Pesti Napló, 1862. február (13. évfolyam, 3592-3615. szám)
1862-02-07 / 3597. szám
RE. a választás módjáról alkotandanak, önbelá-tása szerint a királyi szentesítést megadja, melyhez képest a teljesitendők teljesítését megparancsolta. Ugyanazon napról egy, a hivatalos „Közlöny“ 9-ik számában még azon hó 17-kén közhírré tett hasonló tartalmú k. kir. leiratot intézett Ő Felsége a nádor és királyi helytartó Ő Fenségéhez is. ( Fensége tehát, kinek hatósága különben is az 1848. pünkösdhó 29-kén kelt fentebb idézett legr. k. kir. kézirat által Erdélyre is már kiterjesztve volt, ilyetén különösen is történt felhatalmaztatásánál fogva a közös hongyülésre küldendő erdélyi követeknek népképviselet alapjáni választásáról alkotott s a szent Ivánhó 3 án kelt alázatos felirat mellett . Felségéhez felterjesztett törvényczikket szent Ivánhó 19-én 367. sz. alatt kelt s az irománykönyv 40-dik száma alatti rendelete által, az irománykönyv 41. száma alatt látható alakban, minden változtatás nélkül megerősitvén és szentesitvén, egyúttal rendelni méltóztatott, „hogy miután a két testvérháza már törvény által szentesített frigyénél fogva is egyesült és a megerősített választási törvény által Erdély népeinek a közös törvényhozásba való befolyás biztosíttatott, s miután továbbá az egyesülésnek király és nemzet közös akaratával lett kimondása után a törvényhozóhatalom csak az egyesült haza országgyűlésén gyakoroltathatik, ennélfogva Erdély harai és Rendei minden egyéb törvényhozási kérdéseket az itt év szent Jakabhó 2-ára Pestre összehívott országgyűlésre halasztván, igyekezetüket oda fordítsák, hogy a követválasztások azonnal rendeltessenek meg.“ Ezen rendelet s a választási törvényczikk a szent Ivánhó 23-án tartott 13-dik országra ülésben a jegyzőkönyv 64. p. szerint kihirdettetvén, a megerősített és szentesitett törvényczikk újabban is elfogadtatott, és a kir. főkormányszék másnapon 7785. 1848. szám alatt minden magyar megyéhez s Fogarasvidékéhez, úgy a székely székekhez és a szász székekhez és vidékekhez, valamint az országgyűlésre követ küldési joggal biró városokhoz bocsátott, s az I. jegy alatti jegyzék 7 száma alatt levő körrendelete által az ugyanazon hó 17-kéről 7147. 1848. sz. alatti fentebb említett rendelete folytán meghagyta, hogy a megerősitett törvényczikk alapján a közös hongyülésre a követválasztások haladéktalanul megtétessenek , mely törvényhatóságok különben is István nádor, királyi helytartó e Fenségének ugyanazon hóban 3772. sz. a. a belügyminiszter ellenjegyzése alatt kelt s az '/. alatti jegyzék 8-ik száma alatt látható rendelete által a szent-Jakabhó 2-án Pestre hivott országgyűlésre a magyarországi 1848. V. és erdélyi 1848. I. és II. törvényczikkek értelmébeni megjelenésre maga rendén meghivattak. Ezek szerint a Magyarország és Erdély egyesítése iránti törvény érvénybe lépettnek s maga az egyesülés megtörténtnek és bevégzett ténynek tekintetett mind ő cs. kir. ap. Felsége, mind a kormány, mind pedig a törvényhatóságok által. — Mit a következő adatok még bővebben is felvilágositnak. (Vége köv.) Gazdasági s kerested, tudósítás. Pest, febr. 6. Az idő derült, szeles. A gabonaüzletben csekély élénkség, 3000 m. búza s 1500 m. zab eladásán kívül több eladás nem jött tudomásra. Szeged, febr. 4. Piaczi árak: búza 4 frt 60—80 kr, kétszeres 3 ft 70—80 kr, rozs 3 ft, árpa 2 ft 50 kr, zab 2 ft—2 ft 10 kr, kukoricza 3 ft 15—20 kr, köles 3 ft 20 kr, bab 5 ft a rimaszombati kaszinó, Rottenbiller Lipót ur, gr. Szapáry-Orczy Anna asszony, a szarvasi kaszinó, 50. Szentandrássy Lajos ur, Szinyey-Jekelfalussy Valéria asszony, Szitányi Ullmann Adolf ur, Szitányi Ullmann Incze ur, Szitányi Ullmann Vilmos ur, 55. Sztankovánszky Imre ur, Szűcs Lajosné asszony, Tömöri Anasztáz ur, Valics Antalné asszony, a veszprémi nemzeti kaszinó, 60. Véghelyi Imréné, szül. Pázmándy Karolina asszony, Vojnics Márk ur, Vojnics Tivadarné asszony, Weisz Bernát Ferencz ur, gr. Zsigray Fülöp ur, összesen 64 alapítvány. Ezen alapítókon kivül még számosan gyarapították a társaság pénztárát nagyobb-kisebb adományokkal. A társaság egyébiránt nemcsak pénzbeli adományokban részesült. Idősb Bartal György kir. tanácsos ur Kisfaludy Károlynak egy sajátkezű olajfestményével, Spissich László úr szintén Kisfaludy Károlynak 28 levelével eredeti kéziratban, többen könyvekkel — Horváth Döme úr nevezetesen egész kis könyvtárral — ajándékozták meg a társaságot. Mindezen adományok, melyek az „Évlapok“ban egyenkint meg lesznek nevezve, szép tanúságot tesznek azon készségről, melylyel a haza magyar szépirodalmi intézetünk fennállását s munkálkodását biztosítani igyekezett; mégis kénytelenek vagyunk megvallani, hogy a társaság vagyona az eddig hozzájárult alapítványok s egyéb pénzbeli adományok által még korántsem gyarapodott annyira, hogy kívánatos sikerrel foganatosíthatná azon czéljait, melyeket mind szépirodalmunk érdeke, mind saját rendeltetése is elébe tűz. Szathmáry Lajos úr, kit a Kisfaludy-Társaság szerencsés volt a múlt évben pénztárnokul megnyerhetni, jelentésében kimutatja, hogy 1861-nek végéig az összes pénztári forgalom 6314 frt 68 krra, a valóságos kiadás pedig 83 frt 83 krra rúgott; e szerint maradt a pénztárban 6230 frt 85 kr (mely összegből 5983 frt 66 kr. letétemény, 247 frt 19 kr pedig készpénzben van meg); s ha ezen 6230 frt 85 krnyi összeghez még hozzáadunk három régibb 1239 frtnyi künlevő tökét, kiderül, hogy 1861-diki dec. 31-kén a társaság összes pénztári állapotát 7469 frt 85 kr képezte. A társaság tehát ezen töke ötös kamatjait fordíthatná szép czéljai valósítására; e kamatok pedig 373 frtot tesznek! Meg kell jegyeznem, hogy a kimutatott öszszegbe a pártolók évdijai nincsenek bele tudva, mert ezek a hatvanéves vállalat költségei födözésére szolgálván, külön kezeltetnek s belőlök csak a netán fennmaradandó tiszta jövedelem foly be időnkint a társaság pénztárába. Látnivaló a fentebbi kimutatásból, hogy a Kisfaludy-Társaságnak, hivatása kellő betöltésére, még nincs elegendő pénzereje ; — de, hála istennek, valamije mégis már van, s e mellett a Shakespeare-kiadást Tömöri úr, a hatvanéves vállalatot pedig pártolói biztosítják , ennélfogva méltán elvárhatni tőle, hogy mégis már tett légyen valamit. íme az adatok, melyek a Kisfaludy-Társaság múltévi működését vázolják. A Shakespeare-kiadást illetőleg, ennek előmozdításában íróink még nem tanúsítottak nagy buzgóságot, a közrebocsátott felszólítás következtében ugyanis, mostanig mindössze négy szinmű érkezett be: Ács Zsigmond úr a „Velenczei kalmárt,“ Kalmár Géza úr „VI. Henrik“ első részét, Szász Károly társasági tag pedig „Othellot“ s a „Téli regét“ bocsátotta intézetünk bírálata alá. E beküldött fordítások közül a társaság eddigelé „Othellot“ fogadta el kiadás végett, legközelebb pedig ismét várható egy, tán két lefordított szinmű elfogadása, úgy, hogy a magyar Shakespeareből ez idén ha nem több, legalább az első kötet mégis meg fog jelenhetni. A hatvanéves vállalat, legyőzvén a kezdet nehézségeit, már tettleg megindult. Ennek első füzetét a „Külföldi népdalok“ gyűjteménye képezi Greguss Ágost társasági tagtól. Egy másik tag, Kazinczy Gábor, három moliérei vígjáték, úgymint „Tartuffe“, a „Fösvény “ és „Dandin György“ fordítását ajánlotta föl e vállalat számára, még két tag pedig, Szász Károly és Tóth Kálmán a Hugo Victorféle „Századok legendájáéból kiszemelt költeményekkel ígérkeztek hozzájárulni , s remélhetjük, hogy mind Moliere említett művei, mind Hugo Victor mondái a pártolókat illető kiadványoknak még első három éves szakaszában fognak helyet foglalni. . A regények sorát e kiadványokban „Bede Ádám“ nyitotta meg Eliot Györgytől, szintén egy társasági tag, Salamon Ferencz, fordítása szerint. Ezen angol írói termék rövid ismertetésére legyen elég fölhoznom, hogy a nő, ki annak szerzője, ez egy műve által egyik legnépszerűbb íróvá emelkedett, még pedig népszerűvé mind a birálat, mind a közönség előtt, és népszerűvé Angolországban, melynek regényirodalma jelenleg valamennyi nemzetét felülmúlja s mely e nemben csak az élők között oly írókat mutathat föl, mint Quiver és Lever, Dickens és Thackeray. „Bede Ádám“-ból pártolóink eddig két füzetet kaptak : ezt a regény hátralevő része mihamarább követni fogja. Francziaország mostani legnagyobb regényírója szintén nő, mint a „Bede Ádám“ szerzője. Kell-e mondanom, hogy Sand Györgyöt értem ? A társaság ennek is kiadja egyik legújabb s legszebb regényét, mely tavaly „Vasvédre“ czím alatt jelent meg. Tetemes része már le van fordítva, s mihelyt a most folyó angol regény a sajtó alól kikerülend, azonnal megindul. Még egy művet kell említenem, melyet a hatvanéves vállalatban közrebocsátottunk. Ezen mű: az „Ember tragédiája“, drámai költemény, Madách Imrétől. A Kisfaludy-Társaság, fennállása legelső évtizedében, oly szerencsés volt, hogy egy addig ismeretlen költői nagyságot, hogy „Toldy“ szerzőjét mutathatta be a hazának; ne tekintsük-e kedvező jelül, hogy a társaságnak most, újjászületése legelső évében, hasonló szerencse jutott s az „Ember tragédiája“ szerzőjében egy eddig szintén ismeretlen költői nagyságot mutathat be? Az „Ember tragédiáját“ minden fogékony lélek a gyönyör azon megdöbbenésével üdvözölte, melyet csak igazán jeles mű okozhat, de múlhatatlanul okoz is ; és a költemény alig látott világot, midőn a fellelkesültek már két vilgirodalmi remekkel, az „Elveszett paradicsom“-mal és „Faust“-tal kezdték azt összeméregetni. Kétségtelen , hogy a mű becsének tüzetes meghatározása , illető helyének kiszabása nem az első hevület , hanem a higgadt bírálat dolga, s ez van arra hivatva, hogy a műnek mind szépségeit, mind fogyatkozásait részletenként fölvilágosítsa és megmagyarázza ; de annyit már most is kimondhatunk, hogy e szint oly merész, mint nagy szerkezetben, amely két összülőben az összes emberiséget személyesíti, mégis a drámai egyénités szokatlan erejével találkozunk, ahogy az csupa jelkép és mégis élet, csupa elvonás és mégis költészet. Eszméjét az ember meghasonlása képezi, ki a legtöbb jó után törekszik, de a legfőbbtől független akar lenni, ki végtelen czélokat óhajt elérni, de csak végeseket bir kitűzni, ki szabadságra vágyva, rabságáról győződik meg, és szellemiségében elbizakodva, martaléka lesz anyagiságának, ki szeretetért eped, és gyűlölséget arat, kinek tudás kell, és csak annyira juthat, hogy átlátja tudatlanságát, ki ellöki magát isteni vezérétől, s az ismeretlen pályán tájékozatlanul szerte bolyong és tévedez. Fölteszi magában, hogy maga lesz sorsának ura, s megkísérti ez uraságot; de az emberiség történeteiből kiemelt egyes mozzanatok, az egyes haladási fokoknak leghatalmasabb képviselői nem tanúsítanak egyebet, mint fennhéjázó tervének örökösen ismétlődő meghiúsultát: az ember minden új meg új társadalmi körbe, mint optimista lép be, s mindenikből mint pessimista távozik; fásultan elfordul működéseinek színhelyétől, e földtől, hol annyit szenvedett, s nem bir ellenni nélküle; utóvégre már nem tűzve ki semmi czélt, a merő küzdéssel is beérné, s íme, képtelen küzdeni . . . De hátha mindezen alakok, mindezen képek hamisak? A történetek nem épen azt bizonyítják-e, hogy az emberiség folytonos fejlődésben teljesíti rendeltetését, tehát valósítja czéljait ? — Úgy van, s e czélok épen azért egyetlenegy mozzanatban sincsenek teljesen valósítva. Ez nem lehet máskép, s e kénytelenség a hivet nem tántorítja meg, de az elpártolt Ádámot kétségbeejti. És ne feledjük, hogy a feltüntetett képek nem annyira egyetemes történelmi, hanem egyéni lélektani következetesség szerint váltogatják egymást, hogy azok ennélfogva kevésbé tárgylag, mint inkább önleg mondhatók igazaknak, amennyiben t. i. a társadalmakat nem merőben úgy tükröztetik, a mint valósággal voltak, vannak és lesznek, hanem a mint a Lucifer karján haladó ember látja. E képek tehát épen félszegségek által igazán egészek, végletességeikben öszhangosak és látszatos hűtlenségek mellett is hűk : azon igazságot érzékítik, hogy a korlátolt ember számára nincs teljes önállóság: vagy az Istentől, vagy Lucifertől kell függnie, s nem lehet a jótól elszakadnia, hogy ne pártoljon a gonoszhoz ; meghasonlásából pedig csak akkor épül ki, eljátszott lelki nyugalmát csak úgy nyeri vissza, ha szent bizalommal ismét az Isten gondviselése alá bocsátkozik. De most veszem észre, hogy rövid jelentés helyett egész ismertetésbe fogtam. Térjünk a titoknoki előadás rendes útjára. Az elősorolt füzetek, melyek a hatvanéves vállalatban eddig megjelentek, összesen 49 ivet töltenek be; a pártolók első évi könyvilletményéből e szerint még 11 év van hátra; e hátralékot a másodévi szállítmányokban fogják pártolóink megkapni, addig is, hisszük, hogy számuk, mely eddig 1094-re rúg, még tetemesen megszaporodik. Az „Évlapok“ tekintetében azon intézkedés történt, hogy legközelebbi (VIII-dik) kötetüknek a társaság történeteire vonatkozó részét felében Toldy Ferencz alelnök, felében Arany János igazgató szerkeszsze , az előbbi t. i. 1840/7 óta intézetünk újabb föltámadásáig, az utóbbi ettől mostanig. Az „Évlapok“ másik tárgyát, azaz a tagok munkálatait illetőleg, már van kész anyagunk is, amihez rövid időn még több fog járulni, úgy, hogy esztendő folytán az „Évlapok“ jókora kötetét reméljük kiadhatni. Az „Évlapok“-ba felveendő kész anyagot azon munkák egy része képezi, melyeket tagjaink a társaság havi üléseiben olvastak föl, mutattak be. Legyen szabad azokat futólag érintenem. Arany János igazgató mutatványokat terjesztett elő Shakespeare „Nyáréji álma“ fordításából és ily czímű nagyobb művéből: „Vojtina könyve a költészetről“ ; Erdélyi János tagunktól az „Új Magyar Múzeum “-ban megkezdett „Aesthetikai tanulmányok“ folytatását vettük ; Bay András veterán társunk, az irodalom örökifjú bajnoka, Cicero két beszédét, Archias költő és Marcellus mellett, fordította le a társaság számára; Greguss Ágost titoknok a „Külföldi népdalok“ gyűjteményével köszöntvén be, a népköltészet viszonyáról a műköltészethez mondott el néhány észrevételt; Szász Károly tag „ A kis Ilonka emlékezete“ czimü költeményeiből olvasott föl; Toldy Ferencz alelnök Kisfaludy Károlynak, nénjéhez irt s a társaság birtokába jutott 28 levelét, más alkalommal meg Csokonai tervezett „Árpádiászát“ ismertette a fennmaradt töredékek alapján . Tóth Kálmán segédtitoknok „Dobó Katicza“ czímű színdarabja egy részét közölte a társasággal. A tagok munkálkodásához tartozik különféle dolgozatok megbirálása is. A Shakspeare-fordításokon kivül, melyekről fentebb már emlékeztem, az 1848-ból öröklött kétrendbeli pályamunkák s több hazánkfiától kiadás végett beküldött egyéb fordítások, igy Lamartine „Genovéva“ja Kovács János úrtól, Aeschylus „Lebilincselt Prométheusza“ Zilahi Károly úrtól, az „Odesseia“ Zombory Lipót úrtól, igényelték a vizsgálatot. A pályamunkák felől külön, részletes tudósítás fogja értesíteni a közönséget; itt elég legyen megjegyeznem, hogy a pályázat eredménye korántsem örvendetes, és fájdalom, hasonló eredményt kell jelentenem az elősorolt fordítások tárgyában, melyeket bírálóink olyanoknak találtak, hogy a társaság nem vállalhatta el kiadásukat. Annál örvendetesebb azonban, hogy a társaság mégis hozzácsatolhatta nevét egy oly munkához, mely mint jeles műfordítás irodalmunknak nemcsak diszére szolgál, de benne rég érezhető hézagot is pótol s helyét az igazán szükséges könyvek közt foglalja el. Cicero leveleit értem, Fábián Gábortól, melyeknek avatott kézzel rendezett gyűjteménye hat kötetben a Kisfaludy-Társaság pártolása mellett jelenik meg s melyekből az első kötetek már közkézen is forognak. És ezzel be volna végezve, a mit a társaság működéséről irodalmi tekintetben mondanom kellett, hátra van még egy két másnemű tárgy, mi emlitetlenül nem hagyható. Először is emlékezzünk meg szíves örömmel azokról, kik nemzeti ünnepélyeik alkalmával szintén megemlékeztek rólunk: a kecskemétiekről, kik Katona szobra leleplezéséhez (múlt évi májusban), és szerb testvéreinkről, kik az újvidéki Tököli-ünnepélyre (múlt évi augusztusban) hívtak meg bennünket. A Kisfaludy-Társaság köszönettel fogadván a megtiszteltetést, mind a kecskeméti, mind az újvidéki ünnepélyen több tagja által képviseltette magát. És ezután emlékezzünk meg fájdalommal a halottainkról. Társaságunk, melynek sorai már úgyis oly tetemesen meg voltak ritkulva, a múlt évben ismét három kitűnő tagját vesztette el: Szemere Pált (mart. 18-dikán), Vachott Sándort (ápril 9-dikén) és Sárosy Gyulát (november 16-dikán). E három költő, bármennyire különbözött is egymástól, élet és viszontagságok, jellem és ízlés dolgában, bármily ellentét mutatkozott is kettejüknek megtört férfikora s az elsőnek ép aggsága között; mégis mind a háromnak műveiben oly számos közös vonásra akadunk, oly vonásokra, melyeket annál inkább ki lehet emelnünk, mivel költészetünkben általában a ritkaságok közé tartoznak. Mind a háromnak lyráját bizonyos gyöngéd választékosság, a gondolatok s érzelmek kifejezésében rendkívüli tisztaság és pontosság, a külalak csínja, s a nyelv szabatossága jellemzi. Az ő elköltözésük által is szaporodott hézagok betöltésére a társaság új választásokat rendezett s i. é. jan. 30-dikai ülésében öt érdemes írót vett föl tagjai közé : Bérczy Károlyt, Dobsa Lajost, Fábián Gábort, Lévay Józsefet és Madách Imrét. A társaság még ez uj tagokkal sem emelkedett 1848-diki létszámához, valamint még akkori virágzásától is távol áll; hiszszük azonban — hogyne hinnék ! — hogy 48-diki műkörét — hazánkkal együtt — ő is mihamarabb vissza fogja szerezni. 10—20 kr, szalonna mázsája 28—30 ft, zsir hordóstól 38—40 ft. Baja, febr. 2. A multheti esőzések úgy megrontották az utakat, hogy alig járhatni rajtok, e miatt gabnát igen keveset szállítottak a piaczra, és ez a kevés aztán jó áron el is kelt, a búza 4 ft 60—80 kr, a rozs és kétszeres 3 ft 20—40 kr, árpa 2 ft, zab 1 ft 52—54 kr, kukoricza 2 ft 90 kr—3 ft. Sziszek, febr. 2. A szelíd idő folyóinkról leolvasztotta a jeget, a Kulpán a hajózás már meg is kezdődött, s a Száván is várják a szállítmányokat. A múlt héten elkelt itt összesen 2200 mérő becsei búza eltért, 2400 m. bácskai kétszeres 4 ft 40 kr 7000 m. bánsági kukoricza 4 ft 29—35 kr és 2000 m. zab 1 ft 90 kr. N. Sz.-Mikós, febr. 3. Alig hoznak valamit a piaczra, nagyobb eladásokról szó sincs, jelen piaczi áraink: búza 4 ft 50 kr, kétszeres 3 ft 40 kr, árpa 2 ft 60 kr, zab 1 ft 80 kr, kukoricza 2 ft 90 kr oszt.mérőnként. Temesvár, febr. 2. Néhány nap óta esős időnk van, a szállítás csekély s ahoz képest a forgalom élettelen. A búza múlt heti árából 10 krajczárt veszített, s alig kelt el első minőségű 5000 m. rozs, és árpa kevés van a raktárakban, zab bőven, de nincs kelete, a kukoriczát minden órán el lehet adni. Áraink: búza 86—87 ftos 4 ft 75—85 kr, 84—85 ftos 4 ft 60—70 kr, rozs 3 ft 45—50 kr, kukoricza 3 ft 20—37 kr, zab 1 ft 70 kr, a szesz hordóban fokonként 59—59’/2 kr, s igy is alig van kelete. Vegyes tudósítások. — Udvarhely szék, jan. 24. E hó 21-én, délután 4 órakor, közszeretetben álló főkirálybiránk Dániel Gábor ö mlga városunkba megérkezvén, 22-én elnöklete alatt népes tiszti gyűlés tartatott, melyben ö maga — miután a helyzet tarthatlanságát meghatóan rajzolá s egyszersmind nyilvánitá, miszerint még csak egyedül fungál, mint alkotmányos főtiszt — közmegelégedésünkre betöltött állomásáról lemonda; ugyanezt tevék a tisztség tagjai — a levéltárnok és főorvos kivételével, kik a közjó szempontjából állomásaikon maradni véleményeztettek. Ezen adus a főkormányszéknek még az napról följelentetett, a jelentésben pedig kifejezve jön, hogy a tisztség az új tiszti kar kineveztetéséig a közcsend, vagyon- és személybátorság tekintetéből helyén marad. Minderről a jegyzőkönyv terjedelmesebben beszél. Udvarhely város tanácsa e hó 20-án szintén lemondott. Derzsi Lajos alkapitány állomását meg kívánja továbbra is tartani. A főkormányszék megkéretni határoztatott, hogy mielőbb új választást rendelni méltóztassék. Az ujcombinatióknak nincsen vége-hossza, határa. És ez hagyján. De azok a gyerekes indignatiók komoly ügyben, férfiakhoz tán mégsem illenek...............Némelyek privilegizáltatnak , hogy élhessenek; mások elítéltetnek, hogy éhen haljanak. Ne ítéljünk, hogy ne ítéltessünk ! mert bizony, bizony mondom ti nektek : nem mi találtuk föl a puskaport! (Kor.) Különfélék. Pest, febr. 6. * A tegnapi Wiener Zrg. jelenti, hogy Ő Felsége az érd. kir. főkormányszék elnökének gr. Bethlen Farkast Küküllővármegye főispánságától fölmentő határozatát helyben hagyá. Továbbá : Ő Felsége Keserű Mózes gyula-fehérvári kanonoknak , kolosmonostori czimzetes apátnak és kir. tanácsosnak az érd. kir. főkormányszéknél elébb elfoglalt hivatalába , az egyházi és iskolai ügyek referensségébe újra belépését az ezen állással járó rendes illetékkel— legkegyelmesebben megerősité. Végre : A magyar kir. udv. kanczellár Nedeczky András országos és törvényszéki ügyvédet a magy. kir. udv. kanczelláriánál fizetés nélküli fogalmazó-segéddé nevezé ki. *Nagy-Szombat városának alantabb fekvő házait az ottani hegyi patak rögtöni áradása f. hó 2-kára virradó éjjel egy singnyi magasságra elbobta, s betolakodott a boltokba, földszinti lakásokba, úgy, hogy a lakók alig birtak hirtelenében menekülni. A külvárosokban néhány lakóház, s gazdasági épület a dühös ár rohanását ki nem birva, összeomlott. A pinezékben tartott holmikbani károsodás jelentékeny. Két ló s 11 db szarvasmarha a hullámokba veszett, 60 öl tűzifa ugyanezek által elsodortatott. A közlekedés a vidéken mindenfelé meg van szakasztva. Ily nagy áradásra azon környéken senki sem emlékezik. A víz magassága tegnap esti 6 órakor 15:40-re emelkedett; ez erős áradás okául vagy a Fel-Dunán a jégnek — s vele együtt nagyobb víztömegnek — megindulását, vagy pedig a jégtömegeknek valahol Pest alatti összetorlódását állítják. Azonban az előbbi ok valószínűbb. Mohácsról tegnap délutánról a következő távirat érkezett : „A jég ma délben kevéssé mozdult, de újra megállt. A víz két nap óta csak 1 és fél lábbal nőtt. Az idő esős.“ * Nagyváradi levelezőnk értesit, hogy február 3-kára virradólag meghalt biharmegyei kir. biztos Petrák János halála oly rögtöni volt, hogy az elköltözött febr. 2-kán este még mit sem érezve, egész 11 óráig mulatott és olvasott, majd elaludván, 1 óra múlva álmából felriadt, s pár percz múlva már meg volt halva. Életének — mint tegnap írtuk — tüdőszélhüdés vetett véget. * Legfelsőbb engedély folytán budai lakos dr. Reich Sándor és testvére Béla „Országira változtatók vezetéknevüket. * A pesti Lloyd társulat a magyar írók segélyegyletének pénzalapjához 200 frt alapitványnyal járult, e tőkét befizetvén. Ezenkívül az aláírási ívet a Lloyd tagok közt körözteti. * A pesti nők (magyar gazdasszonyok) által hazai közczélra folyó 1862-ik évi február 9 én, azaz vasárnap délig, 1 órakor a Lloyd teremben adandó hangversenynek programmja : „Hymnus“ Kölcseytől, zenéjét szerzé Erkel, énekli az egyetemi dalárda. 2 „A méh románcza“ Aranytól, szavalja Lendvay Mártonná asszony. 3. „Népdal“ énekli Hariseh Mihály ur. 4. „Fantasie caracteristique“ gordonkára szerző Servais, előadja Szuck Róza k. a. 5. „E morta“ dal Donizettitől, énekli Heller Vilma k. a. 6. „Petőfi-keresők“ Jókai Mórtól, szavalja Molnár György ur. 7. „Magyar dalok“ Zimaytól, énekli Hollósy L.Kornélia asszony. 8. „Honszeretet“ Vörösmartytól, szavalja Kövérné Komlóssy Ida asszony. 9. a) „Perles du viu de Champagne“ Therntől. b) „Ábránd magyar dalok fölött“, mindkettőt zongorán előadja Sipos Antal ur. 10. „Népdalok“ Füreditől, énekli Füredi Mihály ur. 11. „Szeretlek kedvesem“ Petőfitől, szavalja Szerdahelyi K. ur. 12. Párdal „Kunokéból, énekli Hollósy L. Kornélia asszony és Bigno ur. 13. „Nézz rózsám a szemembe“, népdal, és „Jegenyefa tetejében“ népdal, énekli az egyetemi dalárda. Helyek ára: körszék 3 ft, zártszék 2 ft, bemenet 1 ft. — Mint halljuk, ez érdekes hangversenyre a jegyek rendkívül kapósak. A programaiból sajnálattal látjuk, hogy a magyar gazdasszonyok hangversenyében Reményi nem működhetik közre, miután e napra ismét Bécsben kell lennie, hol egy udvari hangversenyben fog résztvenni. * Markó Károly özvegyének gyámolítására a képzőművészek egyletének pénztárnokához újólag 65 ft küldetett be. * A mai számunkhoz mellékelt s Magyarországon jól ismert Clayton, Shuttleworth és társa gépgyáruknak árjegyzéke figyelmes f elolvasást érdemel, mint más ilynemű mellékletek, miután ez azon legjobb hitelű gőzcséplőgépek magyarázatát tartalmazza, melyek hazánk gabonatermelő vidékein majdnem kizárólag használtatnak és a belföldön gyártottaknak is mintául szolgáltak. Maga a lincolni gyár Angolhonban több mint 1000 munkást foglalkoztat, s képes hetenként 15 pár gőzmozdonyt és cséplőgépet kiállítani , s rövid fennállása óta 4600-nál több ily gépet adott el, melyekből 200 a magyar korona országaiban működik. Ily forgalmat nehezen fog más ilynemű gyár felmutathatni. Hogy ezen gőzcséplőgépek gyors működésök által hazánk gabona kivitelére nézve nagy tényezők, ez a röpiratban igen tapintatosan van kimutatva. Minden más, e röpiratban előszámlált gépek és gazdasági eszközök itt Pesten is készíttetnek. * Martonos községe febr. 2-kán tartott képviselő gyűlésében, Koós Ferencz ügyvéd úr indítványára, a magyar akadémia palotájára 200, s az Újvidéken alakulandó szerb akadémiára szintén 200 frtot egyhangúlag utalványozott a község pénztárából kifizettetni. * A lövöldében a helybeli evang.-szláv iskola javára f. hó 11-kén tánczvigalmat rendeznek. * Az orvosnövendékek alakulandó segélyegyletének alapszabályai már fölterjesztettek a helytartó tanácshoz megerősítés végett. * A marhavész Tót-Komlóson és Pitvaroson (Csanád) is megszűnt. * Bécsben közelebbről hunyt el egy Heese nevű háztulajdonosnő, ki végrendeletileg meghagyta, hogy házának minden lakója házbérmentes féléven át, s 2 évig egyiknek sem szabad felmondani. Házában 20 év óta nem emelé a lakbért. Ilyen háztulajdonosokat Pesten lámpával sem lehetne találni. * A sz. Erzsébet-apáczák budai conventje f. u. jan. 6-kán a városi kórházból 14 beteget további ápolás végett minden jutalom visszautasítása mellett felebaráti szeretetből átvett, mely nemes tettért Buda főváros tanácsa hálát és elismerést szavaz. * F. hó 16-án d. u. 5 órakor a muzeum teremében „harmóniai hangverseny“ fog tartatni a nemzeti színházi zenekar több tagja által, mely alkalommal Ho 11 és y L.-né és Institor is itt is énekelni fognak. A többi hangverseny-részeket Huber K., Reiner, Turek, Eisler, Kuber, Talabér, Spiller, Kanders, Höszly és Trautsch urak játéka képezendi. A böjti napok alatt még egy ily harmoniai hangverseny fogna tartatni. * A budai Gellérthegyről egy szikla leszakadt, s omlásában egy embert is zúzott agyon. — A „Pesti Napló“ I. évi 25-ik számában, a különfélék rovatában ujdonságképen közöltetett, hogy a Kalocsáról nyert meghívás folytán a pesti egyetemi dalárda, mihelyt a megindulandó gőzhajók a közlekedést könnyebbé teszik, le fog rándulni Kalocsára, hogy itt egy jótékony czélra rendezendő dalárda estélyben részt vegyen; szinte ez alkalommal a káptalani főtemplomban is el fogják zengeni szép egyházi éneküket a nagy misén. A derék Luczenbacher testvérek, mint hiteles helyről halljuk, örömmel ajánják fel hajójukat a dalárda tagjainak ingyen oda és visszaszállítására. Miután a dalárda sem Kalocsáról meghívást nem kapott, sem a Luczenbacher testvérek szives ajánlatáról mit sem tud : a fönntebbi hirt rész forrásból eredetinek nyilvánítja a pesti egyetemi dalárda választmánya.*) — Hirdetmény. A m. évi dec. 29-diki reg-*) E hir hozzánk MnV--s joghallgató ur által küldetett be. Szerk. geli vasutvonatlal Pestről Nándorfehérvárra és Zimonyba, s a Budáról és Szegedről Zimonyba indított postai levélnyaláb azon hó 31-én Zimony és Pancsova között elveszett. Minthogy ezeknek utóbb felfedezett álnok megjeleinél a levelezések nagyobb része csak töredékben, s ezek között 23 darab különféle váltó is találtatott, erről a t. ez. levelező-közönség oly megjegyzéssel értesittetik, hogy az utóbb érintett értékpapirosok az illető s jogaikat kellőkép igazolandó tulajdonosok visszaköveteléséig a temesvári cs. kir. postaigazgatóságnál vannak további őrizet végett letéve. Pest, február 1. 1862. A cs. kir. posta-igazgatóság. — Telegraf! tudósítás a bécsi börzéről febr. 6. 5% metalliques 69,45. Nemzeti Kölcsön 83,95. Bankrészvény 809. — Hitelintézet 176,50. Londoni váltók 138,30. Arany 6,55. NEMZETI SZÍNHÁZ. Febr. 7 -re van kitűzve : „Egy szegény ifjú története.“ Szinmü 5 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Febr. 7-re van kitűzve: „Dósa György“ A „P. i.“ magas távsürgönyei. Drezda, febr. 6. A drezdai lap varsói levelezője közli a bebörtönözött papok felett kimondott haditörvényszéki ítéleteket, nevezetesen négy kanonok száműzetésre, egy pedig várfogságra ítéltetett. Bécs, febr. 6. A „Wiener Zig“ esti lapja Schmerling miniszterhez intézett császári kéziratot tartalmaz, melynél fogva az alsó-ausztriai vízkárosultaknak 10,000 ft, a többi tartományok részére pedig 20,000 ft adományoztatik. London, febr. 6. A mai „Times“ szerint a trónbeszéd semmi feltűnő közleményt nem foglaland magában. Politikai események. FRANCZIAORSZÁG. A törvényhozó testület által az állampapírok conversiója kérdésében kinevezett bizottmány jelentéstevőjéül, írják febr. 2-ról, Go -n neveztetett ki. Úgy vélik, hogy e munkálat 3-ik vagy 4 dikére elkészül. Párisból a római kérdésben semmi új nem érkezett, annyival inkább, mivel valamennyi párisi lap febr.. 3-káról kimaradt. Különben épen a 2-káig terjedő hírek meg nem érkeztével alkalmasint nem sokat vesztünk, mert atalán vasárnapról kevés új hírt szoktak közleni a párisi lapok. A belga „Indépendance“ párisi levelezőinek okáról szóló hírei közt legelső helyt foglal el a mexikói ügy. Mind a párisi, mind a madridi lapok a mexikói expeditióra nézve a legjobb reményekkel vannak. A „Patrie“ szerint a mexikóiak legközelebbről egy küldöttséget küldenek Európába, azon petitióval, hogy Mexicóban monarchiai forma állíttassák fel. Azonban a Mexicóból közvetlenül érkezett hírek némi ellenmondásban vannak e tudósításokkal. Azok szerint Juarez tábornok makacs ellenállásra készül, s nem csekély erő felett rendelkezik. A kölni lap párisi levelezője szerint ott jól értesült körökben állítják, hogy nemcsak Mexicó, hanem a laplatai s más délamerikai köztársaságok is monarchiákká alakíttatnak, s európai herczegeket kapnak uralkodóul. A franczia kormány kettős czélt akar elérni e tervvel: egyik