Pesti Napló, 1863. február (14. évfolyam, 3891-3913. szám)

1863-02-06 / 3894. szám

pethy Sándor 2, Bodor György 1, Molnár Ernő 1, Szecsey György 1, Márkus János 1, Névtelen 40 kr. K. József 1, Török Ignácz 2, Buzinkay Pál 2, Szalóki Katinka 1, Koronthaly Borcsa 1, Nmg. Scitovszky János 6 excja 200, Mg. Farkas Imre szék.-fehérv. püsp. 10 ft. A pesti növ. paps. m. k. egyházirodalmi iskolája 1862/3 évi (­ 2 ft) pártoló dijak 4 ft, msg Fábry Ignácz kassai püs­pök 20 ft, Reisinger János b. tanár 10 ft, Horvát Cyril 5 ft, Horvát Árpád 10 ft, Télfi János 5 ft, Toldy Ferencz 5 ft, mind bölcs, tanárok, msg: Simon Nép- János 2 ft, M­. 1 ft, Györy Károly főj. 1 ft, Ofner N. 1 ft, Bátyó András 1 ft, Szeles Sándor 1 ft, Gloser Józs. 1 ft, Magyar N. 1 ft, Szabó N. 1 ft, Balázsy N. 1 ft, Ságy Dá­niel 1­ ft, Tipula Gyula 1 forint, Huf N. Wie­­land Ödön 1 ft, Czuppon N. 1 ft,..Grossin­­ger N. 1 ft, Némethy N. 1 ft, Szalay Ödön 1 ft, Egy valaki 1 ft, Terstyánszky N. 1 ft, Szép Sán­dor 1 ft, Len 400 kr, Olvashatlan név 1 ft, nm. gr. Erdödy Pálfy Mór m. k. helyt. 40 ft, mg. Mojzes István besztercze­bányai püspök 10 ft, mg. Kis András váltófötörv. elnök 10 forint, Hersich Ignácz 2 forint, Mendelényi István 1 ft, Oef­­ner János 2 forint, Sarlay János 2 forint, N. Lajos 2 ft, Hegedűs Pál 2 ft, Szloboda Fér. 2 ft, Karab Fér. 1 ft, Légrády 1 ft, Biró Fér. 50 kr, Fábri Károly 1 ft, Pulcz Imre 1 ft, Radits Mi­hály 50 kr, Hangi József 50 kr, Ferber József 40 kr, Károlyi Lajos 40 kr, Morlin József 1 ft, Boros István 1 ft, Telegdy 2 ft, Z­ ig 1 ft, Csanák József 5 ft, Bignio János 2 ft, K. P. 2 ft, Hut­­flesz István 1 ft, Lobmayer József 2 ft, Farkas Ferencz 2 ft, Nagy József 2 ft, Spitzer Jakab 1 ft, Oláh N. 1 ft, Vecsey Imre 1 ft, Uray Bálint, Huszt 10 ft, Vass Benjamin 2 ft, Csáthy Károly 2 ft, Simonffy J. 1 ft, Tóth Antal 1 ft, Márton László 1 ft, 2154. 1 ft, Berghofer Ist. 2 ft, Szöl­­lösy János 2 ft, Szepessy Antal 1 ft, Rickl Jó­zsef 2 ft, Medve Kálmán 1 ft, Gelencsér Privát 5 ft, Sipos Kilit 5 ft, Nagy Sándor ügyvéd, mint a „jogvégzettek kara“ alelnökétől pénztáram­­radvány 5 ft 50 kr, Zalka János, esztergomi ka­nonok 20 ft. Összesen 694 ft 60 kr. Mayer Gyula s. k., egyleti titoknok.*'­ Jeszenák Rafael s. k., egyleti elnök. Különfélék. Pest, február 5. * A hgprimás tegnapelőtt este Bécsbe érke­zett, s tegnap gr. F­o­r­g­á­c­h főkanczellár és gr. Eszterházy Móriczé excráik látogatták meg ő eminentiáját. — A „P. H.“ Bécsből azon táv­irati közlést kapta, hogy ő eminentiája s Szent­­iványi Vincze m ur ma febr. 5-kén magánkihallga­táson voltak Ő Felségénél. — A Széchenyi-szobor emelésére alakult bi­zottmány — mint biztos forrásból értesülünk —■ megállapító már a szobor mintázására nyitandó pályázat föltételeit s ezek, mihelyt a lánczhídtér helyfekvési és fölmérési munkálatai be lesznek végezve, közzé fognak tétetni. E föltételekben meg van határozva, hogy az emelendő érez szo­bor nemesen, egyszerű, de nagyszerű alakban, lehető leghivebb­ hasonlatban — nem eszményítve — ábrázolja gr. Széchenyi Isvánt 30—50 éve közötti tevékeny férfi korából, hajadon fővel, magyar szabású nemzeti viseletben ; a talapzat pedig a főalakkal öszhangzásban álljon. Pályáz­hat minden, a magyar korona területén született, jelenleg bár­hol lakó, vagy bár külföldön szüle­tett, de Magyarországban honosult és itt lakó művész. A pályamintákat egy, minden tekintet­ben illetékes és műértő tekintélyekből álló, rész­­rehajlatlan választmány veszi bírálat alá ; a leg­jobbnak elismert szoborminta 800, a második leg­jobb 400 ft, a harmadik 200 ft pályadíjat nyer. A minta nagyságáról, a beküldés helyéről, határ­idejéről, a bírálókról s egyéb részletekről az annak idején kihirdetendő pályázat fog szólani. * A pesti nemzeti kaszinó jan. 31 -én tartott közgyűlésén az eddigi első- és másodelnök gróf Károlyi György és báró Wenkheim Béla urak újra megválasztattak; az ezelőtti igazgató Láng Ignácz úr pedig leköszönvén, helyette Hajnik Pál úr választatott meg. * A nemzeti múzeum ügyeinek revisiójából ki­tűnt, hogy az építkezés összesen 541,000 fába került, a­mi az épület nagyszerűségét tekintve épen nem mondható soknak. * Pest városára 1863-ra 200,455 ft 41 krnyi személyes kereseti cs. k. adót vetettek ki. * Az irói segélyegylet javára rendezett bál a „P. Lt.“ hallomása szerint nem fogna megtar­tatni, miután a különben is roppant sok táncz­­vigalom miatt nagy részvétre nem számolhatni. — Mi épen az ellenkezőt hiszszük: midőn a kö­zönség benn van a tánczolási kedvben, akkor kell megragadni az alkalmat a jótékony czélok részére; s miután a kedv megvan,­­ a részvét nem fog elmaradni, csak oly gyakorlattal bíró egyének vállalják fel a rendezést, mint példáu­l­o­s­t­y Pál, Dobsa Lajos stb. * A „Narodne Novine“ szerint a Zimony-Szi­­szek-Károlyváros-Novi-Zeng-Fiume közötti vas­útvonal engedményeztetett volna. * Fiuméból írják a „Pozor“nak, hogy ott jan. 26 án, midőn a városi tanács az ismeretes grob­­niki zászlószenteléskor előfordult demonstratio­­ban részt vettek felett ítélt volna; egyszerre egy csapat ember jelent meg a városháza előtt ma­gyar zászlóval. Városi drabantokkal ker­­gettették szét őket, a zászlótartót pedig elfogták, és a nemes városi tanács rendeletéből­­ meg­­pálczázták. Még­sem vallotta ki, hogy kire kapta a zászlót. * A „Neueste Nachrichten“ szerkesztője utó­­lag egy havi fogságra és 1000 ftnyi pénzbírságra, a vád alapját képező czikk írója Kravani szintén egy havi fogságra ítéltetett. * Hogy fizetnek a tatárok ? Ori Józsa orvos hazánkfia a Kusztendzsébe telepedett tatárokat, kik között járvány ütött ki, gyógyítván, miután közülök összesen 2600 beteget ellátott, tiszte­­letdij fejében egy csirkét, három dinnyét, és egy tatárhimzetü kendőt kapott. Az ily honoráriu­mokból aligha fog a tisztelt doctor úr három emeletes házakat építtethetni. * Nikolics Sándor a temesvári szinház másod karmestere száz szerb népdalt szándékozik kiad­ni hangjegyekre téve. * Az ,Ar. Ztg“ Aradról biztos kútfőből irja, miszerint Ritt József ottani biztos ernyedetlen te­vékenységének sikerült azon rablókat, kik m. hó 18-ról 19-men, éjjel Horváth ur tanyájára törtek, a rablóit tárgyakkal együtt kinyomozni és kézrekeriteni. * A budai népszínház művezetője, Molnár, utóbb a m. kir. helytartótanácshoz is beadta ké­relmét, hogy a pesti városligetben színkört épit­tethessen, melyben a nyári hónapok alatt előadá­sokat rendezene. * A kir. természettudományi társulat által Sztoczek tanár úr elnöklete alatt a városli­geti tó vízzel ellátása ügyében kinevezett bizott­mány a „P. Lt.“ értesülése szerint nem tartja szükségesnek, hogy a tó a Dunából, vagy a Rá­kosból láttassák el vízzel, miután az eddigi víz­hiányt csak a tó medrének csekély mélysége, beiszapoltsága, és vízi növények általi ellepetése okozá. Azért a meder további mélyítését és tisz­togatását ajánlja. * Pest város tanácsa, budai gyártulajdonos Schlick Ignácznak engedélyt adott , hogy Pesten a váczi utcn (a gyár­ utc­a sarkán, a pá­lyaudvarhoz közel) vasöntödét és vasáru-gyárt állíthasson. * A rablógyilkossággal vádolt helybeli szabó­mester S­o­ó­s Imre végtárgyalása hallomás sze­rint a jövő héten leend, az itteni városi törvény­szék előtt. * A pesti cs. k. távirda-felügyelőség követ­kező hirdetvényt bocsátott közre : Némely pa­naszok, melyek a távirati sürgönyök késedelmes kézhezszolgáltatása iránt tétettek , vizsgálatra adtak alkalmat, melyből kitűnt, hogy az ily ké­­sedelmezések leginkább a sürgönyök hiányos czimezéséből eredtek. A táviratozó közönség ennélfogva figyelmeztettetik , hogy sürgönyeit pontosan lássa el az elfogadó nevével és azok rendeltetése helyével, hogy se egy, se más eset­ben kételyek ne támadhassanak; ellenkező esetben a hiányos czimzet következményei a földényzőt terhelendik. * A pesti bérkocsisok ellen egyre sok a pa­nasz, így tegnap volt szerkesztőségünkben B. J. ipótvárosi temetésrendező, s elpanasztá, hogy ő bizonyos temetésre 10 bérkocsit rendelt meg, azok a megrendelést elfogadták, azonban idő­közben alkalmasint zsírosabb „geschaft“-nök akadván, a kitűzött időre egy sem jelent meg. A közönség az ártatlan temetési rendezőt okozta, ez azonban a dolog mibenlétét tudtul adván, sietett a városi kapitányságnál is jelentést tenni. Az illető szószegő bérkocsisok remélhetőleg meg fognak bűn­tettetni. * Székes-Fehérvártt két rabló áll jelenleg a törvényszék előtt, kik egy ottani lakost, bent a városban támadtak meg és raboltak ki. Egyikök még alig 18 éves — írja a „F.“ * A betiltott „Alföld“ szerkesztő­­j­e Bécsbe ment a lap újra megindíthatása ügyé­ben személyesen megtenni a czélszerüknek vélt s reménynyel biztató lépéseket. *Tatában a tervezett olvasó egylet ismét nem jöhetett létre. Tatának számos értelmisége, 12000 lakosa van, kaszinója egy sincs , míg például Fogarasnak 5000 lakosa mellett h­á­­r­o­m kaszinója áll fenn évek óta. * (Pozsonyban tizkármentő-tár­­s­u­l­a­t) alakul „Hungária“ név alatt. — Az il­lető folyamodvány a kanczelláriától áttétetett a helytartótanácshoz, mely azt a pesti keresk. és iparkamarának adta át véleményezés végett. * A pesti „Unió" dalárda közelebbi ülésében elhatározta, hogy legközelebbi dalestélyét febr. 17-kén, hús­hagyó kedden fogja tartani. Továb­bá martius havára egy jótékony dalárda-ünne­pély van készülőben, a városi árvaleányház ja­vára, melyhez a főváros legkitűnőbb művészei ígérték hozzájárulásukat. * A helybeli polg. levészegylet i. é. február 15-én farsang vasárnapján lóvéldei helységében jeszeniczei Jankovich Gyula ur legfőbb lovász­mesterének vezérlete alatt egy fényes álarczos tánczvigalmat adand, melynek legközelebb meg­jelenendő sorrendje igen élvezetes estélyt igér, és melynek izletteljes feldíszítésére már is min­den előkészület megtétetett. * Vasárnap febr. 8 án d. u. fél 5 órakor fog megtartatni Z e 11 n e r úr második és utolsó „történeti hangversenye“ a Lloyd teremben. A nagyérdekű műsorozat következő : (A * meg­­jegyzett zenedarabok Pesten nyilvánosan még soha sem, a * * először az első történeti hangver­senyben adattak elő és közkívánatra ma ismé­teltetnek). 1. a) * Wechselgesang a Nereiden és Tritonok-nak „Ballet de la Reine“-ből a Capella Beaujoyulx (XVI. század), b) * Villenella á la Neapolitana, előadva Hofbauer Zsófia,Huber Ida, és Markovics Ilka k. a., Köszeghi, Váry (nem­zeti színházi tagok), Hajnal k. a. és Braun­s Schmidt urak (a német szinház tagjai) által. Bal­­dasare Donáti (XVI. század). — 2. a) ^Eszmény orgonára, harmoniumra átírva Zeltner L. A. által. Pachelbel János (XVII. század), b) * Pas­­sacagalia. Bach J. S. (XVIII. század), c) * Az vég temesvarban Losonczi Istvannac dalairól, d) * Szuliman Chaszar Kazul Basaval viadalgazo­, dalok a harmoniumra átírva és előadva Zellner L. A. által. Tinódi Sebestyén (XVI. század). 3. a) * Alr­gai Stuck J. B. (XVIII. század), b) ** Canzonetta Scarlati S. (XVII. század) elő­adva Hofbauer k. a. (a nemzeti szinház tagja) zongorán kisérve Koválcsik úr által. 4. * a) So­nate F-durban (Adagio, Allegro.) * b) Grave és Allegro G-dur sonateból, hegedű és zongorára, előadva Huber C. a nemzeti szinház karmestere és Deutsch W. urak által Tartini Giuseppe (XVIII. század.) 5. a) * „Noel“ (a franczia ka­rácsonyi dal) sopransolo- férfikar­ és harmo­niumra előadva Markovics Ilka k. a. és Braun Knoller, Pauli, Váry, Köszeghi, Schmidt, Leich­­ner és Wilhelm urak, (a nemzeti és német szín­ház tagjai) által. Szerző ismeretlen.(XVI. század). b) * Duetto di Camera két sopronra, előadva Huber Ida és Markovics Ilka k. a., a nemz­eti szinház tagjai által, zongorán kisérve Koválcsik úrtól. Alce Clarr G. C. M. (XVII. század.) 6. * Suite, zongorára (Courrante, Gavotte et 3 Doubles, Sarabande, Allegro), előadva Deutsch Vilmos ur által. Rameau J. P. (XVIII. század.) 7. * Recitativ és ária Lucifernek, „la Resurre­­zione“ féle oratóriumból, előadja Köszeghi ur, a nemzeti szinház tagja; zongorán kiséri Ko­váltsik ur. Haendel Gy. Frigyes. (XVIII. szá­zad.) 8. a) * Adagio G-moll-quintetteből. Mozart Farkas A. (XVIII. század.) b) * „Des Müllers Blumen,“ dal Schubert Ferencz (XIX. század.) c) * Lakodalmi induló „Sommernachtstraum“­­ból, harmoniumra átírva és azon előadva Zell­ner L. A. által. Mendelssohn-Bartholdy F. (XIX. század.) 9. * Recitativ és ária „Silvana“ operá­ból, előadja Dräsche-Cornet a., a zongorán kisér­ve Deutsch V. által. Weber C. M. (XIX. század.) 10. a) * Quartett a „spanische Liederspiel“ félé­ből, előadják Hofbauer, Markovics Ilka k. a. és Köszeghy s Váry urak, a nemzeti szinház tagjai; a zongorán kiséri Deutsch W. ur. Schumann Ró­bert (XIX. század.) b) ** Pásztori dal „Rosamun­­de“-ból, karének zongora kísérettel, előadják Hofbauer Zs., Huber Ida és Markovics Ilka k. a. Köszeghy és Váry urak, a nemzeti szinház tagjai, Scherenberg a. Hajnal k. a., Braun Knol­ler , Schmidt s Wilhelm urak a német szinház tagjai, a zongorán kísérve Deutsch W. ur által. — Schubert Ferencz (XIX. század.) — A zongora Beregszászy ur raktárából is Peströl. A harmonium Titz ur raktárából Bécsből való. Körszék 3 ft. Számozott szék 2 ft. Belépti jegy 1 ft. Kapható Treichlinger és Rózsavölgyi és társa mű- és zenekereskedésükben, valamint a hangverseny napján a pénztárnál. — Az ének­szövegek és történeti jegyzetek a jegyekkel kap­hatók. * Figyelmeztetjük a „Független“-t, hogy ha kútfőt idéz , idézze a valódit. A „Szent­ Antal egyházának összeomlása Lukarnóban“ czímű hosszabb czikket, mely azóta majdnem minden magyar lapot bejárt, a „P. N“ szerkesztőségében fordították a ,,Diritto“-ból, lapunkban jelent az meg először, s a Független mégis a Sürgönyt ne­vezi kútfőül. * A főpostahivatal közhírré teszi, hogy a Pestről naponkint d. u. 2 órakor Bog­­dányba és onnan reggeli 6.órakor visszajáró gőzhajó Budapest, Újpest, Ó-Buda és Szent- Endre számára leveleket is veszen föl, mi­által a vonal a fővárossal naponkint kétszer fog közle­kedni. A R­o­s­s­i lovag Rómában következő czímű könyvet adott ki : „Inscriptiones Christianae ur­­bis Romae septimo seculo antiquiores.“ 11,800 feliratot, melyek nagy része a katakombákban találtatott, foglal magában, megmagyarázva és ha facsimileben. * Aranyosszéken Kercseden egy szabadságos katona, kit különben mint becsületes oláh le­gényt ismertek, saját legénytársai által addig infestáltatott, még pedig tettlegesen, mig végre méregbe lőve, bicskát rántott, s bántalmazói egyikét úgy szivén szúrta, hogy az rögtön meg­halt. A tettes elfogatott, s a fel­vinczi fegyházba vitetett. * A Szombathy,,Ignácz által szerkesztett és kiadott, s Budán Bagó Márton nyomdájában megjelenő „Gyorsirászat“ czimü szakköz­löny első számát vettük. Egy lythographicozott mintalap 13 van hozzá mellékelve. Tartalma a föltett czélnak megfelelő, s eléggé gyakorlatilag is van vezetve. — Megjelen e közlöny havonként háromszor. Előfizetési ára egész évre 6, félévre 3 ft, mely Budára viziváros uj­ utcza 697 sz. küldendő be. — Az „egyetemes magyarországi kath. egy­házi névtár“ nyomása folyton halad, de miután többek kivonatára az erdélyi kath. egyházmegye is bele­szövetik, s a plébániákat illető utolsó posta állomások kitétele is sok időt vesz fel, an­­nálfogva e munka a hirdetett határidőnél vala­mivel későbben jelenend meg, de mártiusban mindenesetre szétküldetik, s igy az előfizetések s megrendelések is Pesten, ájtér 4. sz. alatt Wo­­dianer F. ur nyomdájában egész február hó vé­géig folytonosan elfogadtatnak. — Az „egyete­mes m. kath. egyh. névtár“ szerkesztője. — Osterlamm K. helybeli könyvkereskedő bizományában külön füzetben megjelent: „Az uj megváltozott bélyegtörvény,“ melyet mellékletül a „Törvényszéki Csar­nok“ i. e. 6-ik száma mellett adott, és a­melyet lapunkban közzétenni mi is érdemesnek tartot­tunk. Gyakorlati­­ használatra igen alkalmasan van összeállítva. Ara helyben 24, és vidékre 30 kr. Osterlamm könyvkereskedése elfogad vidék­re is mindennemű megrendeléseket. * Megjelent és beküldetett: „Nemzeti Ké­pes Naptár“ az 1863-ik évre. Szerkesztő K­a­s­s­a­y Adolf. Negyedik évfolyam. Pozsony, Schreiber Alajos nyomdája. Tartalmát érdekes történelmi közlemények teszik becsessé. Néhány csinos kőmetszetü kép is díszíti, például Zápo­lya János király arczképe. Ugyancsak Kassaytól „Magyarország várainak története“ is meg fog jelenni betűrendben, összesen 160 nyo­mott ivén. Továbbá: „A protestantismus befolyá­sának történeti vázlata a magyar alkotmányra, mely két ma már sajtó alatt van. * A marosvásárhelyi ref. főtanoda ez idei ösz­­szes népessége 805 tanulóból áll. Ezek közül 65 jogász, 91 bölcsészethallgató, 338 középosztá­lyos, 271 elemi tanuló, és 41 kezdő. Mindezek magyarok vagy székelyek, alig 20 kivételével.­­— A kegyes-tanitórendiek pesti nagy gymna­­siumában e tanév első fele végével tartandó nyil­vános vizsgálatok folyó hó 11-dikén a Szentlé­lek segítségük­ hívásával kezdetnek meg, és foly­nak — a három utolsó farsangi napot kivéve — egymás után e hó végéig. Ezek közé van a bekeblezett magántanulók vizsgálata február 26-ára tűzve, a melyre összejövendő kath. hit­vallású növendékektől megkivántatik, hogy írás­ban igazolják, miszerint hittanbani oktatásukat az egyházi hatóság által erre fölhatalmazott egyéntől nyerték. — A nyilvános vizsgálatok­ban­ részvétre, a tanodák iránt növesztendő ér­dekeltség s honi ifjaink buzdítása tekintetéből minden ügybarátot, kivált a t. ez. szülék s roko­nokat, a tanári testület nevében mély tisztelettel meghívja az igazgató. *) Tisztelettel kéretnek a többi hazai lapok t. ez. szer­kesztői jelen kimutatás szives átvételére. A „P. Napló“ magántársurgönyei. — London, febr. 5. A trónbeszéd jelenti a parlamentnek a trónörökös há­zasságát. Megemlíti a görög forradalmat és Alfred herczegnek a görög trónrai jelöltsége elutasítását. Reméli, hogy oly fejedelem fog megválasztatni a görög trónra, ki ezen ország jólétét és békéjét előmozdítandja. Ha aztán a róm­aiak az egyesítést óhajtanák, a királyné rajta len­ne, hogy az illető novemberi értekezletek a protectorátusróli lemondás végett revi­­sió alá vétessenek.­­ A külhatalmakhozi viszonyokat a trón­beszéd barátságosak­ és kielégítőknek mondja. A királyné elkerülte az Ameri­­kábani békítési lépéseket, mivel azoknak eredménye valószínűtlen. Sajnálja a test­­vérharc­ot és Anglia rokonszenves érzet­tel reméli közeli javulását az ottani ügy­állásnak. Megemlíti a Belgiummal kötött keres­kedelmi szerződést; ennélfogva a görögön kivül, a dán és japáni ügyekre vonatkozó okmányok is elő fognak a parlamentnek terjesztetni. A költségvetés tételei lehe­tőleg gazdaságosak. A királyné általános rend- és jólétnek s a Francziaországgali kereskedelmi szerződés jó hatásának örvend. — Bukarest, febr. 5. A kamara tegnapi ülésében egy, 40 képviselő által aláirt módosítvány olvastatott fel, mely a kamara válaszfeliratá­ul lenne szolgálandó. Politikai események. FRANCZIAORSZÁG. A válaszfelirati viták a törvényhozó testnél aligha jelentékenyebbek nem lesznek, mint a senatuséi voltak. Leg­alább a szélső baloldal, melyhez tartoznak : Favre Gyula, Henon, Darmien, Picard és Olli­­vier Emil, már­is készen van a módosítványok­­kal, a­melyek a tavalyiaknál sokkal élesebbek. E módosítványok így hangzanak : Az általános politikát illető szakaszra. „A választási jog feltételezi a megvizsgálás, megvitatás ítélés jogát, következőleg a szabad­ságot. A november 24-ei rendelet óta e szó, sza­badság, szüntelen emlegettetik a hivatalos beszé­dekben, de a valóságban a kormány eljárásai nem változtak. A kormány most is folyvást el­tilt minden egyéni kezdeményezést, minden sza­bad vitát, minden független municipális életet. Bőven osztja a lapoknak a megintéseket, még akkor is, midőn a kormány elve megtámadva nincsen, s nem szűnik meg titkos nyomást gya­korolni azokra. A nemzet méltósága kívánja, hogy a szó és tett közötti ezen ellenmondás vé­get érjen. Ne gátoljanak tehát az illetők minket a szabadság élvezésében, vagy szűnjenek meg előttünk fitogtatni (vanter) annak jótéteményeit, és azon megaláztatásnak tenni ki minket, hogy egyedül magunkat halljuk méltatlanoknak nyil­váníttatni oly jónak leírására, a m­elyet,nagy for­radalmunk óta mi oly gyakran, biztosítottunk másoknak.“ A Mexicót illető szakaszra: „Bámuljuk katonáink hősiességét, a kik Me­­xicóban egy öldöklő (meurtrier) égalj alatt har­­czolnak, s legrokonszenvesebb jo­­kívánatainkat küldjük nekik. Azonban a nemzeti becsületről való gondoskodás nem ment fel egy politikai gyülekezetet az alól, hogy ítéletet mondjon oly vállalatról, melynek okát jelenleg b­e-, és követ­kezményeit előre láthatja. Francziaország erőit nem szabad vakmerően (témerairement) bebo­­ny­olí­tani határozatlan (mai definies)­ kalandos expeditiókba, és sem elveink, sem érdekeink nem tanácsolták, hogy megnézni menjünk, miféle kormányt kíván a mexikói nép.“ Az Olaszországot illeti sza­kaszra: * „Róma épen oly kevéssé a katholiku­soké, mint az olaszoké, hanem a rómaiaké az. A mi megszállásunk ennélfogva nem tarthat tovább. Itt van helye a be nem avatkozási elv alkalmazá­sának, mely nem egyéb, mint a nemzeti souve­­rainitás, a kormányok ezen egyedül legitim alapja, tiszteletben tartása. — A Rómával foly­tatott alkudozások nem komolyak, és nem ve­zethetnek semmire, miután a pápa ünnepélyesen nyilvánítja, hogy az ő lelkiismerete tilt minden engedményt neki mindaddig,migy vissza nem adat­tak neki azon tartományok, melyeknek vissza­­adatását követelni a franczia kormány mindig vonakodott. Kétségen kívül áll, hogy a szent­szék függet­lensége b­iztosítandó ; azonban e­ tárgyban úgy, mint minden másban, a szabadság az egyedüli méltó és gyakorlati megoldás. A katholikus val­lás nem félhet oly rendszertől, a­mely alatt az egyház, elkülönözve az államtól, ugyanazon jogczimen,mint bármely más hitfele­kezet, a con­­cordatumok és palástolt servitusok helyébe nyerné a szabadságot a közönséges­ jog határai között.“ A 7 dik szakaszra : „A kereskedelmi szerződés által megszente­­sített új elvek igazságos következmény gyanánt vonják maguk után a munkásokra és munkát­­adókra nézve, azon jogot, hogy szabadon tárgyal­ják a munkabéreket. A büntető törvénykönyv­nek a szövetkezésekre (coalitions,) vonatkozó ha­tározatai eltörlendők.“ A 2 8-dik szakaszra: „Állhatatosan kívánjuk Paris, és Lyon váro­sokra alkalmaztatását azon közjogi elvnek, mely szerint semmiféle adóztatás nem­ hozathatik be, és semmi költség nem engedélye­ztethetik az adó­zók vagy képviselőik szavaza­ta nélkül.­­ A legkisebb községet se lehet rendkívüli adóval terhelni, a választott municip­ális tanács bele­egyezése és a legtöbb adót f­izetők meghallga­tása nélkül. Páris és Lyon, me­­lyeknek költség­­vetései fölérnek bizonyos állan­dokéival, nem bír­­nak egyéb biztosítékkal, mint egy rendelvényi­­leg kinevezett municipális tanács megvizsgálá­sával. E két nagy város sz­ámára választott és független municipális tanácsit kí­vánunk.“ A 9-dik szakaszra: „A nép be fogja látni elvégre, hogy érdeké­ben áll oly megbízottak által lennie képviseltet­ve, a kik akaratán kivül választattak azon kor­mánynak, melyet mérsékelni (contenir) és ellen­őrizni tartoznak.­­ A választó­kerületek meg­határozását tárgyazó jog nem jogosít arra sen­kit, hogy egyesítsen a távolság által elválasztott cantanokat, hogy eldarabolja az arrondissemen­­tokat és a városokat, oly czélból, hogy a közigaz­gatási hatóság működése könnyíttessék, sem hogy módosítsa a fennálló kerületeket a végre, hogy a képviselőt természetes bírái elől elvonja. Épen oly kevéssé van jogában a polgármeste­­reknek a választók számát kedvek szerint emel­ni vagy leszállítani az­által, hogy a kitörléseket kiebb terjesztik, s a hozzáadásokat megszabják úgy annyira, hogy a kormány jelöltje mellett ők tegyenek kormány választóját is. —­ Kíván­juk ennélfogva, hogy az 1862. dec. 29-diki ren­delet revisio alá vétessék, és hogy, a mi különö­sen Páris városát illeti, nemcsak, hogy meg ne fosztassék az egy képviselőjétől, hanem népes­sége gyarapodásával arányban álló szám­adás sék annak.“ — A császár február 1-sején fogadta el a se­­natus válaszfeliratát a küldöttség kezéből. Az ünnepélyes elfogadáson Napoleon herczeg nem volt jelen a császári ház herczegei közt. Ő felsé­ge így felelt T r o p­­­o n g urnak : „Hálával fogadom a senatus feliratát. A politi­kámra adott helyeslés és a hűség kifejezései, me­lyeket magában foglal, élénken megindítanak. Az egyhangú szavazat mély megelégedést okozott nálam, mivel oly öszhangzásról tanúskodik az, mely csak szerencsés eredményeket szülhet. Fo­gadja tehát ön köszönetemet, hogy ékesszóló tol­mácsa volt oly gyülekezet érzelmeinek, melynél ön oly méltólag elnököl.“ — A bourbon pártiaknak a császárné estélyén tett fogadtatásáról azt beszélik Párisban, hogy a császár némi sajnálatát fejeztette ki Cl­o­­­i­­­d­e herczegnőnél a múlt heti demonstratio fölött. A nápolyi Januárius-rend lovagjait hír szerint nem fognák többé meghívni. Annyit mindeneset­re kétségtelennek írnak, hogy a tuileriákban minden módon iparkodnak a lehetőségig gyön­gíteni ezen meghívás jelentőségét, a­melyre a legitimisták oly nagy súlyt fektettek.­­ A „Patrie“ konstantinápolyi levelekből úgy tudja, hogy az ottani európai conferentia kijelentette, miszerint nem szükség a szerb fegyver­kérdésben beavatkozni. A con­ferentia beérte azzal, hogy C­o­u­z a herczegről felvilágosításokat, s jövőre nézve biztosítékokat kívánt.­­ A dunai fej­edelemségek­ben ural­kodó elégületlenséget párisi tudósítások oly nagy­nak festik, hogy Couza fejedelem helyzetének tarthatlanságáról is beszélnek. Bizonyos befo­lyásos bojárok Párisban állítólag azon ajánlatot tettek, hogy a romániai trónra Napóleon herczeg emeltetnék. A császár ezen ajánlatot határozot­tan visszautasította volna, még pedig állítólag Napóleon herczeggel egybehangzólag, a­ki nem nagy kedvet érezne magában bármily jelöltség elfogadására. — Jól lehet az angol lapok nagy biztossággal állítják, hogy Anglia és Francziaország a k­o­­burgi herczeg trónjelöltségében megegyeztek : mindazáltal Párisban kötve hisznek e tudósítás­nak. Francziaországnak épen ellenkezőleg, úgy látszik, nem igen van ínyére,ezen jelöltség. Egy új combinatio hír szerint abban áll, hogy a fiatal koburg-koháry­ig ajánltatik a görögöknek jelöltül.­­ Az „Opinion Nationale“ határozottan sze­rencsét kíván a lengyel fölkelésnek. A többi la­pok kissé tartózkodnak. A „Constitutionnel“ a mozgalom ellen nyilatkozik, bűnrészességgel vádolván azt az egy idő­k óta előfordult gyilkolá­sokban, ezenkívül communisticus tendentiákkal is. — Az „Op. Nat.“ sajnálja a félhivatalos kol­lega ezen tévedését, s reménye, hogy jobban értesülvén, meg fogja változtatni ítételetét. — A­­,France“ úgy ítél, hogy a mozgalomnak nagyobb a kiterjedése, mint a mélysége, de azt hiszi még­is, hogy az összeütközés soká eltarthat, részint annak szórványos guerillai jelleme miatt, részint azért, mert a fölkelők a parasztoknak ha nem is közreműködését, de rokonszenvét bírják. NÉMETORSZÁG: A porosz miniszterelnök válasza folytán, melynél fogva a király el nem fogadja a küldöttséget, a fölirat f. hó 1-jén kül­detett át, nem posta utján, se nem a miniszterel­nök kezén, hanem a ház egyik képviselője által, ki azt a királyi kabinet egyik hivatalnokának személyesen átadá. A királyi választ már más­napra várták, mert az, mint hírlik, már a felirati vita kezdetével is meg volt állapítva. A leirat közlésére az elnök külön ülést fog kitűzni.­­ Berlinben miniszterválsági hírek kering­nek, melyek szerint Schwerin­er, a belügyet, Heydt a kereskedelmi tárczát venné át. Ra­ti­b­o­r­eg lenne a miniszterelnök, mely poletra Újest­iget is emlegetik, azon kivül Goltz, Voigts-Reetz és Renne Glogau nevei is fordulnak elő. Hogy többen az említett urak közül — jegyzi meg erre a „D. Alig.“ —■ csak­ugyan remélik, miszerint legközelebb tárczához jutnak, ezen senki sem kételkedik; de hogy Schwerin, utóbbi beszéde után, hogyan lép­hetne a kabinetbe a fentebbi módon összeállított minisztériummal, s hogy ily kabinet tartós le­gyen, ezt csakugyan senki sem hiheti. Minde­nekelőtt a kétévi szolgálatidőt kellene behozni, pedig ezt a király a rajnamelléki küldöttségnek közelebb adott válaszában határozottan utasította vissza.­­ A felirati vita befejezése után a képviselő­­ház párttöredékei ekkér alakultak : a haladási párt 135 tagot számol, a bal­közép (Bochum- Dollfs) 96-ot, a parlamentáris egyesület (Renne- Lette) 18-at, központ (a katholikusok) 32-őt, a szabadelvűek (Vincke) 22-öt, lengyelek 23-at, conservativok 11-et. Kilencz képviselő semmi­féle párthoz sem tartozik, öt képviselői állomás nincs betöltve. •­ Ugyancsak e vita alkalmával kitűnt maga­viselete a porosz minisztériumnak, a conservativ angol „Standards is heves kifakadásra indítja : Hát Bismark Schönhausen álarczozott demokrata ? — úgymond. — Halálos gyűlöletet esküdt-e a Hohenzollern háznak, s csak azért tetteti magát oly alázatosnak, hogy alkalmat lel­jen megrontására ? Német köztársaságról álmo­dik-e, s azért ássa alá a porosz monarchiát, mint a köztársaság eljövetelének legfőbb akadályát ? Bismark soha nem nyom el egy szót, mely a viszályt elkeserítheti, soha nem kíméli a gúnyt, mely az elégületlenséget fokozhatja. Ha ő marad Vilmos király legfőbb tanácsosa, úgy a király és nemzete közötti viszály nemsokára oly alakot fog ölteni, hogy csak az egyik vagy a másik fél tökéletes megbukásával fog végződhetni. — Az urak házában febr.3-án Goffron. Ezen módosítvány az ország állapotának átnézetét állítja elő, a párisi szerződés óta; — bebizonyítja, hogy — ha az elért ered­mények nem termették meg a várt gyü­mölcsöket, — ennek oka abban rejlett, mivel a kormány nem hódolt az alkot­mányos kormányzatnak. — A baj tető­pontját érte el. A kormánynak le kell térnie a­zon téves útról, melyre lépett, és csak majd aztán, ha az összes állam­­hatalmak egyetértőleg működendnek, le­end Románia azon helyzetben, hogy ama válságot, — mely készülőben van, és a mely talán Kelet alakját meg fogja vál­toztatni, — legyőzhesse. — Varsó, febr. 5. Wielopolski és családja ellen megmérgezést kisértettek meg, azonban eredménytelenül. — Berlin, feb. 5. Az urak háza a feliratot egyhangúlag elfogadta. — P­o­s­en, febr. 5. A „Dzienik Poz­nanski“ írja, hogy a varsói kormány kez­di az ujonczozási rendszabályokat vissza­venni. — Ramsay tlek parancsa folytán a 26—27-diki éjjelen összefogdosott ujon­­czok elbocsátottak. — Telegráfi tudósítás a bécsi börzéről február 5-én. NEMZETI SZÍNHÁZ. Febr. 6-ra van kitűzve: „A ház becsülete.“ Dráma 5 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Febr. 6-ra van kitűzve: „Gritti.“ Szomorujáték 5 felv. 5 ze metalliques............................76. — Nemzeti kölcsön.................................82.15. Bankrészvény..................................817. — Hitelintézet........................................ 226.10. Ezüst...................................................114. — Londoni váltók................................115.50. Arany.............................................. 5.53.

Next