Pesti Napló, 1862. november (13. évfolyam, 3818-3842. szám)
1862-11-21 / 3834. szám
nem vizsgáljuk, vájjon a szövetségi okmányok által kijelölt határokon belül maradt-e, hanem csak azon kérdést intézzük a királyi porosz kormányhoz, vájjon nem elismert és közös czélja-e a különféle német kormányok törekvéseinek, hogy a szövetség minél egységesebb fejlődést nyerjen? Az utak és módok fölötti nézetek e czél elérésére, még mind nagyon különbözők lehetnek, ha az iránt kétség nem lehet, hogy ily rend előbb utóbb, egy vagy más után, el fog érezni. A mely mértékben azonban sikerülni fog a szövetség egyes országait körülövező köteléket szorosra tűzni, azon mértékben fog lehetetlenné válni, hogy valamely szövetségi ország benső, alkotmányszerű összeköttetésben állhasson oly állammal, mely Németországtól független, államéletet él. Csak fognak irántunk annyi igazsággal viseltetni, hogy ez elismerés nem Németország iránti ellenséges hangulatról, hanem sokkal inkább arról tanúskodik, hogy a valódi viszonyokat s a történelmi fejlődést előítélet nélkül fontolóra veszszük. Ily megváltoztatott viszonyokkal szemben föl lett volna jogosítva a kir. kormány, hogy azon Útra térjen, melyet a cs. osztrák jegyzék 1851. dec. 26 -áról maga jelölt ki számunkra, s a szövetséggyülés előtt azon okokat fejtegesse, melyek bennünket arra birhattak, hogy a czél elérésére más, mint az említettük eszközök által törekedtünk. A kir. kormány azonban nem ez utat választá, hanem helyesebbnek tartá, ha Holstein alkotmányos összeköttetése mellett a birodalom többi részeivel, a meddig lehet, megmarad, a mint az kezdettől fogva szándékban vala, s még miután szövetségi határozat által, végrehajtási kényszer folytán, kénytelenek valánk ez összeköttetést föladni, ennek újra megkötése valami törekvéseink czélja. Újra BEÖvetséggyűlési határozatok vannak előttünk. Ezáltal a végrehajtással való fenyegetés mellett azt követelik, hogy „valamennyi törvényjavaslat, mely a birodalmi tanácshoz tartozik, terjesztessék a holsteini és lauenburgi rendi gyűlések elé is, s hogy ne legyen szabad közös ügyekben, nevezetesen pénzügyi dolgokban, a herczegségek számára törvényt hozni, ha e törvény a rendek beleegyezését meg nem nyeri.“ Ily módon az újabb utat, melyen rendezettebb állapothoz kellene jutni, nem a királyi kormány választá, hanem a szövetséggyűlés követeié. A mint a szövetség vala, mely az előtt a német hercsegségek részvételét a birodalom közös képviselőségében megtiltó, úgy ismét a szövetséggyűlés az, mely Holstein számára külön képviseletet követel, melynek a birod. tanács mellett azon ügyeket kellene tárgyalni, mik jövendőre közösen maradhatnak. Bármennyire fájlaljuk, hogy a viszonyok nem engedtek azon útra térnünk, melyen a birodalom minden részének szorosabb összeköttetését jól rendezett egészszé elérni törekedtünk, mégis, engedve a szükségességnek, elvben készeknek nyilatkoztunk, hogy e követelésnek is engedünk. Csak azon iparkodunk, szomorú tapasztaláson okulva, hogy az új rendnek jobb sorsot készít-jünk, mint minő az előbbinek jutott, mert óhajtanunk kell, hogy Németországgal tisztába jöjjünk azon intézkedések iránt, melyeket a birodalmi tanács s a holsteini rendek ilyforma közreműködése igényel, mielőtt ezek számára új, a közös ügyeket is magában foglaló állást jelöljünk ki. Ez czélja a jelen tárgyalásoknak, és ez oka, miért nyitottuk meg ezeket oly javaslat előterjesztése által, mely a Kund által Holstein számára követelt állást az összes monarchia fennállása a jövendőbeli fejlődésének múlhatlan feltételeivel összeegyeztetni iparkodik. A királyi kormány el volt rá készülve, hogy a javaslatba hozott rend egyes pontjai iránt ellenvetések fognak létezni, és a végegyezkedést élénken óhajtva, kész minden más javaslatot, melyet a kir. porosz kormány tehetne, amennyire lehet, elősegíteni. Bennünket mindig készen találnak, hogy a német herczegségeknek mind azt megadjuk, mit a német szövetség csak némi jogossággal és méltányossággal követelhet. Csak azt kell a királyi kormánynak első és mellőzhetlen kötelességének ismerni, hogy Holstein függetlensége nem hozza magával a dán birodalom függőségét. Kérem önt, hogy a kir. porosz külügyi miniszternek e sürgönyt felolvassa, s ő excjának e sürgöny és melléklete másolatát átadja. Maradok stb. Hall, Russel lord sürgönye Paget, kopenhágai angol követhez, a schleswig-holsteini ügyben. A „Grenzbote“ közli Russel lordnak nagy zajt ütött sürgönyét, mely a német követelések jogos voltát, lényeges pontjaiban elismeri. A sürgöny a „Magyar Sajtó“ fordítása szerint igy hangzik : „Külügyi hivatal 1862. sept. 24. A legközelebb, különböző oldalról kapott tudósítások szerint, úgy látszik, hogy az Ausztria, Poroszország és Dánia közt folytatott jegyzékváltás, melynek, miként ígérve volt, a Németország és Dánia között régóta fennforgó viszály megszüntetését kellett volna eredményezni, naponként elkeseredettebbé válik. Minél továbbra terjednek az alkudozások, annál szélesebb a távolság az illető felek között is, s annál élesebb a hang, melyet egymás irányában használnak. „Fájdalommal észlelvén a dolgok ezen, épen nem kielégítő állását, ő felsége megparancsolta, hogy én oly utasításokkal láttassék el, melyek remélhetőleg a rég óhajtott kiegyezést fogják létrehozni. Ez utasítások megállapításánál azonban szükséges azon tárgyak előrebocsátása, melyekre nézve a vita kimerítettnek tekinthető „E tárgyak elseje azon kérdésre vonatkozik, várjon Holstein és Lauenburgban, e herczegségek rendeinek megegyezése nélkül lehet-e adókat kivetni és törvényeket életbeléptetni. E kérdés a német szövetségnek — melynek a herczegségek tagjai — tagadó felelete által elintéztetett. „Második, vita alá nem eshető kérdés, az 1855. alkotmány. Világos, hogy ez alkotmány bár jó vagy rész legyen, a hercegségekben érvénynyel nem bírhat, miután a herczegségek azt el nem fogadták. „Ép oly kevéssé szükséges Dániának jogát, saját országgyűlését illetőleg, megvitatni. Világos, hogy Dániának joga van Holstein-Lauenburg és Schleswig beegyezése nélkül, magának törvényeket szabni, és oly adókat vetni ki, melyek a dán néptől szedendők be. Ezek mellett azonban még két, nagyfontosságú kérdés van. Ezek egyike Schleswig herczegséget, másodika pedig az észalkotmányt illeti. Schleswig ez előtt egészen sajátságos helyzetben volt. Bár nem tartozott a német szövetséghez, mégis benneleg összefűzve volt Holsteinnal, mely a szövetségnek tagja volt. Későbbi rendelkezések megszünteték e czélszerűtlen összeköttetést, és Schleswig most csak azon, nem politikai viszonyok által van Holsteinhoz csatolva, melyek mindkét herczegséget egyenlő mértékben érdeklik.Mindezek daczára Németország és Dáni között Schleswiget illetőleg oly viszonyok léteznek, melyek a jelen viszályoknak okul szolgáltak. „Dániának Schleswig irányában elvállalt becsületbeli kötelezettsége, leginkább két pontra vonatkozik . Ezek egyike azon királyi ígéret, hogy Schleswig nem fog bekebeleztetni Dániába ; a második azon biztosítás, hogy Schleswig német ajkú lakosai a dánokkal egyenlő jogokat élveznek. Németország azon panaszai, melyeket e két kötelezettség meg nem tartása miatt emelt, az aug. 22-diki jegyzékben foglaltatnak : „„A Schleswig és Holstein közötti nemzeti és szomszédi ragaszkodás rendszeres lerombolása, a kieli egyetem elhanyagolása , Schleswig herczegségnek dán hivatalnokokkal elözönlése, a kormányzás egész szelleme, mindezek oly tények, melyek teljes nyilvánossággal történtek, melyekre nézve a bizonyság mindenki kezei kint van ““ „Nem volna gyakorlati dolog, megkiseltem azt, hogy Németország a hin polgári hímtelok betöltése, s az egyházi és iskolai kormányzás fölött folytonos ellenőrködést gyakoroljon. E felügyelet folytonos viszálynak lenne alapja. „E bajok elhárítására a legjobb eszköz, Schleswignek teljes szabadságot adni, s az országgyűlést felhatalmazni, hogy függetlenül határozhasson oly ügyekben, melyek az egyházra és iskolákra vonatkoznak, valamint a nyelv használatát illetőleg oly helyeken, hol a dán elem van túlnyomóságban a német fölött, és viszont, valamint oly helyeken, hol a két elem összeelegyedve van. „Most] az alkotmány bonyolódott kérdésére térek át. Szerződések, jegyzőkönyvek és sürgönyök,kevés világot vetnek e kérdésre. Mert várjon lehet-e zavarosabb határozatot képzelni annál,mely azt rendeli, hogy semmiféle törvény a birodalomban érvényre nem emelkedhetik, míg azt mind a négy tartomány rendi gyűlése el nem fogadta. Mit mondana Ausztria, ha azt követelnék tőle, hogy a birodalmi tanács határozatai érvényesek ne legyenek mindaddig, míg Magyarország, Velencze és Galliczia rendei ugyanazokat el nem fogadják ? Mit tenne maga Poroszország, ha Posen a porosz parlamentben föltétlen vetoval birna ? „Az ily alkotmány elkerülhetetlenül szakadásra vezetvén, vizsgáljuk meg, vájjon nem mozoghatna-e mindenik fél teljesen függetlenül, anélkül, hogy az összes gépezet kerekeit zavarba hoznák. Föltéve ugyanis, hogy a hajóhad számára kellő budgetet 90 számmal lehet jelzeni, és ebből Dánia 60, a többi tartományok pedig 30-at viselni kötelesek, Dánia a három herczegségtől függetlenül szavazhatja meg a rá eső részt. Ez ajánlat ellen csak egy figyelemreméltó ellenvetés tehető. „Ha Dánia 4,600,000 lakosa a hajóhad tartására járulna, Lauenburg 50,000 lakosa pedig a ráeső részt visszautasítná, ez a kisebbség által a többségen gyakorlott elnyomás színét viselné magán. „E baj gyógyszere azon normális budgetben rejuik, mely a birodalmi tanács és a herczegségek jóváhagyása nélkül állapíttatik meg. „Világos, hogy oly független ország kormánya, mint Dániáé, e függetlenség fenntartására, az uralkodó civillistájára, a diplomatára, a hadsereg és hajóhadra, bizonyos összeget kérni kénytelen. „Ez összeget a képviselő testületektől kell kérni. E kiadások felosztása azonban egy, dánokból két, németekből egy harmadrészben álló senatusra bizatnék. E testület szavazása nyilvánosan történjék, s számadásai évenkint a nyilvánosság elé terjesztessenek. „A normalbudget tíz évre előre állapíttatik meg, a kiadások felosztása évenkint határozatik el. Rendkívüli kiadásokat, Dánia s a herczegségek, egymástól teljesen függetlenül szavaznak meg, mindenik maga saját szükségéhez képest. „Ez ajánlatok következőkben vonhatók röviden össze. 1) Holstein és Lauenburg mindent kapjanak meg, mit részükre a német szövetség követel. 2) Schleswignek joga legyen önmagát kormányozni , és nem képviseltetni a birodalmi tanácsban. 3) Normális költségvetés állapíttassék meg. 4) A rendkívüli kiadások, minden tartomány által függetlenül, saját szükségletéhez képest szavaztassanak meg. „Megkérem önt, hogy a külügyminiszter úrnak e sürgönyt másolatban adja át, s annak figyelmét ez okmány fontos tartalmára felhívja. R u s s e 1. Tárna. Kirándulás a Rajna vidékére. Korizmics Lászlótól. .. Minapi czikkemben az olvasót tán túl is halmoztam száraz adatok és számok közlésével. Ha igen, úgy ezúttal annál könnyebben akarom venni a dolgot, és csak azon átalános benyomásokat adom elő, melyeket a Rajna vidékének egy nevezetes részére tett kirándulásom alkalmával e szép és érdekes tájék szemlélete által nyertem. Mindenekelőtt szives házigazdánk, gr. E 1t7 Károly ur szőlőit tekintettük meg. Ezek számos részletben feküsznek az eltvillei határban, s egészben mintegy 50 morgenre rúgnak. A legjelesebbek ezek közül az úgynevezett Rhauentha 1-on vannak. A talaj erre csupa kő. A munka ez okon szokatlanul nehéz. Súlyosítja a mivelést a szerfelett meredek fekvés, továbbá a távolság, melyről a trágyát ezen szőlőkbe hordani kell. E szőlők mind a mellett igen jelesen miveltek, a azok a szomszédok szőlőinél feltűnőleg jobbak. Azon többi szőlőkben, hol a követ a legnehezebb anyag váltja fel, a vesszők állása annyira hatalmas, hogy a legnagyobb ember is alig látszik ki közülök. A növények bujaságával arányban jóval ritkább a tőkék állása is. Álalában föl lehet venni, hogy a soroknak egymástól távolsága négy, az egyes tőkéké a sorokban ellenben két láb. Ez a mérték szokásos a többi szőlőkben is nagyobb részt. A szokatlanul buja növényzetnek, melylyel a rajnai szőlők általában bírnak, okai: az erős föld; továbbá a talajnak rendszeres megforgatása (rigolozása); a hatalmas és gyakran ismételt trágyázás; végül a kedvező éghajlat. De nem csekély aztán az erős tőkének igénybe vétele is az által, hogy a hármasával egy fészekben ülő tőkék közül, felváltva, az egyik mindig ívre miveltetik, a másik kettő pedig két szemre metszetik vissza; várván az ívre mivelt tőkétől a mennyiséget, amazoktól ellenben a minőséget. Mennyire érik e czéljokat el, azt hozzávetőleg legalább megítélhetjük a már közlött árakból és termésekből, mely utóbbiak morgenenkint r-ed stückre, vagyis 15% akóra menvén, egy 1200 □ öles magyar hold után 423/10 akóban fejezik ki magukat. Fajra nézve a grófi szőlők is messze túlnyomólag rieslingből állanak. Van ezenkívül néhányban némi kevés úgynevezett Oesterreicher is, mely azonban, a mint a szőlők forgatás és uj ültetésre kerülnek, irtatik. A világhírű „Johannisberg“ Eltvillétől csak 12 órányira van. Gyönyörű müve ez az elhalt nagy országláznak s koronája egyszersmind az egész rajnavidéki szőlészetnek. A kupalaku hegynek oldalait a legjelesb karban tartott r e s- i ng-ültetvények borítják, fent a tetélyen pedig áll a csinos kastély és templom. A kilátás, melyet e pontról nyerünk, valóban meglepő. A szép Rajnának helységek és szőlőkkel gazdagon megrakott völgyezetét látjuk innen, dél felé mintegy öt, északi irányban pedig legalább is két mértföldnyire. A hírneves hegyek közül látjuk továbbá e pontról Steinberget, a nassaui főherczeg tulajdonát, Volfratzot, Markobrunnt, Pfaffenberget, Rüdesheimot s Geisheimot. Mindezek notabilitások, s ugyanannyi váraljai a fejedelmi Johannisbergnek. A johannisbergi szőlő területe mintegy 80 morgen. Talaja apró kavicscsal kevert agyag. Növényzete szép ugyan, de nem oly buja, mint amilyet sok más tiszta agyag talajú szőlőkben találtunk. A mivelés példás, a termés ellenben nem mutatkozott igen gazdagnak, különösen a hegynek tetélye felé. A gyönyörű ültetvény számos apró táblákra van osztva, melyekben a talajnak forgatása, az idő és szükséghez képest, folyvást teszi körútját. Johannisberg után az említett hires hegyek közül az elsőség Steinberget illeti. — Úgy tartják, hogy e szőlő évenkint s egyre másra 70—80 stück bort szolgáltat. Terménye nehezebb és erősebb a johannisberginél, valamint hogy talaja is az. Ezen szőlőnél valami nagyobbszerűt a maga nemében nem láttam soha. Hegyoldalban fekszik az, teljesen délnek fordulva, szabálytalan hosszúkás négyszögben, s körül van kerítve egészen hatalmas, bástyaszerű fallal. Területe, úgy tartják, 100 mérges. E szőlő a múlt század végén még mértéktelen, csepetés legelő volt, most pedig egy millió főnyi értéket képvisel legalább is ! Növeli e szőlőnek hatását, valamint a rajnai szőlőkét átalában, azon körülmény, hogy azokban az ember egyetlenegy fát vagy bokrot sem lát. Ezeket a rajnaiak szőlőikben nem szívelik meg egyátalában , mit bár követnénk mi is, kivált jelesebb hegyeinken. Steinberg számára a szükséges trágyát a hertsegnek egyik szomszédos bérgazdasága szolgáltatja , s a bérlő, mint babám, évenkint 1000 taligára való trágyát köteles ide állítani. Ezen mennyiség körülbelül tizezer mázsát tevén, azzal a szőlőnek évenkint mintegy harmad részét termékenyíthetik. — Három év alatt, e szerint az egész trágyázás alá kerül. Nevezett matadorjait a Rheingaunak egyenkint szemügyre vevén, a következett napok egyikén gőzösön rándultam le egészen Köblénzig, hogy lássam a folyam partján elnyúló többi pontokat is. Eltvillétől Büdesheimig a völgyezet erős és széles. Rajta ez okon a szőlőmivelés kevésbé nehéz. Az igazán nagy és súlyos munka Rüdesheimon túl kezdődik, mert erre már a szőlők merő lépcsőzetes teraszokba rakják. Kevés, de kitűnő borok kerülnek e roppant munkával épített apró falatkákról le, melyeket az emberi szorgalom, mondhatni óriási erőlködéssel hozott létre. Ezen teraszok kezdetével kezdődik sajátlag a Rajna völgyének romok és várakban gazdag, festői része is. Látva a fecskerakásokhoz hasonló fiókzatokat a meredek szirtek oldalain, érezzük a legyőzött nehézség nagyságát, s az ember fáradozásának illő diját valóban teljes szívünkből kívánjuk. A fiókzatok legnagyobb része, csak néhány □ öles; a legtöbbnek területe alig nagyobb 50—100 □ ölnél. De vannak ezeknél még kisebbek is. Az oldalak átalában annyira meredekek, hogy a trágyát, a rájuk épített szőlöcskékbe csak szamarak hátán hordhatják föl! E verejtékes szőlöcskék terményét Steinberg borával helyezik egy kategóriába. A rüdesheim-vidéki nevezetes teraszok a folyamnak jobb partján feküsznek. Tele van a balpart is szőlőkkel és pedig aránylag nagyobbakkal; azonban e rész, nyugatias fekvésénél fogva, a másikkal, mely teljesen délnek hajló, korának jelességére nézve hasonlításba se jöhet. Rüdesheim hosszan elnyúló teraszaihoz csatlakoznak nyomban a híres Aschmanshausen teraszai. Ezek egészben kisebb területen feküsznek, egyenkint azonban nagyobbak, s nem is oly meredekek. Rajtuk terem a rajnai jeles vörös bor, melynek alapja a burgundi és a ruhlandi vessző. Aschmanshausen határában a fáradságos teraszok jóformán megszűnnek, mert a hegyek oldalai szelidebbek, hanyatlóbbak. Sok szép szőlő terül el itt egy rakáson, a folyamnak szegélyétől a hegynek l-ed részéig. A túlsó bal part is borítva van ültetvényekkel, azonban fekvése nyugatias lévén, a termény valami figyelemre méltó jelességre nem vergődhetik. Ily formák az állapotok egészen L o r ch ig, melyen túl a veres bor helyébe ismét a fehér lép. A fekvés Lorchon felül és alul teljesen egyforma. Lorch maga egy srük völgyezet nyílásában fekvő helyecske, körülvéve teljesen kopasz hegyektől, melyeken a szőlőültetvények fölmásznak csaknem egészen a tetőkig. E hegyek lehetnek mintegy 5 — 600 lábnyi magasak. A tourista figyelmét mindinkább lekötik a sűrűn egymást követő várromok, s a középkornak pusztuló lovag várai. — E maradványokból látni hogy uraik egykor igen hatalmas urak voltak Lorchon túl látjuk ismét a piczi és parányi teraszokat, és pedig az eddigieknél még kisebb kiadásban. A folyamról tekintve, csaknem úgy veszik ki magukat, mintha nagyobbszerű virágcserepek függnének a meredek sziklák oldalain - Ily teraszocska, 5—6—10 □ öles, akármennyi van itt, sőt a 20 és 30 □ öles már nagyobb részletül tetszik köztük. Bámulja és csodálja az ember, hogy a szorgalom ennyire fokozhatja magát! Rosz szív volna az valóban, mely az iy munkának jutalmát megirigyelhetné. Oberweßelnél a Rajna egyszerre nagy fordulatot teszen. A jobb szőlők ez okon átcsapnak a balpartra, s az eddig kegyelt oldal jóformán elveszti borászati jelentőségét. A fordulat azonban nem tart sokáig. A híres Lorey Örvénynél a kitűnőbb szőlők már ismét a jobbparti oldalon vannak, s a fáradságos teraszok újból hirdetik , hogy az eredmény megéri a munkát. St. Gyár körül s azontúl Koblenzig a szőlők, a folyam fekvése szerint, hol az egyik, hol a másik oldalon jelesebbek; nagyobbszerű mérveket azonban többé nem vesznek föl. Határa a kitűnő boroknak a Rheingauban, mintegy B ibe rich fölött kezdődik , és Landsteinnál, Rachmanshausenen alul, végződik. E hosszú vonalon a leghírnevesebb helyek és hegyek a következők, úgymint: Johannisberg, Steinberg, Maikobrunn, Rhauenthal, Hochheim, Rüdersheim és Aschmannshausen. Veres borokat egyedül ez utolsó pont s annak legközelebbi környezete terem. S valamint a fehér bornak a Rajnán csaknem kizárólagos alapja e riesling, úgy a vereség túlnyomólag a burgundi. Innen az állandó, egységes jellem, egyiknél úgy mint a másiknál. Zavarni, vegyíteni a fajokat itt már senkinek sem jön eszébe. Bizonysága ez annak , hogy a termelők — nagykorúak!.. Nyílt levél almási báró idősb Rudics József ő méltóságához, mint az alakuló „bácsmegyei gazdasági egylet“ érdemes elnökéhez. Nem ismeretlen méltóságod előtt megyei közönségünk ama buzgó törekvése , melynek folytán pár évekkel ezelőtt egy „bács-bodrogh megyei gazdasági egylet“ megalakítását forrón óhajtotta ; azonban ez mindeddig nem sikerült; minek oka abban rejlett, hogy a múlt idők viszontagságaiban, különösen az akkori „politikai situátia“ fájdalmas körülményeiben felülről oly akadályok gördíttettek, melyeket eltávolítani nem állott hatalmunkban . — emlékezni fog méltóságod különösen arra , hogy miután alakuvoltHetetoT'iAr a hagyattak volna —— cmo Lmomuuu *vtl rjdojetiA egy ideig még azzal is nehezittetett és akadályozva löd, hogy nem engedtetett meg, miszerint ezen egylet területi tertelme után „czimül“ a nemcsak megillető, sőt törvényes és történeti „Bács-Bodroghmegyei“ elnevezést használhassa. E stádiumban találták a nevezetes „oktoberi napok“ a mindannyiunk által forrón óhajtott, de mai napig életre nem vergődhető és csak kárunkra nélkülözött gazdaegyletet. Azonban megszűntek az eddigi akadályok, s azóta hazánk legöbb megyéi a már megalakult gazdasági egyletek igazi czéljainak elérésében nemes iparral versenyeznek. De nem czelem ezzel méltóságodat, ki úgy is a hazai ipar és belfejlődés minden mozzanatait nálunknál llkesültebb részvéttel kiséri, figyelmeztetni : csupán engedek „számosak“ felszólításának, amidőn is az összes közönség nevében méltóságodat egész alázattal felkérve, nyilvánítom meggyőződésemet , miszerint ha valaki, úgy bizonyosan méltóságod az, ki megszokva Bácsmegye szellemi ép úgy, mint anyagi jólétéért mindent tenni, ez alkalommal is annál inkább, hogy a fent érintett egylet érdemes elnöke, e jó ügyet pártolni, és megtevén illetékes helyen a szükséges lépéseket, az óhajtva várt bácsmegyei gazd. Gazdasági sertek, tudósítások. Pest, nov. 20-kan. Reggel óta havazik. A víz még mindegyre kisebbedik, úgy hogy jelenleg csupán 3' 11"0 felett. Ez alacsony vízállás miatt igen kevés gabona érkezik jelenleg hajókon fővárosunkba. A búzából tegnap csekély mérvű volt a kirakodás, és eztán szintén működött arra, hogy az árak le ne szálljanak. Árpát a helybeli szesz és sörfözök meglehetős összletben vásároltak össze a bejegyzett árak szerint, de a rozs és zab üzlettelen volt. A kukoricza kissé csökkent árak mellett jól kel, s egy 6000 m. nyi hajórakmány bánsági termék 2 ft 38 kirért adatott el a hajóról. Szeged, nov. 18. Piaczunk üzletviszonyai folytonosan lanyhaságukban tespednek s mozgást egy ágban sem észlelhetni. A gyapjú, mely ez őszszel oly kitűnő szerepet játszott, most már kevésbé kapós, a azon kevés termelő, ki még e czikkel bir, bánja, hogy kedvező áron túl nem adott rajta. Ez éjjel egy mintegy 300 darabból álló falka sertést szállítottak innen hizlalóink Kőbányára. Sulyok 4 mázsa, sőt azon fölül is volt. Gyönyörű falka , de tulajdonosaik állítják, hogy az ottani árak szerint előre 6—7 kmnyi veszteségre számolhatnak fontonként. A meleg időjárás miatt nem lehet még élni, minélfogva a szalonnának és zsírnak még mindig van ára. Mihelyt azonban a hideg beáll, remélhető, hogy a zsírféle ára alábbszáll. Gabona a múlt szombati piacon elég volt, de csekély kelettel s az árak változatlanok. Csupán a kukorica csökkent mintegy 25 krral, mivel a múlt hetekben létesült kaposság folytán nagy mennyiségben hozatott. Piacai áraink : búza 84—86 fontos 3 ft 70— 90 kr, rozs 75—76 fontos 2 ft 55—75 kr, árpa 2 forint 30—45 kr, zab 1 ft 80—90 kr, morzsolt kukoricza 2 ft 10—20 kr, paszuly 4 ft 30 krajczár. Arad, nov. 18. Még ezen a héten sem vett az üzlet jobb fordulatot, lanyha most is, s az árak, mint voltak. A mai napi új aradi hetivásárról a következőket jegyeztük : búza a helybeli molnároktól vásároltatott 3 ft 50—70 kr minőségéhez képest, rozs igen kevés mennyiségben 2 ft 30 krön adatott el. A kukoricaára nézve élénkebb volt az alku és az ügérek a kiszáradt minőségűt 2 ft 5 krral fizették, árpa kevés behozatal, 1 ft 95 kr—2 fttal kelt, zab hasonlag gyenge behozatal mellett 2 fton kelt 10% fölülmérték mellett. Az időjárás e hét kezdetén érezhetőlg hűvös, reggelenkint erős köd. Maros vize állapota : változatlan. Debreczen, nov. 11-ikén. Ma tartott heti vásárunkon az életneműek és élelmiszerek közép árai következők voltak : 1 mérő tiszta búza 3 ft 60 kr, kétszeres 3 ft 20 kr, rozs 2 ft 20 kr, árpa 1 ft 80 kr, zab 1 ft 45 kr, 6 tengeri 3 ft — kr, uj 2 ft 45 kr, köles 2 ft 70 kr, kása 4 ft 60 kr, 1 font marhahús 16 kr, 1 mázsa szafré 4 lbáinak ára 32—34 ft. a gabonaárak következők : a tiszta búza mérője 3 ft 60 kr, a kétszeres 3 ft, a rozs 2 ft 80 kr, a tengeri 2 ft 60 kr. Különfélék. Pest, november 20. * A mai hivatalos lapok a következő örvendetes tudósítást jelentik: „Főkanczellár úrtól gr. Pálffy Mór helytartó úrhoz következő távsürgöny érkezett : a cs. kir. Apostoli Felsége a haditörvényszékek által elitélt politikai foglyoknak, valamint a már visszatért politikai menekülteknek általános amnestiát adni s a folyamatban levő vizsgálatok megszüntetését legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott.“ — Ezen amnestia a „P. H.“-nek küldött külön távirat szerint csak is Magyarországra vonatkozik. *B. Eötvös József és Gyulai Pál kitűnő íróink előfizetési ívet bocsátottak ki a magyar írók segélyegylete által az alaptőke javára kiadandó »„Részvét könyve“ czímű szépirodalmi albumra. Az előfizetési felhíváson olvassuk : „A magyar irók segélyegylete alapszabályai kötelességévé tették az igazgató választmánynak a segélypénztár alapját az összes irók közremunkálásával szerkesztendő évkönyvek kiadása által is növelni. A választmány egyelőre csak egy évenkint kiadandó szépirodalmi album megindítását határozta el „Részvét könyve“ czim alatt, melynek 1863 ik évi folyamára ezennel előfizetés nyittatik. Az album a jövő 1868 ik év mártiusában fog megjelenni, mintegy 25—30 ivén, finom velin papíron, gr. Batthyányi Lajosné arczképével díszítve. — Előfizetési dij diszkötésű példányra 5 ft, közönséges kötésben 4 ft o. o. Az előfizetési pénzek február 1-ig ideig, titkár és szerkesztő Gyulai Pálhoz (Sándor utcza 17 sz.) beküldendők. — A gyűjtőknek minden tiz példány után egy tisztelet-példánynyal szolgálunk. Egyesületünk a vállalatát talán fölösleges részvételre ajánlanunk annak a közönségnek, mely magát az egyesületet oly melegen karolta fel. Úgy hisszük elég lesz annyit mondanunk : ez albumnak kettős czélja van : egyfelöl növelni az egylet tökéjét, azt a tökét, melynek kamatai az özvegyek, árvák, betegek sorsa enyhítésére fordíttatnak, másfelöl pedig egy oly könyvvel gazdagítni az irodalmat, mely, szépirodalmi íróink összes erejétől támogatva, mintegy anthologiáját igyekszik nyújtani mindannak, mit kisebb művekben szépirodalmunk előállíthat. Pest, november 4.1862. B. Eötvös József, másodelnök. Gyulai Pál, ideiglenes titkár és szerkesztő.“ A szentügy, és e két jeles név már magában oly vonzerővel bir, hogy a mi ajánlatunk fölösleges. — Aláírásokat szerkesztőségünk is elfogad. A magyar olvasó közönség hazafias lelkesültségét ,s a valódilag szép iránti előszeretetét ismervén , előre meg vagyunk győződve, hogy a pártolás tömeges leend. * Tegnap császárné Ő Felsége névnapját Buda és Pest székesegyházaiban a szokásos ünnepélyességgel megülték, úgy a színházakban is teljes világítás mellett díszelőadás tartatott. A kikötői tornyok és hajók árboczai lobogókkal valának díszítve. * A nemzeti kör ma d. u. 4 órakor tartott közgyűlése a gr. Ráday-könyvtárnak a pesti reform, főtanoda számára való megszerzésére 100, s a budai népszínház segélyzésére szintén 100 ftot szavazott meg. Indítványba hozatott a nemzeti színház erkélyrészének kibérelése is, azonban ez indítvány 20—-25 szavazattöbbséggel elvettetett. A választások eredményét még nem lehet tudni. A gyűlés — mely ma igen népes és zajos volt — folytattatik. * A nemzeti múzeum csarnokaiban rendezett terménykiállítás tárgyai a vasárnap délelőtt tartott árverés alkalmával többnyire jó árakon eladattak. * A dr. Fak Miksa munkatársunkkal együtt tömlöczösködött Csecky Jánosnak is elengedtetett hátralevő fogságideje, (már csak 12 órája volt hátra). A „Neueste Nachrichten“ sajtóperében elítélt Friedmann Bernard és Depny Gyula urak büntetésidejük megkezdésének elhalasztására vonatkozó kérvényére a legfelsőbb törvényszék is tagadólag felelt. * A Markó képek megszerzése végett a nemzet múzeum képcsarnoka számára a kassai takarék pénztár 50 ftot küldött be. * Ho 11 és y L-né asszony erdélyi hangversenyei jövedelméből 250 staf^telluVb.3»«Praevar irói * A „Sony“ értesülése szerint Ketten Henrik f. hó 27 kén hangversenyt adand az irósegélyegylet javára. 25-kén pedig a budai népszínházban lépend fel. * D é ésröl írják f. hó 12-ről: Gr. Vass Samu, az ismeretes nagy világot látott utazó, egykor amerikai lakos hazánkfia, azon tervvel foglalkozik, hogy az erdélyi fának az építészet és ipar szükségleteire külföldön piaczot szerezzen, mely okból összeiratta mindazon erdőbirtokosok névsorát Belső-Szolnokmegyében, kiknek a Szamos vizétől egy órai távolságra dongának való fájuk van. Gr. Bethlen Farkas, volt küküllőmegyei főispán pedig a 25 ftot s azon felül adót fizetők névsorának összeírásával foglalkozik, mely statistikai jegyzeteket egy üdvös terv kivitelére szándékozik használni. * Újólag fölemlítjük , hogy a magyar gőzhajózási társulati választmány gyűlése holnap, f. hó 21 -én d. u. 3 órakor fog megtartatni a Lloyd teremben, az erdélyi vasuttársulaté f. hó 22 kén d. e. 11 órakor a köztelken, az alföldi vasúttársulaté f. hó 23 kán d. e. 11 órakor a köztelken, a magyar gőzhajó társulat közgyűlése pedig f. hó 25-kén a Lloyd-teremben. egyret hova hamarább! létrejöttét és felvirágzását előmozdítani kegyes leend. Kelt Szabadkán, nov. 15 én. 1862. Méltóságod igaz tisztelője : Antunovits Máté, mint az alakuló gazd. egylet ideigl. jegyzője.