Pesti Napló, 1863. február (14. évfolyam, 3891-3913. szám)

1863-02-01 / 3891. szám

telezettség alatt álló ifjak részére kívánt nősü­­lési engedélyek körüli eljárás annyiban egysze­­rűsíttetni fog, a­mennyiben ezen az ujonczozási patens értelmében az országos főkormányszékek hatáskörébe utalt engedélyek kiszolgáltatása jövőre megyékben a főispánok s illetőleg főispáni helytartók és kir. biztosokra, sz. kir. Pest és Buda városokban pedig a főpol­gármesterekre ruháztatott át. * A „Pesti Hírnököt“ felhívjuk, hogy ha vala­mit lapunkból állit , idézze saját szavainkat, s ne zavarja össze a fogalmakat. E lapok ujdon­­ságirójának lapunk tegnapelőtti számában tett nyilatkozatát illetőleg ugyanis azt fogja rá újdon­dászunkra a „P. H.“, mintha ő ama nyilatkozat­ban magán­nézetéről szólott volna. Ott nem magán nézetről, de „saját egyéni né­­z­et“-ről volt szó, a­mi, kivált ujgásságíró (tehát nyilvánosság embere) által aláírva, egé­szen más. A „M. S.“ újdonságírójához nem lehet szavunk. * A világhírű Wagner Richárd a jövő hó folytán ,— mint a „Zenészed Lapok“ hitelesen értesül — meg fogja látogatni fővárosunkat, s legújabb műveinek részleteiből egy pár hang­versenyt rendezene. * A Pozor értesüléséhez képest a horv.-szla­­vóniai hétszemélyes tábla Kvaternik perében helyben hagyta a báni tábla 6 hónapi börtönre szóló ítéletét, de a száműzetésről szóló passust kitörölte. * Zágrábban gőzmalmot építettek, mely mű­ködését febr. 15-ken kezdendi meg. * Spalatóból jelentik, hogy Bajamonti podesta bécsi útjából már visszatért, és tudatta a helyha­tósággal, hogy gr. Rechberg miniszter megígérte neki, miszerint a Spalatóból Belgrádra vezető vaspálya ügyében erélyesen fogja magát érde­kelni, és a jóváhagyást erre a portától kinyerni ügyek kendik, mire nézve az angol cabinet köz­benjárása is reményt nyújt neki, melylyel most az ausztriai cabinet igen jó lábon áll. Bajamenti úr továbbá úgy vélekedett, hogy az Eszéktől Záráig vezető pálya terve csupán a zárai hely­hatóságnál keletkezett, és azon város legelőke­lőbb polgárai sincsenek mellette ; e vaspálya — úgymond — mindenesetre politikai lenne, m­íg a belgrád-spalatói tisztán kereskedelmi. * A bécsi „Concordia“ írói segélyegylet tegnapelőtt tartott közgyűlésében az egylet elnö­kévé az ismert Sehuselka választatott. * Dr. Zip­ser M. rohonczi főrabbi a „Ma­gyar Izraelitákban felszólítást intéz az ó testa­­mentom magyar nyelvre áttétele ügyében s e czélt közadakozások utján óhajtja elérhetni, s indítványozza, hogy alakuljon Pesten egy bizott­mány ez adakozások fölvételére és kezelésére. Ez adományozásokat a lelkes főrabbi mindjárt maga meg is kezdi 50 fttal ; izraelita hazánkfiai, reméljük, minél számosabban követendik a szép példát, s ezáltal eszközölni fogják, hogy nekik is legyen magyar nyelvű bibliájuk. * Az osztrák cs. k. külügyminiszterum ren­deletet küldött dunafejedelemségi ügynökeihez, hogy görög útleveleket ne láttamozzanak. * Magyarországon a cs. k. pénzügyi s adó­kezelési hivatalnokoknak és pénzügyőröknek hi­vatalos utazásaik és költözködésük alkalmával az előfogatok szabályszerű használata újra meg­engedtetett. * A nagy­kállói kaszinó közelebb tartott köz­gyűlése az egylet tavalyi elnökeit Ferenczy Lajos és Tímár Imre­­urakat újra megválasztá. * Dr­. Garay János homoeopatha gyakorló orvos a hasonszenvi gyógymód előadhatására a magyar kir. tud. egyetemnél magán­tanári jogot kért, azonban a „Gyógyászat“ szerint kivonatát az orvosi tanári kar elutasította. * A kegyes­rendiek új épületének ledőlt részére vonatkozólag a „Függet­len “-ben olvassuk: Szumrák városi főmérnök és Limburszky J. építész beadták már m­o­­tani véleményüket a helybe kegyesren­diek udvarábani építkezés hiányai fölött E sze­rint a kiszögellésnél balról a 3-dik emeleten két oszlop azért omlott be, mivel G a 11 g e­s építő­mester a hatóságilag jóváhagyott tervektől elté­rőleg szilárd anyagok helyett töredékeket hasz­nált falakul stb. A főkapitány jelentésében a ne­vezett építész megbüntetését kéri­ — A motani véleményadók pedig maguk részéről oda utasí­­tandónak vélték, miszerint a szépítő-bizottmány elé új tervet nyújtson be, s az építést szilárd anyagokból kedvező időben kezdje meg. * A „F.“ szerint több váczi polgár, összeállva Ruston "úrral, gőzhajót akar venni, a Vácz és Pest közötti személy- és teherszállítás olcsóbbá tételére. : * A pest-budai alagúttársaság t. hely. tartotta rendes évi közgyűlését, melynek mind­járt kezdetén az évi jelentés olvastatott fel. Eb­ből a következő érdekes­ pontokat merítjük. A vállalat állapota kedvezőnek mondatik, noha a lefolyt év egyáltalában nem tartozott a kedvezők közé, mert a gabna és lisztszállítmány déli irány­ban 1862-ben tökéletesen megcsökkent, és a ke­reskedelmi válság máskülönben is érzékenyen ártott a közlekedésnek ; a lánczhídról a budai pályafőig vezető útvonal használatért a kövezet­vám igen magasra szabatott, úgy hogy az terhes kocsiktól az alagúti díjat négy-ötszörösen fölül­múlja. Ily körülmények közt csak örvendezni lehet, hogy az évi bevételek csökkenése nem lé­nyeges, sőt a különböző bevételi rovatok — a kétfogatu kocsikat kivéve — a múlt évhez ké­pest még növekedést is mutatnak, mi biztos jel a vállalat emelkedő virágzására. Az igazgatóság indítványai közt első helyen említendő, hogy az alagút teremtőjének, gróf Széchenyi Istvánnak emlékéhez 500 fttal járul. Ezenkívül nem felejt­kezett meg a vízkárosultakról sem, a­kiknek se­gélyzésére az egyleti pénztárból 200 ftot ado­­mányoztatott.­­ Miután az alagútban se a ma­cadam, se a kövezet nem felelt meg az igények­nek, a kocsiút fakocskákkal kirakása kísértetett meg, és miután a lánczhíd-társaság kijárt fakocs­­káit jutányosan engedte át,ezen burkolás folytat­­tatni fog. A táblázati kimutatásokból kiemelést érdemel, hogy a gyalogátkelők száma 1862-ben haladta először túl az egy milliót, s így az előbbi évhez képest a forgalom 370 %-e, a vonó- és toló targoncáknál 274, az egyfogatos járművek­nél 1272 percenttel gyarapodott, ellenben a két­fogatosok forgalma a tavalyihoz képest 16­/8 pet­­tel csökkent. Az alagút bruttó bevétele 1861-ben 38,922 ft 58 kr volt, 1862-ben csak 37,535 ft 74­7 kr, s ekkor a jövedelem csökkenése 1386 ft 387, kr, mi mintegy­­3‰/a petet tesz. A kiadások 689 ft 74 krral emelkedtek. A rendelkezésre marad felesleg 25,569 ft 927, krt tevén, ennek jjóvá fordítására következő javaslat történt : 1) 22 050 ft, a 4200 darab részvény alapszabályi­­lagos 5% fizetésére fordittassék. 2) A maradék 3519 ft 9272 krból egy harmad : 1173 ft 30 kr a tartalékalaphoz csatoltassék. A fölös 2346 ft 6201 krból 55 kr fölülosztalék adassék egy-egy részvény után. Ezen indítvány szerint a III. szel­vények darabonkint összesen 5 ft 80 krjával be­­váltandók. Végre a kilépők helyébe 8 új bizott­­mányi tag és 3 új részvényes választandó, kik a kimutatásokat megvizsgálják és a jegyzőkönyvet hitelesítsék. Az igazgatóság eme indítványait a közgyűlés is jóváhagyta és határozattá emelte. (S—ny) * B­­­z­e n t­i pestvárosi kapitány és Jámbor tiszti főügyész urak—jelenti a „Sürgöny“ — pár nap előtt a pesti várostanács megbízásából Grátzba utaztak, hogy ott ügyvédet válaszsza­­nak, a­ki Pest városát, volt polgármestere Con­rad lovag ellenében, az ismert Juneck-féle vá­rosi pénzek sikkasztási perében képviselje. Hal­lomás szerint a várostanács e tárgyban egy elő­terjesztést intézett a magyar kir. udv. kanczellá­­riához és a helytartótanácshoz, hogy az illető cs. kir. hatóságoknál ezekben közbenjárását meg­nyerje. * A nagy-kállói kaszinó közgyűlése P­á­k­h Albert úrnak, a „V. U.“ érdemteljes szerkesztő­jének jelen szerkesztői jutalom éve alkalmából jegyzőkönyvileg fejezé ki irodalmi érdemei iránti elismerését. * A „Lt.“ bécsi levelezője írja, hogy az er­délyi román egyházfőnököknek román­ congres­sus tarth­atása iránti kérvénye már tárgyalhatott s az érd. udv. kanczellária a congressus meg­­tarthatását határozta el.­­ A képzőművészeti társulatnak f. évi jan. 22-én tartott igazgatósági ülésében örvendetes tudomásul vétetvén, hogy a társulat által kiadott albumlapok köztetszésben részesülnek, elhatá­roztatott, hogy ezek a vidéki tagoknak a társu­lat költségén küldessenek meg. Úgy örvendetes tudomásul vétetett az is, hogy a társulatba több uj tag lépett, kik között Gr. Széchenyi Ödön is megéljenzéssel üdvözöltetett. Székely Bertalan­nak azon levélbeli ígérete, hogy miután előbb a társulatnak kiadhatás végett ide ígért művét kénytelen vola másnak átengedni, jövőre e he­lyett egy más művét adandja a társulatnak, meg­elégedéssel fogadtatott. Bejelentetett az igazgató­nak az is,hogy Vizkeleti B. 5 jeles művét ajándé­­kozá a társulatnak, miért neki köszönet­ig jattatott jegyzőkönyvbe. Az igazgató elnöknek különféle elnöki rendelkezései a társulat ügyeiben s a tár­sulati titkárnak több rendbeli pontos és buzgó el­járása közhelyesléssel hagyatott jóvá az igazga­tóság által, s közmegelégedést okozott a jelen volt igazgató tagoknál, hogy e társulat ügyvitele mindinkább nemcsak élénkül, de biztatóbb ala­kot is ölt. Kik az ülésben meg nem jelenhettek, akadályoztatásukat sajnálkozva jelentik be. * Aradon a múlt vasárnap látogatott Mozart­­hangversenyt rendeztek. — Szép bizonyság az aradi közönségnek a classicus zene iránti elősze­retetéről. * A múlt évben az összes ausztriai vaspályá­kon történt szerencsétlenségek kimutatása sze­rint 62 személy szenvedett sérülést, s 40 meg­halt. Ezek közül a legtöbb a vaspályánál alkal­mazottak közül való s nagy része saját vigyá­zatlanságból szenvedett sérülést. Budán a fáczánnál a szegény alap javára hol­nap febr. 1-én fog a második álarczos bál meg­tartatni. * K­­­a­m­i­­ basa közelebbről Pesten utazván keresztül, a czigányzenészek meghallgatása vé­gett a komló kertet is meglátogatta. * B­er­e­c­z­k­i gazdasági gépész M.­Vásárhelyit előfizetést nyit az általa föltalált váltó-ekékre. Egy "bp. vasazott taligával 21 fi­­náltu­l 1­8 ft. Az előfizetők megrendeléseiket febr. 25-kig M.­Vásárhelyre kéretnek megtenni, hogy B. úr vállalatát megalapíthassa, legalább 152 eke meg­rendelésére van szükség. Ha a vállalat nem si­kerül, a pénzek visszaszolgáltatnak. — Nyilatkozat. Gróf Széchenyi Ödön úr mint elnök, Dobsa Lajos, Hollán Ernő, Kempe­­len Győző és Lévay Henrik urak, mint tagok, négy havi működésük után f. év január 15-kén közzé tett nyilatkozatuk szerint a budai nép­­szinház alapítását segélyző bizottmányból vissza­léptek, mert előttük kiderült, hogy közreműkö­­dések továbbra nem szükségeltetik. — Előttem a népszínház ügye körüli 18 havi működésem ideje alatt ez nem derült ki, — sőt ellenkezőleg azon meggyőződést szereztem, hogy igenis szük­séges a testületi további közreműködés, mert szerintem egy oly zsenge nemzeti intézettől, melynek ős Buda fővárosábani szükségességét minden hazafi belátja, s mely még máiglan is a fedezetlen építkezési költségek tisztázásá­val kénytelen küzdeni, a testületi további köz­reműködést megtagadni nem lehet, nem szabad. — Ezért kezet fogva azon férfiakkal, kikkel 1861-ben a munka megkezdésekor szövetkez­tem, folytatom, s Isten s a nemzet segítségével befejezhetni reménytem azon művet, melynek félbenhagyása nemzetiségünk kárára, s a nem­zet szégyenére válnék. A befejezés lehetősége végett 1-er tisztelettel felkérem mindazon hon­fiakat és honleányokat, kik a budai népszínhá­zat eddig is pártolásukra méltatták, miszerint azt abban továbbra is részesíteni szíveskedjenek. 2- szor a még kifizethetetlen mesterembereket és iparosokat szíves türelemre kérem fel. — 3- szor megkérem mindazon tisztelt honfiakat és honleányokat, kiknek kezeikben még gyüjtölvek vannak, miszerint azokat hova hamarább és bár­mi eredménynyel hozzám beküldeni szíveskedje­nek. Budán, 1863. év január 26. Áldás­sy Antal. — Pest, jan. 28-án 1863. Folyó év s hó 25-kén hírlapok utján közlött, s a marhavész el­leni „Andersse“-féle lekvár óvszer készítésére s kiadására vonatkozó hirdetményem kapcsában, van szerencsém a netáni félreértések elhárítása végett, mit első közleményemben­ említeni fe­­ledék, az érdeklettekkel­ tudatni, miszerint fel­­söbbi engedély nyeréséig, midőn azt sürgetni s az eredményt azonnal újságok utján közzé tenni el nem mulasztandom, — az óvszert, nehogy el­járásom törvényellenesnek, vagy gyanitólagos charlataneriának czimeztessék, ki nem adhatom, miután azt, elszállítás végett csak az engedély kivívása után áll szabadságomban elkészíttetni. De addig is a majdan kiadandó óvszer haszná- l latának magyarázatát, s a vész elhárítására szol­gáló útmutatását kellő megtanulás s jövőbeni al­­kalmazhatás, úgy a szakértők által ismert baj megbirálása tekintetéből ezennel közlöm : A marhavész elleni óvszer „Andersse“-féle lek­vár használatának magyarázata, s utasítás a vész meggátlására. — E leghasznosabb házi szerek­ből készített lekvár-óvszert használd folytonosan az egész éven át, ha nincs is marhavész, mert ez igen rögtön, s leginkább nem várt időben szo­kott bekövetkezni. Ezen óvszert szarvasmarhá­nál épen úgy, mint juhoknál is használhatod, és pedig : végy elé káposzta harasztot, ha az nincs, savanyított káposzta hasáb levelét, vagy épen szükségből vékony szeletű kenyeret, tégy rá ! egy közönséges fa, vagy bádog evő kanállal csap­va, mintegy 1 lat nehézségű lekvárt, tekergesd össze a káposztalevelet, s add be a marhának. Egy éven aluli szarvasmarhának, anyajuh és kosoknak tél adag,^gyengébb bárányoknak,^'/* * résznél valamivel több, azaz 3/s adag elégséges. A szarvasmarha, vagy pedig juhféle szopások­nak beadni szükségtelen, miután a szert az úgy is már óvszerrel ellátott anyjoktól természetnél fogva magukba szívják. A meghatározott ada­­gokban a szer , különösen az egy éven felüli szarvasmarháknak, anyajuh és kosoknak minden hó elején és 16-án a borjú-féle és bárányoknak ellenben csak minden hó 1. napján beadandó. Ha azonban e, bármely nemű marháknál bá­­gyadtság észleltetnék, vagy vétetnek észre, hogy azok valamelyike rendesen nem ennék vagy nem innék, az esetben olyanokat, bármily meny­­nyiségben is lennének azok, mint betegnek mu­­tatkozókat együtt, de az egészségesektől mindig elkülönítve kell tartani, s azonnal ezen óvszer­ből a leírás szerinti adagban beadni 1 kanál lekvárt 1 kanál mézzel. A netalán­ belekdugulásá­­nál különösen ganatozásra felügyelni kell, ha hig, vagy rendes ganatozása, s a marha vidámabb, de nem vad helyzete tapasztaltatnék, azt a szabad le­vegőn kijáratni szükséges, bár akkor keveset só­zott néhány harapásnyi kenyérrel, s tiszta vízzel megkínálandó, s inkább kint, mint valami elfoj­tott levegőjű ólban tartandó ; ha a kenyeret jóizan elkölti, ez jele javulásának, az esetben ilyent a betegtől két napra külön kell rekeszteni, negyed nap azonban már az egészségesek közé lehet bocsátani. Ha ellenben az óvszer beadása óta 24 óra letelt, az esetben még az­nap reggel egy, s este szinte egy adagot kell beadni, ily helyzet­ben a 3-dik nap reggel kettőztetve ismételtes­sék az adag úgy a mézből, mint a lekvárból.­­ Kellemetes napon a beteges marhák jó , de ritka mezőn is tartathatnak, mikor ugyan a nap hevétől megóvandók , s a forrón sütött nap elöl hűvösebb helyre, vagy szellőztetett istállóba hajtandók. Olyankor különös gond fordittassék arra, hogy a marha nagyon kö­vér mezőn ne legeltessék,s főleg mocsáros, bű­zös, állott tavaknál meg ne itattassék. — Ha a ganajszorulás , illetőleg a ganajozhatlanság következtében a baj megrögzöttsége tapasztal­tatnék, olyankor olajos, vagy zsíros kézzel a szorult ganaj a marha béléből kiszedendő, s mintegy hat lat szappan fél iteze vizben megfő­zendő, s a lágymelegre kivitett lével a marha megkrisztizezendő, egyúttal a kéznél lévő B­a atti hashajtó folyadékból két evő­kanállal be­adandó, mely operatív után a marha bajának szemlátomást javulnia kell, kivéve ha a marhá­nak belső forróságát az elárasztott úgynevezett sárgaság tulajdonságú, számtalan hólyagba bur­kolt epe tartalmú lankasztó gyomorbaj nem idézi elő , mely gyanitólagos baj elhárítását is meg kell kísérteni, oly esetben 4 kanálból álló adag a C. alatti folyadékból a marhának be­adandó, e szer bizonynyal felfakasztandja az epével telt hólyagokat. E szer a juhnál is, ha keringésnek vagy valódi nyugtalannak mutat­koznék 1 kanálnyi adaggal szinte megkísérthető. Egy óra múlva e folyadék beadása után egy ka­nál tiszta mézet, káposzta harasztba burkolva kell a marhának, fél ily kanállal ellenben a juh­­nak beadni, mely szerek beadása után a marha egészsége visszaállítását bizton lehet várni, még azon esetben is, ha annak belső része a mocsá­ros s a bűzös tavaknáli itatás folytán belsőleg a marha egészségére kártékony férgekkel mételyes juh, segítség nélkül­­elveszteni szokott. Ily marhát pedig, melynek gyomra ezer meg ezer különféle rovarokkal elárasztva van, leginkább e bajban siülődenek észrevenni arról lehet, ha ily marha nem vidám, hanem szokatlan s saját­ságos vad, ha tehát ily dü­hössége, bármely idő­pontban vétetnék észre, annak azonnal a lek­vár mézzel együtt, egy percz múlva reá pedig egy adag C,, alatti folyadék beadandó. — A lekvár egy csomóba csöditi a rovarokat s apró­­donként irtja, de ellenben az utánna beadott C. alatti folyadék végkép kiöli s a belekből kipusz­­titja azokat, ha t. i. a beadással nem késünk. Ez a legveszedelmesebb nyavalya minden mar­hánál, mely helyen a marhák között e mondott baj uralkodik, ott ilyképeni kiirtás mellőzésé­vel mind­azon marhának, mely a rovaros gyű­­rű marha ganaját megszagolja, s a szagolás által a majdnem láthatlan rovarokat felszívja, okvetlen a vészbe esnie kell. Ebben rejlik leg­inkább az elterjedett nyavalya, mely eddig meg­­fejthetlenség végett ragadványosnak (epidemi­­cus), azaz járványosnak lenni állittatik.— Gyak­ran történik, hogy ilyenkor szájbetegségben is sinlödik a marha; e bajon következőkép segiti: " Járta szivacsot a C. alatti folyadékba, s dörzsöld azzal a marha száját, utána máris szinte szivar esőt mézbe, s kend ki azzal a száj bel rétegeit. Továbbá az esetben, ha e szert mint óvszert va­­amelyik marhatulajdonos még nem használta volna, s ott a marha­vész előbajai vagy már­is a szokásos marhavész dühöngése észrevétetnék, az esetben ott a még megmaradott marháknak épen úgy , mint az azokhoz közelebb fekvő szomszédbeli vagy tanyabeli marháknak is min­­den 2-k reggel etetés s itatás előtt a már fentebbi leirás szerint egy adag lekvár óvszer 1­kanál mézben beadandó ; ez használtassák igy folyto­nosan 8 napig; később azonban addig, mig a vész a vidéken meg nem szűnt és pe­dig minden 3-ad nap 2 hétig, azután min­den 5-öd nap 1 hóig, ezentúl minden héten egyszer használandó.­­ Ha pedig itt is némely elei mutatkoznának a betegségnek, vagy bá­­gyadtságnak, az esetben a betegnek látszó mar­hákkal úgy bánandó el, mint elöl már emlitte­­tett. Különös gond forditassék arra, hogy az is­­tálok gyakran szellőztessenek, de csak akkor, ha a marha nincs bent, a rekedt s fojtó levegőt megtűrni nem szabad, korán reggel, ha netalán éjjen át a marha megizzadna, léghuzamtól a mar­ha megőrzendő, s hogy a marha, ha beteges ál­lapotban lenne is,szabad tiszta levegőre hajtassák, penészes vagy dohos eledelt szénát ne kapjon, gyakrabban mértékletesen sózattassék, s tiszta vízzel látassék el, több helyeken kutak ássatas­­sanak, a posványos büdös helyeken i itatástól óvattassék, s hogy főleg télen át néha burgundi répával étettessék, melytől minden marha erőt kap, a tehenek jó tejelők lesznek, a juhok azon­kívül szebb gyapjút adnak, s egésségesebb bá­rányokat is nevelnek! Id. Morzsányi Sándor. NEMZETI SZÍNHÁZ. Febr. 1-re van kitűzve: „A vén bakancsos és fia a huszár.“ Eredeti­líg népszínmű dalokkal és ítánczczal 3 szakaszban. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Febr. 1-re van kitűzve: „Dunanan apó és fia utazása.“ Operette 3 felv. —— ■ — Telegráfi tudósítás a bécsi börzéről január 31-én. 5 % metalliques........................... 75.90. Nemzeti kölcsön............................ 82.05. Bankrészvény..................................821.­­ Hitelintézet........................................ 226.70. Ezüst......................................................113.81. Londoni váltók................................115.10. Arany............................................. 5.52. DUNAI FEJEDELEMSÉGEK. A fegy­ver­s­z­á­l­l­í­t­á­s­o­k ügyében írja a „Gén. Corr.“ . A porta, mely kevéssel ezelőtt nem volt hajlandó használni azon szerződésszerű jogát, hogy jelenleg vizsgáló bizottságot küldjön Bu­­karestbe s talán Belgrádba is, s bármely even­­tualitásra nézve is igen fontos eredménye lenne a bizottság munkálatának, ha hitelesen consta­­táltatnék a fegyverszállítás egész folyamata a Törökország védurasága alatti államokban. *­ ­­ Politikai­ események. FRANCZIAORSZÁG. A „France“ január­­ 29-ei számában oly tudósításokat közöl Mexi­­cóból, a­melyek, ha valók, mind nagyobb kör­ben vetnek világot a franczia expeditióra. A levelező írja ugyanis Vera­ Grúzból, dec. 19-ről, hogy Yucatán állam, mely mind né­pességénél , mind félszigeti fekvésénél fogva egyik legnevezetesebb alkatrésze Mexicónak, és­­ a­mely ez utóbbi köztársaság keleti végén fek­szik, maga hívta m­eg a franc­z­iák­at. Hasonló baráti érzelmek uralkodván — a „France“ szerint — Tabasco államvárosai­ban is a francziák iránt, Marin, mexikói con-­i treadmirál, a­ki a francziákhoz pártolt át, elin­dult, hogy ez államot elfoglalja. A párizsi lap azt mondja, hogy a juaristák­­ kezdik észrevenni, miszerint a játék rájuk nézve­­ elveszett, s különösen szerencsésnek tartja F­o-­­ r­e­y­thnek azon ötletét, hogy elment megláto­gatni az indiánokat, meghallgatta panaszaikat,­­ s valahányszor alaposak voltak azok, igazságot­­ szolgáltatott nekik. A benszülöttek ezért hálából­­ Tata-tábornoknak nevezik,a­mi annyit tesz, mint az­ orosz batuska, magyarul: atyus. Másfelől a „ Moniteur“ közli Drouyn de­­ L­h­uy­s urnak azon, táviratilag már jelezve volt a sürgönyét, melyben a franczia külügyminiszter újra felveszi a kibékítés fonalát az amerikai tád­­­dakozó felek közt, azon tanácsot adván nekik,­­ hogy ha már Európa közbenjárását nem akarják elfogadni, legalább kezdjék meg egymás közt az értekezést, ha nem is az unió helyreállításáról, legalább a tisztességes különválás feltételeinek megállapításáról. A franczia kormány e taná­csoknál tovább nem, megy. Hogyan fogadják majd e tanácsokat Északon, s Francziaország elhelyezkedése a Dél tőszomszédságában nem­­ fogja-e paralizálni azokat, a következés fogja­­ megmutatni. Január 27-ikén ugyan azt rebes­­­­gették Párisban, hogy L­i­n­c­o­l­n elnök máris­­ kedvező választ adott volna Francziaország leg­­­­utóbbi javaslataira, de ez alig lehetséges, miután Drouyn de Lhluys sürgönye csak jan. 9-én kelt.­­ A senatus válaszfelirati javaslatára vonat­kozólag megjegyzi egy párisi tudósító, hogy az Olaszországról olyan dolgokat mondat a császár­ral, melyeket ez utóbbi nem mondott. Követi e­­ részben a „France“ példáját, mely szinte a je­lenre és a jövőre alkalmazta azt, a­mit a c­ászár a múltra nézve mondott. A tudósító kötve hiszi még­is, hogy a senatusnak sikerüljön a császárt a válaszfelirat szavaihoz kötni, miután ő felségét más indokok vezetik, mint a­melyeket neki tu­lajdonítanak. Épen komikus hatást tesz pedig a­­ válaszfelirat azon helye, a­mely azt mondja, hogy „Turinban nem beszélnek többé Rómáról“,­­ miután a turini parlament nápolyi összes tagjai­­ ugyanazon pillanatban egyeztek meg abban,­­ hogy programmjuk élére Olaszország egységét­­ tűzik ki Rómával, mint fővárossal. — E passus könnyen épen az ellenkező hatást idézheti elő a Turinban.­­ birtokára vonatkozó passus. E reform abból álla­­­ na, hogy a bennszülöttek a katonai uralom alól kivétessenek és a polgári köztörvény terére állít-­­ tassanak. Hir szerint azonban a császár csaknem­­ elszigetelten áll e kérdésben. A hadügyminiszter­­ ellene van, s a senatusban is van némi ellenzéki­­ párt e császári terv ellen, élén D­a­u­m­a­s tábor­nokkal. .. . ! — Január 26-dikán megint bál volt a tuilen­­ákban. A bált nagy ebéd előzte meg, melyen minden herczeg és herczegnő jelen vala, az egy Napoleon herczeg és neje kivételével. A tánczte­­rem 9 órakor nyílt meg; a császár és császárné 10 órakor jelentek meg. Az öltözékek felette fé­nyesek és gazdagok valának. A császárné nya­kán nyolcz sor nagy gyöngy­esi fogott; karpere­­czein szintén. Mathilde Áigne, Morag­ny, Persigny gróf, Drouyn de Lhuys és Rothschild urak nejei alig látszottak a gyöngytől és gyémánttól. Január 31-dikén nagy ebéd, február 16-kán álarczos bál lesz a tuileriákban. A­mi Napóleon herczeget illeti, azt beszélik róla, hogy nem igen van kedve a császárné hétfői estélyein megjelenni, mivel ott sok bourbonistával találkozik, a­kiknek egy ré­sze a Januárius-renddel van felékesítve. Új egyenruhák és rendjelek nagy számmal voltak láthatók Drouyn de Lhuys úr bálján is. Na­póleon herczeg nem igen találja ezt meg­­egyezhetőnek az olasz királyság elismerésével. N­i­g­r­a ur szintén nem fogadta el a meghívást a császárné 26-ki báljára, a melyre állítólag 27 nápolyi, mindannyi II. Ferencz hive, kapott meg­hívást s vezettetett be a császárné fő udvarmes­tere által. — Furcsa illustratio az az „ön magát féken tartó szabadságra/* a mit az „Opinion Nationale kö­zöl. Ő 11­­ v­­­e­r ellenzéki képviselő jan. 17 én a következő levelet intézi a rendőrfőnökhöz: „Főnök úr ! A mostani törvényhozás szerint semmiféle nyilvános gyülekezés nem tartathatik azon előleges engedélye nélkül. Ennélfogva jövök felhatalmazást kérni öntől, hogy egy nyilvános gyűlést hívhassak össze, melynek különös és ki­zárólagos czélja aláírásokat gyűjteni a munka nélküli munkások javára. Ha, a­mint remény­em, az ön válasza kedvező leend, szerencsém­ lesz önnel tudatni a helyet, a napot és az órát, hogy az ön ügynökei meggyőződhessenek, hogy ott nem tesznek és mondanak semmi ellenkezőt a közrenddel és a törvénynyel." Január 25-dikén az Ollivier úr lakta város­részbeli rendőrb­átos elmegy hozzá, szóval jelen­teni a rendőrfőnök megbízásából, hogy az általa kért engedély nem adatik meg. — De S­a­cy a „J. des Débats“ régi igaz­gatója hir szerint ki akar lépni. A nevezett ur határozottan közeledett a császársághoz ; leg­alább Corapiégne-be lett meghivatása, s megje­lenése Mathilde Aigne estélyén, barátai közt mindenesetre figyelmet gerjesztett. Távirati jelentések. — Pétervár, jan. 30. A „Journal de St. Petersbourg“ részletes jelentést közöl a lengyel­­országi eseményekről. Panaszkodik a clerus nagy részvétele, s örömét fejezi ki a tanulók tar­tózkodása fölött. Bialystokból jelentik, hogy egy 150 főből álló csoport Lengyelországból a bi­­elisi kerületbe tört. Manionbine tábornok egy csapatot öszponto­­sít Bialystokban. Lappa vasúti állomás, az első a királyság határszélén, csapatok által megszáll­va tartazik. Mozgó csapatok küldettek ki a kow­­no-wiersbolowi vaspálya védésére, s a felkelők­­nek Brest és Broly közeléből való elűzésére. Surkow ezredes tegnap a plocki, köszetusi és stranomianska-korny erdőkben a felkelőket megtámadta. A fölkeltők futásnak eredtek, s kö­zülök 38 elfogatott. Varsó teljesen csendes. Több csoport oszlani kezd, sok munkás visszatér a gyárakba, az ujonczozás a vidéken akadályta­lanul foly. — Berlin, jan. 29. Este/A távirdaigazgatós­ság jelentése szerint a távirdai összeköttetés Varsóval Myslowitzon át újra megszakadt. — B o r o s z­­ ó, jan. 29. Este. A „Bresl. Ztg“"V írja : A vasút Petrikownál ma újra szétrombol­tatott, a közlekedés meg van szakítva, a varsói vonat kimaradt. — Berlin, jan. 30. A mai „Nordd. Ztg“ sze­rint több , mint valószínű, hogy a király elfoga­­dandja a képviselők házának föliratát, — azon­ban nem küldöttség által átnyujtatva. Ugyan e lap irja: A miniszternek végszavaiból vidéki la­pok azon következtetést vonják, hogy a kor­mány a kamarát fel akarja oszlatni, vagy elna­polni. Ugyan­ezen lap biztosan állítja, miszerint a kamra feloszlatásáról vagy elnapolásáról szó sem volt. — Kassel, jan. 30. Schnackenberg, titkos pénzügyi főtanácsos, mint a pénzügyi miniszté­rium főnöke, beadta lemondását. A többi minisz­terek maradása is bizonytalan. — P­á­r­i­s, jan. 30. A senatusban a főtárgya­­lás a felirat fölött, rövid vita után befejeztetett. Az Olaszországra vonatkozó tétel vitára adott alkalmat, melyben Thouvenel is résztvett, kije­lentvén, hogy ő e tétel ellen fog szavazni. Gre­­meau tábornok s Laroche-Jacquelein marquis szintén résztvettek. A vitát e pont felett Billault miniszter zárta be, mondván, hogy a császár po­litikája nem változott; akarja Olaszország s a szent szent­szék függetlenségét, s magára vál­lalta kiegyeztetésüket. Rómában vallási non pos­­sumussal találkozott, most pedig Turinban poli­tikai non possumus­t talál. A császár folytatni fogja a kiegyeztetést. Ha a mostani pillanat nem is kedvező, ő várni fog; ez Francziaország po­litikája. Az Olaszországra vonatkozó szakasz csaknem egyhangúlag elfogadtatott. — Londo­n, jan. 30. A „Morning Post“ ír­ja : „Miután Leiningen herczeg a görög koronát szintén visszautasította, ez megint a koburgi ág­­nek fog felajánltatni. Trónutóda lesz unokája a Koburg-Koháry (—) ágból, ki a görög vallást kétségkívül felveendi. Az alkotmány azon szab­ványa, hogy a herczegnek Koburgban kell szé­kelnie, a herczegség képviselőinek beleegyrezé­­sével el lesz törölhető. — London, jan. 30. Több befolyásos lon­doni görög a mai „Times“-ben egy levelet tesz közzé, melyben kimondják- e urr­j­nk­ a rvK»»Hrv herczeget. — P­ár­i­s, jan. 30- A feliratterv a kamará­ban ma olvastatott fel. Ez a császár politikáját helyesli, a mexikói háború szerencsés bevégezé­­sét reméli, és sajnálja, hogy a hatalmak nem tá­mogatták Francziaországot Amerika ügyében. Méltányolja, hogy a császár Olaszországot tá­mogatta, a nélkül, hogy a forradalommal szövet­kezett volna, s hogy a pápa függetlenségét meg­védte, s hogy oly politikát folytat, a mely a ke­délyekre már megnyugtatóig, szerencsésen ha­tott, s a katholikus és szabadelvű Francziaor­szág érzelmeinek megfelel. A discussió hétfőn következik be. — Pét­er­vár, jan. 30. Varsóból jelentik f. hó 29-kén délutánról . Egy kozákcsapat, mely Mondlinból nyomult ki, egy fölkelő osztályt meg­semmisített. Ez utóbbi 20 halottat, 16 sebesül­tet és 42 foglyot vesztett. Három kozák megse­besült. A varsó-pétervári távirdavonal ma éjjel óta ismét megszakasztatott. — U j - Y o r k, jan.­ 17. Hire jár, hogy Longs­­treet benyomult Tenesseebe, s Rosenkranz táokot készül megtámadni. A confoederáltak a Kum­­­berland-folyón 5 unionista gőzhajót és egy ágyunaszádot elfoglaltak és szétromboltak. — Innsbruck, jan. 30. A mai ülésben a brixeni herczeg-püspök szónokolt a valláskér­désre vonatkozó javaslat mellett ; ez előleges meghányásra egy bizottmányhoz utasittatott. — Élénk vita támadt, vájjon a bizottmány a ház plénumából vagy az osztályokból választassék-e. Az első javaslat mellett 30, a második mellett 18 szavazat nyilatkozott. — Berlin, jan. 30. A „Posener Ostdeutsche Zeitung“ jelenti. Az úgynevezett lengyel ideig­lenes kormány kibocsátványait bizonyos Fran­­kowski írja alá. Pétervári levelek 27-dikévől megerősítik, hogy a fölkelők egy ágyutelepet (több ütegből áll) elfoglaltak. Az orosz birodal­mi tanács a sajtótörvényt elvetette, s igy a cen­­sura megtartatik. Minthogy Pétervárott lágy idő állott be, áradástól tartanak. A „P. Napló” magán­társíligén­yei. — Péter­vár, jan. 31. A mai „Journ. de St. Pétersbourg“ semmi részletet sem közöl a fölkelésről. A Bielsk- és Bialys­­toknál megjelent számos fölkelő csapat­ról szóló tudósítás megvalósul. A vilnai tudósítások megerősítik a lengyel fölke­lés általános voltát. A kiewi katonai kerü­letben teljes nyugalom. — Boroszló, jan. 31. A mai „Schles. Ztg.“ a következő tudósítást közli Varsó­ból 28-ról: A fölkelők száma, különösen a jobb családokból, ismét nagy növeke­dést nyert. Folyvást sokan hagyják oda Varsót. A „Breslauer Ztg.“ szerint Pet­­rikownál egy fölkelőcsapat elfogatott, köztük 3 orosz tiszt, kik azonnal agyon­lövettek. A litvániai gránátos ezred gyors menetekben vonul ide. Visocki trik állító­lag a fölkelőnél van. — Páris, jan. 31. A senatus egész fölirati javaslata elfogadtatott. Felelős szerkesztő : Báró Kemény Zsigmond.

Next