Pesti Napló, 1862. október (13. évfolyam, 3791-3817. szám)
1862-10-01 / 3791. szám
Zala megyében nemcsak megalakult, hanem már működik is, még pedig eredménydúsan működik a gazd. egyesület. S megyénknek a vezérlobogó felragadására, elővitelére hivatott férfiai még mindig szunnyadnak, folyvást késnek megalkotni a gazd. egyesületet, melynek alapszabályai felsőbb helyről még az October előtti reménydús időszakban megerősítve érkeztek le. Jól emlékezem azon hazafias felszólalásokra, melyek egy ősz férfiúnak — mint a kezdeményező összejövetel által ideiglenesen választott elnöknek ajkairól pusztában kiáltó szóként hangzottak el a bizottmányi ülésekben, üresen tértek vissza a felszólalóhoz, nem cselekedték meg azt, amit ő akart, nem hívhatták életre a gazdaegyesületet. Akkor, a politikai élet izgalmai közt tán nem is tartották szükségesnek . .. , s most u tán attól tartanak, hogy a közjóra irányzott erők e téren sem hasznosíthatók, itt sem működhetnek szabadon, s igy nem dicsőülhetnek megáldó eredményhez vezető munkásságban. Téves felfogás ! .. . Amott sem lett volna ezt szabad mellőzni, mert a viruló gazdászat , az anyagi jólét nélkülözhetlen a nemzeti nagyság épületéhez. S itt m a jelen helyzetben bűn lenne mellőzése. Azért, hogy mindent nem tehetünk szeretett hazánkért, mellőzzük e annak megtételét, ami lehető ? . . . Hasznosítsuk erőinket magunk és hazánk javára azon a téren, amelyen lehető a hasznosítás, az erőknek áldó nyilatkozása. Zalamegye e téren szép példával jár előttünk, ha megelőzni őt nem siettünk, legalább ne szégyeneljünk utána indulni, mert értékünk köszönezni munkásságunk után fog méretni. Zalamegye gazdasági egyesülete, mint a gazdászatnak minden n úgy borászati ágát is tökélyesitni óhajtván, szőlőkiállitásokat rendezett. A b.-füredit f. hó 21-ik s 22-ik napján meg is tartotta. Képviselve volt itt az országos gazdasági egyesület, három országos nevű Perencznek (dr. Entz, Girókuti s Márk) személyében, kik a zalamegyei gazd.egylet borászati szakosztályának képviselőivel (Hertelendy Kálmán elnök, Osterhueber Péter s Garsó) egyesülten, Glöckner lenyényi uradalmi kertész csatlakozása mellett alkották a kiállított szőlőfajok felett kiváló választmányt. E kiállításban (melynek fénypontját a Hollósy testvéreknek felső-eörsi hegyröli, veszprémi püspöknek Csopakról, Vargha Lajosnak b.-füredröli kiállítása képezte) láttuk azon szőlöbeli nagy gazdagságot, melyet Zalának Felsö-Eörstöl Zánkáig terülő vidéke bir, s mely a hozzájáruló tudomány általi értékesítésre vár csak, hogy e vidéknek kiapadhatatlan s folyvást aknázható kincses bányája legyen. S ez értékesítéshez a jelen kiállítással meg volt téve az első lépés. A szőlő fajok nevei meghatároztattak , s azt követni fogja majd azon talajnak, melyben ez vagy amaz jó bort adó faj legkedvezőbb sükerrel tenyészthető, meghatározása, a tehetős birtokosoknak dicsérő oklevelekkel, a szegényebbeknek jutalomosztások által a szőlőszet felvirágoztatására stb. buzdítása. — Egy szóval : Zalamegye e szőlükiállitás által ia (mely Füreden csak megkezdetett, s Badacsonban folytattatni, Keszthelyen bezáratni fog) tanúsította, hogy él, erőit közhasznú irányban foglalkoztatja ... intő példa ez nekünk Veszprémieknek is, hogy tegyünk..............ha minden pálya nincs is most előttünk föltárva, haladjunk legalább előre a nyitva levőn, észbe tartván a költő szavait: „Minden pálya dicső, ha hazádra derül belőle fény.“ Alkossunk gazdasági egyesületet. Megyénkben a gazdászat még igen is primitív állapotban van, csak is a gazdasági egylet föláitása által eszközölhetjük annak nemcsak egyes birodalmakban, hanem átalában — a nép alrétegeiben is áldólag leható felvirágozását. Megyénk a természet által gazdagon van dotálva, van erdőnk, jó alapú szántóföldünk, gazdag rémük, jó bort termő szőlőhegyünk, kőszenünk, márványunk stb .... kincs van elég, csak érékesítő hatalomra vár. E hatalom leend a gazd. egylet . . . siessenek hát a megyének vezérszerep vitelére hivatott férfiai az egyesület fölállításával ..........fáradozásukért e téren öntudatuk mellett ezerek áldása, megyénk s hazánk anyagi jobb léte emelkedésének látása fogja őket megjutalmazni. 1. 1. Tárcza. A magyar irodalom történetéből Jámbor Páltól 17-dik század. A 17 ik századbeli irodalom egyike volt a legtermékenyebbeknek, a mag, mit Balassa vetett, kikelt, és mutatta növésével a világnak, hogy nem közönséges növény, hanem fa, és na az ég úgy kedvez neki, mint a föld, czedrista lesz. Mig Francziaországban Descartes rendszerét bonczolák; mig Németország a vallási bölcsészet túlvilági elméleteibe mélyedt,Magyarország jobbjait egy uralkodó eszme foglalta el — a nemzeti irodalom. Ez eszme, talán szükségtelen mondanunk, nem testesült meg másban, mint Zrínyiben, ki egyedül áll zászlóval kezében, ki valamint Balassa nagyobb volt koránál. Előtte inkább énekesek voltak : ő költő, előtte egyes remekművek valónak , ő veti meg alapját a szigoron vett irodalomnak. Senki sem állt fölötte, senki sem állt hozzá közel. Míg Rimay és Beniczky csak Balassát utánozák, mind alakra, mind lényegre nézve , addig Zrínyi nem utánzott senkit, hanem önmagából indult ki. Annyit tudott, hogy volt előtte egy hős népköltő, kinek neve Illósvay; de sem modora, sem nyelvészete, sem iránya nem lévén övé , új kiindulási pontról gondoskodott, mit meg is talált. Mert, ha Toldi a legeredetibb népepos , úgy Z r i n y i a s mindenesetre az első nemzeti hősköltemény. Más itt a nyelv, más a felfogás, más az eset. Egészen uj világ ez, mely azelőtt nem létezett. Az alakok, melyek benne szerepelnek, valódi hőseit, kiknek semmi közük nincs a tündérekkel, ha valaki közbe jön itt, az nem más, mint az isteni kéz, mely sújtja a magyar nemzetet — azért, hogy felébredjen. Ily irányú költő, nem költő egyedül, hanem mint Dávid, vallási iró is egyszersmind. Ily ihletű iró nem könyvet ir, hanem törvényeket nemzete számára. De lássuk közelebbről e nemzeti kincset. Zrínyi. A* O b s i d i o s i g e t i a a a“, máskép Zrinyias, áll mindössze 15 énekből, melyeknek mindegyike egy egyhazafi vallomás. Az első énekben lemond a lágy szerelmi dalokról, miket mint iQu zengett, ,és melyek többé nem hozzá, sem a haza állapotához nem illenek, és érez húrt ragad, mint Virgil, fölkiáltván: Fegyvert s vitézt éneklek, arms virumquo cano. Azután a nemzet védasszonyához fordul, és tőle ihletet kér. Valóban az ihlet ugy látszik megszállja őt, mert munkája tervét nem a földön készíti, hanem az égen. A magyarok elsülyedtek, hite szerint szükség, hogy bűnhődjenek országos csapás által, mely országos csapás nem egyéb, mint a törökök betörése. Festői ecsettel írja le azután a hadakat és vezéreket. A második énekben, rövid episod után, leírja Szolimánt, Zrínyit, elmondja Zrínyi imáját stb. A harmadikban, Zrínyi megveri Mehmet seregét és pécsi Olaj bég foglyul esik Zrínyi kezeibe. A negyedikben megénekli a szerencse forgandóságát. Zrínyit visszakiséri várába diadal jelekkel, azután borostyán leveleket hint az elesett vitézek hűlt poraira. Ezalatt Szolimán boszut esküszik a siklósi esetért és Szigetnek indul. Az ötödik énekben Zrínyi beszél a vársereghez, mely hűséget esküszik vezérének, Személyleírások stb. A hatodik énekben Szolimán fölkéri Szigetvárt, de Zrínyi visszautasítja kurtán és férfiasan. A török had megindul, Osman hasa alatt. A hetedik énekben Szolimán Sziget alatt táborba száll. Farkasics meghal. Zrínyi kitör mint Leonidas és maroknyi seregével az óriás táboron győzelmet arat. A nyolczadik ének Szolimán baját tárgyalja. 1^A kilenczedik ének Juranics hős halálát írja le, ki a török táboron keresztül akart vinni üzenetet Miksának, stb. A tizedik énekben a szerencsét zengi meg, azután Sziget első ostromát, és egyes vitézi tetteket. A tizenegyedik énekben szemtanúi vagyunk egy elkezdett párbajnak Demirham és Deli Vid közt, ki eltűnik Zrínyi szemei elöl az ütközet heve alatt, mint halottat siratja őt maga a vezér, de Vid nem hal meg oly könnyen. A tizenkettedik ének szerelmi epizód. A tizenharan tükben ,Deli Vid nejével együtt, ki török álruhában keresi őt, szerencsésen Szigetbe menekszik. Szolimán már vissza akar vonulni, midőn egy hírvivő galambot elfognak a törökök, miáltal megtudják a vár réginségét; természetesen a szultán általános ostromot parancsol. A tizennegyedik énekben elszorul az ember lélekzete, mert a magyar Leonidas éhségtől környezve,a várba szorul. Az ember érzi már itt a hős halál előszelét. Zrínyi kiválik a hősök közül, ha beszél, kiválik, ha hallgat. Hallgatása a szegény hazára emlékeztet. Azt tudjuk, hogy a vár falaiból emlékoszlopot készít magának, mely örök lesz. De daczára az általános ínségnek, oly jól esik, nem látni sehol a félelem árnyát. „Mind hősök ők, mind férfiak.“ De különösen a vezérre lehet alkalmazni a költő ama szép versét: így áll az őserdők dísze, Az óriási csel ! Alig veszi az ember észre a hős közelében Vid és Demirham halálos csatáját, akik mind a ketten elesnek. A tizenötödik énekben, mely az utolsó, zúg a vészharang. Zrínyi még egyszer szól maradék seregéhez, még egyszer fordul a Mindenhatóhoz, hogy lekérje tőle az angyalok légióit és — kell-e többet mondnunk ? ötszáz bajnokával kitör és ugyanannyi borostyán hull le az angyalok kezéből. Zrínyi meghal, mint a többi ötszáz bajnok, de előbb a török császárt ejti el, saját keze által. Ez tárgya az első nagyszerű nemzeti eposnak. E rövid vázlatból látjuk, miként a mű eszméje ép oly magas, mint nemzeties; a meséje öszszefüggő, kivitele mesteri. Nincs itt utánzás, de minden a dolog természetéből foly. Eleitől fogva végig látjuk a mű irányát: a sparták erényét fölébreszteni, dicsőíteni a hősöket, széttörni az igát, mit a nemzet visel, végre föltámasztani a vallásos érzelmet, mely kialulni készül. De lássuk fényesebb helyeit e hőskölteménynek, például Siklós alatt a II. énekből : Miért panaszkodjam szerencse ellened, Ha bővited mindennap én örömemet. Mindenek között vagyon nagy böcsületem, Van jó lovam, éles szablyám, szép szerelmem. rí Ha a vers kissé zöhögős, ha a harmadik láb végén nincs meg a nyugpont : kárpótlást nyújt érette az eszme szépsége. De kötve vagy szerencse az én lábomhoz. Mert eljuttál volna eddig gonoszomhoz. Ha volnál szabadon, de reám gonoszt nem hozsz, Mert kötve vagy szerencse az én lábomhoz. Az eszme itt még szebb, mint amott. A szerencse, ki senkit nem szolgál — Zrínyit szolgálja. Azután Zrínyi és fia czimündik énekből : Fiam, én utószor most látlak tégedet, És azért is áldom az én Istenemet. Tanulj én tülem is nehéz vitézséget. Tanulj fáradsága*^ ^szádhoz hűséget. Nem mienk az lélek, hanem az Istené Tartsd meg fiam magadat nagyobb szükségre, S szegény romlott hazánknak jobb üdejére. A török követség VI.énekből, hol Zrínyit írja le a szerző egy török követ saját vallomása szerint: Hon az meleg hajnal pirosan feltetszik, Hon az sötét estre tengerbe enyészik, Hon az északtenger magában küszködik, Hired mindenütt, s mint nap úgy töndöklik. Csodául mi halljuk nagy vitézségedet, Mindnyájan, urunk is az te jó híredet, Szereti hallani, cselekedetedet, Szeret magadat is, ha nem is a te hitedet. Ő kívánsága ez : ez várat kezében Adjad és ne bízzál nagy keménységedben : Haszontalan harag, az ki nincs erőben, Esztelen ki kíván az mi lehetetlen. Beszélhet-e méltóbb nyelvet ellenség ellenséggel ? Lovag lovaggal áll szemközt. Egy részről látja az ember az erőt, mely elbizakodik ; más részről a vitézséget mely önmagába hisz. Azonfelül minden sor egy-egy bölcsészeti axióma. De lássuk tovább : Horvát bán megnézé az sok jó vitézét, aztán követekre forditá az szemét; Minnyájan hallgatnak, várják bán tetszését, Ő nagy méltósággal elkezdé beszédét: Csudálom; mert azon én nem igyekeztem, Hogy ti császártoknál kegyelmem lehessen. Sőt ártotam néki kis tehetségemben, Valahol lehetett, és minden erőmben. Hol pedig Szigetvárat nevével kéred: Jó követ tudnod kell az, mit mondok neked: Hogy Zrini ezekkel már sokat szenvedett, Gonoszt, veszedelmet, hideget s meleget. Hát ne ápolgasson bár császár ezekkel, Az, kit mi világnak hagyunk nagy örömmel; Ha szónkat nem hiszi, jöjjön ránk erővel, Meglátja mit tehet az, ki van Istennel. Mi nagyságot árul el Zrínyi, midőn kisded csapatával Istenre támaszkodik ? Mindenütt eszme, és a mi több, nagy eszme. Meghalunk örömest — — — — Elhagyják örömest mennyekért Szigetet. Vidd meg császárodnak az én beszédemet, Meglátja Szulimán, Zrini is mit tehet. így beszél Zrínyi, a vezér, vagy inkább a költő. Ki beszélt azóta igy ? Ah ! Mi nagy a különbség Talleyrand és Zrínyi véleménye közt a beszélő tehetségről! Szép, midőn leírja, mint találkozik Vid nejével, török álruhában, s mint ragadja el az ellenséges táborból: Karabül, mint madár, nem nyom nyomot földön, De mint süvöltő nyil megy olyan sebesen. Ő futhatott volna által az tengeren. Látják az törökök : Szigetbe szép prédát Viszi futó lován, s megesmerik Vidát; Heában utánna futtatják lovakat, Mert mint az könnyű köd, eltünteti magát. A 15-ik énekből, mely Zrínyi halálát rajzolja Bán végső óráját közelgetni látja, Az egész seregét csoportba hivatja, És igy szól ő nekik: — — — — Mi vitézül éltünk, vitézül meghaltunk, Egész ez világnak eres példát hagyjunk. Különfélék. Pest, szeptember 30 . Koszorús hegedűvirtuózunk Reményi Ede immár nemcsak csizmadia-, de szabómester is. Azon hosszú sorú megtiszteltetéseknek, melyek vándor hegedősünket Felső-Magyarországon közelebbről érték — legeredetiebbike bizonyára az volt, mely reá Zemplén megyében, Nagy- Mihály városában várakozott. Alig távozott ugyanis a művész itt adott fényes hangversenye után szállására, midőn esti 11 óra tájban nagy néptömeg jelent meg ablakai alatt lobogó fáklyákkal, harsogó zenével, és még harsogóbb éljeneknek ; élükön a nagy-mihályi érdemes szabó czéh atyamestere ugyancsak kisujtásozott diollót tartott a hegedőshöz, s ünnepélyesen nyújtá át neki a következő okmányt: „Mi Magyarhonban, Zemplén vármegyében kebelezett Nagy Mihály mezővárosában szabadalmazott szabó-czéh tagjai adjuk tudtára mindenkinek, hogy mi törvényes szabadalmunknál fogva önt Reményi Ede úr, mestertársunknak kebelünkbe ezennel felveszszük, miről, midőn jelen mesterlevelünket igen tisztelt hazánkfia ön részére ezennel kiadjuk, egyúttal azon őszinte tiszteletteljes kérelmet intézzük Önhöz, hogy ezt, mint az Ön félreismerhetlen magas művészi képzettségével páros rendületlen hit hazafius nemes erényei iránt való tiszta meggyőződésünkből eredt legőszintébb tiszteletünk jelét szívesen fogadni szíveskedjék. — Nagy - Mihály , September hó 15-kén 1862. Főczéh mester Miskovitz István, alezéhmester Banár György, ezéhjegyző Szadek József.“ Az okmányon legfelül a gróf Sztárayak czimere látható, miután Nagy Mihályban a privilégiumok osztogatása őket illette, mint gr. Bercsényi Miklós kibujdosása óta e város földesurait. E czimeren alul a város rajza, s leglent a szabóczéh pecséte foglal helyet. — Reményi az okmány átadását azzal köszöné meg, hogy az atyamester dictiójára bűbájos hegedűjével válaszolt , az ablakon kihajolva játszván az elvarázsolt néptömegnek szebbnél szebb magyar dalokat. Művész hazánkfia felsőmagyarhoni körútjában eddigelé Szathmárt, N.Bányát, M. Szigetet, Husztot, N.Szölöst, Beregszászt, Munkácsot, Ungvárt, N. Mihályt és Kassát járta be. Ez utóbbi helyről Eperjesre és Gálszécsre vala rándulandó, s onnét vissza Kassára, majd Miskolczra — szülővárosába — aztán Gömörbe, a végre alkalmasint Egerbe és úgy vissza Pestre, hol idejét főleg a Petőfi szobor ügye tovább vitelének szentelendi. Majd elfeledtük megemliteni, hogy országos hegedősünk játékát körútjában zongorán mindig a jeles zenetehetségű Szabolics Manó kiséri, aki ezen felül minden hangversenyen hallatja gordonkáját is, még pedig a legszebb hatással. Reményi őt nagy nyereménynek tartja a magyar művészi világra nézve. * Brassóból Írják f. hó 25-kéről : Vasúti reményeink a n.várad-brassói vonalt illetőleg uj életet nyertek. Leonhard Ferdinánd mérnök úr Nemes mérnök úrral tegnap megérkezett. Ma a terveit vonalat Bodzáig nézik meg, és mihelyt a mérnökség azt egészen áttekintette, azonnal megkezdik a részletes munkálatokat Bodzától Brassó felé és aztán egész Segesvárig. Segesvárt is megkezdették már a munkát Kolozsvár felé. Szakemberek értesítése szerint, kik az egész pályavonalat megjárták egész Brassóig, sehol nem akadtak nehéz cégekre, s éppen a mi bérezés hazánkban egy mértföld pályavonalon olcsóbban lehet építeni, mint a birodalom más országaiban. Az építéshez szükséges anyagot sehol sem kell messzünnen hozni, mindenütt kapható helyben. Leonhard mérnök úr, ki soha nem volt még Erdélyben, megörvendett, hogy az átmenetek a Maros völgyéből a Küküllöében ebből az Oltéba sehol sincsenek a legkisebb akadályokkal is kapcsolatban. Völgy völgy után jő, és majd az egész vonalon, nem számítva néhány levágást, nincs mit tenni, mint itt ott a pályavonalt kissé tölteni, csövekelni s aztán a talapfákat lerakni. A falvak a vonalhoz és indóházakhoz szükséges helyet szinte mindenütt ingyen megajánlják, s minthogy a napszám nálunk olcsó, e szerint nagy reményünk van, hogy a szükséges pénzalapot is megnyerjük, s igy végre Erdély is azon jótéteményben részesül, hogy vasútja lesz, mely az ország közepét metszi át és az egészre áldást hoz. * A losonczi vasútvonal kiépítésére több tekintélyes belföldi cég tett ajánlatokat, még pedig úgy, hogy a költségeknek csak fele része fizettetnék ki,nekik készpénzben, másik fele pedig kőszénybányai s egyúttal losonczi vasútrészvényben. Az illető földbirtokosok is ajánlatot tettek, hogy a vasút számára szükséges földterületeket készek részvényekért átengedni. * A Sürgöny írja, hogy a királyi helytartó önmaga 23-án Vissó és Borsa felé azon rég tervezett útvonal érdekében utazott, mely Máramaros megyét Bukovinával fogná összekötni, s mely útvonal e havasok szűkölködő népére valódi életkérdés. * A gőzmalmok jó forgalmáról tanúskodik azon körülmény, hogy a két évtized előtt keletkezett Werther féle mümalom óta Pest-Buda ezen helyiségei egy hatodikkal szaporodtak. Az új „Pannónia“ műmalom 500,000 ft részvénytőkével a Fel-Dunasoron a városi sziget szomszédjában Zitterbarth úr nagy telkén építtetik. A népszerű amerikai rendszerre felszerelendő malom egyelőre 20 garatot kap, melyek azonban a szükséghez képest szaporíttatni fognak. A 4 emeletes komplicált épület óriás kéményekkel — Wechselmann építész által, ennek észletes tervei után készül, két gőzgép pedig, mindegyik 70 lóerőre, valamint a malomi készületek Rusten és társa, hazánkban is ismeretes prágai gyárából kerülnek ki. A kőműves munka már erélyesen folyamatba tétetett. * A székesfehérvári ásatások költségeihez István és József főlgek, a boldogult József nádor fiai 100 ftot adakoztak. * SzászKoburgGotha Mária Antoinette herczegő pénteken halt meg Bécsben a Favoritenstrassen levő kastélyában. A herczegnő 1797 diki július 2-kán született, Koháry Ferencz hg leánya volt, 1816-diki jan. 2-dikán kelt egybe Szász Koburg Gotha hggel és 1851 diki aug. 21-kén lett özvegy. A hgnő halála tüdősérülés folytán rögtön történt, miért is halálozása napján mindkét fia Bécsből távol volt. Az elsőszülött örökös, Koburg hg magyarországi jószágain van, a második fia pedig Németországban utazást tesz. Mindkettő táviratilag tudósíttatott a halálesetről. A portugalli király, ki szintén távirati utón jön tudósítva a hűnc elhalálozásáról, egy óra múltával részvétét tudatta Bécsben. * Az újonnan megnyílt egri jogi egyetemei az előadások okt. 13-kán veszik kezdetüket, mig a beiratások 10—12-kin történnek. Tanárokat Vida József, Hubert János, és Horváth János urak neveztettek ki. Sipua kanonok úr kötelezte magát, hogy ezen egyetemnek életfogytiglan 400 frtot adományozand évenkint. * A „K. K.“-nak írják Küküllővármegyéből : D.-Szentmártonban meg van rendelve, hogy a mely házhoz adóexequáló katonákat szállásolnak, minden nap háromszor húsos étellel, s ugyan anynyiszor pálinkával kell őket ellátni. Kikerülendők a fenyegető csapást örömest fizetnénk, de nincs pénzünk; eladnók marháinkat, gabonáinkat potom áron is, nem kell senkinek. Ötvén hatvan fzért el kell vesztegetni száz s még több véka gabonát. Szolgáljon itt adatul a September 17-i d. szt. mártonipiaczi gabonaár kimutatása: Kis vékája oszt.értékben: tisztabuza 96 kr, elegybuza 70 kr, rozs 60—65 kr, zab 30 kr, alakos 24 kr, törökbuza 60 kr. Hallatlan olcsó árak, mintha csak a XVII ik században élnénk. * Hogy az angolok az első magyar gőzhajózási vállalat felállítása körül mily érdeket tanúsítanak, kitetszik azon körülményből is, miszerint, mint halljuk, Reviczky Szevernek e vállalatról lapunkban megjelent részletes közleményeit angol nyelvre fordíttatják, s külön füzetkében kiadják. * Bécsben „Wiener Kaufmannshalle“ czímű új napilap fog megjelenni, s hazánk kereskedelmi érdekeit is pontosan és hűn képviselni ígérkezik. * Buda város kapitányi hivatala által hirdetmény adatott ki, amely megtiltja a bérkocsisoknak és egyéb lótulajdonosoknak, hogy lovaikat a város utczáin, téréin nem szabad etetniük. * Balázs Sándor, az „Ország Tükre“ szerkesztője holnap, oct. 1 jén d. u. 4 és fél órakor tartandja esküvőjét az egyetemi templomban Bognár Vilma k. a.-val. * Filmében egy fiatal iparos felébb hűtlenné lett kedvesét, aztán önmagát gyilkolá meg. * Weixelgärtner E. hazánkfiától Bécsben egy 10 kőmetszetet tartalmazó díszes füzet jelent meg, mely a természet után fölvett hit rajzokban ábrázolja hazánk túl a dunai részének néhány érdekelt pontját, például Csákvárt, Csobánczot, Visegrádot, Kisfaludy Sándor lakóházát Sümegen stb. * Az egyetemi tandíjak eltöröltetése, és a fél évi vizsgák behozatala tárgyában, mint a „P. Lt.“ hallja, eddigelé még nem adatott be folyamodvány a m. k. helytartótanácshoz. * A magyar képzőművészeti társulat f. év sept. 27-én tartott választmányi üléséből a következőket tartjuk megemlítendőknek : A lefolyt évre műlapként szolgálandó metszvény tárgyában, mely miként már azt egy előbbi közleményünkben említek, Markó Károly jeles tájképei egyikét ábrázolja, közöltették az Olaszhonból érkezett levelek. Ezekből kitűnik, hogy a mutatvány lapok legközelebb megérkeznek. A választmány jövő ülésében e tekintetben határozhat Továbbá Homolya Kálmán festésztanuló a részére segélyezéskép felajánlott irnoki állomást elfogadván, mind ebbeli fizetésének rendes kiszolgáltatása, mind a részére több egyleti tagok által aláírás útján gyűlt összegnek a szükséghez képest leendő kiadása határozatba ment. Ezután a volt titkár úrnak számadása jövén szóba, azok mind szerkezetek, mind okadatolásuk tekintetében hiányosaknak, és el nem fogadhatóknak nyilvánítottak, egyúttal e részben a tisztelt igazgató elnök úr kéretett és hatalmaztatok fel a további lépések megtételére. Az országgyűlési arczképcsarnok lapjainak eladását illetőleg , az erre nézve Lauffer helybeli könyvárus úr által tett ajánlat csekély módosítással elfogadtatott, és az adásvevési szerződés szerkesztésével Telepy Károly titkár s Maraszony József urak , annak megkötésével pedig Harsányi Pál, igazgató elnök ur bízatott meg. Felolvastatott szab. kir. Pest városa fő polgármesterének körlevele, melylyel e társulat is köz és előértekezleti gyűléseinek bejelentésére utasit tatik, hogy azokra kir. biztos küldethessék. — Ezzel kapcsolatban tudatta az elnök úr, hogy az új alapszabályok a nagyméltóságú magyar kir. helytartó tanács által kegyesen pártoztatva, legfelsőbb megerősítés végett Bécsbe felküldettek. ** A lelkes szegzárdiak szobrot akarnak emelni elhunyt jeles költőnk Garay Jánosnak. Az e czélból alakult bizottmány következő felhívást bocsátott ki : Egy szenvedésekben gazdag évtized utolsó napjaiban, a bekövetkezett közéleti mozgalmat megelőző évszak elején — a reménydús, de a kényszerűség hatalmán megtört élet hajnalán — egy tisztelt hazánkfia. if. Bartal György úr áthatva a meggyőződéstől, hogy nemzetünk a szellemi művelődés terén működhetik csak sikeresen s arathat babért, áthatva a kegyelettől, mely műveit nemzetek ismertető jele, s mely épen kiváló egyéneinek megkülönböztésében, az etérő törekvések kellő méltánylásában, kitüntetésében nyilatkozik, — szavait Szegzárd mezőváros lakosaihoz intézve, azon indítványt téve , hogy Garay János Szegzárd szülötte s ismert nevű költőnknek, ki anyanyelvünk művelésén a a hazafias eszméknek az annyira kedves költői nyelvéni terjesztésén oly rendkívüli kitartással fáradozott, — kinek minden szava a legtisztább s önzéstelenebb hazafiságtól van átlengve — s ki tőlünki elszakadás után is szülőfölde iránti rokonszenvét oly hiven megőrzé, — Szegzárdon, mint Tolnamegye székhelyén egy művészi becsesei bíró szobor állíttassák, mely a mellett, hogy a költőnek emlékét örökítse, egyszersmind az utónemzedéknek követendő irányul megmutassa, hogy mint kell a nemzetnek választottad megbecsülni. Az indítvány, mint előre látható volt, több oldalról vetélkedve tároltatott fel, s mint az ez irányban vezetett jegyzőkönyvek s számadások tanúsítják — a szegzárdi kaszinó által kinevezett választmány — e czélra hangversenyek a dalidók rendezése által beszerzett 600 forintról rendelkezik. Azóta sok idő múlt el, a felkarolt szép eszme kiviteléhez a reménynek minden nap egy levele hullt le, s az eredmény nem felelt meg a törekvéseknek. Nehogy tehát az érdemnek kellő kitüntetése elmaradjon, találkoztak, épen mint e magasztos ügyben létrejött választmány tagjai, eljöttnek hiszik az időt, midőn Szegzárd városának alkalmat nyújthatnak annak megmutatására, hogy hazánkbeli több város példájaként szülötteit, kik kiválva a sorból, életük utolsó perezéig nyelvünk terjesztésén s az üdvös eszmék terjesztése által hazánknak boldogitásin fáradoztak — háladatosságban részesilni kivánja. E ezéiből alulirt választmány, most, midőn a Garay által oly gyönyörűen megénekelt szegzárdi bort az ég áldása folytán beszerezzük, adakozásra szólítja fel Szegzárd lakosait. Adjon mindenki természetben bort, annyit, mennyit megerőltetés nélkül adhat, s az ily megerőltetés nélkül tett adakozásoknak a választmány által eszközlött értékesítése folytán eljövend az idő, midőn Szegzárd mezőváros önérzettel fog a kebelében büszkén emelkedő szoborra mutatni, azon szoborra, mely hirdetni látszik, hogy a magyar nemzet, melynek Szegzárd lakói is alk része, így szokta azokat, kiket szeret s kik a nemzet választotta, hálájában részesíteni. * Télfy János, egyetemi tanár, ki a „Szózatot“ görög nyelvre forditá, ehhez egyszersmind adalékot csatolt a görög vers történetéről, ez adalékot görög nyelvre is lefordítván, elküldé Athénbe, a „Nea Pandora“ szerkesztőségéhez, mely azt I. 296—299. füzeteiben a következő észrevétellel közlé : : Ez értekezést görögül irta és beküldé a Pesten tartózkodó magyar tanár, Télfy János ur, ki mélyen hatott be a mi nyelvünkbe, s azt nagy könnyűséggel kezeli, a mint értekezése mutatja. Közöljük pedig minden változtatás nélkül.“ A Berlinben megjelenő „Magazin für die Literatur des Auslandes“ szintén jelentést ten Télfy J. nak görög „Szózat“ - áról, a fordítást remekműnek nevezi s mutatványokat közöl belőle. ** A varsó-pétervári vasútvonal f. hó 17 ikén adatott át a nyilvános közlekedésnek. A hosszú utat 38 óra alatt futja meg a mozdony. ** A Zrínyihez czimzett kévéház 4—5000 ft költséggel újra diszittetik. — F. hó 28 dikán a pesti lövöldében tartott ezéllövéskor jutalmat nyertek : egy szeg lövés áttal Panur Fuchsberger urnák, egy szeg lövés által Ratzky ur magának, egy szeg lövés által Krones ur Fuchsberger urnák, egy négyes lövés által Pilisy ur Obermayer urnák, egy négyes lövés által Krones ur Oswald urnák, egy négyes lövés által Pilisy ur Nerhaft urnák, egy hármas lövés által Zettner ur magának, egy hármas lövés által dr. Barna ur magának, egy hármas löés által Taresay ur Küttenberger urnak. ** Tordán a románok tánczorgalmat rendeznek a szegény során tanulók fölsegélésére, melyre a vidék magyar intelligentiája is meg van híva. A meghívó jegyek latinul és francziául vannak írva. ** Győrött ének és zeneegylet alakult, melynek alapszabályai felsőbb helyen már megerősíttettek, s működését egy közelebb rendezendő hangversenynyel kezdi meg. * Az utóbbi héten a Mont cenis alagútban nagy szerencsétlenség történt. Azon pillanatban, midőn minden munkás dologban volt, egy agyagtelepről nagy tömeg vált el, mely esésében 3 munkást nyomott oda. Rögtön hozzáláttak, hogy őket kiássák, azonban igen kevés a remény, őket életben lelni. A leszakadt tömeg mintegy 80 kilométer. A szerencsétlenséget a gerendázat törése okozta, mely az építés alatt azon földréteget tartá. * Lesz-e Londonban egyhamar ismét kiállítás ? E kérdésre a „Times“ így felel : Nem valószínű, sőt tényleg valószínűtlen, hogy Angliában több év lefolyta előtt ismét kiállítás legyen. A londonit a párisi sokkal gyorsabban követi, semhogy a külföld érdekét e nagy látványok iránt ne csökkentse. A nagy gyárosok jól laknak vele és joggal vagy nem, úgy gondolkoznak, hogy sokkal több fáradságot, mint hasznot okoz. A közvélemény szerint egy évtizednél hosszabb szünet álland be ilynemű nemzetközi törekvésekben. * Legfelsőbb engedély kinyerése mellett nevüket megváltoztaták : Bierbrauer Pál nagykárolyi evangélikus lelkész „Bérezi“-re, — Strom Márton tornaaljai gazdatiszt „Folyami“-ra Billender Károly szentendrei lakos „Tollbonni“-ra, — Ekker Lajos aradi főelemi iskola tanító „Bercsényi“ re, — Geiger Jakab Temesváron lakó kárpitoslegény „Hegedűs“-re, — és Weisz István Selmeczbányán lakó gyógyszerész-segéd „Száni“-ra. — A magyar kir. udv. kanczellária a pesti első bírósága váltó törvényszéknél Pataky Ignácz a Polgár Ignácz rendelkezés alatti megye-törvényszéki tanácsosokat, Maksziány Károly rendelkezés alatti szolgabírót, a Szenner József kereskedelmi törvényszéki tanács titkárt jegyzőkké , továbbá Gerometa Titusz rendelkezés alatti megye-törvényszéki tisztet, s Veleczky Gyula, Papp József s Wassilievis Vazul rendelkezés alatti törvényszéki segéd