Pesti Napló, 1862. április (13. évfolyam, 3641-3665. szám)
1862-04-01 / 3641. szám
nánk, most azon kérdést vagyok bátor a tisztelt tanácskozmányhoz intézni: ha várjon elérkezettnek hiszi-e az időt, hogy előmunkálatokhoz fogjunk egy állatkertnek Pesten részvények útján való felállításához ? Az elnök ezen felszólításán a jelenlevők egyenként kedvezőleg nyilatkoztak, kiemelvén azon előnyöket, melyeket a tudomány a művészet, az ipar és a mezei gazdaság egy pesti állatkertből nyernének, tekintettel lévén azon élvezetre, mely Pest-Buda minden lakosaira ez által háramlanék, fő súlyt fektettek azon nagy előnyökre, melyekben Pest, mint város, egy ilyen, keblében felállítandó, számos látogatókat Pestre vonzó és itten tartóztató intézet által részesülne. 2. Elnök ennek következtében czélszerűnek véli, miszerint ezen bizottmány magát szervezze, ideiglenesen elnököket és titkárokat válaszszon, végre magát még több érdemes férfiakkal kiegészítse, kik az ügyet fejleszszék és érleljék mindaddig, míg a keletkezendő részvényes társulat állandó választásokat eszközlend, elnökválasztást azon okból is szükségesnek tart, mert ő, ki szerencsés volt ez ügyet jelen stádumáig fejleszteni, nem sokára elhagyván Magyarországot, ezen kedvencz ügyet még itt léte alatt, illetékes kezekben óhajtaná látni, ez okból az elnökség elfogadására felkérendőnek véli gr. Szapáry Antal e méltóságát, ki Pesten hasonló egyletek élén állva, ismeretes erélye, lankadatlan buzgalma és Szerencse s tapintata által honfitársai becsülését méltán kiérdemelte. A gyűlés lelkes egyhangú felkiáltás által elnökül gr. Szapáry Antal e mgát választván, öt nagyszámú küldöttség által óhajtotta volna az elnökség elfogadására felkérni, de tudtára esvén ő mga gyengélkedése, volt elnök Xántus János kéretett fel, hogy maga mellé vevén 2—3 tagot, ő méltóságánál ez ügyben tisztelkedjék. 3. Az alelnökök, titkárok és a bizottmány választása lévén ezután kitűzve, egyhangúlag alelnökökül választattak: Kubinyi Ágoston, a m. n. múzeum igazgatója. Rottenbiller Lipót, Pest városának volt alkotm. főpolgármester. Gerenday József, az egyetemi füvészkert igazgatója. Titkárokat szintén felkiáltás utján egyhangúlag elválasztattak. Kováts Gyula, egyetemi állattani tanár és m. n. múzeumi őr. Frivaldszky János, állattani őr, a m. n. múzeumban. Bizottmányi tagokat választottak : Rebly Adolf, gr. Andrássy Manó, dr. Almay Rudolf, dr. Balogh Pál, Bérczy Károly, Clark Ádám, Ebner Eduárd, b. Eötvös József, dr. Frivaldszky Imre, Fröhlich Frigyes, Fuchs Rudolf, Gönczy Pál, Hajós József, Havas Sándor, Herrich Károly, Hollán Ernő, Kállay Benjamin , gróf Károlyi György, Korizmics László, Keve József, Kochmeister Frigyes, Kubinyi Ferencz, Lampel Róbert, Lónyai Menyhért, Mannó István, Mórocz István, b. Nyáry Antal, Osterlamm Károly, Perger Ignácz, b. Podmaniczky Frigyes, Ráth József, Rómer Flóris, Rosti Pál, Schwendtner Mihály, Schiefner János, Sebastiani Frigyes, Szabó József, gr. Szapáry Gyula, gr. Széchenyi Béla, Széchenyi Ödön, dr. Tóth Sándor, Ullmann Joly, Vidats János, Walthier Frigyes, Weiss Bernát, Widovszky Sándor, Ybl Miklós, mely választások bevégzése után elnök a „pesti állatkert bizottmányt“ alakultnak nyilvánította. 4. Gr. Szapáry Gyula indítványozta, hogy Xánthus János, ki a pesti állatkert ügyében eddig is nagy buzgalmat tanusított, és szolgálatát ezután is felajánlotta, tiszteletbeli elnökséggel tüntettessék ki. Ezen indítvány köztetszésben részesülvén, hálózattá emeltetett. 5. Indítványoztatván, hogy a pesti állatkerttel kapcsoltassék öszsze egy állat- és növényhonosító intézet is, a bizottmány azon véleményből indulván ki, hogy az állatkert, amennyiben más égalji és bizonyos, a gazdákra nézve hasznossá válható különösen apróbb állatok tenyésztése által azokat valóban honosítja, honosítási intézetnek is mondható; azonban ezen nagyszerű eszme tüzetes kivitelét országos, és nem pesti helybeli érdeknek fogván fel, és mint a gazdákat főleg érdeklő tárgyat a m. gazdasági egyesület teendői közé tartozónak vélvén, mely a növény-honositást budai telkén Dr. Entz Ferencz fáradhatlan felügyelete alatt már meg is kezdette, s erre és az állatokra nézve a honositást Palotán, a gr. Károlyi István által ajándékozott „István telken“ rövid idő múlva nagyobb mértékben eszközleni módjában leendő czélszerűnek tartja, egyelőre csak is egy állatkertnek Pesten részvények útján való felállítására szorítkozni. G. Kubinyi Ágoston előadja az állatkertek közül Németországban, Belgiumban és Hollandiában tett gazdag tapasztalásait, végre felolvassa b. Jósika Miklós hozzá intézett, a brüsseli állatkertről szóló levelét, köszönettel fogadtatott. 7. Gerenday József hasonló tárgyban nyilatkozván, tájékozó kivonatokat közöl több állatkertekről, igy p. o. a dresdai állatkert 2000 db ötven talléros részvényre alapittatott, de ezeknek csak fele fizettetett be, alakult 1861-ki máj. 11-én, bevétele volt első évben május 25-től septemberig 13,161 tallér. A Frankfurti állatkert 200 db kétszázötven forintos részvényekre alapittatott, melyekből azonban csak 120 db adatott ki, 1858 és 1859 ben összes bevétele 32,000 ft volt, ugyanazon időben kiadása 17,000 ft. A koeni állatkert, mely 1000 db ötven talléros részvény által alakult, 1860-ban 18,000 tallér jövedelmet adott. — Az antwerpeni állatkertnek, melynek alapja 100,000 forint, évi bevétele 104,000 forint stb. stb. A bizottmány ezen érdekes adatokból örömmel értesült arról, hogy az állatkertek mindenütt, ahol csak keletkeztek, nemcsak magukat fenntartják, hanem virágzanak és terjeszkednek is, és a belefektetett pénz kamatján felül még jelentékeny osztalékot is nyújtanak. 8. Rottenbiller Lipót a dolgok további fejlesztésére három albizottmány kiküldését indítványozza, melyeknek czélja, hogy az első az alapszabályokat dolgozza ki, a második programmot és költségvetést készítsen, a harmadik az állatkert leendő helyiségére és az eszme terjesztésére nézve működjék. Ezen indítvány elfogadtatván, az alelnökök elnöklete alatt következő három albizottmány választatott. I. Alapszabályokat készítő albizottmány Kubinyi Ágoston elnöklete alatt: Bérczy Károly, Frivaldszky Imre, Frivaldszky János, Gerenday József, Gönczy Pál, Kováts Gyula, Rómer Flóris, Szabó József, Wirchowszky Sándor. H. Programmkészítő albizottmány Gerenday József elnöklete alatt : Frivaldszky Imre, Frivaldszky János, Kováts Gyula, Kubinyi Ágoston, Mannó István, Perger Ignácz, b. Podmaniczky Frigyes, Rosti Pál, gr. Szapáry Gyula, Weiss Bernát, Ybl Miklós. III. A helyiségre működő albizottmány elnökévé Rottenbiller Lipót kéretvén fel, tetszésére bízatott magához tagokat választani. 9. Az albizottmányok dolgozataira nézve határoztatott , hogy azok mihelyt bevégezték, végtárgyalás végett a bizottmány eleibe térjesztendők. 10. A bizottmány és albizottmányok összehívására nézve : határoztatott, hogy ezt a titkári hivatal eszközölje, még pedig meghívók által, érintkezésbe tevén magát az elnökkel és illetőleg az alelnökökkel. — Jegyző Kováts Gyula, társulata deigl. titkár. Hitelesitették Kubinyi Ágoston, Rottenbiller Lipót, dr. Gerenday József alelnök. Román lapok szemléje. A „Concordia“ román lapnak 22. száma a románoknak a szerb hierarchiátóli elválása érdekében az „Ost u. West“ után érdemleges czikket közöl, melynek rövid tartalma következő: A görög nem egyesült románoknak a szerb metropolitától elválási ügye annyira megérettnek lenni állíttatik, miszerint már minden okoskodások, minden rágalmak hiábavalók, mert a román metropolia mindezek ellenére létesülni fog, habár ellenei tótágast állanának is ; továbbá megjegyzi , miként a kormány e kérdésben is saját belátását fel tudja használni, és nem fogja engedni magát félrevezettetni némely lármazék által, minő a „Pesti Hírnök,a kinek sem a császári rendeletek, sem az 1848-ik évi terv. czikkek nincsenek ínyére, de talán örömében tapsolna, ha a castok rendszere újból visszaállittatnék, a románoknak általa ajánlott terv pedig nem egyéb mint káromlás, mely cáfolatot nem érdemel. A „Pesti Napló “ban megjelent három czikk írójának e tárgybani járatlanságát (sic?) bizonyítja; miután Ausztriában az egyháznak semmi köze a politikához, mint Törökországban szokott lenni, s a románoknak nincs is okuk theocratia után járni, jól tudván, hová szokta ragadni az embert a castféle zabolátlan önzés. A kérdéses czikk szerint, a következtetésekben ugyanazon véleményt osztja mindkét lap, nem látván azok hathatósabb közvetítőt a kiegyenlítésre , mintha egyszer román, máskor szerb metropolitát fognak választani, mit azonban sem az egyik, sem a másik fél nem akar. Mindezekre nézve azután az igényeltetik, hogy mindenki tartózkodjék a románoknak legalább egyházi viszonyaikbani beavatkozástól, mert semmi hívatlan tanácsadóra szükségük nincsen, amint hogy ők sem szólnak bele másoknak lélekismereti ügyeibe. A „Magyarország“ 71. száma, a szerkesztő által, ki maga is orthodoxus, aláírt czikkében egy, némileg alapos történelmi deductio után, mégis csak a „Pesti Napló“ első czikkének következtetését teszi magáévá, hogy t. i. csakis az országgyűlés által történjék meg a szerbektőli elválás, és aj román metropolia létesítése; mire e czikkben azon kérdés állittatik: vájjon az ország gyűlése semmisítette-e meg a román metropoliát? S vájjon nem köteles-e a kormány e metropoliát viszszaállitani,amint azt erdődei megszüntették ? s ha épen nem lett volna a románoknak metropolitájuk, miért ne lehetne azt az országgyűésen kívül is létesíteni, mint történt Magyarország több helyein a katholikusoknál, anélkül, hogy egy hang történt volna az ellen ? Ez után elősoroltatnak azon okok, melyeknél fogva a külön román metropoliának felállíttatása már többé kétség alá sem eshetőnek tartatik; ezen okok több hírlapi közlések folytán ismeretesek lévén, ez alkalommal megemlíteni feleslegesnek tartjuk. „A P. Lloyd — írja a M. A. — a magy. földhitel-intézet ügyéről írván, nem helyesli azt, hogy az alapítók az országos pénzalapból a földhitelintézet tartalék alapja számára fél millió ft utalványozását szorgalmazzák. Mi ugyan szintén azon véleményben vagyunk, hogy a földhitelintézet működését ezen összeg utalványozása nélkül is megkezdheti, hanem az alapítóknak azt mégis szorgalmazniok kellett, miután az 1847/g i országgyűlés XIV. czikkének 1. §-sa az 500,000 pstnak, mint tartaléktőkének megszerzését, a kormány teendőjéül tűzi ki.“ „Miután az osztrák minisztérium az 1848-iki törvények nem közjogi kérdésekre vonatkozó részének érvényét mindeddig nem tagadta, hacsak a földhitelintézet jótéteményét Magyarországtól megtagadni nem szándéka, a hitelintézetről szóló törvénynek kötelező erejét is elismerendő ennél fogva a tartaléktőke összegének folyóvá tételét annak legtermészetesb kiforrásából nem akadályozandja.“ „Nem is hiszszük, hogy a pénzügyminiszter úr ezt tehetné, miután a m. év jul. 1-je napján 1314. sz. a. kelt, s a m. kir. udv. kanczelláriához intézett átiratában ezen összeg folyóvá tételét oly fontos pontnak tekinti, mely a magyar országgyűléshez teendő kir. előterjesztések közé lenne igtatandó.“ „A „P. Lt.“ czikkírója alkalmasint megfelejtkezett a törvény ez intézkedéséről és nem ismerné a pénzügyminiszter úr ez átiratát.“ „A „P. Lt.“ igen helyesen megrója azon intézkedést, minélfogva a magyar földhitelintézet záloglevelei a bécsi börzéről ki lennének zárva. Ezen intézkedés a mi nézetünk szerint is bizonyos szűkkeblűséget és nepotismust tanúsít, mert védelem alá veszi az osztrák nemzeti bank jelzálog osztályának zálogleveleit. De ez intézkedés koránt sem kelti fel bennünk azon nagy aggodalmat, melyet a „P. Lt.“ czikkírója kifejez, ki attól tart, hogy ezen engedély megtagadása az intézet egész jövőjét kérdésessé teheti.“ „A földbirtoki záloglevelek ugyanis nem képezik sehol, még Poroszországban sem a börzeagrotage kedvencz tárgyát, minthogy azokon sokat sem veszíteni, sem nyerni nem lehet. A zálogleveleket azok vásárolják, kik biztos és állandó elhelyezést óhajtanak tőkéik számára szervezni. Miután pedig az intézet alapszabályai szerint az igazgatóság gondoskodik a záloglevelek elhelyezéséről, remélem lehet, hogy ezen legbiztosabb értékpapiros részére még akkor is sikerülene biztos elhelyezést szerezni, ha azok azon börzén nem is fognak jegyeztetni, mely az európai nagy börzék közt a legkevésbé önálló, mely minden legkisebb politikai hít szellője által az ingadozás nevezetes hullámzásainak tétetik ki, s mely különböző állam- és értékpapirossal az elemészthetlenségig van már úgy is elárasztva. „A brüsseli és amsterdami földhitelintézetek fellépése, sőt több nagyhitelű frankfurti bankár eddigi érdekeltsége arra mutat, hogy a magyar földbirtok oly hitelképességre fejlődhetik egy jól rendezendő fölhitelintézet segélye által, hogy az annak alapján kibocsátandó záloglevelek, habár ezek a bécsi börzén a pénzügyminiszter úr vétójával találkoznának is , életképességüket semmi esetre sem veszitendik el. „De tán ép azon körülmény is mutatja életképességét, hogy a bécsi börzén való jegyzést a magyar záloglevéltől megtagadják. Egy életerős és veszélyes vetélytárs előtt záratott el az ajtó, mint ez az életben számtalanszor megtörténik.“ — Körös megyének mart. 24-kén tartott közgyűlésében szintén az ismeretes intézmény (a megyei tisztek számának és fizetésének leszállításáról) tárgyaltatott. Hosszú, élénk vita után föliratot határoztak, melyben az országgyűlés mihamarabbi egybehivását kérik, annál inkább, minthogy ezt az 1861. oct. 18-kai kir. leirat is ígéri. A föliratot, Vukotinovics főispán megígérte, hogy személyesen viszi el Bécsbe. — Var asdmegyének lapunk legközelebbi számában már jelentettük közgyűléséről a „P. Lloyd“ zágrábi levelezője még azon részletet irja, hogy a megyének nem rég lemondott alispánja, Bedekovics Kálmán jegyzőkönyvi tiltakozást indítványozott nemcsak a két főhatóság (az udv. kormányszék és helytartótanács) alkotmánytalan eljárása, hanem a megye főispáni helyettese, Pisacsics úr ellen is. Ezen indítvány is csaknem egyhangúlag elfogadtatott. — Verőcemegye legközelebbi közgyűlése — mint a „Hlasz“-nak írják — nagyon heves lesz, mert a megyei tisztek fizetéseik leszállítása miatt igen föl vannak ingerelve. E leszállítást a délszláv akadémia is nagyon megérzi, mert a megye főispánja, Stroszmayer püspök főispáni fizetését ez akadémiának ajánlotta volt föl, főispáni fizetése pedig most 6000 ftról 1000-re van leszállítva. — Pécs, mart. 27. 1862. A lapok mint tényt emlitik, hogy a kis birodalmi tanácsban az adófelemelési előterjesztvény a ház asztalán fekszik, s kétséget alig szenved, hogy keresztül fog menni. Nézzük körül házi tűzhelyünknél magunkat, s vizsgáljuk meg városunk adózási viszonyait, s aztán lássuk, hogyan miképpen felelhetendünk meg a készülőben levő új rovásnak. Vegyük rendre az adónemeket az 186%-diki állapot szerint. Pécs városának határa művelés alatti földet foglal magában és pedig : szántóföldekben 1600 □ ölével . 2727 hold 691 □ élet rétekben „ . . „ . 1864 „ 766 „ szőlőkben „ . . „ . 1890 „ 1226 „ Összesen : 6482 „ 1083 „ Ezen művelés alatti földmennyiség tiszta jövedelme 67,731 ftban van megállapítva. Ezen földadóbeli tiszta jövedelem után az egyenes adóztatás eredeti kulcsául felvett 16%kal esik egyenes adó...... 10,837 ft hadi pótlékul ennek */6 . . . . . 1,806 „ 12,643 ft Személyes kereseti adóban a város fizet................................ 11,067 ft Hadi pótlékul esik . . . . . . 2,213 „ 13,280 „ A házbérjövedelmi adó...... 24,623 „ Hadi pótlékul esik..................4,104 „ 28,727 „ Miután a házbér jövedelmi adóba a bevallott házbér — a javításokra engedélyezett 30% levonásával — 16% fizetendő, önként következik, hogy ennek adó alá eső alapja 153,900 ft, mely jövedelmet Pécsett 8736 lakhelyiségnek kell évenkint biztosítani. E szerint átlag minden egyes lakhelyiség évenkint körülbelül 18—19 ft jövedelmez, vagy ennyi összeg egyenértékéül tekinthető; amit pedig nálunk állítani bajos dolog, midőn minden háztulajdonos jól tudja, mert érzi, hogy itt alig van ház, mely a befektetett tőkének 4 —5%-ját meghozza. Ebből világosan látható, hogy nálunk az épületek jövedelme, s erre nehezülő adó közt a kellő arányt egyátalán nélkülözzük. A jövedelmi adó alá eső összeg tesz 245,773 ftot, mely után egyenes adóul kivetve van........................... 21,348 ft Hadi pótlékul esik . .... 4,269 . 25,617 Ehhez járul még az egyenes adók után fizetendő országos és földtehermentesitési pótlékul minden forint után 56 kijával . . 38,010 frt. Pécs városa tehát egyenes adókba — hadi- országos és földtehermentesítési pótlékokba fizet...................... 118,277 ft Fogyasztási adója................. 36,000 „ Városi házi adója................. 41,734 „ „ katonaszállásolási adója . . 9,785 „ A constatkozhatott adózási teher összege : 205,796 „ Mindegyik adónemre nézve birunk bizonyos alappal, melyre építve megközelítőleg tájékozhatjuk magunkat az iránt, mennyire van nálunk a népesség igénybe véve a közterhek viselése tekintetéből; csak a személyes kereseti adónál hiányzik ily alap, miután ez nem bizonyos meghatározott vagy osztályzott kereset vagy jövedelem, hanem átalánosságban osztályzott fej számra vettetik ki. Annyi azonban az életből bizonyosnak látszik, hogy ezen adónem s alapja közt az arány vagy épen nem — vagy nem sokkal kedvezőbb, mint a többi adónemeknél. Biztos alap hiánya miatt tekintsünk el ezen adónemtől, miután a végeredmény a nélkül is csak ugyanaz leend, s vegyük egybe a fentebbi adóalapokat, a. m. a föld tiszta jövedelmét ......................................... 67,731 ft a házbérjövedelmet ..... 153,900 „ a jövedelmi adót.......................... 245,774 „ 467,404 „ Hasonlítsuk össze, — a személyes kereseti adó és pótlékai elhagyásával — ezen összeget a többi adónemek összegével..................... 188,090 ft s látandjuk, miszerint az évi jövedelem, vagy keresménynek több, mint %, de idevéve még a bélyeg- s egyéb indirect adókat, melyek szintén csak a fentebbi alapokból nyerik az éltető erőt, s a kincstár javára tetemes összegekre rúgnak, bizton elmondjuk, hogy fele részét, ha nem többet, adózási czélokra kell fordítanunk, minek végconsequentiáit fejtegetnünk felesleges. A miniszteri előterjesztvény szerint foganatosítandó adófelemelés esetére adózási tételeink következőképen fognak gruppirozni: a földadónál pótlékképen még 3/12 rész . . 2,709 fr. a személyes kereseti adónál még 15 rész 2,216 „ Különfélék. Pest, mai 1. 31.. . Mint tudjuk,az érsekujvári takarékpénztáregylet Fáy Andrásunkat, ki a hazában a legelső takarékpénztárt alapitá, azon megtiszteltetésben részeltette, hogy felkérést, engedné át becses arczképét az egylet főtereme számára. Irodalmunk érdemdús ősz bajnoka engedett a kérelemnek s Molnár jeles tehetségű festőnk által leveteté magát.Volt alkalmunk látni Molnár úr e kitűnő olajfestményét,— mely Érsekújvárra tegnap küldetett el — s mondhatjuk, hogy Fáy Andrásnak meglepőbb hasonlatossággal talált arczképét még aligha láttuk. Az újvári takarékpénztáregylet teremének e festmény valódi dísze leend. * Erkel „Sarolta“ czímű dalműve — mint a Ll. hallja — teljesen elkészült, sőt már tanulják is. Ha valami rendkívüli akadály közbe nem jó 5—6 hét múlva színre fog kerülni. * A Markó-féle képek megvételére újabban Lonovics érsek 10, Répássy József jászói prépost 50, az érsekujvári takarékpénztár 20, s Menczel Mihály úr Nagy-Becskerekről 4 forintot adakoztak. * Párisban lakó honfitársaink „Magyar olvasókör“ és „Kölcsönös segélytársulat“-ot alapítottak. Az olvasó kör helyisége van a Sebastopol-boulevard on 108. sz. a. * A „Korunkéban gr. Bánffy Béla nyilatkozik, hogy a Brassóban megjelenő „Gazetta Transylvanei“ febr. 23 -i számában öt aljasan és alaptalanul nem csekélyebbel vádolja és rágalmazza, mint egy embernek meggyilkolása. Addig is viszszautasítja a teljesen alaptalan vádat, mig az általa illő helyre kiadott panasz következtében elégtételt nem nyer. Önérzetét, melylyel ezt teszi, nem a születés, de a becsület aristokratiája parancsolja. * Nagy-Váradról f. hó 28-káról e sorokat veszszük . Tegnap d. e. 8. órakor halt meg b. Erdély Vazul g. kath . püspök. — Holnap nálunk műkedvelői előadás lesz a „Falusi lakodalmat“ játszák, jövedelme felében a helybeli kisdedóvó, felében a magyarországi vizkárosultak javára van szánva. — Hir szerint Biharmegye főispáni helytartójává, a közelebbről kir. táblai ülnökké kinevezett Hajdú Lajos, volt cs. kir. fő törvényszéki tanácsos, neveztetnék ki, — s cs. kir. biztosul van kiküldve a váradi magyar zsidó egyházközség, és orthodosz izraeliták közötti ügy vizgálatára, — a vizsgálat foly , de a magyar zsidó egyház mindez ideig bezárva, az iskola elzárva tartatik. * Félegyházán a közelgő húsvét másodnapján fogják fölállítani azon márványtáblát, mely jelentse, hogy Petőfi Sándor e városban tölté első gyermek éveit. E márványtábla fölállítását Reményi Ede pendítette meg, midőn ott hangversenyzett, s indítványa viszhangra találván, azonnal történtek adakozások a nevezett czélra, mely most a létesülés küszöbén áll. Az említett napon e márványlap Szabó Sándor volt alk. főjegyző ur háza falába illesztetik, azon épületébe, melyben nagy költőnk atyja lakott. * Bognár Vilmát Kolozsvárott ,— hol néhány vendég-szerepben lépett föl — s szép énekétől lelkesült tisztelői versekkel, viruló kamélia koszorúval, s egy értékes antikművü karpereczczel lepték meg. A selyempárnácskán, melyen e disztelek átnyujtattak, szintén egy költemény vola nyomva. S szép buzdítás a fiatal művésznőnek, hogy meg kezdett reményteljes pályáján minél több buzgalommal törekedjék előre haladni. * A vízvezeték költségeire legújabban 25—25 írtjával 300 ftot ajándékoztak : Gyürky-Vay grófné, Bellagh József, dr., Daricz Gyula, a cs. kir. osztrák bank pesti fílialéje, Steiner Armin, Herczfelder Vilmos, Singer testvérek, Kern Enoch és fiai, Rosenfeld M. L., id. Goldberger s fiai, Adler Ádám és fia, végre Herzl Antal. * A pesti lövészegylet aprilskán közgyűlést tartana. — Schedel Károly, pesti borszeszgyárnok fecskendői a m. h. flórián utczai tűzvésznél elsők lévén, mint ilyenek a város által kitűzött 10 frt jutalmat megnyerték.Fentnevezett Schedel ur a megnyert jutalmat a pest-józsefvárosi bíróságnak adta át azon kérelemmel, mikép osztaná ki kerülete szegényei között. A józsefvárosi bíróság a felebaráti szeretet e szép nyilatkozatáért a szegények nevében köszönetet szavaz. * Beszterczebányán f. hó 18-kán este nehány perczig tartó földingást éreztek. * A pest-czeglédi vonal conductorai ellen a LI. ban panaszt emelnek. Valóban nem ártana, ha a vasúttársaságok igazgatóságai több figyelmet fordítanának alárendeltjeik bánásmódjára. * A budai helyőrség templomában a várban, ma d. e. 10 órakor legmagasb rendelet folytán Windischgrätz by tábornagyért katonai gyászisteni tisztelet tartatott. * Krein György siklósi orvos legfelsőbb engedély folytán „ Kisági “-ra változtatta vezetéknevét. *Karlowitz és Pécska közt f. hó 24 én rablók támadták meg a postaszekeret, a postakocsist és a kíséretét képező katonát agyonverték, de valaki háboríthatta őket a rablásban, mert másnap a postaszekér az út mellékén feldőlve találtatott, s egyetlen egy levél vagy pénzküldemény nem hiányzott belőle. * Alig végezték be Bécsben a „Wanderer“ elleni sajtópert, s alig hirdették ki az ítéleteket, már ismét új sajtóvétség-tárgyalásokra készülnek. Az „Ost und West“, a „Neueste Nachrichten“ és a „Vaterland“ szerkesztői ápril 10-én egymás mellett fognak ülni a vádlottak padján. * Rott Dávid aranyműves, kinek bécsi utczai gazdag boltját kirabolták, a gonosztevők fölfedezőjének jutalmul 5000 frtot ígért. * Sopronból f. hó 28 háról a következő tudósítást veszszük: A magyarhoni árvízkárosultak felsegélésére múlt hétfőn f. hó 24-én nálunk is tartozik egy műkedvelői előadás a városi színházban. Két kis vígjáték u. m. a „Közös ház“ Fáy Andrástól, és „Szegett szeggel“ Kisfaludy Károlytól, bevezetésül egy „Előszó“ Torkos Sándortól, és közben egy kis hangverseny képezik a változatos műsorozatot. Az előadás, miután mind a nagyszámú és díszes közönség várakozását sok tekintetben felülmúlta, mind pedig az üdvös czélra jelentékeny jövedelmet eredményezett, minden tekintetben sikerültnek mondható. A sikerben a műkedvelő társaság minden egyes tagjának egyforma része van ugyan, különös elismerést és köszönetet érdemelnek mégis P. Ilka, L. Augusta és V. Sidonia úrhölgyek, kik a szent szélért lelkesülve, az itteni, csinyes előítéletekkel bátran szembeszálltak, s ezáltal a műkedvelői előadás létrejöttét lehetségessé tették. Tán ez a legelső eset, hogy itt műkedvelő hölgyek is léptek fel a színpadon s valószínű, hogy ezen körülmény is nagy vonzerőt gyakorolt a t. közönségre, mely valóban zsúfolásig megtölte a színház helyiségeit. A jövedelem összesen 578 ft, 70 kr, melyből levonatván a színigazgatónak a színház átengedéséért, világításáért stb. járó rész, marad tisztán 325 ft 59 kr, mely összeg a polgármesteri hivatalnak további intézkedés végett már átadatott. Sopron közönsége, s különösen ifjúsága, mely e jótékony czélu előadást rendezé, ezúttal megmutatta tehát, hogy nemcsak tánczolni, hanem közczélokért lelkesülni is tud, s hogy a magyar elem, a magyaros szellem mégsem egészen fehér holló közöttünk, s csak alkalomra van, hogy nyilatkozzék, csak ébresztésre, buzdításra, hogy fejlődjék. A helybeli casino, mely e tekintetben vezér szerepre volna hivatva, ezen feladatát nem ismeri fel. Több évi fennállása óta közczélokért, úgyszólván, épen semmit sem tett. Pedig ez idén, mikor az elhirhedett „23 bál“ közül egy maga kilenczet rendezett s mig a böjtben is tart zene estélyeket, kettős kötelességének érezhetné, hogy legalább egy ily estélyének jövedelmét valamely közczélra fordítaná. * Somogyi r. levelezőnk irja f. hó 26-káról: A tabi r. e. lelkész R. a urat, alig egy pár hete estvéli órákban megtámadták a jól fegyverzett rablók, s halálos fenyegetés és ijesztgetések közt elvitték pénzét, revolverét, s ezután rácsukták a házat. Tab. népes m. város; benne mindenki talpon volt, s a bűntény egész vakmerőséggel mégis végrehajtatott. Ki volt itt ? azt mondják Patkó, ha az volt, ha nem ! Egy pár napja a pataioni zsidót rabolták ki. Az eset ez. A kalánvölgyi molnármesternek eszébe jut, hogy jó volna amúgy könnyedén pénzhez jutni; rábeszéli cselédjét, arczát bemázolja, fegyvert ad kezébe, s elindulnak Pataion felé ; mint mondják, egy 14 éves gyermek és ott volt a bandában. A molnár kint marad a házból, de szolgáját, ki tétovázott, fenyegetések közt beerőszakolta. A szolga megy, fegyvert fog az izraelita mellének s néhány forintját elrabolja. Ha hamarjában a dolog világosságra nem jó, itt is Patkót hangoztatnák. Fogva vannak a szép madarak, s e hét folytán aligha össze nem ül a rögtönitélő bíróság. — Menjünk odébb. Itt már aztán — mennyire ráismertek igazán, Patkó volt. Tegnapelőtt estve Patkó megjelenik 3-ad magával Poklosiban (közel Szigetvárhoz) s bemegy Orbán nevű jó módú polgárhoz, következő szavakkal: „No Orbán gazda, imádkozzék, mert meg kell halnia; meghal mindaz, aki mást elárul, de elébb egy kis czédulát írjon, majd én diktálom. A czédula körülbelül így hangzik : „Tanuljanak öregek és fiatalok, hogy a ki mást elárul, annak meg kell halnia. Ne most álljon elő Orbán, — kiált rá a haramia. Feláll remegve a szerencsétlen ; a haramia vezér vezényel, egy . . . kettő . . . három . . . s keresztül lövik. Azt is állítják, hogy a czédulát nem az áldozat irta,— de ez mindegy. Egy halottal ismét több . . és Somogy folyvást retteg, és szenved. r. 1. — Tegnap ismét egy kocsi általi legázoltatás esete adta elő magát.Ugyanis egy 13 éves czipészinas, egy sebesen hajtó kocsi alá kerülvén, csonttörést és arczban sérülést szenvedett. A megsebesített azonnal a vár, Rókus-kórházba vitetett. A kocsis sebesen elhajtott és mindeddig kézre nem került. Ez két nap alatt a legázolásnak már második esete, s kívánatos volna, hogy a hatóság részéről a sebes hajtás ellen erélyes szabályok léptetnének életbe. * Székesfehérvári 1. levelezőnk írja folyó hó 27-kéről: A lelkes honleány Vogel Irma által rendezett hangverseny tegnapelőtt este ment végbe. Mint előre sejtettük : a mindig áldozni kész fehérvári közönség zsúfolásig megtörte a termet, és különösen a hölgykoszorú városunk legszebb virágaiból alakult össze. Minden kör, minden osztály elküldé képviselőit, s csakis ez teszi természetessé azon a terem kicsinységét ismerő egyének előtt meglepőnek tetsző szép eredményt, miszerint az összes bevétel 237 ft 20 kr. vola, melyből levonván a 44 ft 90 krnyi mellőzhetlen kiadást, a fentmaradt 192 ft 30 kr, mint hallom, a „P. Lloyd“ szerkesztőségének már el is küldetett. Engedje meg t. sz. úr ! hogy — bár becses lapjának sok oldalróli igénybevétele nem titok előttem — az actív közreműködőkről mintegy köszönetül szíves fáradozásukért néhány szóval megemlékezzem. Lehetlen elhallgatnom, mily meglepő correct, rohamos fugárban ép oly biztos, mint pianoiban költői, s különösen Beethoven egy mesteri sonatája játszásában tündöklött technicával uralkodik zongoráján a t. rendezőnő , mily viharos tapsokra ragadta kedves énekével az elbájolt közönséget Weber k. a. és a minket Europa csodálta baritonjára emlékeztető érczes, csengő, hajlékony hanggal megáldott Vogel Elek úr; meg kell emlitenem Engel úr igen szép s hangszerének hibátlan kezelése által művészi magasságon álló clarinettejátékát; meg közszeretet ölelte Zsömböri Edénket, ki az épen alkaomszerü „Árvizi hajóst nép oly hatással szavalta, mint néhány hó előtt nálunk feledhetlen beszédeit; meg a dalárdát, mely több dalt oly lelkes édes, tűz s a legnehezebb helyeken is találkozó öszhanggal énekelt, hogy nemzeti színházunk opera karát sokszor hallottuk roszabbul énekelni; meg végre Rader A. könyvárus urat, ki mint a dalárda karnagya, az énekek zongorán kisérése s a rendezői terhek magáravevése miatt méltó tapsokban részesült. Színházunkban ma lép föl Komáromi Alajos, mint „Bánk bán.“ Utána Füredit és Markovics Ilkát vagy Bognár Vilmát várják. — Mint nem érdektelen újságot idejegyzem, hogy a püspöki udvarban egy érdekes mozaiklapot találtak. Úgy látszik , valami római oltár vagy emlék része, melyről szakértők többet mondhatnának. Mi csak ama meggyőződésünk kijelentésére szorítkozunk, hogy további ásatások több becses s tán hazai történetünknek is hasznossá tehető régiséget hoznának nagyfényre. Vajha a püspöki áldozatkészség mielőbb valósítaná ez, úgy hiszem, sokak által osztott óhajt. R. E . A londoni kiállításra utazók érdekében. A londoni kiállításra utazók érdekében tervezett vállalatot alakultnak jelenteni. Nem íratták ugyan be magukat annyian, mennyien a mellőzhetlen költségek fedezésére kivántatnának, tekintetbe véve azonban azon számos megkereséseket, melyek a vállalat el nem ejtését sürgetik, továbbá híven, hogy ezentúl is lesznek még jelentkezők, végül némi áldozattól sem riadván vissza, szolgálni fogjuk kiutazó hazánkfiai érdekeit. Azok, kik nálam bejegyeztették neveiket, szíveskedjenek 25. osztrák értékű forintot legrövidebb idő alatt beküldeni hozzám, s egyúttal ha tehetik, tudtomra adni, körülbelöl mikor szándékoznak indulni. Bejegyzéseket ezentúl is elfogadok, 25 forint befizetés kíséretében. a jövedelmi adónál szintén még 1/1 rész 4,269 „ 9,194 „ a hátbéradó állítólag érintetlenül marad. Lesz tehát Pécs városának összes állami és egyéb adóbeli tartozása . 214,990 „ hacsak talán a városi házi adó, mely iránt a költségvetés mind 1860/1, mind 1861/2 évekre, mint értesülve vagyunk, a m. kir. helytartósághoz revisto végett felkéretett, le nem szállittatik. (Pécsi lapok.)