Pesti Napló, 1862. január (13. évfolyam, 3567-3591. szám)
1862-01-17 / 3579. szám
László, Lévay János, Karvázy Sándor , Weber József, Czérnay Ferencz. Tiszt. írnokok: Bulyovcsics Simon, Juhász István, Krecsmári Imre, Hadzsitz József. Főorvosok : Kovács Antal, Körtvélesi Tamás. Kórházi orvos : Milko Lipót. Palics fürdői orvos : Stojkovits Péter. Sebészek: Pacher Frigyes, Szakmeiszter István. Állatorvos: Láng József. Bábák : Haeken Anna, Ellinger Paulina, megmaradtak alkotmányos tisztségükben. Kiadta Szarvasy Ede, főjegyző. — Körmöczbánya, jan. 10. Körmöczbánya város, Frank István, barsmegyei kir. biztos által újonnan szervezett tisztikarának névsora. Polgármester: Campione Sándor. Főbíró: Schindler József Kapitány : Schreiner György, újonnan kinevezett. Tanácsnokok: Remenár Máté, Kuszma János, Grellnett János, Campione Zsiga, Wagner Károly, újonnan kineveztettek. Főjegyző és tiszt. tan.: Ludvigh Ignácz. Aljegyző: Burkhardt György. Főügyész: nincs. Számvevő: Bobrovszky Ferencz. Pénztárnok: Eltzenbaum József Ellenőr : Aschner Antal. Számsegéd : Rutska János. Főorvos: Ficzek Máté. Sebész : Koralovszky Rudolf Erdész: Ruzsicska József. Írnokok : Neuschl József, Salix István, Chabada József, Schindler Antal, Groszmann János. — Belső Szolnokmegyéből, január 9. 1862. Az erdélyi főkormányszéknek múlt december 19 k én kelt elnöki rendelete következtében, melyben a bizottmányi gyűlések tartása betiltatik, a főispán az éleibe szabandó esküforma letételére szorittatik, ujonczozás, adókirovás megrendeltetik; uj bizottmányok alakítása a kiadott szabály szerint parancsoltatik, s osztrák törvények szerint ítélő bíróságok alakítása meghagyatik stb. B.-Szolnok megye főispánja Veér Farkas ur és az egész tisztikar előbb jegyzőkönyvi óvást tévén, hivatalukról távirdailag lemondásukat a főkormányszéki elnökségnek bejelentették a múlt év utolsó napján; és már másnap főispáni helyettesül 1848 előtt volt megyei alispán idősb Pataki Dániel ur neveztetett ki. Ő másnap a megye kormányát átvette, s a megyei tisztikart szervezte 8 nap alatt. A helyettesített megyei tisztikar névsorát alább küldöm. A városi tisztikar ma adta be lemondását a főispáni helyettesnek, ámbár képviselő választmánya még megvan és gyülésezhetik. Lemondását a megyéhez érkezett rendeletekhez hasonló parancsok érkezése idézte elő ; ha új választás rendeltetik, akkor a választott közönség is lemondani szándékozik, s így alkalmasint a városi tanács is helyettesítés útján fog betöltetni. Az átmeneti időszakkal járni szokott hullámzások daczára is a közcsend és rend nincs megzavarva ; az alkotmányos hatóságok 14 napig hivatalukat folytatni határozák, amely ideig az átadás is megtörténik. Az adó katonai erővel behajtása ismét folyamatba vétetett. 1. 1. Különfélék. Pest, jan. 16. —o. A mai „Sürgöny“ a magyar kir. helytartótanácsnak egy iratát hozza, mely szerint annak egyik ügyosztályában a tegnapi napon 20 db arany találtatott, mely összeg — mint ezt azon körülményből, hogy az illető előadó íróasztalára volt helyezve, sejteni lehet — megvesztegetési kísérletre volt szánva. A m. kir. helytartótanácsi elnökség ez összeget, kétfelé osztva, a két testvér-fővárosi szegények javára kiadatni határozta, s annak átvételére felhívja az illető városi közegeket. —o. A „Triester Zig“nak írják jan. 12-kéről Zágrábból. A nyomozásoknak, melyek a török tisztelgő követségnek, az itteni utczagyermekek által adott macskazene miatt megkezdettek, még nincs vége. Miután a jogakadémia néhány jogászai, a városkapitányságnak mint részesek jelentettek fel, a kapitány rögtön sietett az akadémia épületébe, hogy ott a részvételről vádolt tanulókat, a már közben elfogatott s szinte vádalatti pereczes fiukkal szembesitse, ez alkalommal azonban a tanulók által kifütyöltetett. A tegnapi Pozor, mely ily alkalmakkal rendesen a vádlott pártjára szokott állani, igen érthetően adja tudtára alkotmányos városkapitányunknak, hogymás ily alkalommal óvatosabb legyen a tanuló ifjúság iránti fellépéseiben, úgy tekintvén azokat, mint bármely más állampolgárt, s ha ellenük vád emeltetik, kövesse a rendes előirt utat kihallgatásuknál s ne vigyen az egyetem épületébe pereczes inasokat. —o. Maschirievits temesvári püspök, ki a karloviczi patriarchátus administrátorává neveztetett, e napokban ide fog érkezni. —o. Magyarországban a rendelkezési állapotba helyezett hivatalnokok száma mintegy 5000-re létetik. Ezek közül újólag alkalmaztatott Magyarországon mintegy 2000, az osztrák provinciákban mintegy 1000. „P. Lt.“ —p. Aradon történt közelebb, hogy Klein M.zongorakereskedőtöl három nap előtt 400 ftot elloptak. 100 ft a kályha hamujában találtatott meg, — a cselédek elfogva s erős vallatás alatt vannak. — A budai népszínház javára Vaigl György számtartó ur Perkátáról, az uradalmi tisztviselő urak részéről beküldött 20 ftot. — Úgy szinte Mezey István ur Deésről 2 ftot. Mindkét adomány az illető helyen átadatott. —6. A „Temesvarerstg“ 14 ről írja : Az itteni belei külvárosi szerb egyházközség tegnap nagyszámú gyülekezetben tisztelgett Maschirievits Sámuel püspök ő excjánál, hogy a patriarchátus adminisztrátorává kineveztetése feletti örömét kifejezze. A püspök úr megindulva az öröm őszinte nyilatkozata felett, meleg szavakban monda érte köszönetét. Mint hirlik ő excellentiája legközelebb Bécsbe fog utazni. No. A Zágráb-sziszeki vasútvonal fölépítése a zágrábi hídtól Mradinig be van fejezve, s Karloviczig már járnak is az építkezési anyagokat hordó mozdonyok . Mradin községének makacssága azonban igen sok hátrányt okoz, mert az illetők elfoglalandó földjeiknek négyszögölét ötdíjforintjával követelik megváltani. Ro. A „Hírnök“ írja : Újvidéken most arról szól a vita, hogy szerb akadémiát, vagy pedig színházat állítsanak fel. Mindkettőre alig telnék ki. Míg e vita tart, addig némely község kitünteti bőkezűségét , így N.Kikinda a szerb akadémiára 10,000 s színházra 5,000 ftot, Sz.Tamás pedig a színházra 6000 ftot ajánlott meg. —o. A „S. C.“ szerint kormánykörökben arról van szó, hogy a magyarországi románok számára külön patriarchátus alakíttassék. ro. Mint a „B. C.“nek Egerből írják, ott e napokban nagyszerű lopás történt, egy csinos faszekrényben tovaemelt 19,500 ftig. Az összeg 2000 db aranyon felül nagyrészt 1000-es és 100 ftos bankjegyekben volt. A tettes feljelentőjének 200 ft. annak, ki a pénzhollétét, ha csak nagyobb részben is, felfedezi, 1000 ft ajánltatik. No. Mint a „Hölgyfutár“ írja: Tóth Endre egy nagyobb költői beszélyen dolgozik, mely a tavaszra lesz megjelendő. Ugyanabban olvassuk, hogy Vértesi Arnold egy helyi lapra nyert engedélyt, melynek mutatványszáma még e hó folytán meg fog jelenni. A lap czíme „Harang“, kiadója: Hercz. ro. A múlt évi October havában részvétlenség miatt megszűnt „Magyar Izraelita“ ismét új életre kelt dr. Rokkenstein Lipót szerkesztése mellett. Ez egyetlen magyar nyelven írt lap, mely különösen izraelita érdekeket képvisel, de mely egyszersmind arra volna hivatva, hogy izraelita polgártársaink magyarosodásának valahára érezhetőbb lendületet adjon. Sajnálnék, ha az életrevaló lapnak ismét előbbi sorsára kellene jutnia, s ugyanazért nem mulaszthatjuk el, hogy az illető közönségnek pártfogásába ajánljuk. Előfizetése egy évre csak 4 ft 50 kr. Kiadó hivatala Lipótváros templomtér 6. szám. —o. A régvárt hó az utóbbi két napban nálunk is megérkezett, s ma, borús ugyan, de meglehetős hideg idő van. A Duna jege ennek daczára megindult. — A Széchenyi emlékszoborra újabb adakozások. Jan. 1 —13. Az aradi kereskedői testület küldeménye 99 ft 50 kr. — T. Ghyczy Ignácz ur küld. 15 ft. — Jankovácz város több lakosai küld. 14 ft 50 kr. — T. Meszéna János Esztergom megyei volt m. alisp. ur gyűjtése 55 ft. — T. Inkey Ádámur küld. 5 ft.— Mező-Berény község küld. 4 ft. — T. Kazinczy Gábor ur küld. 10 ft. — N. Kun-Madaras községe s ugyanott több aláírók küld. 30 ft 50 kr. — Dr. Falk Miksa ur küld. és gyüj. 23 ft. — T. Kosztka János ur küld. és gyűjt. 13 ft 50 kr.— Tisztelt Lengyel József pléb. ur gyűjt. A. Szántón 28 ft 40 kr. — Jász-Kis-Ér város küld. 5 ft. — D. Földvár m. város küld. 100 ft. — T. Horváth Károly ur gyűjt. M. Szigeten 10 ft. — Báránd község s ugyanott több aláírók küld. 22 ft 34 kr. — T. Kozma Sándor ur küld. és gyűjt. 14 ft. — T. Czérna Antal esküdt ur gyűjt. Kanizsán 20 ft. — Szab. kir. Sopron város közpénztára küldeni. 1000 ft. — Szab. kir. Kőszeg város küldeménye 8 ft. Bertha Sándor, a m. t. a. p. e. — A kir. magyar természettudományi társulat jan. 15 - ikén tartotta közgyülését. Bugát Pál elnök ur felolvasott beszédében elmondá, hogy mily fontosak, mily nagy horderejűek a természettudományok ■— főleg újabbkori fejleményük mellett — általában a gyakorlati életre nézve ; de másfelől mennyire egyenes közegek ezek — habár a felületesség az ellenkezőhöz szédíthet is némelyeket — alapos és józan tanulmányozásukban — az erkölcsiség, a vallásosság emelésére nézve is. Hogy ily eszméktől áthatottan láthatott hazai természettudósoknak inditványozá ő egykoron e társulat létrejöttét, hol azóta minden munkás egyszersmind a közerkölcsiségnek is apostola, terjesztője volt. Igy mérte e társulat még is túl az 1847diki viharokat, s emelkedett azután uj életre s virágzik — mint ezt évkönyvei s gyűléseinek tárgysorozata bizonyítja — mind e mai napig. — Végül az ez évi 2 köz-, 5 választmányi s 14 szakgyülés rövid vázlatát adá elő. Ezután a jan. 11-diki választmányi jegyzőkönyv olvastatott fel, melynek legérzékenyebb helye volt az, melyben dr. Szabó József hosszú éveken át társulati buzgó titkár úr tudatta a közgyűléssel, hogy székét, melyet egy év előtt is csak a választmány sokszoros kertére s többnemű erkölcsi okok folytán tartott meg, az e lépésre kényszerítő érvek szaporodtával, ezennel megváltozhatatlanul elhagyandja. A társulat iránti érdemeinek jegyzőkönyvileg való örökítése közgyülésileg elhatároztatott. Levelező tagokut választattak : Pokornyi s Kornhuber Bécsben és Csermák János Prágában. Rendes tagokut választattak : Aujeszky Lipót, dr. Bókay, dr. Böckh, dr. Dékány, Dolánszky Antal, Felletár Emil, Gajzágó Joachim, dr. Grosz Fülöp, Hamar Leo, dr. Hasenfeld, Janovitz Frigyes, Jurányi Lajos, Khudy József, Klemens József, dr. Kovács József, dr. Kugel Lipót, dr. prof. Lippai Gáspár, Lónyai József, dr. Mandella, Meczey Mór, dr. Neumann Fülöp, Nonák Ede, dr. Patrubányi, Pillér József, Porumbini Vilmos, Pólyák Mór, Rhédey Ferencz, dr. Rottenbiller Fülöp, dr. prof. Rupp N. János, Schvarcz Gyula, Schütz János, dr. Sebes, Springsfeld Radó, Suhajda Alajos, dr. Szabóky Adolf, dr. Szentkirályi Albert, dr. Szontagh Ábrahám, Székely József, Thán Sándor, Wagner József és Vélics Károly. A mai gyűlés a három évben történő tisztújítás napja lévén, szavazat többséggel következők választottak meg. Első elnök: Bugát Pál, másodelnök: Thán Károly. Első titkár Tóth Sándor, másodtitkár: dr. Schmidt György. Pénztárnok: Jármay Gusztáv. Könyvtárnok : Balogh Kálmán. Választmányi tagokat pedig szinte szavazattöbbséggel, következők választottak meg: Fridvalszky Imre, Jedlik Ányos, Jendrasik Jenő, Kovács Gyula, Molnár János, Preuss Mór, Rómer Flóris, Say Mór, Szabó József, Sztoczek József, Weiss Ármin, Tóth S. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről jan. 16. 5% metalliques 68,20. Nemzeti Kölcsön 82,95. Bankrészvény 762.—Hitelintézet 181.— Londoni váltók 140, 40. Arany 6,64. NEMZETI SZÍNHÁZ. Jan. 17-re van kitűzve: Először : „A didergő“ vigj. 3 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Jan. 17-re van kitűzve : „Mátyás fia“, és Allegória. i iiáiiiiitiüií.iiium ,minin gaanseamaBMaasesa Azért rejtse ön el jobban és semmisítse meg, ami félteni valója van. Higgyen nekem. Isten önnel. Egy ismeretlen.“ Ah! Nézze meg az ember a kis galambot, miben töri a fejét! No de jól van. Ez nem ért semmit. Hadd tudja meg az öreg Kurucz , hogy leskelődnek utána. Ez annál jobban fogja ingerelni. Az alatt a kenyértészta lenyomat csontkerénynyé szilárdult a kandallón, a tűznél meglágyított pecsétet újra le lehetett vele nyomtatni, oly tökéletesen, mintha soha fel nem lett volna bontva a levél. Két percz múlva a kis tapas ismét útban volt a levéllel, s ezúttal szaladt helyrepótolni a mulasztást. (Folytatása köv.) A Magyar Tudományos Akadémia. Január 13-án a nyelv- és széptudományi osztály ülése, Pompéry és Budenz előadása után számos tag lévén jelen más osztályokból is, öszszes üléssé alakult. Ez összes ülésnek két tárgya volt. Szabó József lev. tag egy oly tárgyra hívta fel az akadémia figyelmét, melynél a találmányi elsőség biztosítása forog fenn. E felszólalást pedig Czimeg János szegedi hazánkfia érdekében téve, ki az akadémia előtt, mint az üvegezüstölés egy saját módjának feltalálója, már ismeretes, s ki jelenleg az alkalmazott vegytannal Párisban foglalkozván, ott a selyemzálak fémezésére saját eljárást talált fel, melyek segélyével a nyers selymet aranynyal, ezüstel, rézzel vagy más fémmel bevonhatni. Nevezett hazánkfia Párisban, 1861. dec. 26-kán kelt levelében kérte az előadó lev. tagot, tegyen említést az akadémiánál eljárásáról, s egyszersmind mutassa be eljárásának mellékelve küldött gyakorlati példányát, mely aztán, őrizet végett, a II. Múzeumban, tétetnék le. A küldemény egy kis üvegben van, s három rétegből áll: alól az aranyozott selyem, közepett az ezüstözött, felül a rezetett. Az üveg be van kötve s a zsinórhoz Czimeg János ur pecsétviaszszal egy papirt függesztett ily fölirattal: „A legislegelsé sikerült mutatványa azon szövetszálak arany-, ezüst-, réz- vagy más fémekkel bevonásának, melynek legelőszöri készitésmódját feltalálta szegedi Czimeg János 1861. évben.“ Ehhez még az akadémia pecsétét véli függesztendőnek a bemutató lev. tag, egy papírdarabbal együtt, melyen a bemutatás napja s azon határozat kelte volna, melynél fogva az a múzeumba küldetett. Ez előadásra megjegyzé ugyan Sztoczek József r. tag, hogy — a mint Dingier Polytech Journ. általa idézett számai bizonyítják — az állati és növényi rostok fémezésével, közönséges aranyoldalba mártva s kitéve köpeny-léghuzamnak, úgyszintén galvano-plastikai utón is létettek már kísérletek ; azonban viszont megjegyeztetett, hogy Czimeg eljárásában lehet valami új , s ez okból, találmányi előjoga biztosítására, a bemutató bev. tag által kívánt intézkedések megtétetnek, a titoknoki hivatal bízatván meg evégett a szükséges teendőkkel. Az összes ülés másik tárgya Kubinyi Ferencz tiszt. tag indítványa volt az akadémiai palota ügyében. Az indítvány lényege imez: Mindenekelőtt kiemelt indítványozó azon nagy adakozási készséget, melyet a nagyközönség, az elnökség felszólítására, az akadémia iránt tanúsított. E kegyeletet fenntartani kivált az akadémia tagjainak kötelessége. Ezért indítványozta Kubinyi úr annak idején, hogy az akadémia részére építendő palota terveinek megbírálására több tagból álló bizottság neveztessék ki az akadémia köréből. A bizottság kiküldetett, s annak minden tagja a Henszlmann-féle tervet találta legczélszerűbbnek belszerkezetre nézve ; míg a styl kérdését illetőleg hat szavazat a Henszlmannféle franczia-gót, három a Stahler-féle renaissance styl mellett nyilatkozott. Mindennek daczára a három tagú építészeti bizottság, az akadémiának csupán a hírlapokból tudomására jutott nyilatkozatánál fogva, jónak találta nemcsak az akadémiai választmány véleményét tekintetbe nem venni, hanem átalában valamennyi tervet mellőzni, s az előbbi programmot megváltoztatva, egy újabb, eddigelé előttünk ismeretlen programm szerint Stahler urat bízni meg új terv kidolgozásával. A következetesség megkívánja: 1) hogy az uj programm szerint készülendő terv is az akadémia választmánya elé terjesztessék ; 2) a méltányosság kívánja, hogy miután épen azon egyén bizatott meg egyedül uj terv készítésével, akinek három terve közöl egy sem nyerte meg az akadémia választmányának tetszését: azok is szólítassanak fel az újabb programm szerint módosított tervek készítésére, akiknek előbbi tervét már a választmány jobbnak találta. Sőt mivel a pesti építészek Stahler úr mellett egy új terv készítésére ingyen ajánlkoznak, a hazai művészet iránti méltányosság parancsolja, é hogy az új programm velők is közöltessék. És ez annál inkább, mivel az akadémia, melyet ez ügy legközelebbről érdekel, nem lehet részvétlen azon általánosan nyilatkozó resensus iránt, melyet az egész országban a hazai művészet háttérbe szorítása okozott s mely félő, nehogy az ügyre érzékenyen visszaható tettekben is nyilatkozzék. Midőn indítványozó ezeket az akadémia és a hazai művészet érdekében az akadémia elé terjeszti, óhajtja, hogy méltányosságon alapuló indítványa, az akadémia pártolása mellett terjesztessék az igazgatótanács elé. Hogy e tárgy, mint az építészi ügyre vonatkozó, az akadémia jelen szervezete mellett, az igazgató tanács elé tartozik , ez iránt nem lehet e véleménykülönbség. Csak az volt a kérdés : az indítvány egyszerűen tétessék-e át az igazgatósághoz, vagy az akadémia pártolásának kijelentése mellett. Miután az indítványhoz csupán egy tag, t. i. Baagi Mór szólt, s ez sem a miként áttétel kérdéséhez; az elnök pedig, gróf Dessewffy Emil úr, ostromolta a pártolás nyilvánítása mellett leendő áttételt, az indítvány egyszerű átküldése ment határozatba, nem akarván az akadémia tanácskozás alá venni a hatásköréhez nem tartozó tárgyat. Hiszen maga az indítványozó kiemelte, hogy nem a jog, hanem a méltányosság nevében emel szót e kérdésben, melyről megjegyezte, hogy az most már nemzetivé vált. A határozatra, mint mondók, nagy befolyással voltak az elnök, gróf Dessewffy Emil észrevételei, ki e tárgyban, mint mondá, szükségesnek tartá némi dolgok és állítások helyreigazítása végett felszólalni. Miután felvilágosításai az építési ügy jelen állását is földerítik , érdekesnek tartjuk előadását, amennyire felfoghattuk , kisé részletesebben közölni. Mindenekelőtt figyelmeztette elnök úr az akadémiát, hogy pénzügyi tekintetek bírták az építészeti hármas bizottságot azon eszme mellőzésére , hogy a palota bérházzal köttessék össze, s ez óvatosságáért az igazgatótanács jegyzőkönyvileg köszönetet mondott a hármas bizottságnak. — Az igaz, hogy a styl kérdésében máskép döntött e hármas bizottság, mint az akadémia küldötteinek többsége ; a gót-franczia épitészeti stylt nem tartván azon helyhez illőnek, ahová építünk. De e részben az igazgató tanácsot illeti az eldöntő szavazat, melynek rendelkezése alá adták az aláírók adakozásaikat, s e tanács az építési ügyek vezetését teljhatalommal bízta a hármas bizottságra. E bizottság szükségkép úgy fogta fel feladatát és a dolog állását, amint eljárt, meggyőződését, ízlését követve s a helyi körülményeket szem előtt tartva, úgy hiszi, nem járhatott el máskép, minthogy a Stahler ízlését és terveiben foglalt eszméit fogadta el a szükséges módosítások fenntartása mellett. Hibás e szerint az az állítás, mintha Stahler tervei elvettettek volna. Ellenkezőleg. S a három tagú bizottság ítélete mellett szól azon körülmény is, hogy a szakértő építészekből álló bizottság, mely a tervek technikai megbírálására legtöbb illetőséggel bír, szintén általános elismeréssel nyilatkozott Stühler terveinek jelességéről s a tervező építészeti kitűnő képességét és gazdag tapasztalása felfogását illetőleg. Nem lehet tehát szó sem Stühler terveinek elvetéséről, sem új programmról s új tervek készíttetéséről, tudják, úgymond elnök úr, az akadémia szükséges s csupán a szükségesekké vált módosításokat kellett behozni a Stahler tervébe. Oly feladat, melyet csak nem lehetett másra bizni, mint a kinek terve, ízlése, módosításokkal elfogadtatott. E módosítások most folyamatban vannak s a végmegállapodás küszöbén állunk. Figyelembe van véve s be van hozva e módosítások közé mindaz, amit az akadémia 9 tagú bizottsága a berendezés tekintetében a tudományos igények kielégítése szempontjából kívánt. Közöltettek az illető tudomány- és hivatalszakok képviselőivel az idevonatkozó rajzok, s ezek meggyőződtek, hogy az érintett igényeknek meg van felelve. E tekintetben sem szükség tehát további intézkedés. Nem mondhatni, hogy az akadémiai bizottság véleménye kellő figyelembe ne vétetett volna. A berendezés egészen kívonata szerint történt. S a szylre nézve magában az akadémia bizottságában sem volt egyértelmiség. Hogy pedig a határozás joga e részben kizárólag az igazgató tanács bizottságát illeti: oly dolog, mely már az akadémiai bizottság kiküldésekor ki volt mondva s amit senki kétségbe nem von. Vagy épen annak ne legyen jogosult véleménye az ízlés dolgában, aki határozni van hivatva ? Nem hiszi ez okból elnök úr, hogy a hármas bizottság eljárásában olyasmi történt volna, ami bárkinek panaszra adna okot. Hogy azok, akiknek eszméi és ízlése nem fogadtattak el, ezáltal kellemetlenül érintettek, megfogható, de ezt versenyzés mellett sem lehet vala elkerülni. Tévedést lát elnök úr abban is, mintha a három tagú bizottság a kivitelt a hazai erők mellőzésével akarná eszközölni. Sőt inkább, most épen a körül forog a dolog, hogy a pesti építész urakat mielőbb föl lehessen szólítani, hogy vállalkozzanak az építésre. Az építkezés technikai vezetése is itteni egyéniségre fog bízatni és pedig egyenesen Sthühler úr kivonata és javaslata folytán. S ami a hazai művészeket illeti: örömére szolgálandó három tagú bizottságnak, ha a pénzerő megengedi, az épület díszítései közül számukra tért nyithatnia a versenyzésre. Kiemeli végre elnök úr, hogy a három tagú bizottság az alaprajzokat, a végmegállapítás után újólag közleni fogja a szakértő építészekből álló választmánynyal, s mind technikai, mind a költségvetési tekintetben kellő óvatossággal fog eljárni. Ezek szerint, úgymond az elnök, az ügy jó kerékvágásban van, s az akadémiának nem áll sem hivatásában, sem érdekében, azon igazgató tanács jogkörébe vágni, mely az ő hatáskörét mindig kellő tekintetben tartja. A hármas bizottságot ami illeti : teljes öntudatával bír annak, hogy érett megfontolás után járt el s azt teszi, amit e fontos ügy kielégítő menete kiván; minélfogva meg van győződve, hogy a hazafiak az ügyet mindig azon meleg és jó akaratú rokonszenvvel fogják kisérni, melynek eddig is oly szép tanúságait adták, és hogy a közbejött viszálkodások, melyek az ügynek semmi hasznára sem lehetnek, meg fognak szűnni. Ilyenformán beszélt az elnök, kétszer vagy háromszor szólalva föl e tárgyben. Az eredményt már fentebb közlöm. Cs. A. A „P. I.“ magán távsürgönye. Bácsiján. 16. A „Vaterland“ szerint császár Ő Felsége Velenczében oly határozatra tökelte el magát, mely a Magyarországgali kiegyenlítés előidézését lényegesen elősegítendi. Magyarország nem sokára Rainer főherczeg személyében nádort nyerne. Továbbá az octoberi diploma Magyarországra nézve teljes valósággá leend, a nélkül, hogy a februári pátens a többi országokban megszüntetnék, s a birodalmi egység megsértetnék. — Forgách gróf kanczellár marad. Politikai események. FRANCZIAORSZÁG. A belügyminiszter a császárhoz intézett egy előterjesztésében előadja az egész országban 1862-ben jan. 1-sején véghez ment népszámlálás eredményét. E szerint az utolsó, 1856-ban történt átalános népszámlálás alkalmával az ország 86 département-jében a lelkek száma 36,039,364 volt (azaz, kerek számban 36 millió). 1862-ben jan. 1-sején a lakosok száma a 89 départementban 37,382,225, így öt év alatt a lakosság 1,342,861 lélekkel szaporodott, azaz mintegy 37, 0 percenttel. (Ide nincs számítva a katonaságnak, melynek összeszámlálása 1861. máj. 15. történt, azon része, mely Algirban, Rómában és Syriában tartózkodott, s mely mindössze 90,507 embert tett). A lelkek fentebbi számából levonván 669,059-et, mely a Francziaországhoz újonnan csatolt területek lakosságát teszi, a népesség valódi szaporodása 673,802 lélek, vagyis lSi/lso percent. Ezen eredmény kedvező az előbbi két ötévi időszakéval összehasonlítva, így az 1846-tól 1856-ig való szaporodás 382,684 lélek volt, vagyis is, 06 percent. 1851-től 56-ig a szaporodás valamivel alantabb állott ennél is, mert csak 256,194 lélekkel emelkedett az összes lakosság száma. (Igaz, hogy ide nem számíttatott a keleti háborúban elfoglalt katonaság, mely is 1856. máj. 15. 100,000 embert tett, ami az akkori valódi szaporodást 356,194 re emeli). Az 1862-diki népszámlálás csaknem kétszerte nagyobb szaporodást mutat az előbbi öt évi időszakokkal összehasonlítva. A miniszter úgy véli, hogy ennek oka amaz előbbi két időszak rész terméseiben s az akkor uralkodott epidémiákban keresendő. A 89 départemet 373 arrondissementet, 2938 cantont (járást) és 37,510 községet foglal magában. Az újonnan Francziaországhoz csatolt területek 3 département et, 10 arrondissement-et, 73 cantont és 721 községet foglnak magukban. A „Pays“ ezen kimutatáshoz észrevételeket csatolván, természetesen a jóllét emelkedésének tulajdonítja a népesség szaporodásának növekedő arányát, Montespuieu-t idézve, ki szerint „mindenütt házasság áll elő, ahol két egyén kényelemmel élhet,és a népszámlálás többnyire hű képe a nép vagyonosságának. Megjegyzi továbbá, hogy a népesség szaporodását századunkban nemcsak a születések számának többülése okozza. A születési eseteknek a halálozásiakkal összehasonlítása meggyőz a felől, hogy e század eleje óta az emberi élet középhossza több évre terjed ki, azaz , az egyének hosszabb életűek. Nemcsak a szám növekedik tehát, hanem az egyénekben több az életerő. Míg Charlestown kikötőjének elzárása felett vitáznak a franczia lapok, most egy spanyol lap nyomán azon sürgönyt közlik, hogy az egész város porrá égett, s 80,000-nyi lakosságával együtt eltűnt. — A köz és magán épületek hamuvá lettek. — A „Patrie“ egy havannai, dec. 11-iki sürgöny szerint írja, hogy Juarez praesidens rendeletére a mexicói csapatok odahagyták a tampicoi, tabascoi és campechi kikötőt, valamint minden parti védelmi pontot. Nem áll, hogy a lakosok is odahagyták a parti városokat, hanem Vera-Cruz példájára ideiglenes kormányt tettek, mely a mostani nehézségek megoldásáig fog kormányozni. — A „Pays“ írja : A franczia-német kereskedelmi szerződés tárgyában a franczia kormány válasza átadatott Bernstorff úrnak. A kevés időre félbenszakadt alkudozások újra elkezdődnek, s utalán úgy vélik, hogy a szerződés megkötése nem fog már komoly akadályokra találni. A „zollvereint“ alkotó államok mindenike Poroszországra ruházta az alku szabad folytatását. A „Patrie“ szerint a diplomatic körökben nagy figyelmet ébreszt Bernstorff porosz külügyminiszternek január 1-seje óta behozott nyítása. Eddigelé a porosz külügyminiszterek franczia nyelven irák sürgönyeiket Poroszország külföldi képviselőihez. Bernstorff úr megváltoztatja e szokást és megrendelte, hogy ezután minden közlemény németül irassék! — Franczia és Spanyolország közt szerződés volt készülőben, mint írtuk, az idegenek polgári jogait és a consulok kölcsönös jogait illetőleg. A „Pays“ úgy véli, jan. 14. számában, e szerződés már megköttetett. Ugyanazon lap írja, hogy a Francziaország és Schweicz között a ville-la-grandi eset és a Dappen völgy miatti viszály kiegyenlíttetik. Francziaország azt kívánta volt, hogy az ügy egy, franczia és schweitzi tagokból álló vegyes bizottság elé terjesztessék, kik ez ügyben döntőleg ítéljenek. Ez indítványt a szövetségi tanács elfogadta. Míg egy orosz hajó azon tudósítást hozza Syriából, hogy a Libanonban nagy a nyugtalanság, a „Pays“ hiteles értesülés nyomán irja, hogy hivatalosan semmi értesités nem érkezet, mely e hírt megerősitné. — Kisseleff gróf Oroszország párisi rendkívüli nagykövete, múlt vasárnap bemutatá a császárnak és császárnénak Dadiani herczegnőt, Mingrélia régensnőjét és kiskorú fiát, Mingrelia souverain-fejedelmét. OLASZORSZÁG. A „Triest. Ztg“ írja Újházi Lászlót, az ismert magyar menekültet, az amerikai Egyesült Államok kormánya anconai consulnak nevezte ki, s a turini kormánytól az exequaturát már meg is nyerte. — A király Czaskowski lengyel árván maradt gyermekeit a maga költségén fogja neveltetni a párisi lengyel iskolában. — Gaeta, jan. 9. Egy Rómából érkezett parancs Chiavonet letette a parancsnokságról. Ez nem engedelmeskedett s a parancsot hozó követet főbe lövette. — Január 3-ikától Ricasoli egy körsürgönyt intézett Olaszország külföldi képviselőihez, lényegében a következendőket foglalja magában. Az olasz parlament tárgyalásaiból értesült excád Olaszország jelen helyzetéről: értésére eshetett, hogy a kormány fel lön hatalmazva három hóra beszedni az adót, s ötven millió értékig kincstári jegyeket bocsátni ki. A parlament első tényei által letéve az olasz egység alapját, s arra az eszközöket megadá, midőn kezébe adta a módot a felfegyverzésre, s az államjövedelmeket feljebb emelte. Kölcsönös felvilágosítást és kölcsönös egyetértést tett szükségessé a római kérdés megoldásának,mely nem függött Olaszországtól és szövetségeseitől, elhalasztása, a nápolyi helytartóság megszüntetése, a rablások nagyobbodása némely déli tartományban külföldi kalandorok által, Európa politikai és pénzügyi bonyodalmai, melyek hitelünkre rosz befolyással voltak. A római kérdésben a parlament 1861. márt. 27-iki szavazatát nemcsak helybenhagyd, hanem mégis erősíté. Kimondd, hogy Rómára, mint fővárosra, szüksége van Olaszországnak , de egyszersmind kész biztosítni a vallásos érdekeket, s a pápa méltóságát és függetlenségét. Hasonló mérséklettel viselte magát a parlament a velenczei kérdés tárgyában. Midőn a minisztériumnak a hadi készületek folytatását rendelé, nem akart ezzel elhamarkodott összeütközést idézni elő, csak Európának tudtul adni, hogy ereit öszhangzásba akarja hozni helyzete kívánalmaival, s a minisztériumra bízza a conjuncturák és eszközök megítélését azon czélra, hogy az olasz föld e része hathatósan revindiáltassék. A pénzügyi megszavazások bizonyítják az ország bizalmát az ügyek rendes menetele iránt. Azon áldozatok daczára, melyekre Olaszország a történetben példátlan átalakulás által van kényszerítve, s a még hátra levő nehézségek mellett is a parlament szavazata nem bizalmatlansági vagy kimerültségi szavazat volt, hanem erős nyugodt elszántságé, s a haza sorsában vetett rendithetlen bizalomé. S a király kormánya igyekszik a nemzetet az eléje mért után rendeltetése czéljára vezérleni. Ez itt nem abban áll, hogy az eseményeket erőnek erejével siettessük, hanem hogy előkészítsük az országot, s megmutassuk Európának, hogy Olaszországban meg vannak az elemek és erők, hogy rendezett, magát jól biró, nyugodt nemzetet képezzen, anélkül, hogy ezáltal megháborítná az európai egyensúlyt, vagy fenyegetné a vallásos és polgári elveket, melyeken a jelen társadalmi rend alapszik. A rablóság ismét elnyomatott, melyet idegen arany támasztott. Maga a nép nagy buzgalommal működött közre elnyomásában. A déli tartományokban az ujonczozás legszebben foly, — az ujonczok oly készséggel sietnek zászlóik alá, mely némely helyeken lelkesedéssel határos. A nápolyi helytartóság eltörlését a nép átalános megelégedéssel fogadás már érzi a rendszeres kormány jótéteményeit. Távirati jelentések: tt — Verona, jan. 14. 0 Felsége ma reggeli 8*/2 órakor érkezvén ide, a Porta Nuovoi pálya