Pesti Napló, 1862. május (13. évfolyam, 3666-3691. szám)

1862-05-01 / 3666. szám

gabnavételi megbízások ;érkezvén a vidékünkre, a búza keresettebb. Nagyobb mérvű szállítmányok — hihetőleg a termesztők kukoriczaültetéssel a jelenlegi szorgos elfoglaltatása miatt — nem ér­keztek. Búza 6000, rozs 2000, kukoricza 5000 m. adatott el; a zabüzlet pang. 86—87 ftos búza kilája 8 ft 30—60 kr, rozsé 5 ft 70—8 ft 20 kr, kukoricza 6 ft 25—6 ft 40 kr. Vegyes tudósítások. — Trencsinből, apr. 23-ról Írják a „Sür­göny “nek: „April hó 7-én a főispán elnöklete alatt, egész nyilvánossággal megtartatott a tisztiszék,mely kö­vetkező nap is folytattatott; első napon tárgyalás alá jöttek az előre kiszemelt jelentékenyebb tár­gyak, u. m. helytartósági intézmény folytán a jár. főbiráknak a középületek kibéreltetése megha­gyatott. — Az 1862. évi megállapított megyei költségvetés fölolvastatván, miután a megyei mérnökök megszüntettek, a járási főbírák s a tiszti főügyész számára pedig a tervezett írnokok nem engedélyeztettek, ez iránt erélyes felírás határoztatott, az engedélyezett járási számvevők számára szolgálandó utasítás kidolgozására pe­dig választmány neveztetett. — Motesiczky László gondnoksági ügyében beérkezett udvari parancs, s ennek folytán beadott több rendű fo­lyamodványok következtében, a különben min­den bizonynyal bekövetkezendő csőd kikerülése végett a hitelezők összehívása, s az azokkali egyezkedésnek, az első alispán elnöklete alatti megkísérlése elhatároztatott. A közmunkák, mely módom­ felhasználásáról és kezeléséről szóló hely­tartósági rendeletek, s a járási főbirák jelentései folytán, a három alsó járásokba első alispán, a két felső járásokba pedig a másod­ alispán úr, az illető járási törvényes bizonyságokkal együtt, véleményes jelentési kötelességgel kiküldettek. A megyei főpénztár biztosítása tekintetében, minthogy a megállapított költségvetés szerint, pénztári ellenőr nem engedélyeztetett, határozva jön, hogy a főpénztári ellenőri tisztet a megyei főszámvevő teljesítse, a számára szolgálandó uta­sitás kidolgozására küldöttség neveztetvén. Első alispán bejelentvén, hogy a lelépett házi föpénz­tárnok Sz...........ur, daczára többszöri hivatalos felszólításoknak és záros határidőknek, 1861. évi jan. 1-től ugyanazon év végéig terjedő időközre szóló pénztári számadásait mindeddig be nem nyújtó, határoztatott, miszerint a még f.évi febr. hó 3-án e végre kiküldött választmány, a lelépett és számolni vonakodó főpénztárnok urnak ösz­­szes ingó és ingatlan vagyonát zár alá vegye, s a tiszti főügyész egyszersmind oda utasittat­­ván, hogy a számolni vonakodó lelépett főpénz­­tárnokot azonnal perbe fogja, s ellene törvény­szabta módon eljárni szoros kötelességének is­merje.­­ A hivatalos bútorok reinventátiója és és becslése felsőbb helyről elrendeltetvén, en­nek eszközlése a járási főbiráknak, a járási szám­vevők közbejöttével meghagyatott. Az idei ujonczállítási ügy szőnyegre kerülvén, leginkább feltűnt, hogy a bittsei állítási kerületben, bár mind­ az öt korosztály elővezettetett, mégis a ta­­valival együtt 39 ujoncz-hátralék maradt, minek fő oka az, hogy a hadkötelesek tavaly évben út­levelekkel elláttattak, és hogy különben is ezen szegény táj lakói, mint sodronyosok és napszá­mosok kénytelenittetvén kenyerüket keresni, többnyire hazulról távol vannak, s igy ezen állí­tási kerületben normális állapotban is tetemes ujoncz-hátralék szokott lenni. — Weil Fülöp kotessói izraelitának ügye, kinek a szemetes­ utón teljesített építésekért, továbbá a felsőjárási községekért végzett közmunkáért, s a Trnzovka helységben épített hidakért összesen majd 17,000 o. érték forintnyi követelése van, igaz­ságos követelésének már valahára elnyerése okából, véleményes jelentés végett választmány­hoz utasittatott.­­ A cs. kir. adóhivatalok által az alkotmányos járási fogyamoknak átadatott árváspénzek után követelt őrzési dijak iránt erélyes felírás határoztatott. — Az anya­köny­veknek a régi törvényes szokás szerint két ere­deti példányban vezetése, s ezek egyikének a törvényes bizonyság aláírásával ellátva és az év végével a megye levéltárába letétele elhatároz­tatott. — A fegyenczek számára 60 db férfi ing, ugyanannyi gatya, 12 darab ágy lepedő, és 30 pár bocskor árlejtés utjáni megszerzése határoz­tatott. — Glebani uradalomba tapasztalt nagy­szerű erdőpusztitásokra nézve szigorú nyomozás elrendeltetett. — Az egyébiránt czélszerüknek ismert halotti vizsgák költség kímélés tekinte­téből megszüntetvén, a járási főbiráknak és or­vosoknak az e tárgybani régi intézmények szi­gorú fentartása meghagyatott.­­ A himlőol­tás iránt minden járásra nézve a szükséges in­tézkedések megtétettek, azon észrevétellel, hogy a járási fizetéses orvosok a himlőoltást dij nél­kül teljesíteni kötelesek.­­ A tisztviselők napi­dijainak megállapítására nézve a helytartótanács a megyét egy régibb e tárgybani helytartósági intézményre utalván, ennek a levéltárbani felke­resésére és előterjesztésére a levéltárnok utasit­tatott stb. Másnap, vagyis apr. 8-án helytartósági intéz­mények, levelezések, tiszti jelentések és folya­modványok jöttek tanácskozás alá, és nyerték czélszerű elintézésüket. — E nap hirdettetett ki Magyarország korlátnoka ö­nméltóságának f. évi apr. 2 án 5166 sz. alatti lemenesztett magas rendelete, mely szerint „ Felsége f. évi mart. 25-kén kelt legfelsőbb határozatával Nondro­­viczky Gyulát, első alispánunkat, királyi taná­csosi czimmel díjmentesen felruházni méltózta­­tott, mely hirdetés kitűnő éljenzésekkel fogad­tatott.“­­ Az orsz. magy. gazdasági egye­sület I. évi április 23-án tartott igazgató vá­lasztmányi ülésének jegyzőkönyve. Méltóságos gróf Károlyi István urnak szeren­csés hazaérkezéséről értesülvén az igazgató vá­lasztmány, az elnökség felkéretett, hogy az egye­sület üdvözletének átadására alkalom szerint küldöttségről gondoskodni sziveskedjék. Felolvastatott a selyemtenyésztési szakosztály f. évi ápril 12-kén tartott ülésének következő jegyzőkönyve : „ A hazai selyemtermelés érdekében Ő Felsége által 6 egymásután következő évekre 2000 osztr. ért. forintokban legkegyelmesebben megajánlott ösztöndíjak kihirdetésével és szétosztásával a múlt 1861-ik évre, a nm. m. kir. helytartótanács ugyanazon évi ápril 3-án 14,475. sz. a. kelt lei­rata értelmében a magyar gazdasági egyesület bízatván meg, a szakosztály mindenek előtt a pályázásra érkezett bejelentéseket, illetőleg fo­lyamodványokat vette számba , s úgy találta, hogy : 1) jelentkeztek folyamodók Tolna, Baranya, Soprony, Somogy, Vas, Zemplén, Komárom, Pest, Bács-Bodrogh, Fehér megyékből, a Jász- Kun és Hajdúkerületből s Erdélyből; 2) a pályázók száma összesen 408, s az általuk termelt és bejelentett gubó mennyisége 12.847 font. Összehasonlítva tehát a tavali (illetőleg 1860. évi) pályázás eredményével, az idén az ösztön­díjakra mintegy 5000 fonttal kevesebb gubó je­lentetett be; ez eredmény mindazáltal mégis ör­vendetesnek mondható, tekintetbe véve : egyrészről, hogy a m­ 1861-ik évi selyemte­nyésztésre az idő általában nem volt kedvező, mert a késői fagyok a tavaszon a már kihajtott eperfákat nagyon megrongálták, s ennélfogva az először kikelt selyemhernyók táphiány miatt el­pusztultak, a későbbi kelések pedig az eperfa silányabb minőségű levelei miatt sokat szenved­tek , más részről azonban az 1861-ik évi pályázók száma jóval fölülmúlta az 1861-ik évben pályá­­zottak számát, miután a mostani pályázók közt számosan jelentkeztek olyanok, kik első ízben jönnek versenyre, nevezetesen a marczaliak So­­mogyból, a siklósiak Baranyából, a hidjaiak Tol­nából, sőt voltak tenyésztők, kik csak is a múlt évben kezdték meg a selyemhernyóne­velést, s különösen a marczaliak oly szép sikerrel, hogy az e községbeli 15 tenyésztő 30 lat tojásból összesen 1112% font gubót, vagyis egyre másra 1 lat to­jásból 37 fontot, s egyenkint 74 fontot termelt, mi általában példás tenyésztői ügyességre, és a selyemtenyésztés megkedvelésének örvendetesen terjedésére mutat. A jutalmak kiosztásánál a szakosztály, szem­­előtt tartva az ösztöndijak kitűzésével kifejezett legfelsőbb szándékot, miszerint a 2000 osztrák érté­ltnyi jutalomösszeg különösen a népből vál­lalkozó selyemtenyésztőkre s oly falusi tanítók­ra van számitva, kik a selyem- és eperfatenyész­tés körül érdemet szereztek maguknak , s azon erős meggyőződéssel lévén, hogy hazánkban az eperfa és selyemtenyésztés megkedveltetésére a nép között, s főleg a tanuló ifjúságnál, a falusi iskola­tanítók hathatnak legsikeresebben ; más­részről pedig igen sok függvén attól, hogy kivált oly vidékeken, hol ez iparág még ismeretlen, vagy hol a gubók beváltására gombolyító intéze­tek (filanciák) nincsenek, egyes ügybarátok vál­lalkozzanak, kik részint a tenyésztésben jó pél­daadással buzdítólag hassanak, részint a termelt gubók minél könnyebb eladhatására közbenjárja­nak ; továbbá azon nézetből indulva ki, hogy a kisebb tenyésztők ösztönzésére tanácsosabb több — apró, mint kevés — nagyobb jutalmakban ré­szeltetni a tenyésztőket; a jutalmak sorozására pedig a gubómennyiség és minőséghez képest azt vevén alapul, hogy az olyan tenyésztő, a­ki legalább 100 font gubót termelt, 20 ft jutalmat kapjon, s igy lefelé 100—70 fontig, 20 fttal, 70 —50 fontig 15 fttal, 50—35 fontig 10 forinttal, végre 30 fontnál kevesebbért 5—1 fttal dijaztas­­sák, de valamennyinél tekintettel lévén arra,­­ hogy 1 lat tojás után aránylag legalább 35 font gubó essék, mely eredmény már ügyesebb és szorgalmasabb tenyésztésre mutat; a beérkezett és átvizsgált adatok nyomán a következő juta­lom-sorozatot hozza javaslatba: I. A tanítókra s egyéb ügybarátokra nézve: 1) Tóth Wendel tanítónak Monokon, Zemplén megyében 30 ft. 2) Zöld András megyei se­lyemtenyésztési felügyelőnek, Siklóson, Bar­any­á­ban 30 ft. 3) Haksch Ignácz tanítónak Pécsett, Baranyában 30 ft. 4) Balogh Pálné, sz. Popo­­vics Mária asszonynak, Kolozsvárott, Erdélyben 30 ft. 5) Szalm­ay Ferencz tanítónak Hidján, Tolnában 20 ft. 6) Kövér András tanítónak Jász- Berényben 15 ft. 7) Scipiades János tanítónak Jász-Fényszarun 15 ft. 8) Papp Lajos tanítónak Hajdu-Nánáson 15 ft. 9) Jánossy Anttl tanítónak Almáson, Bácsmegyében 15 ft. 10) Nemes János tanítónak Abán, Fehérmegyében 15 ft. 11) Hüb­ner János tanítónak Czegléden, Pestmegyében 10 ft. 12) Ficzek Ferencz tanitónak Jász-Árok­­szálláson 10 ft. 13) Fodor János tanitónak Bá­­torkesziben, Komárom megyében 10 ft. 14) Ga­ray János tanitónak Petrováczon, Bácsmegyében 10 ft. 15) Takács Vincze tanitónak Hidján, Tol­nában 10 ft. 16) Horváth László tanítónak Hegy­kőn, Sopronmegyében 10 ft. 17) Fehér Márton lelkész s tanitónak Hidján, Tolnában 10 ft. 18) Balla Lajos tanitónak Duna Patajon Pestmegyé­ben 5 ft, s általa a gyermekeknek 5 ft, együtt 10 ft. 19) Hoffmann Péter tanitónak Györköny­­ben, Tolnamegyében 10 ft. 20) Bogsch János tanitónak Aszódon, Pest 8 ft. 21) Kvacsella Já­nos tanitónak Petrováczon, Bácsmegyében 5 ft. II. A selyemtenyésztőkre nézve: 1) Sopron megyében: a) Marczaliban: 22) Knezsits Ferencz 25 ft. 23) Dolovcsákné 25 ft. 24) Német Ferenczné 20 ft. 25) Német István 20 ft. 26) Perger Józsefné 20 ft. 27) Gyenessey György 15 ft. 28) Márton Józsefné 15 ft. 29) Kovács László 15 ft. 30) Kovacsits Ferencz 10 ft. 31) Szettler Mátyás 10 ft. 32) Környei János 10 ft. 33) Herk Ödön 10 ft. 34) Stadax kalapos 10 ft. 35) Annók Ferencz 5 ft. 36) Kiss Ignácz 3 forint. b) Kaposvárott. 37) Charaskievicz János 25 ft. 2) Sopron megyében: a) Nagy-Czenken: 38) Szeifert József 12 ft. 39) Zeberer Ignácz és Jó­zsef 10 ft. 40) Pintér Mátyás 10 ft. 41) Brösszel Mátyás 10 ft. 42) Tar Ferencz 10 ft. 43) Kam­­per Imre 10 ft. 44) Felcser József 10 ft. 45) Hofstetter András 10 ft. 46) Györváry László 8 ft. 47) Pálfi Jánosné 8 ft. 48) Albert József 8 ft. 49) Sz. Mihályi ispán 8 ft. 50) Udvardi József 8 ft. 51) Szommer János és Mihály 8 ft. 52) Hernicz József 8 ft. 53) Czenki István 7 ft. 54) Hochholczer Kajet. 6 ft. 55) Markó Péter 6 ft. 56) Perusits Mátyás 6 ft. 57) Stangl Ferencz 6 ft. 58) Rózsás István 6 ft. 59) Riszonek Venczel 6 ft. 60) Kocsis Ágoston 6 ft. 61) Gadavics Já­nosné 6 ft. 62) Fekete Ferencz 6 ft. 63) Hesz gyári őr 6 ft. 64) Böröndi József 6 ft. 65) Hiás Pál 6 ft. 66) Trencsér Verona 5 ft. 67) Fekete Pál 5 ft. 68) Lenner György 5 ft. 69) Fekete István 5 ft. 70) Kántor Ferencz 5 ft. 71) Palaczk János 5 ft. 72) Sipos Ferenczné 5 ft. 73) Ko­­moczi Istvánná 5 ft. 74) Vaszarics Ferencz 5 ft. 75) Udvardy József (36% font) 5 ft. 76) Kondor István 5 ft. 77) Takács István 5 ft. 78) Pölcz Jó­zsef ifjabb 5 ft. 79) Horváth Lőrincz 5 ft. 80) Tar Mihály 5 ft. 81) Filácz Pál 5 ft. 82) Csetko­­vics József 4 ft. 83) Tama István 4 ft. 84)Filátz István 4 ft. 85) Spiteller József 3 ft. 86) Rózsás József öreg. 3 ft. 87) Mészáros János 3 ft. b) Kis-Czenken : 88) Tóth József és István 20 ft. 89) Csizmazia József és Németh István 15 ft. 90) Varga István 15 ft. 91) Stászay János 10 ft. 92) Thürmark János 10 ft. 93) Hanicsár Jó­zsef 10 ft. 94) Farkas Jánosné 10 ft. 95) Arnold István­­10 ft. 96) Filácz József 10 ft. 97) Bujtó Józsefné 7 ft. 98) Kovács János 7 ft. 99) Szabó Ferencz 5 ft. 100) Szabó Mártonná 6 ft. 101) Som István 6 ft. 102) Kelemen Pál 6 ft. 103) Pál Antal 6 ft. 104) Bene János 6 ft. 105) Wag­ner Antal 5 ft. 106) Kántor János 5 ft. 107) So­­bor Jozefa és Lovronics József 5 ft. 108)Zubrits Györgyné 5 ft. 109) Tóth János 5 ft. 110) Jaga­­dics János 5 ft. ill) Bősze Dávid 5 ft. 112) Kab­ray Sándorné 3 ft. 113) Németh Pál 3 ft. c) Hegykőn : 114) Fuchsberger József 12 ft. 115) Kőmives Ferencz 10 ft. 116) Boda István 10 ft. 117) Horváth János 5 ft. 118) Kertes Fe­rencz 5 ft. 119) Zugonits János 5 ft. 120) Hor­váth Ferencz 4 ft. 121) Szemerics Ferencz 4 ft. 122) Zambó Józsefné 3 ft. 123) Szemerics Já­nos 2 ft. d) Hidegségen : 124) Klebusics János 5 ft. e) Rongyoson : 125) Csiszár István 10 ft. f) Lövőn : 126) Tóth Ilka 10 ft. 127) Pandur Ferencz 6 ft. 128) Farkas Mihály 4 ft. 129) Hochholzer János 4 ft. g) Peresztegen : 130) Röszler Miklós 5 ft. 131) Sebestyén József 5 ft. 132) Kelemen Fe­rencz 5 ft. h) Szerdahelyen: 133) Brotzki Károly 15 ft. i) Sopronban: 134.) Kovács Ferencz keres­kedő 5 ft. 3) Vas megyében: a)Ikerváron: 135)Bersiger Ferencz 10 ft. 136) Neumann Sámuel 10 ft. 137) Blauhos Jozefa 10 ft. 138) Juhász Mihály 8 ft. 139) Konrát Antal 7 ft. 140) Szarvas Anna 6 ft. 141) Horváth Ádám 5 ft. 142) Fekete István 5 ft. 143) Hajós Jozefa 4 ft. 144) Spáler Bernard 4 ft. 145) Lex József 4 ft. 146) Sápter József 4 ft. 147) Kóbor Mihály 4 ft. 148) Bódi József 3 ft. 249) Lóki Terézia 3 ft. 150) Sári Nagy Ist­ván 3 ft. b) Hegyfalun: 151) Heyden tiszttartó 10 ft. 4) Bara megyében: a) Siklóson : 152) Gombár Cili 10 ft. 153) Rupp György 10 ft. 154) Stánitz Mária 10 ft. 155) László Kati 10 ft. 156) Beer Kati 5 ft. 157) R.­kat. tanító 5 ft. 158) Bengyel Kati 5 ft. 159) Újvári Gáborné 5 ft. 160) Unger Juli 5 ft. 161) Raczer Mili 5 ft. 162) Eberan Amália 5 ft. 163) Zsigits Maricza 5 ft. 164) Pla­­czer Anna 5 ft. 165) Bogárdi Lina 5 ft. 166) Radosovicz Jánosné 5 ft. 167) Pataki Kati 4 ft. 168) Berecz Ferencz 4 ft. 169) Placzer Klári 4 ft. 170) Szát Mari 4 ft. 171) Ridl Fáni 4 ft. 172) Schönwald Kati 4 ft. b) Sepsen: 173) A­rki Éva 5 ft. c) Gyüdön: 174) Cselek Zsuzsa 3 ft. d) Karántson: 175) Váczi Éva 5 ft. 176) Maki Zsuzsa 2 ft. e) Pécsett: 177) Hödl András 10 ft. f) Hegyszentmárton : 178) Steiner Jozefa 2 ft. g) Terehegyen: 179) Balázs Lidi 10 ft. h) Nagyharsányban: 180) Baranyai Zsófi 4 ft. 181) Hegedűs Mari 2 ft. i) Harkányban: 182) Kani­sa Mari 2 ft. 5) Tolna megyében : a) Hidján : 183) Verebi Mihály 20 ft. 184) Urbán Gottfried 15 ft. 185) Madarász Pál 10 ft. 186) Sipos István 5 ft. 187) Láncz István 5 ft. 188) Traczer József 5 ft. 189) Sersli András 4 ft. 190) Tóth György 4 ft. 191) Endler György 4 ft. b) Jegenyésen: 192) Vajda Sándor 15 ft. 193) Jankovics András 15 ft. 194) Pekl József 15 ft. 195) Major István 10 ft. 196) Máté Ferencz 10 ft. 197) Lökös György 10 ft. 198) Péri Ferencz 10 ft. 199) Berényi János 5 ft. 200) Kasza Pál 5 ft. 201) Farkas József 5 ft. 202) Szabó József 5 ft. 203) Tóth György 4 ft. c) Szedresen: 204) Hoffmann Ignácz 25 ft. 205) Horváth István 15 ft. 206) Fehérvári An­tal 14 ft. 207) Hoffmann Flórián 10 ft. 208) Gá­­nos János 10 ft. 209) Erdősi József 10 ft. 210) Vági József 10 ft. 211) Farkas György 10 ft. 212) Zambó János 10 ft. 213) Acsádi Pál 10 ft. 214) Takács István 10 ft. 215) Németh Ádám 8 ft. 216) Szabó Ferencz 8 ft. 217) Vági János 8 ft. 218) Borbély Örzse 8 ft. 219)Benke György 8 ft. 220) Máté György 8 ft. 221) Özvegy Lu­­kácsné 8 ft. 222) Szabián János 6 ft. 223) Szűcs János 5 ft. 224) Bencze József 5 ft. 225) Szu­­nyog György 5 ft. 226) Budai József 5 ft. 227) Markovics György 5 ft. 228) Szabó János 5 ft. 229) Bordás István 5 ft. 230) Szokody István 5 ft. 231) Kalmár István 5 ft. 232) Tóth Józsefné özv. 5 ft. 233) Lengyel György 5 ft. 234) Szo­­kodi Mihály 5 ft. 335) Balog József 5 ft. 236) Lehöcz János 4 ft. 237) Fehérváry József 4 ft. 238) Szalai János 4 ft. 139) Fekete János 4 ft. 240) Acsádi József 4 ft. 241) Molnár Mihály 4 ft. 142) Szarka István 4 ft. 243) Vajda József öreg 4 ft. 244) Takács Gáspár 4 ft. 245) Kul­csár József, öreg, 4 ft. 246) Acsádi István 4 ft. 247) Dömény Éva 4 ft. 248) Bodai István 4 ft. 249) Simon Márton 4 ft. d) Tolnán: 250) Mitták Lajos 10 ft. 6) Kis-Kunságban­: a) Kis-Kun-Félegyházán 251) Moretti József 20 ft. Összesen tehát: versenyzett 408 tenyésztő 12,847 font gubóval, jutalmat kap 230 tenyész­tő 9906 font gubó után 1682 ftot; továbbá 21 tanító és ügybarát mintegy 760 font gubóval, kik 318 fában részesülnek, vagy 251 jutalma­­zottnak 19,666 font gubó után adatik ki a 2000 osztr. ért. jutalomösszeg. (Folytatása következik.) Tárcza: Magyar Tudományos Akadémia. April 28-kan a math. és természettud. osztály ülésében Martin Lajos lev. tag a madár­szárny erőszete czimü értekezésének egy részét olvasá föl székfoglaló előadásul. — Aztán Dorner József lev. tag folytatá régebben meg­kezdett értekezését az élödinövényekről, a hazánkban eddig talált cryptogams élö­­diek monograph­iájára térvén által. Úttörő előadás egy nálunk kevéssé művelt ösvé­nyen. Ez­úttal a moszatokról szólott értekező. Örömmel várjuk a folytatást és befejezést. Ugyanez alkalommal összes ülés is tartatott. Ennek tárgyai közül egyelőre csak kettőt eme­lünk ki. „ A helyi, tanács tudata az akadémiával Ő Fel­sége abbeli legfelsőbb elhatározatát, hogy a Nagy Károly-féle bicskei csillagászati intézet épületeivel s a hozzá tartozó telekkel Magyaror­szág tudományos intézetei és növeldéinek e rész­beni szükségleteik fedezése tekintetéből által adassék. S hogy a kérdéses intézetben találtató csillagászati és műtani összes eszközök is a nt­a­­gyarországi különféle intézetek hiányainak figye­lembe vétele mellett ugyanazon czélra fordítas­­sanak. Az intézet gyűjteményeinek a hazai tudó­intézetek közti felosztását illetőleg kötelességévé tétetett a helyi, tanácsnak, hogy a különféle in­tézetek hiányait fontolóra vevén s ez irányban a m. t. akadémiát is meghallgatván, legfelsőbb helyre kimerítő jelentést tegyen. Ennek alapján a nevezett kormányszék Somossy Lajos titkárán kívül, a m. egyetem, a tudom. akadémia s a kir. József-műegyetem egy egy tagjából álló bizott­ságnak a hely­színére leendő kiküldetését elren­delte. E bizottság május 12-én vizsgálja meg a bicskei csillagászati intézet vagyon­­i állapotát s jelentést tesz az ott levő tudományos eszközök felosztásáról. Ehhez képest az akadémia is fel­­szólittatik egy tag kiküldésére. — Az akadémia Jedlik Ányos rendes tagot küldé ki. Az egyetem kiküldötte Petzval Otto, a József-műegyetemé Sztoczek József. Az akadémia kiküldöttének, majh. és természettudományi bizottsága által adat utasítást. Ugyancsak a helyi, tanács, előrebocsátva, hogy a történeti régiségek fenntartására és meg­őrzésére ügyelő bizottságnak Magyarországon leendő felállítása iránt megkezdett tárgyalások végleges befejezése és a kérdéses intézet meg­alakítását czélzó szándék tettleges valósítása hosszasabb időt igényel, a dolog egyszerűsítése s az óhajtott siker könnyebb elérhetése tekinte­téből egyelőre felszólítja az akadémiát, nyilvá­nítsa véleményét az iránt, nem lehetne-e, egy kü­lön társulat felállításának mellőzésével a múlt évi jan. 10 én tartott akadémiai ülés határozata folytán£e­ helyre terjesztett alapszabály szerve­zetben foglalt teendők lényegét csak a m. aka­démia kebelében létező archeológiai osztályra ruházni ? továbbá , hogy az alapszabály-terve­zetben érintett költségek minő összeggel és minő alapból volnának fedezendők. Megjegyeztetik egyébiránt, hogy a kérdéses intézet felállítása iránti tárgyalások közben meghallgatott bécsi központi bizottság oda nyilatkozott, hogy a tudo­mány érdekében s az általános áttekintés végett, kutatásait Magyarországon az e czélra létező szakértő levelezők által jövőre is folytatni s e ku­tatások eredményeit közrebocsátani kívánja, mi a honfiak önálló működése mellett előnyösnek látszik.­­ Az akadémia archeológiai bizottsága hajlandónak nyilatkozott a helyi, tanács érintett megbízását magára vállalni, ha a tervezett alap­szabályok teljesen megtartatnak, s az akadémiai bizottság a történeti és műemlékekre ügyelő bé­csi központi intézethez hasonló országos ható­sági tekintéllyel ruháztatik föl Magyarországra nézve. S mivel az archaeol­ bizottság teendői és kiadásai ez által tetemesen szaporodnak: 2500 ftnyi évi költséget kíván a bizottság az ál­lamtól, mely ősziét a tanulmányi, sőt részben a vallási alapból is fedeztethetnék, miután az által egy részt épen a műtanulmányok kitűnőleg elő­­mozditatnak, más­felől pedig a legtöbb műemlék, melynek fentartása és javítása gondjaival a bi­zottság foglalkoznék, egyházi és cultus-tárgy. E jelentés hosszas eszmecserére adott alkal­mat. A bizottság előterjesztését csak a bizottság elnöke és egy rendes tag pártolá. Ellenökben sokan szót emeltek, elismerve a helyi, tanács nemes szándékát, de egyszersmind előadván, hogy a magyar akadémia, mint ilyen, más aka­démiákétól eltérő szervezeténél, s az eredeti ala­pítók szándékánál fogva, sem maga, sem a kebelé­ben működő bizottságok, sem most, sem bárminő más viszonyok közt, nem lehetnek kormányi­orgánumokká, már­pedig ilyenné válnék némi­leg az archaeol. bizottság, ha országos központi arch. bizottság hatáskörével és tekintélyével ru­háztatnék föl s állami segélyezéssel láttatnék el, minek folytán több betekintést igényelhetne az állam az akadémia legalább egyik bizottságának kezelésébe, mint a mennyit az alapszabályok értelmében eddig gyakorolt. Ez okból az arch. bizottság javaslata elvettetett s a tárgy maga, az országos központi archaeol. bizottság ügye, bő­vebb megvitatás s a teendők kijelölése végett az összes történelmi osztály elé utasittatott. Az aj földesúr.*) Regény. Irta Jókai Mór. (Folytatás.**) Az a hant, mely ide köt. És ha az élők elakarnák hagyni ezt a hazát, a halottak visszatartanák őket! Ankerschmidt akkor tudta csak meg, mennyi­re szerette leányát, mikor az a ravatalon feküdt már. Olyan könnyű azt kimondani: „elűzlek, kita­gadlak, elfeledlek! “ hanem aztán mikor ott van fehéren, némán, halottan, s zárt ajka szól: „feledj hát!“ akkor nehéz azt elviselni. Mint a kétszer kettő négy, olyan világosan be­bizonyítja azt az ész, hogy hibázott, vétkezett, méltó volt a bűnhüdésre: nem volt más megoldása az életnek; jót tett vele az isten, hogy magához vette, — de csak nehezen fekszik az emlék a szivén örökké, s évek múlva is visszahozzák az álmok az eltűnt alakot, s bizonyságot tesznek ró­la, hogy nem olyan könnyű elmúlni, mint meghalni. Szemébe mondja az álmodó az álomképnek : „te már­ nem élsz, meghaltál, láttalak eltemetni;“ nem ügyel az arra; újra eljön, tesz-vesz, mint szokta élve, ébren, s bele­avatkozik az élet dol­gaiba. Ankerschmidt nagy hivatalt vállalt, midőn le­ánya meghalt. *) A fordítási jog fenntartatik. **) Lásd a „P. N.“ 3. 4. 6. 7. 8. 9. 12. 13. 14. 16- 17. 20. 21. 23. 24. 25. 28. 29. 30. 33. 35. 36.37- 38. 40. 41. 44. 45. 47. 49. 53. 54. 57. 59. 61. 64- 65. 68. 70. 72. 74. 77. 78. 80. 81. 83. 85. 86. 87. 88. 89.90. 92 számait. Éjjelét nappalát ez foglalta el. Tudós doktorokat hozatott, kik a holttestet be­balzsamozzák ; művészeket, kik sírboltot építse­­nek neki; m­íg az el nem készül, addig nem lesz temetés. Maga jegyezte fel egy könyvbe mind­azoknak a neveit, kik a halottat meglátogatták, s albumot készített a levelekből, mik gyászjelentésére vála­szul érkeztek. Első helyen állt azok közt az öreg Garanvölgyié, másodikon Aladáré. Mikor a sírbolt tervet elkészíté az építész, ő maga indult ki annak alkalmas helyiséget keresni. Patak mellett, a zúgó ér mellett választotta ki leánya örök fekhelyét, a­hol a fűzfák úgy szeret­nek egymással susogni. A szomorú tüzek nagyon fognak ottan nőni. A patak mindig fogja dúdolni az örök álomdalt az aluvónak. A mely nap a sirbolt alapját elkezdék ásni, meglátogatta Ankerschmidt urat Garanvölgyiék használja. Elmondta a kegyes férfi, a mit isten rábízott, hogy a szomorkodókat vigasztalja vele, s azután áttért arra, a miért urasága küldé. — Nagyságos uram, a tekintetes Aladár urfi köszöntésével jövök. — Köszönöm. — Tetszik tudni, hogy az Aladár urfi indzsel­­lér. . . . — Tudom. — Ő ezt az egész határt össze-vissza mérte egy időben, csak úgy mulatságból, úgy, hogy azt is tudja, melyik ház esik magasabban, melyik alacsonyabban egész falu hosszant.­­Úgy? — Az ám.... Csodálatos, hogy ő azt is tudja, hogy a nagyságos ur kastélyának az erkélye épen egyenlő magas vonalban esik az öreg ur pádi­mentumával. — Szép. — De nem tocskálkodni jöttem én ide nagy­ságos uramhoz ilyen szomorú alkalmatossággal, hanem azért, hogy megtudjuk, miképen a nagy-­­­ságos ur kriptát méltóztatik épittetni az istenben boldogult Hermine tensasszony számára, s tud­tára esett Aladár urfinak, hogy a patak mentében tetszik építkezni; ő tehát azért küldött engemet ide, hogy erről beszélném le a nagyságos urat, mert azt a helyet, mikor a Tisza kiönt, két ölnyi magasan ellepi a víz, s a drága hamvakat el fog­ná seperni. Ankers Ifimidt csak ekkor kezdett rá figyelni. — Mikor a Tisza kiönt ? — Igenis. Minden ötödik—hatodik évben el szokta venni azt a részt. — De hiszen most új védgátaink vannak. — Nem érnek azok semmit. Nem mi csináltat­tuk. ... Elég az hozzá : az ér mellékét a föld árja felveszi, az nem sírboltnak való. Ankerschmidt kedvetlenül hallgatá ez ellenve­téseket, neki olyan kedvencz eszméje volt az. A lombos fűzfák a hűvös parton. — Azért a tekintetes ur azt az ajánlatot teszi, hogy ha nagyságod sírboltot akar emeltetni, tes­sék elfoglalni a nyirdomb napkeleti felét, mely­nek napnyugati oldalába a Garanvölgyi család sírboltja van építve. Az egészen száraz, vízmen­tes hely, s olyan szép ott a szomorú nyírfák alatt. Ankerschmidt megköszönte az ajánlatot, s el­fogadta. Tehát a szomorú nyírfák alatt! A domb egyik fele a régieké, a másik fele az uj földesuré. Ugyanazon fehér levelű fák susognak az ő halottja fölött, a mik a régen alvók szellemeivel már ismerősek. Egy hét alatt készen kellett lenni az épület­nek. A holtak sietsége nagy. Egy hét múlva ment végbe a temetés. Párosult abban a pompa és a gyász. Papok, énekesek messze földről; virágok a föld minden rónáiról; arany és selyem a koporsón, fáklyák és lobogó czímerek ; csak a köny telt ki hazulról. Ankerschmidt katona ember volt; katonának sírni emberek előtt nem szabad. Az ő szaván nem volt szabad megérzeni an­nak, hogy e hang most temetésre vezényel. Mikor a gyászmenet a sírbolt elé ért, mikor a koporsót leereszték az üregbe, mikor a nagy kőfedelet rábocsáták az üreg nyitására, mikor az utolsó Amen elhangzott fölötte, akkor Anker­­schmidt vette fel az első göröngyöt, hogy a sirdombra hajítsa. És ez a hant az, mely nem ereszt bennünket odább. Ez a göröngy tart bennünket idekötve, mely halottunkat takarja; ez a göröngy avatja fel a földet, melyet eddig csak tapodtunk, hazánkká, melyet térdelésünk szentel. Ez a göröngy magya­ráz meg mindent, a ki még ezt nem értette. E naptól fogva Ankerschmidt lovag bár­hová távozott volna is a föld kerekén, visszavonta őt egy hon, egy táj, egy domb, egy hant, a­mit meg holt leánya sírjára hajított. (Folytatása következik.) Különfélék. Pest, ápril 30. * Az első magy. biztosító társaság részvényesei­nek közgyűlése május 3 -án fog megtartatni. * A hivatalos lap jelenti, hogy azon volt cs. k. hivatalnokoknak, a kik Kraszna, Közép Szolnok és Zaránd vármegyékben, továbbá Kővárvidékén — egy szóval, a partes adnexae-ben — valanak alkalmazva, s disponibilitásba jutottak : fizetéseik egyelőre még f. é. sept. végéig kiszolgáltattas­­sanak. * A m. k. udv. kanczellária következő közren­deletet adott ki : Tapasztaltatván, hogy azon eljá­rás által, mely szerint a magyar- és erdélyországi bírói hatóságok által hozott határozatoknak Ma­gyar- illetőleg Erdélyországban leendő foganatosí­tása iránti hivatalos megkeresések, a m. udvari kanczellária útján intéztetnek rendeltetésük helyé­re, az oly­annyira kívánatos gyors igazságszolgál­tatás hátráltatik, és a perlekedő feleknek gyakran pótolhatlan érzékeny károsodás okoztatik, ezen hátrányoknak elhárítása végett, jövőre nézve az olyféle hivatalos megkeresvényeket érdeklőleg kö­­vetkezendők szolgálnak zsinórmértékül: 1) A ma­gyarországi bíróságok által hozott, s Erdélyben foganatosítandó bármily határozatok iránti hivata­los megkeresvények — ideértve a végrehajtási határozatokat is — azon erdélyi bírói hatósághoz lesznek egyenesen s közvetlenül intézendők, mely­nek területén az illető megkeresvénynek érvény szerzendő s viszont. 2.) Az erdélyi bíróságok által közvetlenül a magyarországi bírói hatóságokhoz intézett azon hivatalos megkeresvények, me­lyekben csupán kézbesítések eszközlése, egyes tárgyakra vonatkozólag értesítés s felvilágosítás adása vagy egyéb nyomozások megtétele szorgal­­maztatik, a megkeresett magyarországi bíróság által nem tekintve azon egyébként is lényegtelen formaság mellőzésére, h­ogy az illető megkeresés nem az udvari kanc­ellária útján érkezett,­­ azonnal és haladék nélkül foganatosítandók lesz­nek. Ellenben 3) az erdélyi bíróságok által hozott s magyarországi vagyont érdeklő végrehajtási ha­tározatok foganatosítása iránti megkeresések, a­mennyiben azok váltó ügyeket tárgyaznak, a pesti kir. váltó-főtörvényszékhez, egyéb ügyekben pe­dig a m. k. kanc­elláriához lesznek ezentúl is in­tézendők. * Miután a Teréziaváros népessége egyre sza­porodik , úgy hogy jelenleg már többre megy 40,000-nél, ily sok ember számára egyetlen tem­plom elégséges nem lévén, eme városrészben új egyház építése határoztatott el. Csak költség le­gyen rá; véleményünk szerint üdvösebb lenne előbb a lipótvá­rosi bazilikát befejezni. * A városház tornyának óráját éjjente légszesz­­szel világítandják. Nem tudjuk, fog-e e légszeszvilá­­gítás oly szépen sikerülni, mint a galvanicus vi­lágítás a dunaparti kikötőtornyok óráinál. * E napokban újból bebizonyító az állandó lánczhíd-társulat tisztelt igazgatósága a közön­

Next