Pesti Napló, 1861. május (12. évfolyam, 3366-3389. szám)

1861-05-23 / 3383. szám

hatja. Aztán senki nem lobbanhatná szemére, hogy szavát megszegte, Anglia pedig lássa aztán, valljon tud-e háborút kezdeni a szyriai ügy érdekében, tudja-e gyakorlatilag gátolni azt, a­mibe elméle­tileg nem akart beleegyezni? Másik gyanús körülmény az, hogy a syriai partokon nem csak franczia és an­­­gol, hanem orosz hajóraj is fog czir­­kálni. Londonban mindenesetre a legro­­szabb benyomást teendi az, ha — 1855 óta ismét először! — Oroszország lobogója a Középtenger keleti partján meg fogna jelenni. Oly esemény ez, mely félig-meddig tönkre teszi — legalább Angliára nézve — leg­fontosabb vívmányát a keleti háborúnak. Június elején tehát Syria partjain meg fog jelenni egy angol flotta, de ott lesz egy franczia, ott egy orosz hadi­flotta, és még egész zaja a franczia hadszállító ha­jóknak, miken a 6000 emberből álló syriai franczia őrség foglaland helyet. A túlerő tehát — már ezen szárazföldi had ottléte következtében — franczia-orosz részen leend, elnézve attól, hogy küzdelem ese­tére Franczia- és Oroszországnak a vé­­delmezés, Angliának pedig a megtáma­dásnak sokkal nehezebb szerepe jutna. Nem szeretnénk félreértetni. Nem osz­tozunk — legalább eddig nem —azok­nak aggodalmában, kik franczia-orosz­angol háború közvetlen kitörésétől tarta­nak, de azon gyanítást lehetlen elfojta­nunk, miszerint Francziaország állása Szíriában június 5-én kedvezőbb lesz, mint Angliáé és hogy francziaország leg­alább is arra használandja e kedvezőbb helyzetet, hogy bő kamattal torolja visz­­sza azon megalázást melyet a franczia kormány Anglia ellenszegülése által jelen­ben eltűrni látszik. Ismételjük, hogy ez a helyzetnek még igen kedvező felfogása és hogy épen nincs kizárva azon lehetőség, miszerint Napóleon és Sándor császárok felhasznál­hatnák az alkalmat a keleti kérdés meg­­mozdítására, mielőtt még Ausztriának benső megszilárdulása sikerülendett, és ennek következtében ezen hatalom és Anglia közt szorosabb viszony jöne létre. Ez utóbbi nézet természetesen már a pessi­­mistáké,hanem—fájdalom — nem mindig, — majdnem azt mondhatnák, hogy rit­kán,— az optimisták azok, a­kiknek iga­zuk van, daczára annak, hogy mindig az optimisták nézetét tartják helyesnek — Bécsben­ vont kivonat, melyet egy távirati sürgöny közöl velünk, némi homályosságokat hagy is­ten, de az mégis kitűnik belőle, hogy Magyarország ügye ugyanazon érdekekkel bír, s ugyanazon egységi eszmékből merit (s’inspire) mint a német- és olasz­­országi államok. Eötvös úr tehát, mint a sürgöny szerkezete után valaki tán hihetné, nem tanácsol­hatta képviselők küldését a birodalmi tanácsba. „A képviselők háza minden valószínűség szerint, egy, a császárhoz intézendő felirat formája mellett fog nyilatkozni, azonban a tárgyalás hosszasnak ígérkezik, mert hetven kihallgatandó szónok van még hátra. Teleki e tárgyalásra készített egy beszédet, melynek a „Magyarország“ lap töredé­két közli. A szerencsétlen gróf ebben meginditólag rajzolja Magyarország minden szenvedéseit az utóbbi tizenkét év alatt. — Egy pesti tudósításból azt olvassuk, hogy az alsó ház, emléke iránti tiszte­letből elhatározta, miszerint az általa elfoglalt hely fekete posztóval teritessék le, melyre két borostyán koszom lesz helyezendő.“ „A felső ház f. hó 21-dikén akarja újra meg­kezdeni üléseit. Ennek kivonatai szinte felirat alakjába lesznek foglalva, mert a határozat esz­méjén még eddig kevéssé kapnak a mágnások. Azonban felirat vagy határozat, az eredmény min­dig ugyanaz lesz az osztrák kormányra nézve, t. i. kudarcz. Az összeütközés e szerint kikerülhetet­­lennek látszik a bécsi udvar és a magyar ország­­gyűlés közt. Mi lesz a kimenetele ? ez az a­mit elő­re megmondani nehéz. Minden tudósítás oda mutat, hogy Magyarország csupán passiv ellentállásra fog szorítkozni. Egy turini lap (a „Nationialité“) je­lenti , hogy Klapka tábornok Caprerába uta­zott Garibaldihoz, s hogy néhány nap alatt vissza akar térni, Kossuthot Turinban várván be. Ha szinte ezen utazásoknak Magyarország helyzete is az oka, arról mindenki bizonyos lehet, hogy nincsen szó semmi­féle felkelési tervről. A magyar hazafiak mind azon véleményben vannak, hogy az erőhatalomhoz nyúlás e pillanatban rom­lást hozna (funeste) ügyekre, s e véleményt, a­mint mondják, maga Kossuth is osztja.“ A „Patrie“ a magyar országgyű­lésről és a bécsi Reichsrathról. „A magyar országgyűlés tárgyalásai — mond május 18-diki politikai szemléjében a „Patrie“ — teljesen árnyékban hagyják a birodalmi tanácsért. Maga a bécsi „Presse“ vallomása szerint az alsó kamra legutóbbi ülései csak igen csekély érdekkel bírtak. Ezen kamra megszavazta figyelembe véte­­telét a kormány által a hűbériségek és a reichs­­­rathi tagok sérthetetlensége iránt előterjesztett tör­vényjavaslatnak, valamint megszavazta azon sür­gősen előterjesztett indítványt, mely a képviselők utazási és idézési községeinek megtérítését tár­­gyazza. Egyébiránt hogyan reménylhetné valaki, hogy a birodalmi tanács nehéz küldetésének szín­vonalán álljon, míg az teljes számmal nem lesz? Vitáin nem lesz-e érezhető az ő elégtelensége, és a tekintély, melynek szavazatait kisérni kellene, nem lesz-e tetemesen gyöngítve ? „Szerencsétlenségére az osztrák kormánynak, nem igen lehet belátni e helyzet végét. Az „Ost und West“ azt állítja, hogy Horváthország és Sla­vonia épen nem szándékoznak magukat a Reichs­­rathban képviseltetni; a­mi pedig Magyarországot illeti, a képviselőházban megkezdett viták eléggé bizonyítják, hogy az vonakodása mellett állhatato­san meg fog maradni. A tegnapi ülésben Eötvös úr, a szabadelvű mérsékelt párt egyik vezére emelt szót, hogy ez ország régi jogait visszakövetelje, s a personális uniót vitassa. Ha azon igen össze­s „Pesti Napló“ magán távsürgönye. Pétervár, máj. 22. A „Journal de Péters­­burg“ Gortschakoff grófnak Kiseleffhez intézett következő iratát közli: Mi a kabinetek figyelmét azon veszélyre irányozzuk, mely a seregeknek Syriábeli visszavonulásából származik; mi visz­­szautasítunk minden felelősséget oly lépés si­keréért, melynek következményeit előre látva, kijelöltünk. Marseille, máj. 22. Begrnt­ máj. 10-ről kelt tudósítások szerint a porta megtagadja Kurshid pasa és druz főnök halálos ítéletének megerősítését. A törökök állása nyugtalanító. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmondi. Államadósság ár Sorsjegyek, ar­­ott ár VASUTAK.­­ A tiszavidéki vaspályán. I GŐZHAJÓZÁS­I GABONAÁRAK : 5% osztrák érték................... 60 50 61 — Hitelintézeti 100 írt 116 25 116 75 , 1 T77w .­­ Czegléd—Debreczen—Miskolcz—Kassa, a Dunán, a pesti piac­on május 20-án. 5% Metalliques ..... 67 40 67 50 G­őzhajózási 100 „ 101 75 102 26 Vasuti ,l­enetese a délkeleti VaspaljHO. Cib­id, ind. . . 9 ó. 25 p. reg. 7 ó. 20 p. este. Lefelé. ____________________________________ DAV. n ................... 58 — 58 50 Eszterházy h­erezet. 40 ” . 97 — 98 — Becs—Temesvár. Su,mok. ind. 10 „ 25 „ ,8,46, „ Becs—Pest­, naponkint 6'/, órak. reg. Ahid-miszk­in­t már rí Stíly reg‘ 5% nemzeti kölcsön .... 79 50 79 60 Salm „ 40 „ . 37 75 38 25 Bécsből. Elindulás 6 óra 30 percz reg. 7 óra este. P.-Ladány. ind. 1 „ 23 „ dél. 12 „ 40 „ éjjel. Pest— Orsóva— Galacz, szerdán 6 ó.r. font ‘ " m.g. 1839-ki sorsjegyek .... 111 — 112 — Pálffy „ 40 „ . 37 25 37 75 Érsekújvár. Elindulás 11 óra 56 p. d. e. 12 „ 45 p. délu. DebreCien- ind- 3 „ — „ „ 3 „ 7„ reg. Pest— Zimony, hétfőn, szer., gzomb. szerini szerint ár o. é. 1854-ki „ ................... 87 50 88 50 Clary „ 40 „ 35 50 36 Pest. Elindulás 4 óra 5 p. d. u. 5 óra 55 p. reggel. ind. . . 5 „ 36 „ „ 7 „ 43 ,, „ 6 órakor reggel. 1860-ki „ ................... 84 75 85 25 St. Genois gróf 40 „ 37 50 38 — Czeged. Elindulás 6 óra 35 p d u 8 óra 30 p Miskolci, ind. . 7 , 42 „ es. 11 , 2 , „ Pest - Mohács , naponkint 6 órakor Búza, bánsági . . . 80—84 4 80 5 80 f­öldtehermentesitések. Budai 40 „ . 36 75 37 25 Szeged. Elindulás 10 óra 15 p. este 1 óra 40 p. délut Kassa—Miskolcz—Debreczen—Czeg­léd reSSeL » tiszavidéki . 80—83 5­­­5 70 Magyar ... 67 75 68 50 Windischgrätz hercz. 20 p . ' 22 25 22 75 Tocscár. Elindulás 2 óra 10 p. reggel. ? Kassa Miskolcz Debreczen Czegled. Felfelé „ fehérvári . . 82-85 5 80 6 50 Bánsági, horvát, szláv ... 67 — 68 — Waldstein gróf 20 26 25 26 75 m . r Kassa ind. . • 4 a. 32 p. reg. 10 a. 36 p. d.e. p­­. . nímonk­ént p órakor » bácskai. . . 79—81 5 30 5 50 Erdélyi’ . ............................. 66 - 67 - Keglevics gróf 10 ' 14 50 15 - Temesvar-Becs. Miskolcs. ind. . 7,32, „ 3„ 5 „ dél. Fe,t~^ ' naPonkint 6 órakor Kétszeres .... 76-77 8 80 4­­Elsőbbségi kötvények. . ” Temesvár Elindulás 11 óra 25 p éjjel 6 óra 55 p. reg. Tokaj. ind. . . 9,19. , 5 „ 59 „ „ MahAr”—Pest naponkint 30 órakor Rozs........................ 74—76 3 65 3 80 5% Lloyd ............................. 83 - 83 50 Vaktok Cívisek) Szeged. Elindulás 2 óra 50 p. éjjel. 1 óra 10 p. délu. Debreczen. ind. . 12 „ 7 „ dél. 10 „ 56 „ est. P . Árpa, sörfőzésre . . 66-68 2 75 3 30 5% Dunagőzhajózási . . . 98 — 99 — három hónapra. Czegléd. Elindulás 6 óra 15 p. „ 6 , 15, este. P.­Ladány. ind. 1,42, , 12 „ 59 „ éjj. „.___ *gL w.r azerd B20mbat „ etetésre. . . 64- 68 2 25 2 50 Bank záloglevelel 12 hónapra . 99 50 100 — Amsterdam fi00 holl frti 11Q 7, 19n P«*. Elindulás 9 óra 12 p. d. e. 9 „ 20 „ „ Szolnok, indu. . 4,45 , , 4 „ 47 „ reg. ^ V^akor recvel ’’ Zab................... 45—47 1 65 1 70 : : : : : ^ a­lg­­­sas* !'$£•£• • - i“S12i60 *d«i,,asPai,au. a«*»- SA« . : : - -Lloyd......................................210 — 215 — p?.. 10,.81, ' ' 50 ^ — Buda-Kanizsa. Czegled. md. 9 „ 10 „ reg. 7 „ 35 „ „ Zimony—Sziszek, csütör., délben. F ’téli ... - - -Dunagőzhajózás................... 431 — 432 — '­rank . ■ ■ 56 20 Buda. Elindulás 7 óra 45 p. reggel. Czegléd—Arad Szisiek—Zimony: hétfőn, 6 órak. reg. festi lánczhid........................ 390 - 395 - Pénznemek. Székes-Fehérvár. Elindulás 9 óra.66 p. d.e. cséd. ind. 9 ó. 10 p. reg. 7 ó. 35 p. est Megérkezés Pestre -------------------------------------------------------­Éjszaki vaspálya................... 2­163 2065 Korona ................................. 19 40 -------Kanizsa. Elindulás 2 óra 35 p. d. u. Szolnok, ind. 10 „ 10 „ „ 9 , 19 „ „ Bécsben. naponként este. Dunavizállás Pesten máj. 21.9' -10" 0 fel. Államvaspálya........................ 281 - 282­­ Császári arany........................ 6 75 6 77 Szekes-Fehervar-Becs. Csaba. ind. . 1 „ 31 „ dél. 2 „ 28 „ éjj. Mohácsról, naponkint délután. Tokajnál már 18 15' 1" 0 Deli vaspálya........................ ~ Napoleonsd­or........................ 11 35 11 37 Sz.-Fehérvár. Elindulás 11 óra 15 p. d.e. Arad. ind. . 11 ó. 42 p. d.e. 8 ó. 4 p. est. Zámonyból: vasáru., ked., csütörtökön r . , Nyugati vaspálya...................176 ö° 177 50 Orosz imperialok......................... 11 63 11 66 Uj-Szőny. Elindulás 2 óra 30 p. d. u. Csaba, ind. . 1 „ 36 „ délu 10 „ 53 . „ délután. » Szolnoknál . . —-----­liszai vasút............................ 147 147 — Ezüst...................................... 140 25 141 25 Becs. Érkezés 8 óra 17 p. este. Szolnok, ind. 5 „ 5 „ „ 4 , 11 , reg. Oreováról és Qalaezról, vasárnap délu. Begacsatorna , máj. 18­­6­­9" — Megyei élet. Esztergom, máj. 21. 1861. Pilis-Maróthról jövök, hová ma Esztergommegye zarándokolt, hogy szivében felejthetetlen nagy hazánkfia széki gróf Teleky Lászlóért fohászait az egek urához emelhesse ! — oda zarándokolt, hogy egy kis község szerény, de még is az Isten magasb dicsőítésére szentelt házában tarthassa meg gyászisteni tiszteletét azon nagy magyarért, kit az egész nemzet szivében, és keblében, mint ér­zelmei szent templomában az áhitat kegyeleté­vel hord, és ereklyeként őriz. — Gyászos bár,­­­­de a honfilelkesedés gyönyörű jelenete volt, midőn magától a megye udvar telki házától a gyászlobogó után mintegy 40 úri fogat kiindult,— honvédőink gyászba vont lobogójokat követték, — hölgykoszorunk díszes gyászöltönyben jelent meg, velünk osztani meg a szomorúság a gyász keserű fájdalmait, a megyebeli községek mind­annyian küldöttjeik által, a katholikus Clerus köztü­l pedig egyedül a Sz. Benedek rendűek va­lónak igen jeles igazgatójukban F. J. és Galyus derék tanár tirokban képviselve. (Közbevetőleg itt dicsérőleg kell felemlítenem, hogy e hó 18-án midőn a cs. k. katonaság megyeházunkat meg­­szállani szándékozta, és ennek folytán a tisztikar a megyeházat elhagyni elhatározta, derék ha­zánfia és buzgó papunk Ferencz Jakab igazgató úr kérésünkre házukba nem csak felfogadni, ha­nem annak egy részét ünnepélyes papi szertartás­sal átengedni szándékozott.) A gyász ünnepély menete daczára a folytonos esőzésnek, melylyel az elemek is csak könyeiket velünk együtt hul­latni látszottak, nagyszerű, érzékeny és lélekeme­lő jelenet volt. — A szerény imaház, kicsi bár és egyszerű belsejében — gyászba vonva kedves, és ájtatosságra buzditó volt.— a gyászisteni tisz­telet Kölcsey hymnusával kezdődött „Isten áldd meg a magyart“ melyet az ájtatoskodó gyü­le-­­­ezet elénekelvén, Kovács József Bátorkeszi, és Gegus Nándor pilis-marothi reformált lelkész urak a dicsőült felett felváltva jeles egyházi beszédeket tartottak, hazafi érzelmekkel teljes, ékes szónoklattal ecsetelték az elhunyt hazafi erényeit, szenvedéseit, úgy szinte azon érzel­meket, és fájdalmakat melyekkel az egész nem­zet és véle Esztergom megye közönsége itt kép­viselve a legnagyobb — legjelesebb hazafit gyá­szolja— ezek után énekelték a szózatot, a mely után báró Baldaccy Antal felkérvén a jelen­lévő Besze János urat, hogy mint országos kép­viselőtársa lévén, tolmácsolná ő is a megye ér­zelmeit e nagy nemzeti veszteség felett, mire készületlen bár ,de véle született kedves modo­rában, jelenleg ugyan a fájdalom érzékeny ki­fejezéseivel elmondá, mit vesztett Teleky Lász­lóban a haza, elmondá azon végzetteljes ese­ményt midőn Palóczy László korelnök 300 név közül mintegy hamvederből 1 ő húzta ki Te­leky László nevét, és a kihúzó mint a kihúzott elsők szálltának a mély sírba, mely nem lehet oly mély hogy a nemzet könnyeit elnyelhetné. Befejezőleg újólag énekelvén a gyász gyüle­kezet a Szózatot, hosszas végét nem látható foga­tok, és zarándokolók sokasága hagyta oda a Teleki László gyászisteni tiszteletének szerény imahelyét. Z. A. — A „Pesti Napló“ és más hazai lapok máj. 17. számaiban Sárosmegyéből egy magántár­­sürgöny közöltetik, mely szerint „Sárosmegye a nagy Deáknak bizalmat szavazott s óhajtja és reméli, hogy a képviselők Deák indít­ványát feltétlenül támogatni fogják.“ A nélkül, hogy szándékunk volna ítéletet mondani a bizottmány eljárása felett, — épen a bizottmány és a megye érdekében, — és azon szellemi viszonynál fogva, melylyel a képvise­lők még a jelen országgyűlésen is megyéjökhöz állanak, — kénytelenek vagyunk kinyilatkoz­tatni, hogy kezünkhöz kapván a Sárosmegyei május 13-án s folytatva Eperjesen tartott bizott­­mányi gyűlés jegyzőkönyvének, ezen tárgyat illető kivonatát, — ez a közleti társü­rgénytől lényegesen különbözik. A nevezett jegyzőkönyv szavai ezek: „A bizottmány tudatni határozza az e megyében megválasztott képviselőkkel, miként hazafi bizalommal várja és reméli, hogy e megye közönségének ezúttal is nyilvánult meggyőződését és óhajtását figyelemre méltat­ni, és a Deák Ferencz képviselő által a kép­viselő­ház elébe terjesztett javasl­­­a­t elfogadásához felszólamlásaikkal és szava­zataikkal járulni fognak.“ Erre mi is csak helyeslésünket mondhatjuk, mert nem ismerünk embert az országgyűlésen, de az egész hazában sem, ki nagy hazánkfiá­nak javaslatát ne pártolja. Szíveskedjenek mind azon lapok, melyek a magántársürgönyt közölték, e nyilatkozatot is közölni. — Kelt Pesten, május 19-én 1861. Bánó Miklós, Sárosmegye Girált kerületi és Bánó József, Sárosmegye Héthárs kerületi képviselő. Különfü­lék, Pest, máj. 22. — A­s­b­ó­t­h Lajos szabadon bocsáttatása hí­rére a „P. H.“ azt jegyzi meg, hogy most már csak Táncsics egyedül politikai fogoly Ausztriában. E hírére egy igazságbarát biztos forrásból írja a H.-nek, hog­y miután többnek a neve nem jut eszé­be csak egyet említ, mint a­kiről biztosan tudja, hogy mindekkorig osztrák börtönben szenved, s ez a 48-ki szabadság­harcából dicsőségesen ismert dandárparancsnok Mihályi, ki minthogy semmi családja sincs, mely szabadításán munkálkodnék, még teljes három évet fog az olmützi börtönben tölteni, hogy ha csak a magyar országgyűlés meg nem emlékezik róla. Hiszszük és reméljük, hogy az országgyűlés, ha Isten úgy akarja, hogy állandó legyen, nem fog megfeledkezni az ártatlanul szén­védőkről. —­Am. tud. Akadémiának f. hó 7-ki ülésében Lukács Mór tiszt. tag, emlékbeszédet tartana Te­leky László acad. tag felett. — Megjelent és beküldetett hozzánk „Kipfel­­hauser költeményei“ a szerző arczsépével. Ára 60 ujkr. Kipfelhauser neve sokkal ismeretesebb e hon­ban, minthogy költeményei ajánlásunkra szorulná­nak, de nem tartóztathatjuk magunkat, hogy figyel­messé ne tegyük olvasóinkat azon élvezetre, melyet e mű olvasása fog nyújtani mindazoknak, kik a jól alkalmazott satyrát, a megérdemelt metsző gúnyt s különösen a mi szózatunkra itt igen jól sike­rült paródiát kedvelik. — A bécsi lóverseny két első napja következő eredménynyel végződött: Első nap győzött Esz­­terházy hg „Lady of the Lake“-ja, gr. Henckel „Beduin“ és „Malik­„-je, gr. Kinszky „Deutsche Michel“-je és gr. Eszterházy Miklós „Jake Lem­ming“-ja. A másodikon b. Ambrozy Gyula „Sür­gönyi, gr. Bremer „Lancaster“ja (az első csá­­szárdíj), gr.Zichy Aladár „Claudius“ja, gr. Kinszky „Deutsche Michel“je és hg Lichtenstein „Justice­­ Kisbér “-je.­­— Döme József, Vörösmarty „Hattyú dalá“­­nak szerzője, „Fájdalom hangok“ ra hirdet előfi­zetést. A zongorára szerzett mű előfizetési ára 80 kr. Gyűjtök minden hat után; tiszteletpéldányt nyernek. Az előfizetési pénzek június 1-ig szerző­dest, magyar utczat 34. sz. alatti lakására külden­dők. A tiszta jövedelem harmada a Petőfi szo­borra szenteltetik.­­ Két év óta borzasztóan növekedő arányban dúlt a jég, hazánk számos vidékén. Aggódnunk lehet, hogy a jelen év is fölötte veszélyes lesz e 3203 Ötödik kiadás. 12—6 L Dr. Wilh. Gollmann c4 [Rathgeberj ( in allen Krankheiten der J £ Geschlechts- und) £ Harnwerkzeuge C undin ihren ‘j f Folge-Uebeln. 4 Ára 2 M 10 Ezen, a legújabb tudományos alapelvek szerint, s 15 év alatt kitűnt eredménydús gyakorlat által nyert ezerszeres tapasztalatok felhasználásával készült or­vosi irat 264 lapnyi erős kötetben czélszerű és népies előadását tartalmazza minden (titkos) nemi betegsé­geknek s azok részkövetkezményeinek , gyenge­ség­­állapotoknak , tehetetlenségnek , magtalan­­ságnak sat, úgy szinte tanácsokat, az elragadás elleni legbiztosabb óvszerek iránt, s szükséges szabályokat az ifjúsági titkos vétkek szomorú következményei ellen. Kapható szerzőnél: Bécs, Stadt, Tuchlauben, 557, a napi rendelési órák alatt 12—4 óráig délelőtt. ujkr, bérm­éretes­ postai küldéssel 2 frt 52 ujkr. H­IRDETÉSEK. Értesítés: Zemplén megye közönsége f. é. apr 1 hó 19-én hozott határozatában a cs. k. ezen megyebeli volt törvényszék által f. é. május 1-je napján túl eső napokra kitűzött bármi­nemű tárgyalási s egyéb birói működési határnapokat, alkotmá­nyos törvényszékei részéről meg nem tarthatóknak nyilvánítván, s e részben az illető felek saját törvényszékei által kitűzendő uj határnapok szorgalmazá­sára lévén utasítva, ugyanez ujságlapi­­lag is ezennel köztudomásra juttatik. Kelt S.-A.-Ujhely, 1861. ápril hó 26. Évva András, 3249 3­—3 megyei főjegyző. 3262 1—1 Figyelmeztetés: Bronsz József alábbizottnál mint nevelő alkalmazva lévén, ál­lomását a meghatározott idő eltelte előtt, a kapufélfától búcsút vévén, elhagyá, nehogy más is, ki gyer­mekei nevelését szivén hordja, e reményében hozzám hasonlón­ csa­latkozzék , kénytelenittettem ez óvó - figyelmeztetést nyilvánossá tenni. Dombegyház, május 16 án 1861. Glacz Antal: Hízott ökrök eladása. Szabolcsmegyében Tégláson a tiszai vaspálya hadházi állomásától negyed­­órányira , és Nyir-Baktán, ugyanazon vaspálya nyíregyházai állomásától há­rom órányira, 39 darab hízott ökör és 10 darab hizott biv­aly , részint ökör, részint tehén eladó. Értekezhetni iránta Hadar Pál uradalmi tiszttartóval Tégláson. 3251 3—3 3166 3—3 A nemzeti színházban egy páholy az első emeleten má­sod napra bérletszünettel kiadó 25-dik szám alatt a házmesternél. F­r­­­c­si Gusztáv könyvkiadó-hivatalában Pesten, (Barátok tere 7-ik szám 1-ső emelet) s általa PFEIFER FERDINÁND, valamint minden hiteles könyvárusnál kapható . AZ UTOLÓSZAPOLYAI. TÖRTÉNETI REGÉNY. ikta ÁBRÁS KÁROLY. M­ÉGY díszesen kiállított KÖTET. Ara 4 írt o. é. tekintetben a gazdákra nézve, mert már most is, midőn oly hideg idő jár, még tetemes károkat tett a jég, nevezetesen 15-én Vecsésen (Pest mellett) 19—20-án N.-Abonyban és ugyancsak 19-én Ócsán (P Pest megyében.) Ezen kora csapások intésül szol­gálhatnak a gazdáknak, hogy terményeiket biz­­tositni siessenek. A kisdedóvó intézet Magyarországban őket terjesztő egyesület által fentartott óvoda ismét egy nagylelkű ajándékban részesült. Nagymélt. Szá­nts­z­­­ó Ferencz nagyváradi püspök ur 40 ft. o. é. kegyeskedett az intézet gyámolítására adomá­nyozni, melyért a legforróbb köszönetét van sze­rencsém nyilvánítani. Ney Ferencz, mint a kisd­­óvó egylet pénztárnoka. — F. hó 17-én kisérték — a Bécsben f. hó 10- dikén, életének 8- ik évében — elhunyt id. Per­­czel Sándort, Perczel Mór és Miklós édes atyjá­nak hű­lt tetemeit a csikói családi sírboltba. Ál­dás hamvaira! — A magyarországi összes vasutak minden hivatalnokai a jövő hó elsején magyar egyen­ruhát kapnak , azaz az octoberi diploma szel­lemében, az eddigi rockok megmaradnak, csak hogy megzsinóroztatnak, s az eddigi gyíkölő helyett kardot kapnak. — Telegráfi tudósítás a bécsi bör­zéről m­á­j­u­s 23 . 5% metalliques 76.60; Nem­zeti kölcsön 76.80; Bankrészvény 774.— ; Hitel­­intézet 775.40; Londoni váltók 141.— ; Arany 6.73. NEMZETI SZÍNHÁZ. Máj. 23-ára van kitűzve: »Eljegyzés lámpafénynél.“ Operette 1 felvon. „Tűz a zárdában.“ Vígjáték 1 felv. Carrier után fordította Teleki Miklós. Politikai események. ANGOLORSZÁG. A parlamenti tárgyalások jelenleg meddő vagyis inkább ránk nézve ke­vésbé érdekes soráról nem fog ártani figyel­münket áttenni egy nevezetes bankettre, mely egy közhasznú intézmény alapításának emlékéül rendeztetett. Ugyan­is London­ban május 15-ikén estve, a minden nem­zetbeli érdemes írókfölse­­g­é­t­é­s­é­r­e királyilag alapított intézmény­nek, „Royal Literarifund“-nak 72-ik év­napja ünnepeltetett meg egy fényes bankett ál­tal, melyben A­n­m­a­­­e herczeg elnökölt. A je­len volt számos vendégek közül kiemelendők: a a párisi gróf, a chartresi herczeg, Condet her­czeg, Ed­ gróf, a belga követ, Stratford és Shewsbury lordok, Disraeli, Paking­­t­o­n sat. sat. Az elnök szokás szerint poharat emelt a királyné s az egész királyi ház jólétéért a legmelegebb szavakban. „Jogom ugyan nincs, úgymond szónok kifejezést adni annak, mit egy leyális angol tehetne, de mindenesetre szabad­ságomban áll kimondani, hogy senki sem érez­het nagyobb tiszteletetet s odaadást kebelében, mint én. O benne látom én önök nemes és sza­bad intézményeik megtestesülését, ő benne feje­­delemnőjét azon országnak, mely az én szülő­földemmel barátságos összeköttetésben van, és reméllem, leszen is (tetszés), mely miden szám- Űzöttnek r­enhelyet nyújt, a nélkül hogy leala­csonyító föltételekhez kötné azt, a­nélkk­ül hogy a helyi törvények tiszteletben tartásán kívül tőlük többet követelne. Bámulom én önök királynéjá­ban az a­sszonyok legnemesbikét, mert többször volt alkalmam tapasztalni ama leggyöngédebb érzelmet, milyen ily magas születésű személyek­ben nem gyakran lelhető föl (tetszés).“ Hasonló szívélyességgel nyilatkozott a herczeg­­férjről, s miután a hivatalos pohárköszöntések a hadsereg és flotta egészségére is bevégeztettek, ugyan ő emelt poharat az estély valódi tárgyát il­letőleg, t. i. az „irodalom-pártoló egylet“ terjedé­sére. — Tárgy­halmaz miatt csak a következő érdekes helyeket emeljük ki: Nem akarom önök — élő nagy államférfiainak neveit előso­rolni, de ki merem mondani azon egy állításo­mat, hogy ők a régieket tekintve, szónoki tehet­ségekre nézve mit sem vesztettek. Tudom én, hogy Angolország nem bir azon kizárólagos privilégiummal, mikép csak ő nevelhet ügyes szónokokat, legalább nevezhetnék egy orszá­got , mely első helyet foglal el szívemben, s mely dicssekhetik azzal, hogy bir szónokokkal, habár félig pensióba tétetvék is azok, de kik más, országok szónokainak számra és nagyság­ra nézve nem engednek (tetszés). Sőt arról is meggyőződve vagyok, hogy a száraz­föld több, parlamentáris gyülekezeteiben is nagy szónoki tehetségek fejlődtek ki és fejlődnek a jövőben. De önöknek jutott uraim a szerencse, vagy önök bölcseségének gyümölcse az, hogy önök folyto­nosan, szakadatlanul valódi intézményeket él­veznek , melyeknek áldásai, szónokaik hangjá­nak bizonyos sajátságos jellemet kölcsönöznek, milyen a szeszély üresség nélkül, gyakorlati gondolkozásmód lealacsonyulás nélkül, ékes­szólás rhetorikai dagály nélkül, szóval oly rhe­­torika, mely a legújabb parlamentáris előadá­sok mintaképéül mutatható fel. Ugyanez áll önök sajtójára nézve is. Tudom, hogy ezzel egy kényes húrt illetek meg, de rajta leszek, hogy bizonyos korlátokon túl ne lépjek. Egy jó napi sajtó kifejlődésének első föltétele a szabad­ság. . . . Állítom, hogy egy valódilag szabad­sajtó csaknem mindig visszatükrözi az ország többségének gondolatát, érzéseit, s hogy ez 10 eset közül 9-szer mindig a legjobb s leg­­bölcsebb utat jelöli ki. A sajtó a végrehaj­tásra valamint ösztönző, úgy egyszersmind visszatartó hatást gyakorol, mely az igazga­tás legalsóbb rétegéig érezhető. Én is voltam államszolga, s saját tapasztalásom után tudom, mikép a kötelességérzetet semmi sem élesíti annyira, mint annak tudata, hogy lépéseinket, cselekedetmódunkat, magunk tartását honosaink ismerik, s nem mindig legkedvezőbben ítélik meg. — Irodalmi szempontból tekintve is, csak akkor van igazi értéke, becse a sajtónak, ha valódilag szabad. Nem tagadhatni, hogy más országokban is, daczára a gyakori körülmény­­változásoknak, kisebb nagyobb elnyomásoknak sőt, nem ritkán helyes tapintatot, sőt oly bátor­ságot is fejtenek ki, hogy dicséretekre válik, de ezen szabad levegőt, mely ezen szerencsés országokban folytonosan jár, semmi sem pótol­hatja ki, s mi csak reményleni akarjuk, hogy jő egy nap még, midőn átlebeg az Európa egyéb részeire is. Semmiféle családi szerencsét­lenség, semmi sükere másoknak, semmiféle ese­mény ezen kimondott nézetemet soha meg nem változtatandja, s mindig a nagy római törté­nészszel szavazok ezen jeligére: „Potior peri­­culosa libertás, quieto servitio“. — Megen­gedik önök egy külföldinek, hogy hossza­san beszél e thema felett, de én ezt teszem azért, mert tudom, mikép az egyesület nem pusztán angol egyesület, hanem irodalmi, s különösen jótevő kosmopolitikus egyesület. Nem adoz nyilvános jutalmakat az érdemes íróknak, hanem zaj nélkül segíti támogatja ez azokat. Segíti ez az ifjú kezdőket, segíti az öregeket, azok árváit, stb. stb. — Ezeknél fogva poharat emelek én ezennel az egylet terjedésére, s az egylet elnökének Lansdowne marquis egészségére.“ Ezeket ugyan áuma le herczeg mondá, de mi nem azt tekintjük ki mondta,hanem mit mondott. Távirati jelentések. Paris, május 21. A „Moniteur“ mai száma jelenti : „Több olasz lapok egy levelet közöl­nek, melyet a császár irt volna Murát herczeg­­hez. A császár ezen levele tökéletesen valótlan. Akármint neheztelt is a császár azon írásért, melyet unokaöcscse rövid idő előtt engedelme nélkül közzé tett, még­sem vonta meg barátsá­gát tőle. Tarin, máj. 20. Több követ interpellációja folytán a belügyminiszter kijelenti, miszerint közigazgatási nehézségek ugyan léteznek, de politikai veszélyek nem. A rablóbandák elszé­­lesztése alkalmával a piemontiaknak 30 halott­­juk és sebesültjök volt. Milano, máj. 20. Caccia meghívást kapott a milánói helyhatóságtól, hogy jún. 2-dikán, a nemzeti ünnepély alkalmával Te Deumot éne­keljen. Ő a felszólítást visszautasította. Ennek folytán vasárnap a székesegyházban tüntetés fordult elő, s Caccia kénytelen volt, biztonsá­g őrizet és karabélyosok fedezete alatt eltávozni, s még az­nap este elhagyta a várost. Berlin, május 20. A lengyel határokról 20-ról ily hivatalos jelentés érkezett: „A király­ságban behozandó reformokra vonatkozó tör­vényjavaslatok bevégezték , Platanoff és Kar­­niecki Pétervárba utaztak el, hogy azok szá­mára a czár szentesítését kieszközöljék. A csa­patok részben már visszavonattak a közterekről. Nápoly, május 20. Strada ügyvéd rendőr­főnökké neveztetett ki.

Next