Pesti Napló, 1862. október (13. évfolyam, 3791-3817. szám)

1862-10-24 / 3811. szám

gek­ 1110, elkelt 850, kása 95, elkelt 50, főzelé­kek 562, elkelt 220, krumpli 981, elkelt 763, aszú szilva 816, elkelt 570, káposzta behozatott 61 szekérrel és száza kelt 16—14 ft, gesztenye behozatott 8 szekérrel, köble kelt 10 ft. Az árak következők: tiszta búza 6 ft 20 kr, kétszeres 5 ft 20 kr, rozs 4 ft 20 kr, árpa 4 ft 10 kr, zab 2 ft 40 kr, tengeri 5 ft 40 kr, kása 10 ft 20 kr, főzelékek 9 ft 20 kr, krumpli 2 ft, aszú szilva 8 ft 40 kr. Szegedi piaczi árak oct. 17. Rep­­cze mérője 8 ft. Borsó m. 6 ft 10 kr. Lencse m. 6 ft. Paszuly m. 4 ft 20. Köles mérő 2 ft 40 kr. Burgonya m. 1 ft 20 kr. Marhahús fontja 20 kr. Juhhus fontja 10 kr. Sertéshús fontja 20 kr. Sza­lonna m. 38 ft. Zsir itczéje 60 kr. Lángliszt m. 13 ft. Zsemlyeliszt m. 7 ft 20 kr. Kenyérliszt it­czéje 6 kr. Kukoriczaliszt itczéje 4 kr. Árpadara itczéje 6 kr. Köleskása itczéje 8 kr. Rizskása fontja 24 kr. Faolaj fontja 80 kr. Repczeolaj 40 kr. Lenmagolaj 42 kr. Új bor itczéje 10 kr. 0 bor itczéje 16 kr. Sör itczéje 14 kr. Gabona-pá­linka itczéje 16 kr. Törköly-pálinka itczéje 24 kr. Szilva-pálinka itczéje 28 kr. Faggyú m. 38 ft. Faggyugyertya öntött fontja 39 kr. mártott fontja 32 kr. Szappan fontja 30 kr. Só fontja 10 kr. Körösfa öle 15 ft 20 kr. Tölgyfa öle 13 ft. Lágy­fa 8 ft. Kőszén vékája 1 ft. Széna m. 3 ft. Szalma m. 2 ft. Kender m. 18 ft 50 kr. Len 40 forint. Arad, oct. 17. Első osztályú tiszta búza 82 fontos 3 ft 50 kr, második oszt. 81 font. 3 ft 30 kr, harmadik oszt. 80 fontos 3 ft 20 kr. — két­szeres első oszt. 79 font. 3 ft 10 kr, második osztályú 78 fontos 2 ft 6 kr, harmadik osztályú 77 fontos 3 ft, rozs első osztályú 77 fontos 2 ft 50 kr, második osztályú 76 fontos 2 ft 40 kr, harmadik osztályú 75 fontos 2 ft 35 kr, árpa első oszt. 66 fontos 2 ft 10 kr., második oszt. 65 font. 2 frt 5 kr, harmadik oszt. 64 font. 2 frt. Zab első oszt. 46 font. 2 frt 10 kr, második oszt. 44 fontos 2 ft. Kukoricza 84 fontos 1 ft 70 kr. Lángliszt mázsája 9 ft 50 kr. Zsemleliszt m. 9 ft. Fehér kenyérliszt 9 ft. Kötetlen széna mázsá­ja fuvarral 1 ft 50 kr. Borsó it­sz. 20 kr. Lencse itczéje 15 kr. Bab itczéje 12 kr. Köles itczéje 12 kr. Búza dara itczéje 20 kr. Dara itczéje 10 kr. Uj bor itczéje 20 kr. Régi bor itczéje 30 kr. Sör itczéje 15 kr. Pálinka itczéje 35 kr. Zsúp­­szalma 12 font 12 kr. Alomszalma 3 font 3 kr. Vegyes tudósítások. — Baja, oct. 21. T r e f o r t Ágoston ur­nak a „Pesti Napló“ ban közlött vasúti terve, mely a n.­váradi vonalat Szegeden, Szabadkán keresztül Bajával, s ezen át a mohács pécsi vo­nalon Kanizsával, s így Trieszttel, a külföldét kötné össze, általunk a legnagyobb örömmel üdvözöltetett. S valóban csak feledékeny­ségnek lehet tulajdonítani, hogy a m. gazd. egyesületnek tervezett útvonalai közöl kimaradt. Mert a térképre vetett első pillanat kérdezni látszik a szemlélőtől, az a gazdagság, az az életre valóság, az a helyzet, csak arra való-e, hogy a ci­­vilisatio új találmányától távol tartassák, s pan­gásra kárhoztatva legyen ? s nem érdemli e meg, hogyha alább a délibb vidékeknek megvannak saját csatornáik, a Bega és a Ferencz-csatornák, melyen terményeiket értékesithetik, s melyek mostani gazdagságuk elérésében fő tényezők voltak, — miért ne legyen meg e vidéknek vas­útja, mely őt is a világ kereskedés jótékonysé­gával megismertesse. — Maga a helyzet, a vonal iránya, mely az Alvidék derékét metszi keresz­tül , hivatottá teszi vasút létesítésére , annyi­val inkább , mert költséges nem lehet az építés, a természet által úgy lévén alkotva e vidék, hogy jóformán minden sejtelés nélkül lehetne a síneket rakni, s miután költséges nem lesz, a vidék gazdagságánál fogva annál jövedelmezőbb­nek kell lenni. Szerencsésnek tartjuk hát az eszmét, s nem találkozik köztünk senki, ki ennek kiviteléhez a legvérmesebb reményeket nem kötné, s minden áldozattal annak elkerülését előmozdítani ne igyekezzék, községek úgy mint egyesek, s e te­kintetben vidékünkön már több egyes nagy bir­tokosoknak a kedvezmények részesitésébeni ígé­retüket bírjuk. Csak az intő szót várjuk, s megteer­tünk min­dent, mi tehetségünkben áll, — saját érdekünk úgy, mint az országos érdek azt hozván magá­val, mozogjunk minden erővel azon a téren,mely hatalmunkban van. A tárgy érdemében később. P­a­p­p Zs. I . Különfélék. Pest, October 23 * Alkalmunk volt megszemlélni azon becses tárgyakat, a­melyeket külföldi hosszas bujdosásá­­ból visszatért hazánkba dr. C­z­a­p­k­a­y Imre a nemzeti múzeumnak szánt, s mondhatjuk, hogy ezek nem mindennapi, sőt Európában nagy részt igen ritka műdarabok. Legnevezetesebb közöttük egy Arábiából hozott régiség : egy fatáblára kira­kott mozaikképe egy minarettes mecsetnek, ezen számmal 153 (Mahomed után), mely alkalmasint a kép készültének idejére vonatkozik. Továbbá egy Tumbuktuban Közép-Afrikában készült czifra bőr­vánkos , a minőket a saharai sivatagon utazó ara­bok szoktak használni, a két végén olyszerü szil sallangokkal diszitve, mint a magyar paripaszer­számok s némely vidékeinken szokásos dohány­­zacskó-lobonczok. Ezenkívül a hauráni és Liba­non hegységeiben lett érdekes csiga-és balkövüle­tek; Kaliforniából hozott eredeti termésaranydara­­bok ; jelentékeny régi pénzgyűjtemény, jeruzsá­­lemi gyöngysor stb. Czapkay ur szép jelét adja hazafiságának az által, hogy nemzeti intézeteink egyik legjelentékenyebbjéről távol világrészekben sem feledkezett meg, s gyűjteményét érdekes úti emlékeivel szándékozik gazdagítani. — Egyéb­iránt Czapkay ur lakása nagy hid utcza 9 i. sz. — hol jelenleg mint gyakorló orvos fogad el láto­gatókat — valóságos amerikai és ázsiai ritkaság­­tár, mely megszemlélésre mind érdekes, mind ta­nulságos. Van többek között gyűjteményében egy Chinában Shanghaiban 400 dollárért (körülbelül 1000 o. é. st) vásárolt chinai diszmószekrény bá­mulatos remek kidolgozással, művészi gyöngyház kirakata virág stb. alakokkal; továbbá egy da­­maszkusi aranynyal vert handzsár, bagdadi sző­nyeg, Persiából hozott légi finomságú selyemszö­vetek, török kaftánok, turbán-schwal­k, piros arab-öv, amerikai san-franciscoi kautsuk öntvény­kép, mely Washington szobrát ábrázolja; Abd-el- Kadernek és a libanoni tartományfőnek Daud bey­­nek eredeti arczképei stb. Czapkay Törökország­ban mint kormány­­orvos működött, Bagdadban a kó­rháznak volt főorvosa, s részt vett az afrikai t­örök ez­peditióban, mint tábori orvos. Jeles ha­zánkfia az orvosi tudományokat a philadel­phiai egyetemen végző. S ígéretünk szerint ezennel közöljük a magyar gazdasszonyok kiállításán jutalmat nyert derék hölgyek névsorát: legjobb kenyérért aranyérem jutalmat nyert Konkolyi Ferenczné assz., aranyos oklevelet Szilágyiné assz., ezüs­tös oklevelet Rajkovicsné assz. kalács­ért aranyos oki. Liszyné, Donatiné és H­o­l­t­á­n Ernőné assz., eczetért Kozmolsz­k­yné assz. 1 db aranyat, E­r­k­e­iné assz. 1 db ezüst tallért, Hollán Ernőné assz. aranyos oklevelet; liqueurért T­u­r­yné assz. aranyos, és H­o 11­á­nné assz. ezüstös oki.; ugorkáért Braun - Szentiványi urhölgy 1 ezüst tallért, s H­o 1­1­á­nné assz. aranyos oki.; befö­­zöttekért H­e­t­s­n­é assz. Győrből 1 db ara­nyat, H­o 11­á­nné assz. aranyos, és Raj­k­o­v­i­t­sné assz. ezüstös oki; párolt gyümölcsért L­i­s­z­yné assz. aranyos oki.; szappanért Kon­koly­iné assz. 1 db aranyat, Túr­yné assz. aranyos oki.; tésztákért Benediktyné assz. 5 ftot; asztalkendő­s abrosznemüekért S­i­m­i­g­h Istvánné assz. 1 db aranyat, Túr­yné assz. ara­nyos, és H­o­l­l­á­nné assz. és R­o­s­k­o­v­i­t­s­­né assz. ezüstös oki. fehérnemű varrásért S­i­­m­i­g­hné assz. s a 13 éves T­a­r­c­z­a­­­i Lenke k. a. 1 aranyat, s Turcsányiné assz. ara­nyos oki.; finom kézimunkákért BraunSzent- I­v­á­n­y­i urhölgy 1 db aranyat, N­á­v­a­yné, B­i­tt­n­e­rné és K­o­n­k­o­l­y­i­né asszonysá­gok aranyos, és a 9 éves Braun Irma k. a. ezüstös okt., és süteményekért To­may Ce­cilia k. a. aranyos oklevelet. — Ő Felsége f. évi oct. 7-től kelt legfelsőbb határozatával, a győri székes káptalani tagoknak, még pedig Sterne Ferdinánd kanonok és sop­roni főesperesnek győri székes főesperessé; Szer­dahelyi Antal kanonok s mosonyi főesperes­nek soproni főesperessé ; H­a­u­s­z­e­r Fábián kanonok és locsmándi főesperesnek mosonyi főes­­p­ressé ; Z­er­pák János kanonok s rábaközi főesperesnek locsmándi főesperessé ; Schrei­ber László kanonok s komáromi főesperesnek rábaközi főesperessé lett fokozatos előléptetését legkegyelmesebben helybenhagyni; továbbá Z­e­r­­p­á­k János kanonokot s főesperest ludányi czim­­zetes apáttá, Schreiber László kanonokot s főesperest szegszárdi Sz. Salvatorról­­nevezett czimzetes apáttá, s végre K­ó­s­z­i­á­n János­ra rendőri­ lelkészt, a győri székeskáptalannál tiszte­letbeli kanonokká kinevezni méltóztatott. * Múltkor irtuk volt , hogy P­e­r­c­z­e­l Mór családját a hazába visszaköltöztetni szándé­kozik. Most egy igen közel álló rokonától azon értesítést veszszük , hogy Perczel Mór család­jának visszaköltöztetésére nézve semmi lépést sem tett, s családjának Magyarországba visszajönni jelenleg szándékában nincs. Midőn e tudó­sítást készséggel közöljük , magunk igazolása vé­gett ismételve ki kell jelentenünk, hogy mi föntebb említett újdonságunkat Perczel Mórnak sajátkezű leveléből olvastuk, melyet ő pár­ hóval ezelőtt egy jelenleg pesti lakos , és a" nyáron Lon­donban járt hazánkfiához intézett, kit ő még a régi jó időkből jól ismert Komárom vármegyében. *A verebélyi és szent-györgyi érseki nemes székek utolsó gyűlésén azon hazafias határozat hozatott a választmány által, hogy ezen testület megszűntével annak ingatlan vagyona el­árverezendő lévén, a tartozások levonása után ma­radandó, valószínüleg néhány ezer forintra menő összeg a nemzeti színház javára fordíttassék. * Zichy Mihály orosz udvari festész ha­zánkfia, kitől már néhány nagyobb kép műkiál­lításunkon is díszelgett, és egy pár általa a nem­zeti múzeumnak ajándékoztatok. 15 évi távollét után hazájába visszaérkezvén, két napot főváro­sunkban töltött. Tegnap a nemzeti múzeumot is több barátai társaságában meglátogatni szándé­kozván, annak igazgatója ma­gos Kubinyi Ágoston ur által a legelőzékenyebb szívességgel fogadtatott, s általa az illető termekbe, hol né­hány órát nemzeti kincseink, különösen a régiség és képtár megszemlélésének szentelt, személye­sen jön bevezetve. * A budai takarékpénztár a Széche­­nyiszoborra 250 ftot küldött az akadémiához. * B­e­z­á­n , Arad megyében , a Kőrös vize mellett a napokban több ezer darab római ezüst pénzt találtak. * A Bakonyban J­á­s­d­o­n­f. hó 16-kán 28 ház égett porrá Ez épületek korcsmai verekedés folytán eredt gyűlölködésből, Jaoszuból gyújtottak fel — egyszerre három helyütt. A gonosztevők már el vannak fogva. * A Sopronban 5 hónap óta szigorú fogságban tartott O­r­m­ó­d­y Bertalant f. hó 21-én bocsá­­ták szabadon. * Károly Lajos ausztriai főherczeg 6 csá­szári fensége és Mária Annunziata Iza­bella bourboni főherczegné egybekelésük folyó hó 16 kán tartatott meg Rómában a quirinalis épület­ben. Az esketést Riorio­ Sforza bibornok végzi. * A szatmármegyei gazd. egylet a szatmári vas­útvonal tárgyában az orsz. gazd. egylethez a kö­vetkező levelet intézte : Tiszt, központi országos gazd. egylet ! A Szatmár vármegyei fiók­gazdasági egylet mai napon tartott közgyűlésében élénk ro­­konszenvre talált az országos gazdasági egyesület hazafias fellépése, a végett, hogy az országosan kijelölt vasúti vonalak ellenében — új vonalak építésére, melyek az országos egyhangú közvéle­mény által helyeselt s feledhetlen nagy Szé­­chenyink emlékéhez csatolt terv kivitelének hát­rányára szolgálnának — engedély ne adassék. Mi nem késünk őszintén beva­llani, miszerint a tisztelt országos gazdasági egylet e tekintetben kivánatainkat kifejezte, s érzelmeinknek hű tol­mácsa volt; de főképen hálás elismerésünk szives köszönetünk indoka az, hogy a tisztelt központi gazdasági egylet a jelen viszonyok között hatásá­nak Bulyával a közjó előmozdítása végett új térre lépett, s bevallá azt, hogy a gazdászat és ipar átalános virágzásnak csak akkor indulara , ha a kornak nagy vívmányaiban az ország minden vi­déke részeltetik. Mi azon erős meggyőződésben, hogy ha a sza­­mosvölgyi vasútvonal létesülene, nemcsak Szath­­már, Ugocsa, Beregh, Máramaros, Kraszna, Közép Szolnok, s több vármegyékben sintődő iparunknak uj lendületet fog adni, de még azonkívül Szath­­márt képessé teszi arra, hogy Magyarországnak azon részét, melyet Erdélynek neveznek, anyagi érdekben, sezellem és nemzeti értelemben valóban egyesesítse, az innen és túl oly forrón óhajtott egyesülésnek erős kapcsa legyen. Ezek azon in­dokok, melyeknél fogva mi a központi gazdasági egyesület munkásságát továbbra is a szamosvöl­­gyi vasútvonal létesítésére közös hazánk érde­kében kikérjük. Fogadja a tisztelt központi országos gazdasági egylet őszinte szíves elismerésünket s hazafias üdvözletünket. Kelt sz. k. Szathmár-n­émeti város bangok-gaz­­dasági egyletünk 1862. május 2 -án tartott köz­gyűléséből. Tisztelt központi orsz. gazd. egylet őszinte tisztelője, a szathmárvármegyei fiókgaz­dasági egylet nevében gr. Károlyi György elnök. * Az esztergommegyei b­é­n­y­i régi tem­plomot, a melyet a hagyomány szerint Lam­bert Árpád vérü herczeg építtetett, s mely később a templáriusok, majd a premontrei rend birtokába került, megújították, s a hg prímás ő eminentiája . hó 12-kén szentelé föl újonnan. * N­á­v­a­y Tamás felhívást bocsátott a csa­­nádmegyei gazdaközönséghez, megyei gazdasági egylet alakítása iránt, melynek előleges tanácskoz­­mánya f. hó 27-én Battonyán a kaszinó teremében fog megtartatni. A felhívás, mely egyik leglényegesebb érdekeinkre vonatkozik, reményét fejezi ki, hogy nemcsak a közbirtokosok és a kincstári puszták haszonbérlői, hanem a mezőhe­­gyesi gazdászat képviselői is hazafias részvéttel fognak e tanácskozmány iránt viseltetni. * S. A. U j h e 1 y r ö 1, oct. 10-ről Írják a Sür­gönynek, hogy Zemplén megyének majdnem 20 éven közszeretetben és tiszteletben megőszült főorvosa Breznay István, életkora 74 dik évében elhunyt. Ama hatalmas ellen — úgymond necrologjának írója— melylyel ő annyiszor szem­beszállt, és melynek pusztító kezét annyiszor siker­rel feltartóztatá, végre ő tőle is bekivánta a tarto­zott életadót. Született 1788-ban sept. 3 kán Gálszécsen, hol atyja református lelkész volt. Isko­láit kitűnő sikerrel Sárospatakon végezte. 1815- ben Pestre került, hol az orvosi tudományokban képezte magát s 1820 ban mint okleveles orvos a bécsi kórházakat látogatta meg. 1861-ben S.-A.­­Ujhelybe jött s itt letelepedvén, Kossuth Lajos nővérét vette nőül. 1831-ben a gyászos ragály kitörésekor mint orvos és polgár egyaránt kitün­tette magát és a m. k. helytartótanácstól dicsérő oklevelet nyert, a megye pedig a főorvosi állo­mást jegyzőkönyvileg biztositá számára. 1832 ben a megye által alapított kórház igazgatójává válasz­tatott. 1843-tól élete végéig mint a megye főor­vosa híven és buzgalommal teljesité nehéz kötel­­lességeit. Béke poraira 1 * A „Prager Zig“ értesül, hogy a pénzügymi­nisztériumtól rendelkezés történt, hogy a cseh­országi postahivatalok kiadványai cseh és német nyelven legyenek szerkesztve. A posta­hivatalnokok egyszersmind utasítást kaptak, hogy a levél és csomagok czimzete szerint cseh vagy német nyelven állítsák ki a vevényeket (recepisse) s csak ott használják a c­s­e­h nyelv mellett a németet, ha oly küldeményekről állítnak ki visz­­vevényeket, melyeknél a czimzet a Csehországon kívüli tartományokba szór. * A nógrádmegyei Szécsén­y­­ben a marhavész folyvást, sőt nagyobb mértékben pusztít. Eddig már közel 100 db marha esett el. A szécsényiek különben oly gondatla­nok, hogy azt a marhát is a csordába hajtatják, melyen a kór már szemlátomást kiütött, s igy nem csodálkozhatni, hogy a marhavész ily félelmes módon terjed. Figyelmet érdemlő körülmény a „F. M. K.“ szerint az, hogy a svájczi, vagy egyéb idegen fajú szarvasmarhák nagyobb mértékben vannak e vésznek kitéve s aránylag kevesebb gyógyul ki azokból, mint a magyar fajvakból. A marhavész Nógrád megyében Szécsényen kívül Hu­­gyagon és Erdő-Küktön is dühöng. Ez utóbbi helyre egy tiz­etért megvett hevesi üsző által ter­jedt el a ragály, s eddig 53 db hullt el. * Löwy és Stern nagyhidutczai ékszer és régi­ség kereskedéséből jelentékeny mennyiségű és ér­tékű drágaságokat oroztak el. Erősen kutatnak a furfangos tolvajok után, de még eddig sikertelenül. *Gömör megye felső vidékén létező er­­dőshegyekben a közbiztonságot a múlt hónapok­ban fenyegetett rablók közöl Kerekes, más­ként Göndör István Makranczon elfogatott. E mellett czél­szerű intézkedések vannak téve, hogy a Tolna megye Barka vidéke körül a rabló­csapatból még csavargó Gárdony Mihály és Gre­­govszky Pann József is kézrekerittessenek. * A „Hortobágy“ írja : „Kerekes József urat, kit városunk közönsége múlt évben városi főjegy­zővé, az átmeneti korszak beálltával pedig a deb­reczeni kereskedelmi és iparkamra titkárává vá­lasztott, ezen utóbbi állomásától kamarai elnök, Farkas Ferencz ur közelebb felfüggesztette. A fel­függesztő elnöki irathoz mellékelt másolatból az tűnik ki, hogy K. J. ur „kormányellenes érzelmek­kel s állásának a kormány érdekei ellen való fel­használásával vádoltatik.“ — Ide vonatkozólag a kamarai választmány múlt szombaton tartott ülésében felterjeszteni határozta, hogy titkárá­nak ezen állomását kormányellenes törekvések valósítására felhasználni nem lehetett és mind­azért, a­mit Kerekes József úr, aaint kamarai tit­kár tett, a felelősséget magára vállalja. — Meg­jegyzendő, hogy azon titkárt, ki állomásától elnöki­­leg felfüggesztetett, nem az elnök nevezte ki, hanem az egész kamarai kerület választotta.“­­ Egy helyi lap azon igen helyes indítványt teszi, hogy a városi hatóság rendelné el, miszerint a mészárosok legyenek kötelesek a frissen vágott véres marhahúsokat a vágóhidrólboltjaikba zárt kocsikban szállítani. * A budai takarékpénztár ez idén 4000 ftot fog jótékony­­Szélokra áldozni, mint az „U. N. értesül. * M. Óvárról, f. hó 22-kéről tudósítást kapunk, a melyben azon három egyén egyike, kiket Szé­kes Fehérvár körül a nyáron Patkó gyanánt el­fogtak, a kikről lapunk 138 dik számában volt szó, annak közzétételére szólit fel bennünket, mi szerint nem igaz azon, alkalmasint az ő elüttök ismeretlen feladó mentségére kiderült személy­azonosságban! tévedés napvilágra jötte után köz­hírré tett állítás, mintha ők — a három elfogott — Lepsényben dorbézoltak, s garázda módra részegeskedtek volna, a miből következtette állí­tólag a feladó az ő Patkóságuk­at. Ellenkezőleg ők Lepsénybe késő éjjel érkezvén, s a kocsmárost felzörgetvén, nyugodtan lefeküdtek, s nem ír borosának, a miről az illető vendéglős tanúságot tehet. Egyébiránt az elfogott három úri egyén mindegyike gazdatiszt, következőleg már társadalmi állásuk kizár minden gyanút, a­minthogy a tévedés kiderülvén, ő­k azonnal szabadon is bocsátta­ttak. * Brüsselben pár nap előtt egy katona a 7-ik gyalogezredből egy hivatalos futász által elvesztett tárczát talált, melyben 45.OCO Irsmk volt bankje­gyekben. A derék katona azonnal följelenté ezt a rendőrségnek. Mintám minden unszolás daczára sem akart becsületes tettéért jutalmat elfogadni, az ezredes egy díszszemle alkalmával kiléptette a sor elé, és megszorítván kezét, a­z összes ezred előtt nyilvánosan megdicsérte, mi közmegindulást idézett elő. A becsületes ember neve Watria, Lüttichből való, hol, mielőtt katona lett, szedő volt egyik elsőrendű nyomdában. A „Moniteur“ ezt Francziaországban is köztudomásút adja. * A dahomey-i kir­ály­­udvaránál szokásban levő embermészárlásokról borzasztó részleteket olvasunk a külföldi lapokban. Ezen afrikai ural­kodó, úgy látszik, Nero napjait akarja visszavará­zsolni ; csaknem minden éjjel a legnagyobb ke­gyetlenséggel öleti le az ejtett foglyokat. Egy hol­landi kereskedő, ki látogatáson volt a kannibál felségnél, a következő részleteket közli: Julius 5 én fogadta a király, az elfogadásnál erkélyen ült palotája előtt, amazonoktól környezve. Az el­ső, mit látott, egy Sicora Leonéból való téritő volt, kit homlokán keresztül egy fához szegeztek, egy másiknak mellébe és kezein keresztül volt verve a szeg. A király előtt igen sok levágott em­berfő volt s az egész tért vér borította. 10-én is­mét a királyhoz hívták, hogy újra rémületesnek legyen szemtanúja. Először három ishagafőnö­­köt fejeztek le előtte, azután 24 kosarat hurczol­­tak, melyek mindegyikében egy fogoly volt oly módon bekötve, hogy csak feje látszott ki belőle. Előbb a király elé állították e kosarakat, azután az ordító tömeg közé dobálták, mely tépte, szak­­gatta egymást, hogy áldozatra tegyen szert; mindegyik, ki egy főt leüt, körülbelül 1 fiőt kap jutalmul. 11-től nem mészároltak 22 ig, legalább nappal nem, de úgy látszik éjjel folytatták a ke­gyetlenkedéseket. 22-én két állvány volt a király erkélyével szemben. Mindegyiken 16 áldozatra szánt ember és 4 ló volt kitéve; egy harmadikon a palota helyében 16 nő, 4 ló és egy alligátor. Más 16 európai ült egy asztal körül s inniok kellett a király egészségére. 40,000 férfi harczos és 10,000 amazon vonult el a király előtt, ki uj zsákmányt, uj foglyokat ígért nekik. Befejezésül a kitett em­ber- és állatáldozatokat lemészárolták. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről oct. 23. 5°/o metaliques 71.15. Nemzeti kölcsön 82.15. Bankrészvény 780. — Hitelintézet 222. Ezüst 121. Londoni váltók 121.60- Arany 5.80. NEMZETI SZÍNHÁZ. Oct. 24-re van kitűzve. „A fekete gyöngy.“ Színmű 3 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Oct. 24-re van kitűzve. „Csokonai Vitéz Mihály.“ Népszínmű 3 felv. A „ F. Napló ” magán társürgönyei. Pár­is, oct. 23. A mai ,,La Francze“ bizonyosnak állítja, hogy Sartiges megbizatott Turinban a felbékülési tervre beleegyezést kívánni, mit a római franczia követ is támogatni fog, s mely a május 20-ki császári iratnak megfelelne. Politikai események. OLASZORSZÁG. A genuai „Movimento“ költöttnek mondja azon levelet, melyet állítólag Garibaldi a stockholmi néphez irt, s melyben azzal biztatja, hogy eljön az idő nemsokára, midőn a harangokat és ágyúkat gaz­dasági gépekké öntik át, é­s csak ekkor lesz szabad az emberiség. Örülni lehet e c­áfolatnak. Az „Opinione“ írja :„Az Antonelli és Merode pápai miniszterek elbocsátását illető sürgöny meg van hazudtolva. Elbocsáttatásuk sokat jelentő tény volna; bizonyítná, hogy a pápa más tanácsosokat óhajt azok helyett, kiket a ki­egyenlítés fő akadályainak tekintenek. Köl­csönös engedménynek fogna feltűnni egyfelől Thouvenel úr elbocsátása, másfelől Anto­­nellié, e két antagoraistáé, kik egyszerre fogtak volna lelépni a politikai színtérről. De ezen hy­pothesis alaptalannak bizonyult be. Nem való­színű, hogy a pápa megfoszsza magát A­n­to­ne 11 i bibornok szolgálataitól, habár tudja, hogy ez azzal dicsekszik, hogy nem volna oly hajthatlan, ha tulajdon sugallatát követhetné s habár Merode ur nyílt ellenségeskedésben áll a bibornokkal. .A mi Francziaországot illeti, meg vagyunk győződve, hogy Thouvenel urnak D r o u y n de L h­u­y s úrral történt fölváltása uj kisérlet a kiegyenlítésre, melyet férfiú oly utján akarnak letétetni, ki nem lehet gyanús arról, hogy a csá­r kívánságait élessen fejezze ki. A mostani időszak szünidő volna, mely elkészülve talál vala bennünket, ha elég balgatagul nem kecseg­tetjük magunkat a rögtöni megoldás reményé­vel, de e szünet miatt korántsem kell elveszte­nünk reményeinket. AMERIKA, U­K - Y­o­r­k, oct. 8. A déliek Price Van Dorn és Lovell tábor­nok alatt megtámadták Korinthnál ali­as é­s Grant tábornok hadseregének egy osztályát, melyet oct. 4-kén Rosenkranz tábornok vezényelt. A csata szombat estig tartott, midőn a déliek visszavonultak a sebesülteken és meg­ölelteken kívül 1000 embert vesztve. Az észa­kiak is főleg tisztet igen sokat veszítettek. Grant tick nem állítja, hogy ez elhatározó ütközet lett volna, csak azt távírja a hadügymi­niszternek, hogy az ellenség minden fegyverét eldobva menekült. Az ütközet vasárnap meg­újult. Az északiak győzteseknek tartják ma­gukat. A richmondi lapok állítása szerint Lee és Jackson tábornokok nemsokára harcz­ba keverednek Mac C le­­­­­a­nn­al, s azonnal berontanak Marylandba. A kentucki távsürgönyök még mindig zavarosak s egy­másnak ellenmondók. Azt hiszik, hogy ott fon­tos dolgok történtek, melyeket a közönséggel nem tudattak. A sárga láz dühöng éjszaki Caro­­linában. Ú­j-Y­ork államban a katonai össze­írást ismét későbbre halasztották. Ezen állam 40,000,­­ Massachusetts 19,000 em­berrel van hátralékban. Main­e-ban csak név­­leg hajtották végre az összeírást, de minden ösz­­szeírt önkénytest nevezhetett ki maga helyett Az álla­mok egy részében a hadilleték toborzás útján állíttatott ki. Virginiában a törvényhozás a követ­ketkező határozatban állapodott meg: Ha egy polgár valamely fegyvertelen vagy fegyverzett embert, ki L­i­n­co­­­n ördögi kiáltványát érvé­nyesíteni akarja, főbe ver vagy az államból kiűz, nevezett polgár ezért számadásra nem vonatko­­zik. Hétfőn, oct. 6 -án Sumner úr egy na­gyon látogatott meetingben a háború folytatá­sa s a rabszolgaság eltörlése mellett­ nyilatko­zott. Francis Grain megpróbálta a rab­­szolgakérdésben Sumner ellen felszólalni. Nem hallgatták meg, s végre a rendőrség által űzet­ték el. M­a­c C­­­e­­­­­a­n az elnöki kiáltvány alkalmából egy napi parancsot adott ki. Ebben figyelmezteti a hadserget, hogy a katonának nincs más kötelessége, mint a polgári hatóság­nak engedelmeskedni, ezért az elnök kiáltványa feletti vitázás meg nem engedhető. Egy másik sürgöny od­. 7. estéről a követke­zőket tartalmazza : A déliek Karinth­nál 5 m­értföldnyire nyomattak vissza. Rosenkranz je­lentése­­szerint az ellenség teljesen szétveretett A déliek kivonultak Frankfort­ból (Ker­tucky), az éjszakiak Frankfort felé haladnak. . A déliek senatusának választmánya a következő javaslatban állapodott meg : „1863. jan. 1-jén kezdve minden elfogott éjszaki tiszt és altiszt kényszer­munkára alkalmaztatik a háború vé­géig, vagy míg Lincoln visszavonja felszabadí­­tás­i kiáltványát. Azon éjszaki tisztek, kik a né­gereket katonáskodásra oktatják, háborúban ve­zénylik, vagy lázadásra csábítják, ha kézre ke­rülnek, halállal büntettetnek. Davis elnök felhatalmaztatik belátása szerinti visszatarló rendszabályokról gondoskodni. Javaslatba hoza­tott még a négereknek jutalmat ígérni minden nyílt ellenség megöléséért, s törvénybe igtatni, hogy a ki a déliek hátrányára hamis pénzt hoz forgalomba, haditörvényszék elébe állittassék. Távirati jelentések. — Pétervár, oct. 21. A pénzügyminisz­ter körirata mondja: Miután a kereskedelmi adó­ra vonatkozó törvényjavaslat a birodalmi tanács elé terjesztett, egy császári rendelet bocsáttatott ki, melynek folytén a jelenlegi kereskedelmi adó csak az 1863 ik év első felére fog beszedetni. — B­e­l­g­r­á­d, oct. 22. Tegnap szállíttatott el ienét az utolsó török szállítmány Viddinbe. Szokolból azon tudósítás érkezett, hogy az ottani török lakosság nem akar engedelmeskedni a ki­költözési rendeletnek. H­i­t s póttá. Pest, October 23. Az „Ind. beige“­nek Írják Páriából f. hó 20-ról, hogy Lavalette határozottan kegyet vesz­tett. A római bibornokok iránti magaviseletét tiszteletlennek találták volna Páriában. Úgy lát­szik, hogy a volt római követ nem fog London­ba utazni Flahault állomására, ki már lemondá­sát be is adta. Benedetti, mint hírlik, kevés ido­múlva vissza fogná foglalni előbbi turini állomá­sát. Ugyancsak a belga lap párisi levelezője ér­tesít arról, hogy Bourqueney nem sokára Rómá­ba fog utazni, előkészíteni a szent­széket az al­kudozások útján létrehozandó kiegyezkedésre. A pápai kormány azonban, mint a nevezett lap értesül, előre ki fogná jelenteni, hogy mind­addig alkudozásokba nem bocsátkozik, míg a franczia kormány meg nem semmisítteti az olasz parlament azon határozatát, mely Rómát Olasz­ország fővárosának jelenti ki. Annyi már bizto­san áll, hogy a pápai kormány a tőle elvett tar­tományok visszaadásának esetében hajlandó csu­pán az alkudozás terére lépni. „Íme jegyzi meg a belga lap, ismét csak a nehézségek tornyosul­nak egymásra.“ — Napóleon császár I. hó 25-re tervezett el­utazását a jövő hó elejére halasztotta, mint a bel­ga lap értesül. Ekkor alkalmasint Ferne­­r­e­s­b­e fog először rándulni, R­o­t­s­c­h­i­l­d bankár meglátogatására, kinek már régen meg­ígérte, hogy vadászatra ki megy hozzá pár napra. — Napoleon herczeg f. hó 21­ vagy 22 re vá­ratott Párisba. — Turinból jelentik oct. 20-ról. A „Monar­chia Nazionale“ írja, hogy a porosz koronaörö­kös és neje, valamint a walesi hg­az nap vol­tak hajóra ülendők Marseilleben, honnan­­ a ta­né­k­b­a indulnak. Ugyanazon lap írja, hogy a bel­ga király a comoi tó mellett fekvő villájában fogja tölteni a telet. Az ugyanezen napi „Gazetta di Torino“ sze­rint a császárnak Thouvenel úrhoz intézett leve­­veléből az tűnik ki, hogy politikája nem válto­zott, s kiemeli e levélből az Olaszorságra nézve kedvező helyeket. Az „Italia“ nem hiheti, hogy III. Napóleon el akarná zárni az utat Olaszország előtt Rómá­hoz. A császár valószínűen, időt akar nyerni va­lamely terve kivitelére. Garibaldi egészségi ál­lapota folyvást aggodalmakra az okot (ugyan­csak 20 ki­jelentés szerint.) — Rómából írják oct. 15. Három nappal ez­előtt franczia zsandármok és rendőrbiz­tosok jelentek meg a pápai „tipographia forense“- ben (a világi curia nyomdájában) s megtalálták­­a mit kerestek: 2500 példány kinyomott bour­­bon-kiáltványt, mely Sicilia lázítására volt szán­va. Minden példányon rajta volt felül II. Ferenci czímere. Annak eredeti bélyegét is meglelték, s ezt, valamint a kinyomott példányokat elkoboz­ták. A vizsgálatból kitűnt, hogy a nyomdai ex­­peditió már 3000 példányt elküldött, s hogy szerzője F­o­r­t­i­n­i apát. A Gladstone úr newcastlei beszédet nyugtalanságot keltett a kereskedők között, s némi zavart idézett elő a kereskedésben, mint kitetszik egy manchesteri levélből, melyet bizo­nyos Mosley úr írt Gladstonenak. Ezen le­vélben azt írja Mosley úr, hogy Manchesterben a newcastlei beszédből azt olvasták ki, mintha a kormány el akarná ismerni a déli államokat, mi­nek következtében az egész pamutkereskedés bizonytalanságba zavarba esett. Ezen beszéd következtében a külföldön pamutmegrende­lések visszavonattak , s a kivitelre kész ter­hek szállítása elhalasztott, és igy az egész kereskedés fennakadván, óhajtandó volna, ír­ja Mosley úr, biztosan megtudni a mi­niszter úr nyilatkozatának valódi értelmét, és hogy ön nem akarta sejtetni, hogy a kormány­nak szándéka vélt elismerni. Ezen levélre Gladstone, Ryan aláírá­sával ellátva, a következő választ adta: „Tisztelt úr! A kincstár kanc­ellára megbí­zásából értesítem önt, hogy az ő, Newcastleban mondott szavai nem voltak egyebek, mint egy kissé éles alakbani kifejezése oly véleménynek, melyet Gladstone úr már régen nyilvánított, t. i. hogy az éjszaki államok törekvése a délieket lenyomni, ez utóbbiak ellenállása következtében — reménytelen.“ — Az amerikai hírekre azt jegyzi meg a ,'Ti­mes' : „ Hogy Lincoln kiáltványa a pártszakadást növelte éjszakán. A kormány politikája a had­sereg közé is viszályt szórt, B MacClellan kénytelen volt napi parancsot csillapítani le a seregben feltámadt vitatkozás­ szellemet Lincoln úr a szélsőségig ment, mi lehet az a politika, mely ennél is szélsőbb nem vagyunk képesek át­látni. Az abolitionisták az új angliai államokban nem rég kezeskedni akartak, hogy mihelyt az elnök egy kiáltványt kibocsát, azonnal 300,000 embert vezetnek a havezmezőre. Azonban Mas­­sachusett 19,000, Új-York állam 40,000 ember­rel van hátralékban — az összeírást hihetőleg azért,mert a választásoknál szavazatra van szük­ség, elhalasztották. Maineben meg se kezdték. Szóval eddig elő nem látszik, hogy a kiáltvány új harczi lelkesedést keltött volna, sőt ellenke­zőleg arra van bizonyíték elég, hogy rossalólag vitatkoznak felette._____________­__________ Felelős szerkesztő: Báró Kemény

Next