Pesti Napló, 1863. május (14. évfolyam, 3964-3988. szám)

1863-05-12 / 3973. szám

nagyobb mennyiségű törvényt hoz szőnyegre,­­ egyetlen ülésben többet, mint régebben évtized­e­dek folytán. A sietség, a­melylyel a t. nemz. egyetem tör­vényhozási tevékenységét folytatja, oly nagy, hogy több törvénynél a tárgyalásra kiszabott igen rövid határidők által a kerületeknek lehet­­lenné tette, hogy azok követeiket elegendőleg utasíthassák, úgy, hogy név szerint a mi követe­ink a reichsrath által hozott törvények tárgya­­­­lásánál nem értesülhettek nézeteinkről s igy csak­­ egyéni nézetüket érvényesítették, a melyek nem öszhangzók e törvényeknek a szász földre le­endő alkalmazása vagy el nem fogadása iránti nézeteinkkel. Az ülések folytán a 1. szász egyetem több tag­ja nyilvánította ugyan, hogy az utasítási rend­szer nekik igen alkalmatlan s ők azt, mint rosz szokást (Unwesen) tekintik, de alig hiszszük, hogy ez egyszersmind az illető kerületek nézete legyen, minket legalább épen a t. nemz. egye­tem mostani ülésezése inkább, mint valaha meg­győzött, hogy szükség ezt az ősi korlátot fenn­tartani. Tekintve azon rész következéseket, melyeket e város és vidék communitása a t. nemzeti egye­tem törekvéséből magára a nemzetre nézve szár­mazni lát; tekintve azt, hogy a t. nemzeti egye­temre, összealkotásánál fogva, nyiltan mily be­folyás gyakoroltatik, s mily csekély az erő, me­lyet az eddig az ellenállásban tanúsított; tekint­ve végül, mily gyönge a remény, hogy a t. nem­zeti egyetem e városi és vidéki communitásnak ily körülmények közt oly szükséges mérsékletre és megtérésre intő szózatát meghallga­ti, s az olyan nagy sietséggel és rohammal (Ueberstür­­zung) folytatott útról lelépni fogna : alálírt com­­munitás komolyan foglalkozott azon gondolattal, hogy követeit visszahívja, s ne küldjön másokat helyekbe. A­mi minket ezen szélső lépéstől visszatartott. Csak az az aggodalom volt, hogy a nemzetben ez­által szakadást idézünk elő, s csak e miatt hozok egyelőre azon határozatot, hogy előbb e nyilatkozványt a 1. nemzeti egyetem­ és kerülethez intézzük. Ennélfogva alulirt városi és vidéki közönség következő sürgős kérést bátor az igen tisztelt nemzeti egyetem­ek­be terjeszteni : méltóztassék megszűnni s óvakodni minden oly törvények al­kotásától, melyek nem okvetlen szükségesek, s természetüknél fogva nem a szász földre alkal­mazottak, s melyek előbb vagy utóbb az ország­­gyűlés vagy reichsrath törvényhozó testülete ál­tal meg fognak változtatni; méltóztassék őseink­től örökölt szabadságok és jogokból, melyeket eddig alkotmányunk oszlopainak tekintettünk, egyet sem áldozni fel, legkevésbé a választási jogot, nehogy a jövő nemzedék azon nehéz vád­dal sújthassa a most élőket, hogy az általuk leírt szép jogokat nem tudták méltányolni, s önma­guk ontották össze. Ezen alázatos előterjesztésünk másolatát meg­küldtük a kerületnek, s felhívjuk azokat, hogy csatlakozzanak az általunk kifejtett nézetekhez és utasítsák követeiket ez értelemben. Kérjük tehát az igen tiszt, nemzeti egyetemet, méltóztassék a törvénykezési szervezés iránti előterjesztvény kitűzését elhalasztani addig, míg a kerületek köriratunkra határozatot hozhatnak, s ahhoz képest utasíthatják követeiket. Brassó, mart. 31. 1863. Legmélyebb tisztelettel Brassó városa és vidéke közönsége. Vegyes tudósítások. — A m. földhitelintézet biharme­­gyei bizottmányáról. A magyar földhitelintézet elnöksége által Ti­sza Kálmán úr felkéretett, hogy Bihar megyében a vidéki bizottmánynak létesítését eszközölni szíveskedjék. Ezen felhívás következtében a ne­vezett hazafi a megkereső elnökség által kijelölt tagokkal, névszerint gr. Haller Sándor, Lovassy Ferencz, Vertán Antal, Zatureczky Gedeon és Kelemen Sándor urakkal f. hó 4-én értekezletet tartván, a tanácskozmány következő elvekbeni megállapodást eredményezett. Az értekezlet tagjai a magyar földhitelintézet­nek felhívását lelkes ügyszeretettel fogadván, örömüket fejezték ki, hogy ezen fontos és ha­zánkra nézve oly hasznos intézet már oly hely­zetbe jutott, miszerint üdvös működésének mi­előbbi megkezdése, a vidéki bizottmányok ala­kítása által elősegíttetvén, közel kilátásba he­lyeztetett. Kijelentették, miszerint hazafias buz­galommal és készséggel karolják fel az alkal­mat, melyben a földhitelintézet igazgatósága ál­tal kijelölt tisztségeknek elfogadásával, a nemes czél elérésére, hazánk anyagi viszonyainak a ▼égromlástól lehető megóvására segédkezet nyújthatnak. A földhitelintézetnek felhívása érdemleges tárgyalás alá vétetvén, tekintve Bihar megye te­rületi nagyságát, s ebből előreláthatólag a teen­dők sokaságát; tekintve továbbá, hogy ezen vi­déki bizottmány alakítása alkalmával Debreczen város is, mely saját hatósággal és telekkönyvi törvényszékkel bir, e megye bizottmányához ke­­beleztetett;­­ végre pedig, hogy a magyar föld­hitelintézet igazgatósága által kijelölt tagok kö­zül ketten, név szerint Miskolczy Lajos és Fényes Menyhért urak a megbízást fontos okokból el nem vállalhatták, az értekezlet elhatározta, mi­szerint indítványba hozza, hogy Debreczen város részére külön v­déki bizottmány létesíttessék, a megyét illetőleg pedig a bizottmány a kijelölte­ken kívül még legalább 10—12 taggal egészít­­tessék ki. Mindkét bizottmánynak ezentúl felké­rendő tagjai név szerint is javaslatba hozattak. Ezen megalakult vidéki bizottmány elnöksé­gének megválasztása szükségesnek találtatván, az elnökség vitelére Tisza Kálmán úr kéretett fel, ki is azt, a közügyek iránt minden időben tanúsított hazafiús készséggel elvállalván, indít­ványa folytán elhatároztatott, miszerint az elnök akadályoztatása] esetében teendőit ideiglenesen bármely bizottmány­ tagra átruháztatja; továbbá az ügyek gyors kezelése tekintetéből feljogosít­­tatik,]]hogy az egyes tagok által elvégzendő ügye­ket foganatosítás végett közvetlenül az illetőhöz utasíthatja; más egyéb előfordulandó esetekben pedig két bizottmányi tag­gai tanácskozás foly­tán intézkedhessék , figyelemben tartván, hogy a tanácskozásra mindig oly tagok hivassanak meg, kik a felmerülendő tárgyra nézve a helyi viszo­nyokkal és más egyéb körülményekkel ismerete­sebbek lévén, a kitűzött czélnak elérésére na­gyobb sikerrel közreműködhetnek. Végre ezen nagy megyében előfordulandó te­endőknek gyorsabb elintézésére, az ügyeknek szakadatlanul folyamatban tartása és az iromá­nyoknak egy helyen gondos megőrzése tekinteté­ből ezen vidéki bizottmány szükségesnek látta javaslatba hozni, miszerint a földhitelintézet an­nak idejében ezen bizottmánynak rendelkezése alá egy jegyzőt állandósítson, kinek fáradsága évenkénti díjjal lenne jutalmazandó. Mindezen indítványok és határozatoknak a magyar földhitelintézet elnökségével közlésére Tisza Kálmán bizottmányi elnök ur felkéretett. (Bihar.) ti­­krönfélék. Pest, május 11. * Gr. Andrássy György, az uj országbíró, Bécsből ma utazik Esztergomba, honnat a hg­­primás meglátogatása után ,még a mai gyorsvo­nattal ide érkezendik. * F. hó 1-jén temették el Komárom megyében, Hetényen, az érdemekben, buzgóságban megag­gott V­é­g­h Mihály főesperest és hetényi ref. lelkészt; elhunyt élete 85-dik, lelkészségének 58-ik, s esperessége 20-dik évében. Több évig volt egyházmegyei ülnök s pénztárnok. Második neje, Vajda Julia , a Csokonai által halhatat­­lanított Lilla volt, a­ki néhány évvel ezelőtt költözött jobblétre. Az agg főesperes koporsóját nagyszámú tisztelőin s hívein kívül a megyebeli lelkészkoszoru — élén főtiszt, Nagy Mihály, duná­ntúli superintendens úrral — állotta körül. Gyászbeszédeket hárman is tartottak. — Áldás hamvaira! * A pesti csónakegylet tagjai — mint értesü­lünk — a lóversenyek ideje alatt nagyszerű csó­nakversenyt fognak rendezni, a­mely érde­kesség tekintetében a nem rég tartott pozsonyi hasonló versenyt jóval túlhaladandja. Részletek­ről annak idején. * Lőcséről írják nekünk, hogy közelebbről , Zodkóczon gr. C­s­á­k­y Kálmán kastélyában zsandárok — a járásbeli szolgabiró kíséretében — s pár nappal ez­előtt S­v­á­b­y Imre ur tótfal­vi és béla-városi lakásán házmotozást vittek vég­re. Semmi gyanús tárgyat nem találtak. * A f. hó­z án leégett üllői-úti gyárban 2000 mázsa keményítő-, stearin- és festékkészlet, to­vábbá padlásán csak pár nappal előbb odahordott 4000 m. búza hamvadt el. a­ trieszti „Azienda“ a­hol a gyár biztosítva volt, ugyancsak tapoga­­tódzhatik erszénye után. A tűz — mint hírlik — egy kátrányos katlan kigyuladásából származott. A gyár 110,000 ftban volt biztosítva, de az egész kár fölmegy 200,000 ftra. * Rózsavölgyinél legközelebb a következő új zeneművek jelentek meg : „1863-ki jogász­csárdás“, szerző W­­­n­d t Mór. Ára 60 kr. To­vábbá : „Dalegyleti polka“. Zongorára szerzé W­i­n­d­t Mór. Ára 30 kr. — Figyelmeztetés. Az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület rendes havi ülését f. hó 16-án délelött 11 órakor tartandja a köztelken. Pesten 1863. máj 8. Elnöki megbizásból M­o­r­ó­c­z István egyesületi titoknok. * Gr. Károlyi Ede murányi kandalló- és kályhagyára az aldunasoron a Neumayer féle házban állandó raktárt nyitott, hol a mindenne­mű legújabb modoru, ízletesen készült kandal­lók és kályhák oly jutányos árért kaphatók, a minőért egyebütt alig. * A május 17 iki napfogyatkozás itt nálunk Buda­pesten este hetedfél óra tájban veendi kez­detét, és 8 óra utánig tart. A sötétedés legna­gyobb foka után egy perc­c­el — az­az 7 óra 33 perczkor — a nap le fog nyugodni. * Tudjuk, hogy a fényképek feltalálójául D­a­­guerre párisi festész tartatik, ki egy másik franczia véletlen feltalálását tökélyesbité,s a talál­mányt Daguerreotypie-nek nevezé. Kibül azon­ban most, hogy már Watt János, a gőzgép is­meretes és híres tökélyesbitéje , készített fény­képeket ezüstözött lemezekre, sőt papírra is, és pedig é­­leteket és arczképeket. Ily fényképek Watt Jánostól véletlenül találtattak a londoni Patent múzeumban. Minthogy pedig Watt idejé­ben a jódot még nem ismerték, e helyett ő való­színűleg chlort használt. * A városi hivatalos órák hír szerint d. e. 8-tól 2-ig fognak ezután tartatni, a délutáni hivatali órák egészen megszüntettetvén. * Megjelent az „Erdészeti lapok“ V. füzete. Szerkesztik Vágner K. és Divald A. Selmeczen. Tartalma: A termőhelynek a fanövesztésre való befolyásáról. — A fa tartósságának öregbítése beitatás által. — Korszerű figyelmeztetés az erdők veszedelmére s a fának oktalan pazarlá­sára. — Az erdei gesztmagvak érése, gyűjtése, épelése és megvizsgáltatása. — A debreczeni gazdasági és erdészeti tanintézet. Egy pár bizal­mas szó­t. szaktársainkhoz. * Königgrätz várának rég tervben volt pusz­­tánhagyása a múlt héten teljesedésbe ment. Má­jus 1-én az őrizet kivonult az erősségből. A ka­puk már jó idő óta nem voltak bezárva. A kö­­niggrätzi helyőrséget Josefstadtba tették át.­­Az eddigi szabályzatok szerint a szolgálat­ban levő katonák, a váltsági összeg letevése mellett csak akkor hagyhatták el a katonaságot, ha legalább 2 éven át szolgáltak, s elbocsáttatá­­sukra fontos okot tudtak kimutatni. A hadügy­minisztérium azonban most rendeletet adott ki, mely szerint azon katonák, kik az 1862-iki ujon­­czozás végéig besoroztattak, kivételképen már most elhagyhatják a szolgálatot. * A budai takarékpénztár ápril havi üzleti ki­mutatása. Bevétel: Martius havi pénztári mara­dék 125,408 ft 58 kr, betétek 375,414 ft 34 kr, kölcsön-vi­szafizetések 6865 forint, előlegezések visszafizetése 28726 ft 50 kr, elfogadott váltók 849,177 ft 60 kr, kamat 26,960 ft 66 kr, tör­vényszéki költségek megtérítése 128 ft 67 kr, különböző jövedelem 1140 ft 86 kr, összesen 1,413,821 ft 67 kr. Kiadás: Betétek és kamat­jaik fizetése 375,050 ft 13 kr, kamatok fizetése 2111 ft 71 kr, kölcsönvevésekre 1700 ft, előle­gezésekre 30563 ft, elfogadásra 874,313 ft 76 kr, különböző költség 576 ft 71 kr, dijak 944 ft 97 kr, osztalékokra történt fizetések 22,395 ft, az egyesületi ház építésére 400 ft összesen 1,308,045 forint 28 kr. Pénztári maradék ápril végével 105,776 ft 39 kr. * Az angol „Medical Circuit.“ írja : Örömmel szemlélünk egy fontos felfedezést, melyet az opti­kában Bernard Dávid úrnak köszönhetünk. — Ugyanis oly üveglencséket állított elő, melyek sokkal kitűnőbbek minden eddig általunk is­merteknél, a mennyiben t. i. teljes átlátszóságuk­nál fogva bármely gyenge szemnél sem okozzák legkevésbé is azt a megerőltetést s alkalmatlan hatást, melyet eddig más lencsékről mondhatni. E felfedezéstől a látás tökélyesitésére nézve igen sokat remélnek. * A cs. kir. szab. tiszavidéki vasut üz­letbevételeinek kimutatása 1863. apr. havában : utazók száma 35,622, úti podgyász, gyors- és teheráru 307,188 mázsa 33 font. — Bevétel sze­mélyszállításért 82,240 ft 37 kr, a podgyász, gyors- és teherárukkal együtt összesen: 191,079 ft 76 kr. Januártól mártius végéig 1863-ban : 495,340 ft 98 kr. Ez évben tehát összesen ápril­­ végéig 686,420 ft 24 kr, mely összeg a tavalyi, ez időre eső bevétel irányában csekélyebb, mi­után annak összege tett 844,303 ft 63 krt. Nemzeti színház. Május 12-re van kitűzve: „Esmaralda.“ Regényes ballet 4 felv., 5 képlet­ben, tánczokkal. Budai népszínház. Május 12-re van kitűzve : „A szép juhász.“ Népszínmű 3 felv. — Telegráfi tncióBiták a bécsi börzéről május 11-én. 5 “/• metaíliqnr«.......................... 76.90. Nemzeti kölcsön..............................81.05. Bankrészvény............................... 797.8. Hitelintézet.................................... 193.90. Ezüst..............................................110.­­ Londoni váltók ........................11010. Arany......................................... 5.26. Politikai események. FRANCZIAORSZÁG. A franczia tör­vényhozó test feloszlatása, s a választók egybehivása. Fran­­cziaország törvényhozó testülete május 7-dikén bevégezte pályáját. Az államminiszter bemutatta a császári rendeletet, mely az 1862-diki ülés­szakot bezárja. A kamra a császárt éljenezve oszlott szét. Május 8-dikán a „Moniteur“-ben két császári rendelet jelent meg. Az egyik a törvényhozó tes­tet oszlatja fel, a másik a választókat hívja ösz­­sze május 31-re, illetőleg Corsicában június 7-re. A második rendelet így hangzik : „Napoleon stb. Belügyminiszterünk előterjesz­tésére, s tekintetbe véve mai napon kelt rende­­letünket, mely a törvényhozó testet feloszlatja ; tekin­etbe véve az 1852. február 2-dikán kelt organicus és szabályozó rendeleteket; tekintetbe véve az 1857. május 27-dikén kelt senatus con­­sultumot; tekintetbe véve 1862. dec. 29-dikén kelt azon rendeletünket, mely a minden egyes département által választandó képviselők számát megszabja ; tekintve ugyanazon napi rendele­tünket, mely a választó­kerületeket meghatá­rozza, rendeltük és rendeljük, a­mint követ­kezik : 1. ez. A választó gyülekezetek május 21-re egybehivatnak a végett, hogy választó­kerüle­tenként egyegy képviselőt válaszszanak. Corsica departement választói ugyana végett junius 7-re hivattak egybe. 2. sz. Azon községek maire-jei, a melyekben az 1852 febr. 2-diki szabályozó rendelet 8-dik czikkéhez képest módositásokat kellene tenni a múlt martius 31-dikén megállapított választó lajstromon, öt nappal a választók egybejövetele előtt ki fogják hirdetni a mondott módosításokat tartalmazó kimutatást. 3. ez. A szavazó­láda két nap lesz nyitva minden községben: az első nap reggeli 8 órától esti 6 óráig, a második nap reggeli 8­ órától esti 4 óráig. 4. ez. Minden egyes választó­kerület szava­zatainak általános összeszámítása a departe­ment főhelyén nyilvános ülésben a megyei ta­nács három tagjából álló bizottmány által megy véghez, a­kiket a főnök jelöl ki. Párisban az összeszámítást a megyei tanács­nak öt tagja végzi, kiket a szajnai főnök je­löl ki. 5. sz. Belügyminiszterünk van megbizva a je­len rendelet végrehajtásával, mely azonnal ki­nyomandó és kiragasztandó lesz a községekben az 1816. nov. 27-ki és 1817. január 7-diki ki­rályi rendeletek értelmében. Kelt a tuilleriák palotájában, május 7. 1863. (Aláírva) Napo­leon. (Ellenjegyezve) Persigny.“ — Morny gróf a törvényhozó test elnöke a következő beszéddel vett búcsút attól: „Uraim! Mi elválunk egymástól; törvényho­zásunk véget ért. A hála minden kötelességei el­len vétenék, ha őszintén meg nem köszönném önöknek a bizalmat, melyet nem szűntek meg tanúsítani irántam. Ennek köszönhetem, hogy önök munkálatait irányozni képes valók. Az önök jó akarata engedte meg nekem betöltenem e feladatot; ugyanazért óhajtom, hogy önök kö­zül mindenki legyen szíves elfogadni hálás érzü­leteimből egy részt­­általános helyeslés jelei.) „Nem tudom, mit hoz a választási küzdelem, s micsoda változások fognak kikerülni a szava­­zatvederből, de annyit erősíthetek, hogy a tör­vényhozó test a felvilágosodott hűségben jó pél­dával járván elöl, csak fejlesztette az országnak a császár iránti érzületeit; hogy ezen testület szabadelvű és józan magaviselete által sokat tett a kedélyek kibékítésére, s hogy az eszélyes és lejális ellenörködésével gyarapította a közbizo­dalmát. „A kormány ellenörködés és bírá­lat nélkül olyan, mint a hajó haj­ó­­súly nélkül. Az ellenmondás hiánya s­o­k­s­z­o­r el­v­ak­u­­j­a­s tévútra vezeti a hatalmat s nem­­nyugtatja meg az országot. „A mi vi­t­a­t­k­o­z­á­s­a­ink j­o­b­b­a­n meg­szilárdították a közbátorságot, mint tette volna azt egy hazug hallgatás, (igen helyes, igen helyes). „De hagyjuk a múltat, s tekintsünk ma­gunk elé. „A császári intézményeket fokozatosan maga fejlesztette a császár a szabadság értelmében; a közgazdaság a béke és a munka folytán szapo­rodik ; a fiatal herczeg nő, s képződik az atyai szárnyak alatt; az új nemzedékek természetes vágyódásaiknak engedve, napról napra inkább szigetelik el a párt embereit; a nemzeti büszke­ségében és jóllétében kielégített nép önmaga vá­lasztotta kormányára bízza sorsát. „Ezen legközelebbi döntő korszakban egy józan, hű kamra, mely mint ez, fel tudja tartani az öszhangzatot a nagy államhatalmak közt, biztosítani fogja a dynastia jövőjét és Franczia­­ország boldogságát. „A legjobb tehát, a­mit kivánhatok az, hogy a választó testület a maga hazafiságában bírjon oly józansággal (kon­sens), hogy a jövendőbeli kamra számára tartsa meg azon elemeket, me­lyek a mostani kamrának erejét tették, s lássa be, hogy a most bekövetkezendő nyolcz év a legnagyobb fontossággal bír az ország jövőjére nézve. „Az alkotmányok kell, hogy mindig absolut garantiákkal bírjanak. Azon czikk, mely a tör­vényhozó testet hat évi működés után felosz­latja, egyike ezen garantiáknak. Azt követeli ez, hogy ezen választott testület új megedződést nyerjen az ország szívében. Ezt értem, és más szempont az, a­miért fájlalom. A naponkénti po­litikai érintkezés, az ügyeknek közös tanulmá­nyozása, megtanították önöket egymást ismerni, s egymást becsülni. És a legélénkebb vitatkozá­sok daczára, vallják meg önök, hogy a legmesz­­szebb álló vélemények szelídültek, s egy ke­véssé közeledtek. Az első napoknak mennyi el­fogultsága oszlott szét, mennyi bizalmatlankodás enyészett el! (igaz, igaz.) „A­mi engem illet, én önökben kímélettel és engedékenységgel teljes pályatársakat leltem, s óhajtom, vigyék önök magukkal azon emléket rólam, melyet én önökről meg fogok őrizni. Mi­dőn mindnyájuknak Isten hozzádot mondok, sze­retném, ha azt mondhatnám : viszonlátásra (álta­lános figyelem, hosszas éljenzés és taps). — Egy császári rendelet nyolcz új senatort nevez. Ezek :Drouin de Lhuis külügymi­niszter, a ki 1855-ben oda hagyta e méltóságot; Waldner de Freundstein osztálytábor­­nok, az első császárság egyik élő maradványa; Marey-Monge oszt.­ták; R é­v­e i­­ másodel­nök a törvényhozó testnél ;Monier de la Liz­­­­r­a­i­n­e képviselő; Mocquard a császár ma­gán kabinete főnöke; Menique volt főnök; G­e­r­m­i­n­y bankigazgató. Távirati jelentések. — London, május 9. A felsőház tegnapi ülésén Shaftesbury gróf benyújtotta a city len­gyel petitióját, mely alkalommal Poroszország politikáját a legszigorúbban kárhoztatta, s ki­nyilatkoztatta, hogy a porosz nép megszűnik szabad nemzet lenni, ha azt még tovább tűri. Az angol kormány jelentse ki­­az orosznak, hogy Lengyelország elszakíttatását nem követeli, ha­nem annak igazságos kormányzatát. Russel azt viszonza, hogy Anglia egyelőre csak barátságos közbevetéseket tehet. Lengyel­­ország jogos reményeiben eddig még a czár humanitása daczára is csalódott. Hogy Len­gyelország még bízhasson, annyi csalódás után föl nem tehető. Anglia az 1815 diki alkotmányt ajánlja, az országgyűlés Lengyelország által vá­lasztandó, s a közigazgatási hivatalok bennszü­löttekre bízandók. Lengyelország elszakítását nem Anglia támogatta. Ennek megtörténheté­­sét Anglia, Oroszország, Ausztria és Poroszor­szág ellenkezése mellett majdnem kivihetetlen­nek tartja, hacsak nem egy hosszú háború által, de erre Anglia csak a végsőig szoríttatva vál­lalkoznék. Azért ő nem szavaz Lengyelország elszakíttatása mellett, hanem a többi nagyhatal­­lommal együtt közösen akar működni. Az alsóházban Olaszország tárgyában reggeli 2 óráig folytak a viták. Hennessey, Bentinek, Lennox, Cochrane, Maguire és DIsraeli megtá­madták Dél-Olaszország ismert rész állapotát s részben Angliát­ tevék ezért felelőssé. Layard D’Israeli és Palmerston lord feleltek. Az utóbbi megjegyzé, hogy a nápolyi zavaros állapotok örökségül maradtak a Bourbonok után. Az olasz kormány két év alatt igen sokat tett. Nápoly ki­vételt képez, mert ez Róma közelében van, hon­nan rablóbandákat küldenek ide. Griffith kérdé­sére azt viszonozza Layard, hogy Törökország az 1862-iki kölcsönt lelkiismeretesen a karmok beszedésére fordítja. — U­­ - Y­o r­k , april 29. Banks tick expedi­­tiója szétverte a confoederáltakat három ütkö­zetben a Teche vize mellett, s 1500 fogoly esett kezeibe. — További tizenkét szállítóhajó Toint­­grant mellett, Vicksburgon alól a confoederáltak ágyutelepein ment keresztül. A potomaci hadse­reg egyik része átkelt a Rappahanokon. Vélik, hogy Hoocker tök Frederiksburgba indulna. A confoederáltak Nyugat-Virginiába és Maryland­­ba vonultak s Wargantownt bevették. Az „An­glo-Saxon“ nevű hajó zátonyra talált, 237 ember elveszett rajta. — Berlin, máj. 6. Az alsóházban az igaz­­ságügyminiszter benyújtja a poseni államügyész indítványát, hogy adassék engedély Dzyalinski és Guttrynak üldözésére felségárulás miatt. Ez az igazságügyi választmányhoz tétetik át. — Berlin, május 9. A „Kreuz Ztung“ írja, hogy a tartományi gyűlések irányadó ítélete nyomán most nem találják épen szükségesnek Posen nagyherczegségben a kivételes rendsza­bályok életbeléptetését, s az egész tartományban egyátalán nem, mert a Dzyalinszkynél történt motozás és az elfogatások következtében csüg­­gedés állott be. . — Koppenhága, május 8. (Éjjel). A bi­zottság jelentést tett a feliratra vonatkozólag. A felirat a szerkesztésben tett némi módosítvány mellett egészen Clausen-Hage tervezete szerint fogadtatott el. — Turin, május 8. (Éjjel.) Az alsóházban a külügyminiszter kinyilatkoztatta, hogy a len­gyel ügyre vonatkozó jegyzékek és okiratok az új ülésszak alkalmával fognak a kamrával kö­zölte­tni , egyéb nyilvános kérdésekre vonatkozó okiratokkal együtt fognak kinyomatni. — Turin, május 9. Ricasoli visszaindult Toskánába. A követek házában a tengerészeti budget felett még mindig tart a vita . Bixie tá­mogatja a vizsgálati javaslatot. — P­á­r i­s, május 9. A „Moniteur“ közzé teszi Persignynek a praefectusokhoz intézett köriratát a választásokra nézve. Emlékeztet azon nagy dolgokra, a miket a császár véghezvitt s megjegyzi, hogy a császár­­azon teljes bizalom és megindító hűségre hivatkozik, melylyel az ország őt mindig övezte és védelmezte, s ez kö­veteli, hogy az uj törvényhozó testület, mely­nek megbízatása a császári herczeg nagykorusi­­tásakor fog lejárni, ugyanazon odaengedés­­sel birjon, melylyel az előbbi törvényhozótes­tület. Persigny felszólítja a praefectusokat, hogy a választásoknál teljes szabadságot engedjenek, de a törvények megtartásának felügyelete mel­lett, s különösen azon jelöltekre fordítsák figyel­müket, melyek kiválólag bírják a kormány bi­zalmát. — Lemberg, május 10. Jezioranski csapata e hó 8-án Moszczenicánál ausztriai területre szo­­rittatott. — Lemberg, máj. 10. Nem igaz, hogy Jezio­ranski hadteste osztrák területre szorittatott volna. Jezioranski Moszczenicánál mindazáltal még orosz területen, ütött tábort, innét épen a határ mellé vonult Majdan alá; tegnap a luchowi erdőkben tanyázott, s szándéka volt este ismét nyugat felé nyomulni. A tegnapi „Coniec“ azon híre, hogy Volhyniá­­ban, Podoliában és Ukrajnában fegyveres fölke­lés ütött volna ki, nem valósul. — Konsta­ntináp­oly, máj. 9. A szultán Smyrnában tartózkodása alatt az ottani keresz­tyén egyházakat s intézeteket 250,000 piasterrel ajándékozta meg, Rhodusba pedig 500,000 piasz­­tert ruhákat,sátrakat és sok élelmiszert küldött. Fuad basa számára szultáni főhadsegédi állomás, alapittatott. A második császári herczeg a ten­gerészeti listába jön bevezetve. — A második bécsi kéjutazó társaság ma reggel ideérkezett. — Krakkó, máj. 10. Taczanowski, a körülvé­­zetést kikerülvén, e hó 6-kén este bevonult Kolo városába; ott azonban legott megtámadtatott. Az oroszok két órai csata után Konin felé hátráltak. A „Czas“ hiteles kútfőből tudni akarja, hogy a fölkelés Volhyniában terjed. — Nápoly, május 10. Lamarmora tábornok a római határok felé tett útjából visszatért, s meg van elégedve a lakosság hangulatával, a számára rendezett fogadtatással, s a csapatok jó állapo­tával. — Berlin, május 9. A párisi porosz kö­vet , gróf Goltz, nyugtalanító tartalmú tudósí­tást küldött Berlinbe, a Francziaország és An­glia közt történő alkudozásokról, az Inowracz­­lawban történtek (az átlépett oroszok le nem fegyverezése s a királyságba visszaküldése) miatt. Ennek folytán azonnal rendkívüli minisz­tertanács tartatott, melyben több királyi hercze­­gen kívül Wrangel frigy is részt ven. — P­ár­i­s, május 10. A párisi és londoni ka­­binetek közt megállapodás történt egy, a ber­lini kabinetnél teendő együttes lépés iránt, mely a febru­á -i egyezmény szellemében Porosz­ és Oroszország politikája közt fennálló solidaritás ellen lesz irányozva. E lépés eshetőleges eredménytelensége a nyu­gati hatalmak Poroszországgal való diplomatiai viszonylatának felfüggesztését idézendi elő. — Krakkó, május 8. Sandomir fölött Glin­­ki, Gliniani és Dankow mellett e hó 5 dikén csaták voltak. Glinki mellett öt óráig tartott az ütközet és a felkelőknek szétszóratásával végző­dött, kik az ozarowi erdőségbe vonultak. Az oro­szok 50, a fölkelők 80 embert vesztettek. A Gli­niani és Denkow melletti eredmény még isme­retlen. Sandomirban aggódnak, hogy a felkelők be fognak csapni. — Krakkó, máj. 9. Újólag elfogatások történtek. Ide érkezett varsói tudósítások sze­rint a nemzeti bizottmány azon rendeletet, mely az adófizetést tiltja, közrebocsátotta. Hivatalno­kok, kik adót bevesznek vagy behajtanak, szi­gorú büntetésekkel fenyegettetnek- Sesti p­ó­­­f­a. Pest, május 11. — Varsóból írják : Néhány nappal ezelőtt a a forradalmi bizottmány azon parancsot adta ki, hogy Prága külváros lakosai (szám szerint 12.000-en) hagyják oda házaikat. Ez vigyázatra inte az orosz katonaságot, s este munkásokat fog­tak el, kik abban jártak, hogy I. Visztula jobb partján, a fellegvárral átellenben fekvő erődöt aláaknázzák. Ezek azt vallották, hogy 13 kán ez erődöt a benne levő 800 embernyi őrséggel, tetemes mennyiségű lőporával és hadiszereivel együtt szándékban volt légbe röpíteni.­­ Mondják, hogy valamint Konstantin ahg, úgy Berg tlok környezetében is vannak hívei a fölkelésnek, mi megfejthetővé teszi, hogy a forradalmi kormány előre értesíttetik a másik kormány minden szándékáról. — Beszélik azt is (a­mi hihetetlen), hogy a lengyel nemzeti bizott­mány halálos büntetés alatt megtilta Mi­n­i­­szews­zki özvegyének, hogy a nagyherczeg által neki nyugdíjul ajánlott tetemes összeget el­fogadja. Felelős szerkesztő : Báró Kenaány Zsigmond. Nyilt tér. Óvás. Azon legújabban felmerült,’s—méltó csodálko­zásomra — némely helybeli lap utján is köz­­lött, sőt — a közrend nem csekély háboritására — falragaszokkal is hirdetett jogtalan meg­támadások, s felvilágosodott századunkban csak kis lelkek sajátjául tekinthető fe­­lekezetességből eredő méltatlanko­dások, s valótlan ráfogások ellenében, melyek a legközelebb lefolyt napokban a „Nagy Kristóf“ házban lakó néhány kereskedő ur által a ház ha­szonbérlője, sőt részben személyem ellen is intéztettek , v­agy nem különben a terjesztett rágalmazó hírek által tán tévútra vezetett köz­vélemény kellő megnyugtatása végett, felhíva érzem magamat, az igazság érdekében kinyil­­vánítani , miszerint a Löffler Mór úr által leg­újabban haszonbérbe kivett­„Nagy Kristóf“ ház­­bani boltbérek felemelése által — mit a ha­szonbérlő urnák, saját romlása nélkül mellőznie nem lehetett, — koránt sem az volt a haszon­bérlő urnák czélja, mintha ez által a je­lenlegi boltbérlő uraknak rendkí­vüli ijedtségre okot adni, vagy tőlük, akaratuk ellenére, az ed­diginél magasabb boltbért erősza­kosan kicsikarni szándékozott volna,­­ hanem csupán haszonbéri szerződé­se feltételeihez alkalmazkodva, az egyes bolt­­bérlő uraknak általam kijelentetni kívánta, mi­szerint az általuk kirt helyiségeket az eddig fizetett boltbérek mellett továbbra is birtokukban hagynia nem lehet, ezen, különben is senki által jogosan meg nem támad­ható eljárásának, mely — ha eseteket idézni c­élom lenne — a pesti háztulajdonosok 9/10-ed részének eljárásával minden tekin­tetben teljesen megegyeztethető, a közvélemény­­nyek­ kibékítése s minden további botrányos fél­reértések elkerülése tekintetéből kijelentem egy­úttal, hogy az említett „Nagy Kristóf“ házban levő mindennemű helyiségek csakis több évre t­e­r­j­ed­ő írásbeli sz­erz­ő­­dés mellett fognak bérbe adatni, — és hogy ennélfogva az illetők által, elég tapin­tatlanul, s minden jogos ok nélkül ütött zaj, és gy­ermekes demonstratio ép oly alap nélküli, mint nevetséges azon ok nélküli ij­edtség, mely ellen — a közönség botrá­nyára — a közvéleménynek kierőszakolni szán­dékolt, de a józanabb résztől soha ki nem nyer­hető, szánakozásában igyekeztek buvó helyet keresni. Figyelmeztetem egyúttal a fent említett ház kezelése körüli némely intézkedéseim ellen ta­pasztalni f kénytelenített, s minden jobb érzést sértő botrányos­ tettlegességek szitáit, miszerint ebbeli tevékenységükkel felhagyva,, ne kényszerítsenek arra, hogy az elkövetett erő­szakoskodások ellenében komoly orvoslásról gondoskodtam. Testes diount! Facta demonstrant! K­o­z­i­c­s István hit. ügyvéd és meghatalmazott házgondnok. «

Next