Pesti Napló, 1862. október (13. évfolyam, 3791-3817. szám)
1862-10-14 / 3802. szám
gos piaczot, úgy, hogy míg ezelőtt alig árultatott franczia bor 36 shillingért (18 forint) tuézetenkint, most sok árultatik 12, 15, 18 shillingért (azaz 6, 71/8, 9 forintért). Ezek látszólag apró részletek, de gyakorlatilag igen fontosak. Belőlük én a következendő tanúságokat vonom le. 1. Még az olcsóság terét sem kellene feltétlenül a francziáknak és németeknek átengednünk. 2. Ebben azonban határul szolgáljon: nem szállni oly árra alá, melyért tiszta, igazi, jó bort nem adhatnánk ; a francziák, sőt a németek is hitellel bírván, nekik van mit veszélyeztetniük, nekünk veszélyeztetni való hitelünk nincs, csak megszerezni való. 3. Ha majd boraink meg fognak ismertetni és kedveltetni, akkor — de nem előbb — mi tőlünk fog függni áraiknak megszabása. 4. Erős meggyőződésem az, hogy szállítási nagyobb költségünk daczára is van egy bizonyos középár, melyért mi sokkal jobb és finomabb bort adhatunk, mint ugyanazon árért adhatnak akár a francziák, akár a németek. Ez a mi térünk most, óvakodjunk eladni mind tuldrágán, mind tulolcsón. (Vége következik). A magyar írók segélyegylete és a „Vezér“ tárczairója. A „Vezér“ - ik számának tárczájában B. ur lassúsággal vádolja a magyar írók segély egyletét, még pedig oly lassúsággal, mely az egyletnek már is pénzbeli kárt okozott, s ezután még többet okozhat. E vád leginkább reám vonatkozik, mint az egylet ideiglenes titkárára megfelelek reá nem a választmány megbízásából, hanem csak a magam ösztönéből, azért czikkemnek nincs semmi hivatalos színe s érette egyedül csak én vagyok felelős. Bár egy utazó angollal kezd párbeszédet az alföldi ember lassúságáról, s miután megengedik, hogy a mezei munka körül a lassúság természetes, a díszjáratoknál helyén van, a tanácskozásban s átalában a gondolkozásnál szükséges , megállapodnak abban, hogy a lassúság igen természetellenes , midőn a kissé gyorsabb mozgás egyszer veszélytől menthetné meg az embert, máskor az elkésés szégyenétől vagy korától, s olykor a hátulkullogással járó pornyeléstől. E tudománynyal felkészülve széttekint Bur széles Magyarországon, s a magyar irók segélyegyletén és rajtam akadnak meg szemei. „Gyulai Pál — úgymond — mint a magyar irók segélyegyletének ideiglenes titkára Pesten sept. 23-án 1862-ben írta alá azon tudósitást, illetőleg jelentést, melyet ő ugyanazon egylet igazgató-választmányának volt benyújtandó az egyleti pénztár állásáról a I. 1862. év második évnegyedében. „E jelentés Pesten, sept. 23-án Íratván alá, sept. 30-án jelent meg a „Pesti Napló“-ban. „Kinek mi baja vele ?“ vagy talán: „Jobb későn, mint soha?“ „Bajunk vele nekünk is van, s nem mindenkor áll, hogy jobb későn, mint soha. Bajunk ez. „Itt is megjegyzendő — mondja a pénztárról szóló jelentés — hogy az oly adomány, mely e jelentésben elő nem fordul, nem érkezett be az egyesülethez, azért azok, kik netalán ilynemű hiányt tapasztalnának, szíveskedjenek bejelenteni az egyesületnek, hogy mielőbb utána járni s helyre pótolni lehessen.“ „Ezeket megtudja most már a pesti lakos sept. 30 án, s kap kezébe két hasábot tele nyomtatva, nevekkel, idő- és betűrend nélkül, korai saját nevét, de nem találja sehol, pedig jól emlékezik, hogy ápril 6-án adott fel a postán 5 forintot az írók alapjára. A posta nyugtája írásai közt megvan, hanem szerencsétlenségére a nyugta hátulján ez áll: „Zur Nachricht..........4. Die Haftung erlischt bei Versäumung der Reclamationfrist, welche für die im Innlande abzugebenden Sendungen auf drei Monate stb. festgesetzt ist.“ Tessék reclamálni!“ Még több kártékony következményeit is hozza föl Bur e lassúságnak, mégpedig, amint állítja, ismerősei szűk köréből merítve. Menynyi lehet még ezen kívül ! Elmondja, hogy egyik ismerőse tavaly húsvétkor valamelyik pesti gymnasiumban tanuló fiának egy magyar aranyat adott az írói segélyegyletnek átadás végett. Az apa most septemberben lehozta fiát Pestre, olvasta a hírlapban az adományok kimutatását, íme, nem találja följegyezve a beküldött aranyat. A fiú kivallja, hogy sajnálta oda adni a magyar aranyat, magának akarta tartani, hadd legyen kettő, mert egymást még az előtt csapott, ugyancsak édesatyjától, ami kis pénzecskéje volt, a lutriba tette, hogy nyerjen, s aztán azzal vegyen új aranyat az egyletnek. Azonban nem nyert semmit, a szarvasbőr zacskóba varrt két aranyat pedig elvesztette. Mindebből az a tanulság, hogy ha hamarább közlöm a pénztári kimutatást, az apa hamarább megtudja az elveszett arany esetét, de épen úgy nem pótolja helyre a veszteséget, mint most. Bár még egy más esetről is tudósítja olvasóit. Elmondja, hogy vidékről egy gazdatiszt az uraság ökrein gabonát küldött Pestre eladás végett, s az öreg béresnek meghagyta, hogy fizessen a búza árából, a köztelken, az írók segélyegylete pénztárába, az uraság és gazdaszemélyzet részére 50 forintot. Az öreg béres nagyon el lévén foglalva a tens ur, nagyságos asszony, meg a sok nemzetes ifjú úr és kisasszony bizományaival, egyik kisbéresre bízza az 50 forint átadását, ez pedig magának teszi el, azt hazudva, hogy átadta a pénzt, de nyugtát nem adtak, mert nem volt otthon az az úr, azt mondták, csak hagyja ott a pénzt, majd kiteszik az újságban, most a kimutatásból megtudja az uraság és gazdatiszt, hogy a kisbéres nem adta át a pénzt, miből ismét az a tanulság, hogy ha előbb közlöm a pénztári kimutatást, előbb tudják meg a veszteséget, de épen oly kevéssé pótolják helyre, mint most. Azonban hadd világosítsam fel B. urat, hogy e sok kárnak én épen oly kevéssé vagyok oka, mint ő ; hogy vádja teljesen alaptalan; hogy ha mohósága nem lett volna oly nagy, mint értetlensége ; ha nem restelt volna adatok után járni, nem sodródott volna be azon kellemetlen helyzetbe, hogy midőn használni akar a jó ügynek, tulajdonkép ártalmára törekszik, amennyiben ráfogást terjeszt, s nincs oly képtelenség, melyet legalább egy pár ember el ne higyjen. Először is megjegyzem, hogy én sept. 23 -án semminemű pénztári jelentést nem voltam benyújtandó a választmánynak. Nem hozzám küldik a pénzt, nem én teszek jelentést róluk, hanem a pénztárnak. Én csak felolvasom az ő beadványait, jegyzőkönyvbe igtatom, s némi kísérő sorokkal a közönség elébe bocsátom. Az alapszabályok egyébiránt nem tették kötelességévé sem a választmánynak, sem a titkárnak a pénztárnoki évnegyedes jelentések közlését. Az alapszabályok csak évenkénti nyilvános számadást kívánnak . (Lásd 15. §.) „A segélyegylet pénztárának állapotáról, a pénztárnok aláírásával s az ellenőrök ellenjegyzésével, nyilvános számadás évenként adatik, a segélyezettek neveinek elhallgatásával. A számadási könyvek egyébiránt minden tag által megtekinthetők.“ Azonban a választmány elhatározta, hogy a pénztárnoki évnegyedes jelentések is közzé tétessenek a hírlapokban, leginkább a pénztárnok sürgetésére, ki indítványát e következő okokkal támogatta: I. Szükséges, hogy a nemes szivü adományozók, sőt az egész közönség, minél gyakrabban nyerjenek tudósítást a pénztár állásáról. II. Szükséges, hogy a jelentések közlése által a pénztárnok ellenőriztessék arra nézve, várjon bejelentett-e minden adományt, amit átvett és nyugtatványozott, minthogy sok adomány egyenesen csak hozzá érkezik, s néha nagyon távol vidékről, a közlétt pénztárnoki jelentésekből értesülnek az illetők, hogy adományuk nemcsak a pénztárnokhoz érkezett be, hanem egyszersmind a hivatalos iratokba is be van igtatva s az ülésen is bejelentetett. IQ. Bár ö, a pénztárnok, a beérkezett adományokról hol heti, hol havi közléseket tesz közzé a lapokban, de mégsem árt az évnegyedes jelentéseket is közzé tenni, mert az apró közlések inkább elkerülik a figyelmet, mint a nagyobbak, s míg e jelentések, kivált a könyvárusok és szerkesztőségek atján beérkezett adományokat kellő evidentiában tartják, addig másfelől a kamathátralékokra az illetők némikép figyelmeztetnek. Ebből láthatni, hogy az illetők arról, hogy adományuk a pénztárakhoz beérkezett, gyorsan értesíttetnek az illetők által. Tessék B.urnak átlapozni a hírlapokat a jelen év első hónapjaitól egész a mai napig, s meg fog győződni, hogy mindazon adományok, melyek az első és másod évnegyedes jelentésekben előfordulnak, már rég közzé tétettek a pénztárnok által apróbb közleményekben, sőt a harmadik évnegyedre eső adományok is közzé vannak téve, pedig róluk az évnegyedes jelentés csak a mai ülésben adatott be s olvastatott föl, s csak a jövő héten fog a hírlapokban közöltetni. E szerint sem én, sem a pénztárnak nem vagyunk okai, hogy B. ur pesti lakosának pénze, ki Pestről recepisse mellett küldött 6 forintot Pestre, elvezett, hogy a szegény apa csak most tudta meg fiú tolvajságát, hogy a vidéki uraság és gazdatiszt csak most értesülnek kisbéresök hamis lelkűségéről. Ezzel be is fejezhetném ez alaptalan vád visszautasítását, ha, nem annyira a B. úr kedvéért, mint inkább a közönség iránti tiszteletből, egy s mást még felvilágosítani nem tartanék szükségesnek. Bár nem azt rója meg, mi tulajdonkép megrovandó lett volna, ő leginkább az évnegyedes közlések lassúságát hibáztatja, mely három havi hézagot tesz szükségessé, s elfeledi megkérdeni, hogy miért közöltem az első és második évnegyedes jelentést csak septemberben, holott az elsőt áprilban , a másodikat júliusban kellett volna közzé tennem. Ez igazságos vád lett volna, íme, felvilágosítom. Én július elején vettem át az ideiglenes titkárságot, mikor épen elhatározták az évnegyedes jelentések közlését. Még azon héten közöltem volna mindkét jelentést, de lehetlen volt. Elődöm, Pompéry úr, sajtóperben elmarasztaltatván a börtönben ült; az első évnegyedes jelentés nála levont, a másodikat nem közölhettem az első előtt. Csak későre, kiszabadulása előtt kevéssel kaphattam meg a kívánt iratot, s igy maradt mindkét jelentés közlése septemberre. Bár azon megrovása, hogy az adományozók nevei minden betű- és időrend nélkül vannak közölve, nagyon csekélyfontosságú. Én úgy közlöm a pénztárnoki jelentéseket, ahogy be vannak adva, nem változtathatok rajtuk, mert megfosztanám hitelességöktől; — a pénztárnok utólagosan szintén nem tehet benne semmi változást, jelentéseiben pedig úgy kell előterjeltenie az adományokat, a hogy beérkeztek, az egész pénztári naplóval pedig nem terhelhetjük a hírlapokat, melyek az egylet iránti részvétből dij nélkül szokták közzé tenni a jelentéseket. Valóban csodálkozom, hogy B. úrnak épen az irói segélyegylet lassúsága tűnt fel, holott egyleteink közt ez a legmozgékonyabb s pénztára állásáról legtöbbször értesíti a közönséget. Dicsekvés nélkül mondhatom ezt, mert csak egy pár hó óta szolgálom ez egyletet, s a választmány és pénztárnok tevékenységébe semmi részem nincs. Járatlanság és költött históriák alapján vádaskodni, legkevésbé oly lapnak illik, mely vezér szerepet kívánna játszani. Egyébiránt,ha B. ur fabulái, valószínütlenségek daczára,is megtörténtek volna, ha a pesti lakos, az apa, a gazdatiszt egyletünknek szánt adományai csakugyan elvesztek volna, ha B. ur mindezt hitelesen be tudja bizonyítani, minden pereben kész vagyok a kárt befizetni az egylet pénztárába, bár, amint a fentebbiekből látszik, rajtam semmi sem múlt, sőt még hanyagságom eredménye sem lehetett. Azért felszólítom B. urat, hogy bizonyítsa be amaz esetek megtörténtét, vagy hozza vissza, mint koholmányokat, erre egyszersmind a „Vezér“ szerkesztőjét, gr. Majláth Kálmán urat is bátor vagyok figyelmeztetni. Gyulai Pál felül is kertészeti, jelesen szőllő tenyésztési czélokra utólagos jóváhagyás fejében a kert jövedelméből beszivárgó összegből a kivántató összeget kiutalványozhassa. 3. Több panasz jelentetvén be az igazgató választmánynak az országos gazdasági egyesület kertjéből kapott széllővesszők iránt, nevezetesen, hogy a vesszők három felé is vágatván az eredést bizonytalanná teszik, az ősszel szedett vesszők a téli rosz eltartás folytán tömegesen nem fakadnak ki, küldetéskor roszul csomagoltatnak, s ez és más baj miatt a fajtévesztés is fent forog. Nagy méltóságú elnök úr megkéretik, mikép ezt az országos gazdasági egyesülettel tudatván, nehogy az ily panaszok az egyesület hitelét rongálják, arra kérje fel az országos gazdasági egyesületet, mikép a baj okát kipuhatolni , azon gyökeresen segíteni, s így a panaszoknak elejét venni szíveskedjék. 4. A közgyűlési tárgysorozat szóba hozatván : határoztatott, mikép a folyó évi oct. 2- án tartandó közgyűlésen legelőször is ügykezelő alelnök három éves összes működéseink eredményéről teendi meg előterjesztését, másodszor, az egyesület vagyoni állása a megvizsgált pénztári számadással együtt felmutattatik, harmadszor, ha addig jelentkezés történik, gazdasági tárgy feletti felolvasások tartatnak, negyedszer, netán teendő indítványok tárgyalása, ötödször, s végre az elnökség, igazgató választmány s szakosztályok leköszönésével az uj választás fog az alapszabályig megirt módon eszközöltetni, melyről, úgy lapok utján, mint külön felhívásban is az egyesületnek minden tagja eleve értesítendő leszen. 5. Tárgyalás alá vétetvén a földművelési szakosztálynak a folyó évi augusztus 24-éni igazgató választmányi ülés 5 ik pontjában foglalt szántásversenyi javaslatára tett észrevételei; ennek folytán határozatta jön, mikép egy szántásverseny tartandó jövő évi májushóban, mely két osztályból állandó 1-sk osztályban nehezebb s szigorúbb feltételek mellett a cseléddel munkáltatók s minden más, kinek tetszeni fog, másik osztályban kizárólag a saját kezükkel munkálkodó kisgazdák könnyebb feltételek mellett vehetnek részt. — A versenyzés elkülönített téren egyszerre fog történni a hely meghatározása s a programmnak ezen elvek nyománi kimunkálása az újon alkotandó igazgató választmány teendőjéül fennhagyatván. 6. Bor, gyümölcs és kerti vetemények ez évi kiállítására nézve megkéretett ügykezelő alelnök úr, mikép elnöki levélben egyes szakértőket megkeresni s meghívni szíveskednék; a berendezésre, valamint a jutalmak részletezésének kimunkálására, s a folyó hó 25 én reggel 9 órakor tartandó választmányi ülésret bemutatására báró Splény Henrik elnöklete alatt König József, Tóth István pénztárnok és Fekete János titkár bízatnak meg. 7. Bemutattatott az országos kertészeti társulatnak Kanizsán, f. hó 5,6., 7-én tartandó gyümölcs-kiállítás tervezete. Miután ez több számú példányban elnöki utón közhírré téve jön, itt megjegyeztetetik. 8. Olvastatott Gerendai György gépész levele, melyben vetőgépét próbavetés tartására felajánlja. — Miután e megye területén már e géppel több helyen próbák tétettek, az ajánlkozás itt egyszerű tudomás vétel végett megjegyeztetik. 9. Az országos magyar gazdasági egyesületnek 463. szám alatti megkereső levele, melyben a megyében trmett borokból 1861-ről s korábbi évről mustrát s termelési adatokat f. évi november hó végéig küldetni kér, olvastatván ; az illető szakosztályhoz ezen nagymérvű levéltárgyalás s intézkedés végett áttétetik, az eredményről jelentése váratván. 10. Jegyzőkönyv hitelesítésére báró Splény Henrik, Detrich Zsigmond és König József urak kérettek fel. Jég,zette Fekete János, titkár, déki b irnok, 14. Josiffu Codreanu igtató, 15. Joanne Popu g. kath. lelkész. Póttagok: 1. Joanne Ratiu, 2. Nicolau Dobrianu, 3. Josiffu Botezanu, 4. George Cretu, 5. George Gavrile, 6. Gregoriu Guseille Negrea, 7. Constantin Popu, 8. George Popu Gridanu. — Tehát 33 tagból 10 község, 12 hivatalnok, 2 katonatiszt, 5 román lelkész, 2 iparos, 1 fohasi jegyző, 1 birtokos gróf. A „Korunkéban olvastuk a jelentést is Fogarasszéknek sept. 25—28-dikáig tartott bizottmányi üléséről, de mi ebből csak annyit közölhetünk, hogy az új bizottmányt szabályozó utasítás egy, a románoktól is támogatott indítvány folytán, mint provisorissima instructio csak tudomásul vétetett oly hozzátétellel, hogy az teljesíttetni fog. Több főkormányszéki leiratok tudásul vétele után felolvastatott, a már feloszlatott bizottmányi gyűlés által, még a múlt évmájusában, a román nyelv hivatalossá emelése ügyében tett fölterjesztésre érkezett válasz , hogy miután a fogarasvidéki tavalyi bizottmány feloszlattatott, annak minden intézkedései megsemmisítetteknek tekinthetők, s az új bizottmánynak jogában áll a nyelv ügyében méltányosan határozni. Maieru indítványozza, hogy a rendelet vétessék tudásul, ami pedig a nyelv ügyét illeti: a tavalyi bizottmánynak e tárgyban kelt határozatát megsemmisitettnek nem tekintvén — annak újabb tárgyalásába nem is bocsátkozik. — Telmann J. és Bisztrai Antal sem kívánnak a nyelv ügye felett vitatkozni, hogy a már csillapodásnak indult kedélyeket újból föl ne bolygassák. Barabás ugyan, ama leirat e passusát „tekinthetők" úgy értelmezi, hogy meg is vannak semmiséve , s igy a nyelv ügyében a bizottmánynak újból kellene határoznia ; tudván azonban előre is, hogy az uj határozat is a román nyelvnek előnyére fogna kiütni , e tekintetből az ügyet nyugodni hagyja ő is az országgyűlés végleges intézkedéséig. E szerint a Maieru indítványt határozattá emelődött. A fehérmegyei gazdasági egyesületnek Székesfejérvárott az egyesület teremében. 1862-ik évi okt. 6-án tartott igazgató választmányi ülése. Jelen voltak: gróf Cziráky János elnök, Kenessey Kálmán 2-ed alelnök báró Miske Imre, báró Splény Henrik, Meszlényi Lajos, König József, Boda Imre, Szőke Lajos, Oliva József) Láng Nándor, Micsky Zsigmond, Detrich Zsigmond, Fekete János titkár, mely alatt: 1. A közelgető közgyűlésre a pénztár állásáról kimerítő jelentést tenni kellvén, a pénztári számadás megvizsgálására s a következő közgyűlésrei bemutatására báró Splény Henrik elnöklete alatt Detrich Zsigmond és König József urak kineveztetnek, mely végzésről úgy a kinevezettek, mint Tóth István pénztárnok jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. 2. Indítványba tétetvén, mikép a gazdasági egyesület kertében jövőre a gyökeres s választékos vesszők terjesztésére az illető szakosztály figyelme felhivassék . Famivelési szakosztályi elnök úr felkéretik, mikép arra, hogy választékos asztali s más nemesebb fajok nagyobb mérvben tenyésztessenek, a nem óhajtandó fajok pedig mellékeltessenek főfigyelmet fordítson , melyre nézve megengedtetik, mikép a kirendelt 800 fton trandatági » kertsbed tudósitás Pest, oct. 13. Borongó idő. A Duna ismét gyorsan apad. A múlt héten a gabnaüzlet helyi piaczunkon meglehetős lanyhán kezdődött, azonban később néhány délnémetországi kereskedőház vételei folytán élénkülést nyert. Különösen a nehezebb fajsúlyú búzát keresték a külföld számára, s vették a bejegyzett árakon. Összes búzakelendőség 35.000 m., a rozs korlátolt üzlet mellett valamelyest csökkent a múlt heti árakhoz képest ; árpából csak is fogyasztási forgalom volt ; a zab lanyhábban ment, egy hajórakmányt Győrött 1 ft 46 krjával adtak el; a kukoricza, melyből a készlet igen kevés, gyengén s valamivel olcsóbban kelt. A gyapjúból élénk üzlet volt, s a jánosfővételnapi vásár óta összesen vagy 20,000 mázsa adatott el Pesten, ebből 15,000 m.-nál több külföldre ment. A lefolyt héten ,000 mázsa körül adatott el, 2—4 fttal magasabb árakon. Triesztben a lefolyt héten meglehetős élénk volt a búzaüzlet, összesen 49,500 st. búza adatott el, mely 2000 st. brailai termék kivételével mindjhazánk termesztménye vala. Öszgabnakelet 72,500 st. Vegyes tudósítások. — F o g a r a s-vidéknek az uj utasítás szerint szervezett bizottmánya a „Korunk“ szerint a következő névsorból áll : Nagy birtokosok : 1. a nemes szász nemzet képviselve Telmann József jogfelügyelő által. 2. C Sinka községe Jákob Moldovanu bíró által, 3. Ohába községe Davidu Juan törvsz. bíró által képviselve. Kis birtokosok : 1. Bisztrai Antal alügyész, 2. Gegö János szolgabiró, 3. George Fogarasianu szolgabiró, 4. gróf Mikes János, 5. Venicze községe, Dumitru Sávu által, 6. Grid k. Bukur Burasianu által, 7. Sarkasicza k. Lázár Barbaru által, 8. Váci k. George Morariu által, 9. Felső-Szombatfalva k. Juan Merdianu által, 10. Kopocsel k. Juan Mantu általPóttagok : 1. Michael Fischer, 2. Jakab György, 3. Micolse Simu, 4. Juan Urdea. Fogaras város részéről : 1. Joan Romanu főügyész, 2. Barabás József ülnök. Ptg : Emmanuel Laurits. Iparkamara részéről kinevezve : 1. Michael Henter, 2. Carl Leutachaft. Ptg: George Asieru. Községi választottak: 1. George Poppa major, 2. Joanne Chirila vicarius, 3. Pentru Popescu, g. esperes, 4. Gregoriu Maieru ülnök, 5. Nicolau Blasianu ülnök, 6. Joanne Chitiu törvszéki jegyző, 7. Bukur Negrile törvszék írnok, 8. Tomasiu Czippu írnok, 9. Georgiu Strimbu főhadnagy, 10. Nicolau Raicu g. kath. lelkész, 11. Moise Guseille g. kath. lelkész, 12. Joanne Scurtu községi jegyző, 18. Josiffu Czepesiu in KAIAnfélék. Pest, October 13. ^Bonaparte Lucian hg, ki jelenleg Londonban él, az utóbbi időben érdekes nyelvészeti művet irt a finn és a bask nyelvek rokonságáról. E mű nincs a könyvkereskedések számára szánva, s csak 250 példányban nyomatott, melyek mindegyikén látható a herczeg sajátkezű névírása. E példányok Európa legelőkelőbb nyelvtudósai közt osztottak szót, kik közül Hunfalvi Pál jeles finnistánkat is megtisztelé a herczegi szerző egy példánynyal. * Főtisztelendő Székács József ag. hitv. evang. superintendens ur nov. 22-kén ülendi meg pesti lelkészségének negyedszázados ünnepét. Mind a köztiszteletü főpapnak, mind egyházának méltó örömünnep leend ez. * Reményi Ede felső magyarországi útjában az aggteleki híres barlangot is meglátogatá, melynek egyik legszebb része görögtűzzel világíttatott ki a művész tiszteletére , aki ismét a nagyszámú társaságnak a Szózatot és a Rákóczit játszotta el, a barlang riadósziklái között. E tény örömére a baradla egyik teremét Reményi nevéről nevezték el. * Az új világ utczában létező kutat, mint amely a közlekedést akadályozza, a városi hatóság közelebbről kaszálja. * Temesvárit nazarénus gyülekezetei fedeztek föl a napokban Éjjeli 10—12 óra közötti szoktak titkos összejöveteleket tartani a gyár-külváros egyik félreeső zugában. Midőn a hivatalos személyek beléptek , a nazarénus gyülekezet épen együtt volt, s egy szabó nagy áhitattal olvasott előttük fennhangon a bibliából. Neveik följegyeztetvén azonnal eloszlattattak; egyébiránt többnyire róm. és gör. kath. nőkből áll ez uj secta, melynek alapszabályai között az is előfordul, hogy női tagjainak nem szabad a crnolint viselni. * Megjelent és beküldetett :A felsőbb mértan valódi alapelvei és egy toldalék töredékekkel, s az ellenmondásos mennyiségek kifejtésével. Irta a néhai tudós Kerekes Ferencz debreczeni tanár, kiadta Csányi Dániel. Debreczen, nyom . a város könyvnyomdájában. 1862. 8-rét 216. — Ez azon jeles mű , melyről az előfizetési iv kibocsátásakor bővebben szólottunk. * Az ausztriai kormánynak a bajor, dán és belga kormányokkal, úgyszintén Svájczczal történt megegyezése folytán azon utazókra nézve is, kik Ausztriából ezen országokba mennek és megfordítva, nem szükséges többé az illető követségek által útlevelüket láttamoztatni. * A LI.-ot értesítik Bécsből, f. hó 10-ről, hogy a hazánkban egyre garázdálkodó rablók megfékezése, és a rablások lehetlenítése tekintetéből a rögtönbíróságok illetőségét a közvetett tettesekre, orgazdákra,rejtegetőkre is ki akarják terjeszteni, miután csak egy legújaban Pestmegyében előfordult esetből is kitűnt, hogy a zsiványság terjedését ezen a működő haramiáknak segédkezet nyújtók nagyban előmozdítják. Az újpesti útón tegnapelőtt reggel egy férfi hullája találtatott, ketté hasított koponyával. Miután itt minden valószínűség szerint bűntény forog fenn , azonnal városhatósági bizottmány küldetett ki a helyszínére nyomozások tétele végett. * A „Presse“ arról akar értesülve lenni, hogy a gr. Rechberg és Schmerling úr közötti differentiák újabban ismét erősen előtérbe léptek, s hogy a külügyminiszter a Magyarországgal megnyitandó alkudozás propositiói mellett van, amelyek ellen az állam miniszter, mint gyakorlatiatlanok és alkotmányellenesek ellen küzd Ezen küzdelemben gróf Rechberg mellett csak gr. Eszterházy miniszter, ők gróf Forgách állanának, a többi miniszterek pedig, nevezetesen gr. Degenfeld, gr. Wickenburg, b. Mecséry, Lasser, Plener, gr. Nádasdy és b. Lichtenfels — Schmerling pártjához tartoznak. * Kolozsvárit tegnap a „Bánk bán" szomorújáték adatott elő a magyar írói segélyegylet javára. * Gróf Zichy Ferdinánd, e család első szülötte, ismeretes az 1848 ki korszakból, mint Velencze parancsnoka, hosszabb betegség után, élte 80-ik évében f. hó 7-dikén halt meg Velenczében. A holt tetem bebalzsamoztatván, f. hó 8-kán szállíttatott a Pozsonyból két óra távolnyira Karlsburgban levő családi sírboltba. Az elsőszülötti jog a már ősz Zichy Károlyra szállt át. * Kedvelt költőnk Lisznyay Kálmán Balaton- Füredről néven apjára visszaérkezett Pestre, s noha tetemesen erősbödött, s a fürdők jótékony hatását szemmel láthatni rajta , mindazáltal betegsége alapjaiban még meg van, s végeltávoztatására a napokban tartanak helybeli jeles orvosaink értekezletet. * Károly Lajos főlig ő Fensége f. hó 22 -én tartandja esküvőjét Velenczében Mária Clementina nápolyi herczegnővel. * A cs. k. hmagoshajózási társulat a személyszállító-gőzhajók járását Pest, Bécs és Lincz között a vízállás csekély volta következtében ez idénre megszüntető, f. hó 16 kán fog Pestre érkezni az utolsó gőzös. * Farkas Károly egykori pesti tenorista a bécsi énekiskolában tanári állomást nyert. * Litzenmayer Sándor hazánkfia történeti festvényeit Mária és Erzsébet királynék II. Károly koronázásánál gr. Károlyi György megvevén, a müegylet választmánya jövő évi műlapul Madarász Victor történeti festményét választá : Zrínyi Ilona és Karaffa. * Egy tudósítás szerint Szász Régen Erdélyben királyi várossá fog emeltetni. * Helytartósági rendelet folytán a rablógyilkosok és gyujtogatók ellen a rögtönitélő bíróság Abauj megyében is felállittatott. * Barabás Miklós jeles festőnk az úri és koronautcza sarkán levő fényképészeti uj műtermét tegnap megnyitotta. * Azon egyén, aki az izraelita fiók-imaházat kirabolta, már elfogatott. Morvaországi születés. * Maros-Vásárhelyt még most sem csillapultak le tökéletesen a kedélyek. Mint a „Korunkénak írják od. 5 kéről: csütörtökön a hetivásáron egy zsidót és egy czigányt vertek meg, ez utóbbit azért, hogy nem a maga, de egy izraelita számára vásárolt. (1) Az összerombolt zsinagóga előtt még most is őrt áll a katonaság. A tanácsháznál 9 zsidó van fogva. — Dr. Felletár Emil, egyetemi magántanár jelölt, „Vegyészet és Gyógyszerészet“ czímü tudományos szaklapra nyert engedélyt, melyet ő dr. Nékám Sándor egyetemi tanárral egyesülve szerkesztend. E lap új évtől kezdve havonkint kétszer fog megjelenni, s több kitűnő természetudósunk gyámolitása mellett a vegytanon kívül — melyet kivárólag képviselend — az orvosi és gyógyszerészi gyakorlat igényeihez alkalmazott összes természettudományoknak közlönye leend. — Mind a szerkesztő, mind a főmunkatárs neve jelesen ismert lévén a vegyészet és gyógyszerészet terén , remélni lehet, hogy közlönyük mint, kitűnő szaklap töltendi be helyét. * Közelebb közlöttük a „P. Lt.“ után azon hirt, hogy a városi tanács a magy. kir. természettudományi társulatot véleményadás végett felszólítás, városligeti tónak vízzel ellátása ügyében. Most illetékes helyről értesülünk, hogy a nevezett társulat a városi hatóságtól semmi ily nemű felszólítást nem kapott. Mi pedig e társulat gyűléstartásait illeti : július elejétől november elejéig az alapszabályok szerint szünet szokott beállani, máskor minden héten tartatnak szakülések. * A „Z. S. K“ szerint Somogyban, Böhönye közelében, ismét agyonlőttek egy pandúrt a haramiák. * Erich Gusztávnál megjelent a kapható ,Kipfehauser naptára 1863ra. Szerkesztő a „Bolond Miska“ hetilap szerkesztője. Tartalma mint az ezelőtti évfolyamoké, mulattató, bakergető. * A pesti jogászsegélyegylet alaptőkéje javára Kaposvárit m. hó 28-kán műkedvelő előadás tartatott Jakab István és Roboz István már vezetése mellett. A bevétel meghaladja a 300 ftot. * Gyorokon egy almafa több másodérejü almát termett. *Rohonyi Géza és Petényi Ottó eddigi folyóiratukat hetilappá változtatták át, mely a hazai kereskedelem és ipar érdekeivel foglalkozva, „Haladás“ cím alatt f é. oct. 19-dikétől fogva jelenik meg. Előfizetési ára egy évre 8, félévre 4, negyedévre 2 ft, mi a lap kiadó hivatalába (szer utcza 2. sz.) küldendő. Ajánljuk az illető körök pártolásába. * Azon elfogott jó madár, ki Gráczban az orosz hercegtől az 50 darab Napoleon-aranyat kicsalta, Kolozsvárra való, s Végh Miklósnak hivják. A vizsgálatokból kiderült kalandos életét a F. Ll. közli, egész hosszú sorával az általa elkövetett csalásoknak, melyekben többnyire mint ál-Eszterházy, Andrássys Trefour gróf szerepelt. Egyebek közt Bécsben gr. Sz. István özvegyétől 100, továbbá gr. Karacsaynétól 30 fiát csalt ki, az utóbbitól azon ürügy alatt, mintha ő politikai várfogoly lett volna, s elbocsáttatván hazájába igyekeznék, de nincs úti költsége, stb. Volt az egykor Zrinyi zászlóalj, majd a 19 ik császári sorezred, aztán a 9 ik huszárezred katonája; ettől külföldre szökött, Londonból ismét visszakéredték, s 1859 ben beállt önkénytes huszárnak, mint ilyen zászlaját valószinüleg ismét úgy hagyta oda, s azóta mint a legfurfangosabb csaló élt a nagyobb városokban, mig végre Pest erélyes rendőrsége kézrekeltte. * Megjelent és beküldetett: „Püspöky őrnagy.“ Történeti regény I. Napoleon korából, irta Paulikovics Lajos. Pest, 1862, nyom. id. Poldini Edénél. 8 adrét, 377 lap, ára 1 forint 50 krajczár. * A gázvilágitás még az idén be fog hozatni a vadász, gyapot, és holdutczákba is. — F. october hó 12. a pesti lövöldében tartott ezérlövéskor jutásmat nyertek : egy szeg lövés által Zettner ur Fucsberger urnak, egy szeg lövés által Nietsch ur magának, egy négyes lövés által Zeller ur Kimer urnak, egy négyes lövés által Eckel ur Kimer urnak, egy négyes lövés által dr. Barna ur magának, egy négyes lövés által Zettner ur magának egy négyes lövés által Taresay ur Klemens urnak, egy hármas lövés által Mautner ur magának, egy hármas lövés által Preisz ur magának. * Mint a ,Moniteur‘nek Galaczból Írják, a Duna jobb partján Ibraila és Hirsova közt az iglitzai gránittermék közelében Tresmis régi római várat fedestetett föl, mely egy a viz szine fölé száz lábnyira emelkedő előfokon vár volt a Moesia inferiorban. Minden talált feliratok latinok és az 5. és 6 dik macedóniai, úgyszintén az 1- és 2-ik olasz légióra utalnak. A tulajdonképeni várnak főfalai mér föltakarvák ; egy mély árok választja el a tértől, hol szintén árkokkal körülvont város állott. Az utóbbi és a közeli hegyek közt egy eltánczolt tábor nyomai találhatók. Egy 2 méter magas és 1 méter széles edény sértetlenül ásatott ki. * Paul de Kock „Fehér ház“ czímű ismeretes regénye közelebbről magyarul is megjelenik Egerben. * A műegylet igazgató választmánya mai ülésében következő képeket vásárolt meg kisorsolás végett : Holzer József chiemtaui részletét 80, Weber Ede reggeli tájkép 50, és Mecklenburg Lajostól a velenczei piazettát 200 ft. — Az országos magyar kertészeti társulat f. hó 15-kére kitűzött rendkívüli közgyűlése a nagykanizsai és debreczeni termény és gyümölcs-kiállítás következtében elhalasztatván, november 10-én délután 5 órakor a társulat dunsparti csarnokában fog megtartatni. Az igazgató-választmány határozatából. Kacskovics Lajos, társulati titkár. — Figyelmeztetés ! A fejér megyei gazdasági egyesületnek tisztválasztó közgyűlése f éli oc.