Pesti Napló, 1863. augusztus (14. évfolyam, 4039-4062. szám)

1863-08-01 / 4039. szám

A pesti­­ henger- 1. N­. E szerint a hengermalom lisztjében ö­bb a víz, a keményítő s a kő- és föld­­iszel­, mint a kőmalmok lisztjében. A kő- és ildrészek valószínűleg a szérűről kerülnek a sztbe, s a búzaszem hasadékaiba veszik maga­st, ott maradván a száras után eszközölt tiszti­­fa után is. A kőmalmoknál ellenben megmér­­ik a gabonát, s a viz bemossa a földrészeket, továbbá a kömalmokban őrlés alkalmával sokkal ibb meleg fejlődik ki, mint a hengermalomban. Ezért kevesebb a viz a hengermalmi lisztben. A körülménynek, s a nagyobb keményitő-tarta­­lmnak tulajdonítja értekező azt is, hogy a hen­­ermalmi liszt sokkal kiadóbb, nagyobb kelésk épességgel bír. Az őrlemény finomságára és a szt fehérségére nézve egyébiránt Magyarország 1 .Imái általában a legkitűnőbbek Európaszerte, értekező azzal mutatta be hazai lisztjeinket a mdoni kiállításon is, hogy a mi lisztjeink már megszokták a kitüntetést. Nálunk egyféle búzb­­ól 7-8 rendbeli lisztet készítenek, Angliában sa's 3—4 rendbelit, s az első rendű angol liszt­ein finomabb a magyar harmadrendűnél. Ezért ngol lisztből rétest nem is lehet készíteni. Fino­mabb a franczia és német liszt, de azok se n­ye­­ekedhetnek a magyarral. Majd Than Károly lev. tag mutatá be a bu­tát Frank féle keserű viznek, saját vezetése alatt leiben Otto egyetemi ösztörojas vegyész­nő e vendék által folyó évben a kir.m. egyetem vegy­­véntermében eszközölt mennyileges vegybontá­­­sát. Ezen elemzésből kiviláglik, hogy a föntneve­­zett keserűviz majd még egyezer­­nyi szilárd alkatrészeket tartalmaz, mint az eddig legsódu­­sabbnak talált Deák- féle forrás. A víz szagnél­­küli, átlátszó, kissé sárgás színű, íze sóskesertű, matása a kénpapirofera érvényes. — Fajsú­­lya : 1.0641. A tökéletes elemzésből e helyen csak a szilárd alkatrészek összege és a kénsavas wagnesium, mint legnagyobb mennyiségben elő­forduló alkatrész vetettek fel. E szint vannak szilárd alkatrészek 1 fontban (7680 szemét) . Frank-forrás . . . 510,295­­ Deák forrás . . . 298,550 j szemer-Egy polgári font viz (7680 szemer) tartalmaz 2,658,086 szemer jegedt viznélküli kénsavas magnesiát, melynek megfelel 544,907 szemer je­­gedett kénsavas magnesium. Kitetszik e számok­ból, hogy a fent érintett Frank-féle keserű vízből igen czélszerüen volnának Bők előállithatók, ne­vezetesen szénsavas magnesium. Végre Asboth Lajos lev. tag értekezése „A franczia hadseregröl“ felolvasottnak vétetett. Az összes ülés tárgyairól közelebb. malom kömalom. kömalom. 10 . . . . 13,18 12,90 12,50 kér. . . . 8,11 9,50 10-36 eményitö . . 67,15 62,09 63 Oo­vadó részek . 11,41 15 55 16,01 J- és földrészek 1­04 0,05 0,03 Csajdasági • keresk­ed. tadóc­tatok. Pest, jul. 31-kén. Tegnap délután beborult az idő, sőt esni is kezdett, de pár csepp lehull­ván, a terhes felhők nem sokára szétoszottak, s este­felé megint a nap sütött. — És igy a várva várt eső megint elmaradt. Ma borongós az idő. A viz gyorsan növekedik. A búzaárak gabnavásárunk csekély forgalma , az érkező vízi szállítmányok csekély mennyi­sége mellett nem változnak ; eladatott 2000 m. 86—87 ftos búza 5 ft 20 krjával. A rozsot e be­jegyzés szerint örömest veszik üzérkedésre; egy részlet 77—78 ftos uj rozs 3 ft 40 krjával ada­tott el. A kukoricza is jól kel, de a többi gab­­nafajok pangásban vannak. Győr, julius 29. A hét folytán mintegy 3000 mérő bácskai búza vásároltatott többnyire fogyasztók által 4 ft 60—75 krön, zab még min­dig csekély keletnek örvend, miután a felsőbb tartományok Ausztriának szükségletét mindig olcsóbb áron fedezik. A kukoricza kerestetik, de a követelt magas árak miatt jelentékenyebb üzlet nem köttetett. A rozs és árpa változatlan. Az időjárás meleg, a folyók áradnak. Az árak következőkép jelölhetők : Bánáti b. 86—88 82 fon. 5 ft 40—85 kr, bácskai búza 83—85 fon. 4 ft 50—70 kr, magyar b. 84—87 fon. 4 ft 70— 5 ft 10 kr, rozs 76—80 fon. 2 ft 60 kr—3 ft, serföző árpa 66—70 fon. 2 ft 40—60 kr, takar­mány árpa 62—64 fontos 2—2 ft 20 kr, kuko­ricza 80—85 fon. 3 ft 15—30 kr, 6 zab 47—50 fon. 2 ft 15—25 kr, új zab 44—47 for. 2 ft 12 —20 kr. Nagy­várad, jul. 28. Mai nap tartott heti­vásárunkon a piaczi árak kö­vetkezők voltak : Tiszta búza 1-sö osztályú 4 ft 50 kr, másodosz­tályú 3 ft 80 kr, 3 ad oszt. 3 ft 40 kr, kétszeres búza 1-sö oszt. 3 ft 20 kr, 2-ad oszt. 3 ft 10 kr, 3-ad oszt. 3 ft; rozs első rendű 2 ft 70 kr, 2 ad r. 2 ft 60 kr, 3 ad r. 2 ft 50 kr ; árpa 1-sö r. 2 ft 40 kr, 2-ad r. 2 ft 20 kr, 3-ad r. 2 ft; zab 1-ső r. 2 ft, 2­ ik r. 1 ft 80 kr, 3 ik r. 1 ft 60 kr; ten­geri 1-sö r. 2 ft 80 kr, 2-ad r. 2 ft 70 kr, 3-ad r. 2 ft 60 kr; 1 mérő borsó 6 ft 50 kr, lencse 6 ft, bab 4 ft 50 kr, köles kása 7 ft, burgonya 2 ft 40 kr, 1 mázsa lángliszt 11 ft, zsemleliszt 10 ft, fehér kenyérliszt 8 ft, barna kenyérliszt 6 ft, széna fuvarral 3 ft, szalma 1 ft 40 kr, 1 részlet (12 font) zsupszalma 20 kr, 1 részlet (3 font) alomszalma 4 kr, 1 öl bikkfa 9 ft, tölgyfa 8 ft, cserfa 10 ft, 1 font marhahús 14 kr, öntött gyer­tya 40 kr, lámpaolaj 40 kr, 1 rreze 6 bor fa kr, uj 12 kr, pálinka 20 kr. Kisfaludy-társaság. . A Kisfaludy társaság ma tartott havi ülésében következő adományok nyujtattak be: Kisfaludy Károly sajátkezüleg írt jegyzőköny­ve, melybe különféle gondolatait irta be, és tin­tatartója, Fáy András társági tagtól, ki e tinta­tartót maga is 32­ éven át használta. Sárosy Gyula munkája: „Manfredi“, szomorú­­játék, Monti után olaszból fordítva s königgrät­­zi fogsága alatt rajzonnal leírva, az elhunyt kö­­tő egyik tisztelőjétől; A „Népnevelők lapja“ Márki József úrtól. A magyar népdalok, regék és közmondások újabb gyűjteményének szerkesztőjéül Gyulai Pál tag választatván, a szives gyűjtők fölszólít­­tatnak,hogy küldeményeiket őhozzá intézzék. A mai ülésben végleg megállapított fölszólítás a népdalok, regék és közmondások gyűjtése iránt legközelebb megjelenik, s a hazai közönséget ez ügyben bővebben fölvilágosítja. Szabó István tag „Virágok a görög antholo­­giából“ czím alatti műfordításait nyújtotta át. Szász Károly tag Shakespeare „Mackbeth“-jé­ből a boszorkányjelenetek fordítását mutatta be.­­ A társaság legközelebbi ülése septem. 24 bén lesz. Pesten, jul. 30-kán 1863. G­r­e­g­u­s­z Ágost, titkár. K­iem­élés. Pest, jul. 31­* Sczitovszky legprimás­­ eminenciája aug. 16-ikán fog Budapestre érkezni,­­két héten át itt maradand. * A „M. S.“ kolozsvári levelezője szerint gr. B­é­­­d­y Györgygyel, a ki, mint irtuk, fürdőre készül, gr. N­e­m­e­s János is oda akarja hagyni Szebent. Marad tehát egymaga Lászlóffy. * Wodianer Mór és Albert urak Békés­megye Gyoma és Endrőd községe­in­egsujtotta lakosainak 500 ftot ajándékoztak. * A pest-lipótvárosi templom építési bizottmá­nya f. hó 23-án ülést tartott, melynek tárgyai közül a következőket említjük : Ft. Ráth plé­bános a herczegprimás­­ eminentiájának levelét közli, hogy az építésre 3000 ft — miáltal a kor­mánytól a vallásalapból tavaly helybenhagyott összeg 20000 fra emeltetik — már utalványozva van. Az előmutatott számadások szerint az épí­tési pénztárba 1862 kr nov. 1-től, f. 6. júl. 23 ig összesen 37,289 ft 37 kr folyt be, kiadatott pe­­dg 33,939 ft 43 kr; a fennmaradt készlet 3349 ft 94 kr. A bevétel között azon 10,000 ft van, melyet Pest városa az építésre évenkint ad, az­­u­án 5871 ft 18 kr magán adomány, és 2172 ft 35 kr hagyaték. Az adományok egyáltalában lassan folyván be, a tervezett sorsjátékról is mit sem hallani, miért is a bizottmány Pest lakossá­gának áldozatkészségéhez fordul, s házról házra gyűjtést rendez. Minden adomány 10 kvtól 2 ftig elfogadtatik. — Ily után tetemesb összeget re­ménylnek. * Bécsből írj k f. hó 30-ról, hogy Wickenburg miniszter, mint előre el volt határozva, ugyan­csak 30-kan délelőtt 11 órakor fogadta Zichy Ödön és Ferencz grófokat, kik két mérnök kí­séretében érkeztek a miniszterhez, hogy a várad­­brassói vonal tárgyában a miniszter úrral egyet­­értőleg kezdődjenek meg a tárgyalások. Ezen első értekezésen azonban csak előtanácskozások fordultak elő, melyek igen általános természe­tűek voltak,­­ a kérdéses vonal részleteibe épen nem bocsátkozók, annál is inkább, mert az en­gedélyt kérők részéről semmi ha­ározott ajánla­tok sem létettek. Bischoffschein és Hirsch bankárok pedig csak augustus kö­zepe felé fognak Bécsbe érkezni, kik szintén részt akarnak venni a végleges engedélyezés iránt folyamatba teendő tárgyalásokban. Ezen tárgyalások aug. 28 -án veszik kezdetüket a kereskedelmi miniszter, Wickenburg, elnöklete alatt. — Szilágyi Pál, a nemzeti színház nyugal­mazott tagja, maga és gyermekei nevében szo­morodott szívvel jelenti testvérbátyjának és ille­tőleg kedves nagybátyjoknak, Szilágyi Ist­ván úr gombkötőmester, és Pest város volt vá­lasztott polgára s képviselőjének, f. é. jul. 31 én hajnali 4 órakor, élete 77. évében végkimerü­lt­­ségből történt gyászos halálát. A megboldogult­nak hittt tetemei szombatom, f. é. augusztus 1-én d. u. 6 órakor lógnak saját házánál (belváros, czukor utcza, 1 szám) ünnepélyesen beszentel­tetni, és a kerepesi út melletti köztemetőbe elta­­karíttatni. Az engesztelő szent miseáldozatok pedig hétfőn, f. é. august­us 3 -án, délelőtti 10 órakor a sz. Ferencz rendűek templomában tartatnak meg. — Pest város törvényszéke ál­tal ma kihirdetett végrendelete majd minden va­gyonát jótékony intézeteknek hagyományozta, és különösen a magy. tud. akadémiának több ezer forintot, hazai történelmi művek jutalmazására. * Az Aradon rendezett jótékony hangverseny 127 ftot jövedelmezett a szárazság által tönkre jutottak fölsegélésére. * A kolozsvári kereskedői társulat folyó hó 23-kán tartott közgyűlésén elnökké ifj. Tauf­fe­r Ferencz, alelnökké Bogdán István válasz­tatott meg. * A szklenói fürdőből Írják nekünk 1. hó 28-káról, hogy a fürdővendégek között legin­kább Nógrád, Hont, Bars, Komárom, Zólyom és Pest vármegyék vannak képviselve ; a tár­salgás fesztelen, az egész vendégsereg egy csa­­ládot utazik képezni. Nem rég vadászati kirán­dulás és 50 terítékű társas ebéd rendeztetett, f. hó 26-ikán pedig fényes tánczvigalom volt. — A szklenói fürdő egyébiránt jelenleg eladó, s 40,000 ftra van becsülve. * H. J. vászonkereskedő megvévén a király­­utczai 29. sz. a. fekvő házat — mint a lakók velünk tudatják — legelső teendői közé tarto­zott a házbéreket úgy fölemelni, hogy most az egész házbeli lakók mind kénytelenek kiköltöz­ni. — Úgy látszik, H. ur nem tanult a Nagy- Kristófház tulajdonosainak példáján. * Székelyhidon (Biharmegye) f.­­hó 24-kén d. u. egy kereskedő házában tűz ütvén ki, e né­pes helynek jókora részét, az egész éjszaki ut­­czát (19 lakházat, 47 melléképületet, az összes gabnakészletet és takarmányt) elpusztította. A tűz a nagy vízhiány miatt roppant gyorsasággal harapódzott tovább, s elősegítő még azon körül­mény is, hogy a lakosok behordott gabnájukat csűr hiányában az udvarokon helyezték el, mi a vésznek nem csekély anyagot szolgáltatott. A földig égett épü­ltek közt van a postamester h­áza is a hivatali szobákkal, melyekben sz ösz­­szee­s még kiosztásra nem került levélcsoma­gok elégtek. * A szarvasi ág. hitv. egyházi pénztárt 300 frtig megrabolták. Ugyanott az adóhivatali pénz­tárt is fel akarták törni, az őr azonban észre­vette, reájuk lett, mire a rablók elfutottak. * Mohácsról Írják nekünk f. hó 27-ről, hogy az ottani, akadályokkal küzdött temetkezési egylet f. hó 26 án 800 taggal megalakult. Minden tag fizet beigtatáskor 50 krt, és halálo­zás esetében 8 krt; ha ellenben valamely tag meghal, családja kap temetkezési költségekre 40 frtot. * Lapunk legközelebbi számának különféléi között a budai népszínház előadásáról itt ez k­­kecskében a „mindenik“ szó tollhibpából áll „némelyik“ helyett; így kérjük olvastatni. * A cs. k. minisztérium kimondotta, hogy a cs. k. postamesterek nem tekinthetők és nem tekintendők államhivatalnokoknak. * A m. k. egyetem magnificus rectorává dr. Jedlik Ánya , a természettudományok r. ta­nára, választatott meg. * Az alsó dunasoron, mely eddig nagyon gyé­ren volt világítva, még az idén gázlámpa oszlo­pok fognak felállíttatni, az angol királynőtől kezdve a régi sóház épületéig. * A Nagy-Kanizsát Kaposvárral összekötő távírda vonalba, mely Iharos-Ber­ényig már ké­szen van, múlt héten a villám leütött, 10 távirati pózna részint kidőlt, részint széttört. * Pozsonyban és környékén a múlt héten is­mét 10 holttetemet fogtak ki a Dunából, és több­­­­nyíre olyanokét, kik önkényt temetkeztek a hul­lámokba. Köztük volt Steinreich Alajos, pápai légionárius ,b. Több irományt találtak nála. — A nemzeti s­zi­nh­áz dr­ám­ab­­­r­á­l­ó választmányához! A nemzeti szinházhoz négy holnap előtt benyújtott műveinkről még mindeddig nem adatott vélemény, ámbár a vá­lasztmány újra­szervezése alkalmával, mely az időben történt, igértetett, hogy minden bíráló három nap alatt köteles a bírálatra átvett művek előadhatása vagy visszautasítása iránt nyilat­kozni. Drámairodalmunk érdekében kérjük te­hát a tek. választmányt, tudatná velünk nyilvá­nos lapok útján, mi legyen oka etet?, minden irói jogot sértő eljárásának ? Több drámairó. * A budai kir. ff gymnasiumban az idei ének­es szavalatünnepély f. hó 26-án kitűnő ered­­mménynyel tartatott meg. Különösen megragadó vola a Haydn miséjébeli részlet, továbbá a „Járjatok be minden földet“, Petőfi versére Vogl Alajostól szerzett dallam. A hely­tartótanács a magukat különösen kitüntetett if­jaknak szép számú könyvet osz­­tott ki némi jutalmul és buzditásul. * Horvátország I­v­á­n e c­z helységébe a na­pokban veszett­ farkas rohant be, több embert, lovat, ökröt, sertést megmart, mire végre agyon verhették. — A pénzügyminiszterium kibocsátványa 1863 julius 23-ról, melylyel az uj 100 frtos ausztriai értékű bankjegyek kibocsátására vonatkozó ha­tározatok tétetnek közzé, érvényes az egész bi­rodalomra nézve. A kiváltságos ausztriai nemzeti bank 1863. aug. 1-jén ausztriai értékre szóló uj 100 fos bankjegyek kibocsátását kezdendi meg, 1863. jár. 15 kikelettel, s a jelenleg forgalomban lévő s 1858. márt. 1-i kelettel ellátott 100 ftos ausztr. értékű bankjegyedet tüstént be fogja szedni. Az 1863. évi bankszabályok 18. §-a alapján, az állam­igazgatóság a nemzeti bankkal egyet­értőig elhatározó, hogy a beszedés az ausztriai nemzeti bank igazgatóságának mellékelt hirdet­ményében megállapitott határozatok szerint tör­ténjék. Plener s.k. — Hirdetmény. 1863. január 15-diki kelettel ellátott uj 100 ftos bankj­egyek kibocsá­tása iránt. 1863. aug. 1-én Bécsben, s tüstént a bank fiók-pénztárainál is, meg fog kezdetni az 1863. január 15-diki kelettel ellátott uj 100 ftos bank­jegyek kibocsátása. • Ezen uj bankjegyek leírása mellékletben té­tetik közzé. A most forgalomban lévő, 1858. márt. 1-i kel­tű 100 ftos austr. értékű bankjegyek beszedetnek. A magas állam­igazgatóság ez iránt, a bank­kal egyetértőig, következőket állapított meg : 1) A jelenleg forgalomban lévő, 1858. mart. 1-i kettű 100 ftos sustr. értékű bankjegyek az ösz­­szes bankpénztáraknál 1864. jul. 31-ig fizetés, s illetőleg fölváltás utján elfogadtatnak. 2) 1864. aug. 1-től 1864. dec. 31-ig a besze­désre szánt, s 1858. mart. 1-i keltű 100 ftos austr. értékű bankjegyek csupán a bécsi bankpénztá­raknál fogadtatnak el. 3) 1865. jan. 1-től kezdve ezen bankjegyek fölcserélése végett írásban a bécsi bank-igazga­tósághoz kell fordulni. 1871. jan. 1-től kezdve a bank (az 1863. évi alapszabályok 19. §-a szerint) nem köteles többé a beszedésre szánt, 1858. márt. 1-i keltű 100 ftos austr. értékű bankjegyeket beváltani vagy föl­váltani. Bécs, jul. 16 án 1863. Pipitz bankkormányzó. Schey bank-igazgató. — Sajtóhibaigazítás. Tegnapi szá­munk (szk) jegyű czikkének utolsó pontjában, az egyszerűség szó hibásan áll „egyön­tetűség“ helyett. Sk­azzed­ színház. Aug. 1-re van kitűzve. Először: „A púpos, vagy : A rendszeres férjek.“ Vígjáték 3 felvonásban. Clidal normannház. Aug. 1-re van kitűzve A legújabb színpadi találmány: A szellem-alakok mutatványa. Ezt megelőzi: „Nevelő.“ Vígjáték 2 felvonásban. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről július 31-én. 5 76 metalliques...............................75.70 Nemzeti kölcsön..........................81.70. Bankrészvény............................... 786.­­ Hitelintézet .......................... 140.40. Ezüst............................................... 110 75. Londoni váltók..................................112.30. Arany ........ 5 35. V2 Politikai események. A­NGOLORSZAG. Mialatt a legtöbb angol he­ti­lap, például a „Spectator“, „London Re­­wfiew“ és „Weekly Times“ puskaporszagot érez­nek a levegőben, a „Saturday Beciew“ erősen meg van győződve, hogy az an­gol kormány, va­lamint az angol nép is, megmarad azon határozat mellett: békében maradni Oroszországgal. A „Times“ hasonló szellemben nyilatkozik, a­miért is meggyűlt a baja a „Morning Post“-tal, mely a nagy city-lapot s vélemény­társait megtámadja­zért, mert ezek a háború gondolata előtt is re­megne­k. „Tíz évvel ezelőtt Törökország s a franczia szövetség ellen irt a „Times“, s ugyan­akkor Oroszország és Aberdeen mellett, s meg­­erősíté Miklós czárt azon óriási tévedésben, melynek később áldozata lett. Mostanság a „Ti­mes“ ugyanazon modorban ir Lengyelország s a franczia szövetség ellen, s Oroszország partján ál­lónak mutatja magát. Azt mondja, hogy az 1815-i szerződések holt betűvé váltak, s hogy Anglia elenyészetteknek tekinti az ezen szerződésekben foglalt kötelezettségeket.“ A „Post“ magyarázza ezután, hogy Angolország mindaddig nem gondol egy Oroszország ellen rendezendő háborúra, míg a három nagyhatalom diplomatiai működésének vége nem szakad. — A „Times“ párisi levelezője júl. 25-ről ír­ja : „Még mindig van reménység ahhoz, hogy az orosz kormány igényeiből valamit le fog enged­ni, s a nagy­hatalmak utolsó felhívására teend va­lamit a lengyelek érdekében.“ Elmondja ezután levelező, hogy mily rosz hatást tettek a Gorcsa­­koff-féle feleletek Parisban, daczára annak, hogy azoknak művészi stylistikáját és foglalatját min­denki kénytelen elismerni. Az orosz csár való­ban büszke lehet minisztereinek tehetségére s irodalmi képzettségére. OLASZORSZÁG, Turin, jul 25. Páriából a hírek folyvást harcolanak, s Nigra már arra ad kilátást, hogy nemsokára megkezdődnek az al­kudozások Olaszország közreműködé­­s­e tárgyában. Párisban, mint hiteles forrásból hallani, el vannak készülve rá, minden ellenkező látszat dac­ára, hogy Francziaországnak még az idén meg kell kezdenie a hadi működése­ket talán a balti tengeren is. A N a p o­­ e o n hg visszatérte óta ismét sűrű levelezést folytat a császárral. Az olasz hatóságok átadták a határszélen a franczia zsandarmok kezébe az öt rablót, kiket franczia hajón fogott el az olasz rendőrség. — A franczia zsandarmok vasba verték őket, s úgy kisérték tovább. A chambersi erődbe vitettek további rendelkezésig. Rómából írják jul. 22-ről, hogy a francziák közelebbi időben a környéken több rablót fogtak el, kik a város kapujáig űzték mesterségüket. TÖRÖKORSZÁG, Konstantinápoly jul. 20. Néhány hét óta ismételve nyugtalanító hireket rebesgetnek Szerbia magatartására nézve. Midőn közelebbről Mihály fejedelem azt kivánja a por­tától, hogy a Duna vonalán levő erődöket hagy­ja oda, mintegy csak arra kívánta vonni a figyel­met, hogy a szerb kérdés még ki nem aludt, s alkalmasint Oroszország ellenséges sugallataira is hallgatott. Azt föl is lehet tenni a sz.-pétervári kormányról, hogy mihelyt a török félszigeten újra meg akarja gyűjteni a porta baját, különö­sen Szerbiát fogja felhasználni a mozgalom emel­tyűjeként. Gyanúsítják a szerb kormányt azzal is, hogy azon összegek egy részét, melyeket nagy mérvű hadikészületeire fordít, orosz előle­gezések teszik. Ez ügy vezetése, mint mondják, Vlangali úrra, a belgrádi főconsulra volt bízva, ki nagyon tevékeny, s egyszersmind óvatos fér­fiú, s igen jól ismeri a viszonyokat. Annál meg­lepőbb volt tehát, ezelőtt két héttel, hogy Vlan­­gali ur visszahivatásáról értesült a közönség. — Csak most fejtetett meg a rejtély : Vlangeli ur pekingi követté neveztetett ki. Hogy mily fontosságot tulajdonít az orosz kül­ügyminiszter Belgrádnak, mutatja azon körül­mény, hogy I­zirszky, Gorcsakofsky alkan­­czellár közel rokona, fog consullá ide küldetni. A szerb fejedelem hadi készületei magukban foglalják a nemzeti fölfegyverkezés minden ágát. Nemcsak 80,000 ember számára elegendő fegyverről gondoskodott, hanem tömérdek meny­­nyiségű hadi szert halmozott föl. — A tábori tüzérség állani fog tizenegy ütegből nyolcz nyolcz vontcsövő ágyúval — összesen 88 vontcsövű ágyú. Hirszerint ez ágyukat magában Szerbiá­ban öntötték, s áll­ítólag jól kiállották a próbát. M­a n d a­­ n , a korábbi franczia hadmérnök, nem rég szerb hadügyminiszter, mint ilyen, le­tette hivatalát, s úgy látszik, sánczok építtetésé­vel foglalkozik. Mindezekből az látszik, hogy Szerbia miad jobban közeledik czéljához — a baretra készen álláshoz, hogy a támadó politi­kájára kínálkozandó alkalmas perczet azonnal fölhasrálhassa. Mindezek ellenében a porta szükségesnek tartja megtenni a maga intézkedéseit. — Ezek még csak készülőfélben vannak, de igen terje­delmesek. Mint Konstantinápolyban beszélik, arról van szó, hogy az egész második hadtest Bolgárországba küldessék, Sumlát véve főhadi­szállásul. Összesen 24 zászlóalj gyalogság, 3­ 4 ezred lovasság, 11 hat hat ágyús üteg tüzérség fog egyesülni a Balkánnál és Duna mellett. Ez által némi rend hozatik a csapatok elhelyezé­sében eddig uralkodott átalános zavarba, mi na­gyon nehezítette a katonai igazgatást. E rendbe­hozatal czéljából a hadügyminiszter adott ki a szervezésre vonatkozó némely új rendeleteket is.­­ A várna-sumla-ruscsuki vasút­vonalra nézve írják, hogy munkálatait még sept. folytá­ban megkezdik, s annyira fognak sietni, hogy két év alatt megnyitható legyen. E közben a kormány szorgalommal folytatja a kasztendzsei kikötő kiépítését. Kivéve Szerbia készületeit s a török kormánynak ellenintézkedéseit, a hely­zet Konstantinápolyban mind kielégítőbb. A rend mind jobban megszilárdul. Különösen a pénzügyek örvendetesen javul­nak, a hitel szilárdul. Új jövedelmi források nyílnak föl lassan kint, s kétségbe vonhatlan a nagy tény, hogy az ország jólléte előre halad. A nagyvezér fő gondja, úgy látszik, a békés ér­dekek ápolása. Ezért politikája kiengesztelő jel­lemű. Kimutatta ezt kivált Montenegro irányá­ban, melynek fejedelme tavaly ellenséges állást foglalt volt a porta ellen, most pedig igen kielé­gítő viszonyban áll a portához. Minap Fuad basa megbízásából egy drága gyöngyökkel igen gaz­dagon megrakott kard küldetett neki ajándék­ban.­­ A montenegrói határszélek végleges ki­jelölésére küldött bizottmány két héttel ezelőtt indult el megbízatása teljesítésére, s remélik, hogy ez ügy közelebbről végkép el lesz intézve. OROSZORSZÁG, Helsingfors, júl. 21. Az ország főkormányzója megtiltotta a Bajiénak a porosz ügyek taglalását. Az „Abo Underrettel­­sen“ legelőbb kapta a tilalmat, s így adta azt olvasóinak tudtára: „Lengyelország. — Ezen rovat további művelését nem lehet folytatnunk.“ — Biztos hallomás szerint a felsőbb közigazga­tási hivatalnokok másokkal fognak felváltatni, kik s­igorúbb eljárással lesznek megbízva. Né­hány császári hivatalnok Perno és Nyland kerü­letekben rá akartak egyes parasztokat több hely­ségből beszélni, hogy mennének Szt.-Pétervárra mint hódolati küldöttek a császárhoz ; de a pa­rasztok nem hallgatták meg őket, s annál na­gyobb a kudarcz, minthogy ama hivatalnokok kormányköstséget is ajánlottak az utazáshoz. — A Parola Malmi táborba küldötts­ég menend a császárhoz, megköszönni azon kegyét, hogy or­­szággyűlést hivott össze Finnlandban. MOLDVA-OLÁHORSZÁG. Az „Aradinak írják Bukarestből jul. 19-kérel: „A tegnapi „Monitory“ jelenti, hogy a lengyel csapat letette a fegyvert, s e szerint azok, kik elindultak volt, hogy életükkel váltsák meg Lengyelország sza­badságát, Kreczuleszko úr kormányának foglyai levének, jegyzi meg a „Románul“. Nem mel­lőzhetem el azon, hiteles egyéntől imént hallott tényt feljegyezni, hogy a segítséget kapott előbb elvert román hadsereg, legembertelenebbül bánt a fegyvert letett embercsapattal. Ütötték verték őket, mint a barmokat, legkegyetlenebbül, hogy győzedelmi babéruk annál hervadhatlanabb (?) legyen. Legújabb hivatalos jelentés szerint a románok közül elesett 18, megsebesült 45. A lengyelek közül meghalt 16- köztök két tiszt, megsebesült 39 közvitéz és két tiszt. E jelentés szerint a románok azért vesztették el a csatát, mert a len­gyelek lőfegyverei messzibb hordottak, s e miatt Kalineszkó ezredes rohamot vezénylett, de ez balul ütött ki a románokra. Ugyan a lapnak írják 23 hikáról: „Milkowsky ezredes megérkezett Bukarestbe, de, a­mint mondják, nagyon közel tartják, hogy mással, mint hivatalbeliekkel ne beszélhessen. Hát ez már mire való ? — Talán attól fél a kormány, hogy Milkovszky ezredes oly dolgokat fogna elbeszélni, a­melyek kormányunknak gyalázata jára válnának ezen kérdésbe­n? De hát a kormány nem tudja-e, hogy az ilyen eljárás min­denféle gyanúra szolgáltat alkalmat, melyek még sok­kal károsabbak. A­ki a szabadságtól és világos­ságtól fél, mindig gyanús, hogy erősen hibás.“ Ezt mondja a mai „Románul.* Mondják, hogy minden sorompónál kemény parancsolat volt a kapitányoknak kiadva, hogy Milkovszky­t, a­mint megérkezik, rögtön a herczeghez vezessék. Teg­napelőtt estefelé megérkezvén, egyenesen a hg­­hez kisértetett, ki által sí­­vélyesen fogadtatott és asztalhoz ma­rasztattatott. Becsületszavára kel­lett fogadnia, hogy itteni honfitársai közül sen­kivel sem fog beszélni. Tegnap reggel korán Gyurgyevóba indult, s onnan Tulcsára siet, hol baj­társ­ai reá várakozna­’. — Ezen, fegyverét letett csapat CB*k előcsapatja volt egy négy ezer emberből álló hadtestnek, mely Konstan­­tinápoly felöl Tulcsára szándéko­zott, de miu­tn az előcsapat ily barátságtalanul fogadtatott, nem bizonyos, hogy mit teendők lesznek. Á­alános nézet, hogy apró csapatokban fognak kitűzött czéljuk felé mégis átvonul­ni, valamint azt is be­szélik, hogy a herczegnek heves napjai voltak a közelebbiek, alig hogy trónjába nem került e szerencsétlen puskáztatás, egy bizonyos kor­mány részéről kemény lec­két kapott. A kormányt pártoló egyének így beszélnek : A román nemzetre és hadseregre nézve szégyen és gyalázat lett volna, ha a lengyeleket átbo­­csátja. A világ ezt mondta volna: lám, a román hadsereg nem mert 350 lengyellel szembeszáll­ni, miként várhatunk tőle nagyobbakat annak idejében? Hát a nagy török hadseregtől nem volt e gyávaság, hogy ily maroknyi nép szervez­kedését elnézte, s nem bátorkodott vele mi gye­rekedni? Jellemző, hogy a poroszok is épen azon napon csatáztak a lengyelekkel, melyen a romá­nok, Bismark és Kred­ulesko, a lángelmék ta­lálkoznak, így vélekedik a „Románul “ Az er­délyi országgyűlést is hidegebben fogadták, mint talán sokan várták volna. AMERIKA. A Wiksburg átadásáról szóló hir csakugyan valósult, egy legújabb távirati Bür­­göny szerint Port Hudson is megadta magát Banks tábornoknak, Charlestown ellen pedig új rohamok intéztettek, s Lee-nek egész tábora a Potomac-on keresztül ment, a­nélkül, hogy az északi tábornok, Meade, csak sejtette volna, ezen ügyes manővert. Ezen, bizonyára nevezetes té­nyek azonban háttérbe lépnek azon izgatottság előtt, melynek New-York színhelye, a new-yorki kravallokra azon körülmény szolgáltatott alkal­mat, hogy az ujonczozás megkezdetett, s hogy az ujonezozási törvényben azon záradék is foglalta­tik, miszerint 300 dollárnyi kárpótlás fejében he­lyettest állíthat maga helyett bárki más. Részlete­sen ismertettük a kravallok lefolyását, most csak annyit említünk meg a legújabb tudósítások után, hogy a 800,000 lélek­ből álló városban valódi rémuralmat gyakorol a 3000­nyi csapat. A vá­ros a legnagyobb félelemnek van kitéve, s az utczákon a boltok bezárva, s minden az aggoda­lom és vészes sejtelmek színét hordja magán. Távirati jelentések. — Lemberg, jul. 30. Tegnap reggel egy­­Volhyniába átlépő felkelő csapatosztály, melyet állítólag Wisniewski vezérlett, Luczize melett történt ütközet után részben az idevaló területre nyomatott vissza. Hatvan fogoly lön letartóztatva kik öt sebesülttel együtt Sokolba szállíttattak. — Turin, jul. 29. A senatusban vita folyt egy törvényjavaslat fölött, mely Siciliában a köz­­biztonság érdekében ideiglenes rendszabályok foganatosítására vonatkozik. E törvényjavaslat a képviselő kamrában azon kérelem kíséretében hozatot indítványba, hogy as a „briganfaggio“­­bizottságnak, külön jelentéstétel végett adassék át. A kamara beleegyezését adta. L e m b­er­g, jul. 29. R a d z i­w i 11 herczeg és Borkowski gróf tegnap a fogságból elbocsát­tattak. Azon hir, hogy Krupi­ce mellett felke­lők mutatkoztak, nem valósult. Drezda, julius ,29. A mai „Dresd. Journ.“ megc­áfolja a „Deut. Alig. Zig“ azon tudósítását, hogy a minisztérium a lipcsei tornaünnepély alatt a német birodalmi alkotmány célportirozását megtiltotta. Felelős szerkesztő : Báró Kemény Zsigmond. * Elsti posta. Pest, jul. 31.­­ — Az angol felsőház jul. 27 -i ülésében Strat­­­ford de Rederice kárhoztatta az angol kormányt azért, hogy a róniai szigetek birtokát megígérte Görögországnak, s a szigeteknek az anyaország­hoz leendő csatoltatásába oly könnyű­szerrel be­leegyezett. Russel lord feleli, hogy a róniai szi­getek átengedését egész Anglia helyesli, sőt Ausztria és Törökország sem tettek kifogásokat. Nem képzelheti Russel, hogy a ház most oppo­náljon ezen tény ellen, midőn oly régóta volt értesítve a kormány szándékai felől. Derby lord azt hiszi, hogy ezen cessiónak kellemetlen kö­vetkezményei lehetnek Angliára nézve, mert egy részben gyengíti is Angliát, s más­részt Görög­ország királya sok akadályra fog találni, mielőtt az alkotmányos rendszert megszilárdíthatja. — Sz.-Pétervárról írják a „Hamb. Börsen H.“-nak . Az „Invalid“ elismerőleg szól Gor­es a­z­o­ff bg azon tettéről, hogy kereken vi­s­­szautasítja a nagyhatalmak abbeli követelődzé­­sét, hogy a régi lengyel tartományok (Lithvá­­­nia, Volhynia, Podolia) is bevonassanak a diplo­matiai tárgyalásba. Gorcsakofsky ügyeletete oda volt irányozva, hogy Ausztriát a lengyel kérdésben külön válassza a nyugati hatalmassá­goktól; ez teljesen meghiúsulván, jelenté némileg az oroszokat. — Balabin visszahívása nem is fejezi ki egészen az e részben való csalódás nagyságát. De kárpótlásul a hivatalos lap hirdet valamit, mi Oroszország terjedelmes hadikészü­leteire mutat. — Egyik rendelet a lengyelorszá­gi várötszög : Mediin, Zamosk, Demblin, Brzesk- Litewski, Nirev erősített helyőrségéről intézke­dik háború esetére. Másik a tengeri erődök nagyobb védelmi erejét rendeli.

Next