Pesti Napló, 1861. május (12. évfolyam, 3366-3389. szám)
1861-05-23 / 3383. szám
hatja. Aztán senki nem lobbanhatná szemére, hogy szavát megszegte, Anglia pedig lássa aztán, valljon tud-e háborút kezdeni a szyriai ügy érdekében, tudja-e gyakorlatilag gátolni azt, amibe elméletileg nem akart beleegyezni? Másik gyanús körülmény az, hogy a syriai partokon nem csak franczia és angol, hanem orosz hajóraj is fog czirkálni. Londonban mindenesetre a legroszabb benyomást teendi az, ha — 1855 óta ismét először! — Oroszország lobogója a Középtenger keleti partján meg fogna jelenni. Oly esemény ez, mely félig-meddig tönkre teszi — legalább Angliára nézve — legfontosabb vívmányát a keleti háborúnak. Június elején tehát Syria partjain meg fog jelenni egy angol flotta, de ott lesz egy franczia, ott egy orosz hadiflotta, és még egész zaja a franczia hadszállító hajóknak, miken a 6000 emberből álló syriai franczia őrség foglaland helyet. A túlerő tehát — már ezen szárazföldi had ottléte következtében — franczia-orosz részen leend, elnézve attól, hogy küzdelem esetére Franczia- és Oroszországnak a védelmezés, Angliának pedig a megtámadásnak sokkal nehezebb szerepe jutna. Nem szeretnénk félreértetni. Nem osztozunk — legalább eddig nem —azoknak aggodalmában, kik franczia-oroszangol háború közvetlen kitörésétől tartanak, de azon gyanítást lehetlen elfojtanunk, miszerint Francziaország állása Szíriában június 5-én kedvezőbb lesz, mint Angliáé és hogy francziaország legalább is arra használandja e kedvezőbb helyzetet, hogy bő kamattal torolja viszsza azon megalázást melyet a franczia kormány Anglia ellenszegülése által jelenben eltűrni látszik. Ismételjük, hogy ez a helyzetnek még igen kedvező felfogása és hogy épen nincs kizárva azon lehetőség, miszerint Napóleon és Sándor császárok felhasználhatnák az alkalmat a keleti kérdés megmozdítására, mielőtt még Ausztriának benső megszilárdulása sikerülendett, és ennek következtében ezen hatalom és Anglia közt szorosabb viszony jöne létre. Ez utóbbi nézet természetesen már a pessimistáké,hanem—fájdalom — nem mindig, — majdnem azt mondhatnák, hogy ritkán,— az optimisták azok, akiknek igazuk van, daczára annak, hogy mindig az optimisták nézetét tartják helyesnek — Bécsben vont kivonat, melyet egy távirati sürgöny közöl velünk, némi homályosságokat hagy isten, de az mégis kitűnik belőle, hogy Magyarország ügye ugyanazon érdekekkel bír, s ugyanazon egységi eszmékből merit (s’inspire) mint a német- és olaszországi államok. Eötvös úr tehát, mint a sürgöny szerkezete után valaki tán hihetné, nem tanácsolhatta képviselők küldését a birodalmi tanácsba. „A képviselők háza minden valószínűség szerint, egy, a császárhoz intézendő felirat formája mellett fog nyilatkozni, azonban a tárgyalás hosszasnak ígérkezik, mert hetven kihallgatandó szónok van még hátra. Teleki e tárgyalásra készített egy beszédet, melynek a „Magyarország“ lap töredékét közli. A szerencsétlen gróf ebben meginditólag rajzolja Magyarország minden szenvedéseit az utóbbi tizenkét év alatt. — Egy pesti tudósításból azt olvassuk, hogy az alsó ház, emléke iránti tiszteletből elhatározta, miszerint az általa elfoglalt hely fekete posztóval teritessék le, melyre két borostyán koszom lesz helyezendő.“ „A felső ház f. hó 21-dikén akarja újra megkezdeni üléseit. Ennek kivonatai szinte felirat alakjába lesznek foglalva, mert a határozat eszméjén még eddig kevéssé kapnak a mágnások. Azonban felirat vagy határozat, az eredmény mindig ugyanaz lesz az osztrák kormányra nézve, t. i. kudarcz. Az összeütközés e szerint kikerülhetetlennek látszik a bécsi udvar és a magyar országgyűlés közt. Mi lesz a kimenetele ? ez az amit előre megmondani nehéz. Minden tudósítás oda mutat, hogy Magyarország csupán passiv ellentállásra fog szorítkozni. Egy turini lap (a „Nationialité“) jelenti , hogy Klapka tábornok Caprerába utazott Garibaldihoz, s hogy néhány nap alatt vissza akar térni, Kossuthot Turinban várván be. Ha szinte ezen utazásoknak Magyarország helyzete is az oka, arról mindenki bizonyos lehet, hogy nincsen szó semmiféle felkelési tervről. A magyar hazafiak mind azon véleményben vannak, hogy az erőhatalomhoz nyúlás e pillanatban romlást hozna (funeste) ügyekre, s e véleményt, amint mondják, maga Kossuth is osztja.“ A „Patrie“ a magyar országgyűlésről és a bécsi Reichsrathról. „A magyar országgyűlés tárgyalásai — mond május 18-diki politikai szemléjében a „Patrie“ — teljesen árnyékban hagyják a birodalmi tanácsért. Maga a bécsi „Presse“ vallomása szerint az alsó kamra legutóbbi ülései csak igen csekély érdekkel bírtak. Ezen kamra megszavazta figyelembe vétetelét a kormány által a hűbériségek és a reichsrathi tagok sérthetetlensége iránt előterjesztett törvényjavaslatnak, valamint megszavazta azon sürgősen előterjesztett indítványt, mely a képviselők utazási és idézési községeinek megtérítését tárgyazza. Egyébiránt hogyan reménylhetné valaki, hogy a birodalmi tanács nehéz küldetésének színvonalán álljon, míg az teljes számmal nem lesz? Vitáin nem lesz-e érezhető az ő elégtelensége, és a tekintély, melynek szavazatait kisérni kellene, nem lesz-e tetemesen gyöngítve ? „Szerencsétlenségére az osztrák kormánynak, nem igen lehet belátni e helyzet végét. Az „Ost und West“ azt állítja, hogy Horváthország és Slavonia épen nem szándékoznak magukat a Reichsrathban képviseltetni; ami pedig Magyarországot illeti, a képviselőházban megkezdett viták eléggé bizonyítják, hogy az vonakodása mellett állhatatosan meg fog maradni. A tegnapi ülésben Eötvös úr, a szabadelvű mérsékelt párt egyik vezére emelt szót, hogy ez ország régi jogait visszakövetelje, s a personális uniót vitassa. Ha azon igen összes „Pesti Napló“ magán távsürgönye. Pétervár, máj. 22. A „Journal de Pétersburg“ Gortschakoff grófnak Kiseleffhez intézett következő iratát közli: Mi a kabinetek figyelmét azon veszélyre irányozzuk, mely a seregeknek Syriábeli visszavonulásából származik; mi viszszautasítunk minden felelősséget oly lépés sikeréért, melynek következményeit előre látva, kijelöltünk. Marseille, máj. 22. Begrnt máj. 10-ről kelt tudósítások szerint a porta megtagadja Kurshid pasa és druz főnök halálos ítéletének megerősítését. A törökök állása nyugtalanító. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmondi. Államadósság ár Sorsjegyek, arott ár VASUTAK. A tiszavidéki vaspályán. I GŐZHAJÓZÁSI GABONAÁRAK : 5% osztrák érték................... 60 50 61 — Hitelintézeti 100 írt 116 25 116 75 , 1 T77w . Czegléd—Debreczen—Miskolcz—Kassa, a Dunán, a pesti piacon május 20-án. 5% Metalliques ..... 67 40 67 50 Gőzhajózási 100 „ 101 75 102 26 Vasuti ,lenetese a délkeleti VaspaljHO. Cibid, ind. . . 9 ó. 25 p. reg. 7 ó. 20 p. este. Lefelé. ____________________________________ DAV. n ................... 58 — 58 50 Eszterházy herezet. 40 ” . 97 — 98 — Becs—Temesvár. Su,mok. ind. 10 „ 25 „ ,8,46, „ Becs—Pest, naponkint 6'/, órak. reg. Ahid-miszkint már rí Stíly reg‘ 5% nemzeti kölcsön .... 79 50 79 60 Salm „ 40 „ . 37 75 38 25 Bécsből. Elindulás 6 óra 30 percz reg. 7 óra este. P.-Ladány. ind. 1 „ 23 „ dél. 12 „ 40 „ éjjel. Pest— Orsóva— Galacz, szerdán 6 ó.r. font ‘ " m.g. 1839-ki sorsjegyek .... 111 — 112 — Pálffy „ 40 „ . 37 25 37 75 Érsekújvár. Elindulás 11 óra 56 p. d. e. 12 „ 45 p. délu. DebreCien- ind- 3 „ — „ „ 3 „ 7„ reg. Pest— Zimony, hétfőn, szer., gzomb. szerini szerint ár o. é. 1854-ki „ ................... 87 50 88 50 Clary „ 40 „ 35 50 36 Pest. Elindulás 4 óra 5 p. d. u. 5 óra 55 p. reggel. ind. . . 5 „ 36 „ „ 7 „ 43 ,, „ 6 órakor reggel. 1860-ki „ ................... 84 75 85 25 St. Genois gróf 40 „ 37 50 38 — Czeged. Elindulás 6 óra 35 p d u 8 óra 30 p Miskolci, ind. . 7 , 42 „ es. 11 , 2 , „ Pest - Mohács , naponkint 6 órakor Búza, bánsági . . . 80—84 4 80 5 80 földtehermentesitések. Budai 40 „ . 36 75 37 25 Szeged. Elindulás 10 óra 15 p. este 1 óra 40 p. délut Kassa—Miskolcz—Debreczen—Czegléd reSSeL » tiszavidéki . 80—83 55 70 Magyar ... 67 75 68 50 Windischgrätz hercz. 20 p . ' 22 25 22 75 Tocscár. Elindulás 2 óra 10 p. reggel. ? Kassa Miskolcz Debreczen Czegled. Felfelé „ fehérvári . . 82-85 5 80 6 50 Bánsági, horvát, szláv ... 67 — 68 — Waldstein gróf 20 26 25 26 75 m . r Kassa ind. . • 4 a. 32 p. reg. 10 a. 36 p. d.e. p. . nímonként p órakor » bácskai. . . 79—81 5 30 5 50 Erdélyi’ . ............................. 66 - 67 - Keglevics gróf 10 ' 14 50 15 - Temesvar-Becs. Miskolcs. ind. . 7,32, „ 3„ 5 „ dél. Fe,t~^ ' naPonkint 6 órakor Kétszeres .... 76-77 8 80 4Elsőbbségi kötvények. . ” Temesvár Elindulás 11 óra 25 p éjjel 6 óra 55 p. reg. Tokaj. ind. . . 9,19. , 5 „ 59 „ „ MahAr”—Pest naponkint 30 órakor Rozs........................ 74—76 3 65 3 80 5% Lloyd ............................. 83 - 83 50 Vaktok Cívisek) Szeged. Elindulás 2 óra 50 p. éjjel. 1 óra 10 p. délu. Debreczen. ind. . 12 „ 7 „ dél. 10 „ 56 „ est. P . Árpa, sörfőzésre . . 66-68 2 75 3 30 5% Dunagőzhajózási . . . 98 — 99 — három hónapra. Czegléd. Elindulás 6 óra 15 p. „ 6 , 15, este. P.Ladány. ind. 1,42, , 12 „ 59 „ éjj. „.___ *gL w.r azerd B20mbat „ etetésre. . . 64- 68 2 25 2 50 Bank záloglevelel 12 hónapra . 99 50 100 — Amsterdam fi00 holl frti 11Q 7, 19n P«*. Elindulás 9 óra 12 p. d. e. 9 „ 20 „ „ Szolnok, indu. . 4,45 , , 4 „ 47 „ reg. ^ V^akor recvel ’’ Zab................... 45—47 1 65 1 70 : : : : : ^ algsas* !'$£•£• • - i“S12i60 *d«i,,asPai,au. a«*»- SA« . : : - -Lloyd......................................210 — 215 — p?.. 10,.81, ' ' 50 ^ — Buda-Kanizsa. Czegled. md. 9 „ 10 „ reg. 7 „ 35 „ „ Zimony—Sziszek, csütör., délben. F ’téli ... - - -Dunagőzhajózás................... 431 — 432 — 'rank . ■ ■ 56 20 Buda. Elindulás 7 óra 45 p. reggel. Czegléd—Arad Szisiek—Zimony: hétfőn, 6 órak. reg. festi lánczhid........................ 390 - 395 - Pénznemek. Székes-Fehérvár. Elindulás 9 óra.66 p. d.e. cséd. ind. 9 ó. 10 p. reg. 7 ó. 35 p. est Megérkezés Pestre -------------------------------------------------------Éjszaki vaspálya................... 2163 2065 Korona ................................. 19 40 -------Kanizsa. Elindulás 2 óra 35 p. d. u. Szolnok, ind. 10 „ 10 „ „ 9 , 19 „ „ Bécsben. naponként este. Dunavizállás Pesten máj. 21.9' -10" 0 fel. Államvaspálya........................ 281 - 282 Császári arany........................ 6 75 6 77 Szekes-Fehervar-Becs. Csaba. ind. . 1 „ 31 „ dél. 2 „ 28 „ éjj. Mohácsról, naponkint délután. Tokajnál már 18 15' 1" 0 Deli vaspálya........................ ~ Napoleonsdor........................ 11 35 11 37 Sz.-Fehérvár. Elindulás 11 óra 15 p. d.e. Arad. ind. . 11 ó. 42 p. d.e. 8 ó. 4 p. est. Zámonyból: vasáru., ked., csütörtökön r . , Nyugati vaspálya...................176 ö° 177 50 Orosz imperialok......................... 11 63 11 66 Uj-Szőny. Elindulás 2 óra 30 p. d. u. Csaba, ind. . 1 „ 36 „ délu 10 „ 53 . „ délután. » Szolnoknál . . —-----liszai vasút............................ 147 147 — Ezüst...................................... 140 25 141 25 Becs. Érkezés 8 óra 17 p. este. Szolnok, ind. 5 „ 5 „ „ 4 , 11 , reg. Oreováról és Qalaezról, vasárnap délu. Begacsatorna , máj. 1869" — Megyei élet. Esztergom, máj. 21. 1861. Pilis-Maróthról jövök, hová ma Esztergommegye zarándokolt, hogy szivében felejthetetlen nagy hazánkfia széki gróf Teleky Lászlóért fohászait az egek urához emelhesse ! — oda zarándokolt, hogy egy kis község szerény, de még is az Isten magasb dicsőítésére szentelt házában tarthassa meg gyászisteni tiszteletét azon nagy magyarért, kit az egész nemzet szivében, és keblében, mint érzelmei szent templomában az áhitat kegyeletével hord, és ereklyeként őriz. — Gyászos bár,de a honfilelkesedés gyönyörű jelenete volt, midőn magától a megye udvar telki házától a gyászlobogó után mintegy 40 úri fogat kiindult,— honvédőink gyászba vont lobogójokat követték, — hölgykoszorunk díszes gyászöltönyben jelent meg, velünk osztani meg a szomorúság a gyász keserű fájdalmait, a megyebeli községek mindannyian küldöttjeik által, a katholikus Clerus köztül pedig egyedül a Sz. Benedek rendűek valónak igen jeles igazgatójukban F. J. és Galyus derék tanár tirokban képviselve. (Közbevetőleg itt dicsérőleg kell felemlítenem, hogy e hó 18-án midőn a cs. k. katonaság megyeházunkat megszállani szándékozta, és ennek folytán a tisztikar a megyeházat elhagyni elhatározta, derék hazánfia és buzgó papunk Ferencz Jakab igazgató úr kérésünkre házukba nem csak felfogadni, hanem annak egy részét ünnepélyes papi szertartással átengedni szándékozott.) A gyász ünnepély menete daczára a folytonos esőzésnek, melylyel az elemek is csak könyeiket velünk együtt hullatni látszottak, nagyszerű, érzékeny és lélekemelő jelenet volt. — A szerény imaház, kicsi bár és egyszerű belsejében — gyászba vonva kedves, és ájtatosságra buzditó volt.— a gyászisteni tisztelet Kölcsey hymnusával kezdődött „Isten áldd meg a magyart“ melyet az ájtatoskodó gyüle-ezet elénekelvén, Kovács József Bátorkeszi, és Gegus Nándor pilis-marothi reformált lelkész urak a dicsőült felett felváltva jeles egyházi beszédeket tartottak, hazafi érzelmekkel teljes, ékes szónoklattal ecsetelték az elhunyt hazafi erényeit, szenvedéseit, úgy szinte azon érzelmeket, és fájdalmakat melyekkel az egész nemzet és véle Esztergom megye közönsége itt képviselve a legnagyobb — legjelesebb hazafit gyászolja— ezek után énekelték a szózatot, a mely után báró Baldaccy Antal felkérvén a jelenlévő Besze János urat, hogy mint országos képviselőtársa lévén, tolmácsolná ő is a megye érzelmeit e nagy nemzeti veszteség felett, mire készületlen bár ,de véle született kedves modorában, jelenleg ugyan a fájdalom érzékeny kifejezéseivel elmondá, mit vesztett Teleky Lászlóban a haza, elmondá azon végzetteljes eseményt midőn Palóczy László korelnök 300 név közül mintegy hamvederből 1 ő húzta ki Teleky László nevét, és a kihúzó mint a kihúzott elsők szálltának a mély sírba, mely nem lehet oly mély hogy a nemzet könnyeit elnyelhetné. Befejezőleg újólag énekelvén a gyász gyülekezet a Szózatot, hosszas végét nem látható fogatok, és zarándokolók sokasága hagyta oda a Teleki László gyászisteni tiszteletének szerény imahelyét. Z. A. — A „Pesti Napló“ és más hazai lapok máj. 17. számaiban Sárosmegyéből egy magántársürgöny közöltetik, mely szerint „Sárosmegye a nagy Deáknak bizalmat szavazott s óhajtja és reméli, hogy a képviselők Deák indítványát feltétlenül támogatni fogják.“ A nélkül, hogy szándékunk volna ítéletet mondani a bizottmány eljárása felett, — épen a bizottmány és a megye érdekében, — és azon szellemi viszonynál fogva, melylyel a képviselők még a jelen országgyűlésen is megyéjökhöz állanak, — kénytelenek vagyunk kinyilatkoztatni, hogy kezünkhöz kapván a Sárosmegyei május 13-án s folytatva Eperjesen tartott bizottmányi gyűlés jegyzőkönyvének, ezen tárgyat illető kivonatát, — ez a közleti társürgénytől lényegesen különbözik. A nevezett jegyzőkönyv szavai ezek: „A bizottmány tudatni határozza az e megyében megválasztott képviselőkkel, miként hazafi bizalommal várja és reméli, hogy e megye közönségének ezúttal is nyilvánult meggyőződését és óhajtását figyelemre méltatni, és a Deák Ferencz képviselő által a képviselőház elébe terjesztett javaslat elfogadásához felszólamlásaikkal és szavazataikkal járulni fognak.“ Erre mi is csak helyeslésünket mondhatjuk, mert nem ismerünk embert az országgyűlésen, de az egész hazában sem, ki nagy hazánkfiának javaslatát ne pártolja. Szíveskedjenek mind azon lapok, melyek a magántársürgönyt közölték, e nyilatkozatot is közölni. — Kelt Pesten, május 19-én 1861. Bánó Miklós, Sárosmegye Girált kerületi és Bánó József, Sárosmegye Héthárs kerületi képviselő. Különfülék, Pest, máj. 22. — Asbóth Lajos szabadon bocsáttatása hírére a „P. H.“ azt jegyzi meg, hogy most már csak Táncsics egyedül politikai fogoly Ausztriában. E hírére egy igazságbarát biztos forrásból írja a H.-nek, hogy miután többnek a neve nem jut eszébe csak egyet említ, mint akiről biztosan tudja, hogy mindekkorig osztrák börtönben szenved, s ez a 48-ki szabadságharcából dicsőségesen ismert dandárparancsnok Mihályi, ki minthogy semmi családja sincs, mely szabadításán munkálkodnék, még teljes három évet fog az olmützi börtönben tölteni, hogy ha csak a magyar országgyűlés meg nem emlékezik róla. Hiszszük és reméljük, hogy az országgyűlés, ha Isten úgy akarja, hogy állandó legyen, nem fog megfeledkezni az ártatlanul szénvédőkről. —Am. tud. Akadémiának f. hó 7-ki ülésében Lukács Mór tiszt. tag, emlékbeszédet tartana Teleky László acad. tag felett. — Megjelent és beküldetett hozzánk „Kipfelhauser költeményei“ a szerző arczsépével. Ára 60 ujkr. Kipfelhauser neve sokkal ismeretesebb e honban, minthogy költeményei ajánlásunkra szorulnának, de nem tartóztathatjuk magunkat, hogy figyelmessé ne tegyük olvasóinkat azon élvezetre, melyet e mű olvasása fog nyújtani mindazoknak, kik a jól alkalmazott satyrát, a megérdemelt metsző gúnyt s különösen a mi szózatunkra itt igen jól sikerült paródiát kedvelik. — A bécsi lóverseny két első napja következő eredménynyel végződött: Első nap győzött Eszterházy hg „Lady of the Lake“-ja, gr. Henckel „Beduin“ és „Malik„-je, gr. Kinszky „Deutsche Michel“-je és gr. Eszterházy Miklós „Jake Lemming“-ja. A másodikon b. Ambrozy Gyula „Sürgönyi, gr. Bremer „Lancaster“ja (az első császárdíj), gr.Zichy Aladár „Claudius“ja, gr. Kinszky „Deutsche Michel“je és hg Lichtenstein „Justice Kisbér “-je.— Döme József, Vörösmarty „Hattyú dalá“nak szerzője, „Fájdalom hangok“ ra hirdet előfizetést. A zongorára szerzett mű előfizetési ára 80 kr. Gyűjtök minden hat után; tiszteletpéldányt nyernek. Az előfizetési pénzek június 1-ig szerződest, magyar utczat 34. sz. alatti lakására küldendők. A tiszta jövedelem harmada a Petőfi szoborra szenteltetik. Két év óta borzasztóan növekedő arányban dúlt a jég, hazánk számos vidékén. Aggódnunk lehet, hogy a jelen év is fölötte veszélyes lesz e 3203 Ötödik kiadás. 12—6 L Dr. Wilh. Gollmann c4 [Rathgeberj ( in allen Krankheiten der J £ Geschlechts- und) £ Harnwerkzeuge C undin ihren ‘j f Folge-Uebeln. 4 Ára 2 M 10 Ezen, a legújabb tudományos alapelvek szerint, s 15 év alatt kitűnt eredménydús gyakorlat által nyert ezerszeres tapasztalatok felhasználásával készült orvosi irat 264 lapnyi erős kötetben czélszerű és népies előadását tartalmazza minden (titkos) nemi betegségeknek s azok részkövetkezményeinek , gyengeségállapotoknak , tehetetlenségnek , magtalanságnak sat, úgy szinte tanácsokat, az elragadás elleni legbiztosabb óvszerek iránt, s szükséges szabályokat az ifjúsági titkos vétkek szomorú következményei ellen. Kapható szerzőnél: Bécs, Stadt, Tuchlauben, 557, a napi rendelési órák alatt 12—4 óráig délelőtt. ujkr, bérméretes postai küldéssel 2 frt 52 ujkr. HIRDETÉSEK. Értesítés: Zemplén megye közönsége f. é. apr 1 hó 19-én hozott határozatában a cs. k. ezen megyebeli volt törvényszék által f. é. május 1-je napján túl eső napokra kitűzött bárminemű tárgyalási s egyéb birói működési határnapokat, alkotmányos törvényszékei részéről meg nem tarthatóknak nyilvánítván, s e részben az illető felek saját törvényszékei által kitűzendő uj határnapok szorgalmazására lévén utasítva, ugyanez ujságlapilag is ezennel köztudomásra juttatik. Kelt S.-A.-Ujhely, 1861. ápril hó 26. Évva András, 3249 3—3 megyei főjegyző. 3262 1—1 Figyelmeztetés: Bronsz József alábbizottnál mint nevelő alkalmazva lévén, állomását a meghatározott idő eltelte előtt, a kapufélfától búcsút vévén, elhagyá, nehogy más is, ki gyermekei nevelését szivén hordja, e reményében hozzám hasonlón csalatkozzék , kénytelenittettem ez óvó - figyelmeztetést nyilvánossá tenni. Dombegyház, május 16 án 1861. Glacz Antal: Hízott ökrök eladása. Szabolcsmegyében Tégláson a tiszai vaspálya hadházi állomásától negyedórányira , és Nyir-Baktán, ugyanazon vaspálya nyíregyházai állomásától három órányira, 39 darab hízott ökör és 10 darab hizott bivaly , részint ökör, részint tehén eladó. Értekezhetni iránta Hadar Pál uradalmi tiszttartóval Tégláson. 3251 3—3 3166 3—3 A nemzeti színházban egy páholy az első emeleten másod napra bérletszünettel kiadó 25-dik szám alatt a házmesternél. Frcsi Gusztáv könyvkiadó-hivatalában Pesten, (Barátok tere 7-ik szám 1-ső emelet) s általa PFEIFER FERDINÁND, valamint minden hiteles könyvárusnál kapható . AZ UTOLÓSZAPOLYAI. TÖRTÉNETI REGÉNY. ikta ÁBRÁS KÁROLY. MÉGY díszesen kiállított KÖTET. Ara 4 írt o. é. tekintetben a gazdákra nézve, mert már most is, midőn oly hideg idő jár, még tetemes károkat tett a jég, nevezetesen 15-én Vecsésen (Pest mellett) 19—20-án N.-Abonyban és ugyancsak 19-én Ócsán (P Pest megyében.) Ezen kora csapások intésül szolgálhatnak a gazdáknak, hogy terményeiket biztositni siessenek. A kisdedóvó intézet Magyarországban őket terjesztő egyesület által fentartott óvoda ismét egy nagylelkű ajándékban részesült. Nagymélt. Szántszó Ferencz nagyváradi püspök ur 40 ft. o. é. kegyeskedett az intézet gyámolítására adományozni, melyért a legforróbb köszönetét van szerencsém nyilvánítani. Ney Ferencz, mint a kisdóvó egylet pénztárnoka. — F. hó 17-én kisérték — a Bécsben f. hó 10- dikén, életének 8- ik évében — elhunyt id. Perczel Sándort, Perczel Mór és Miklós édes atyjának hűlt tetemeit a csikói családi sírboltba. Áldás hamvaira! — A magyarországi összes vasutak minden hivatalnokai a jövő hó elsején magyar egyenruhát kapnak , azaz az octoberi diploma szellemében, az eddigi rockok megmaradnak, csak hogy megzsinóroztatnak, s az eddigi gyíkölő helyett kardot kapnak. — Telegráfi tudósítás a bécsi börzéről május 23 . 5% metalliques 76.60; Nemzeti kölcsön 76.80; Bankrészvény 774.— ; Hitelintézet 775.40; Londoni váltók 141.— ; Arany 6.73. NEMZETI SZÍNHÁZ. Máj. 23-ára van kitűzve: »Eljegyzés lámpafénynél.“ Operette 1 felvon. „Tűz a zárdában.“ Vígjáték 1 felv. Carrier után fordította Teleki Miklós. Politikai események. ANGOLORSZÁG. A parlamenti tárgyalások jelenleg meddő vagyis inkább ránk nézve kevésbé érdekes soráról nem fog ártani figyelmünket áttenni egy nevezetes bankettre, mely egy közhasznú intézmény alapításának emlékéül rendeztetett. Ugyanis Londonban május 15-ikén estve, a minden nemzetbeli érdemes írókfölsegétésére királyilag alapított intézménynek, „Royal Literarifund“-nak 72-ik évnapja ünnepeltetett meg egy fényes bankett által, melyben Anmae herczeg elnökölt. A jelen volt számos vendégek közül kiemelendők: a a párisi gróf, a chartresi herczeg, Condet herczeg, Ed gróf, a belga követ, Stratford és Shewsbury lordok, Disraeli, Pakington sat. sat. Az elnök szokás szerint poharat emelt a királyné s az egész királyi ház jólétéért a legmelegebb szavakban. „Jogom ugyan nincs, úgymond szónok kifejezést adni annak, mit egy leyális angol tehetne, de mindenesetre szabadságomban áll kimondani, hogy senki sem érezhet nagyobb tiszteletetet s odaadást kebelében, mint én. O benne látom én önök nemes és szabad intézményeik megtestesülését, ő benne fejedelemnőjét azon országnak, mely az én szülőföldemmel barátságos összeköttetésben van, és reméllem, leszen is (tetszés), mely miden szám- Űzöttnek renhelyet nyújt, a nélkül hogy lealacsonyító föltételekhez kötné azt, anélkkül hogy a helyi törvények tiszteletben tartásán kívül tőlük többet követelne. Bámulom én önök királynéjában az asszonyok legnemesbikét, mert többször volt alkalmam tapasztalni ama leggyöngédebb érzelmet, milyen ily magas születésű személyekben nem gyakran lelhető föl (tetszés).“ Hasonló szívélyességgel nyilatkozott a herczegférjről, s miután a hivatalos pohárköszöntések a hadsereg és flotta egészségére is bevégeztettek, ugyan ő emelt poharat az estély valódi tárgyát illetőleg, t. i. az „irodalom-pártoló egylet“ terjedésére. — Tárgyhalmaz miatt csak a következő érdekes helyeket emeljük ki: Nem akarom önök — élő nagy államférfiainak neveit elősorolni, de ki merem mondani azon egy állításomat, hogy ők a régieket tekintve, szónoki tehetségekre nézve mit sem vesztettek. Tudom én, hogy Angolország nem bir azon kizárólagos privilégiummal, mikép csak ő nevelhet ügyes szónokokat, legalább nevezhetnék egy országot , mely első helyet foglal el szívemben, s mely dicssekhetik azzal, hogy bir szónokokkal, habár félig pensióba tétetvék is azok, de kik más, országok szónokainak számra és nagyságra nézve nem engednek (tetszés). Sőt arról is meggyőződve vagyok, hogy a szárazföld több, parlamentáris gyülekezeteiben is nagy szónoki tehetségek fejlődtek ki és fejlődnek a jövőben. De önöknek jutott uraim a szerencse, vagy önök bölcseségének gyümölcse az, hogy önök folytonosan, szakadatlanul valódi intézményeket élveznek , melyeknek áldásai, szónokaik hangjának bizonyos sajátságos jellemet kölcsönöznek, milyen a szeszély üresség nélkül, gyakorlati gondolkozásmód lealacsonyulás nélkül, ékesszólás rhetorikai dagály nélkül, szóval oly rhetorika, mely a legújabb parlamentáris előadások mintaképéül mutatható fel. Ugyanez áll önök sajtójára nézve is. Tudom, hogy ezzel egy kényes húrt illetek meg, de rajta leszek, hogy bizonyos korlátokon túl ne lépjek. Egy jó napi sajtó kifejlődésének első föltétele a szabadság. . . . Állítom, hogy egy valódilag szabadsajtó csaknem mindig visszatükrözi az ország többségének gondolatát, érzéseit, s hogy ez 10 eset közül 9-szer mindig a legjobb s legbölcsebb utat jelöli ki. A sajtó a végrehajtásra valamint ösztönző, úgy egyszersmind visszatartó hatást gyakorol, mely az igazgatás legalsóbb rétegéig érezhető. Én is voltam államszolga, s saját tapasztalásom után tudom, mikép a kötelességérzetet semmi sem élesíti annyira, mint annak tudata, hogy lépéseinket, cselekedetmódunkat, magunk tartását honosaink ismerik, s nem mindig legkedvezőbben ítélik meg. — Irodalmi szempontból tekintve is, csak akkor van igazi értéke, becse a sajtónak, ha valódilag szabad. Nem tagadhatni, hogy más országokban is, daczára a gyakori körülményváltozásoknak, kisebb nagyobb elnyomásoknak sőt, nem ritkán helyes tapintatot, sőt oly bátorságot is fejtenek ki, hogy dicséretekre válik, de ezen szabad levegőt, mely ezen szerencsés országokban folytonosan jár, semmi sem pótolhatja ki, s mi csak reményleni akarjuk, hogy jő egy nap még, midőn átlebeg az Európa egyéb részeire is. Semmiféle családi szerencsétlenség, semmi sükere másoknak, semmiféle esemény ezen kimondott nézetemet soha meg nem változtatandja, s mindig a nagy római történészszel szavazok ezen jeligére: „Potior periculosa libertás, quieto servitio“. — Megengedik önök egy külföldinek, hogy hosszasan beszél e thema felett, de én ezt teszem azért, mert tudom, mikép az egyesület nem pusztán angol egyesület, hanem irodalmi, s különösen jótevő kosmopolitikus egyesület. Nem adoz nyilvános jutalmakat az érdemes íróknak, hanem zaj nélkül segíti támogatja ez azokat. Segíti ez az ifjú kezdőket, segíti az öregeket, azok árváit, stb. stb. — Ezeknél fogva poharat emelek én ezennel az egylet terjedésére, s az egylet elnökének Lansdowne marquis egészségére.“ Ezeket ugyan áuma le herczeg mondá, de mi nem azt tekintjük ki mondta,hanem mit mondott. Távirati jelentések. Paris, május 21. A „Moniteur“ mai száma jelenti : „Több olasz lapok egy levelet közölnek, melyet a császár irt volna Murát herczeghez. A császár ezen levele tökéletesen valótlan. Akármint neheztelt is a császár azon írásért, melyet unokaöcscse rövid idő előtt engedelme nélkül közzé tett, mégsem vonta meg barátságát tőle. Tarin, máj. 20. Több követ interpellációja folytán a belügyminiszter kijelenti, miszerint közigazgatási nehézségek ugyan léteznek, de politikai veszélyek nem. A rablóbandák elszélesztése alkalmával a piemontiaknak 30 halottjuk és sebesültjök volt. Milano, máj. 20. Caccia meghívást kapott a milánói helyhatóságtól, hogy jún. 2-dikán, a nemzeti ünnepély alkalmával Te Deumot énekeljen. Ő a felszólítást visszautasította. Ennek folytán vasárnap a székesegyházban tüntetés fordult elő, s Caccia kénytelen volt, biztonság őrizet és karabélyosok fedezete alatt eltávozni, s még aznap este elhagyta a várost. Berlin, május 20. A lengyel határokról 20-ról ily hivatalos jelentés érkezett: „A királyságban behozandó reformokra vonatkozó törvényjavaslatok bevégezték , Platanoff és Karniecki Pétervárba utaztak el, hogy azok számára a czár szentesítését kieszközöljék. A csapatok részben már visszavonattak a közterekről. Nápoly, május 20. Strada ügyvéd rendőrfőnökké neveztetett ki.