Pesti Napló, 1863. június (14. évfolyam, 3989-4011. szám)

1863-06-02 / 3989. szám

elő, melyről mondá, hogy azt többek segítségé­vel állította össze, s ha a bizottmány beleegye­zését megnyerné, sok időt meg lehetne kímélni, s azon egyének lennének a központi bizottmány tagjai. A felolvasott 21 név tulajdonosai közül 11 magyar, 8 román s 2 szász. Román atyafiai közül némelyek ezt nemzetiségük egyenjoga megrö­vidítésének tartván, felszólaltak, miből rövid szóváltás lett, a­minek csak akkor lett vége, mikor néhányan azok közül, a­kik a névsor összeállításánál segédkeztek,­­ a felelősség le­rázása indokából szavazatot sürgettek, így a belé­nyugvás általánossá válván, a középponti bizottmány következőleg alakult meg: Báldi Miklós, Bányai Mózes, Brechtfeld Ist­ván, Dézsi Sándor, Elekes Gergely, Gyarmatin Zsigmond, Germán János, Hoszti János, Hincz György, Kozma Miklós, Keresztes Sándor, b. Kemény János, gr. Kornis Albert, Lészay Lajos, Macskási Pál, Móga Jakab, Móga Demeter, Pap László, Soós Ferencz, Zsigmond Elek, Szabó Ferencz, tollvivőül Halmágyi Sándor válasz­tatott. Mikor a tanácskozás eddig érkezett, d. e. 11 óra volt. A főisp. helyt, az egy órára felfüggeszté a tanácskozást, s a két jegyzőt (magyart és ro­mánt) megbizta a jegyzőkönyv elkészítésér­e. A mi felett a bizottmány egy óráig tanácskozott, l’­a óra alatt csakugyan sikerült a főjegyző ur­nak ismert modorában jegyzőkönyvre tenni, s az újra megnyílt ülésnek sikerült a két jegyző­könyvet csaknem egy óra alatt kiigazítani, me­lyek után a gyűlés eloszlott. Követjelöltjeink felett még nincs vég­megál­lapodás, azért erről máskor. (Korunk.) D­é­z­s, máj. 25. Belső-Szolnok megye ideiglenes képviselő vá­lasztmánya e hó 28-ára, azaz a következő csü­törtökre van összehiva, a követválasztások kö­rül teendők végrehajtására hivatott középponti bizottmány megválasztása végett. Megyénk négy választó­kerületet képezvén, négy követet küldene; Retteg, Bethlen, Magyar- Lápos és Alparét vannak választó­kerületi szék­helyül kinézve, mint a hasonnevű választó­kerü­letek középponti helységei. A választók névsorán, mint halljuk, éjjel nap­pal sietve dolgoznak, mivel három példányban kell készíteni, megye, kerületek és faluk sze­rint , s mivel 4.600 felé megy a választásra jo­gosítottak száma, megyénkben igen hirtelen mint­egy 40,000 nevet kell összeírni. Az utólagosan összeírni rendelt honoratiorok, kik szavazatjog­­gal ruháztattak fel, a papok, tanárok, orvosok, ügyvédek, művészek stb. száma a 400-at meg­haladja. A nemes ember se bír szavazatjoggal, ha 8 ft egyenes adót nem fizet, pedig kezdetben úgy állott, hogy az 1848 előtti kiváltságos osz­tály az adó­fizetésre való tekintet nélkül fog szavazati jogában megtartatni, a mint hogy kü­lön is rendeltettek összeiratni, azonban később megváltozott. Dézs városa, mint külön követkül­dési joggal felruházott város, választó­kerületi székhelyül nem szolgálhat; itt másfél százra megy a választók száma; az előleges munkála­tokkal készen vannak, követjelöltül Veér Far­kas volt alkotó. főispán emlegettetik. A megyei követelőitekről még teljes bizonyossággal mit sem írhatni. Dézs, máj. 28. Belső-szolnoki képviselőbizottmány gyűlése. A gyűlés tárgya a kir. leirat által,július 1-jére N.-Siebenbe összehívott erdélyi országgyűlésre az ideiglenes szabályzatok alapján követválasz­tást intéző központi bizottmány kinevezése volt. Gróf Teleki Domokos indítványára a követvá­lasztásra megrendelt központi bizottmány, az összes gyűlés egyhangú egyetértésével követ­kező határozat mellett elfogadtatott. „A képviselő bizottmány a kormány által kö­vetett rendszer od­rog irányában nézetét ismé­telve hat­ározatilag több versen kifejezte, és azok mellett most is változatlanul megmaradván, sem azoknak, sem pedig a felolvasott császári nyílt parancsnak bővebb vitatásába ezúttal ereszkedni nem kíván; azonban a középponti választmány kinevezésétől nem vonul vissza, egyfelől azért, mert óhajtja, hogy a Szebenben legfelsőbb aka­ratnál fogva összehívott gyűlésre a jelen nyo­masztó viszonyok között is a mennyire lehet oly küldöttek választassanak, kik képesek legyenek megtenni azt, mit hazánk alkotmányos szabad­sága és jólléte előmozdítása igényel; másfelől pedig nem vonul vissza a megyei bizottmány a választó­bizottmány kinevezésétől azért sem mert az alapszabályok ellen esetben a választás­ra szükséges teendők megtételét a tisztségre bíz­zák, mit a bizottmány több okoknál fogva kike­­rülendőnek tart.“ A gyűlés részletes folyamat, a közelebbi szám­ra tartva fenn, ezennel közlöm a szózatolás út­ján megvál­sztott s általános többséget nyert központi bizottmány névsorát. Desöffi Mihály, Kulcsár János román, Föld­vári József, Torma István, Bogya János román, Tatr's* Sándor, Rácz István, Leményi József román, gr. B Bethlen Sándor, Csűrös József, Ma­rosán János román, Hoszszu Demeter román, Mózsa Sándor, Orián József román, Jeremiás Loheán román, Keresztes Nándor jegyző. A gyűlést testvéries egyetértés és főispáni helyettes tapintatos eljárása jellemzette ; dél­után diplomatikai közebéd, hol a magyarok és románok a testvéri egyetértésért és kézfogásér­t a közhaza üdvének előmozdítása végett szívé­lyesnél szívélyesebb felköszöntéseket tartottak Holnap az egészet részletesen. vezválasztási utasítás szerint egy hét múlva, mától számítva, megkezdendi működését. Nem mulasztha­om itt azt megjegyezni, hogy a vá­lasztmány megv­álasztásánál, a szavazatok besze­désénél azon eset adta elő magát, hogy a ludasi nótárius is kapott egy szavazatot, melyet ő a bi­zottmánynak, mint benne helyzett közbizalom kifolyását meg akarván köszönni, csupán azál­tal tartatott vissza, hogy mint korláton kivüli em­bernek, azaz mint galériának, nem volt sem he­lye, sem azonkívül szava, azzal vigasztalván ma­gát, hogy mindenesetre övé az egység, mert a midőn dr. Rácz János urban mindi ő benne is egyesült egy szavazat, melyből, vajha hazánk nemzetiségeinek egyetértése, egyesülése és jövő boldogságának egyesítésére lehetne következ­tetni, szivemből óhajtom. (K. K.) Gazdasági s keresk­ed, tudósítások. Pest, junius 1. Hives, borongó idő. A Duna vízállása folyton kedvező. Franczia- és Németországban is panaszkod­nak már a szárazságról, s a gabonák állapotát korántsem dicsérik annyira, mint ezelőtt; mind­­azáltal e körülmény még nem idézett elő lénye­ges változást a külföldi gabnavásárok hangula­tában.­­ A londoni gabnavásár a hét elején szi­lárdabb kezdett lenni, de azután ismét elhanyat­­lott. Az észak-németországi piaczokon az árak csökkentek, ezek a­ondoni piacz befolyása al­at állván, míg a rajna-mellékieken emelkedés állott be, a szárazsági hirek folytán, melyek főleg dél­kele­t Németországból, azaz a velünk szomszé­dos részekből legsűrüebben jönek. Párisban és Marseilleben zavartalan üzlet, semmi változás. Jelentés a bécsi börzén május 30-ról: Perjá­­mosi búza Győrött 87Va—88 fi­n. 5 ft 10 — 20 fer, szanádi búza Győrött 87—87 Va fon. 5 ft 5— 10 kr, bánáti b. Győrött 86 ’­a—88 fon. 5 ft—5 ft 20 hr, magyar rozs Bécsben 79— 80 fon. 3 ft 33 kr, Pozsonban 79—80 fon. 3 ft 15 kr, tót árpa Bécsben 72 fon. 2 fon. 42 kr, kukoricza Győrött 83 fon. 2 ft 50 fer, zab Bécsben 53 fon. ft 95 kr. — Forgalom 30,000 mérő perjámosi búza. Triesztben a hét elején a búza, kukoricza és zab ára jól tartotta magát, s é­lénk üzlet vola , de az esők beállván — az üzérkedők lelke­sedése csökkent. Az összes gabnakelendőség 36,300 st. Helybeli gabna vásárunk egyátalá­­ban élénk volt,­­ a búza ára a múlt héten 30— 40 krnyit emelkedett mérőnként; összesen vagy 40,000 m. búza adata­­ el, legnagyobb részt bel­földi vevőknek, s leginkább kitűnő, nehézfaj­­súlyu. Rozs körülbelül 15,000 m., 15—20 krnyi áremelkedéssel adatott el üzérkedésre. Még a jó darab idő a­z elhanyagolt árpából is élénk forgalom volt, s eladatott 10,000 m. körül 20 krjával emeltebb árakon üzéreknek és sörfö­­zöknek. Zab a fogyasztók által igen kerestetett, s szintén vagy 10,000 m. adatott el 1 ft 60 krjá­­val Pesten, s 1 ft 63 krjával Győrött átvéve. A kukoricza ára 10—15 krnyit emelkedett, 25,000 m. kelt el; a hangulat élénk. — A lisztforgalom is igen gazdag volt. — Gyapjuvevők jelen medárdi vásárunkra jó számmal érkeztek, legin­kább külföldről ; elkelt eddigelé 500 mázsa se­lejtes a gyapjú 51—84 ftjával, 300 m. uj pest­megyei paraszt gyapjú 62—70 ftjával, és körül­belül 200 m. baranyai téli gyapjú 62—64 ftjá­val. Uj gyapjú — a kétnyireti hegyi gyapjú ki­vételével — csak kevés érkezik. A Pesten május 28-án tartatott heti marhavá­sár alkalmakor volt 566 ökör, párja 5°—260 ftig, 274 tehén, párja 55—180 ftig, 62 borjas te­hén, párja 50—110 ftig, 286 borjú, párja 20— 32 ft, 397 bárány, párja 4—8 ft, 63 ürü, párja 10—14 ft, mázsája a marhahúsnak 22 ft 50 kr —23 ft 50 kr­­g, 2500 db sertés, fontja 16—18 kr, szalonna mázsája 20—26 ft, zsir mázsája 20 —26 ft. Baromfi és tojás hetivásár máj. 26- és 29-kén. Csirke 8790 db, párja 40—80 kr, tyúk 80 kr— 1 ft, kacsa 1—1 ft 20 kr, puska 2—3 ft, lud 1 — 2 ft 40 kr, tojás 430,000, 28—30 db 40 kr, sajt 44 mázsa, mázsája 18—20 ft. Halász hetivásár máj. 29 ikon Tiszáról kocsin hozott állott hal. Ponty mázsája 10— 20 ft, fontja 12—30 kr, harcsa 10—20 ft, fontja 10—30 kr, kárász 8 mázsa, mázsája 5 ft, fontja 6 kr, eleven hal 60 m., mázsája 20—30 ft, fontja 20—40 kr. T­o­r­d­a, máj. 28. Csak vázlatot írok a ma Tordán tartott me­­gyei gyűlésr­ől, mert az egészet úgy is jegyző­könyvre vették, melynek hitelesítése is megtör­tént délután 1 óráig, a­miből azt lehet követ­keztetni, hogy a gyűlés a jogfolytonosság szem­pontjából kiindulva , a mondanivalókat meg­mondva, és lehető következések beállása, kike­rülése tekintetéből, a tárgyalásokból, illetőleg a mai gyűlés összejövetelének kiindulási pontjá­ból, szóval a központi választmány megválasztá­sából részt vett, a legnagyobb mérsékeltség­ és renddel, melynek gyümölcsét a következő me­gyénkben köztiszteletben álló egyének névsorá­val van szerencsém bemutatni: u. m. dr. Rácz János, Lázár György esperes, Krisán Mihály es­peres, b. Kemény György, gr. Thoroczkai Mik­lós, b. Huszár Károly, Benkő János, ev ref. lelkész, Vajda Samu, Székely Dániel, Móga Já­nos, Szentkirályi Gábor, Szilvási Miklós, Kasza Endre, Csipkés Albert, Moldován Miklós, Tol­vaj Ferencz, Érsek Elek és Puhl Ignácz. Ezen szavazattöbbséggel választott központi választmány a jelenlegi hongyülésre fennálló kö különfélék. Pest, jun. 1. * Fehérvármegyéből Írják nekünk, hogy a magyar földhitelintézet vidéki bizottmánya ott m. hó 26 -án következőleg alakult meg: Elnök: gróf Zichy Nándor, alelnök : K. M­i­s­k­e Imre, tagok : Dé­csey Lajos, Kenessey Kálmán, Kolozsváry Sándor, Kozma Ferencz és M­i­c­s­k­y Zsigmond; a központi, azaz székes­­fehérvári teendők, s ottani szükséges felvilágo­­sításadás stb. elintézésére pedig Horváth László kéretett fel e vidéki bizottmány részéről. * A magyar földhitelintézet albizottmánya — mint nekünk írják — Liptó-, Árva- és Turócz­­megyék részére Alsó Kubinban megalakult. El­nök : Szen­ti­vány­i Márton; jegyző Abaf­­fy Ágost; bizottmányi tagok : Rakovszky Mór, Kubinyi Mihály, Szmercsányi Dá­­rius, Beni­cz­ky Bertalan, Justh György, J­u­s­t­h József és Rakovszky Iván, azonban Justh József úr a választást fontos okok miatt el nem fogadhatván, leköszönt. * A „P. Lt.“ értesülése szerint a magy. kir. helytartótanács helybenhagyta azon a város által fölterjesztett tervet, hogy az aldunaso­­ron a rakpart szabályozásával uj házsor épít­tessék, mely közben közben szabad terek által leend megszakítva. az uj házsor egyik legszebb telkét a város a nemzeti színház számára tartja fenn, a földunasoron régebben megszavazott te­lek helyett odaadományozván. A redout-épület előtt tér lesz, az „angol királynő“ elé pedig a nemzeti casino szándékozik pompás palotát épít­tetni, a­melynek tervét Y b 1 már készíti. * A cs. k. államvaspályatársaság m. hó 28 -án tartott közgyűlésén gr. Pergen, b. Sina, és Maller Károly volt igazgatók egyhangúlag 5 évre ujra megválasztattak, Salvador Kázmér helyére pedig volt ügyvezető főigazgató M­á­n­i­e­l választatott me­g , miután Salvador leköszönt Mániel javára. Az 1862-ik évre a 25 francos ka­matokon kívül nem adatik részvét­yosztalék; az ilymódon megtakarítandó összeg rendkívüli tar­talékalaphoz csatoltatik, a mely ez intézkedés által tetemes gyarapodásnak örvend. * A Hétfalu s Krizba, Apácza és Újfalu ré­széről a szebeni újság szerint P­á­n­c­z­é­l brassói tanácsost tervezik követjelöltül az erdélyi or­­s­ággyülésre, a ki is mint magyar, képviselni fogná ama magyar lakta falvak véleményét. Brassói követül Maager mellett még L­a­s­s­e­rt is emlegetik. * Az „Észt. Ujs.“ szerint Schumichrost Mihály apostoli főjegyző a a primási iroda igaz­gatója, pozsonyi kan­nokká neveztetett ki.­­ Ugyane lap írja, hogy hgprimás ő eminentiája az esztergomi kath. legényegylet helyiségei be­ruházására 507 frtot adományozott, ide nem szá­mitva, a szintén ő eminentiája által megajánlott tetemes lakbért. A hyprimás ez egyletnek még díszes lobogót is ajándékozott, mely Pünkösd első ünnepén szenteltetett föl. * Főtiszt. Németh György ez. püspök és esztergomi nagyprépost május 30-ijeán, hosszas betegeskedés után jobblétre szenderült. * Közelebbről ismét S. A. Ujhelyen mérgezte meg magát egy Sz. J. nevű fiatal leány, gyufa­­vilanynyal. A Szerencsétlen csak négy napi bor­zasztó kínlódás után szűnt meg élni. * Geszt biharmegy­ei község volt földesura a Tisza-család és a volt úrbéresek között több év óta folyó per múlt hó 23-án barátságos egyesség útján bevégeztetett, mely alkalommal Tisza Kálmán ur a volt úrbéresek kezén maradt 370 hold maradványföld megváltási összegét elen­gedte, közlegelőbel illetőségéről lemondott az egyházi hivatalnokok földbeli illetőségének gya­rapítására, s a község részére saját majorsági földjeiből 64 holdat ajándékozott. Tanúsított bő­kezűségét a község küldöttségileg megköszönte. * Gr. Széchenyi Bélától a következő kö­tet jelent meg : „Amerikai utam. Kivona­tok 1862 iki naplómból. Gróf Károlyi Gyula uti­­társamnak ajánlva.“ Pest, nyom. Emich Gusz­táv magy. akad. nyomdásznál, 1863. 8-rét 157­1. diszes kiál­­tás. Ára 1 ft 50 kr. Az érdekes munka — a­hogy hirtelenében átfuthattuk — mint látjuk, főleg nemzetgazdászati, ipar- és ke­reskedelmi szempontokból van írva, s e tekin­tetben sok tanulságos adatot, tapasztalatot, ész­leletet tartalmaz. Mindenesetre csak élénk örö­münket fejezhetjük ki a felett, hogy a nemes gróf nagy nevű atyja példáján indulva, az iro­dalmi téren önálló kötettel is föllép, és iparkodik működni nemzete javára. — A könyvhöz térkép is van mellékelve. * A magyar gazdasszonyok egylete — mint értesülünk — Budapesten felállítandó árva­­leányk­épezde alapithatásáér­t, és e czélra sorsjáték rendezhetéséért folyamodott. E képezde növendékei értelmes gazdasszonyokká fognak képeztetni. A m. kir. helytartótanács közbejötté­vel a nmélt. udvari kanczellária mind a képezde felállíthatását, mind az e czél elősegítésére ren­dezendő jótékony sorsjátékot megengedte. Re­méljük, hogy ez­úttal nem sokára ismét egy téöszhasznú intézettel gazdaguland fővárosunk. * A dunagőzhajótársaság — mint örömn­él értesülünk — már segített azon hiányon, a­mely­ért lapunkban nemrég megrovatott.­­ Intéz­kedés történt ugyanis a császár­fürdői igaz­gatóság megkeresése folytán, hogy ezentúl hét­köznap esti 8 óráig járjanak a he­lyi gőzösök, va­sárnapokon és ünnepeken pedig minden fél­óránként, egész esti 9, szükség esetében 10 óráig; ezenkívül oly napokon, midőn a császár­­fürdőben tánczvigalom tartatik , éjfél után két órakor külön gőzös menend oda, a vendégeket Pestre átszállitandó.Azt hiszszük, ezen üdvös in­­tézked­sekkel mindenki meg leend elégedve. * A m. k. tud. egyetem jogha­lgatói, a dal­egylet által 21-én rendezett zugligeti majális részvétlensége által el nem kedvetlenítve, főleg a collegialitás emelése végett június 11-én nagy kirándulást terveznek Visegrádra. E kirándulás a jogászbálok mintájára lesz rendezve. Vendé­gek csupán jogászok ajánlatára hivatnak meg. Családjegy (4 személyre) 10 fi , egyes jegy 3 fi. Ezért a görösöni szállításon kivül d. e. 11 óra­kor villásreggeli s d. u. 2 órakor ebéd tartatik. * Végre a pesti pályaudvar is légszeszszel lesz világítva. A helybeli gázvilágító társulattal már megköttetett erre nézve az egyesség. A berende­zési munkálatok 40,000 fába kerülnek. Már több száz mázsa vascső érkezett Belgiumból, a­me­lyeken át fog a légszesz vezettetni az indóház­­hoz. A vasúttársaság a világításért a légszesz­­társulatnak kőszenet ad az oraviczai bányákból, és így csereüzlet lép életbe. * A császárfürdői első tánczmulatság június 3-kán, szerdán leend , s azután minden szerdán fognak tartatni hasonló vigalmak, egész aug. 20-káig. * A Széchenyi- és Árpád-utcza közötti feldu­­nasori négy városi telek — a „P. LI.“ hallomá­sa szerint — június 30-kán fog elárvereztetni. * Tata határában szintén fedeztek fel keserü­­viz forrást, melynek vize most van hivatalos vegybontás alatt. * A neszmélyvidéki borásztársulat érdekében K. Baldachi Antal korszerű inditványnyal lépett a társulat elé. Ugyanis­­, hogy e társulat hiva­­tásszerüleg működhessék, egy állandó piaczot vélne állíttatni ily czélból Svéd- vagy Németor­szágban, hogy a külföldi kereskedéssel való egy­­beköttetése az egyletek jövőre is biztosítva le­gyen ; azon egyén úti költségeinek fedezésére ki a társulat kebeléből az alkalmas helyiség ke­resésére utaznék : 200 o. ért. Itot ajánlott meg — Hibaigazítás. Lapunk tegnapelőtt számában a „Különfélék“ között gr. Mikes Árpád neve sajtóhibából Mikó Árpádnak sze­retett. * Jégverések. A jég ismét tetemes károkat tett, nevezetesen 24 25-én Bihar, Hodos, Nyüved Kovácsi, N.-Szántó határában, Biharban, Szár­csán és vidékén, Torontálban s a Gyöngyös-mel­lékén, Sopronban, Szurecsen a Szerémségben. * Dr. Gross Albert, Nagy-Várad városánál derék orvosa, megnyitotta saját házában újonnal alakított szemgyógyintézetét. * Breznóbányán olvasóegylet alakult. Hunyadi László iránti gyengeségéért, „hányszor megmondtam már te rászedett király“ stb. ez nem Anna, sem Duett, a szokásos modor szerint, hanem a dalmacompositiónak oly módja, mely­ben rendesen a zenekar, többnyire a hegedűk, az énektől független melódiát játszanak (az érintett esetben teszik azt a hegedűk a fúvó hangszerekkel felváltva, a­mi a helyet még ér­­dekesbé teszi), mi­alatt az illető énekes, rende­sen fontos és az egyént jellemző tényt mond el; az ilyenekben tűnik ki Erkelnek a magyar dal­­márok­ helyes felfogása, mert azok is magyar szellemben vannak írva. Ezen után kezdett ő már Bátori Máriában ha­ladni, s a magyar zeneszerzőnek, ki e büszke névre szert akar tenni, azt kell követnie. Nem hiszszük, hogy a király lelki állapotát, midőn a 3-ik felvonásban Gara a rágalom mérgével a félénk király lelkét eltölti, jobban lehetne zene­­szerűen kifejezni, midőn a Violoncellák és Vio­­lák a mélységbe indulnak és a hegedűk hozzá­juk is csatlakozván, szintén legmélyebb fekvé­sükben fel s alá hullámzanak, ez valódi érzés. A hallgató keble szorul, s midőn a király felki­állt: „többé nincs irgalom!“ érzi, hogy Hunyady László elveszett­­ — és mind­ez nemcsak ma­gyar nyelven, de magyar zenével is van mondva. De térjünk át az előadásra. Az est királya Stéger vala, közönségünk régi kedvencze, mely őt szűnni nem akaró éljenekkel fogadó. A mű­vészről magáról mindent elmondtunk, ha azt ál­lítjuk, hogy e régi érettek­ hangjának még min­dig birtokában van, s a drámai és plastikai elő­adásra nézve nagy haladást tett. Mi részünkről legjobban örvendtünk, midőn a közönség nem csak teljes erővel énekeli magas hangjait, mint as,­a, sőt hát is (melyekkel Stéger úr csak úgy játszott, de mezza voce énekelt helyeit is, midőn hangja a pianissimoig elhalt, zajosan megtapsolt. Mint­ha reporter, meg kellett volna számol­nunk, hányszor hívták ki, el is kezdtük azt, de a nyolczadik után eltévesztettük, és csak annyit mondhatunk, hogy vé­ge hossza nem volt a kihi­­vásnak. A tisztelt vendéggel, kit reményünk van nem sokára ismét magunkénak mondhatni, osztoztak az est babéraiban Pauliné és Hamvai- Kovács Imréné asszony, valamint Köszeghi és Bodorfi urak is méltólag tölték be helyüket. — Balázsné asszony, ki bár gyöngélkedik, de hogy az előadás ne gátoltassék, még­is énekelt, szeretetre méltó Mátyás volt. Az ének­­ és ze­nekar, szokásuk szerint, művésziesen oldák meg, ugyancsak nehéz feladatukat. Általában, a tele ház, a szeretett vendég, a dalmű maga, lelkese­dést kölcsönzenek az egész személyzetnek, egy szóval — ez élvezet dús este vala.Végül még meg kell említenünk, hogy a közönség Erkel karna­gyot is kihívta, a mi oly dalműnél, melyet már annyiszor hallottunk, nem kis jele a mű becsé­nek. Várva várjuk Stéger urat többi szerepeiben hallhatni, különösen pedig örvendünk , hogy Bánk bánban föl fog lépni. Drámai felfogása és művészi tehetségeit ismerve, nagy élvezet vár reánk, Nemzed színház. Május 3- án „Hunyadi László,“ nagy opera Erkeltől. L­t­é­g­e­r mint vendég. Valahára egy oázis meddő operai műsorozatunkban, és oly­ elő­adás, mely, úgy hiszszük, a közönség méltányos igényeinek tökéletesen megfelelt. E zeneművet, melyet már hónapok óta nélkülöznünk kellett, nagy élvezettel hallottuk, és a nemzeti színház aranykorába éreztük magunkat visszahelyezve, midőn ezen valódi nemzeti dalművet a legjob­ban előadva hallottuk. A dalműről magáról nincs mit szólanunk, elismerte azt legdrágább zené­szeti kincsének az egész nemzet. Erkel ezen dal­műben a magyar operai zenének utat tört, ő ab­ban megmutatta, hogy ha van német, franczia, olasz operai stylus, lehet magyar is — de ko­rántsem abban rejlik az, hogy az áriákba vagy egyes részekbe magyar melódiákat irt az ismert magyar rythmusban és feleső modulátiókkal . Lezettims szerint azon valódi magyar érzés tévé azt, mely az egész zeneművet át­lengi. Midőn például Cilics a királynak szemrehányást tesz ? Telegráfi tudósítás a bé­csi börzéről junius 1 ea. Nemzeti színház. Junius 2 ra van kitűzve : „A troubadour.“ Opera 4 felv. Budai népszínház. Junius 2 ra van kitűzve: „A rokkant huszár.“ Népszínmű 3 felv. 5 % metalliques......................... 75 75. Nemzeti kölcsön .......................... 80.80. Bankrészvény...............................791.1. Hitelintézet ...............................192.­­ Ezüst.................................................110.25. Londoni váltók ........................110.80. Arany.........................................5 29 Politikai események. ANGOLORSZÁG. Sheffieldben május 26 -án nagy esti meeting tartatott a szabad ég alatt, melyen 10 ezer embernél többen jelentek meg, s hol vezérszónok az ismeretes Roebuck volt. Tárgyát e népes lármás gyűlésnek az amerikai háború képezé, s még közelebbről amaz ínség, mely az angol gyárkerületeket az ezen háború okozta munkahiány miatt meglepte. Magától ér­tetik, hogy az indítványozott resolutio, mely Anglia közbelépését s a déli államok elismeré­sét kívánja, s melyet Roebuck nagy ékesszó­lással pártolt, egyhangúlag lett elfogadva. Gut­­ridge tett jobbítmányt a noninterventio további fenntartása mellett, de pártolója nő volt. Általában a nép azon nézetet osztá, hogy mihelyt a déli államok függetlensége elismerve lesz, azonnal megszűnt a háború, s vele meg­szűnt a munkahiány és ínség.­­ A kölni lap londoni tudósítója szerint Adams, washingtoni követ Londonban, vala­mint Mason, a confoederált államok ügynöke, a britt kormánynál, ugyanaz­nap indultak el Pá­­risba, miből illetékes körökben azt sejtik, hogy a franczia kormány újabb közbenjárási javasla­tokkal készül föllépni. — Julien de la JGravière tengernagy május 27-j­én Mexicóból Brestbe érkezett a „Dry­ade“ hajón, de újabb nevezetes tudósításokat nem igen hozott. A „France“ Puebla bevételé­ről a tudósítást csak június 15-re várja, nem pe­dig a legközelebbi angol hajó útján. POROSZORSZÁG. A kölni lap berlini leve­lezője írja, miszerint az országgyűlés berekesz­tése napján Grabow elnököt akkor, midőn ezen ünnepélyről a kir. palotából visszajött, az utczákon és tereken összesereglett közönség, legnagyobb részben a miveit osztályokból, min­denütt háromszoros éljenzéssel, s kalap levétel­lel üdvözlő . Így akart a nép válaszolni az elnök berekesztő szavaira, hogy az esküvel erősített alkotmányhoz hiven, képviselői körül fog cso­portosulni. Az ugyane napon szétosztott képviselőházi nyomtatványok közt előfordulnak azon feliratok is, melyeket egyes kerületek a háznál benyúj­tottak, s melyekben az aláírók a képviselőház politikája iránt bizalmat, vagy bizalmatlanságot szavaznak. Azon feliratok, melyek bizalmukat nyilvánítják, szám szerint 318, összesen 359,222 aláíróval; a bizalmatlansági adressek száma pe­dig csak 9, összesen 4031 aláíróval. A máj. 28-ki szabadelvű lapok kivétel nélkül, ide értve a különben eltérni szokott­­ liberáliso­kat is, visszatekintő okoskodásokat közölnek a bezárt ülésszakról, s helyeslik a ház politikáját, egyszersmind aggodalmukat fejezik ki, hogy a ház mostani bezárásával egyszersmind elzár­at­tak mindazon remények is, melyeket Poroszor­szág alkotmányos élete négy-öt évvel ezelőtt kel­tett ; s hogy az, mi ezután következik, cs­­ újabb ok leend rá, hogy Poroszország a többi német állam állapotát irigyelje. TÖRÖKORSZÁG. Az „Ostdeutsche Post” írja: Néhány nappal ezelőtt jelente egy telegramos, hogy Valonában (Albania) az ottani osztrák con­­sulsági ügynök házát a török hatóság k motoz­­tatta, le benne nagy mennyiségű lőport, 455 pus­kát, 300 pisztolyt és 780 tört talált. Az olasz „Opinione“ azt állítja, hogy e hadi készle­tek nápolyi rabló csapatok fölszerelésére voltak szánva. Az „Ostdeutsche Post“ csodálkozását fejezi ki azon, hogy az osztrák közlönyök késnek e hír meghazudtolásával. A valonai motozás valóságát bizonyítja ugyan­azon bécsi lap egy konstantinápolyi levele is máj. 25-ről, melynek tartalma ez: Míg a turini kormány Türr tábornokot „csa­ládi ügyekben“ Konstantinápolyba és a fejede­lemségekbe utaztatja, az albániai partok­­ra hajórajt küld, hogy egy azon ol­dalról Nápolyba küldendő Bour­­bon-féle expeditionak útját állja. A valonai eset mutatja, írja levelező, hogy e tárgyban az olasz kormány Ausztriát akarja gyanúsítani. A consulsági ügynök házának megmotoztatása miatt Prokesch internuutius már elégtételt kívánt a portától. Kétségkívül ez török hivatalnok tudatlanságával fog mentege­tőzni, szokás szerint. Az „Ostd. Post“ levelezője azonban hallgat azon hírről, mely szerint a va­lonai osztrák consulnál, Calzavaránál, fegyvert és hadi szereket találtak volna.­­ Azon körül­mény pedig, hogy a török hatóság elfogta a con­sul szolgáját, arra mutat, hogy van valami a fegyverek találásáról szóló hírben. Az „Ostd. Post“ az ausztriai kormány érdekében valónak tartja, hogy e tárgyban a külügyminiszter vizs­gálatot rendeljen, h­a netalán hibást büntesse, mert Ausztriának Olaszországban nyugalomra van szüksége. — Az „Ostd. Post“ fentebbi közlemény­ével kapcsolatban áll egy turini telegramm, mely máj. 30 ról így szól : Lapjainkban a telegráf ezt jelenti Nápolyból . Tegnap „Garibaldi“ fregatté a leccei vizeken al­bániai rablókkal rakott két hajót talált. A fregatté egyikét elsülyesztette, másikát elfogta. Az elfo­gott brigantik a leccei és brindisii erődökbe vi­tettek őrizet alá. FRANCZIAORSZÁG, Páris május 30. A vá­lasztások zajában keveset hallhatni a nagy poli­tikáról. Állítják azonban, hogy mihelyt a suffrage universel megtette a magáét, a dolgok azonnal határozottabb alakot öltendnek, s nem a diplo­­matia mely semmire se bir menni, hanem egy röpirat, melynek czíme: „III. Napoleon és Len­gyelország“, fogja tudatni Európával a várt meg­oldást. A névtelen szerző ez­úttal nem Laguéron m­ére­ur, hanem hír szerint maga a császár volna. A „France“ úgy tudja, hogy komoly kilátások vannak a párisi, londoni és bécsi kabinetek közt az egyetértésre arra nézve, hogy a lengyel ügy rendbehozása végett conf­erentiákat indítványoz­zanak sz. Péterváron Az „Ind.­beige“ pedig azt mondja, hogy ha a „France“ csak annyit tud , akkor nem tud semmi újat, hiszen a közös tanácskozást a négy­hatalom közt Gorcsakoff­ig elfogadta az első naptól kezdve, hanem a kérdés az, a három ha­talom képes volt-e már megegyezni oly javas­tokban, melyek az értekezletnek alapul szolgá­­landanának ? Erre nem mutat semmi jelenség. Az „Opinion Nat.“ pedig a „General Corres­­pondent“ azon biztatására, hogy a lengyel kérdés Pünkösd óta kevesbbé nyugtalanig jelenségeket mutat fel, azt mondja, hogy­­ nem látta azon tü­zes nyelveket, mellék az európai diplomatiai tes­tületre alászállottak volna Pünkösdkor. Távirati jelentések. — Frankfurt (Majna melletti), máj. 31. A mai „Europe“ a lengyel ügyben folytatott di­plomatiai tárgyalások állásáról ir. A hatalmas­ságok oly kevés bizalommal viseltetnének az Egybegyülendő congressus eredménye iránt,hogy Londonban és Párisban a mérnökkari tisztek a hadjárat tervével foglalkoznának. A nézetek Finnland megszállásának eszméjéhez hajólnak, hogy nyert csata folytán Pétervár bevetessék.(?) — Konstantinápoly, máj. 30. „Plu­s“ Lloyd-közös múlt éjjel Galipolinál szerencsétlen­ségre egy angol kereskedelmi hajót elsülyesz­­tett. A legénység megmenekült, de a kapitány neje s gyermekei a hajóval elmerültek.­­ Olasz és olasz szolgálatban lévő magyar katonatisztek érkeztek ide Olaszországból egy Messagnie­­társasági gőzösön, a Duna-Fejedelemségbe men­nek Türr tábornok után. — Pétervár, máj. 29. A „Journ. de St. Petersbourg“ hozza a „Czas“ által köz­zétett proclamatiót ; ez a czárnak azon állítólagos elhatárzott akaratát tartalmazza, mely a parasz­tokat a mészárlásra felbátorítani parancsolja. A „Journ. de St. Pét.“ megjegyzi : Ez az, mit oly lap nyomat , mely magát komolynak lenni ál­lítja. — London, máj. 30. Az itteni brazíliai kö­vet állítólag Russel gróftól útlevelét kikérte s megkap a. Az erre vonatkozó kékkönyv legközelebb közzétételig — Varsó, május 29. Minte­gy 600 gyalog s 400 lovasságból álló felkelő csapat, mely Ko­­niecpol mellett Czenstochowtól keletre Lac­roix és Lüttich parancsnoksága alatt ösz­­szecsoportosult, f. hó 25 kén Bentkowski őrnagy által megveretett s az erdőkbe elszeresz­­tetett. Koniecpol az oroszok által rohammal be­vetetett. K­­­e­d­d­ő­l közlik, hogy a parasztok az orosz katonákat mindenhol egész buzgalommal segé­lyezik. Antuszevicz őrnagy egy osztály­kato­nasággal Siedlczeből megindult, hogy mintegy 1000 főből álló fölkelő csapatot Szerdyntől a lub­­lini kerületben, Lithvánia határán a Bug partja hosszában egész Bialaig üldözte, hol azt először e hó 25-én Mazanowski mellett utólérte s meg­verte. Másnap az üldözést folytatta, Slovoczize mellett a Bugon átkelt, s a fölkelőket Czersknél , a grodnói kormánykerületben utólérve, azokat s véglegesen s tökéletesen szétverte. — A fel­*

Next