Pesti Napló, 1861. május (12. évfolyam, 3366-3389. szám)

1861-05-05 / 3370. szám

104—3370. 12-ik évf folyam. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-ik szám, 1-ső emelet E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési föltételek: Vidékre , postán: Helyben, házhoz hordva. Félévre . . . . 10 írt 50 kr. a. é. Évnegyedre . . . 5 írt 25 kr. a. é. 1861. Vasárnap, máj. 5. Hirdetmények dija: 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. PEST, május 4. Az ausztriai császár trónbeszéde. Jó volt-e bevárni? — Nemi . Ki kötött az osztrák birodalmi tanács megnyitásához reményeket? Magyar ember nem. Ki várt onnét jót? avvagy roszat? Senki. Kit lep meg az osztrák trónbeszéd tartalma? Senkit. Miben változott általa helyzetünk? Semmiben! S mégis azt mondom, hiba volt azt bevárni. Hiba azért, mert aki előbb szól, azt az utóbb szóló kénytelen meghallgatni, s magát egy bizonyos benyomás alól, melyet az reá tett, ki nem vonhatja. Ha mi szólunk előbb, úgy mi gyakorlunk befolyást e reájok. Nekik engedtük az első szót, ez a mi hibátk volt; ők elénk tálalták a keserű eledelt, mely, tagadhatlan, sokunknak ép gyomrát elvontá, most már törjük ezt, s emésszük el. — Vérünk tán még elég ifjú, természetünk elég hathatósan reagál, hogy semmi kár ne érjen tőle. Ami ezt a Reichsrathot illeti, ha tem függne, én se megyei, se országgyűlésen sohase ejtenék róla egy komoly szót is.— Élvezettel olvastam s hallgattam ugyan egyes kitűnő vezérszónokok expectoratióit, p. o. Bezerédy Lászlóét a vasmegyei, Somsich Pálét a somogymegyei bizottmányi gyűléseken, de feleslegesnek találtam p. o. azon parádét, melyet egy lelkes megye csapott el végre is egy „hírlapi czikknek“, a midőn az ellen ünnepélyesen tiltakozván, a terem ajtaját kinyittató, hogy a ki nem volna egy véleményen, kimehessen. De egy sem ment ki: „Mind hősök ők, mind férfiak!“ stb. A mi olasz bajtársaink ezt szebben tették ,*náta. Az a „nes au no“, melyet szavazat*gituláikra írtak, a történet lapjára lesz írva, s szebben hangzik minden alkotmányos ember füleibe, mint a legszebb „olasz ária“, melylyel e genialis nép valaha a világot elbájolta. Ez a februáriusi — suit disant — alkotmány le volt-e küldve nekünk a törvényhatóságokhoz? nem! Az országgyűléssel közöltetett-e? nem! A magyar megnyitó beszédben megemlítve volt-e? nem! Tehát hitelesen nem is tudjuk. Az ránk nézve nem egyéb, mint egy „hírlapi czikk!“ Mint ilyenre, hadd vessek, önök engedelméből, egy futó pillantást. El,a mi szemembe ötlik, az, hogy hát a „birodalmi államtanácsot megnyitották “ nélkülünk? természetesen! S amint nálunk nélkül megnyitották, úgy nálunk nélkül fogják meg is tartani. S nem is mondatik, hogy ez az államtestület „csonka“ s ezért „illetéktelen“, miként azt a magyar országgyűlés fogja magáról nyilvánítani. S ez jól van. S ha kérdem: ki nyitotta meg az osztrák államtanácsot? Felelet: az „osztrák császár“ — nem a „magyar király.“ Tehát mindaz, amit azon alkalommal mondott, csak az osztrák tartományok népeeinek szól s nem hű magyarjainak. Hogy ez valósággal igy van, világosan mutatja mindjárt azon tétel, miszerint: ő felsége a képviselő urakhoz fordulva, az „országyűlések kebeléből küldőt számos hálanyilatkozatok“ által okozott örömet most is érzi, stb. Ez nyilván nem Magyarország, hanem csak azon tartományok országgyűléseire vonatkozik, melyek „közelebbről, fölirataikban, e birodalom minden országai kapcsolatának fönntartását sürgették. S ezt még feltűnőbbé teszi azon fontos passus, mely egyenesen — nem hazánk— hanem rólunk szól. Elvárja öélge, hogy Magyar, Horvát, Tótország és Erdély képviselete is a február 26-diki kézirat értelme szerint, a birodalmi tanácsban VMn sokára kedvező „megoldást“ nyerepel. Ami megoldást vár, az még kérdés.— S az ily kérdések megoldása, alkotmányos elvek szerint, csak az érdeklettek által történhetik, még pedig kedvező, azaz kielégítő módon történhetik ott, a V«»s a birodalom feje nyíltan kimondja, a nagy munkát, egy nyilt és szabadelvű politika elvei szerint igazságosan és méltányosan, tekintettel egyes királyságok és országok múltjára, akarja kivinni. S nekünk magyaroknak: a „nyilt és szabadelvű politika“ mindig kenyerünk volt, mást, mint a mi igazságos és méltányos soha sem követeltünk, s s egész eljárásunkban — mely az osztrák nem nyilt és nem is szabadelmű politika irányában fájdalom igen sokszor önvédelmi harczczá nőtte ki magát — soha másra, mint hazánk históriai multára nem támaszkodtunk. S ha mi ez iránt újra s korábban nyilatkozunk, talán elmarad vagy máskép hangzik vala a trónbeszéd zárszava, mely mindnyájunkra oly leverő hatást tett, s melyben az mondatik, hogy a közös alkotmány (Gesammtverfassung) volna az egységes és oszthatatlan ausztriai birodalom alapja, —holott ezen alap, melyet megrendíteni mi nem akarunk, s melynek bármely megsértése a birodalom fönnállása s minden országa s népei ellen intézett támadásnak tekintetik, nem egyéb, mint a „szintén egységes és oszthatatlan“ Magyarország által 1723-ban elfogadott s s annyiszor legdrágább vérével megvédett sanctio pragmatica. Részemről tehát a tételnek súlypontját nem a „Gesamtverfassung“ szóban, hanem a birodalom fönnállásában s annak Magyarországgal — a sanctio pragmatica által is biztosított kapcsolatában keresem. S ez okból részemről nem ütközöm meg a főkanczellár jelenlétén sem, sőt azt hiszem, hogy ha az 1848 III. tcz. 13. §-a életbe lép, az, aki e miniszteri tárczát felelősség mellett kezelendi, hasonló ünnepélyeken — még pedig nemcsak csupán courtoisieból — mindig jelen leend, valamint azon érdekek, melyek köztünk s az örökös osztrák tartományok között, a legéletbevágóbb dolgok iránt fennforognak, a dolog természeténél fogva, bizonyos érintkezést s néha közös tárgyalást — az osztrák kormány s illetőleg népek, akár absolutisticus, akár alkotmányos bármi nevezetű közlegeivel — elkerülhetetlenné tesznek, s ily értelemben a mi képviseltetésünk is, mint a törvény mondja, a legmagasb udvarnál,egyenesen „ő Felsége személye körül“ — oly kérdés, melynek kedvező megoldása mindenesetre a legközelebbi jövőben várható. Várható lehetett volna főleg azon egy részt leverő, más részt izgató benyomás nélkül, melyet nálunk a trónbeszédnek ama zárszavai tettek. Ezen benyomás súlya alatt időnk sem marad figyelni azon igen fontos körülményre, hogy midőn Magyarország és kapcsolt részeinek — Erdélynek is világos megemlítésével — képviseltetése említtetik, nem magára a febr. 26-án odrogirozott alkotmányra, hanem a legf. kéziratra történik hivatkozás, mely kézirat az országgyűlés beleegyezését s az egész tervnek — mert még most is csak annak nézhető — ősi alkotmányunk szellemével lehető, vagy tán — ha az országgyűlés úgy látandja — nem is lehető összhangzásba hozatalát világosan feltételezi. Miből, csekély belátásom szerint, igen leg bekövetkezik az, hogy ha a magyar országgyűlés, különben épségben hagyva a monarchiának a pragmatica sanctió értelmébeni egységét Magyarországnak és — jegyezzük meg jól! — kapcsolt részeinek a birod. tanácsban a kívánt, vagy bárminő módoni képviseltetését, az ősi alkotmánynyal összhangzásba hozni nem tudja, s ennél fogva azt lehetetlennek nyilvánítja, ez esetben mi sem akadályozza az ausztriai császár ő felségét, hogy Magyarország ezen illetékes nyilatkozatát, az együtt ülő birodalmi tanácscsal tudassa, s az eszmét — mely egyelőre megpendítve volt — eszmének hagyja. Egy, sem a históriára, sem az igazságra, sem az általa közvetlen érdekelt népek szavazatára nem támaszkodható, tisztán theoreticus eszme kedvéért pedig föltehető-e, hogy bármely államférfi, ha nem tűzné is ki szégül a szabadelvű politikát, — hogy bármely testület, mely a 19 ik században választás útján jő össze, újra kockáztatni merné a birodalom nyugalmát, legszentebb érdekeit?! Z. A. Bécs május 3. Megtörtént azon interpelláló, melyről néhány nap előtt szóltunk, még pedig csakugyan dr. Mühlfeldet compagni ezégje alatt és ámbár az államminiszter látszólag zokon vette ezen közbeszólást, mégis ki ki meg van győződve arról, miszerint őexcia nemes, hogy meg nem boszankodott ama kérdésen, de még meg sem lepetett általa, hanem maga is kívánta, hogy a magyar ügy szőnyegre kerüljön. Hogy Mühlfeld úr annyira sietett ezen fellépéssel, azt onnan magyarázzák, mivel — ezt szintén a minap jelentettük — a csehek hasonló tárgyú, de más czélu interpellátióra készültek, azonban egymaguk gyöngéknek érezvén magukat a győzelem kivivására, a lengyelek megérkezését szerették volna bevárni. Ezt meg kelle előzni és igy Mühlfeld úr már tegnap rukkolt ki a maga indítványával, hogy az — ha lehet — a lengyelek nélkül tárgyaltassék. Ha egyik helybeli lap azt állítja, miszerint Mühlfeld interpellátiója a német és cseh párt közös értekezletének eredménye és hogy azt a híres Rieger is aláírta, ez alkalmasint a nevek összetévesztésén alapuló csalódás. Amenynyire mi tudjuk, Mühlfeld interpellátióját nem a cseh Rieger, hanem a morva Ryger írta alá, ez utóbbi pedig homo obscurus, kiről eddig még sehol sem volt szó. Egyébiránt a csehek, ha már maguk nem lehettek indítványozók, de a vitában, ha ilyen keletkezni találna, mindenesetre élénken veendenek részt. A Fortschritt ma egy „pártprogram“ot közöl, melynek szerzője állítólag egy csehországi követ és mely a personális unióra irányzott magyar felfogás ellen van intézve. Sajnáljuk, hogy tisztelt kollegánk nem írja ki a szerző nevét, vagy legalább azt nem mondja meg : váljon ezen „böhmische“ követ alatt „czechisché“-t kelljen-e érteni,vagy pedig talán a csehországi németet? Hazánkfiai megfoghatónak fogják találni, hogy itt kiki feszült figyelemmel várja Schmerling úr válaszát és hogy e tekintetben már is a legtarkább combinatiok vannak forgalomban, melyek közül csak egyet akarunk kiemelni, nem mint a leghihetőbbet, hanem mint a legeredetibbet. Azt mondják ti, hogy Schmerling ki fogja nyilatkoztatni, miszerint ő elvben megállapítá Magyarország és a partes adnexae képviseltetését a birodalmi tanácsban, a kivitel azonban ő Felsége által a magyar kanczellárra bízatott; tehát kérdezzék meg ezt, hogy miben van a dolog! Ez után nemcsak nyilatkozásra kényszeríttetnék Vay b. ő exe. (miután az odroghrozott ügyletrend szerint a birodalmi tanácsnak joga van, nemcsak a minisztereket, hanem a kanczellárokat is interpellálni) hanem a világ azon szokatlan látványban is részesülne, hogy a magyar kanczellár oly gyűlés által vonatnék kérdőre , melyben egyetlen egy magyar ember sem foglal helyet. Azt mondjuk, hogy e verzió kevéssé hihető (ámbár azért nem lehetetlen) mert ha Schnierlig úr ilyen választ akarna adni, erre csakugyan nem kellene valami hosszú megfontolás, hanem ezt mindjárt az első pillanatban is adhatta volna. A magyar kancellár egyébiránt még nem volt jelen a birodalmi tanács gyűlésein. Ami a trónbeszéd alkalmávali jelenlétét illeti, erre nézve nyert felvilágosításaink tökéletes öszhangzásban vannak azzal, mit a Sürgöny bécsi levelezője mondott, hogy t. i. Vay báró, mint a minisztérium egyik tagja, nem pedig mint Magyarország képviselője jelent meg a trónteremben. Jól értesült helyet még arra is figyelmeztettek bennünket, miszerint a fentebbi fölfogást már az is igazolja, hogy az erdélyi kancellár és a horvát kormányszék elnöke nem volt jelen, pedig mindkettőnek jelen kellett volna lennie a trón mellett, ha az illető országok képviseltetése, nem pedig egyedül a minisztereknek teljes számmali megjelenése vézetett volna czélba. Ha ma külön magyar minisztérium volna, így okoskodnak itt, hasonló alkalommal kétségen kívül jelen volna azon magyar miniszter is, ki ő felsége személye mellé van kinevezve. Végre arra is hivatkoznak, hogy báró Vaynak, ha jelenléte által febr. 26-ának Magyarországra vonatkozó érvényét akarná elismerni, az illető okmányokat legalább utólag aláírta volna, ami köztudomás szerint nem történt. Bármily véleménynyel legyünk is ezen érvek valódi értékére nézve, mégis szükségképen tudomásul kell vennünk azon tényt, hogy illetékes helyen erélyesen törekszenek azon nézetet erőtleníteni, mintha Vay báró jelenléte által a kanczellár politikai állása megváltozott, mintha ő excra a februári intézmények felé közeledett volna. A felsőházban — hogy egy bécsi közmondással éljünk — „geht alles wie geschmiert“; semmi ellenzék, csupa egyhangúság, csupa egyetértés. Az úristen tartsa meg az ausztriai lordokat ! Az alsóházban a nemzetiségi különbség sok bajt okoz. Nevezetes, hogy a követek csoportosulása eddig jobbadán nem politikai, hanem nemzetiségi színezetek szerint történt. Hátha még azok is eljönének, akik nem jönek! Egyébiránt borzasztó is az az odrogrozott „Ügyletrend“, bárhonnan nézi az ember. A plénum — ismét föltéve, hogy azok is eljönének, akik nem jőnek — 343 tagból állna, az ügyletrend pedig már 100 tag jelenlétével is határozottképesnek nyilvánítja a házat úgy, hogy 61 tag — tehát a plénum hatodrésze — máris absolut többséget képez!!! Mire nem mehetni ily machineriával ? ! De mi közünk hozzá? — Még csak azt az egyet említjük, hogy akik a magyar országgyűlés és a nem magyar birodalmi tanács közti értekezéstől várták az üdvöt, iszonyú módon csalatkoztak, mert az ügyletrend 50. §-a azt határozza, hogy a birodalmi tanácsnak nincs joga valamely országgyűléssel egyenes közlekedésre lépni. Országgyűlési tudósítás: A képviselőház ülése május 4 én. Elnök : A mai ülés jegyzőkönyvét Csengery jegyző úr vezeti, a szólókat Jura György fogja feljegyezni. Következik a tegnapi ülés jegyzőkönyvének meghitelesítése. Ennek következtében a j. k. felolvastatván. Elnök - Észrevétel nem lévén, a jegyzőkönyv meghitelesíttetik. Jelntést teszek az időközben beérkezett iratokról. Nagytörlenczi kerület részéről megválasztott Vlad Alajos megérkezvén, bemutatta megbizó levelét, mely az igazoló bizottmánynak lesz kiadandó. Kubinyi Ágoston a múzeum igazgatója átvévén boldogult Palóczy László kardját, a nevezett intézet háláját és köszönetét fejezi ki, és a kardnak átvételét elismeri. — Tudomásul vétetik. — Szepesmegye közönsége a 26 diki februári patens folytán kérvényileg kinyilatkoztatja, öz, hogy a pragmatica sanctiot oly szentséges közoklevéleknél, mely a fejedelemmnek akarata mellett a nemzet beleegyezése nélkül egyoldalúig meg nem másittathatik, és 2or hogy ezen közoklevél értelmében a szent István koronája alatt elválaszthatlanul egyesült népek és országok az 1790. 10., és az 1740. 3. tcz.ben kifejtett alkotmányos függetlensége és integritása a nemzet elidegeníthetlen jogai közé tartozik. Végre kéri Szepes megye az orsággyűlést, hogy mindezen jogoknak érvénybeni fenntartását, a koronázási ki levélben biztosítani és szilárdítani méltóztassék. A kérvényi bizottmánynak lesz átadandó. A füleki kerületben Károlyi János választása iránt történt vizsgálatbóli jelentést Ragályi Miksa képviselő úr beadja, mely áttekintés és jelentéstétel végett az igazoló bizottmánynak fog kiadatni. Jelentem ezúttal a t. háznak, hogy Torontálmegyének tegnap beadott kérvényét a mai napon tartott magán bizottmányi ülés elé terjesztvén, az általános nézet oda ment ki, hogy a tárgy fontosságánál fogva is ezen levél nyomattassék ki, és a képviselőház tagjai közt osztassák ki, hogy a tárgyalás iránt tovább intézkedni és határozni lehessen. (Helyes). A mai ülésnek az is volt tárgya, hogy miután a verificationális tárgyak legnagyobb részben már elintéztettek, az országgyűlés tanácskozásainak napirendje iránt intézkedés tétessék. Erre nézve bátor vagyok a t. háznak előterjeszteni, hogy szükséges volna még mindenekelőtt azon két verificationális tárgyat elintézni, mely iránt az igazoló bizottmánynak jelentése ugyan már elkészült, de még beadva nincs. Szükséges másodszor a háznak költségvetése iránt a bizottmányi javaslatot jóváhagyás végett a ház elébe terjeszteni, s végre szükséges az osztályoknak sorakozás utjáni újabb fölállítását és alkotását eszközlésbe venni. Mindezen tárgyak egy ülés alatt elvégeztethetnek és miután hétfőn az ó hitü keresztényeknek második húsvéti ünnepjük lesz és azon valláson levő számos képviselőtársunk vallásos érzete iránti kegyelet megkívánja, hogy e körülmény miatt az ülés megtartásában figyelemmel legyünk : az általam elősorolt 3 tárgynak tanácskozás alá vétele végett az ülést kedden lehetne megtartani (közhelyeslés), és azután szerdán kezdhetnek el azon előttünk levő nagy fontosságú trgyalást, mely az országgyűlés teendőt fogja meghatározni. Mihályi Gábor : Miután a görög óhitűek vallói iránt most az igen t. ház az egyenjogúság mély eszméjét egyértelmileg méltóztatott itt e képviselet és törvényhozás terén előadni, mind választóim, mind magam, mind az összes orthodox görög valláson levők nevében mély köszönetemet jelentem ki, hogy a jelen alkalommal méltóztattak irányukban az egyenjogúságot kitüntetni. Adja az igazságnak nagy Istene, hogy, midőn közelebbről a nemzetiségnek fontos ügye fog előkerülni, azon egyetértés, mely most mutatkozott, akkor is uralkodjék, hogy mindnyájan egy hazának gyermekei e hazát együtt boldogíthassuk. (Közhelyeslés.) Elnök: Azokhoz, melyeket előadtam, záradékul még hozzáteszem, hogy a keddi ülés tárgya azon lesz, melyet említettem és hogy az ülés 10 órakor kezdődik -— de tizedfél étkor magánülésre vagyok bátor a t. házat meghívni, hogy azon tárgy, mely most magánülésben fentorgott, tökéletesen rendbe hozassék. Dr. Károlyi Ede : Kívánnám, hogy Mihályi Gábor képviselőtársunk szép és valóban hazafias nyilatkozata jegyzőkönyvbe igtattassék. Felkiáltás: „nincs erre szükség, miután a naplóban úgy is benn lesz !“ Kimutatása azon magyarországi földtehermentesitési kötvényeknek, melyek az 1861-ik évi ápril 29-én és 30-án visszafizetésre kisorsoltattak. A. Budai kötvények, és pedig: a) Szelvényesek : Az 50 fitosokból 781,1005,1040,1058,1657, 2073 szám. A 100 fitosokból 20, 42, 73 237, 321, 357, 469, 839, 896- 914, 923, 1208, 1324, 1381, 1384, 1698, 1947,2433, 2697, 3747, 3997, 4391, 4443 4698,4737,4861,5023,5076, 5389, 5630, 5634,5676,6107,6187,6588,0641, 6695, 7585, 7956, 8193, 8360, 8694 szám. Az 500 fitosokból 239,452,571, 798 szám. Az 1000 fitosokból 140, 238, 614, 645, 1727, 1734, 2212, 2264, 2477,2497,2676,2678,3063, 3160, 3204, 3390, 3455, 3499, 3548, 3849,4009, 4067, 4143, 4324,4557,4627,4651,4704,4887, 5063, 5141, 5296,5331,5484, 5602, 6008, 6158, 6264, 6398, 6742, 6760 szám. Az 5000 fitosokból 45, 224 szám. A 10,000 fitosokból 224 szám. b) Továbbá A) betűs kötvények 339. száma 840 forinttal és 552. szám 19,600 forinttal. Végre a szelvényes 344. számú 5000 forintos kötvény, 2100 forintnyi részösszeggel. Pénzbeli érték összesen 90,040. B. Kassai kötvények éspedig: a) Szelvényesek : Az 50 Kosokból : 623, 1618, 1938, 2029, 2081, 3249, 3381, 3446,3706,3944,3950,4324. A 100 Kosokból: 257, 995, 1315, 1332,2559, 2669, 4103, 4938, 5238, 5769,6032, 6447, 7030, 9302, 9628, 9633, 9682, 9767, 9928, 10316, 10748, 10888, 10930, 11021, 11241, 11569, 12051, 12178, 12433, 12781, 12930, 13042, 13101 13181, 13323, 13474, 13530. Az 500 fosokból: 99, 1016,1191, 1420,1484, 1502,1523,1586,1799, 1962, 2116, 2333 2362. Az 1060 fősokból: 147, 369, 533, 740, 1220, 1250, 1275, 1297, 1334,2286,2352,2427,2541, 2579, 2591, 263,2870,3163, 3528,3557, 4195. Az 5400 fiúsokból : 343. b) Továbbá A) betűs : 228. számú 2360 írttal, 243. számú 100 írttal, 273 számú 26,800 írttal, 645. számú 350 írttal, 746. számú 400 írttal. Végre a szelvényes 156. számú 5000 ftos kötvény 4550 forintnyi részösszeggel. Pénzbeli érték összesen : 72,040 ft. C. Nagyváradi kötvények, és pedig: a) Szelvényesek : Az 50-osokból: 12,186.322,1678 1923.sz. A 100 ftosokbóll 528. 857, 1546. 1869. 1960, 2248, 2639, 2654, 2670,3233,3350,3481,4127, 4261,4402 5210, 5243 5322, 5618,5777,5986, 6101, 6413, 6454, 6909, 6924, 7236, 7260, 7445. sz. Az 500 fosokból: 162,466,469,491,645, 766, 1027, 1540. sz. Az 1000 hosokból: 132, 328, 394, 511, 574, 873, 912, 1205, 1438, 1722, 2023, 2671, 2754, 2860, 3121, 3123, 3709, 3739. sz. Az 5000 ftosokból: 115, 443. sz. A 10,000 ftosokból: 16, 353, 499, 559. sz. b) Továbbá: A) Letus 138. sz. 11,180 frinttal és 399. sz. 2470 forinttal. Végre az A) betűs 85. számú 2000 ftos kötvény 1200 ftnyi részösszeggel. Pénzbeli érték összesen 90,000 forint. D. Pozsonyi kötvények és pedig: ofc*7plvAnví'Rplí * Az 50 forintosokból: 32, 82, 397, 453, 711, 848, 946, 1101, 1292, 1409, 1492, 2017, 2154, 2237,2336,2447, 2517, 2679, 2681, 2756 szám. A 100 forintosokból: 121, 235, 288, 596,669, 726,797, 806,848,1111,1121,1158,1212,1331, 1336, 1400, 1427, 1520,1617,1816,1860,2088, 2308, 2393, 2649, 2664,2702,2952,2983, 2998, 3144, 3395, 3419, 3430, 3454, 3596, 4161, 4219, 4301,4326,4523, 4633,4703, 4727, 4764, 4841, 5087,5132, 5267, 5292,5295, 5299,5305, 5409, 5422, 5502,5609, 5668,5782,5814, 6041, 6220, 6291, 6462, 6497, 6896,6927, 6938, 7009,7254, 7338, 7562, 7660, 7666, 7843, 7876, 7902, 7932, 8198, 8253, 8321, 8497,8545,8580,8589,8622, 8681 8755,8757,8791,8800 8927, 8947, 9010, 9087, 9244, 9590, 9708, 9867, 10116, 10296, 10315, 10546, 10961, 10968, 11017, 11498, 11520, 11639, 11761, 11880, 11974, 12008, 12045, 1268, 12181, 12229, 12313, 12327, 12,340, 12388, 12564, 12626 szám. Az 500 Kosokból: 53, 58, 175, 265, 420, 477,589, 853, 953, 1136, 1297,1309, 1486, 1727, 1977, 2223, 2301, 2376, 2602 szám. Az 1000 Kosokból: 26, 35, 200, 253, 403, 491, 595, 599, 646, 690, 847, 884, 890, 927, 1251, 1328, 1595, 1615,1643 1709, 1941,2257, 2275, 2558,2618,2851,2831,2935, 3129, 3173, 3215, 3377,3474, 3611,3712,37*7, 3836, 3839, 3935,4103,4139, 4213,4222,4613, 4664, 4719, 4758, 4717, 4818, 5087,5154,5184,5269, 5347, 5524 5571, 5623, 5733 szám. Az 5000 ftosokból: 241. 307, 531 szám. A 10000 hosokból: 820, 961 szám. b) Továbbá A) betlis: 193. sz. 7400 fttal, 272. sz. 4750 fttal, 404 sz. 440 fttal, 461 sz. 550 fttal, 539 sz. 10000 fttal, 555 sz. 200 fttal. Végre a szelvényes 2162 számú 1000 ftos kötvény 900 ftnyi részösszeggel. Pénzbeli érték összesen : 140040. E. Soproni kötvények ti pedig: a) Szelvényesek. Az 50 Kosokból: 101,448, 848, 879, 1157, 1175, 1231, 1339, 1848, 1911, 1965 szám. A HM Kosokból : 50,117, 184, 393,638, 656, 791,991, 1159, 1328, 1395, 1460, 1526, 1595, 1669,1724,1748,1777, 1795,1863, 1960, 2374, 2719, 2823,2985, 2993, 3183, 3249,3310, 3322, 3703, 3759, 3991,4525, 5159, 5279,5718,5861, 5810,5985, 6155,6193,6436, 6585,6663, 7035, 7173,7218, 7287, 7419, 7697,8004,8162, 8162, 8464, 8487, 8497, 8501, 8540,8543,8686, 8630, 8631, 8939, 8945, 8963,9059 9414,9436, 9518, 9585, 9636, 9737, 9820, 9915, 9956, 10043, 10061, 10111, 10124, 10132, 10177, 10502, 10826 sz. Az 560 ftosokból: 63, 77, 121, 201, 204, 373, 685, 839, 844, 849, 1128, 1230, 1338, 1244, 1898, 2033, 2368, 2555 sz. Az HMM)fi.sokból : 196, 582, 735, 1052, 1111, 1242, 1522, 1725, 1764, 1803, 1881,1887, 1919, 2040,2680,2097,2303, 2530, 3054,3061, 3131, 3271,3323,4342, 4374, 443, 4650, 4658, 4799,4878, 5037,5164,5424, 5551, 6170,6182, 6227, 6235,6241,6496, 6611,6630, 6801, 6922, 7287, 7289, 7472,8076, 8401, 8402, 8433 szám. Az 5000 ftosokból : 35, 65, 199, 208, 384, 601. A 10000 ftosokból: 5, 187, 530, 715, 869, 1520, 1894 szám. b) Továbbá : A) betűs kötvények : 452 sz.