Pesti Napló, 1862. április (13. évfolyam, 3641-3665. szám)

1862-04-08 / 3647. szám

Különfélék. Pest, ápril 7. ) .Érsek-Újvárról írják nekünk, hogy ott f. hó 3-kán a takarékpénztár­ teremében költői estély tartatott ünnepelt veterán írónk F­á­y András, Mol­nár József hazai festész által kitű­nőleg talált arcz­­képének leleprési örömünnepére. A terem díszes és szép számú közönséggel telt meg; az estélyt Kölcsey „Hymnus“-a nyitá meg, énekeltetve az újvári dalárdától, majd Lisznyai Kálmán és D­a­­­m­a­d­y Győző szavaltak lelkesítő költemé­nyeket. Továbbá a takarékpénztár elnöke H­a­­m­a­r Pál úr olvasá fel Érsek-Újvár városának ál­tala írt történetét. Felolvasását éljenek követők. * Posner Lajos ur táviratilag Bécsbe hivatott, hogy az általa remekül készíttetett s Londonba küldendő magyar akadémiai arany- és ezüstköny­vet — melyeket annak idejében részletesebben ismertettünk, Ő Felségének személyesen mutassa be, miután az uralkodó annyi szépet hallott és ol­vasott e ritka szép művü és előkelő magyar styl­­ben kivitt diszalbumokról, hogy azokat láthatni óhajtását fejezé ki. Posner úr ma délelőtt volt be­mutatandó diszkönyveit Ő Felségének. * Az árvíz által károsult magyarországi lako­sok fölsegélésére újabban következő adakozások érkeztek : A bécsi udv. színházban ezen ezérra mártius 2-kán rendezett előadás 2005 ft 50 kr jövedel­méből az államminiszter­i nmlt. utján .................................... 400 ft 0 kr A Sopronyban rendezett mű­kedvelő színi előadás jövedelme 325 „ 59 „ Krajner Alajos sopronyi h. ü­gyv. egyik védenczétől besze­dett munkadij ..................... 9 „ — „ Ulrich Ilona kisasszony . . 1 „ — „ Mind a három összeg Sopron város tanácsa utján. Nmélt. Lonovics József a szent László társulat elnökétől ezen társulat részéről..................... 100 „ — „ Győrmegye alispánja útján az ottani dalkör által rendezett hangverseny jövedelme fejében a csallóközi károsultak javára . 152 „ — „ Nagy -­kanizsai takarékpénz­­­tártól..................................... 50 „ — „ F. évi mártius 4-én ezen czél­­ra a Schwarzenberg hg palotájá­ban rendezett tánczvigalom jöve­­delme fejében, az államminiszter ö­nméltósága utján .... 7000 „ — „ Továbbá, mint gyűjtések ered­ménye, következő összegek ér­keztek : Peitler Antal József váczi püs­pök v­áltságától . . . . 871 „ — „ Pesti Napló szerkesztőségétől 2813 „ 85 „ Az alakuló félben levő pesti német református hitközségtől 32 „ — „ Vasmegye főispáni helytartó­jától ...................... . . . 390 „ 49­­2 „ Sárosmegye főispáni helytar­tójától.................................... 30 „ 73 „ Zemplén megye főispáni hely­tartójától ............................... 167 „ 55 V6 „ Bácsmegye kir. biztosától . 622 „ 36 „ Szepesi XVI. város kerületé­ből......................................... 38 „ 64 „ Zemplénmegye főispáni hely­tartójától ............................... 12 „ 10 „ Idők Tanúja szerkesztőségétől 200 „ — „ Zemplén megye főispáni hely­tartójától ............................... 67 „ — „ Zemplén megye főispáni hely­tartójától .......................... 86 „ 44 „ Csanádmegye főispáni hely­tartójától .......................... 454 „95Van egy ezüst tallér, egy ezüst forint. Pest város tanácsától . . • 1200 „ —­ „ és egy arany, egy tallér, egy ezüst forint és négy öt krajczá­­ros ezüst pénz. Gömörmegye kir. biztosától . 127 „ 45 „ Szabolcsmegye kir. biztosától 16 ,, 65 „ Krassómegye kir. biztosától . 400 „ 6 „ Csongrádmegye kir. biztosától 106 „ 44 „ és egy ezüst tallár. A f. évi martius 27-én közzé­tett kimutatás szerint volt . . 124864 „ 98 V* » egy húsz forintos kölcsönköt­­­vényre szóló igazolvány, 23 arany, egy huszas és száz frank aranyban Összesen van tehát 140510 „ 30 „ egy 20 forintos kölcsönkötvényre szóló igazolvány, 24 arany, 1 hu­szas, 100 frank aranyban, 3 tal­lér, 2 ezüst forint és 4 db krajczá­­ros ezüst pénz. Budán, április 4-kén 1862. A m. kir. helytartótanács elnökségétől. * Nagybányáról f. hó 3 káról Írja levele­zőnk, hogy Agricola Adolf, Nagybánya váro­sának köztiszteletben álló polgárnagya, f. hó 2-án éltel negyvenegyedik évében elhunyt. A boldogult polgári erényeinek egyike azon folytonos munkás­ság volt, mely őt 15 évi tisztviselői pályáján, mint főjegyzőt, utóbb mint polgárnagyot különösen jel­lemző. Hivatalán kívüli óráit a hazai irodalom bu­­várlása foglalá el. A jótékony intézkedéseknek lelkes előmozdítója volt; nézeteiben szellemi emel­kedettség nyilvánult, lelke minden magánérdek hajhászatától ment vala , s e jeles tulajdonainak köszönhető a közbizalmat, melylyel Nagybányán és vidékén birt. Városa méltán mondja porai fe­lett : áldott legyen emlékezete! * A bécsi templomokban tegnap a szószékekről azt hirdették ki, hogy a pápa egészségi állapota agg korához képest egészen megfelelő, s hogy ő szentsége általánosságban jól érzi magát, azon hitek, melyek életveszélyes betegségéről szólanak, alaptalanok. A P. Li.­turini levelezője ezzel ellen­kezőleg ismét f. hó - káról legújabb római tudósí­tások nyomán azt írja, hogy a pápa valóban aggá­lyosan beteg. Abbé Isaiásnak a Cavour és Anto­­nelli között folyt alkudozásokról tett felderítései rendkívüli benyomást tettek t­sztségére. * Gr. Forgách főkanczellár pénteken éjjel érkezett vissza Bécsbe. Gr. Pálffy Mór helytar­tó ő excja néhány napra Bécsbe utazott. *­ A szegedi sorsjátékkal egybekötött jótékony hangverseny a hazai árvízkárosultak javára 2434 ft 17 krt jövedelmezett. A netalán el nem viendő nyeremények eladásából is fog még némi jövede­lem befolyni. Adakoztak ezenkívül még a lelkes szegediek e czélrt a „Szegedi Híradó“ szer­kesztőségénél 699 ft 82 krt, 1 ezüst szász tallért és 1 ezüst negyedforintost, s a város által kibo­csátott íveken 1872 ft 99­2 krt, 6 db ezüst húszast s 1 db kétforintos tallért, összesen 5007 ft 47 krt, s az imént elősorolt ezüst pénzdarabokat, s még némi élelmi­szereket is. * A muzeumtér mögötti gr. F­e­s­t­e­t­i­t­s György és gr. K­á­r­o­l­y­i Lajos féle családi paloták építése még az idei tavasz folytán megkezdetik. Ez építé­sekkel egybeköttetésben a „Két pisztoly“ melletti utcza egész az ősz-utczáig fog vizetni, és igy élén­­kebb közlekedést nyervén, undokságából is kibon­takozand, s megszűnik a szomszéd múzeum épület és tér disztelensége lenne. * A Londonba utazók, különösen pedig azok érdekében, kik a Duna mellett laknak, Luczen­­bacher urak részéről azon hazafias ajánlat léte­tett , miszerint azok, kik a londoni utazó­ társulat­nak tagjai sorába magukat bejegyeztették, az egész vonalon Mohácstól Pestig, és viszont Pesttől Mohácsig minden közbeeső állomás használatával, a mostani fennálló gőzhajózási árszabálynak csak felét fogják fizetni, a jegyváltásnál azonban tar­toznak magukat a pesti ügynökség elismervényé­vel igazolni.­­ Ezen igazoló jegyeket, alólírt szol­gáltatja ki a bejegyzett tagoknak levélbeli meg­keresése folytán is. É­r­k­ö­v­y Adolf, s. k. * Berlinben jelenleg a nap hőse Reményi. Mi­­óta a Gusztáv­ Adolf nőegylet által rendezett hang­versenyben fellépett, azóta a lapok telték róla dicséretekkel, s miután múlt csütörtökön a kirá­lyi udvar előtt játszott, kedvencze jön a királynak, királynénak s az összes aristokratiának. Egymást érik a kitüntetések, melyekben hazánkfia része­sül. A király udvari kocsiját küldte érte, midőn udvari vacsorára meghivá. Folyó há­b­án gróf Károlyi osztrák nagy­követ adott kedvéért ünnepi estélyt, melyen midőn játszott, hegedűjét a zongo­rán gróf Seidewitzné kisérte. Márt. 30-án Bülow gyűjté egybe magánál Reményi végett Berlin tu­dósait és művészeit, s ezenkívül Madame Birch- Pfeiffer is meghivá­tt. * Lehetetlen méltányló elismeréssel meg nem emlitnünk azon nemes emberbaráti tényt, hogy veszprémi püspök Ranolder János ő excja a hajmáskéri leégett ref. lelkészi lak fölépítésé­hez 200 ft értékű épületfát ajándékozott. * Pest város főkapitánysága felsőbb rendelet folytán minden a forradalomra emlékeztető kép­nek a boltkirakatokba helyezését megtiltotta. Egy másik rendelet szerint mindennemű fegyver, mely­nek tulajdonosa hatósági engedélylyel nem bír, ápr. 14-kéig beszolgáltatandó. * Kecskeméten hazai építészünk Ybl terve sze­rint díszes színházat építenek. * Székes­fehérvári levelezőnk úgy értesül, hogy az ottani püspöki palota udvarán nem rég talált ró­mainak vélt mozaik­darab . Szent István egykori világhírű templomának, mások szerint e templom kápolnája talajának, maradványa. Óhajtandó, hogy e mozaiklap a múzeumnak beküldessék, s azon kör­nyéken, hol találtatott rendszeres ásatások tétes­senek. * A szerb uralkodó herczeg betegsége jobbra fordult. * F. évi ápril 3­sán Budán, b. Baldácsy Antal ur lakásán, a zugligeti vasút alapitó tagjai, a budai polgármester ur jelenlétében gyülekezetet tartván, a társaság magát megalakultnak lenni jegyzőköny­vileg kimondotta, elnökül K. Baldácsy Antal urat, alelnökü­l Sziber Ferencz urat, jegyzőül Kanócz István ügyvéd urat, ügyvédül pedig Mihálkovics János ügyvéd urat választották, ideiglenesen a társaság nevében szükséges intézkedések különö­sen az engedély kieszközlésére és egyéb intézke­dések megtételére. Az építési költségek 350,000 — 400,000 ftban mutattattak ki; a vonal kiindu­lási pontja a budai vároldalon az alagút mellett jobbra kiindulva a Borskerten, városligeten és Miesbach Alajos téglagyárán, azután a réteken kifelé a Rupp-féle szőlőkben állapodnék meg, és 100 ftos 4000 darab részvényre állapíttatnék. A­mennyiben pedig a pesti és budai lakosságnál ezen a takarékpénztári részvényekhez hasonló osztalékot ígérő vállalatra 4000 részvény alá nem íratnék, az alapító tagok egy része saját költségekre tar­tozik ezen vasút kivitelét biztosítani. Az első hely külön támlásszék üléssel 1 ftban, második hely 20 krban, harmadik hely 15 krban, a negyedik hely pedig 10 krban határoztatok meg, az alapítók kö­zül 1000 részvényre találkozott vállalkozó, most tehát a publicum számára 3000 részvény marad­ván, vájjon ezen a nagy Széchenyi által már meg­pendített vállalat a közönség hozzájárulása vagy a nélkül fog e létrejönni, a rövid idő alatt a pesti kaszinókban és Lloyd épületben kiteendő aláírási ívek fogják megmutatni,írja a M. D., mi pedig bizton hiszszük hogy e részvények pár hét alatt elkelend­­nek, oly nagy jövője van e vállalatnak, mely Bu­da gyönyörű hegyvidékeit, pár pereznyi közelség­be varázsolandja hozzánk. A zugligetnek már most is igen sok látogatója van, s ha e vasút létesü­lend, ama hideg forrásokkal, árnyas erdőkkel, illatos hársakkal, vig mulató tanyákkal, pompás friss le­vegővel és lélekemelő kilátással biró hegyek, s viszhangos völgyek — melyekben egykor Mátyás király űzé vadászkalandjait — Budapest lakóinak Mekkájává, vidékünk paradicsomává leendnek. * A magyar utazási egylet mára hirdetett gyű­lése bizonytalan időre elhalasztatott, miután jelen­leg oly kevés egyleti tag van Pesten, hogy a gyű­lést megtartani nem lehet. * Veress Ferencz kolozsvári fényképész 50 arczképet tartalmazó albumot akar kiadni. A le­­arczképezendő erdélyi kitűnő férfiak sorát az erdé­lyi nemzetiségek kolozsvári képviselői közül föl­kért bizottmány alakítandja össze. * A hitelsorsjáték 40,000 ftos második nyere­ménye törvényes beavatkozásra adott alkalmat. B­e­­­c­z­e K. pénzügyi biztos 1861. septemberben részletfizetésre egy hitelsorsjegyet vett Morgenstern A. és társa pénzváltónál, az eredeti sorsjegy még nem volt ugyan birtokában, de azért nem kevéssé örvendetes meglepetéssel hallá, hogy a 40,000 ft, másod főnyerő, az ő sorsjegyére esett. Midőn azon­ban a részletjegyet bemutatná, az említett pénz­váltó azon válaszszal utasíta el, hogy egy kelle­metlen télihiba miatt sorsjegyének számában té­vedés történt. Azonban e válaszban meg nem nyu­godva, megtörtént a törvényes följelentés, s a tör­vényes vizsgálat folytán kiderült, hogy a nevezett pénzváltó a kérdéses sorsjegyet a hitelintézet it­teni fiókbankjának adta el. A dolog kimenetelére mindenki kiváncsi. Az említett pénzváltó boltja egyelőre bezáratott.­­ * A debreczeni „Hortobágy“ czímű folyó­irat május 1-től kezdve heti lappá alakuland. * A Flóra által szerkesztett , „Virágcsokor“ első száma megjelent nők és hajadonok számára igen érdekes, ajánlatos tartalommal. * Hallevy halálozásával a párisi szép­művésze­tek akadémiájának titkársága megürülvén, e dí­szes állomással B­erlio­z kínáltatott meg, azon­ban a nagyhírű zeneszerző e megtiszteltetést nem fogadá el. * Gerenday hazai jeles szobrász és kőfara­gó Vörösmarty síremlékének a magyar már­ m­ofkrUiiniU­K PfiJnlLAl mitr­áfiailpor farajtott miniature-hasonmását készítő el, s mint már egy ízben említik, a londoni világtárlatra fogja kikül­deni. E kiváló szobormű­vecske Gerenday úr raktá­rában a dunaparti Almay féle házban a jövő hét­főn, kedden és szerdán mindenki által megszemlél­hető. Figyelmeztetjük rá a szobrászat kedvelőit. * Kornis Károly hazánkfia Rio-Janeiróból 130 kolibriból álló madárgyűjteményt küldött Gyo­rokra. * A debreczeni 50 aranyos pályavígjátékra beküldött 31 db vígjáték közül a „Hír.“ értesü­lése szerint egyetlen egy sem üti meg még csak a középszerűség mértékét sem. * A cs. k. kereskedelmi és népgazdászati minisz­térium a nemzetközi jury tagjaiul a londoni világ­kiállításhoz következő urakat nevezte ki, és pedig: az Lső osztályhoz Turner Péter, cs. kir. osztály­­tanácsos urat, Leobenben ; a 2-sodik osztályhoz a) Anthon Frigyes tanár urat, Prágában; b) dr. Schrötter A. cs. kir. technikus urat, Bécsben ; a 3-dik osztályhoz, a) gróf Zichy Henrik urat, Pes­ten ; b) ifj báró Riese Stallburg urat, Prágában; c) Schlumberger Róbert urat, Bécsben; a 4-dik osztályhoz, a) Seybel Emil urat, Bécsben; b) dr. Czilchert Róbert urat, Pesten; c) dr. Schwarz Vil­mos, cs. kir. osztálytanácsos urat; a 8-dik osztály­hoz, lovag Burg Ádám, cs. kir. kormánytanácsos urat, Bécsben ; a 9-dik osztályhoz Érkövy Adolf urat, Pesten ; a 10 dik osztályhoz Loehr cs. kir. osztálytanácsos urat, Bécsben; a 13 dik osztályhoz id. Kraft, gépész urat, Bécsben; a 16-dik osztályhoz Pauer E. tanár urat Londonban;a 18 dik osztályhoz Dolmitzer urat, Prágában; a 19 dik osztályhoz ifj. Oberleithner Károly urat, Morva Schönbergben; a 20- dik osztályhoz Harpke A. urat, Bécsben; a 21- dik osztályhoz ifj. Offermann L. urat, Brünnben; a 23-ik osztályhoz Deitenberger Ferencz urat, Cosmanosban; a 24-ik osztályhoz Laporta R. urat, Bécsben; a 26. osztályhoz Pollák Móricz urat, Bécsben; a 27. osztályhoz, c) Gunkel József urat, Bécsben; d) Mandeles S. urat,Bécsben; a 28 oszt.hoz Girardet Károly urat, Bécsben ; a 29 dik osztály­hoz dr. Müller Gotfried cs. k. tanár urat, Szeben­­ben ; a 30-dik osztályhoz Markert M. urat, Bécs­ben ; a 31-dik osztályhoz, a) lovag Friedau Fe­rencz urat, Bécsben; b) dr. Stamm F. urat, Bécs­ben ; a 32 dik osztályhoz Wertheim Ferencz urat, Bécsben; a 33-dik osztályhoz Friedland Ferdi­­nánd urat, Prágában ; a 34-dik osztályhoz Schmitt F. miniszteri fogalmazó urat, Bécsben. * E­n­g­e­r­t­h Vilmos a k. József műegyetem ta­nárának nyilvános rajziskolájában a nyári tanítási szak most ápril­isban vette kezdetét. A tanítás — mint egy értesitvényéből látjuk — két osztályra szakad és következő szakokat tartalmaz, melyek minőségükhöz és a tanuló műveltségi foká­hoz képest, részint minta­lapok, részint minta ala­kok (Modell) után rajzonnal, valamint színezve is taníttatnak. I. táj-, virág- és alakrajz; II. díszmű­­vészeti, építészeti, helyzeti és géprajz ; végre az illető szakban távlati­ rajz. A rajzolás Engerth­ur által személyesen taníttatik, és pedig : magán ta­nulók és mindazok számára, kiknek szándékuk magukat vagy a képző­művészetre vagy műtani szakra kiképezni, naponta délutáni 2—4 óráig, azonkívül szombaton és vasárnapon délelőtti 10— 12 óráig. Ugyanazon tanításban részt vehetnek; reáltanonczok szerdán és szombaton; gymnasiumi tanonczok kedden, csütörtökön és vasárnapon. A tanulók felvétetnek az iskolai helységben Pesten Dorottya utcza 11. sz. a. — Elemi főiskolák szá­mára az alulírt által kiadott legelső honi mintaraj­zok Lauffer és Stolp uraknál kaphatók. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről april. 7. 5% metalliques 69,80. Nemzeti Kölcsön 83,60. Bankrészvény 824. — Hitelintézet 198,80. Lon­­doni váltók 136. — Arany 6,40­2. NEMZETI SZÍNHÁZ. April 8 ra van kitűzve: „A Syren.“ Víg opera 3 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ Április 8-ra van kitűzve : „Végrendelet.“ Dráma 5 felv. Tárcza. Az uj földesúr.*) Regény, írta Jókai Mór. (Folytatás.**) Különböző fogadtatások. Az első nap a viszontlátás csendes örömei kö­zött folyt le Garanvölgyi házánál, másnap Aladár azzal lepé meg nagybátyját, hogy ő Ankerschmidt lovagot kívánja meglátogatni. — Elmehetsz hozzá, az derék ember. . — Ő is meglátogatott engem Eusteinban, ezt vissza kell adnom. — Annyival inkább. Aladár csodálta nagybátyjánál ez engedékeny­séget, az pedig nem adott neki bővebb magyará­zatot hozzá. Engedte menni. Ankerchmidt lovag tudta már Aladár megér­keztét, s sejtette, hogy az udvariasság tartozását az sietené leróni; még­is erősen meg volt lepet­­ve, midőn az előleges hirnök kérdezősködött a másik faluvégi kastélyból, ha itthon lesz-e Ala­dár számára a lovag ur ? Ezen pedig át kell esni, és azután véget szakí­tani. Erzsike ez órára szobájába consignáltatik. *) A fordítási jog fenntartatik. **) Lásd a „P. N.“ 3. 4. 6. 7. 8. 9. 12. 13. 14. 10 17. 20. 21. 23. 24. 25. 28. 29. 30. 33. 35. 35. 37. 38.40.41. 44. 45. 47. 49. 53.54. 57. 59. 61. 64­­5. 68. 70. 72. 74. 77. 78.80. számait, hogy még csak véletlenül se láthassák meg egy­mást. Helyesen is­­mert Aladár, a­mióta a szabad levegő csókolgatja arczát, még szebb fiú, mint a börtönben volt, s jobban is ügyel magára. Azt Ankerschmidtnek is el kell ismerni, midőn kezet szorít vele, hogy a légváltoztatás igen javára szolgált. — Uram, most jövök önnek megköszönni, hogy múltkori magányomban meglátogatott. — Semmi köszönni való rajta, szólt a lovag­­nyers hangon, — széket mutatva vendégének. Kíváncsiság volt tőlem, semmi egyéb. Óhajtottam látni azt a vakmerő ficzkót, a­ki negyvenkilencz­­ben éjfélkor az ágyamból kiugratott s majd elfo­gott az ezredem­ közepén. — Hogyan ? Ön lett volna az ? — Perse. Ha tudtam volna, hogy ön csak egy szakasz huszárral jön, majd elfogtam volna én Önt, hanem hát a vakmerőség sikerült. — Ebből láthatja ön, hogy mi régi ellenségek vagyunk. — Igen hosszú fegyverszünetre. — Az igaz. Verekednünk nem szabad , hanem egymásra duzzognunk akármennyit. — Azt is csak hatósági engedély körén belül. Egyébiránt nem sok alkalmunk lenne egymás iránti duzzogásunkat kifejezni, miután én néhány nap múlva innen odább megyek, s azontúl alig­ha fogok egy helyben maradni. Ankerschmidt sötét borúsan nézett az ifjúra s csendes hangon, melyen a jóakarat lágysága ke­resztül érzett, szólt feddőleg. — Fiatal ember, valami új bajba ne keverje ön­magát. — Kár volna érte. („Kiért“e, vagy „miért“ ?) — Ah! nem. Szólt nevetve Aladár. — Ne gondolja ön, hogy az egy helyben nem maradás alatt azt értem, mintha guerillának mennék a Bükkbe, vagy járókelő emissariusnak , hanem azt, hogy látok valami munka után, a­miből megéljek. — Micsoda ? — Természetes. Fekvő vagyonom confiscálva, kapitálisom soha sem volt, az meg nem gusztu­som, hogy valami úri házhoz beáll­jak lengyel­nek. — De önnek nagybátyja gazdag, s önt nagyon szereti,­ azt tudom bizonyosan. •— Épen azért nem maradhatok nála. Mit gon­dol ön uram , ha nagybátyám rokonai azt mon­danák felőlem, hogy én nem szeretetből vagyok nagybátyám körül , hanem örökség hajhászás­­ból? No ez az én emberem, gondolá magában An­kerschmidt , dölyfös, mint magam. — Aztán uram, minket nem úgy neveltek, hogy a mikor semmink sincs a földön,­ a fára kí­vánkozzunk. Megélünk a jéghátán is. Ha elvesz­tettük nagy hivatalunkat, jól van, hazamentünk szántani, nem sietünk utána; ha elvették a föl­dünket, tanultunk valamit, leszünk ki prókátor, ki mérnök, ki bányász. Én részemről okleveles mérnök vagyok , értek a mesterségemhez úgy, mint sokan nem ; itt van a tiszaszabályozó társu­lat, ott van számomra egy szerény kis üres állo­más,azt sietek m­inél elébb elfoglalni,s ez a hely­zet hozza magával, hogy egy helyben nem igen maradok, mert biz­ott mindig járni kell. Ankerschmidt sokat törülgette ősz üstökét , félni kezdett, hogy nemcsak a leánya, de ő maga is nagyon bele fog még egyszer ebbe a fiúba szeretni!­­— De az nagyon sok viszontagsággal járó hi­vatal. — Sőt inkább ! Nagyon kedves hivatal. Még csak helyhez sincs kötve , — sem gazdához. A függetlenség édes érzete ragyogott szemei­ben. Ankerschmidt látta azt jól. — De már most mondja meg ön,szólt a lovag, bizalmasabb mosolygással; hogy fog egy ilyen szüntelen távolba hivó állapot tetszeni egy fiatal menyecskének ? Most már aztán Aladáron volt az elkomorodás sora. — Az nekem nincs. — No de csak nem lett ön máltai lovag ? Fia­tal harminc­éves ember. Aztán nem is titok előt­tem, hogy önnek igen érdemes, szép, fiatal meny­asszonya van , kit személyesen van szerencsém tisztelhetni. — Elmúlt dolog az már, szólt Aladár könnyű vérrel. — Csak nem szakadt félbe a viszony ? — Nem szeretek erről beszélni. —­­ De én meg szeretek. Gondolja meg ön,hogy én is házasulható ifjú vagyok, özvegy ember, nagyon érdekes tudni, hogy hol támad megürült állomás számomra, egyik másik fiatal hölgy szíve épen vacantiában van-e, vagy nincs. Aladár mosolyogva fogadta a tréfát. — Uram. Ön azt mondta, hogy mi régi ellen­ségek vagyunk. No hát én legalább bebizonyí­tom önnek, hogy nem vagyok az. Ne vegyük el mi egyikünk sem az én menyasszonyomat. — Van önnek oka azt mondani? — Van. — Mivel sértette önt meg ? — Ilyesmit férfi, ha egy cseppet hiú magára, nem vall be. — Rágalmazták ön előtt ? — Ők senki sem. — Összeveszett ön vele? — Még nem is láttuk egymást. — Úgy hát csak levélben történt. — Igen. — No, ifjú barátom, ez nem elég ok a sza­kításra. Az írott betű sokszor ad félreértésre al­kalmat. Egy levél miatt nem kell egy egész életet elrontani. Menjen ön hozzá és beszéljen vele maga. Én nem szólok önnek magán­ügyei­be , azokba semmi jogom avatkozni, hanem én csak az ön jogérzetére apellálok; önök magya­rok nagyon híresek a jogragaszkodásukról, s önnek tudnia kellene, hogy még egy váltóhami­­sítótól is megkérdik előbb: te irtad-e ezt? mielőtt elítélnék. Annál, kevésbbé hiszem, hogy gyakor­latban legyen Ó­ Magyarországon valakinek el­itélni a menyasszonyát, mielőtt kihallgatta volna. — Sokszor a hallgatás a legnagyobb vád. Kü­lönben önnek még­is igaza van uram. Nekem el kell hozzá mennem, különben ő lesz a sértett fél — s azt nem szeretném. — No ennek örülök. Tehát az első assautnál mégis én győztem meg önt. — Valóban ön maradt a téren, én kapitulálok és magamat ajánlom. Kezet szorítottak s azzal egyik sem mondta a a másiknak, hogy „viszontlátásig.“ Aladár gondolta magában, midőn távozott : ez kellemetlen ember, mert titkaimat tudja, ide nem jövök többet. Ankerschmidt pedig gondolta ma­gában : ez kényelmetlenül érezte itt magát, ez nem jön ide többet. Az pedig igen jól történt, hogy e találkozás végbement, mert Aladár nagy veszedelemből sza­badult ki ez által, a­hogy a következés majd igazolni fogja. (Folytatása következik.) A Magyar­ Akadémia javára tett alapítványok s adakozások részle­tes jegyzéke (nyilvános nyugtatványul.) (Folytatás.) Szőke Lajos 653. sz. Ii /én Felcsuton : Le­­tenyey Kálmán h. 1 ft, Marczinka József h­. 1 fit, Beer József h. 1 ft, Szente Pál h. 1 ft, Vasanics János h. 1 ft, t. 1 ft, Szőke Lajos h. 5 ft, t. 5 ft, Kovács Endre h. 6 ft, t. 6 ft, Jankó Elek h. 5 ft, t. 5 ft, Kégl Ferencz t. 3 ft, Csejtey Sámuel­­né h. 2 ft, t. 1 ft, Halász Izabella h. 5 ft, Halász Ferencz h. 5 ft, Halász Irma h. 5 ft, Vasanics Béla h. 2 ft, Vasanics Gyula h. 3 ft, Kopalik h. 10 ft, Eöry Károly h. 5 ft, Kégl Sándor h. 10 f­t, Váradi­ Dániel h 1 ft, Micsky Zsigmond h. 5 ft. Összesen : házra 74 ft, tökére 21 ft. Kvacskov­ics január 4 ív, 12. íven m­­ucau-Zádon, Somogy megyében : Kacskovics Géza h. 1 db arany, Kacskovics Jolánta h. 1 db arany, Döm­ény Pál h. 1 ft, Kacskovics Ida és Zoltán h. 1 arany, Kazay Gyula h. 1 ft, Dobrin Izidor 1 ft, Goldschmidt Jakab h. 1 ft, Mocsy Sándor h. 5 ft, t. 5 ft, Kacskovics Károly h. 5 ft, t. 5 ft, Kacskovics Sándor t. 100 ft urb. papírban. Ösz­­szesen hátra 14 ft és 3 db arany, tőkéhez 10 ft és egy 100 frtos urb. kötvény. (Folytatása következik.) A „P. J­.“ magán társírigénye. Bécs, apr. 7. Az alsó ház mai ülésében L­a­s­s­er válaszol Rogawski interpellá­ciájára , a tarnowi és sa­deci bünfenyitő vizsgálatokat illetőleg. Az in­terpelláló több illlitását helyreigazítja; a a tudva levő énekek­­s imákból több he­lyet idéz, melyek alkalmasak arra, hogy Ausztria államköteléke ellen gyűlöletet gerjeszszenek. A kormány jövendőben nem fog okot szolgáltatni szemrehányásokra ily büntetésre méltó izgatásoknak hosszú elnézése miatt. A törvénykezési hatósá­gok kötelességszerűleg működtek, s a kormány eljárásukba nem fog bevatkozni. Politikai események: ANGOLORSZÁG, London, apr. 2. Az ápril 1-én tartott alsóházi érji ülésben a minisz­térium egy kis vereséget szenvedett; az eset, mely erre alkalmat szolgáltatott, következő: Angliában a tűz elleni biztosítások szokatlanul nagy adót fizetnek ; minden 100 font értékig biz­tosított vagyonért a kormány számára 3 shilling fizetendő, vagy­is több, mint mennyit a biztosító társulatok átmérőleg a közönséges londoni bér­­házakért prémium czime alatt vesznek. A­ki házát, vagy bútorait például 1500 fontig bizto­sítja, fizet a bútorító társulatnak 2 font és 10 shillinget éven át; azonban ezen összegből a biztosító társulatot csak 1 font illeti, a fentma­­radt 1 font 10 shill, vagy 100 font után 3 shill, mint államadó, a kormány pénztárába szolgálta­tandó át, hogy London, Manchester és Liverpool­ban vannak firmák, melyek árutáraik biztosí­tásánál 400 - 500 font biztosítási adót fizetnek, az senkit se lephet meg. Ezen adó mellett sem­mi más érvet nem hozhatni fel, minthogy jöve­delmező, a múlt évben például az állam ez után és czímen 2,150,0,00 fontot vett be; igen fel­fogható tehát, hogy miként minden pénzügymi­niszter, úgy Gladstone is ezen adónemet nélkülözhetlennek vitatja. Évek óta sokat izgat­tak már ezen adó ellen, úgy a kereskedők, mely osztályt leginkább terheli, valamint a biztosító társulatok is, melyeknek egy két igazgatója, mint parlamenti tag, a házban rendesen ülésez, azon­ban mindezen kísérletek ekkorig siker nélkül maradtak. Most Sheridan azon indítvány­­nyal lépett fel, hogy tekintve az ország pénz­ügyi viszonyait, ezen adó ne törültessék ugyan el, hanem csak leszállíttassék három shilling­ről 2-re.­­ A kincstár kanczellár figyelmez­teti a házat a sommás kiadásokra , melyek ez év folytán az állampénztárra súlyosodnak, s melyek nem oly természetűek , hogy ily tetemes csökkentés lehetővé váljék. Palmers­ton­e mellett még sokszor sikerült mesterfogá­sát is ismétlő, ajánlván az indítvány tárgyalását akkor, ha majd a költségvetés hozatik szőnyegre, mikor aztán annak elvetése önkényt értetnék; — de mindezen öröködések siker nélkül maradtak; a ház szavazott, és 127 szó 116 ellenében az in­dítványt első felolvasásra bocsátandónak határra; — ezzel azonban a bili sorsa még nincs bizto­sítva, s a második felolvasás a kormányt annál határzottabb ellenzésre serkentendi. — A királynő számára Indiából, a meisuri rua­­haradshahtól, egy ajándék küldemény érkezett Londonba, mely 11 darab szarvas­marhából áll, köztök egy bivalybika, tehenek és borjuk a leg­többre becsült indiai fajból. Ezen állatok a kir. kertekben helyeztetnek el.­­ A „Gazetta“ közli, hogy az obscenus jelle­mű fényképek, rajzolatok és nyomatok május 1-től kezdve nem fognak azon olcsó szállítás kedvezményében részesittetni, mely egyéb nyom­tatványok s műdarabokra nézve megállapitta­­tott. FRANCZIAORSZÁG. A párisi lapok tudó­sításai április 3-ról és 4-ről szólnak. A „Pays“ az olasz minisztérium kiegészítését, mely egész helyeslését lírja, oly szempontból te­kinti, mely sok tekintetben meglepő. Jellemző­nek találja a párisi félhivatalos lap, hogy Ra­ta­z­z­i a belügyi tárczát tartotta meg,a kfílügyek igazgatását pedig Durando tábornokra bízta. „A dolog valóban úgy áll, monda „Pays,“ hogy » ^ t ii au­n­i ^s­c­i T­uri ii­b­a kivált ami Francziaországot illeti, egyfelől a be­l­he­l­yzetben, másfelől a keleti ü­g­y­e­k­b­e­n r­e­j­t­e­n­e­k. Az Olasz­országból hozzánk érkező tudósítások arra mu­tatnak, hogy egész jövője azon egyneműségtől függ, melyre belszerkezete szert tenni képes, és ezen munkára akarja magát szentelni Ratazzi úr személyesen. „A keleten jelentkező bonyodalmak a tanács elnök választása alá természetesen Durandot jelölték ki, azon nagy­követet, a­ki közelről látta az embereket és dolgokat ama török birodalom­ban, melynek annyi a teendője, hogy magát meg­erősítse. E két elhatározás mutatja, hogy a mostani olasz kabinet úgy akar czélja felé törni, hogy a franézia politikától el ne szakadjon.“­­ A Lav­alette és Goyon közti nyílt összeütközésben a győzelem esélyei legutóbb határozottan a marquis részén látszottak lenni. Lavalette úr, úgy beszélték, visszatér Rómába, megtisztelve jobban,mint valaha, a császár bizal­ma által, míg Goyon tábornokot Ladmi­­rault tábornok váltaná fel. E szerint teljesen felhagytak volna azon combinatióval, mely sze­­rint N­­­e­­ tábornok fog ma Rómába menni kato­nai és diplomatiai határ,körrel egyszersmind. Hozzá­tették, hogy G­o­y­a tábornok már készü­leteket is tesz, hogy Rómát még a nagy­követ megérkezése előtt oda hagyja. Hogy a dologban valaminek lenni kell, mutat­ja az, hogy már a párisi független lapok is be-

Next