári arany ...... 7 — 7­02 Székes-Fehérvár Bécs. Csalm. ind. . 1 „ 31 „dél. 2 „ 28 „ éjj. Bokáéb­ól: naponkint dlután.­­. 1 . . ., on on. . Déli vaspálya....................... 187 - 188­­ Napoleons d’or ...... 11 86 11 87 St.-Fehérvir. Elindulás 11 óra 15 p. d. e. Arad. ipd. . 11 o.42 p. d­e. 8 ó. 4 p. est. Zimonyból: vasám . ked., csütörtökön l,SM » l,»KaJ,'al »P"1- n ’ Nyugati vaspálya................... 17* 71 IbO 50 Orosz imperialok ..... 12 20 -----Uj-Li ny. Kiindulás 2 óra 30 p. d. u. Csak ind. . 1 „ 36 »délu 10 9 51 n B délután. n Szolnoknál . . Tissai vasút............................ 147 — 147 — Ezüst . ............................147 25 147 75 Leét. Érkezés 8 óra 17 p.­est»». ind. 5w5ffw­eltltw reg­­ Oreováról és Grifttoiról: vasárnap devn Bezacsatorna . april. 20. 7­ — — mennyien vannak az itteni virban és kórhá­zakban, nem tudatik. A varsói helyőrség még mindegyre erösbíttetik; az utóbbi napokban új­ra két gyalogzászlóalj és egy huszárezred ér­kezett. OROSZ- ÉS LENGYELORSZÁG. K i e w l fi ! Írják apr. 6-ról, hogy a tartomány sőhad kor­­mányzója köriratot bocsátott ki, melyben a len­gyel izgatók működésének nagy elterjedettsé­­gét állítja, ennélfogva a kerületi kapitányok­nak megparancsolja, hogy ellenök, a legna­gyobb szigorral járjanak el, s a politismus minden mutatkozó jelét a legéberebb figyele­m­­inel kisérjék, s és/.lelődése­k eredményéről azon­nal tudósítsák a főkormányzóságot. — Arról is beszélnek, hogy az itteni egyetemet, a tanulók­nak már említett tüntetése miatt bezárnák. — Varsói levelekben említik, hogy a gyászjelvé­nyek és kokárdák az országban még itt-ott lát­hatók, különösen Kalisban. — A arsó-brom­­bergi vasútvonalon az épitési munkálatokat kétszeres gyorsasággal folytatják, több mint 4000 munkás foglalkozik jelenleg e vonal épstégével. Távirati jelentések: Lemberg, ápril 26, 5 órakor este. Ma Bor­­kowszki helyett — ki választmányi tagságát le­­tette — Smarzewszki választatott meg. Erre el­határoztatott, hogy az országgyűlési választmány az Ossoli­tszki-féle irodalmi intézet irányában a hatóságok beavatkozásának megszüntetésére töre­kedjék és hogy­ előterjesztvényi tervet készítsen arról : miként, k­eljen a közigazgatásba és tör­vénykezésbe a lengyel és ruthén nyelvet behoznia, a német nyelv kizárásával. Majd Borkowszki tar­tott beszédet, hogy a birodalmi tanácsba ne­m kell követeket küldeni, mindazotltal ezek választásához hozzá fogtak. A golyóvali szavazás a birodalmi tanácsokra folyamatban van. Ők illetőségeiket nem fogják az országos pénzalapból kapni a határozat szerint. Zágráb, apr. 26. A mai ülésben a verificá­­lási tárgyalás folytattatott, holnap hihetőleg be fog végeztetni. Koppenhága, apr. 25. Hajózási és pénzü­gyi érdekek miatt május 1-én 600, később még több matróz fog szabadságra elbocsáttatni, oly fel­tétellel azonban, hogy behívatván, 8 nap alatt kö­telesek ismét szolgálatba állani. Elhatároztatott továbbá egy sorhajó és egy fregatt f­ölszerelése. Washington, apr. 14.Sumter-erőd föladása után Anderson és a várőrség a Monis szigetekre vitettek. Lemberg, apr. 26. Esti 10 órakor. A biro­dalmi tanácsosok választása végbe ment. Az or­szággyűlés elnapoltatok. Verona, apr. 26 Este. Biztos hírek szerint Milanóban f. hó 24 én este a velenczei menekültek zajongást vittek végbe. Az utczákat e kiáltások­kal járták be: „Éljen Garibaldi! Éljen a köztársaság!“ Mi a noi lapok ez esetet nem említik meg. Esti posta, Pest, ápr. 27. — Turinban a közvélemény és va­lmennyi lap kárhoztatja a Csáld­ni levele közzé­­­telét, mindenki attól félt, hogy e közbejött esemény megzavarja a munkába vett egyetértést, a kép­viselő­házban a vita zavart, meg meg akad, a m­iiszterek és követek a ház folyosóin, s az el­nöki emelvény körül csoportokra oszolva társa­logtak s boszankodások hangos szavakban nyi­latkozott. — A római kérdés felett Turin és Paris kö­zött foly az alkudozás. Annyi bizonyos hogy Francziaország vissza vonja csapatait, de egy ujabb egyezmény szerint az o­rszok csak a ha­tárokat fogják őrizni a­­z­ atya saját csapatai fedezete alatt marad. Ezen egyezmény lé­tezését valószínűvé teszi azon körülmény, hogy a pápai határokról mind a szárazi mind a tengeri oldalon visszahúzták a pá­pai katonákat, s helyettük francia őrséget állítot­tak,­­­­gy most egészen tőlük függ, hogy mikor és kinek engedjenek az országba szabad be­menetelt. — Paduában a magyar­ és oláhokból álló 62 ik ezredet Ü nepélylyel fogadta a lakosság, és midőn az ezred zenekara a piaczon játszani kezdett, az erkélyek s ablakok meglő­tik fér­fiakkal és delnőkkel. Mely tisztelet Olaszország­ban nem szokta érni a császári katonai zene­kart, de­­ nostri fratelli ungbaresi kedvéért, csak meghallgatták. A sok szökés miatt, a Fő­vonal őrizetét a Nobili cseh ezredre bízták. A „Pesti Napló“ magá a távsürgönyfi. Szent-Pétervár, április 27. Dimitrie­­vics Péter Gorcsakoff herczeg , a birodalmi ta­nács tagja, a lengyelországi helytartó t­es­tvére, egyévi szabadsággal elbocsáttatott, ötvenkét más tábornok végképi elbocsátást nyert nyug­díjjal. Pária, április 27. A pénteki „Palm­e" hrja, hogy a törökök megverték a montenegróiakat,­­ bevették azoknak elsánczolt táborát. Turin, apr. 26 A képviselőkamra a mozgó nemzetőrség szolgálatának három hónappal leendő meghoszabbtását megszavazta Galiba­di elutazott Villa-Pallaviciusba, a­h­ol néhány na­pot töltvén, azt­án egyenesen Caprerába térend vissza. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond.

Next