Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)

1862-09-02 / 3767. szám

201-3767 13 ik évi folyam. Kedd, sept. 2.1862”. Szerkesztési iroda : Ferencziefe tere 7-ik szám , 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény K 1 a d 6 ■ h t V S t » 1 I Előfizetési föltételek­­ a szerkesztőséghez intézendő. Ferencsiek terén 7-dik szám földszint. Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordva . Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo- A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadása körüli Félévre . . 10 írt 50 kr. a. é. gadtatnak el. panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Évnegyedre ... 6 frt 25 kr. a. é. Hirdetmények díja : 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegdij külön 30 njkr. Magánvita 6 hasábos petit-sor 25 njkr. Előfizetés nyittatik „PESTI N NAPLÓ“ September - decemberi 4 hónapos folyamára 7 forinttal. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. PEST, September 1. 1862. □ Két Garibaldi vezet szabad csapato­kat ; egyik J­ó­z­s­e­f, a másik annak fia, M­e­n­o 11­­. H t tehát azon táviratok igazak, melyek Garibaldi megsebzését, és seregestől elfo­gatását jelentik, még akkor is, magában véve, lehetne arról vitatkozni , hogy vál­jon az idősb, vagy az ifjabb Garibaldin történt-e ily baleset ? De föltéve a hít valóságát, a körülmé­nyek egyetemesen arra mutatnak, mi­kép azon fogoly, kinek szerencsétlenségét a párisi börze augusztus 30-kán a r­e­n­­t­e­k erős áremelkedésével idvezte, nem lehetett más, mint azon öreg idealista, ki egykor két királyságot adott Victor Ema­­nuelnek, s most a miniszterek minden kiáltványai és haditörvényszékei daczára sem akarta el­hinni, hogy az olasz király nem az ő ügyét pártolja. Ő az ellene küldött vezérek tétovázását elvnek képzelte, nem pedig készületlen­­ségnek és megdöbbenésnek, s minthogy a Piemonthoz csatolt részekből a tisztek közül számosan lemondásukat adták be, a tős piemontiak közt is hasonló szelle­met képzelt, önkényteseinek kötelessé­gükké téve, hogy a katonaság ellen ne kezdjenek támadást, s okvetlenül hagy­ják nektek az első lövést. Tudatik, hogy ha az ellenség ilyesmi­ről biztosítva van, akkor roppant előnyt nyert, s csak a feltétlenül kedvező posi­­tiókat választja csatahelyül, és a másik félnek mozdulatait tetszése szerint korlá­tolja. La­marmorának és Cialdininak csak arra kellett tehát ügyelni, hogy Garibal­dit a katonailag megszállott körből ki­­siklani ne engedjék, és az alkalmas percz­­ben hős piemonti zászlóaljakkal támad­­tassa meg, kiknek hűségében bízhatott, s kik Garibaldira is akkora készséggel lőt­tek , mint néhány hónap előtt a bourbon­­brigantira. Garibaldi a leghíresebb guerilla-vezér, s a legnépszerűbb olasz patrióta volt, s hogy e mostani expeditiójában kevesebb ellentállást fejthetett ki, mint a bourbon bandák népszerűtlen és katonai névvel sem biró kapitányai, egyedül csak meg­­hasonlott helyzetének s az abból folyó félszabályoknak tulajdonítható. Okvetlenül Ró­g­iában akarta meglátni az első ellenséget, s mielőtt megbarátko­zott volna azon eszmével, hogy ő nem egy átalános demonstrate élén áll, hanem a polgári háború kezdeményezője, már kénytelen volt nem az idegen uralkodó őrizetével, de saját hazája fiaival, saját kartársaival, a piemonti tábornokokkal ütközetet állani. A még eddig hiányos és töredékes tu­dósításokból ítélve, Cataniától Aspromon­­teig a Garibaldi-expeditió rövid története a következő mozzanatokba szorítható: Ga­ribaldi august­us 25-kén hirtelen oda­hagyta Cataniát, hogy a Siciliába már megérkezett és Lamarmora tábornokkal egy közös hadtervben egyesült Cialdinit kikerülhesse, ki régi piemonti seregeket hozott magával. A nápolyi királyság part­jára lépve, Garibaldi proclamatióban nyi­latkoztatta ki,hogy néhány nap alatt a fővá­rosban, Nápolyban fog megjelenni, s Reg­­giónak tartván, úgy is látszott, hogy e czélja komoly. Reggio körül a távirati tu­dósítások szerint voltak csatározásai, me­lyekben a királyiak által néhány önkény­­tes el is fogatott, de valószínű, hogy vagy s­em tudott Reggióba bemenni, vagy nem akart, mert 27-ike után már Reggió meg­kerülésével Melita felé rá­juk őt töreked­ni, de csakhamar már Catanzara felé hát­rálva, mely hely­ség Reggió­val szemben, a­­nápolyi királyság keleti oldalán fekszik, i és a fővárosba menetel tervével fölhagyást sejdíttet. Azonban Garibaldi ezen irány­ban sem vélte a tovább haladást taná­csosnak, hihetőleg attól tartva, nehogy Cialdini Siciliából átszálva, a háta mögé kerülhessen. Ismét tehát hátrálási moz­zanatokat ten , hogy aztán az aspro­­montei hegyeken át a Basilicatában fekvő Potenzába törhessen. Ha ide sze­rencsésen megérkezik, remélhette volna, hogy Capitanata környékét elérve, csak­hamar az Abruzzókba vonulhat, ahonnan aztán közvetlenül fenyegetheti Rómát. De Lamarmora is Cialdini vagy nem hitték­­ el, hogy csakugyan Nápolyba akar men­ni, s kiáltványai őszinték; vagy pedig szá­mítottak arra, mikép Garibaldi, ha az elő­nyomulást Reggio felől elzárva vagy ne­héznek találja, akkor tüstént átveti ma­gát a keleti oldalra, hol azután az aspromontei hegyeken kell áthaladnia. E hegyeket is tehát kipróbált régi piemonti csapatokkal, s főleg két va­dász zászlóaljjal­­­átták el. A távirat szerint Garibaldi Pallavici ezredes által Aspromontnál csakugyan meg is támad­­taték és elfogaték. Egész ottani s­erge pe­dig a fegyvert szintén letette, még pedig, mint látszik, véres csata nélkül. Mert alig hihető, hogy a távirat a halottakat, ha mind a két részről számosan voltak,említés nélkül hagyta volna. Egyébiránt mi igaz, mi nem a távirat­ból, azt még ma alkalmasint megtudjuk. Később értesülünk arról is : vaj­on Garibaldi személyéhez volt-e kötve e mozgalom ? s nem forog-e fönn vagy az, hogy a fölizgatott szenvedélyek miatt mazzinismussá alakul, vagy pedig az, hogy Victor Emanuel személyesen leend kénytelen kezébe ragadni a zászlót, me­lyet Garibaldi törvénytelenül emelt föl, és szerencsétlenül ejtett le. Mind a két eset még fenyegetőbb len­ne az európai békére nézve, mint Gari­baldi kísérlete. Hogy ne történhessék, még leginkább Napóleon önmérsékletétől és engedékeny­ségétől függ. A fehér megyei gazdasági egyesü­letnek f. évi aug. 24-én délelőtti 9 órakor Székes Fehérvárott az egye­sület szállásán tartott igazgató vá­lasztmányi ülése. Jelen voltak gróf Cziráky János elnök, gróf Zichy Nándor,Kenessey Kálmán alelnök, gr. Ká­rolyi György, báró Splény Henrik, báró Miske Imre, Micsky Zsigmond, Tóth István, Korhy Antal, Décsey Lajos, Sárközy Kálmán , Lejtényi György, Szőke Lajos, gr. Zichy Aladár,, Oliva József, König József választmányi, Pálmaffy X*« ,Aj I.XV/W­ VII 10117 Zsigmond, Borosa Mihály s még számos rendes tagok, Rozgonyi György egyesületi ügyvéd, Fe­kete János titkár. 1. A folyó évi jan. hó 12-én tartott igazgató választmányi ülés 8-ik pontjára báró S­p­­­é­n­y­i Henrik küldöttségi elnök jelenté, mikép a meg­bízásához képest szerkesztett dinnyekiállítási programm kellő számban szétküldetett, s egy­szersmind versenydíjas szalagon függő arany, 2 ftos és egy forintos tallérokat ajánlt fel, s adott az egyesületnek által. Ezzel kapcsolatban a titkár jelentette, mikép mai napi d. e. 8 óráig, mint kitűzött határidőig kiállítottak : 1. Nmlgy M­a­r­i­c­h István Dá­vid 6 excellentiája 6 darab sárga dinnyét, és pe­dig Csorról: Marich 1 db, turkesztán 1 db, ver­saillesi 1 db, névnélküli 1 db. Szolgaegyházáról név nélkül 2 db. 2. Báró M­i­s­k­e Imre ur Bodajkról: anan­sz 1 db, zöld cantaloupe 1 db, ezüst cantaloupe 1 db, amerikai czukordinnye 1 db. 3. Sárközy Kálmán Abáról 4 darab hornfleurs-t. 4-Reichardt gazdasági ker­tész Székesfehérvárról: Gömbölyüsvörösbélü czu­kordinnye 3 db, versailleai 3 db, hálózott 1 db, sima zöldbelű­ 2 db, márványozott hosszú 1 db. Hosszú hálózott kajszinbaraczk izű 2 db, vegyes helybeli faj 2 db. 5. Szűcs Adolf Abáról turkomann cantaloupe 2 db. 6. Décsey La­­josné A.­Körtvélyesről turkoman cantaloupe 3 db. 7. M­a­t­y­o­r Zsigmond Gárdonyból háló­zott nagy cantaloupe 2 db, fehérbélű ropogós 2 db cserhaju 1 db. 8. K­e­n­e­s­s­e­y Kálmán Nyékről hálózott 2 db, cantaloupe 1 db, ameri­kai ananasz 2 db. 9. Salamon Lajos Falap­­ról sarepta 3 db, Margit 4 db. 10. Föld,­v­á­r­y Károly Agárdról. Különféle czukordiny­­nye 5 db. 11. H­a­j­ó­s Gusztáv, S.-Kereszturról különféle czukordinnye 3 db. Görögdinnyét állítottak. 12. Décsey Lajosné A.-Körtvélyesről: zimonyi görög 4 db. 13. Szűcs Adolf Abáról: Zimo­nyi görög 2 db. 14. S­á­r­k­ö­z­y Kálmán Abá­ról : görögdinnye 3 db. 15. Salamon La­jos F. Alapról: kapucziner 2 db, zimonyi 1 db. O excellentiája által a dinnyeverseny megnyi­­tottnak kijelentetvén,s egyszersmind báró Splé­­nyi Henrik , mlga dijajándékai köszönettel vétetvén, az egyesület maga részéről is 12 ft o. é. apróbb jutalmakra a dicsérő okleveleken fe­lül a bíráló bizottmánynak rendelkezése alá bo­csátott , a jury-tagok pedig következőleg válasz­tottak meg. Az igazgató választmány részéröl: König Jó­zsef, Szőke Lajos, Sárközy Gyula; póttagul Zu­ber József. A versenyzők részéröl Lejtényi György, Mics­ky Zsigmond, Pálmaffy István, kik elnökül egy­hangúlag báró Splény Henrik urat válasz­tották meg. 2. Décsey Lajos, mint a f. évi jun. 12 -i választmányi ülés 8 ik pontja szerinti kinevezett küldöttség előadója az őszi bor, gyümölcs, méz stb úgy a borászathoz , kertészethez , méhészet­hez szükséges eszközök kiállítása programmját bemutatta, mely itt következik : „Megyénk gazdászatának minden ágában fej­lesztése, tökéletesítése, emelése lévén gazdasági egyletünk fő feladata, miután annak egyik főtényezőjeként szerepel a szőlőmivelés és ha­szon kertészet, e czélból jelen év October hó 25. 26. 27-ik­ napjaira sz. kir. Székesfehérvári városá­­ban a megyei gazdasági egylet helyiségeiben bor-, szöllő-, gyümölcs-, kerti növények- és mag­vakból, szöllömiveléshez, szüreteléshez, borke­zeléshez szükséges, úgy kertészeti s méhészeti eszközökből kiállítást rendezeni. E kiállításnak főczélja különösen a borászatot illetőleg megismerkedni e megye külön vidékei­nek bortermelési kifejlettségével, s a termesztett borok minőségével, s az által ugyszólva alkal­mat nyújtani egyes termelőknek, hogy a­ megyé­ben legjobb sikerrel művelt fajokból az össze­hasonlítás által legkitűnőbbnek találandó fajok­ból választhassanak. E végből felkéretnek megyéink bortermelői, miszerint a megyei gazdasági egyesületnek se­gítségére jőve, a rendezendő kiállítás és ver­senyre,mennyire lehet,minden szöllöhegy vidékről borokat minél számosabban küldjenek. Minél átalánosabb lesz a kiállítás iránti érde­keltségek, s részvétek , annál tökéletesebb is­meretére juthatunk borászati állapotának. Kiállítási programm. Kiállítható e megye területén termesztett min­denféle és fajta - és uj bor akár a termesztő birtokában legyen az, akár attól a más bir­tokába jutott is már, csakhogy ez utóbbi esetben a bornak e meg,e területén szüretése igazolandó. Kívánatos azonban a borok eredeti jelleme meghatározása s hegyvidékekkel viszonyítása végett, hogy a mennyiben lehető, egy éves bo­rok s illetőleg idei termésűek is állíttassa­nak ki. Minden fajú borból legalább 2 üveggel köte­les minden kiállító beküldeni, melynek egyike, a bírálatra használtunk, másika pedig későbbi összehasonlító kísérletek végett az egyesület birtokában marad, általában minden a kiállí­tásra beküldött borok felett az egyesület szaba­don rendelkezend. Az üvegekre a kiállító pecsétjével felragasz­tandó, a szöllőhegy nevét, mennyire lehet, a bor anyagát túlnyomólag képző szőlőfajok helyben bíró elnevezését, a termés évét, s a kiállító nevét tartalmazó c­édula. A kiállítandó borok, a kiállítás határnapját megelőzőleg 10 nappal az egyesület titkáránál bejelentendők, az állványok kellő mennyiségben megrendelhetése tekintetéből, a kiállításra be­jelentett tárgyak pedig az egyesületi szálláson a megnyitást megelőző két napban az e vég­ből megbízandó társulati tisztviselőnek által­­adandók. A bortermeléssel csaknem hasonló fokon álló haszon-kertészet fejlettségi állása is megyénk­ben legbiztosabban a kiállítás és verseny által lehetőén felismerhető, ez ok indítá e megyei gazdasági egyletet borkiállításával kapcsolatban szöllö és gyümölcs, úgy kerti növények és mag­hogy a kiállításra szöllö s gyümölcsfajokból s az utóbbiakkal úgy nyers, mint szárított, befőzött vagy párolt állapotban, úgy kerti növényeikkel s kitünőbb kerti növényeik magvaival járulni szíveskedjenek, és végre. Miután a haszon­kertészetnek egyik fő ága a méhészet, a megyei méztermelés ismertetése te­kintetéből óhajtandó, hogy kiáltásunkban ez iparág is kellőleg képviseltessék , ez okból a kiállítandó méz akár lépesen, akár lecsepegtetett állapotban szíves örömmel fogadtatik. A borászat, kertészet vagy méhészet köréből kiállított legjelesebbnek ítélendő példányok pénz­beli és dicsérő oklevélleli jutalmazásban része­­sülendnek. A kiállítandó tárgyak feletti bírálatot 9 tagból álló választott bíróság teljesítendi, melyhez meg­jegyezvén azt, hogy bár­mi tárgyat kiállító ez alkalommal mint bíráló semmi szín alatt nem szerepelhet, az egyesületi szakosztály elnöklete alá a társaság 4, úgy az összes kiállítók kölcsö­nös egyetértéssel 4 tagot függetlenül, egyik a másiktól, nevezendőnek. Ezen ekként alakult bíróság a kiállítás befe­jezte előtt bírálata eredményéről jelentést adva, a jutalmak még a kiállítás folyama alatt kiosz­­tatnak. A kiállítási terembe bemenet mindenkinek díj nélkül megengedtetik.“ A küldöttség által fogalmazott programm az ülés folytán a szövegbe igtatott pótlásokkal elfo­gadtatván, a kellő szombani kinyomatás s szét­­küldötés a titkár gondjává tétetik, egyszersmind a végett, hogy e megye termesztőit a kiállitás­­bani részvétre személyesen buzdítsák, közremű­­ködésre felkéretni határoztatak : Lies Gusztáv : Órás, Érd s környékén, Micsky Zsigmond, Sző­ke Lajos, Gittler Mihály : Bicske, vaáli völgy vidékén, Báró Miske Imre, Wekerle Sándor: Moor, Csoka, Isztimér, Csákberény és vidékére, Kenessey Kálmán : Sukoró, Gárdony vidékére, Barcza Zsigmond : Síposkut, Tárnok vidékére, Modrovich Ignácz, Eszaky Károly : Ráczalmás D.-Pentele vidékére,­König József) Gebhardt Ig­nácz : Székesfehérvár, Iszkaszt, György vidékére, ifjú gróf Batthyány László, Boda Imre : Polgár­­di, Csoór, Urhida s környékére, Juth Henrik : Csákvár,, Ácsa vidékére, Décsey Lajos , Eörs S.­Bogárd, Czecze vidékére, s egyszersmind felszólítandó elnökileg a központi gazdasági egyesület, mikép rendezendő kiállításunkra szakértő egyéneket küldeni szíveskedjék. 3. Miután az igazgató választmány­i elnök­ség megválasztásának három éve eltelik s az alapszabályok értelmében uj választás eszköz­­lendő lenne, azon tekintetből — hogy vásári alkalomkor, mikor külömben is a kiállítás tartatni fog — számosabb egyleti tagok megjelenését bizton re­ményleni lehet, a választó közgyűlés határnap­jául f. évi October hónap 26-ik napja délelőtti 10 órára kitüzetik, ezt megelőzőleg pedig a le­mondás elevei kijelentésére s a választó közgyű­lési tárgysorozat megállapítására i. é. October hó 6-án 97­ órakor igazgató választmányi ülés fog tartatni, mely két határidőről a tagok jó előre ezennel értesittetnek, pénztárnok pedig a szám­adás bemutatására utasittatik. 4. Az 1862-ik junius 12-én tartott választmá­nyi ülés 10-ik pontja értelmében kinevezett kül­döttség, a végett lévén kiküldve, hogy az egye­sület működése nyilván­tarthatása érdekében javaslatot adjon, azt a következőkben terjesz­tők elő : „Azon tekintetből, hogy Tóth István, gaz­dasági egyesületi tag által jelesen szerkesztett „Székesfehérvári borász csar­nok“ gazdászati iparunk ezen terét csaknem egyedül képviseli, s hogy a szerkesztő laptulaj­donos az egyesület é­szakba vágó határozatait koronkint felvenni késznek nyilatkozott; azon túl, hogy az egyesület minden tagja ez életrevaló lap élénk pártolására buzdíttatik , mindaddig, míg a kezdés nehézségeivel küzdenie kell, évente 60 o. é. forint segélyezést ajánl az egyesület pénztárából adatni, s egyszersmind javasolja, mikép minden vidéki, úgy a központi gazdasági egyesület is e nélkülözhetlen, s irodalmunkban nagy hézagot kitöltő szaklap szíves pártolására, köréhez képesti terjesztésére, sőt az ügy érdeké­ben tettleges segélyezésére is felszólíttassék. A mi összes működéseink nyilvántartását illeti, jegyzőkönyvem­ közlésére továbbá is a „G­azdasági Lapok“ szerkesztője len­ne felkérendő, hogy azonban az eddig közlönyül szíves készséggel szolgáló lap ezt érezhető anya­gi áldozattal tenni külön rovatban ne kénytelenit­­tessék, e részbeni kiadása pótlásául s mintegy elismerési díjat évente 60­0. ért. forint segély összegben részesittetni s hasonló eljárásra a vi­déki testvér egyesületeket is felszólittatni ja­valja.“ A jelentő küldöttség javaslata egyhangúlag el­fogadtatván, a segélyösszeg — 60—60 — forint mind a„Borászcsarnokna­k“, mind a „G­azdasági lapoknak“ éventei segélyezésül ez­úttal utalványoztatik, — egy­szersmind pedig úgy az országos központi, mint a vidéki gazdasági egyesületek a „székes­­fehérvári borászcsarnoknak“ közvetett pártolására, s mivel oly ipar­ágnak mint nagy jövővel biró borászatunk feltenyészté­sében már csak eddigi számaiból ítélve is életre­­valólag működik, közvetlen segélyezésére ; a „Gazdasági lapok“ irányában pedig, minthogy az egyik testvér egyesületnek a má­sik munkája eredményeivel megismerkedni elő­nyös, azt pedig hogy érintett lap ily közléseknek anyagi hátrányával adjon helyet kivánni nem lehetne, a közös dotatiora a vidéki gazdasági egyletek felszólitandók lesznek. 5. A folyó évi június 12-ki választmányi ülés 11 ik pontján a küldöttség jelentését beadta, a­mint következik : „A szán­tás­verseny iránti érdekgerjesztés te­kintetéből szükségesnek véli a küldöttség, hogy egyelőre a központi szántásverseny felfüg­­gesztetvén, vándor­verseny vagy versenyek tar­tassanak, olyformán, hogy egyelőre a volt úrbé­res és saját kezével munkálkodó kisgazda, vagy cselédei versenyezhessenek, hóban. Szántásverseny helyül javaslatba hozatik és pedig a versenyzők kényelmét véve alapul: 1. Sárkeresztur vagy Seregélyes. 2. Váál vagy Al­­csuth. 3. Csákvár vagy Keresztes. A bíráló választmányba fele részben a tagok a földmívesosztályból választandók. Jutalmul kitűzhető lenne első díjul: egy jó vas eke, a többi pénzbeli. Kívánatos lenne egyébiránt, hogy az uradal­mak, úgy szinte közbirtokosság­i községek kebe­lében évről évre magán szántásversenyek ren­­deztetnének, e tekintetben a gazdasági rendes választmányi tagok buzgalma igényeltetvén, az eszme terjesztésébeni közreműködésre felhi­vatnak. Mivel tapasztaltatott, hogy a szántásversenyi bírálati szabályok hiányosak, a­mennyiben eke­­versenyi kellékek csúsztak bele, azok újonnan átdolgoztatni ajánltatnak. Állat s egyéb kiállításra nézve a küldöttség a javaslat­tevést későbbre halasztván, kiküldeté­sét e részben meghosszabbitatni kéri. Ezzel kapcsolatban D­i­t­r­i­c­h Zsigmond vá­lasztmányi tag indítványozza, mikép a szántás versenyi programmba az eltéveli bánás, szétsze­dés, összerakás kelléke is felvétessék. A bemutatott javaslat, úgy Detricc Zsigmond úr indítványának tárgyalása, a f. évi October hó 6-án tartandó választmányi ülésre áttétetik, — a­mikor a küldöttségnek a kiállításokra vonatkozó terve elváratik, — addig is pedig e benyújtott javaslat s tett indítvány az illető földmivelő szak­osztálynak megvitatás s véleményadás végett ki­­adatik. 6. Báró S­p­­­é­n­y­i Henrik famivelési szak­osztályi elnök jelenté : mikép az egyesület kert­jében nagyobb összeg facsemete s gyökeres vesz­­sző van elárusítható állapotban, ennélfogva kéri az egyesületi választmányt, mikép a tárgy­so­rozat és árjegyzék elkészítése végett tagjai közül szakértő egyéneket nevezzen. Famivelési szakosztályi elnök úr megbizatik, mikép belátása szerint maga mellé veendő szak­értő tagokkal, e tekintetbe véve, hogy egyesü­leti tagok legalább 13 rész leengedés jótétemé­nyében részesüljenek, a tárgy­sorozatot s árjegy­zéket elkészítvén az eladást eszközlésbe vegye, — annak idejében eljárása eredményéről jelen­tést teendő. 7. Titkár jelenté, mikép az egyesületi működés 3 éves rajza elkészült, s annak kinyomatását elren­deltetni kéri; azon hozzáadással, hogy a mai napi dinnye s az oct. hó 25-én tartandó bor, gyümölcs, a kerti vetemények kiállítási eredménye is abba felvétessék, a a könyv­illetmény minden egyesü­leti tagnak megküldessék, a kellő számbani ki­nyomatás ezennel elrendeltetik s annak eszkö­zeivel a titkári hivatal megbizatik. 8. A jegyzőkönyv hitelesítésére báró Splényi Henrik, Detrich Zsigmond, König József urak kéretnek fel. Jegyzetté Fekete János, titkár. Vegyes tudósitások. — A felső-tiszavidéki gazda­sági egylet által 1862. év October 9. és 10-kén Nyíregyházán rendezendő általános kiállítás, szántás és ekerverseny, 8 ló­futtatás — s ugyanazon hó 20 kán H. Böször­­­ményben rendezendő szántásverseny prog­­­­rammja. 1 . A) Kiállítás tárgyai. 1 I. A mezei gazdászat összes nyers terményei, u. m.: a) Gabnafélékből tisztabuza, rozs, árpa, zab, tönköly, kukoricza, köles stb. b) Hüvelyesekből lencse, borsó, bab, csicser s a többi. c) Olajos veteményekből repete, mák, napra­forgó, len, kendermagok stb. d) Takarmánymagvakból és takarmányból minden lehető fajok. e) A gumós és gyöknövényeknek minden ne­mei s ezeknek magvai. f) Mindenféle nemű és fajú gyümölcsök. g) Minden kerti növények és termények, ugy­­szinte virágok s ezek magvai. h) Rostos növények, mint len, kender stb. nyersen, szálakban és fonáshoz készen. i) Sejtes vagy lépesméz, csurgatot, méz, viasz természetes vagy tisztított állapotban. k) Dohány — erre nézve az egylet intézke­­dend, hogy a termesztők sajátjukat állíthas­sák ki. H. A gazdasági ipartermény c­z­i­k­k­e k. a) Folyadékok : bor, sör, szesz, szilva és más pálinkanemek sat. b) Lisztneműek és minden ezekben­ készít­mények. c) Az állatország ipar terményei: mint tej, vaj, túró, sajt, gyertya, szappan sat. d) Konyha és kerti ipartermények, mint aszalt, préselt gyümölcsök, befőzöttek stb. Hl. A mezei gazdászattal ro­­konviszonyu gyártmányok, a) Gyári készítmények: cserépzsindely, égetett tégla, vályog, fazekas munkák sat. b) Erdei termények : makk, gubacs, cser­baj stb. IV. Gazdasági eszközök és kéz­műipar czikkek. a) Gazdasági gépek : ekék, boronák, henge­rek stb. b) Fa kézművek, u. m­. : minden asztalos és esztergályos munkák, továbbá : kocsi, szekér, taliga, furik, hordó, kerék, zsindely, gereblye, v­illa stb. c) A házi vászon minden nemei és ezekben­ készítmények, fehér ruhák, asztali készletek, zsák, ponyva , olcsóság, tartósság, czélszerü­­ség szempontjából stb. d) Mezei munkások legszükségesebb ruháza­ta : szűr, ködmön, guba, bunda, kalap, sipka, csizma L_bpcgjsera^igu^így"ö'íg^csag'és Tartósságra való tekintettel. V. Az állatországhoz tartozókból. a) Lovakból : fényüzésiek a igavonásra alkal­masokból mének, anyakanczák, herésiek s min­den évbeli csikók. b) Szarvasmarhákból: bikák, ökrök, tehenek, tulkok, tinók, üszők, hornyák és bizot szarvas­­marhák. c) Sertésekből : kanok, koczák, süldők, ma­­laczok,­­ soványak és hízottak. d) A házi szárnyasállatoknak minden fajai és nemei. VI. Gépkiállítással összekö­tött szántás és ekeverseny. VII. Lófutattás. B) Jutalmak. A jutalmak kétfélék, u. m.: pénzbeliek és di­csérő oklevél általi kitüntetések. Pénzbeli jutal­mat csak az egylet területén termesztett és elő­állított tárgyak , —­ valamint csak ugyanott te­nyésztett és nevelt, s nem fényűzésre szánt álla­tok nyerhetnek — ez alól a gépek kivétetnek. A jutalmak t. i. a pénzbeliek következők: 1. A mezei gazdászat összes nyers terményeinél. 1. A legszebb, legkitűnőbb és legsúlyosabb búzára 1 db arany. 2. Hasontulajdonsága rozsra 1 db arany. 3. A legtöbb lisztet és czukrot tartalmazó ku­­koric­ára 1 db arany. 4. A legkitűnőbb és legsúlyosabb repetére 1 db. arany. 5. A legkitűnőbb s leglisztesebb burgonyára, termékenységét is tekintve 1 db arany. 6. A legczélszerűbb takarmány répára 1 db arany. 7. A legkitűnőbb és legnagyobb tartósságot ígérő téli almára 15 osztr. frt. 8. Ugyancsak jutalmat nyerendő bármiféle gyümölcsre egy 10 és egy 5 fitos dij. 9. A legkitűnőbb és legjobb bort adó szöllőre 1 db arany. 10. Kerti zöldségekre és növényekre egy 5 fitos és két 2—2 fitos dij. 11. A legjobb és legszebb dohányra egy 2 db, és egy második 1 darab arany dij. II. A gazdasági ipartermény czikkeknél. 1) A legrégibb és legjobb kerti borra 1 darab arany. 2) Legkitűnőbb búza vagy rozs kenyérre 1 db arany. 3) A legkitűnőbb sajtra és szappanra 5—5 osztrák ft. III. A lovaknál. 1) Egy három éves mén, heréit vagy kancza­­csikóra, mely még használva nem volt s minden a gazdasági igavonás és tenyészképességgel bir 6 db arany. 2) Egy 5 — 9 éves tenyészkanczára szopós csikóval, ha jó tenyésztulajdonnal bir, jól ápolt és egészséges állapotban 25 osztr.­ft. 3) Egy hason korú ménre, ha a tenyésztési ki­vánalmaknak megfelel 25 osztr. ft. 4) Egy vagy két éves mén vagy kanczacsi­­kóra kifej­edhetési képességgel 15 osztr. ft.

Next