Pesti Napló, 1862. január (13. évfolyam, 3567-3591. szám)

1862-01-17 / 3579. szám

László, Lévay János, Karvázy­ Sándor , Weber József, Czérnay Ferencz. Tiszt. írnokok: Bulyovcsics Simon, Juhász István, Krecsmári Imre, Hadzsitz József. Főorvosok : Kovács Antal, Körtvélesi Tamás. Kórházi orvos : Milko Lipót. Palics fürdői orvos : Stojkovits Péter. Sebészek: Pacher Frigyes, Szakmeiszter Ist­ván. Állatorvos: Láng József. Bábák : Haeken Anna, Ellinger Paulina, meg­maradtak alkotmányos tisztségükben. Kiadta Szarvasy Ede, főjegyző. — Körmöczbánya, jan. 10. Körmöcz­­bánya város, Frank István, barsmegyei kir. biz­tos által újonnan szervezett tisztikarának névso­­ra. Polgármester: Campione Sándor. Főbíró: Schindler József Kapitány : Schreiner György, újonnan kinevezett. Tanácsnokok: Remenár Máté, Kuszma János, Grellnett János, Campione Zsiga, Wagner Károly, újonnan kineveztettek. Főjegyző és tiszt. tan.: Ludvigh Ignácz. Aljegy­ző: Burkhardt György. Főügyész: nincs. Szám­vevő: Bobrovszky Ferencz. Pénztárnok: El­­tzenbaum József Ellenőr : Aschner Antal. Szám­segéd : Rutska János. Főorvos: Ficzek Máté. Sebész : Koralovszky Rudolf Erdész: Ruzsicska József. Írnokok : Neuschl József, Salix István, Chabada József, Schindler Antal, Groszmann János. — Belső Szolnokmegyéből, január 9. 1862. Az erdélyi főkormányszéknek múlt december 19 k én kelt elnöki rendelete követ­keztében, melyben a bizottmányi gyűlések tar­tása betiltatik, a főispán az éleibe szabandó eskü­forma letételére szorittatik, ujonczozás, adókiro­vás megrendeltetik; uj bizottmányok alakítása a kiadott szabály szerint parancsoltatik, s osztrák törvények szerint ítélő bíróságok alakítása meg­­hagyatik stb. B.-Szolnok megye főispánja Veér Farkas ur és az egész tisztikar előbb jegyzőkönyvi óvást tévén, hivatalukról távirdailag lemondásu­kat a főkormányszéki elnökségnek bejelentették a múlt év utolsó napján; és már másnap főispáni helyettesül 1848 előtt volt megyei alispán idősb Pataki Dániel ur neveztetett ki. Ő másnap a me­gye kormányát átvette, s a megyei tisztikart szervezte 8 nap alatt. A helyettesített megyei tisztikar névsorát alább küldöm. A városi tisztikar ma adta be lemondását a főispáni helyettesnek, ámbár képviselő választ­mánya még megvan és gyülésezhetik. Lemondá­sát a megyéhez érkezett rendeletekhez hasonló parancsok érkezése idézte elő ; ha új választás rendeltetik, akkor a választott közönség is le­mondani szándékozik, s így alkalmasint a városi tanács is helyettesítés útján fog betöltetni. Az átmeneti időszakkal járni szokott hullámzá­sok daczára is a közcsend és rend nincs megza­varva ; az alkotmányos hatóságok 14 napig hi­vatalukat folytatni határozák, a­mely ideig az át­adás is megtörténik. Az adó katonai erővel behajtása ismét folya­matba vétetett. 1. 1. Különfélék. Pest, jan. 16. —o. A mai „Sürgöny“ a magyar kir. helytartó­­tanácsnak egy iratát hozza, mely szerint annak egyik ügyosztályában a tegnapi napon 20 db arany találtatott, mely összeg — mint ezt azon körül­ményből, hogy az illető előadó íróasztalára volt helyezve, sejteni lehet — megvesztegetési kísér­letre volt szánva. A m. kir. helytartótanácsi elnök­ség ez összeget, kétfelé osztva, a két testvér-fővá­rosi szegények javára kiadatni határozta, s annak átvételére felhívja az illető városi közegeket. —o. A „Triester Zig“nak írják jan. 12-kéről Zágrábból. A nyomozásoknak, melyek a török tisz­telgő követségnek, az itteni utczagyermekek által adott macskazene miatt megkezdettek, még nincs vége. Miután a jogakadémia néhány jogászai, a városkapitányságnak mint részesek jelentettek fel, a kapitány rögtön sietett az akadémia épüle­tébe, hogy ott a részvételről vádolt tanulókat, a már közben elfogatott s szinte vádalatti pereczes fiukkal szembesitse, ez alkalommal azonban a ta­nulók által kifütyöltetett.­­ A tegnapi Pozor, mely ily alkalmakkal rende­sen a vádlott pártjára szokott állani, igen érthe­tően adja tudtára alkotmányos városkapitányunk­nak, hogy­­más ily alkalommal óvatosabb legyen a tanuló ifjúság iránti fellépéseiben, úgy tekintvén azokat, mint bármely más állampolgárt, s ha elle­nük vád emeltetik, kövesse a rendes előirt utat kihallgatásuknál s ne vigyen az egyetem épüle­tébe pereczes inasokat. —o. Maschirievits temesvári püspök, ki a karlo­­viczi patriarchátus administrátorává neveztetett, e napokban ide fog érkezni. —o. Magyarországban a rendelkezési állapotba helyezett hivatalnokok száma mintegy 5000-re létetik. Ezek közül újólag alkalmaztatott Magyar­­országon mintegy 2000, az osztrák provinciák­ban mintegy 1000. „P. Lt.“ —p. Aradon történt közelebb, hogy Klein M.zon­­gorakereskedőtöl három nap előtt 400 ftot ellop­tak. 100 ft a kályha hamujában találtatott meg, — a cselédek elfogva s erős vallatás alatt vannak. — A budai népszínház javára Vaigl György számtartó ur Perkátáról, az uradalmi tiszt­viselő urak részéről beküldött 20 ftot. — Úgy szinte Mezey István ur Deésről 2 ftot. Mindkét adomány az illető helyen átadatott. —6. A „Temesvarerstg“ 14 ről írja : Az itteni belei külvárosi szerb egyházközség tegnap nagy­számú gyülekezetben tisztelgett Maschirievits Sá­muel püspök ő excjánál, hogy a patriarchátus ad­minisztrátorává kineveztetése feletti örömét kife­jezze. A püspök úr megindulva az öröm őszinte nyilatkozata felett, meleg szavakban monda érte köszönetét. Mint hirlik ő excellentiája legközelebb Bécsbe fog utazni. No. A Zágráb-sziszeki vasútvonal fölépítése a zágrábi hídtól Mradinig be van fejezve, s Karlovi­­czig már járnak is az építkezési anyagokat hordó mozdonyok . Mradin községének makacssága azon­ban igen sok hátrányt okoz, mert az illetők el­foglalandó földjeiknek négyszögölét öt­­díjforint­jával követelik megváltani. Ro. A „Hírnök“ írja : Újvidéken most arról szól a vita, hogy szerb akadémiát, vagy pedig színhá­zat állítsanak fel. Mindkettőre alig telnék ki. Míg e vita tart, addig némely község kitünteti bőkezű­ségét , így N.­Kikinda a szerb akadémiára 10,000 s színházra 5,000 ftot, Sz.­Tamás pedig a szín­házra 6000 ftot ajánlott meg. —o. A „S. C.“ szerint kormánykörökben arról van szó, hogy a magyarországi románok számára külön patriarchátus alakíttassék. ro. Mint a „B. C.“nek Egerből írják, ott e napokban nagyszerű lopás történt, egy csinos fa­szekrényben tovaemelt 19,500 ftig. Az összeg 2000 db aranyon felül nagyrészt 1000-es és 100 ftos bankjegyekben volt. A tettes feljelentőjének 200 ft. annak, ki a pénzhollétét, ha csak nagyobb rész­ben is, felfedezi, 1000 ft ajánltatik. No. Mint a „Hölgyfutár“ írja: Tóth Endre egy nagyobb költői beszélyen dolgozik, mely a tavasz­ra lesz megjelendő. Ugyanabban olvassuk, hogy Vértesi Arnold egy helyi lapra nyert engedélyt, melynek mutatvány­száma még e hó folytán meg fog jelenni. A lap czíme „Harang“, kiadója: Hercz. ro. A múlt évi October havában részvétlenség miatt megszűnt „Magyar Izraelita“ ismét új életre kelt dr. Rokkenstein Lipót szerkesztése mellett. Ez egyetlen magyar nyelven írt lap, mely különö­sen izraelita érdekeket képvisel, de mely egy­szersmind arra volna hivatva, hogy izraelita pol­gártársaink magyarosodásának valahára érezhe­tőbb lendületet adjon. Sajnálnék, ha az életrevaló lapnak ismét előbbi sorsára kellene jutnia, s ugyan­azért nem mulaszthatjuk el, hogy az illető közön­ségnek pártfogásába ajánljuk. Előfizetése egy év­re csak 4 ft 50 kr. Kiadó hivatala Lipót­város templomtér 6. szám. —o. A régvárt hó az utóbbi két napban nálunk is megérkezett, s ma, borús ugyan, de meglehetős hideg idő van. A Duna jege ennek daczára meg­indult. — A Széchenyi emlékszobor­ra újabb adakozások. Jan. 1 —13. Az aradi k­ereskedői testület küldeménye 99 ft 50 kr. — T. Ghyczy Ignácz ur küld. 15 ft. — Janko­­vácz város több lakosai küld. 14 ft 50 kr. — T. Meszéna János Esztergom megyei volt m. alisp. ur gyűjtése 55 ft. — T. Inkey Ádámur küld. 5 ft.— Mező-Berény község küld. 4 ft. — T. Kazinczy Gábor ur küld. 10 ft. — N. Kun-Madaras községe s ugyanott több aláírók küld. 30 ft 50 kr. — Dr. Falk Miksa ur küld. és gyüj. 23 ft. — T. Kosztka János ur küld. és gyűjt. 13 ft 50 kr.­­— Tisztelt Lengyel József pléb. ur gyűjt. A. Szántón 28 ft 40 kr. — Jász-Kis-Ér város küld. 5 ft. — D. Földvár m. város küld. 100 ft. — T. Horváth Károly ur gyűjt. M. Szigeten 10 ft. — Báránd község s ugyanott több aláírók küld. 22 ft 34 kr. — T. Kozma Sándor ur küld. és gyűjt. 14 ft. — T. Czérna Antal esküdt ur gyűjt.­­ Kanizsán 20 ft. — Szab. kir. Sopron város közpénztára küldeni. 1000 ft. — Szab. kir. Kőszeg város küldeménye 8 ft. Bertha Sándor, a m. t. a. p. e. — A kir. magyar természettudomá­nyi társulat jan. 15 - i­k­é­n t­a­r­t­o­tt­a kö­zgyülését. Bugát Pál elnök ur felolvasott beszédében elmondá, hogy mily fontosak, mily nagy horderejűek a természettudományok ■— főleg újabbkori fejleményük mellett — általában a gya­korlati életre nézve ; de másfelől mennyire egye­nes közegek ezek — habár a felületesség az el­lenkezőhöz szédíthet is némelyeket — alapos és józan tanulmányozásukban — az erkölcsiség, a vallásosság emelésére nézve is. Hogy ily eszmék­től áthatottan l­áthatott hazai természettudósok­nak inditványozá ő egykoron e társulat létrejöt­tét, hol azóta minden munkás egyszersmind a köz­­erkölcsiségnek is apostola, terjesztője volt. Igy mérte e társulat még is túl az 1847­­diki viharokat, s emelkedett azután uj életre s virágzik — mint ezt évkönyvei s gyűléseinek tárgy­sorozata bizo­nyítja — mind e mai napig. — Végül az ez évi 2 köz-, 5 választmányi s 14 szakgyülés rövid vázla­tát adá elő. Ezután a jan. 11-diki választmányi jegyzőkönyv olvastatott fel, melynek legérzékenyebb helye volt az, melyben dr. Szabó József hosszú éveken át társulati buzgó titkár úr tudatta a közgyűléssel, hogy székét, melyet egy év előtt is csak a választ­mány sokszoros kertére s többnemű erkölcsi okok folytán tartott meg, az e lépésre kényszerítő érvek szaporodtával, ezennel megváltozhatatlanul elha­­gyandja. A társulat iránti érdemeinek jegyzőköny­vileg való örökítése közgyülésileg elhatároztatott. Levelező tagokut választattak : Pokornyi s Kornhuber Bécsben és Csermák János Prágában. Rendes tagokut választattak : Aujeszky Lipót, dr. Bókay, dr. Böckh, dr. Dékány, Dolánszky An­tal, Felletár Emil, Gajzágó Joachim, dr. Grosz Fü­­löp, Hamar Leo, dr. Hasenfeld, Janovitz Frigyes, Jurányi Lajos, Khudy József, Klemens József, dr. Kovács József, dr. Kugel Lipót, dr.­­ prof. Lippai Gáspár, Lónyai József, dr. Mandella, Meczey Mór, dr. Neumann Fülöp, Non­ák Ede, dr. Patrubányi, Pillér József, Porumbini Vilmos, Pólyák Mór, Rhé­­dey Ferencz, dr. Rottenbiller Fülöp, dr.­­ prof. Rupp N. János, Schvarcz Gyula, Schütz János, dr. Sebes, Springsfeld Radó, Suhajda Alajos, dr. Sza­­bóky Adolf, dr. Szentkirályi Albert, dr. Szontagh Ábrahám, Székely József, Thán Sándor, Wagner József és Vélics Károly. A mai gyűlés a három évben történő tisztújítás napja lévén, szavazat többséggel következők vá­lasztottak meg. Első elnök: Bugát Pál, má­­sodelnök: Thán Károly. Első titkár Tóth Sándor, másod­titkár: dr. Schmidt György. Pé­nztárnok: Jármay Gusztáv. Könyv­tárnok : Balogh Kálmán. Választmányi tagokat pedig szinte szavazattöbb­séggel, következők választottak meg: Fridvalszky Imre, Jedlik Ányos, Jendrasik Jenő, Kovács Gyu­la, Molnár János, Preuss Mór, Rómer Flóris, Say Mór, Szabó József, Sztoczek József, Weiss Ármin, Tóth S. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről jan. 16. 5% metalliques 68,20. Nemzeti Kölcsön 82,95. Bankrészvény 762.—Hitelintézet 181.— Lon­doni váltók 140, 40. Arany 6,64. NEMZETI SZÍNHÁZ. Jan. 17-re van kitűzve: Először : „A didergő“ vigj. 3 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Jan. 17-re van kitűzve : „Mátyás fia“, és Allegória.­ i iiáiiiiitiüií.iiium ,minin gaanseamaBMaasesa Azért rejtse ön el jobban és semmisítse meg, a­mi félteni valója van. Higgyen nekem. Isten ön­nel. Egy ismeretlen.“ Ah! Nézze meg az ember a kis galambot, mi­ben töri a fejét! No de jól van. Ez nem ért semmit. Hadd tud­ja meg az öreg Kurucz , hogy leskelődnek utána. Ez annál jobban fogja ingerelni. Az alatt a kenyértészta lenyomat csontker­ény­­nyé szilárdult a kandallón, a tűznél meglágyított pecsétet újra le lehetett vele nyomtatni, oly töké­letesen, mintha soha fel nem lett volna bontva a levél. Két percz múlva a kis t­a­­­p­a­­­s ismét út­ban volt a levéllel, s ez­úttal szaladt helyrepó­tolni a mulasztást. (Folytatása köv.) A Magyar Tudományos Akadémia. Január 13-án a nyelv- és széptudományi osz­tály ülése, Pompéry és Budenz előadása után számos tag lévén jelen más osztályokból is, ösz­­szes üléssé alakult. Ez összes ülésnek két tárgya volt. Szabó József lev. tag egy oly tárgyra hívta fel az akadémia figyelmét, melynél a talál­mányi elsőség biztosítása forog fenn. E felszóla­lást pedig Czimeg János szegedi hazánkfia érdekében téve, ki az akadémia előtt, mint az üvegezüstölés egy saját módjának feltalálója, már ismeretes, s ki jelenleg az alkalmazott vegytannal Párisban foglalkozván, ott a selyem­­zálak fémezésére saját eljárást talált fel, mely­­e­k segélyével a nyers selymet aranynyal, ezüst­el, rézzel vagy más fémmel bevonhatni. Ne­vezett hazánkfia Párisban, 1861. dec. 26-kán kelt levelében kérte az előadó lev. tagot, tegyen említést az akadémiánál eljárásáról, s egyszer­smind mutassa be eljárásának mellékelve kül­dött gyakorlati példányát, mely aztán, őrizet végett, a II. Múzeumban, tétetnék le. A külde­mény egy kis üvegben van, s három rétegből áll: alól az aranyozott selyem, közepett az ezüstö­­zött, felül a rezetett. Az üveg be van kötve s a zsi­nórhoz Czimeg János ur pecsétviaszszal egy papirt függesztett ily fölirattal: „A legislegelsé sikerült mutatványa azon szövetszálak arany-, ezüst-, réz- vagy más fémekkel bevonásának, melynek legelőszöri készitésmódját feltalálta szegedi Czi­meg János 1861. évben.“ Ehhez még az akadé­mia pecsétét véli függesztendőnek a bemutató lev. tag, egy papírdarabbal együtt, melyen a bemutatás napja s azon határozat kelte volna, melynél fogva az a múzeumba küldetett. Ez előadásra megjegyzé ugyan Sztoczek Jó­zsef r. tag, hogy — a mint Dingier Polytech Journ. általa idézett számai bizonyítják — az ál­lati és növényi rostok fémezésével, közönséges arany­oldalba mártva s kitéve köpeny-léghuzam­­nak, úgy­szintén galvano-plastikai utón is létet­tek már kísérletek ; azonban viszont megjegyez­tetett, hogy Czimeg eljárásában lehet valami új , s ez okból, találmányi előjoga biztosítására, a bemutató bev. tag által kívánt intézkedések meg­tétetnek, a titoknoki hivatal bízatván meg e­vé­gett a szükséges teendőkkel. Az összes ülés másik tárgya K­u­b­i­n­y­i Fe­rencz tiszt. tag indítványa volt az akadémiai pa­lota ügyében. Az indítvány lényege imez: Mindenekelőtt kiemelt indítványozó azon nagy adakozási készséget, melyet a nagy­közön­ség, az elnökség felszólítására, az akadémia iránt tanúsított. E kegyeletet fenntartani kivált az aka­démia tagjainak kötelessége. Ezért indítványoz­ta Kubinyi úr annak idején, hogy az akadémia részére építendő palota terveinek megbírálására több tagból álló bizottság neveztessék ki az aka­démia köréből. A bizottság kiküldetett, s annak minden tagja a Henszlmann-féle tervet találta legczélszerűbbnek belszerkezetre nézve ; míg a styl kérdését illetőleg hat szavazat a Henszlmann­­féle franczia-gót, három a Stahler-féle renais­sance styl mellett nyilatkozott. Mindennek da­czára a három tagú építészeti bizottság, az aka­démiának csupán a hírlapokból tudomására ju­tott nyilatkozatánál fogva, jónak találta nemcsak az akadémiai választmány véleményét tekintetbe nem venni, hanem átalában valamennyi tervet mellőzni, s az előbbi programmot megváltoztat­va, egy újabb, eddigelé előttünk ismeretlen pro­­gramm szerint Stahler urat bízni meg új terv kidolgozásával. A következetesség megkívánja: 1) hogy az uj programm szerint készülendő terv is az akadémia választmánya elé terjesztessék ; 2) a méltányosság kívánja, hogy miután épen azon egyén bizatott meg egyedül uj terv készí­tésével, a­kinek három terve közöl egy sem nyerte meg az akadémia választmányának tetszését: azok is szólítassanak fel az újabb programm sze­rint módosított tervek készítésére, a­kiknek előbbi tervét már a választmány jobbnak találta. Sőt mivel a pesti építészek Stahler úr mellett egy új terv készítésére ingyen ajánlkoznak, a hazai művészet iránti­ méltányosság parancsolja, é­ hogy az új programm velők is közöltessék. És ez annál inkább, mivel az akadémia, melyet ez ügy legközelebbről érdekel, nem lehet rész­vétlen azon általánosan nyilatkozó resensus iránt, melyet az egész országban a hazai művé­szet háttérbe szorítása okozott s mely­­ félő, nehogy az ügyre érzékenyen visszaható tettekben is nyilatkozzék. Midőn indítványozó ezeket az akadémia és a hazai művészet érdekében az akadémia elé terjeszti, óhajtja, hogy méltányos­ságon alapuló indítványa, az akadémia pártolása mellett terjesztessék az igazgató­tanács elé. Hogy e tárgy, mint az építészi ügyre vonat­kozó, az akadémia jelen szervezete mellett, az igazgató tanács elé tartozik , ez iránt nem lehet e véleménykülönbség. Csak az volt a kérdés : az indítvány egyszerűen tétessék-e át az igazgató­sághoz, vagy az akadémia pártolásának kijelen­tése mellett. Miután az indítványhoz csupán egy tag, t. i. B­a­­­a­g­i Mór szólt, s ez sem a miként áttétel kérdéséhez; az elnök pedig, gróf Des­se­w­f­fy Emil úr, ostromolta a pártolás nyilvá­nítása mellett leendő áttételt, az indítvány egyszerű átküldése ment határozatba, nem akar­ván az akadémia tanácskozás alá venni a hatás­köréhez nem tartozó tárgyat. Hiszen maga az in­dítványozó kiemelte, hogy nem a jog, hanem a méltányosság nevében emel szót e kérdésben, melyről megjegyezte, hogy az most már nemzeti­vé vált. A határozatra, mint mondók, nagy befolyással voltak az elnök, gróf Dessewffy Emil észrevéte­lei, ki e tárgyban, mint mondá, szükségesnek tartá némi dolgok és állítások helyreigazítása vé­­gett felszólalni. Miután felvilágosításai az építési ügy jelen állását is földerítik , érdekesnek tart­juk előadását, a­mennyire felfoghattuk , kisé részletesebben közölni. Mindenekelőtt figyelmez­tette elnök úr az akadémiát, hogy pénzügyi te­kintetek bírták az építészeti hármas bizott­ságot azon eszme mellőzésére , hogy a pa­lota bérházzal köttessék össze, s ez óvatos­ságáért az igazgató­­­tanács jegyzőkönyvileg köszönetet mondott a hármas bizottságnak. — Az igaz, hogy a styl kérdésében máskép döntött e hármas bizottság, mint az akadémia küldöttei­nek többsége ; a gót-franczia épitészeti stylt nem tartván azon helyhez illőnek, a­hová építünk. De e részben az igazgató tanácsot illeti az eldöntő szavazat, melynek rendelkezése alá adták az alá­írók adakozásaikat, s e tanács az építési ügyek vezetését teljhatalommal bízta a hármas bizott­ságra. E bizottság szükségkép úgy fogta fel fel­adatát és a dolog állását, a­mint eljárt, meggyő­ződését, ízlését követve s a helyi körülményeket szem előtt tartva, úgy hiszi, nem járhatott el máskép, minthogy a Stahler ízlését és terveiben foglalt eszméit fogadta el a szükséges módosítá­sok fenntartása mellett. Hibás e szerint az az ál­lítás, mintha Stahler tervei elvettettek volna. El­lenkezőleg. S a három tagú bizottság ítélete mel­lett szól azon körülmény is, hogy a szakértő épí­tészekből álló bizottság, mely a tervek technikai megbírálására legtöbb illetőséggel bír, szintén általános elismeréssel nyilatkozott Stühler ter­veinek jelességéről s a tervező építészeti kitűnő képességét és gazdag tapasztalása felfogását il­letőleg. Nem lehet tehát szó sem Stühler terveinek elvetéséről, sem új programm­ról s új tervek készít­tetéséről, tudják, úgymond elnök úr, az akadé­mia szükséges s csupán a szükségesekké vált módosításokat kellett behozni a Stahler tervébe. Oly feladat, melyet csak nem lehetett másra biz­­ni, mint a kinek terve, ízlése, módosításokkal el­fogadtatott. E módosítások most folyamatban vannak s a végmegállapodás küszöbén állunk. Figyelembe van véve s be van hozva e módosí­tások közé mindaz, a­mit az akadémia 9 tagú bi­zottsága a be­rendezés tekintetében a tudomá­nyos igények kielégítése szempontjából kívánt. Közöltettek az illető tudomány- és hivatal­­szakok képviselőivel az idevonatkozó rajzok, s ezek meggyőződtek, hogy az érintett igények­nek meg van felelve. E tekintetben sem szükség tehát további intézkedés. Nem mondhatni, hogy az akadémiai bizottság véleménye kellő figye­lembe ne vétetett volna. A be­rendezés egészen kívonata szerint történt. S a szylre nézve magá­ban az akadémia bizottságában sem volt egyér­­telmiség. Hogy pedig a határozás joga e részben kizárólag az igazgató tanács bizottságát illeti: oly dolog, mely már az akadémiai bizottság ki­küldésekor ki volt mondva s a­mit senki kétség­be nem von. Vagy épen annak ne legyen jogo­sult véleménye az ízlés dolgában, a­ki határozni van hivatva ? Nem hiszi ez okból elnök úr, hogy a hármas bizottság eljárásában olyasmi történt volna, a­mi bárkinek panaszra adna okot. Hogy azok, a­kiknek eszméi és ízlése nem fogadtattak el, ezáltal kellemetlenül érintettek, megfogható, de ezt versenyzés mellett sem lehet vala elke­rülni.­­ Tévedést lát elnök úr abban is, mintha a három tagú bizottság a kivitelt a hazai erők mellőzésével akarná eszközölni. Sőt inkább, most épen a körül forog a dolog, hogy a pesti építész urakat mielőbb föl lehessen szólítani, hogy vál­lalkozzanak az építésre. Az építkezés technikai vezetése is itteni egyéniségre fog bízatni és pe­dig egyenesen Sthühler úr kivonata és javaslata folytán. S a­mi a hazai művészeket illeti: örö­mére szolgáland­ó három tagú bizottságnak, ha a pénzerő megengedi, az épület díszítései közül számukra tért nyithatnia a versenyzésre. Kiemeli végre elnök úr, hogy a három tagú bizottság az alaprajzokat, a végmegállapítás után újólag köz­leni fogja a szakértő építészekből álló választ­mánynyal, s mind technikai, mind a költségveté­si tekintetben kellő óvatossággal fog eljárni. Ezek szerint, úgymond az elnök, az ügy jó kerékvá­gásban van, s az akadémiának nem áll sem hiva­tásában, sem érdekében, azon igazgató tanács jog­körébe vágni, mely az ő hatáskörét mindig kellő tekintetben tartja. A hármas bizottságot a­mi il­leti : teljes öntudatával bír annak, hogy érett megfontolás után járt el s azt teszi, a­mit e fon­tos ügy kielégítő menete kiván; minélfogva meg van győződve, hogy a hazafiak az ügyet mindig azon meleg és jó akaratú rokonszenvvel fogják kisérni, melynek eddig is oly szép tanúságait adták, és hogy a közbejött viszálkodások, me­lyek az ügynek semmi hasznára sem lehetnek, meg fognak szűnni. Ilyenformán beszélt az elnök, kétszer vagy háromszor szólalva föl e tárgyben. Az eredményt már fentebb közlöm. Cs. A. A „P. I­.“ magán távsürgönye. Bácsiján. 16. A „Vaterland“ szerint császár Ő Felsége Velenczében oly hatá­rozatra tökelte el magát, mely a Magyar­­országgali kiegyenlítés előidézését lénye­gesen elősegítendi. Magyarország nem sokára Rainer főherczeg személyében ná­dort nyerne. Továbbá az octoberi diplo­ma Magyarországra nézve teljes valóság­gá leend, a nélkül, hogy a februári pá­tens a többi országokban megszüntetnék, s a birodalmi egység megsértetnék. — Forgách gróf kanczellár marad. Politikai események. FRANCZIAORSZÁG. A belügyminiszter a császárhoz intézett egy előterjesztésében előadja az egész országban 1­862-ben jan. 1-sején véghez ment népszámlálás eredményét. E szerint az utolsó, 1856-ban történt átalános népszámlálás alkalmával az ország 86 département-jében a lelkek száma 36,039,364 volt (azaz, kerek szám­ban 36 millió). 1862-ben jan. 1-sején a lakosok száma a 89 départementban 37,382,225, így öt év alatt a lakosság 1,342,861 lélekkel szaporo­dott, azaz mintegy 37­, 0 percenttel. (Ide nincs számítva a katonaságnak, melynek összeszámlá­­lása 1861. máj. 15. történt, azon része, mely Al­­girban, Rómában és Syriában tartózkodott, s mely mindössze 90,507 embert tett). A lelkek fentebbi számából levonván 669,059-et, mely a Francziaországhoz újonnan csatolt területek la­kosságát teszi, a népesség valódi szaporodása 673,802 lélek, vagyis lS­i/lso percent. Ezen ered­mény kedvező az előbbi két ötévi időszakéval összehasonlítva, így az 1846-tól 1856-ig való szaporodás 382,684 lélek volt, vagyis is­, 06 per­cent. 1851-től 56-ig a szaporodás valamivel alan­tabb állott ennél is, mert csak 256,194 lélekkel emelkedett az összes lakosság száma. (Igaz, hogy ide nem számíttatott a keleti háborúban elfoglalt katonaság, mely is 1856. máj. 15. 100,000 embert tett, a­mi az akkori valódi sza­porodást 356,194 re emeli). Az 1862-diki népszámlálás csaknem kétszerte nagyobb szaporodást mutat az előbbi öt évi idő­szakokkal összehasonlítva. A miniszter úgy véli, hogy ennek oka amaz előbbi két időszak rész terméseiben s az akkor uralkodott epidémiákban keresendő. A 89 départemet 373 arrondissementet, 2938 cantont (járást) és 37,510 községet foglal magá­ban. Az újonnan Francziaországhoz csatolt terü­letek 3 département­ et, 10 arrondissement-et, 73 cantont és 721 községet foglnak magukban. A „Pays“ ezen kimutatáshoz észrevételeket csatolván, természetesen a jóllét emelkedésének tulajdonítja a népesség szaporodásának növeke­dő arányát, Montespuieu-t idézve, ki szerint „mindenütt házasság áll elő, a­hol két egyén ké­nyelemmel élhet,é­s a nép­számlálás többnyire hű képe a nép vagyonosságának. Megjegyzi to­vábbá, hogy a népesség szaporodását századunk­ban nemcsak a születések számának többülése okozza. A születési eseteknek a halálozásiakkal összehasonlítása meggyőz a felől, hogy e század eleje óta az emberi élet közép­hossza több évre terjed ki, az­az , az egyének hosszabb életűek. Nemcsak a szám növekedik tehát, hanem az egyénekben több az életerő.­­ Míg Charlestown kikötőjének elzárása fe­lett vitáznak a franczia lapok, most egy spanyol lap nyomán azon sürgönyt közlik, hogy az egész város porrá égett, s 80,000-nyi lakosságával együtt eltűnt. — A köz és magán épületek ha­muvá lettek. — A „Patrie“ egy havannai, dec. 11-iki sür­göny szerint írja, hogy Juarez praesidens ren­deletére a mexicói csapatok odahagyták a tampi­­coi, tabascoi és campechi kikötőt, valamint min­den parti védelmi pontot. Nem áll, hogy a lako­sok is odahagyták a parti városokat, hanem Ve­ra-Cruz példájára ideiglenes kormányt tettek, mely a mostani nehézségek megoldásáig fog kor­mányozni. — A „Pays“ írja : A franczia-német kereske­delmi szerződés tárgy­ában a franczia kormány válasza átadatott Bernstor­ff úrnak. A kevés időre félbenszakadt alkudozások újra elkezdőd­nek, s utalán úgy vélik, hogy a szerződés meg­kötése nem fog már komoly akadályokra ta­lálni. A „zollvereint“ alkotó államok mindenike Poroszországra ruházta az alku szabad foly­tatását.­­ A „Patrie“ szerint a diplomatic körökben nagy figyelmet ébreszt Bernstorff porosz külügyminiszternek január 1-seje óta behozott nyítása. Eddigelé a porosz külügyminiszterek franczia nyelven irák sürgönyeiket Porosz­­ország külföldi képviselőihez. Bernstorff úr megváltoztatja e szokást és megrendelte, hogy ezután minden közlemény németül irassék! — Franczia és Spanyolország közt szerződés volt készülőben, mint írtuk, az idegenek polgári jogait és a consulok kölcsönös jogait illetőleg. A „Pays“ úgy véli, jan. 14. számában, e szerződés már megköttetett.­­ Ugyanazon lap írja, hogy a Francziaország és Schweicz között a ville-la-grandi eset és a Dappen völgy miatti viszály kiegyenlíttetik. Francziaország azt kívánta volt, hogy az ügy egy, franczia és schweitzi tagokból álló vegyes bizottság elé terjesztessék, kik ez ügyben döntő­­leg ítéljenek. Ez indítványt a szövetségi tanács elfogadta.­­ Míg egy orosz hajó azon tudósítást hozza Syriából, hogy a Libanonban nagy a nyugtalan­ság, a „Pays“ hiteles értesülés nyomán irja, hogy hivatalosan semmi értesités nem érkezet, mely e hírt megerősitné. — Kisseleff gróf Oroszország párisi rend­kívüli nagykövete, múlt vasárnap bemutatá a császárnak és császárnénak D­a­d­i­a­n­i herczeg­­nőt, Mingrélia régens­nőjét és kiskorú fiát, Min­­grelia souverain-fejedelmét. OLASZORSZÁG. A „Triest. Ztg“ írja­ Új­házi Lászlót, az ismert magyar menekültet, az amerikai Egyesült Államok kormánya anconai consulnak nevezte ki, s a turini kormánytól az exequaturát már meg is nyerte. — A király Czaskowski lengyel árván maradt gyermekeit a maga költségén fogja ne­veltetni a párisi lengyel iskolában. — Gaeta, jan. 9. Egy Rómából érkezett parancs Chiavonet letette a parancsnokságról. Ez nem engedelmeskedett s a parancsot hozó kö­vetet főbe lövette. — Január 3-ikától Ricasoli egy körsürgönyt intézett Olaszország külföldi képviselőihez, lé­nyegében a következendőket foglalja magában. Az olasz parlament tárgyalásaiból értesült excád Olaszország jelen helyzetéről: értésére es­hetett, hogy a kormány fel lön hatalmazva há­rom hóra beszedni az adót, s ötven millió értékig kincstári jegyeket bocsátni ki. A parlament első tényei által letéve az olasz egység alapját, s arra az eszközöket megadá, midőn kezébe adta a mó­dot a felfegyverzésre, s az államjövedelmeket feljebb emelte. Kölcsönös felvilágosítást és kölcsönös egyetér­tést tett szükségessé a római kérdés megoldásá­nak,mely nem függött Olaszországtól és szövetsé­geseitől, elhalasztása, a nápolyi helytartóság meg­szüntetése, a rablások nagyobbodása némely déli tartományban külföldi kalandorok által, Európa politikai és pénzügyi bonyodalmai, melyek hite­lünkre rosz befolyással voltak. A római kérdésben a parlament 1861. márt. 27-iki szavazatát nem­csak helybenhagyd, hanem mégis erősíté. Kimon­dd, hogy Rómára, mint fővárosra, szüksége van Olaszországnak , de egyszersmind kész biztosítni a vallásos érdekeket, s a pápa méltóságát és füg­getlenségét. Hasonló mérséklettel viselte magát a parlament a v­elencz­ei kérdés tárgyában. Midőn a minisztériumnak a hadi készületek foly­tatását rendelé, nem akart ezzel elhamarkodott összeütközést idézni elő, csak Európának tudtul adni, hogy ereit öszhangzásba akarja hozni hely­zete kívánalmaival, s a minisztériumra bízza a conjuncturák és eszközök megítélését azon czél­­ra, hogy az olasz föld e része hathatósan revin­­di­áltassék. A pénzügyi megszavazások bizo­nyítják az ország bizalmát az ügyek rendes me­netele iránt. Azon áldozatok daczára, melyekre Olaszor­szág a történetben példátlan átalakulás által van kényszerítve, s a még hátra levő nehézségek mellett is a parlament szavazata nem bizalmat­lansági vagy kimerültségi szavazat volt, hanem erős nyugodt elszántságé, s a haza sorsában ve­tett rendithetlen bizalomé. S a király kormánya igyekszik a nemzetet az eléje mért után rendel­tetése czéljára vezérleni. Ez itt nem abban áll, hogy az eseményeket erőnek erejével siettessük, hanem hogy előkészítsük az országot, s megmu­tassuk Európának, hogy Olaszországban meg vannak az elemek és erők, hogy rendezett, ma­gát jól biró, nyugodt nemzetet képezzen, a­nélkül, hogy ez­által megháborítná az európai egyensúlyt, vagy fenyegetné a vallásos és polgá­ri elveket, melyeken a jelen társadalmi rend alapszik. A rablóság ismét elnyomatott, melyet idegen arany támasztott. Maga a nép nagy buz­galommal működött közre elnyomásában. A déli tartományokban az ujonczozás legszebben foly, — az ujonczok oly készséggel sietnek zászlóik alá, mely némely helyeken lelkesedéssel határos. A nápolyi helytartóság eltörlését a nép átalános megelégedéssel fogadá­­s már érzi a rendszeres kormány jótéteményeit. Távirati jelentések: tt — Verona, jan. 14. 0 Felsége ma reggeli 8*/2 órakor érkezvén ide, a Porta Nuovoi pálya­

Next