Pesti Napló, 1862. július (13. évfolyam, 3715-3741. szám)
1862-07-01 / 3715. szám
— Pest jun. 30. A kegyesrendiek pesti nagygymnasiumában e tanév második felében az egyetemre megérlelendőknek írásbeli vizsgálataira juliushó 8- 10- és 12-dik napjai vannak kitűzve. A szóbeliek a nagyméltóságu m. k. helytartótanácsnak későbbi rendelkezésétől függenek. Ugyanazon gymnasiumba bejegyzett magántanulóknak írásbeli vizsgálatai július hó 13-dikán 10 órától kezdve, a szóbeliek pedig július 17-dikén 8 órától kezdve fognak tartatni. A gymnasium nyilvános növendékei, miután az írásbeli dolgozatokon átestek , folyamatban fognak nyilvánosan vizsgáltatni. Az első folyamat kizárólag a hittanra szorítkozik és julius 4-dikén kezdődik, 5 dikén folytattatik, végződik pedig 7-dikén ; a többi tantárgyakból 4 folyamatban tartandó nyilvános vizsgálatok julius 9 -étől ugyanazon hó 28 dikáig szakadatlan lánczolatban követik egymást, melyre a t. ez. szülök, rokonok, ismerősök és mindenki, kinek a nyilvános tanítás és nevelés szivén fekszik, a honi tanügy iránti érdek növesztése és az ifjúság nemes ösztönzése tekintetéből az igazgató és tanári testület által ezennel mély tisztelettel meghivatik. Szepesi Imre, igazgató-tanár. — Telegrafi tudósítás a bécsi,börzéről jan. 30. 5®/o metalliques 70.25. Nemzeti kölcsön 82.05. Bankrészvény 821. — Hitelintézet 218. 50. Londoni váltók 126.80. Arany 6.05. NEMZETI SZÍNHÁZ. Julius 1-re van kitűzve : „Sarolta“ eredeti regényes víg opera 3 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Jul. 1 -re van kitűzve: „Fogság és szerelem.“ Vigjáték. — „Megházasodtam.“ Vígjáték. A„P. Napló“ magász társörgönyei. Pétervár, jun. 30. Luders tábornok a hadsergi parancsnokságtól s helytartósági állomásától felmentetett s nyert sebe következtében egészsége helyreállítása végett szabadsággal elbocsáttatott. Constantin ahg az első hadsereg parancsnokává neveztetett ki. Trebigne, jun. 30. Múlt csütörtökön Dervis pasa és a montenegróiak között Rita-Diardine mellett jelentékeny összeütközés történt, az utóbbiak veszteségével; a halottak közt van a banjani helységelöljáró is. Politikai események. ANGOLORSZÁG, London, jan. 25 A kölni lap londoni levelezője írja,hogy mit előre megmondott,az bekövetkezett; a britt kormány Russel gróf általszóval tudakozódott Flahault franczia követnél, ha vájjon nem lenne-e lehetséges, hogy a mexikói további vérontások megelőzése tekintetéből Anglia az ő jó szolgálatait felajánlaná? A franczia követ ezen, minden lehetté gyengédséggel tett kérdezősködésre azt válaszolta, hogy kormánya sokkal mélyebben avatkozott a dologba semhogy bár minő közbenjárási ajánlatra is hallgathatna. „És könnyen megfogható — folytatja a levelező. —• A franczia császárnak békét kell diktálnia mexicóban minden áron — s hogy erre — ha pénzzel és emberrel nem fösvénykedik, képes is leeni, ez iránt nem igen kétkednek, azonban az ilyen eredményért hozandó áldozatokról Páriában, legalább a nagyközönségnél, nem igen látszanak tiszta fogalommal bírni. Vera Cruz, hova az erősítések összegyülekezése kitűzve van, egész September közepéig valóságos lázbarlang, mely a franczia csapatokat, ha csak három napig időzzenek is ott, meg fogná tizedelni ; az egészségesebb légtartalmú Tampico pedig hajózási nehézséggekkel bír. A császár a két rész közül bizonyosan a kisebbet fogja választani , de nem hihetjük, mit újabban Párisból jelentenek, hogy az erősítési csapatok elindítása egész septemberig elhalasztatott, mert ezen idő elegendő lenne arra, hogy a minden segédforrásoktól elmetszett Lorencez tábornok, körülvésetve ellenségeitől, oly kapitulatióra kényszeríttetnék, minőre a császár derék hadseregét semmi esetre sem kárhoztathatja. E tekintetben tehát a császári kormány nem tehet mást, mint ha a sárgaláz adóját már most beletudja a küldendő csapatok emberszámába.“ A „Daily II.“ pedig az Aldunára tekint, s a belgrádi eseményeknek szentel egy hosszasabb czikket, melyből mi ismertetés végett a következő sorokat emeljük ki. „Az európai vagy — valóban szólva, az ausztriai Törökország keresztény néptörzseinek egyetlen védője sem kívánja, hogy azok a szultán főursága alól egészen függetlenittessenek, s birodalmától végkép elválasztassanak, s hogy eként a szomszédos keresztény hatalmak birtokvágyának tétessenek ki. „Hanem ha a keresztény népségeknek érdekükben van, hogy a hajdani kelet-római birodalom alkatrészei együtt tartassanak, akkor keresztények és törökök úgy helyzendők el egymás mellett, hogy a két faj és két vallás közti kölcsönös elkeseredés semmi táplálékot se nyerhessen. „Fő oka annak, hogy a Dunafejedelemségek Cousa alatt békében vannak, s semmi ellenségeskedést sem szítnak a török ellen, abban keresendő kétségkívül, mert ott semmi török hivatalnok, sem katonaság a néppel nem érintkezik, sem jelenlétével azt nem ingerli. A porta csak nem rég hagyta Moldvát és Oláhországot magukra, s a moldva oláhok jól tudják, hogy a török főurság sokkal könnyebben viselhető el, mint lenne az orosz vagy osztrák. „Belgrád vára nélkül ugyanezt mondanák a szerbek is. Hanem ezen vár, melynek helyőrsége gyakran nyittatik, s parancsnokai többnyire kérdéses elővigyázatos képességűek, folytonos alkalmat szolgáltatnak a lakossággali viszálkodásra. A törökök belgrádi elszigeteltségüknél fogva szintén ingerlékenyekké válnak. Vallási buzgóságuknak igen sok példája van. Mr. Fonblanque britt consulnak megtámadtatása, s az aljas mód, a hogy vele a várbeli katonák bántak, még fris emlékezetben vannak. Oly erőszakosság, melyet a britt kormány, vagy O sir Bulwer kissé könnyen vett. „ Ab d u l-A z is az udvaránál meghatalmazott franczia követnek első kihalgatásakor Algírnak megszállva tartását oly hangon panaszlá, mely ezen diplomatát egész csodálkozásba ejté. De még inkább csodálkozott, midőn megérté, hogy azultán ezen megszállást egy egészen uj eseménynek tartja, mert egész az utolsó pillanatig azon hitben ringatták, hogy Algír a török birodalomnak elválaszthatlan és valóságos része. Ha a szultánnak ily értesülései voltak Algírt illetőleg, gondolható, minő eszmékkel látták el Szerbiára vonatkozólag. „Belgrád várát eredetileg Ausztria támadásai ellen építették. (Nem első eset, hogy a világváros journalistái néptörténelmi járatlanságukat bizonyítják. Szerk). De Ausztria most inkább fél attól, hogy a szerbek Dél-Magyarország szláv lakosait szövetségekbe vonhatják, mint Törökország attól, hogy Ausztria részéről megtámadtatásnak lehetne kitéve. Belgrád tehát, mint vár, egészen felesleges. A kérdés rendkívül komoly, s ha Herczegovina felkelne, Montenegro végleges magatartásából Szerbia felkelése is következnék, ez esetben a portának nagy katonai, s mi ennél fontosabb, nagy pénzügyi áldozatokat kellene tennie. Ha azon vidékeken a láng egyszer kigyult, lesz gondja Orosz- és Francziaországnak azt tovább szitani, midőn aztán Anglia tanácsa és jó szolgálatai — minden, mit adhat — tán képtelenek lesznek a gyuladást eloltani.“ — Lord Brougham elnöklete alatt június 24-én tartatott a London Towernben egy meeting, melynek tárgyát a rabszolgakereskedés képezte. Az ősz elnök kiemelte megnyitó beszédében, hogy már 60 esztendővel ezelőtt szólott e helyen ez ügyben, mely ma már — hála a gondviselésnek, többé nem üzlet, hanem bűn. Több szónok megrovó beszédet tartott a spanyol kormány ellen, hogy ezen aljas üzletet folyvást támogatja. — Közelebbi számunkban terjedelmesebben ismertettük az angol alsóháznak jan. 24-ki ülését, melyben Lewis hadügyminiszter a párterődítések folytatására 1,200,000 fontot kért, amely ellen Osborne egy jobbítmányt nyújtott be, hogy ezen erődítések helyett inkább a vértezett hajók szaporíttassanak. Ezen fontos kérdés hét egész órai vitát vett igénybe, mely idő közben a ház legjelesebb szónokai nyilatkoztak az okok iránt, melyek ezen erődítési költségeket parancsolják. Ismételve lelepleztelek a franczia félelmes hadi erő vizen és a szárazon, melylyel szemben, s közel szomszédságában Angliának,csupa gazdálkodási viszketegből, vagy elbizakodásból viszamaradnia nem lehet. Palmeston lord is inditatva érzé magát a kérdéshez szólni, s midőn a két nyugati nemzet szövetségét elemezve ezen mondatott emelte ki nyomatékkal: „Paribus se legibus ambae Invictae gentes aeterna in foedera mittunt“ oly meglepetést idézett elő,hogy egy — ezen ülésben jelen volt hazánkfiának tudósítása szerint,az egész ház, melynek tagjai még ily teljes számmal meg nem jelentek, mintegy megdöbbenve, elfeledd a szokásos hear hear tetszés-nyilatkozatot, s akaratlanul forditá szemeit Napoleon herczegre, ki a franczia követ, Frahau 11 gróf társaságában a karzaton hallgatta a szónokokat. Napóleon herczeg szemeit hasonlag a ház tagjaira meresztette — a két római angol módjára. Senki sem nevetett, de a franczia herczeg alkalmasint kárörömmel gondolta, hogy Palmerston még ravaszabb akar lenni hatalmasabb bátyjánál. FRANCZIAORSZÁG. A törvényhozó testület 26-iki ülésében a mexikói kérdés igen szép vita tárgyává lett, mely ezenkivül új világot vetett ezen kérdésnek azon részére, mely a franczia kormány további szándékait illeti. Egyik legkitűnőbb szónok, Favre Gyula, hosszú és szép beszédeiben a kormányt felszólítja, adjon felvilágosítást a mexikói kérdésben, melyre nézve a franczia közönség s Európa homályban van. E fölvilágosítás szükséges mind az expeditió valódi czélja, mind a franczia csapatok mostani helyzete tárgyában, s végre a megszavazott költségek hová fordítása iránt. Szónok visszamegy ez ügy némely korábbi körülményeire, s azon tanácscsal végzi beszédét, hogy Francziaország vonja ki magát minél előbb ezen vállalatból, melyben Francziaország érdekei csak másodrendű szerepet játszanak. E nagy hatást tett beszédre a kormány nevében Billa ült, tárczátlan miniszter válaszolt. Hosszan terjeszkedett ki a londoni egyezést közvetlenül megelőzött és nyomban követett eseményekre és viszonyokra, s számos idézetekkel, melyek nagy részét eddig ismeretlen okmányokból olvasó, bizonyította, hogy Francziaország elejétől végig hű maradt azon feltételekhez, melyekre a szövetségesekkel közösen aláírt szerződés kötelezi; hogy e szövetségesek előtt soha sem volt titok Francziaország czélja, s ezek forma szerint csatlakozának a nézetekhez, melyeket oly nagyon elkárhoztat tett visszavonulásuk az orizabai értekezlet után. — Midőn a miniszter egyfelől nagyon kikelt bizonyos hírlapi levelezők rágalma ellen, a mi a túlságos pénzköveteléseket illeti, — mely követeléseket Favre Gyula is a legnagyobb szigorral ítélt, másfelől kielégítő a közvéleményt azon nyilatkozattal, hogy egy bizottság fog megvizsgálni s illő határok közé szorítni minden pénzügyi kérdést. A miniszter egyébiránt kijelenti, hogy az expeditióra nézve a fődolog nem Maximilian hg trónra emelése volt, hanem elégtétel verés Mexicón. Ami a miniszternek a franczia politika további czéljaira vonatkozó részét illeti, itt következik : „Egy utolsó utasítás küldetett Mexicóba, uraim, melynek jelleme mélyen érdekli a házat, az országot és Európát. Egyenesen a császártól származik az, akkor, midőn elfogadtuk azon elszigetelt állást, melybe szövetségeseink eltávozása hozott. Czél volt, hogy általa bizalmat, elszántságot nyerjenek a harczra katonáink, felhatalmazottaink pedig lássák a vonalat, — melytől eltávozniok nem szabad. — A császár ezt írá Lorencez tábornoknak : Érdekem, származásom, elvem ellen van, hogy bárminő kormányt erőltessek Mexicóra. Válaszsza magának Mexico azon kormányformát, amely neki tetszik. Csak a viszonyainkban való őszinteséget kívánjuk tőle; csak egyet óhajtunk — s ez eme szép ország boldogsága egy állandó és rendes kormány alatt. (Általános tetszés). „így, uraim, kezdettől végig semmi habozás nem volt a kormány politikájában............ „íme, most szemben állunk az ellenséggel. Mit leszünk teendők ? Nem megütközés nélkül hallok fejtegettetni egy programmot. Alkudozni kell Mexicóval, s aztán visszavonulni — mondják. S minő szerződést nyerhetnénk Mexicótól ? Ígéreteket — nemde ? Tudjuk, mit érnek Mexicó ígéretei. Visszavonulni, midőn már franczia vér folyt, midőn Francziaország becsülete van ez ügybe avatva, midőn minden franczia idegzete megrázkódnék ily gyávaság miatt, ez az igazi szó, (helyeslés), midőn hazánkfiait egy méltatlan kormány zsarolja. Hogyan? Ama franczia zászló, mely legyőzi a legfényesebb zászlókat, melynek dicsősége bejárta egész Európát, becsület nélkül vonuljon-e vissza Mexicóból ? ... . Azt mondják önök, nekünk Mexicó nem ellenségünk, csak adósunk. De ha az adós nem akar fizetni, s bántalmakkal válaszol, csak isten és a hatalomkar lehet bíró. Feledik önök, hogy már huszonöt év óta tűrünk, hogy minden amerikai nép szeme rajtunk függ, s ha azt látják, hogy a franczia kormány a nélkül vonul vissza, hogy ezért ért volna, vissza kellene vonulnia egyszersmind minden francziának, ki az uj világban lakik — odahagynia érdekeit, önérzetét, s zászlóink farkán szaladjon. (Helyeslés). Becsületünk van kérdésben, szükséges nekünk az elégtétel. — Tűnjék el a földről e mexikói kormány Francziaország lehelletére, vagy öltsön oly szilárd alakot, mely jövőre biztos kezességet nyújt. Nem oly kormányt akarunk ott fölállítani, mely csak az idegenek kegyelméből él, pénzbeli elégtétel kell nekünk, kárvallott hazánkfiaiért, katonai elégtétel hadseregünk becsületéért, s diplomatiai elégtétel Francziaország méltóságáért. Ha ezt meg nem nyerjük, ha a mexikói nemzet annyira leélte magát, hogy a törvényességre és rendre nem bir újjászületni, magunk teszünk igazságot, s oda hagyjuk aztán balsorsának. De ne kétkedjünk e háború jogosságában. Mondjuk igazságosnak, szükségesnek, jogosnak, s katonáink tudják meg, hogy valamint a császár, úgy önök is részvéttel kisérik őket, hogy az egész ország mellettük van, s hogy Francziország zászlója meg nem szűnik soha a jog, igazság, civilisatio és szabadság zászlója lenni." (Hangos éljenzések.) OLASZORSZÁG. A turini képviselőház jun. 25-ki ülésében megszavazta a sorozási javaslatot mely szerint évenkint 45.000 ujoncz állítandó. A hadügyminiszter ez alkalommal érdekes adatokat mondott el az olasz hadseregre nézve. A hatályban levő törvény szerint a hadsereg állani fog a tizenegy évi első cathegoriából, s az évenként besorozandók száma 45,000-re van téve. A miniszter szerint e törvény teljes életbelépte idején az egész hadsereg létszáma 380,000 ember lesz. A második cathegoria, mely csak öt évi szolgálatra terjed, magában foglalja a lakosság egész többi részét, kivéve a törvény meghatározta kivételeket. Ezen cathegoriának öt évi öszszes eredményét 200,000—220,000 emberre lehet becsülni, így Olaszországnak 600,000 rendes katonája lesz, s nem megvetendő szám. A franczia rendszer vitetik be, mely szerint a katona csak gyakorlatokra szólíttatik be, s azután családjához visszabocsáttatik, csak háború idején szolgál állandóan. Petiti tábornok szerint egy rendszer sem ad ily számos és rendszeres katonaságot. — Musolino egy 24-ikén tartott beszédében igy nyilatkozott, mint a „Triest. Ztg.“-ban olvassuk : Elegendő e 200.000 ember Ausztria ellen ? Ausztriát hadserege teszi erőssé. A várnégyszögön, hegyeken, folyókon nem aggódom. A bécsi szerződések értelmében a német szövetség garantírozza Ausztria német birtokait, de nem a többit. De én nemcsak Velenczét szeretném elvenni Ausztriától, hanem Tirolt, Dalmatiát és Istriát is. Mind Olaszországhoz tartozik, ahol olaszul beszélnek! Hogy a szükséges pénz meglegyen rá, Musolino pénzt szeretne veretni minden ezüst szentből és madonnából, ami 200 millió frankot adna. A gyűlés végén tett azon indítvány elfogadtatott, hogy a nemzetőrség mozgósítását siettesse a kormány. Az ide vonatkozó törvényjavaslat Garibalditól származik, s amint a „Sch. C.“ írja, 220 nemzetöri zászlóaljra vonatkozik. A tengerészügyminiszter 4 új pánczélos fregatte építését rendelte el. Az 1863-ra szóló budgetet a minisztérium elő fogja terjeszteni a mostani ülésszak vége előtt. Ami az idénre szóló ideiglenes budgetet illeti, mint múltkor említek, a parlamenti bizottmány nem akarja hat egész hóra megszavazni, s kijelenté , hogy nem tekinti politikai kérdésnek. Azonban a minisztérium kabinet kérdésnek tekinti az ügyet, s ha a parlament hat hónapra meg nem szavazná, atazt föloszlatja, hogy a nemzetre hivatkozzék. A parlament, melyben a minisztériumnak igen nagy többsége van, kétségkívül meg fogja szavazni a hat hónapot, s a bizottmány nem ér célt. Az ezt illető vita heves lesz alkalmasint, mivel a minisztérium politikai kérdésnek fogja nyilatkoztatni az ügyet s a baloldal aligha elmulasztja az alkalmat a heves megtámadásra. A turini képviselőház 24-diki ülésében a külügyminiszter három nemzetközi szerződést jelentett be. Az első a Tessin canton és Lombardia közti határszabályozást illeti, véget vetendő egy pernek, mely rég óta függőben volt; a második a Törökországgal kötött telegrafi szerződés, melynél fogva tengeralatti sodrony fog letétetni Otranto és Vallena közt, d e szerződés kelt 1862. jan. 16. A harmadik a Franczia- és Olaszország közötti nemzetközi vasutat tárgyazza, melyet Savoyának és Nizzának Francziaországba tett keblezése indokol. Kelt az 1862. máj. 7-kén, Párisban, s ratificatiói jun. 7-ikén cseréltettek ki. Ez utóbbi szerződés értelmében a Susától Modaneig építendő vasút költségeit a két állam viseli, mindenik a maga területén történendő építés költségét hordozván. A MontCenis alatti tunnelt az olasz kormány vizeti ki, s annak költségeit oly formán osztják meg, hogy a tunnelnek Bandonéche felől eső felét az olasz, a Modane felőlit a franczia kormány fizeti. A franczia kormányra eső rést 19 millió frankra becsültetik. A tőke csak a munkálat befejezésével fizettetik le. Addig Francziaország csak ötös kamatját fizeti évenként. Az olasz királyság elismerése tárgyában a „Patrie“-nak írják Turinból 24-ről, hogy ez elismerést Oroszország hivatalosan jelenté az olasz kormánynál előlegesen, s hozzátette, hogy nem sokára külön nagykövet fogja ünnepélyesen megvinni ez elismerést. A turini „Correspond.“ igen hiteles forrásból értesül, hogy a porosz miniszterelnök ezt elente a berlini orosz követnek , Ő előterjeszté Olaszország elismerését a miniszteri tanácsban, s a minisztérium saját meggyőződése szerint kimondd, hogy Poroszország nem sokára követni fogja Oroszország példáját. Egy 25-ről szóló turini sürgöny szerint a porosz követ aznap reggel hosszú kihallgatáson volt Victor Emánuel királynál, s palotájába viszszatérvén, futárt indított Berlinbe. Tudni vélik, hogy az olasz király kiegyenlíté az utolsó nehézségeket is, melyek az olasz királyságnak Poroszország részéről való elismerését akadályozák. Azonban e tény csak néhány nap múlva lesz hivatalossá. — Oroszország annyival alkalomszerűbben sürgeti a berlini udvar beleegyezését, mivel néhány hónappal ezelőtt Poroszország kijelente, hogy szándéka elismerni az olasz királyságot, s csupán azt hozta föl mentségül, hogy e lépést el kell halasztani bizonyos egyezés miatt, melyre e tárgyban a sz.-pétervári cabinettel lépett. Akkor, úgy látszott, Oroszország hátrált. Most a szerepek meg vannak cserélve. Azonban alig hihető, hogy a porosz kormány tovább habozzék . Turinban átalános a hit, hogy néhány hét választja el legfeljebb az orosz és porosz elismerést. Június 24-ikét, a san-martinoi, azaz solferinoi ütközet évnapját fényesen járták meg Turinban. — A „Patrie“nak írják Rómából . Sokat beszéltek arról a lapok,hogy a Bourbon-családnak legalább egy része eltávozik nemsokára. Azonban, mind levelező, más mozgalmat nem vett észre a Quirinálon, mintt hogy sok idegen s köztük sok franczia pap ment oda, hogy H. Ferencznek és Mária Sophiának hódolatát lába elé tegye. — Ugyanezen lapnak írják Nápolyból 21-ről: Új év óta a rablók valódi veszedelmei voltak a posta kocsiknak. Öt hónap alatt 23 rablás történt a posta kocsikon és futárokon. Petitio készül Nápolyban a minisztériumhoz, hogy e tárgyban intézkedjék. A rablókat erélyesen üldözik az Abruzzákban. Puglia tartományában pedig újra nagyobb mértékben kezdenek pusztítni. Basilicatában Montemilone erdőben a magyar huszárok jun. 16-kán egy huszonhét főből álló lovas rabló csapattal ütköztek meg, kiket Enrico la Morte vezérelt. A huszárok egy ügyes fordulattal egy völgyben körülvették őket, s tizennyolcat vágtak le,közülök, köztük a rablóvezért is. Két rablót elfogtak elevenen, kik Venosában agyon lövettek, s jövő kedden fog Varsóba, elutazni. Stíderstick kapott lősebe következtében visszatér Pétervárra. — Páris, jan. 29. A Miros-féle perben hozott ítélet cassáltatott. A mai Moniteur a következő mexikói híreket hozza : Marquez 18-kan 2000 emberrel Lorencezhez csalatkozott, azon 1500 főnyi mexikói előcsapat, mely e mozdulatot meg akará akadályozni , a francziák által majdnem teljesen megsemmisíttetett. A Moniteur reméli, hogy a várt hivatalos tudósítások e híreket megerősítendik. — Turin, jan. 28. A költségvetési bizottmány kijelente, hogy az általa javasolt módosítások czélja tisztán adminisztratív. A kamrátó azt kívánta, hogy a politikai kérdést ne vitassa. A kamra az ellenkezőre határozta magát. Általánosan hiszik, hogy a minisztériumnak nagy többsége leend. — Pétervár, jan. 28. Egy császári rendelet egy új egyetem fölállítását rendeli el Odessában Új-Oroszország számára, egy második rendelet pedig engedélyt ad vasútépítésre Pétervártól Oranienbaumba a kikötőig. , — Páris, június 27. este. A „Patrie“ írja: Állítják, hogy több nagyhatalmasság követei értekezletre gyülendnek össze julius hó folytán a szerb ügyet iletőleg, Konstantinápolyban. — Mostar, jun. 26. Dervis basa Bileket nehány nappal ezelőtt odahagyá, s Grahoviczán át két hadoszlopban nyomulván, Brihováczot és Recsant bevette, s főhadiszállását Dirbán ütötte fel. — Uj-York, jun. 18. A confoederáltak 14-kén Richmond előtt megtámadták az unionistákat, szétrombolák a távirda-sodronyokat, a vasutat, s aztán baj nélkül visszahúzódtak. — Hire jár, hogy Granadában a Missisippi mellett 65,000 szakadó van öszpontosítva. Beauregard hadseregének egy része Kolumbushoz közel áll. Batonrouge szomszédságában harcz volt, ismeretlen eredménynyel, és James Islandnál szintén; ennek eredménye határozatlan. Fremont hadserege Shenandoa-völgyben hír szerint nagy szükségben van az élelmiszereket illetőleg; helyzete veszélyes. Jackson tbk erősbitéseket kapott. A congressusban átment azon bili, mely a rabszolgaságot az unió valamennyi tartományában megtiltja. Távirati jelentések. — Prága, jun. 29 este. A már teljesen elkészült cseh nyugati vasutvonalon az első mozdony ma szerencsésen megérkezett Prágába. — Berlin, jun. 29. A lengyel határokról jelentik mai kelettel, hogy Konstantin nagyhg Gáti peste. Pest, június 30. Mind valószínűbbé lesz, írja a „Scharf’s Cor.“, hogy elfogadtattatik Francziaország indítványa, mely szerint a konstantinápolyi követ-értekezletre kellene bízni a török szerb viszály kiegyenlítését, habár a konstantinápolyi olasz követnek a nevezett értekezletekre való meghívása még függő kérdés, s általán ez akadály miatt nem lehetett foganatosítni eddig az indítványt. Ez ügygyel minden esetre szoros kapcsolatban áll, hogy Oroszország oly gyorsan határza el az olasz királyság elismerését, s hogy Nigra lovag, az olasz kormánynak eddig párisi képviselője, közelebbről konstantinápolyi nagykövetté fog kineveztetni. — Párisban nem vonják kétségbe, hogy Franczia és Oroszország egyértelműleg támogatni fogják a szerb fejedelem abbeli követelését, hogy Belgrád vára leromboltassék. Mondják, hogy a nevezett két hatalmasság már a múlt év végén egyetértett e tárgyban, Mihály fejedelemnek egy benyújtott emlékirata nyomán. Minő szerepet fog vinni Ausztria? — bajos megmondani, írja a párisi levelező. Hübner urnak, úgy vélik, az van utasításul adva, hogy Belgrád ezen feladásáért a török számára biztosítékot kell adniok a szerbeknek. A „Szrbobrán“-nak táviratilag jelentik: Dubrovnik, jun. 14. 26 án — június 12. 24-én legvéresebb ütközet történt Czerkovnicze és Luzsicza közt. A törökök megtámadták a czernagorai sánczokat, de visszavezettek , és eljutottak Spizba , 5000 holtat maguk után hagyván. Az „Indep.“ nem rég írt azon lehetőségről, hogy Spanyolországot Olaszország fogja helyettesíteni a mexikói expeditióban. Egy másik levelezője, bár határozott tényt nem tud, hajlandó hinni, hogy ez ügyben folynak az alkudozások. Nem érdektelen úgymond egy körülményt fölhozni a múltból. Bizonyos, hogy a mexikói expeditió kezdetén Ricasoi ürügyül hozta fel az olasz alattvalóknak Mexicóban szenvedett kárait arra, hogy az olasz kormány is küldjön egy fregátot a mexikói partokra. Thouvenel úr nem tanácsolta e fellépést, mert így Olaszország nem igen játszott volna magához méltó szerepet Amerikában. Valószínű, hogy az akkor visszautasított ajánlat most jobb fogadtatásban részesült. Ugyanazon tudósító szerint minden volt Garibaldi csapatbeli Turinba hivatott, bárhol tartózkodjék jelenleg. Állítják, hogy új expeditió van készülőben. — Przyluski poseni érsek, római útjából visszaérkezvén, clerusa és hívei által nagy kitüntetéssel fogadtatott. Az érsek beszédes magatartása Berlinben nagy figyelem tárgya, hol visszatetszett az is, hogy a főpap, nem mint a többi püspökök, Triestet elkerülve, Páris felé utazott vissza, hol érintkezett a lengyel emigratióval, s a „feltámadási egylettel“. ■— A londoni kiállítás franczia biztosai Napol eon herczeg tiszteletére a kiállítási épület éttermében lakomát rendeztek , melyen Granville gróf a császár egészségére poharat emelt ; a franczia lapok kiemelik, hogy a gróf tiszta franczia nyelven szólott. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmord. . . •^r«k2ím,di„,4.S"J’‘t"room . ,1515 5To J'LU*t i Tiszaridckl mpáljin. tiózMO*«" ««bonaér«k Nyugati vaspálya .... 157 25 157 50 Orosz imperialok .... 10 45 10 48 Bécs. Érkezés 7 óra — perez este. Szolnok ind. 5 óra 9 perez délután. Sziszek—Zimony : hétfőn 5 ór. regg. n Pozson jun. 27. 4' 2' 0 fel. Tiszai vasút............................ 147 - 147 - Ezüst........................................ 125 - 125 60 Zimony-Sziszek: esti t. 126. délben. Temesvár, jun. 25 2' 40 0 fel.__| Bécsi börze junius 28. Adott Tar- Adott Tar- ' “ t,--, r?;-r“T'. : : : : 85 BiSSSSU«.'S? : SS % nemzeti kölcsön ... 82 30 82 40 Salm „ 40 „ . 39 25 39 50 D, , ... é*^-T*“e8V,k‘, , Szolnok. Ind. 10 óra 27 perez reggel. Linz—Bécs: naponkint 7 órak. regg. Alsó-ausztriai m&rti Suly Tfg: Le*' 839-ki sorsjegyek . . . . 123 - 124 — Pálffy „ 40 „ . 38 10 38 25 §áest °l. 7 óra 45 perez reg. 8 óra este. P.-Ladány, ind. 1 óra 26 perez délután Bécs-Pest: naponkint 6V. ór. regg. ° font al.DJ 854-ki „ .... 92 75 93 — Clary . 40 „ . 36 50 36 75 ár, EJf?dulÁs 1 ó. 20 ?• d‘ 1 ó‘48 P- tífj- Debreczen, ind. 3 óra délután. Pest—Konstantinápoly : szerdán 6 szerint Ezerint ár o. é. 860 ki .............................. 92 10 92 30 St. Genois gróf 40 „ . 38 - 38 25 5 ? £ “• 1 óra,27 p. reggel. Tokaj. ind. 5 óra 25 perez délután. órakor reggel. ------' 77~7~~------- --------—** Földtehermentesítések. Budai 4n „ . 37 — 37 25 97segléd. Elmomlás 8 óra 9 p. d. u. 9 óra 7 p. regg. Miskolcz. ind. 7 óra 19 percz este. Pest— Zimony, hétfőn, szerdán éa Buza- bánság! . . . — — Magyar.................................. 71 75 72 25 Windischgrätz hercz. 20 p . 22 75 23 Szeged. Indul 12 óra 17 p. éjj. 2 óra 7 p. délut. Kassa-Miskolcz-Debreczen-Czegléd. szomb. 6 órakor reggel. » bánáti . . . 84- 87 4 65 5 25 Bánsági, horvát, szláv. . . 71 — 71 50 Waldstein gróf 20 p . 24 50 24 75 Temesvár. Érkezés 4 óra 46 p. reggel. Kassa ind 5 óra 26 percz reggel Pest—Mohács, naponkint 6 ór. regg. ” tiszav. . . .~ Erdélyi.................................. 70 50 71 — Keelevich gróf 10 15— 15 25 Temesvár—Bécs. ^aBsa. ma. 6 óra perez reggel. Pest-Paks • nanonkint 4 órak dfu » tiszav. uj . . 83—87 4 60 5 25 Elsőbbségi kötvények Keglevich gróf „ • » 15 Temesvár. Elindulás 10 óra 32 p. éjjel 10 óra 4 p. reg. Miskolcz. md. 7 óra 57 percz reggel. Pest-Paks. naponkint 4 órak. d. u. fehérvári uj . 83 -84 4 70 4 80 5% Lloyd ...... 90-91- Váltók (devisek) Szeged. Elindulás 2 óra 25 p. reg.2 óra 37 pdély. Tokaj. md. 9 óra 35 percz reggel Felfelé: bácskai ut 83 - 84 4 60 4 70 5% Dunagőzhajózási . 98 - 99 - három hónapra Czegléd. Elindulás 6 óra 29 p. „6 „ 31 „ „ Debreczen. ind. 12 óra 12 perez dél. Bécs-Linz: naponkint 6 órak. reg. Kftazercs . . . . 76_78 3 20 3 25 Bank záloglevelei 12 hónapra 99 50 100 - a .a Pest. Érkezés 8 óra 45 perez reg. 8 37. este. ind. 1 óra 45 perez délután. Pest-Bécs: naponkint. órak. este. rozb (uj) . . . 77_78 3 10 3 20 Részvények Amsterdam (100 doll. írt . . 107 76 108 - Érsekújvár. Kiindulás 1 ó 50 p. d. u. 1, 3 , éjjel. Szolnok-md- 4 óra 44 percz délután. Paks-Pest: naponkint sor. reggel. Árpa.sörfözésre . 68-70 2 40 2 50 Hitelintézeti. . . 218 60 218 80 103 188“f" l 107 10 107 30 Béc. Megérkezés 6 óra 33 p este. 6 „ ~ Mspök-Ladány Nagyvárad. J ? » * £ Nemzeti bank...................... 887 - 829 - Hamburg (100 M. B.) . . 94 75 95 - A deli vas palyan. P.-Ladány. érk. 12 óra 54 perez délben. pénteken 12 órakor éjjel. ' 79^ III III Escompte bank...................... 626 - 628 - Londong ( 10 L. St.) . . 127 - 127 20 Buda-Kanizsa. /Stf Orsova-Pest: pénteken viradatkor. Kukoricza. .. 79-83 50 60 3175 Lloyd. ...................... 225 - 230 - Prus (100 frank ). . 50 30 50 40 Buda. Elindulás 6 óra 30 p. reggel 5 óra 15 p. este. Czeel5 d érk. 5 óra 41. percz délután. Galacz—Pest: szombaton reggel. b-k1„: J ' ' ' _ g «n « 10 Dunagőzhajózás...................... 434 - 436 „ , Sz.-Fehérvár. Ind. 8 óra 43 p. reg?érk. 7 óra 20 p.este: Czegléd-Arad. AIT 11 . fele 8................... J 80 3 10 gesti lánczhid...................... 399 — Pénznemek. Kanizsa. Elindulás 1 óra 43 p. d. u. érk. 3 ó. d. u. Czegléd ind. 9 óra 42 perez délelőtt. a A „ , Paszuly • • • • 4 4 Éjszaki vaspálya .... 2020 2022 Korona................................. 17 50 17 55 Székes-Fehérvár Béc. Szolnok, ind. 10 óra 40 perez délelőtt. Szeged-Zimony: szerdán 6 ó. regg. Rapcze, őszi . . . _ _ Allam vaspálya . .... 255 - 255 50 Császári arany...................... 6 07 6 09 Székes-Fehérvár. Indul 9 óra 15 p. reg. Csaba. ind. 1 óra 22 perez délután. Zimony-Szeged : vas. 12 ó. délben. „ téli ... Dán vaspálya...................... 285 — 286 — Napoleons d’or...................... 10 14 10 16 Uj-Szőny. Elindulás 1 óra 30 p. d. u. Arad. érk.. 3 óra 3 percz délután. A Száván Duna vízállás Pesten jun. 28. 9' 100 fel