Pesti Napló, 1863. szeptember (14. évfolyam, 4063-4091. szám)

1863-09-01 / 4063. szám

lap közleménye szerint a Koburg-Koháry feje­delmi ház egyik bájos herczegklasszom­át je­gyezte el. * Báró Eötvös József, ki a múlt héten az alföldi vasút földmunkájára kért 700,000 frt elő­leg kieszközlése iránt a kanczellár gróf Forgách ö­nugánál Bécsben járt, tegnap a legjobb re­ménynyel érkezett vissza közénk. * A nagyszebeni aug. 29-diki országos ülés­ben az elnök hivatalosan tudatta Fogarassy, Eranosz és Koronka uj regalisták kinevezte­­tését. * Az erdélyi muzeum-egylet az érd. kir. főkormányszékhez indokolt indítványt ter­jesztett, hogy alakíttatnék e főhatóság keblében is statistikai osztály, a tudományos kutatások előmozdítására. A kir. főkormányszék ez ajánla­tot oly melegen vett , hogy visszairt a múzeum­­egylethez, s felszólító, hogy megszerezve a m. tudós társaság s a magyarországi helytartóta­nács megállapodását, annak alapján készítsen tervet, s azt kivitel végett ter­jeszsze a főkormány­szék elé. *iPécskai I­z­i­k­u­t­z Antal,hátszegi kereskedő, a „K. K.“ ban óvást tett azon állítás ellen, mint­ha ő, vagy tudtára valamely Izikutz nevű örmény fajtán a regalistaságért folyamodott vol­na. Nyilatkozatától érdekesnek tartjuk átvenni a következő sorokat, mint a melyek a derék ör­­mények érzületére vonatkoznak : „Körülbelül két százada annak, hogy örmény is lakja Sz. István birodalmának földjét, büsz­keség- s nemes öntudattal gondoltam mindig fa­jomra, mely hazájához és királyához örökké hű volt, épen úgy, mint a magyar, de okom nem volt pirulni fajom magatartásán. Mi a magyartól külön történelmi múltúnkra nem hi­vatkozunk, az ország politikai nemzete ellené­ben nincs okunk panaszkodni, igy a vendégi szeretet, melylyel bennünket a magyar elhalmo­zott, nem fajulhat el az örménynél hálátlansággá, hogy az ellen, ki neki hont, földet s alkotmányt biztosított, rugdalózzék; ezt más teheti, de nem örmény, az örmény úgy tekinti magát, mint egyik részét a magyar nemzetnek, kivel jó s balsors­ban osztozni nem csak hivatása, de háladatos szent fogadalma is, ki fajunkban igy érez, az örmény előttem. Fajunk híven nyilatkozik az erzsébetvárosi és szamosujvári kövérválasztások által.“ A Dobsa Lajos ismert nevű írónkat nagy csapás érte: édes atyja, rotaresti Dobsa Sámuel, élete 67-ik évében Makóról Kasgyánra (Bihar­­megye) utazván, itt szélhüdés folytán meghalá­­lozott f. hó 26-kán. Tetemei Kasgyánban, a helv. hit­v. szertatás szerint megáldatván, Makóra szál­líttatnak, s ott tétetnek örök nyugalomra. Béke hamvaira! — Az osztrák kereskedelmi miniszter, gróf Wickenburg visszalépése iránt többé semmi kétség. Legalább a bécsi lapok, s minden on­nan jövő tudósítások határozottan erősítik, el­lenmondó hír pedig nemcsak sehonnan nem emel­kedik, sőt a miniszter urnak már utódját is em­legetik. A miniszter lelépésének okául azon kö­­körülményt mondják, hogy ő az 1866-oi világ­­ipartárlatot mint bevégzett tényt proclamálta mindenfelé, sőt már hivatalos útra is készült, hogy Cseh- és Morvaországot a kiállítás ügyé­ben bejárja. Ő felségének a miniszterhez inté­zett közelebbi kézirata pedig nemcsak hogy be­­végzettnek nem tekinti az ügyet, sőt kérdéseket intéz a miniszterhez, melyek kielégítő megfele­lésétől tétetik függővé a császári határozat. Ilyen erős félreértés, mind a Lloyd levelezője, a miniszter úgy sem igen szilárd állását tarthat­­lanná tette. Utódának báró P­o c­h­é t, jelenleg Morvaország helytartóját, továbbá báró Kalch­­berget, a finánczminisztérium főtitkárát, má­sok S­z­á­b­e­l kolozsvári születésű olmützi ke­reskedőt emlegetik. * A kolozsvári mészáros legények 15 fiát szedtek össze maguk között az alföldi szüköl­­ködök fölsegélésére, s átadák a „K. K." szer­kesztőségének. Nem az adomány-összeget kell néznünk, de azt, hogy nemes érzelemből eredt, nemes czélra áldoztatik. * Bálványos-Váraljáról (Háromszék) Írják a „K. K.“-nek, hogy nagy-sólymosi Incze Fe­­rencz úr, B.-Váralja birtokosa, és az ottani re­form­­egyház gondnoka, f. hó 16-án isteni tisz­telet után bennmarasztván a templomban a né­pet, melynek munkásságát az idén dús aratás jutalmazó, s megható színekben festvén előttök az alföldi testvérek ínségét, adakozásra szólíttá fel őket. A jó székely nép azonnal nagy részvét­tel meg is kezdő fillérei egybegyűjtését, s nagy­­hamar több mint 100 fiot áldozott, pedig a gyűj­tés még be nincs fejezve. Ez is egyik szép jele népünk érettsége és emberszeretetének. * A magyar gazdasszonyok inségsegély­­z­ő bizottmánya, mint értesülünk, a nemzeti színpadon közelebbről az alföldi szűkölködök javára nagyszerű hangverseny­t rendez. A szín­ház igazgatósága szíves támogatását igéri. * Nagylakon a görög egyesült és n. e. oláhok közt több mint egy évtized óta gyakorlatban volt közös temetkezés miatt oly súrlódás támadt, hogy a g. e. lelkész halottait pandur-aesistentiá­­va­l temeti. * A magyar és erdélyi korlátnokságok okmá­nyairól néhány nappal ez­előtt a „N. Nachrich­ten“ nyomán azt írtuk, hogy azok a bécsi volt cs. fegyvertárból az illető registraturákba szál­líttattak át, az úgynevezett kir. könyvek azon­ban a belügyminisztériumban maradtak. A „G. C.“ e közlést megcsúfolja. Minthogy a magyar kir. udv. kanczellária helyiségeiben az illető ok­mányok nem férnek el — úgymond — a csász. fegyvertárban a XVI. századból mostanig a ma­gyar királyi udvari kanczellária két hivatalno­kának felügyelete alatt sok okmány jelenleg is őriztetik, az összes kir. könyvek, a melyek t. i. még megvoltak, a magyar kir. udv. kanczellá­ria életbeléptetésével ennek azonnal átadtatták. * A bajai malmokat nagy veszedelem érte. A Dunagőzh. társaság 2. számú csavargözöse múlt héten alulról jövet a bajai malmok egyikébe üt­közvén azt helyéből kivetette, s ez által tizenki­lenc­­ malmot kilökött.­­ A kimozdult malmok közül 3. a „Zrinyi“gőzös elébe feküdt,s az egyik hozzáütödvén, tetemesen meg is rongálta, s rö­vid idő múlva ott helyen elsülyedt, másik kettőt pedig alább érte e szerencsétlenség. Két ember­halál is történt ez alkalommal, s a „Zrínyi”hez ütődött malommal is kevésbé múlt, hogy egy molnárinas a vízbe nem halt, kit azonban a ne­nevezett hajó matrózai szerencsésen megmentet­tek. A „Hon“ értesülése szerint mintegy 20— 25.000 ftra megy a kár, mit ezen szerencsétlen eset okozott. * Kolozsvárról írják a „Hon“-nak, hogy Erdély fővárosába igen sok magyarországi szűkölködő érkezik, kiket a lelkes kolozsváriak vendégszere­­tőleg fogadnak házaikba, néhány napig tartják őket, míg a szomszédos helységekben munkát kaphatnak. A kolozsvári nők hangversenyt ren­deznek , magánúton gyűjtenek. Szóval­: a test­vérhaza fővárosában épen úgy, mint magyar vi­dékein, minden lehetőt elkövetnek, hogy véreink ínségén lehe­tleg könyitsenek. * Gr. M­a­j­­­á­­­b Kálmán, a „Vezér“ volt szerkesztője, ki olvasóitól el sem búcsúzva költö­zött Bécsbe, ellene ott felmerült többrendbeli csalási feladás következtében a cs. k. országos tvszék rendelete folytán, vizsgálati fogságba vet­tetett f. hó 2 -én. A vizsgálattal Giuliani tör­vényszéki tanácsos bízatott meg (írja a „Wan­derer“.) * Széchenyi Ödön gróf — olvassuk a „Hon“-ban — mi­alatt az általa kezdemé­nyezett pesti tűzoltó-egylet nyolcz hónap óta még mindig nem tud nem tőle függő akadá­lyok miatt létrejönni, múlt szomba­­n éjjel a czeglédi vasúton valóságosan megkezdte tűz­oltói működését. Alberti és Irsa közt a tengely körüli farészek az erős dörzsölés folytán meg­­gyultak épen azon szekérnél, melyben a gróf ült. Észrevevé a bajt, azonnal kimászott az ab­lakon, s a kocsik tetején lévő kötél meghúzásá­val menet közben figyelmezteté a mozdonyveze­tőt a veszélyre. A kimászás természetesen élet­­veszélyes nehézségekkel járt ,s az utasok, kik körülbelül 1500-an voltak, köszönettel tartozt­ak a grófnak a veszély elhárításáért. *Forberger Sámuel, az eperjesi evang. kollégiumban a görög nyelv és irodalom jeles tanára közelebbről szülővárosában, Szepes Szom­batban elhunyt. * A kézdi-vásárhelyi lakosság — a mely pedig többnyire ref. hitü — önkényt, min­den felszólitás nélkül, megülé Szent-István ünnepét ; az egész város fényesen ki vala vilá­gítva, s a főtéren görögtűz fénye ömlött szét. — A piaczot nagy néptömeg özönlé el, és lelkesül­ve énekelte a „Szózat“-ot, és Kölcsey hymnu­szót. Ugyan ez ünnepet a tordai kath. templom­ban is megülték. * Az aradi kéjvonat, mely Szt. látván napján Pestre rendezteték, 303 ftot jövedelmezett, s eb­ből 101 ft a békési gazdasági egyletnek az ín­ség enyhitéséül adatott át, 80 az aradmegyei és 122 az aradvárosi segélybizottmánynak. * Az újpesti fürészmalmot a napokban árverés utján 15,000 ftért megvette a hitelintézet. * A kőbányai lakosság száma 2600, 1857- ben még csak 692 volt. * A Győrmegyében ismét kiütött keleti mar­havész miatt a folyó évi szeptember hó 7, 9 és 10-dikén tartandó országos vásár alkalmával Győr városa hatósága által a marhavásár betil­tatott és a vesztegzárlat elrendeltetett. — Felhívás.* *) A magyar orvosok és ter­­mészetvizsgálók I. évi September hava 18 óra Pestre hirdetett nagygyűlése érdekében a vá­lasztmány által, Dorner József tagtársai, azon feladattal tiszteltettünk meg, hogy a növénytani szakosztályban való részvételre gyűjts­ük össze hazánk növénytudósait. Ezen megbízatásomhoz képest szíves tisztelettel kérem fel hazai növény­tudósainkat, szíveskedjenek a kitűzött határna­pon e gyűlésen megjelenni, s a növénytani szak­ban valamely értekezéssel gazdagítani, hazánk­ban e különben is parlagon heverő tudomány­­szakot. G­ö­n­c­z­y Pál, szakosztályi megbízott. * Emich Gusztáv nyomdájából legközelebb két becses könyv került ki; az egyik Hun­­falvy János már több ízben felemlített jeles munkájának: „A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása X III-ik füzete, melylyel az első kötet befejeztetik. Tartalmát a Mátra és Tátra hegylánczolatok, a Poprád és Hernád-Tarcza közötti hegycsoporto­­zatok, és a Kárpátok északkeleti részének le­írása képezi. — A másik könyv: L­a­u­k­a Gusz­távnak „A régi jó világ“ czimü beszély­­gyüjteménye, melyet­­ ajánlunk a szépirodalom kedvelői figyelmébe. Ára a 252 lapnyi vastag kötetnek 1 forint. * Radnáról írják az „Arad“-nak . Egy em­berbaráti tényről értesíttettem e vidéken, me­lyet érintetlenül hagynom nem lehet. Ugyanis általán tudva van , miként a szomszéd Lippa­­város lakóinak egy része az alig múlt időszak alatt borzasztó tűzvész áldozatává lett. A hajlék­talan családapák, mindenüktől megfosztatva, két­ségbeejtő bizonytalanságnak néztek elé, s bárha az emberbaráti részvét és könyörület némileg enyhíté is a sanyarú állapotot, mindazonáltal a nyert segély a hajléktalan családoknak, tökéletes lelki megnyugvást nem nyújthatott. És e kínos állapot közepette jótékony szellemként jelenik meg egy emberbarát, kinek köny­örületessége a már kétségbeesőkre mentő vigaszul szolgált.­­ Ugyanis gróf Lázár Mór ur ő méltósága, kinek Lippán Biedermann testvér urakkal társaságban igen jó hírben álló fakereskedése van, tekintettel a hajléktalan szegény családok nyomorteljes helyzetére, az épületfákat az illetőknek két évre szolgáltatta ki azon könnyítő feltétellel, misze­rint a vevő az első évben a vitt fakészletérti tar­tozása után mi százalékot se fizetend, s csak a második évben fogja a 6% kamatot fizetni; — de ezenkívül a vevő a két év alatt tetszése sze­rinti részletfizetéseket is tehet, mely emberba­ráti tény keresztülvitele érdemében, a társulat­nak köztisztelet és becsülésben álló derék ügy­nöke, Wallender József ur, azonnal intézkedni nem késett. * Te­sm­ag községben Ipolyságh mellett f. hó 28-ban 40 ház leégett, a felhalmozott takarmány­nyal együtt. .* Azon kéjvonatról, mely Szent-István nap­ján érkezett Aradról, az „Arad“-ban a következő sorokat olvassuk : A folyó hó 19-én este 8 óra­kor innen elindult kéjvonat a programm szerint, éjfélutáni két órakor érkezett Czeglédre, s kü­­lönvonattal reggel 5 órakor már Pesten volt. A résztvevők száma az állomásoknál csatlakozók­kal együtt 280-ra rúgott. Szombaton este a nagy rész ismét elhagyta Pestet, s kettőnek kivételé­vel, kik közül az egyik tévedésből Körösnek ment, a másik a vonatról elkésett, vasárnap reg­gel visszaérkeztek Aradra. Egy szegény asz­szonyért, ki menetjegyét el­veszté, az aradiak adtak össze pénzt, hogy új jegyet vehessen ma­gának. Az utazók sajnálják, hogy Pesten létek alkalmával sem előadás, sem valamely hang­verseny a nemzeti színházban nem rendeztetett, melyet sokan legalább látni óhajtottak volna, s bizonyosan jó jövedelmet hoznak e nemzeti in­tézetünknek. A városi német színház régóta nem volt oly túltömött, mint ez alkalommal, szinte sokan mentek át a budai népszínházba. — Az aradi vállalkozók ezen első kísérleténél minden lehetőt megtettek az utasok kényelmére, s re­mélni lehet, hogy jövőre minden netáni akadályt el fognak tudni hárítani. * A nagy­váradi „Bihar" mely tagadhatlanul egyike legjobb vidéki lapjainknak , pártolás hiány miatt a megszűnés küszöbén áll. A szer­kesztő a legutóbbi számban kijelenti, hogy előfi­zetője csak 294 lévén, lapját nem leen­e, képes fenntartani, ha csak a fennállásra okvetlenül szükséges 450 előfizető egybe nem gyűl.­­ Nem hihetjük, hogy Nagy­várad, Bihar megye, és ál­talában a Tiszántúl lelkes fiai elbukni engednék ezen, mind irányára nézve helyes uton járó, mind összeállítására nézve dicséretes szorga­lommal szerkesztett, lapot, mely feladatát legjobban­ betölti vidéki lapjaink között. Eger két magyar lapot tart fenn ; Szegeden, Győrött, Debreczenben, Aradon, Unghvártt, Nagy-Kani­­zsán, Esztergomban, Szat­nmáron szintén állanak fenn magyar lapok, a lelkes Kolozsvárt nem is említvén s Szent-László városa hátra marad­na-e ? Reméljük, hogy nem sokára a b­i­z­t­o­s­i­­tott „Biharéról írhatunk. Költ Pesten, aug. 19-én 1863. *) Bérelnek a hazai lapok t. szerkesztői, e felhívást szíveskedjenek lapjaikba átvenni. A Napló­­rangán­távsürgőnyri Lemberg, aug. 31. Smo­­­ka kir. ta­nácsos, két hónap óta búskomorságba esvén, ma délelőtt nyakának elvágása ál­tal kísérlette meg az öngyilkosságot; azonban az orvosi segély gyorsan érkez­vén, felgyógyulását remélem lehet. Fr­an­kfur­t, aug. 31. Ma nem volt a fejedelmeknek ülése; egyedül előkészüle­­tek tétettek a zárszavazat iránti érteke­zésre és a holnap aláírandó jegyzőkönyvi szerkezetre vonatkozólag. — A congres­­sus bevégezte után azonnal újabb collec­­tív meghívást intézendnek a fejedelmek Poroszországhoz, a határozmányok köz­lése és ezekbe leendő beleegyezésre fel­hívás végett. A ministerek conferentiája valószínűleg Frankfurtban, közvetlenül a fejedelmek értekezletének bezárása után fog megtartatni. Igazítás: Vasárnapi számunk „Különféle“-i között gr. Nádasdy Lipótné e excja requieméről szóló tudósításba értelemzavaró sajtóhiba csúszott be, „tisztviselői“ szedetvén „tisztel­ő­i“ helyett, igy kérjük olvastatni. Nemzeti színház. Sept. 1-re van kitűzve : „Egy szegény ifjú története.“ Szinmü 6 felv. Budai népszínház. Sept. 1 re van kitűzve: „A bányarém.“ Eredeti szinmü 3 felvonásban. — Telegrafi tudósítás a bécsi b­ö­­­r . aug. 31-én. 5 % metalliques................... 76.90. Nemzeti kölcsön.................... 82.70. Bankrészvény........................ 795.­ Hitelintézet ............................... 193 40. Ezüst..........................................111 35. Londoni váltók..........................111.70. Arany ........ 5 32. K­ülföld. Lengyelországi események. A hivatalos „Dzietnik Powsczechni“ három harc­téri jelentést kős­öl. Egyik aug.25-én történt, mintegy 6 mfldnyire Varsótól a lublini országút­ban Pacznovka falunál. A felkelők vezére Zich­­linski és Jazikovszki voltak. Az orosz hivatalos jelentés szerint az előbbi csapatját szétverték az oroszok, utóbbiét az erdő felé nyomták, hol nyomban üldözik. Mint a boroszlói lapnak hitelesen írják Varsó­ból, e csata valóban így történt: Zielazna mel­lett az országúton az oroszok és lengyelek, mind­kettő váratlanul, egymásra bukkantak. Az oro­szok ereje 4 század gyalog, 4 század ulánus, két század kozák s egy vontcsövű ágyús üteg. A lengyelek ereje 1200 ember. Zichlinski nem akarván összeütközni, balra vonult el teljes rend­ben, a­nélk­ü, hogy az ellenség legkevésbé há­borította volna. Janikowski, kinek az első tüzet ki kellett állania, 34 ember veszteség után az er­dőbe vonult s a fegyverek elásása után embe­reit széjjelbocsátotta.­­ A visszavonulás ezen nemét a fölkelők gyakran nagy sikerrel alkal­mazták. Az oroszok is mintegy 20 embert vesz­tettek. Magától értetik, hogy ugyanazon fölkelők ismét összegyűlnek s újra megjelennek a csata­téren. Egy második hivatalos jelentés szerint az oroszok megsemmisítenek egy Czentkowski ve­zérlete alatti, 150 lovasból állott fölkelő csapa­tot. „84 lázadót vágtak le,“ mond a jelentés, az oroszok közt egy halott és két sebesült van. — A dolog kétségkívül úgy áll, hogy az oroszok 84 foglyot legyilkoltak. A harmadik tetemes összeütközés Chelmnél, a Viepr folyó mellett történt. A fölkelőket Kruk vezérelte. Az oroszoknak 14 század gyalogsá­guk és 6 ágyújuk vett részt a csatában. A fölke­lő csapat, mind a hivatalos jelentés, teljesen megsemmisíttetett; a vezér elesett — 634 fölkelő fogolylyá lett. Azonban a nemzeti kormányhoz is érkezett jelentés eme csatáról, mely szerint csak­ugyan 350 ember lett képtelenné a harctra, de a jelentés mit sem tud K r u­k vagy valamelyik nevezetesebb vezető elestér­ől. Hogy az oroszok itt oly nagy haderőt gyűjtöttek össze, onnan ma­gyarázható, mivel minden áron boszút akartak állani Kruk vezérnek minap nyert győzedelmé­­ért, innen van az is, hogy orosz hivatalos jelen­tésben okvetetlenül tökéletesen meg kellett sem­misülnie a fölkelő csapatnak. A nemzeti kormány hadügyi osztálya most adta ki az első napi parancsot a fölkelő csapa­tokhoz — írják Varsóból 27-ről. — Ebben ren­deltetik, hogy az újonnan kinevezendő tisztek azonnal siessenek állomásaikra. Dicsérettel so­roljanak elő az eddigi harcrokban magukat kitün­tetett fölkelők. C a­b­­­e­r tulajdon kérelmére el­­bocsáttatik. Következik aztán a kinevezések egész hosszú lajstroma minden tisztségi fokra, mi arra mutat, hogy a fölkelő sereg tetemesen szaporodik, s mind több vezérre van szükség. Kruk dandártábornokká neveztetett ki. — 28-ikán reggel Varsóba érkezett utasok beszélik, hogy Pulavi városát az oroszok lövöl­dözni kezdték. — Sa’ángon hirek érkeznek a német orosz íj f r r á­jókból, Liefl­ndból és Kurlandból. Egy­­ Pia álla*i, aug. 24 ikén kelt levél szerint föl­­j­ kelő csapar­tok kezdtek működni több helyen, melyek éjszakánkint az erdőkből előrontván egyes helységeket szállanak meg. Az orosz kor­mánynak a tájakon igen kevés katonasága állo­másoz. Több helyen összecsapásra került a do­log a lengyel fölkelők és a (német) polgári őr­ség közt, kik a fölkelőket visszaszorítják. A mi­­taui polgárőrség egy ily alkalommal 42 felkelőt fogott el, kiket kötözve kitért be a városba. A fentebbi számban 6 pap is volt, kik hasonlókép kötözve kisértettek be. Franc­iaország. A lengyel kérdés ügyének lassúságából né­melyek annak teljes, vagyis olyan megakadását vélték, mely az íróasztalok mellől a táborokba szállíthatja a megoldási munkát; e miatt a múlt heti párisi börzét meglepte a szokásos panique. Beszélik, hogy Montebello herczeg visszahi­­vatik, hogy D r­o­u y­n­ur helyét másnak engedi. Másnap szelídült már a levegő, s a követ vissza­­hivatása oda módosult, hogy csak felváltatni fog, még pedig M­o­r­a­y herczeg által; ebben is lenne valami jelentőség, azonban senki se akar hiteles­sége mellett kezeskedni, s a külügyminiszter el­bocsátásáról keletkezett hír végkép elnémult. E fordulat felbátorította kissé a pénzvilágot, s ko­rábbi elevensége visszajött. A császár aug. 27-re miniszteri értekezletet rendelt, melyben az i­letékes méltóságokon kí­vül résztveendettek még Francziaország marsal­jai, és edmiráljai is a császár személyes elnök­sége alatt. — Természetes, hogy e rendkívüli tanácskozmánytól is rendkívüli dolgokat vártak. Az „Indep.“ azonban jelenti, hogy megtartása két nappal későbbre halasztatott, s nem hihető, hogy abban a katonai tekintélyek csakugyan részt vegyenek. A „Moniteur“ egy távirati értesítést közöl Mexicoból. Eszerint Juarez még Potosiban van, és pedig 15 ezer főnyi csapat élén. Ellene B­a­z­a­­­n tábornok indí­tatott egy hadosztál­lyal. A nép közt szaporodik azon aláírók száma, kik a frenézia császárnak megköszönik a beavat­kozást, s kérik további megemlékezését. Úgy látszik, hogy a tartományokban a notable­ok császár választása nem talál általános rokon­­szenvre, sok hely­ütt franczia herczeget kívánnak császárnak. — London, aug. 30. Azon jelentésre vo­natkozólag, hogy a washingtoni kormány Rous­­ses Point mellett a Chatrphinnál (nem messze Montre­altól) egy erődöt 500 s arzenált 10,000 főnyi helyőrséggel rendelt állíttatni, a „Times“ azt tanácsolja, hogy Anglia tegyen előkészülete­ket Canadának netafáni megtám­adtatása eseté­­ben a tartomány megvédésére. — Koppenhága, aug. 28. A „Béri. Tid.“ jelenti: Beállott körülmények okozták, hogy György király rövid távollét után ide visszatért. A végleges elutazás sept. végén fog megtörtén­hetni.­­ Továbbá ugyanazon lap mondja, hogy Anglia a némettengeri kikötőknek Dánia általi eshetőleges ostromzarlása ellen nem tett kifo­gást. Az országgyűlés valószínüleg sept. 21-én, s az országtanács 28-án fog egybehivatni. — Kopp­enhága, aug. 30. A „Berling­ke Tidende“ szerint gr. Manderströmnek tegnap itt Hall svéd követtel értekezlete volt. A múlt ked­den találkozott gr. Manderström Ham­iltonnal Malmöban. — Bukarest, aug. 29. Dimitru Viorianu, a visszalépett Barbu Bellio helyébe igazságügyi miniszterré neveztetett ki. A külügyér, Jean Ghika tábornok, szintén leköszönt, távozóját Van Larnen, külügyminiszteri osztályfőnök fogja vezetni. — U­p York, aug. 20. Lee tábornok 150,000 emberrel Madison Courthouse és Frederiksburg közt áll; azt hírlik, hogy Meade tábornok s Washington közé a­kar férkőzni. Charleston, hova Meede seregének egy része ment, 14-ke óta lövetik. Új-Yorkban az ujonczozás nyugodtan foly. — Mexikó, jul. 22. Az idegen követek nem akarják Juarezt Potosiba követni. Felelős szerkesztő Báró: Kemény Zuignsond * Távirati jelentések. — Frankfurt, aug 30. (7 óra 30 p. este.) A „Congressbericht“ megerősíti a directorium megállapítását, továbbá azt, hogy császár ő Fel­sége tegnap előterjesztést tett a végzést illetőiig, mire jelentéstétel végett választmány alakíttatott, melynek tagjaivá megválasztották : a szász ki­rály, a badeni és mecklenburg schwerini nagy­­herczegek, a hesseni választófejedelem, a braun­­schweigi és kieburgi herczegek, s Hamburg sza­­bad város képviselője. Tegnap este a legtöbb fejedelem a császárnál volt tanácskozáson 10 és fél óráig. Ab „Europe“ írja : A congressus munkálatai­nak előmozdítására vonatkozó ismeretes „Pro memoria“ kellemetlenségeket keltett, melyeket a szász király közbenjárván, elhárított. Császár ö­felsége erre a legkészsége­sebben beleegyezett a részletes vitába. Az egész mű revisioja és meg­állapitása holnap kezdődik. Ma élénk részletes értekezletek voltak. Oszkár svéd herczeg ide érkezett, s a császár által fogadtatott. Egy ideig Nauheimban fog tar­tózkodni. — Frankfurt, aug. 30. A „Congres-Be­­richt“ mai száma a tegnapelőtti fejedelmi érte­kezletről ezeket írja : Az alkudozások főtárgyát a 23-ik fejezet utol­só alin­eája képezte, mely mellett a császár élén­ken felszóllalt, mivel kevésbé van szó arról, hogy a mediatizált főnemességi­ek befoly­ás en­gedtessék, mint inkább arról, hogy az egyenrang elismerésének jele fejeztessék ki. Továbbá, a 28-ik czikkely Würtemberg indítványára oda módosíttatott, hogy a svábföldi főrendek kártala­nítási igényei a szövetségi törvényszék illetékes­sége alól vétessenek ki. Szombaton volt vége a tulajdonképeni tárgyalásoknak. A jövő hét első napjaiban a jegyzőkönyv megállapítása fog esz­közöltetni. A „Congressbe k­eht“ továbbá jó kút­főből azt constatálja, hogy Baden Baden eddig a reformactóval szemben határozottan negatíve viselte magát. A „Südd. Zig“ tudni akarja, hogy Rechberg gróf e hó 28-ikan egy körjegy­zéket bocsátott ki, melyben a reformtervezetnek en-bloc elfogadá­sát ajánlja. — Frankfurt, aug. 28. A „Südd. Zig“ értesül, hogy holnap estére Berlinben porosz részről a német szövetségrefo­rm kérdésében egy ellenjavaslatot várnak. — F r­a­n­k­fu­r­t, aug. 29. A mai „Europe“ írja : Ma volt az utolsó tárgyalási ülés, hétfőn pedig zárülés lesz, melyen a császár zárbeszédet fog tartani, mely a politikai manifestum egy ne­mét tartalmazandja. A császár Viktória király­nővel valószínüleg sept. 3-án fog találkozni. — Frankfurt, aug. 29. Ma a részletes tár­gyalás a fejedelmi gyűlés által fenntartatott pon­tok fölött, befejeztetett. A hat tagú directóriumra vonatkozó javaslat elfogadtatott. A többi elha­lasztott pártok fölött is kiegyeztek. Az értekezlet ezúttal délelőtti 11-től délutáni 3-ig tartott. A császár asztalához ma a hesseni választó fejedelem, a braunschweigi herczeg s lichtensteini fejedelem voltak meghiva. — Fr­a­n­k­f­ur­t, súg. 29. A fejedelmi érte­kezlet számára fentartott pontok iránti részletes viták ma bejeleztették. A hat­ szavazatu directo­rium elfogadtatott; a többi pontok iránt is re­ményük, hogy egyetértésre jutsndunk. — Karlsruhe, aug. 30. A mai „Karlsru­her Zig“ irja: Már most kétségtelenül tudva van, hogy azon nézetek, melyek felé a német uralk­od­ók többsége hajlik s melyek befejezésül collectiv kinyomatot fognak nyerni, sokkal in­kább eltérnek a badeni nagy­herczeg elveitől, semminthogy ez beleegyezését kifejezhetné. Azonban a nézeteltérés nem zárja ki azt, hogy a badeni kormány a bekövetkezendő miniszteri értekezleteken részt vegyen. — Berlin, aug. 29. A „Kreuz Zig“ arról értesül, hogy Lajos Victor főherczeg a porosz Skvío -asrendet kapta. El s­­ fi posta. Pest, aug. 31. — London, aug. 28. Frankfurtból írják a „Ti­­mesnek“, hogy Chrendon lord megtette a szük­séges előkészületeket az angol királynő és osz­trák császár találkozására. Ugyanazon tudósítás szerint Clarendon egy emlékirattal is foglalk­­­kozik, mely a német kérdésre vonatkozik. A „Daily News“ levelezője írja Párisból : ha­tározottan erősítik felüttem, hogy Dayton úr, az az amerikai követ, az utoló postával azon uta­sítást vette kormányától, miszerint a Mexikó­ban alapítandó monarchia ellen protestáljon. Gróf Pepofiról beszélik, hogy azon munkál­kodik, miszerint Orosz- és Francziaországot egy­­máshoz­ közelebb hozza, s hogy ez irány­ban lé­péseket tenni, egyenesen magétól a francziák császárától kapott volna bátorítást. Hanem Oroszország úgy látszik mindenest, előtt a len­gyelekkel akar­­­észen­ lenni, a mivel a fegyver nem mutatkozik eléggé czélszerű eszköznek, most egy újhoz folyamodnának s engedményeket akarnak adni Lengyelországnak. Hogy azonban végre is létre jön a Francaiaországgal­ egyetér­tés,­ a fölött alig lehet kételkedni, s Angolország és Ausztria nagatanása mellett nem is csodál­hatni. Gorcsakoff lgy közelebb Girardin Emil nejéhez levelet intézett, melyben igen hizelgő­­leg nyilatkozik férjének orosz szellemű politi­­k­­áról. — A „Sonntags-Zeitung“ Írják: Az orosz kormány Czartoryszkinak egy Londonban kelt levelét fogta el Varsóban. E levél egy Varsó szomszédságában levő falu katholikus papjához volt intézve, kit a rendőrség azonnal elfogatott. A pap, kinek neve Dodiczki, tagadta, hogy vala­mi része volna a fölkelésben s csakugyan arczá­­ról és egész külsejéről ítélve alig lehetett róla hinni, hogy a nemzeti kormány fontos szerepet bízott volna rá. A nála történt hármolozás is merőben e­redm­énytelen volt. „Azonban a ren­dőrség bejelentette sok adat bizonyítá, hogy a nemzeti kormány ügyeibe be van adatva, sőt hogy abban fontos szerepet játszik. Azonban a legiszonyúbb fenyegetésekre sem vallott semmit. Végre midőn a kivallás fejében gazdag papi ál­lomást ígértek neki, arcza egészen földerült s megesküdött a keresztre, hogy vallani fog, csak­hogy előbb bocsássanak hozzá egy gyóntató lel­készt, kinek meggyónjon, s ki felmentse őt a nemzeti kormánynak tett esküje alól. A gyónta­tó megérkezett s Dodiczkival külön szobába vonult. Egy idő múlva rájok nyitván az ajtót, Dodiczkit halva találták, a gyóntatót, ki erős mérget vett be, végvonaglásaiban. — Dodiczki együgyű arczából ítélve, senki sem tett volna fel róla annyi tehetséget, hogy a nemzeti kormány egyik főbiztosa lehetne. A gyóntató atyát is az orosz kormány egyik legnagyobb hívének gon­dolták mindaddig. A két halottat egész csendes­séggel magában a várban temették el. — Varsóból ]írják 26-ikán a „Schles­ Zig“­­nak . A nemzeti kormány ítélete nyomán foly­vást tartanak a halálos végrehajtások. Ma délben egy Krajewski nevű embert szúrtak keresz­tül egy­­ csukrászboltban. A késszúrás halálos volt. Krajewski a titkos rendőrségnek tett szol­gálatokat a nemzeti kormány többszöri megin­­tései deczára. A­mit a nemzeti kormány a város utc­áin tétet, azt gyakorolja az orosz kormány benn a várban, hol lövet, akasztat — szóval itt teljes törvénytelen állapot van. — Párisból írják aug. 28-ról, az „Indépendan­­ce“-nak . Azon miniszteri tanácsnak, mely ma a császár elnöklete alatt tartatik, rendkívüli fon­tosságot tulajdonitnak, s különböző hírek szár­nyalnak felőle. Mondják, hogy a titkos tanács tagjai is részt vesznek benne, de ennek oly ke­vés alapja lehet, mint a­ tegnapi hirnek, mely szerint a tábornokok és admirálok is hivatalosak lesznek­ a tanácskozmányra.­­ Várják, hogy a tanács megtartása után azonnal meg fog küldetni a „Moniteur“-ben leendő kiadás végett Drcuyn de Lhuys urnak Gorcsakoff herczeghez inté­zett sürgönyet. Egyszersmind me­g fog kül­detni f­rancziaország diplomatiai ügynökei­hez, s hozzá lesz mellékelve egy körsürgöny, melyben a franczia kormány előadandja a hely­zetet s kifejtendi ez ügyben szándékát. — A mi Oroszország válaszát illeti, úgy vétik, engesz­telő szellemben fog szólani, s folyvást beszélik, hogy a czár mind Orosz- mind Lengyelország ré­sére alkotmánytervet fog kihirdetni. Beszélik azt is, hogy­ egy orosz államférfi, ki kiváló szere­pet vitt az 1858-iki congressusban, teljhatalom­mal felruházva érkezett Páriába, hogy ez ügyre nézve a Tuileriák cabinetjével egyetértést léte­sítsen. Azonban e hír hitelesítést vár.

Next