Pesti Napló, 1863. február (14. évfolyam, 3891-3913. szám)

1863-02-27 / 3912. szám

tartja szépíthetőnek ezen esetet . Azon helyzet­ben van, úgymond, hogy e hírt oda módosíthatja, hogy nem a rendőrség eszközölte a foglyok kiadását, hanem a „Landräthige Behörde“, mely a katonai hatóság kezébe ad­ván, ez hajtotta végre az átszolgáltatást.“ Ez aztán a hősi tett ! — — A boroszlói lap varsói, febr. 22-iki levele is megerősíti e tényt, azon hozzátétellel, hogy az egyik fogoly egy 20 éves fiatal, egy varsói, leve­lező által is ismert polgár fia. — Adlerberg, mint ugyanazon lapnak írják, elutazott Varsóból. Ramsey tábornok visszahívá­sát hozta, s ezenkívül részletes jelentést teend Sz. Péterváron Vielopolszki eljárásairól. Az oroszok őt okolják minden bekövetkezett bajért.­­ Az orosz katonaság rakonczátlansága is bizo­nyítja az orosz kormány traditionális kétszínűsé­gét. A fenyíték fenntartására szigorú rendeletet adnak ki,s kéz alatt bátorítják a katonákat a leg­­vérlázasztóbb eljárásra. Mondják, két­féle utasí­tás van, valamint a tudósítások is kétfélék. A nyilvánosság elé, Európa elámítására szólók, a hivatalos lapban lengyelül jelennek meg, az orosz, valóban hivatalos és hitelesebb levele­zések orosz nyelven folynak.­­ Az orosz tisztek jobbjai mélyen fájlalják a katonaság e rendszeres fegyelmetlenségre szoktatását. Azon­ban a fölkelés eddigi folyama korántsem bizo­nyítja, a­mit a londoni „Kolokol“ hirdet, mintha t. i. a lengyel ügynek erős pártja volna az orosz hadseregben.­­ A­mi a lengyel fölkelés főfontosságú olda­lát, a diplomatiát illeti, az újabb külföldi tudósí­tásokból annyi ténynek látszik, hogy Anglia és Francziaország közt e tárgyban meg van, vagy igen közel áll a teljes egyértelmű fellépés. Egy­felől Poroszországot akarják rávenni, vonja visz­­sza a porosz-orosz katonai szerződést, másfelől Oroszországot, állítsa helyre Lengyelországnak 1815-ben biztosított alkotmányát. A franczia diplomatia különösen az oroszszal, az angol a po­­roszszal fogja magát e tárgyakban érintkezésbe tenni.­­ A „Patrie“ már ismeri is állítólag egy Berlinbe küldött franczia jegyzék tartalmát, mely 20-ikán kelt, s igen mérsékelt kifejezések­ben bár, de értésére adja Vilmos király kor­mányának, hogy midőn Poroszország segítsé­get nyújt orosz Lengyelország elnyomására, azon veszélynek teheti ki magát, hogy a többi lengyel származású népeknek új reményt ad, s ezek is csatlakozni fognak a varsói nagyherczegségbeli mozgalomhoz.­­ A „Patrie“ hozzá­teszi, hogy ez nem forma sze­rinti jegyzék, mert meg van hagyva a berlini franczia követnek, hogy ne hagyjon másolatot e sürgönyből a porosz kormánynál.­­Érdekes a most Párisban megjelenő „Nord"­­nak, Gorcsakoff herczeg közlönyének nyi­latkozata a porosz szerződést illetőleg. Szerinte nem bizonyos, hogy a szt.-pétervári k­or­m­ány nagy­on elégült szemmel látta volna azon készséget, mely­­lyel a porosz kormány fölajánlotta szolgálatait. Az orosz kormány, mely meg­szokta, hogy szomszédait szorultsága­ikból ő segítse ki, a porosz ajánlatban ép annyi önérdeket, mint politikai sympa­­thiát láthatott II. Sándor czár, ki egy idő óta meghitt viszonyban áll a franczia kor­mánynyal, s jó akaró viszonyban az elismerte olasz királysággal, iparkodott kerülni mindent a jelen viszályban, mi föl­­eleveníthetné a szent szövetség emlékét, s megzavarhatná a szabadelmű hatalmak és közte uralkodott öszhangot. — Föltehetjük, hogy kevesebbet fogadott el, mint a mennyi­ne­­ k­i­n­á­lj­á­k.“— Meg kell adni, elég fennhéjázó és megvető hang a po­rosz szolgálati készség fejében! — A franczia sajtó többi részének nyilatkozatai a diplomatiai alkudozások tárgyában lapunk más rovatában ol­vashatók. Hány ép azon álláspontot foglalja el a lengyel kérdésben ma, mint ezelőtt két héttel, s nem is szándékozik abban más álláspontot foglalni el.“ A „Nordd. Alig. Ztg" miniszteriális sugallatú lap. — Ez alatt a „Bank und H. Ztg“ consta­­tkrozza, hogy az orosz s porosz csapatok coope­­ratiója megtörtént tény, mert Dobrzyn meg­szállása 1­8 óráig megszállva tartása, csakugyan megtörtént, s így a szerződés már tét­leg hatály­ba is lépett. Párisi körében azon hitben vannak, hogy a „National Zeitung“ által említett franczia s angol sürgönyöknek az lesz következése, hogy Porosz­­ország sokkal tartózkodóbb állást fog elfoglalni a lengyel kérdésben. Különösnek tetszik a párisi irányadó körök ezen nézetével szemben, hogy a porosz hadügyminisztériumban a mozgósítás s csapatöszpontosítás körül oly előmunkálatok lé­teznek , melyek azt látszanak sejtetni, hogy 100,000 főnyi hadsereg fog „Ostarmee“ (keleti hadtest) neve alatt keleti Poroszországban össze­vonatni. A „Pester Lloyd“ berlini levelezője szerint Bismark állása igen alá van ásva s meggyengít­­ve, s igen sokan látszanak azon reményben len­ni, hogy még a jelen ülésszak befejezése előtt kénytelen lesz a mostani miniszterelnök egy sza­badelvűbb minisztériumnak adni át az ügyek vezetését. A berlini udvarnál azon párt, melyet „angol pártnak“ neveznek, Anglia újabb maga­tartása által tevékenységre buzdíttatott, s most már erélyesen akar fellépni. Hohenzollern s Auerswald herczegekkel már annyira haladtak az alkudozásokkal, hogy ezek bizonyos elvek feláldozása mellett készeknek nyilatkoztak egy szabadelvű minisztérium alakí­tására.­­ Az udvar legközelebb környezete, sőt maga az uralkodó család is hajlandónak látszik a szabadelvű politikára.— Néhány nap óta a kirá­lyi kastélyban oly egyéneket lehet látni, kik on­nan Bismark minisztersége óta eltűntek. Jelenségek a porosz-orosz egyez­mény körül. A „National Zeitung“ f. hó 24-ről írja, hogy Párisból egy sürgöny érkezett Berlinbe, mely azt kívánja a porosz kormánytól, hogy az Orosz­országgal kötött szerződés foganatosításáról mondjon le. A kölni lapnak pedig 23-ról írják Berlinből, hogy f. hó 19-kén indított útnak a pá­risi külügyminiszteri hivatal két sürgönyt, az egyiket Berlinbe, a másikat Pétervárra. Az an­gol kormány az idézett levelező szerint néhány nap múlva a párisihoz hasontartalmú sürgönyök­kel fog kedveskedni az orosz s porosz kabine­teknek. Megjegyzi a kölni lap tudósítója, hogy, mint Berlin magasabb köreiben is beszélik, a pá­risi politikai körök mindinkább kezdik elvesz­teni rokonszenveket Bismark úr iránt. Ezen ro­­konszenv — véli levelező — Rechberg gr. felé fordul. A „Nat. Zeitung“ bizonyos forrásból tudván, hogy a párisi sürgöny felhívást tartalmaz a po­rosz kormányhoz, a porosz-orosz egyezményről való lemondásra — a következő észrevételekkel kíséri e hírt. „Szomorú dolog, hogy egy rendes államban a nép számára elvből oly kevéssé ügyelnek, miszerint annál csökönyösebben ra­gaszkodnak a tévirányhoz, minél hangosabban nyilatkozik az ellen a nép szava. Igen kevés kormány van most Európában, legyen az alkot­mányos vagy ne legyen, mely most oly határo­zott ellenállásba helyezné magát a nép érzülettel szemben, mint a porosz. (Hátha van ?) A mi álomférfiaink, úgy látszik, spanyol fal mellett vélik magukat, honnan és oly kevéssé látnak be más nemzetek érzületébe, mint a porosz nem­zet közhangulatába. — Azt hívén, hogy se az angol királynő, se a franczia császár, nem nagy személyes hajlamot érezve a lengyelek részére való beavatkozásra — készek Oroszország iránt a legbotrányosabb kötelezettségeket is elvállalni. Mivel benn az országban nem igen méltányolják a dolgok vezetésének erkölcsi alapjait — nem látjuk, hogy ezen­ alapok az idegen országokban is oly erőre tettek szert, mely az önkényt igen szűk korlátok közé utalja. Ezert állás annyira lealázó,­kiált fel a „National Zeitung“, hogy az absolutistikus nézeteknek, melyekből ama gyakorlat kiforrt,­­egre is mindég tért el kell veszitniök lábaik alól. A parlamentnek s népnek még erősebben igénybe kell venni azon jogos befolyást, mely egyedül képes Európa műveit államait oly tapasztalatoktól megóvni, melyekre az utolsó 15 év története bőséges pél­dákat nyújt. — Így beszélnek, unisono, a po­rosz szabadelvű lapok. A „Norddeutsche Alig. Zrg“ azonban már húrokat penget. — Kijelenti, hogy a porosz s külföldi lapok azon híresztelései, mintha a po­rosz kormány már­is visszarettent volna az orosz-porosz egyezmény következéseitől, lég­ből kapottak, s hogy ellenkezőleg a porosz kor­ Gazdasági s keresk­ed, tudósítások. Pest, febr. 26-kán. Folyvást gyönyörű verő­fényes idő. A viz apad. Helyi gabnavásárunk forgalma meglehetős csendes. A búza 5 f fokrral olcsóbban kapható, mint a múlt héten, kivált a kitünőbb fajú ; a 87 88 fontos 4 ft 45, a 87 ftos pedig 4 ft 40 krjával kel­l a hogy kel. A rész azonban szilárdul tartja magát, és árait, s a bejegyzés szerint örö­mest veszik. B.-Gyarmat, febr. 23-án. Tisztabuza po­­zsonyi mérönkint 2 ft 90 kr—3 ft, rozs 2 ft 20 kr—2 ft 40 kr, árpa 2 ft—2 ft 10 kr, zab 1 ft 10 kr—1 ft 20 kr, kukoricza 2 ft 10 kr—2 ft 20 kr, burgonya 70—80 kr, bab 3 ft—3 ft 20 kr, lencse 3 ft 20 kr, borsó 4 ft, köleskása 5 ft 60 kr—6 ft, pohánka 4 ft—4 ft 40 kr. L­o­s­o­n­cz febr. 19. Tisztabuza pozsonyi mé­zönkint 3 ft 64 kr—3 ft, rozs 2 ft 20 kr—2 ft, kétszeres 2 ft 70—30 kr, árpa 1 ft 90—38 kr, zab 1 ft 20 kr—1 ft, kukoricza 2 ft 6 kr, köles­kása 4 ft 80 kr, burgonya 85 kr. Beszterczebánya, febr. 16. Tisztabuza alsó ausztriai mézönkint 3 ft 90—20 kr, kétsze­res 2 ft 80—40 kr, rozs 2 ft 40—10 kr, árpa 2 ft—1 ft 70 kr, zab 1 ft 20 kr—1 ft, kukoricza 2 ft 40 kr, burgonya 90 kr, egy szere borsó 6 kr, lencse 7 kr. S e l­m e c z, febr. 14. Tisztabuza alsó ausztriai mérönkint 3 ft 40—25 kr, kétszeres 2 ft 50—40 kr, rozs 2 ft 50—35 kr, árpa 2 ft 10 kr—2 ft, zab 1 ft 30—15 kr, kukoricza 2 ft 60—50 kr, burgonya 1 ft 80 kr. K ö r m ö c z, febr. 14. Kétszeres búza pozso­nyi mézönkint 2 ft 60 kr, köles 5 ft 30 kr, bab 3 ft 40 kr, lencse 3 ft 60 kr, borsó 3 ft 60 kr. Vegyes tudósítások. — Rimaszombat, febr. 10. Múlt hó 8-ról írt tudósításomban, mely azonban vagy a postán maradt, vagy útközben eltévedt, de semmiesetre közölve nem volt; körülményesen megírtam volt városunk jelen év beköszönésekori helyzetét, ki­emelve különösen azon körülményt, mennyire szívér­e vette választmányi gyűlésünk azt, hogy két olyan törvényszéki tanácsos neveztetett ki városi törvényszékünkhöz, kikről előbb tudomá­sa a választmánynak nem volt, holott eddigi gya­korlat szerint, miután a városi pénztárból fizet­tetnek a tisztviselők, a választási jog egyenesen a képviselő gyűlést illeti. Szerencsére olyan ta­gokra esett a kinevezés, kiket maga a választ­mányi gyűlés is örömmel választott volna meg. Azon hó 5-én tartott választmányi ülésünkben a helybeli helyét hitv. mindkét nembeli elemi is­kolák segédtanítói állandó fizetésért folyamod­ván , a városi pénztárból ezen túlra egyik egyik segédtanítónak évenkint 350 ft fizettetik; meg­jegyzendő, hogy a kebelünkben létező három kü­lön felekezet lelkészeit, s elemi tanítóit szintén városunk pénztára fizeti, ezen kívül az egyesült prot. gymnasiumban egy tanszékre ugyan csak városunk tett alapítványt 10100 ftig, melynek kamata szolgál egyik tanár évi fizetéséül, a kis­dedóvó intézet számára 4000 ft alaptőkét tett le, a magánnőnövelde vezetőjének évenkint 200 ftot fizet. Azon tudósításomban megemlítem, mint bu­kott meg két életre való eszme választmányi ülé­sünkben ; egyik a rég óhajtott, s minden nehe­zebb őrlési időszakban felmerülni szokott gőz­malom eszméje; másik az ezzel összeköttetésben lévő piaczunk kelendőségét biztosító azon üdvös terv, hogy a Liptó, Zólyom,Turócz megyei vonal járható állapotba tétetvén, míg innen egy­felől a vevők kényelemmel jöhetnének piaczunkra , más részről a már csak kevés kijavítást igénylő egri vonal teljes jókarba hozatala végett tétessenek meg a szükséges lépések, hogy a gabonatermesz­tők e vonalon felakadás nélkül hozhassák ter­­mesztményeiket eladás végett hozzánk. A gőzmalom megbukott azért, mert a körül­tünk lévő jólsvai s bátaszéki gőzmalmok — mint állíttatott —smind bukó félen vannak, miért épít­­nénk hát mi is gőzmalmot a kikerülhetlen bukás eleibe ? holott, ha a mondott két vonal megnyit­­tatik a forgalomnak, a gőzmalom jövője teljesen biztosítva van. Az egri vonal kijavításának eszméje elvettetett azon okból: miért árasztatnánk el mi piaczunkat idegen megyék termesztményeivel, mikor mi is producens megye vagyunk! Az az, hogy mi is produkálunk vasat, üveget, de a magunk termesztette gabona bizony soha se fedezte saját szükségeinket sem ! Folyó hó 3-án tartott képviseleti gyűlésünk­nek egyik fő tárgya a némely hazafiatlan pol­gáraink által gyakorlatba vett titkos italméretés megakadályozása volt, kik annyira mentek már e jogcsonkítási vakmerőségükben, hogy miután az izetés kimérésen rajta veszítve, csapon lévő italaik elkoboztattak, apróbb faedényeket készí­tettek abroncs alá, ezekben kezdték az italokat kiosztogatni, s igy remélvén a törvény — külön­ben is el nem magyarázható­­szavait — legfur­fangosabban kijátszani. Kimondatott e választ­mányi gyűlésben, hogy még egyszeri ilyetén kí­sérlet alkalmával erőszakossági, ismételt eset­ben bünpörbe fogatnak az ily visszaélést elköve­­tőki, kik között — sajnos — vannak olyanok is, kik a képviseleti gyűlésben helyet foghatván, kí­vülről a város javai előmozdítását pengetik, mig alattomosan annak jogait igyekeznek csonkítani, a népet elerkölcstelenitik, s oda törekednek, hogy becsét veszítvén korcsmáltatási jogainknak — jövő haszonbérbe adáskor potom áron ve­hessék ki — megtehet­ők magok, a város ezen jövedelmi főágát. Olvastatott gróf Desseffy Emil akadémiai el­nök e nagyméltóságának városunkat megkereső azon levele, melyben az akadémiai épületre aján­lott 1000 ft beküldésére felszólíttatunk. A meg­ajánlott összeg azonnali beküldetése elrendelte­tett. Indítványoztatott,­ miszerint városunk saját te­lekkönyvét elkülönítvén — kettő uton — a me­gyei telekkönyvi hatóság alatti telekkönyvek ke­zelésétől, átvezető telekkönyvi hatóságot állít­son fel kebelében, azonban ez indítvány, mintje­len viszonyaink közt fenntarthatlan, ez idő sze­rint helyt nem foghatónak kimondatott. Tegnap 9-kén délelőtt 12 óra tájban helybeli egyik ifjú kereskedőnk, Szabó László, megjele­nik volt jegyese szüleinek házánál, honnan a jegygyűrűt pár nappal ezelőtt küldték neki visz­­sza, s fölkéri a szülőket : engednének neki pár szót magánosan válthatni volt jegyesével. A szü­lök ebben nem látván semmi illemsértőt, meg­­engedik, hogy a ház leánya be­mehessen az if­júval egy oldalszobába. Alig hogy beléptek, az ifjú pisztolyt ránt elő, s a leányra czéloz, s ok­vetlen agyonlövi, ha ez a kétségbeeséstől nyert bátorsággal még elég korán az ifjúhoz nem ro­han, s ennek karját sikoltása közben meg nem ragadhatja; a sikoltásra berohant apa látván a borzasztó jelenetet, leányát megragadja, kiviszi az ajtón, s elfordítja hirtelen a kulcsot; még el sem fordult egészen a kulcs, a midőn belülről egy pisztolylövés, s az ezt követett zuhanás je­lenté, hogy az ifjú maga magát lőtte meg. Úgy is volt. A szerencsétlen ifjút már a jövő perezben vérében feküdve találták a padlaton. Szájába lőtt, s agyvelejét zúzta szét a lövés. Két pisztolyt leltek nála. Most fekszik a térítőn, holnap te­metjük el. Kár érte egy részint — szebb fiatal ember nem volt vidékünkön. r. 1. — Közlés a kolozsvári kisegítő pénztár-egylet február 15-kén 1863. tartott közgyűlésének jegyzőköny­véből. Elnököl­ : T­a­u­f­f­e­r Ferencz, igazgató. Jegyzett: G­á­m­á­n Zsigmond, jegyző. 1. Jegyző a múlt évi február 9-én tartott köz­gyűlés jegyzőkönyvét felolvasta, a­melyet a gyű­lés egyhangúlag elfogadott. 2. Elnöklő igazgató a múlt évről a következő jelentést teszi: Tisztelt közgyűlés! „Mióta a kolozsvári kisegítő pénztár­egylet megalakult, mai nap ötödik ízben van szeren­csém egyletünk ügyeiről az igazgatói jelentést megtenni. „Boldognak érzem magam, hogy ez évben sem jelenthetek kevesebb jót, mint az előb­biekben. „Egyesületünk nemcsak egy évvel jen idő­sebb, de azon nagyszerűnek mondható arányban gyarapodott, a­mint megindult. „Mintha a sanyarú idők súlya összetartóbbak­­ká tenné városunk szorgalmas polgárait, egyle­tünk azonkép növekszik tagokban és erőben , s miután alapelvünk a kölcsönösség, e gyarapo­dás azon arányban szolgál minden tagnak segít­ségére és hasznára. „Ily állásában egyletünk körülményeinek, le­­hetlen, hogy kellemesebb pillanatja lehetne az igazgatóságnak, mint midőn azon édes köteles­séget teljesíti, hogy a lefolyt év forgalmáról je­lentést tesz. „Az egylet forgalmáról s vagyonmérlegéről a főkimutatás a tisztelt tagok kezei közt van már, miután azt az igazgatóság a meghívó jegyekkel együtt szétküldi. „Részletesebb adataink pedig a következők : ,a) A tagokra nézve. „A múlt évben egyletünk 309 új taggal sza­porodott, azonban 116 tag elhagyá ezt, s ezek közül 103-at körülményei, 13 at pedig a halál szok­ta el közülünk; a szaporodás tehát 273. Míg a múlt év elején 1082 tagból állt egyletünk, a jelen évet 1285 taggal kezdtük el. Újabb tagja­ink sorában most is legszámosabban találkozunk az iparos osztály szorgalmas tagjaival, úgy, hogy a kisegítő pénztár­egylet, eredeti rendeltetése szerint, mondhatni, valóságos ipar­bankot képez. „A tagokat foglalkozásuk szerint elsorolni hosszadalmas dolog lenne, azonban az igazgató­ság gondoskodik, hogy a jelen közgyűlésről szer­kesztendő jegyzőkönyvben az arról szóló kimu­tatás is helyet nyerjen, s buzdításul szolgáljon a csatlakozásra. „Örömmel kell felj­egy­eznünk­ azonban azon körülményt is, hogy a földbirtokos osztály is kezd részvétével felénk közeledni, s egyletünk kölcsönösségi elvét a betétesekre és hitelre néz­ve igénybe venni. E több oldalú terjedés csak újabb bizonyítványa az egyletünk alapjául szol­gáló elv életrevalóságának. „b) A kölcsönökre nézve „oly eredmény áll előttünk, a­mely városunk, sőt maga az ország szomorú pénzviszonyai közt va­lóban hihetlennek látszanék, ha a legörvendete­­sebb valóság nem volna. A kikölcsönzött ösz­­szeg a fél milliót megközelítette, ugyanis az évben kölcsönzőnk 476,676 ft 50 krajezárt, a­melyhez a múlt évről átjött 96,672 ft 50 krt számítva, a kölcsönösszeg 573,349 ftot tett, eb­ből vissza jön fizetve 445,171 ft, marad tehát kinn levő követelésekben 128,178 ft. „Összehasonlítás kedvéért álljanak itt az előb­bi évek eredményei, a­mely adatok egyszersmind bizonyítványai az egylet váratlanul kedvező gyarapodásának. „A kölcsönök összege 1858- ban volt 29,957 ft — kr. 1859- ben „ 101,904 ft 50 kr. 1860- ban „ 218,599 ft — kr. 1861- ben „ 354,232 ft —• kr. 1862- ben „, 476,676 ft 50 kr. „E számok, alakulásunk első évét tekintve, úgy állnak egymáshoz, mint 1:3:8: 12 : 19. „A kölcsönzési esetek száma 3351-re ment, s ebből az iparos osztály tagjai 2779-szer használ­ták az egylet pénzeit, a­míg a többi osztályok összesen csak 572 esetben, az arány tehát úgy áll, mint 4 az 1-hez. „A kikölcsönzött összegek 50 fton alól kezd­­­­ve 1000 ftig terjedtek, és pedig „A­mint látható, a megforgatott pénzek több mint felét azok használták, a­kiknek szükségén 50—200 fttal lehet segíteni, tehát a kisebb iparosok. „Az időre nézve a v­á­lt­ó­k közül 3 hald szólott 3256, 2 „ „ 41 és 1 , „ 54. „Ha e kedvező forgalmi eredmény becsét va­lami emelhetné, azon körülmény tán az anyagi haszonnal párhuzamos erkölcsi nyereség, hogy egyletünk számos tagja közül egyetlen pontat­lan adóssal sem találkozunk, legalább nem egy­­gyel is, a­ki ellen a törvény, vagy szabályaink szigorát kellett volna alkalmaznunk. És ez, tisz­telt közgyűlés ! napjainkban egyletünkre nézve a legnagyobb dicsőség, a melyre büszkék lehe­tünk. „De e körülmény előidézésére nagy befolyás­sal volt az igazgató választmány ébersége,a­mely­nek eddigelé sikerült a kölcsönök nyújtásánál a fennforgó viszonyokat felismerni s azok szerint határozni. Részemről nem mulaszthatom el tiszt­társaimnak nyilvánosan is köszönetet szavazni, hogy kötelességeik lelkiismeretes teljesítése által állásom nehézségeit megkönnyítették. c) Az egylet pénzerejéről a már elmondottakból következtetve is, csak ör­vendetest jelenhet az igazgatóság. Forgalmi tő­kénk 96,800 ft 65 krról 130,631 ft és 92 krra növekedett,­azonban sokkal több lenne,ha a múlt évben 24,735 ft és 33 krt vissza nem fizettünk volna. Ez összeget a kölcsönösszegekhez szá­mítva,egyletünk csakugyan kiadta a f­é­­­m­i 1­­1­­ ó­­t a múlt év folytán. Összehasonlítás okáért felhozom, hogy a forgalmi tőke. 1858-ban volt 10,923 frt 60 kr., 1859 ben „ 34,124 frt 99 kr., 1869 ban „ 65,681 frt 80 kr., 1861- ben „ 96,800 frt 65 kr. és 1862- ben ., 130,631 frt 92 kr. agyis alakulásunk óta úgy növekedtek a bevételek, hogy ma 13-szor nagyobb tőkénk van, mint volt kezdetben. A növekedés arányszámait 1:3,6 : 9 : 13-mal lehetne kifejezni. „E számok nemcsak egyletünk el­haladását, de tagjai takarékosságát is bizonyítják, s az igazgatóság benső örömmel vette észre, hogy a tagok nagy részénél a lehetőséges akarat a takarékosságra egymással karöltve jár. „d) A tartaléktőke „a múlt évben 5285 ft 32 kr után 317 ft 11 kr saját kamatjával, s a nyers jövedelemből a köz­gyűléstől megszavazott 10% után 414 ft 75 krral szaporodván, jelenleg 6017 ft és 18 krt tesz. „Ennyi, tisztelt közgyűlés, a­miről az igazgat­­óság jelentése szólhat. Azt hiszem, elég érthe­tően beszélnek e számok. A­mit még mondhatok : azon szívemből eredt óhajtás, hogy az ég segítse egyletünk tagjait ez évben is, hogy polgári és hazafi nemes­ törekvé­­seiket hasonló módon valósíthassák!“ A gyűlés e jelentést örvendetes tudásul veszi. 3. Jegyző ezután felolvassa a múlt évi köz­gyűléstől a pénztári számolatok megvizsgálására kiküldött bizottmány jelentését , a­mely igy hangzik : „Tisztelt közgyűlés! Alólirtak, mint a kik a kolozsvári kisegítő pénztár-egylet folyó évi februárius 9-kén tartott közgyűlése által az 1861-dik évi számadásainak megvizsgálására kineveztetvén, ezen megbízatá­sunkban eljárandók, alólirt napon az egyleti iro­dában egy­begy­ültünk, hol is a múlt évi száma­dás élőnkbe adatván, azt a napló fő és minden mellékkönyvekkel összehasonlitottuk, a hivatko­zott adatokat áttettük, és azt minden pontjaiban egyezőknek, illő rendben és tisztán találtuk, úgy, hogy a számadóknak dicséretes eljárásokért köszönetet mondani, s a számadás terhe alól feloldandóknak nyilvánítani méltóknak találtuk. Mely jelentésünk után tisztelettel maradunk Kolozsvárit, mártius 19-én 1862. Kele Izrael, Szigethi György, Böjte Máté, Benigni Samu, Riemann Lajos, Csíki József, Miller Péter, Kirendelt vizsgáló biztosok.“ E jelentést is tudásul vévén a gyűlés, egyik tag indítványára elismerést és köszönetet szavaz az igazgató választmánynak azon buzgalomért és lankadatlan figyelemért, a­melyet az egylet ügyei vezetése körül a múlt, valamint azelőtti években tanúsított, s a­melynek leginkább kö­szönhetni az egylet felvirágzását. 4. A múlt évi számolati kimutatások megvizs­gálására az alapszabályok 41. §-a értelmében,e ki­nevezés megtételére fölkért Erdélyi Indali Péter el­nöklete alatt a gyűlés a következő részvényes ta­gokat nevezi ki : Sárkány Ferencz, mint a bizottmány elnöke, Szentgyörgyi József, Kolos­­vári János, Tamási János, Boér Sándor, id. Tauffer József, ifj. Losonczy János, Tömösvári Miklós, Gergely János. 5. Az igazgató választmány a következő indít­ványt terjeszti a közgyűlés elé : „Kivonat a kisegítő pénztár-egylet igaz­gató választmányának 1863. január 16-án tar­tott ülése jegyzőkönyvéből . Miután az egylet tartalék­t­őkéje azon magasságra emelkedett, hogy az alapszabályok 21. §-ának értelme sze­rint abból jótékony czélokra is áldozhatni : az igazgató választmány elhatározza a közelebbi közgyűlés előtt indítványba hozni, hogy a tarta­léktőkéből 300 frtot oly módon szakítson ki, hogy ez összeg erejéig az idézett §. értelmében segélyezést nyújtson az intézet azon tagjainak, a­kik ezt leginkább megérdemlik.­­ Ez indít­vány keresztülvitelére azonban az igazgató vá­lasztmány a részvényesek közül egy öt-hat tagú bizottmány kinevezését véli czélszerűnek, a­mely az igazgatósággal egyetértve, határozná meg a feltételeket, a­melyek alatt, s az összeg magaságát, a­melyek szerint a segélypénzek ki­­osztandók lennének.“ Ez indítvány érdemleges vitatásába a gyűlés nem kíván bocsátkozni, s abban állapodik meg, hogy a kinevezendő bizottmány érett megfonto­lás után készítsen tervet az indítványozott se­gélyezés módjáról, s terjeszsze azt a közelebbi közgyűlés elé. 6. A tisztviselők választását a gyűlés ez évben is közfelkiáltás útján eszközlé, s ily módon a meg­ különfélék. Pest, febr. 26. * A „F. K.“ azon hite, miszerint Turopo­ i­g a nógrádmegyei ág. hitv. község a patentális fractióhoz csatlakozott volna, nem teljesen való, a mennyiben e község az engedelmességet az autonóm superintendensnek még fel nem mon­dotta, sőt remény van ahhoz, hogy az agitatiók semmi sikert sem fognak aratni. * Nem rég több pesti művész és műkedvelő felsőbb helyre egy művészeti társulat létesithetéséért folyamodott. Mintája „Fan“ bécsi levelezője írja f. hó 23-káról. Ő Felsége helyt adott a kérelemnek és megengedi, hogy Pesten oly művészeti társulat alakíttathassák. Ezen művészeti társulat czélja, a képzőművészetet egész terjedelmében, a festészetet, szobrászatot, építészetet ezek alágazataival együtt felkarolni, s annak virágzását képzőműtanintézet felállítása, szegény, de kitűnő tehetségű művészek segélye­zése, a képzőművészet körébe tartozó elméleti, széptani , történelmi, távlati és szinvegyészeti s több efféle tudományos tárgyakról s fölfedezé­sekről a fennálló szabályok melletti nyilvános felolvasások tartása, s azokra vonatkozó jeles munkák kiadása által hazánkban kifejleszteni, előmozdítani. Kitünőbb müveket megbírál,bí­rálatával is a művészet emelésére törekedvén : müvekre pályadijakat tűz ki s egyesek vagy tes­tületek alul kitűzendő pályadijak kezelését is elvállalja. Évenkint ad ki müveket. A társulat tagjainak müveit közszemlére és eladásra kiállítja, az el nem kelteket maga megvásárolván, kisor­solja. — Beteg vagy ínségre jutott művészeket s azok özvegyeit, tehetetlen árváit anyagilag gyá­­molitja,s a szegénysorsu, de tehetséges kezdőket segélyezi. Népies, olcsó művek kiadásával is fog a müizlés terjesztésére törekedni. Művészi ün­nepélyek rendezése által a műveltebb közönség­nek nemes műélvezetet törekszik szerezni. * Dr. D­u­k­a Tivadar Kelet-Indiából a nemz. múzeum számára ismét több érdekes tárgyat indí­tott útnak. A gyűjteményben a többi közt egy II és fél láb hosszú tigris bőre és­ csontváza s tibeti imádkozó gép is van. * A koritniczai jóhirű ásványfürdőt Liptóme­­gyében mart. 16 án Rózsahegyen nyilvános ár­verés utján 9 évre haszonbérbe adják. E fürdő a likavai álladalmi uradalomhoz tartozik, egy­kor Tököli vagy P­e­t­r­ó­c­z­i-jószág volt. * Máramaros-Szigeten a farsang vége felé két jótékony tánczvigalom tartatott: egyik az ottani kisdedóvoda, a másik a szintén ottani, még részben csak tervezett román praeparandia javára. Mindkét vigalmon vidor, magyaros szel­lem ömlött el. — Az alföldi vasút pénztárába az orosházi vasúti bizottmány 1400 ft, a szabadkai bizottmány pedig 1200 ftot küldvén, az összes bevétel mostanig,, 11,200 ft. — Pest, feb. 25. 1863. Trefort Ágoston, az alföldi vasút köz­ponti bizottmány alelnöke­­, K­o­­­s­i­s Irma és R­u­m­y Gizela pesti széptehetségü fiatal énekesnők, kik eddigelé még csak mint műkedvelőnek hallaták magukat, L­i­s­z­n­y­a­i Kálmán emlékére hangversenyt szándékoznak adni. * A marosvásárhelyi piaczon e hó 19-ikén egy mezőbándi fiú olyan borjút mutogatott, melynek tökéletesen kifejlett két feje, hat lába és két farka volt. * A császárfürdőben tegnap egy pesti keres­­kedősegéd ereit fölmetszvén,meg akará gyilkolni magát, azonban tette még jókor észrevétetvén, kórházba vitetett, s felgyógyulásához van re­mény. — Kőbányán a Dreher sörház pinczéjé­­ben egy nagy sörös hordót, a mint lehengeritet­­ték, egy munkáson keresztül gurult, s úgy össze­nyomta, hogy a szerencsétlen azonnal szörnyet halt. Mármaros-szigeti születésű reform, magyar ember volt, s T­á­­­o­s Andrásnak hitták. * A helytartótanács legújabb rendeletéhez ké­pest dunai malmokat csak oly egyének vehet­nek , a­kik malomjoggal bírnak, ellenkező eset­ben a vétel csakis a fa- és vasértékre szól, a­mely az illető malmok épületében foglaltatik. * Kocsányi László előfizetést hirdet Moore Tamás „Lalla-Roukh"-jának fordítására. A két kötetnyi munka már sajtó alatt mondatik lenni. Előfizetési ára fűzve 2, kötve 3 frt. — A képző­művészeti társulatnak f. hó 23-án tartott igazgatósági ülésében több igen érdekes, de az eredménynyel együtt csak utóbb közlendő tárgyak és intézkedések fordultak elő. Azok után az elnök, Harsányi Pál úr, a társulati mű­csarnok tárgyában, mely félévenkénti kisorso­lással leend összekötve, előkészületi javaslatot hozván indítványba, az köztetszéssel fogadta­tott. Ugyancsak az elnök indítványára intéz­kedés létetett a társulati évkönyv kiadására s illetőleg az abba felveendő közlemények összeállítására nézve, s bizottmány rendeltetett ki, mely az évkönyv kinyomatását is eszközölje.­­ Felolvastattak továbbá az újabban belépett s részvényesek s alapítók nevei, mely utóbbiak közt az igazgató elnök is, ki eddig rendes tag volt, éljenzéssel üdvözöltetett. — Úgy szinte közöltettek, a társulat javára tett adományok is, névszerint: Nagy Iván úrtól a tudományos érte­sítőnek 6 újabb füzete. Orlay P. Sámuel­­úrtól IV. Lászlójának egy kőnyomata. A firenzei „So­­cieta promovetrice deli bella arti“ társulatnak ritka szépségű csere műlapja, mely Guiseppe Bellucci-nak következő czimű képét: „Sz. Pál poppent a két. hit elveire törekszik téríteni“, aczélmetszetben. Végre Jakoby Károly úrtól Rákóczy és Batthyányi olaj festésű arczképei. Az utóbbi két arczkép az alapítandó képzőmű­vészeti nyugdíj intézet javára fordittatott, s ugyan arra Gerster Károly ur 10 forintot aján­dékozott. *A nógrádmegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya I. 1863-ik évi mártius hó 9-ik napján reggeli 10 órakor Széchényben ülést tartandván, erre a választ­mány tagjai s a mélyen tisztelt közönség meghi­vatnak. Kelt Losonczon, február 14-én 1863. — Az elnökség megbizásából, Szakáll Elek m. k. egyesületi titkár. — A „Kübeck" légberöpülése folytán meg­halt 7 hajóslegény közül 3 az első magyar álta­lános biztositó társaság életbiztosítási osztályá­nál volt biztosítva, az egyik 2, a kettő egy-egy ezer fttal. A biztosító társaság igazgatósága rög­tön intézkedett, hogy a meghaltak családjai le­hető leggyorsabban megkaphassák a biztosított tőkéket. * Erős gyanú van , hogy azon józsefvárosi sárkányutczai 31. sz. a. ház, mely vasárnap éj­ 50 ftig volt 1043 váltó 50 fttól 100 „ „ 1119 „ 100 „ 200 „ „ 671 „ 200 „ 300 „ „ 265 „ 300 „ 500 „ „ 172 „ és 500 „ 1000 „ „ 81 „ levő tisztviselőket egyhangúlag újból megvá­lasztó. Ezzel a gyűlés eloszlott.

Next