Pesti Napló, 1863. szeptember (14. évfolyam, 4063-4091. szám)
1863-09-15 / 4074. szám
lék, üilék és szövőszékei, feörülök, tülök, gyaluk és aprító készületek, tojásböltösekrények, tömőgépek és egyebek. V. A kiállítandó tárgyak folyó évi oct. 6 ig legkésőbben a rendező bizottmánynál — a köztelken— bejelentendő, hogy a bejelentett tárgyakhoz alkalmazkodva, a kiállítói helyiségek czélszerűen előkészíttessenek, és a tárlat lajstroma annak idejében szerkesztethessék. A bejelentésben megnevezendő: a) A kiállító neve, és illetőleg honnét fog a kiállítmány küldetni. b) A kiállítmány leírása: szám — darab — illetőleg súly szerint, az állatoknak faja, életkora és ivara is megnevezendő. c) Kijelentendő : ha vajjon eladó e a kiállítmány ? ha igen, határozott éra, ha nem, mi töténjék azzal a kiállítás után. d) A kiállításra beküldött, s eladásra szánt tárgyak, ha a kiállítás tartama alatt el nem adathattak, a kiállítás bezárásakor árverelés útján fognak eladatni. Megjegyzendő, hogy az eladott tárgyak után a vételi ár, miután abból 10% a kiállítás költségei fedezésére levonatott, a kiállító tulajdonosnak adatik át. A megvett tárgyak azonban csak a kiállítás bezárása után szolgáltatnak ki a vevő tulajdonosoknál. VI. Az előre bejelentett kiállítandó tárgyak, a sütemények, üde növények és állatok kivételével, October 6-án, az utóbbiak azonban a kiállítást megelőző napon, azaz October 11-én küldendők be a kiállításra ily czím alatt . A kiállítást rendező bizottmánynak. A köztelken. VII. A kiállitmányok elrendezése és különösen az állatok napi tartása a kiállítást rendező bizottmányt illeti. VIII. A kiállitmányok bírálására szakértő bizottmány lesz kinevezve. IX. A kiállítás érdekessége tekintetéből becsesebb tárgyak kisorsolása rendeztetik, akként, hogy az egyesület részére ajándékozott tárgyak naponként ki fognak sorsoltatni. X. A kiállítás a közönség számára 10 kr belépti díj mellett nyitva áll. Egy sorsjegy ára szintén 10 kr. A választmány intézkedni fog, hogy a kiállítás napjain társas kocsik által történhessék a közlekedés. A kiállítási bizottmány tagjai : Hollán Ernőné, Braun Alajosné alelnöknek, Simigh Istvánné, Konkoly Ferenczné, Polgár Zsigáné szül. báró Rudnyánszky, Liszi Istvánné, Grün Jánosné, Kralovánszky Istvánné, Vidacs Jánosné. A kiállítás berendezésével Simigh Istvánné és Konkoly Ferenczné. A kiállítási pénztár kezelésével Hollán Ernőné, Braun Alajosné és Polgár Zsigáné, szül. báró Rudnyánszky, bízattak meg. Kelt Pesten május hó 6 án 1863. Gr. Zichy Pál Ferenczné tz. Kornizs Anna pártfogónő. Domjanich Jánosné, elnökné. Sztupa György, jegyző. Bizottmányi tagok: Hollán Ernőné, Braun Alajosné, Simigh Istvánné, Konkoly Ferenczné, Polgár Zsigáné, Liszi Istvánné, Grün Jánosné, Kralovánszky Istvánné, Vidacs Jánosné. Nemzeti színház. Sept. 1- re van kitűzve : „Az elizondói leány.“ Víg Opera 1 felv. írták Betty és Moinaux. Fordította Csepregi. Zenéjét szerzette Offenbach. Ezt követi: „Fortunio dala.“ Víg opera 1 felv. írták Crémieux és Halevy. Fordította Csepregi. Zenéjét szerzette Offenbach. Budai népszínház. Sept. 1- re van kitűzve : „Dunanan apó és fia utazása.“ Vig operette 3 felvonásban. — Telegrafi tudósítás a bécsiből 151 sept. 14-én. 5 % metalliquea ...... 77.20. Nemzeti kölcsön...............................83 15. 1860-ki sorsjegyek..................... 100.20. Bankrészvény................................ 798 — Hitelintézet ............................... 192.70. Ezüst..................................................111. — Londoni váltók . ...... 111.25. Arany ... 532. A „P-Napló” magántársürgönyei. Frankfurt, sept. 14. A mai „Europe“ írja, miszerint formaszerinti dán-svéd szövetség nem jött ugyan létre , azonban bizonyos eshetőségekre nézve megegyezés létesíttetett, Svédország déli részében leendő hadtest felállítás iránt. Miután a Svéd kormány értesítve van a közvetlenül közelálló szövetségi végrehajtásról, Svédországnak Koppenhágával átellenben fekvő részében 18—20,000 ember fog öszpontosittatni azon esetre, hogy ha Holstein csakugyan megszállatnék, ezen öszpontositott sereg a tengerszorost átlépje. Bécs, sept. 14. A „Gen. Corr.“ írja, miszerint az orosz válaszszal e futár tegnap Bécsbe megérkezett; a válasz ma fog átadatni Rechberg grófnak. Külföld: Az orosz félhivatalos nyilatkozat. A telegráf már nehány nappal ezelőtt jelenté, hogy az orosz kormány lapjai meghazudtolják a francaia sajtó által terjesztett ama hireket, melyek egy Lengyelországnak adandó alkotmányról, s ezzel kapcsolatban egy orosz-franczia-porosz szövetségről szólanak. A fő hivatalos orosz lap a lengyel kérdést tárgyazó nyilatkozattal kapcsolatban közli a német kérdést illető nézeteit is. A szóban forgó orosz nyilatkozat itt következik: „Egyszerű és többször kiemeltük már némely sajtóközlönyök azon e járását, melylyel a közvéleményt csak csalódásokat okozó utakra vezetik, így azon időben, mikor a három udvar másod ízben kat de jegyzéket a lengyel kérdésben Sz. Pétervárra, azon hírt terjesztették, mintha az orosz kormány az általuk tett javaslatokat elfogadná igen csekély módosításokkal, így oly reményeket jogosítanak föl, melyek a valódi tényállással arányban nem állottak, s midőn a valóság kitűnt, az abból származott csalódást épen azok hányászták ki ellenséges értelmben, kik előkészítették. Kötelességünknek tartottuk akkor óvatosságra inteni olvasóinkat ilyen első- Lengyelországi események. Varsóból 11-éig terjedő hírek érkeztek. Még mindaddig nem léptették életbe a város híresztelt elhárulását. A hivatalos lap, melyre 10 ikén oly kiváncsi volt a közönség, oly jámbor tartalmú volt, mintha a legnagyobb béke uralkodnék, csak a rendőri lap közöl egy sajátságos rendeletet, mely ebből áll :A város minden kapuját zárva kell tartani nappal is. Minden háznál tartsanak kapust a tulajdonosok, ki józan és okos ember legyen, s csak csengetésre nyisson kaput. E parancs megszegői haditörvényszék elé állíttatnak. Hét nap múlva életbe lép e rendelet. E rendelet, mint Varsóból írják, kivihetelen. A városban nagyon oly kevés ház van, melynek csekély számú lakosai volnának. A házak legnagyobb része sok család befogadására készült, s több van, melyben száz és száznál több család szállásol. Ilyeneknél ki és bejárók ellenőrzése lehetetlenség. Azt is megtiltja a rendőrség, hogy a házmesterek valami egyébre használtassanak, mint kapunyitásra, mivel azonban itt a kapusság ismeretlen hivatal, honnan kapnak oly hirtelen a háziurak kétezer józan, okos és fedhetlen életű kapust. Az orosz kormány még mindig azon tévedésben él, hogy csupán rendőri szabályokkal képes elnyomni a lengyel fölkelést, holott csupán politikai eszközök segítenének a bajon. Az orosz kormány minden rendőri parancsát a nemzeti kormány llenparancsokkal tudja kijátszani, ami csak annál bonyolultabbá teszi a helyzetet, s ez kényszeríti a varsói oroz kormányt, hogy képtelennél képtelenebb rendszabályokhoz folyamodjék, melyek egyike a fentebbi is. 18- án a varsói mulatókertben 9 békés polgár, többek közt egy könyvkötős kereskedők sétalovaglóira mentek egy csoportban. Egy orsz őrnagynak ez ne tetszett, és elfogatta valamennyit. A könyvkötőt, mivel ellenvetéseket ten, mint ellenszegülőt a katonai parancsnoksághoz, a többit csak a városházához kisérték be. Azzal vádják őlet, hogy a lengyel nemzeti zsandármsághoz tartoznak. A jelentett lemondásokat most azó módosítással közüik, hogy a megnevezettek közül csak Ostrowski belügyminiszter és Potocki állami effrendarius adák be lemondásukat; ellenben Wielopolsski Zsigmond és En■ noch három hónapi s abadságidőt nyertek. — Emez urakat muszka tábornokok helyettesítik. — A varsói bájaknak katonai és rendőri czélokra való kiüresités egyre tart. 9 dikén is két nagy házból kellett kiköltöznie minden lakónak, holott csak aznap reggel kapták rá a parancsot. — A „Czar“-nak írjál Varsóból : Az orosz kormány nemsokára el akarja kezdeni a prágai külvárosban tervezett erődítések építésén Miután sikeretlen volt a házak lerontására hirdetett minden árlejtés, most katonákat akarnak a munkára alkalmazni, mely czélra 16,000 lengyel forint utalványoztatok Egy közkatona 2, egy altiszt 3 forintot és 10 garast kap napszámban. Közelebbről számos embert fogtak be munkátlanságért. Fogtak el szolgálókat is amiatt, hogy este lámpa nélkül jártak az utczán s csak nehány nap múlvarésztették el. 4 dikén éjjel két posta hivatalnokot fogtak el, s kisértek a várba. — Ugyanazon éjjel megmotoztak egy templomot. Feyvert kerestek, de csak 6 bort találtak, melyből a motozók leitták magukat. — A „Czas“ lembergi levelezője ije sept. 9. Ide szomorú hirek érkeztek a forradalmi csatatérről. 6-án Lelevel osztálya megveretett; vitéz, bajtársai szeretetét brit vezérök elesett, mi elbátortalanító katonáit. Az oroszok sok felkelőt fogtak el s zsákmányul estek a hadiszerek egy részét. Lelevelen kívül elesett Vasza táborkar főnöke, Bob a lovas kapitány s más lengyel tisztek. A csapattól elszakadt egyik osztály Lublin felé vonult. — Taczanovszkinak, mint Varsóból írják, csak gyalog csapatját vertek szét a minap. Maga a lovas részszel megmenekült, s ismét a kalisi kerületben van. Az orosz „Invalid“ elenség létére is ily igazságot szolgáltat a lengyeleknek: „A lengyel nők a fölkelőket, kivált a házi tűzhelynél való elrejtésben segítik. A családi körben ők lelkeítik a férfiakat; gyermekeik, férjeik, jegyeseik harcziasságát élesztik. Álmatlan éjeket töltenek azon ágyak mellett, melyekben általuk másként nem, mint önfeláldozásukról és a haza szent ügyének tett szolgálatban kapott másikra nézve. Ugyanazon kötelességet teljesítjük ma, midőn hasonló hírek ellen óva intjük a közönséget. A külföldi sajtó korlátlan (á perte de vue) conjecturákra adta magát az orosz kormánynak a lengyel és német kérdésben való szándékaira nézve (disposition). Gyökeres reformokat emlegetnek, melyek Lengyelországba s az orosz birodalomba azonnal behozatnának; új szövetségekről beszélnek, melyek a német kérdés alapján köttetnének. Az ebből vont közétkeztetések ép oly hamisak, mint az állítmányok. A sz.pétervári kabinet által Orosz o rszá g átalános érzelmeivel összhangban álló magatartása a lengyel kérdésben teljesen világos, és semmi sem mutat arra, mintha el akarna tőle térni. Az uralkodónak lengyel alatt vali iránti érelme sem változott. De ő Felsége az ő javaik iránti gondoskodásában kijelenté, hogy a materialis rend helyreállítását tekinti első kötelességnek. A múlt két év tapasztalása eléggé bebizonyító, hogy semmi szilárdat nem lehet építeni egy anarchikus szenvedély aláásott földön. Ami a diplomatiai kérdést illeti, a császári kormány folyvást azon határozatában marad, hogy betöltse nemzetközi kötelességeit, de egyszersmind fenntartsa Oroszország jogait a szerződések határai közt. A német ügyekre vonatkozólag az orosz kormány azon érdekeltséggel kíséri őket, melyet megérdemelnek, de egyszersmind azon jóindulatú tartózkodással, mely hagyományain és érdekein alapul. Oroszország csak óhajtja (n’ague des voeux l faire) Németországnak a jogon és minden német állam érdekén épülő egységét és hatalmát. És oly kevéssé tartja szükségesnek aggódni az ebből netán származható veszélyek miatt, mint amily kevéssé kell Németországnak oltalmazkodnia az Oroszországnak részéről jöhető veszélyektől. — így a forgalomba hozott híreknek nincs semmi alapjuk. Vagy a legnagyobb könnyelműség vagy a kiszámított részakarat szüleményei. Minden esetben csak félrevezethetik a közvéleményt, s nézetünk szerint nem kötelessége a publicistának, hogy tévedéseket terjeszszen bizonyos politikai fogások szolgálatában, hanem hogy az igazságot nyomozza és védelmezz.A sebeikről ismert férfiak nyögnek és haldokolnak. Női bájaik minden varázsát, egész kitartó ragaszkodásukat, kimeríthetlen hazaszeretetüket oly tettekre áldozzák, melyek hősi önfelálízásuk bizonyítványai. Jó vagy rész időben hosszú órákat töltenek a fogházak udvarán, várva az engedélyt a foglyok meglátogathatására. Valahol egy hazafi, akár csatában, akár rendőrség által bajba kerül, a lengyel nők elsők a vigasztalás és segélynyújtásban. Tevékeny és bátor okossággal prosult természetes tapintatuk őket a felkelés fontos segédeivé teszi. Fennhangon kimondhatjuk, hogy ösztönzéseik és hozzájárulásuk nélkül a mozgalom nem tart vala ennyi ideig. „A nők a felkelők legmerészebb és ügyesebb kémei, ők a legbiztosabb posták fontos tudósítások küldésében. A nemzeti kormány a legnehezebb küldetéseket rájuk bizza, és soha sem volt oka megbánnia. Találékony eszék válságos perezekben a legleleményesebb combinatiokat teremti, melyeket aztán a férfiak szilárd és erős keze gyakorlatban alkalmaz Minden ügyben és mindig a lengyel nők és a papok kezét találjuk. Oly erő ez, melyet számba kell vennünk.“ Angolország. Mialatt az angol sajtó egy nagy része ritka egyértelműségge szórja nyilait a porosz kormány ellen, a „Morning Post“ állhatatosan viszszatér a lengyel ügyre s legközelebb is oly czikket közöl a lengyel ügyről, mely miniszteriális sugallatra látszik mutatni, s mint ilyen megérdemli, hogy ismertessük. „Mialatt — mondja a „M. Post“ — a ráadás hullámai látszólag nőnek ez orosz birodalom belső tartományaiban, a lengyel kérdés lassankint megszűnik Európa előtt úgy tűnni fel, mint diplomatiai vagy nemzetközi kérdés. Nagy változás állott elő azon forradalmi mozgalom jellemében és horderejében, melyet nyolc hónap óta az orosz czár szláv alattvalói közt nagy figyelemmel kísérünk. Lehet, hogy az orosz birodalmat nagyobb veszélyek fenyegetik mint akkor, midőn az csak a lengyel királyságra szorítkozott, de azok combinatiók, melyek az orosz czár birodalmának ezen részére nézve hihetőleg el fognak fogadtatni, a lengyel forradalmat inkább orosz, mint európai kérdéssé teszik. Európának tulajdonkép nincsen joga bepillantani az orosz birodalom belsejébe. Beavatkozási joga, mely az 1815 -i szerződéseken alapszik, csakis Lengyelországra szorítkozott, s okunk van remélem, hogy az angol kormány ép úgy mint a franczia ki lesznek elégítve, ha a lengyeleknek solid engedmények adatnak. Oroszországra nézve parancsoló szükség volt lerázni nyakáról az európai kérdés természetével bíró lengyel kérdést. Ellen ismerve, hogy egy bizonyos mértékben a legszigorúbb politika a mérsékletben áll s hogy a jelenre nézve legalább sokkal tanácsosabb lenne befejezni a nemzetközi vitát, semmint engedni, hogy a kül- és belkérdések veszélyes arányokat öltsenek. Az orosz kormány azon kérdéssel állott szemben : minő feltételek mellett lehetne az európai beavatkozás folytonos veszélyétől menekülni s egyszersmind a lengyelek ellenszenvét is lefegyverezni. Ennek folytán határozta el magát Oroszország, hogy visszatér az 1815-ki alkotmányos rendszerhez. „ Azt hiszszük,hogy a lengyel ügy iránt oly nagy rokonszenvet viseltető Francziaország meg lesz elégedve, ha látja, hogy Oroszország szán kormányformához tér vissza, mely az 1815-ki szerződések által biztositatott, s a mely a beavatkozási jognak alapul is szolgált. Ezen alkotmány perroválás alkalmas arra, hogy fékezze azon törekvést, mely a czár többi államában forradalmi kitörésekre ingerel. Ezen kérdés azonban már municipális és nem nemzetközi jellegű. Oroszország alkalmazkodása a mi általunk tett feltételes szelleméhez véget fog vetni a lengyel kérdésnek, vagy legalább hat hónapja el fogja azt napolni. „Minthogy azonban az orosz kormány belső viszályokkal áll semben, szükséges reá nézve, hogy a lengyeleket kielégítse s figyelemmel viseltessék az 1815-ki szerződéseket aláírt hatalmak kívántai iránt. „Lengyelország mint a birodalom alkotó része, nem igen mozdítá elő Oroszország biztosságát, befolyását sőt a veszélyeket növelő Oroszország nem sokat áldozna nagyra vágyásából, ha beleegyezek abba, hogy a lengyel királyi korona más ne az orosz czár fején ragyogjon. Ez inkább becsületére álnék Oroszországnak, mint a lengyelek folyvást tartó zavargása, melyet úgy sem bír elnyomni. „Itt igen sok függ a választandó fejedelem egyéniségétől. A Leuchtenberg herczeg, kit az orosz kormány nemrég Görögország trónjára ajánlott, higgadtsága s kitűnő értelmessége által feltűnő fiatal ember, ki a lengyelek közt nagy népszerűségre tehetne szert, s rokonsága az uralodó orosz családdal remélhetővé teszi, hogy a külföldi politikában számolhatna reá Oroszország. Azt hiszszük, hogy nem lehetlen, miszerint a lengyel forradalomnak úgy fognak véget vetni, hogy az előbb említett herczegnek nyújtják a lengyel koronát s ez esetben a fennforgó nehézségek szabadelvű alapon és békés után lesznek megoldva. “ Az angol királynő f. hó 9-én érkezett vissza németországi tartózkodásából Londonba. A város fényesen ki volt világítva. Francaiaország. A sept. 10-ki párisi esti lapok jelentették, hogy a három hatalom közelebbi viszonválaszára az orosz felelet, mely sept. 8-án indíttatott el Sz. Pétervárról, megérkezett Páriába ; jelentik azt is, hogy most már igen valószínű, hogy már a másnap megjelenő londoni lapok özölni fogják Russel gróf külön jegyzékét, valamint a bécsiek megismerték Rechberg gróf hasonirányu okmányát; ha e két diplomatiai okirat egyszer közzé lesz téve, remélhető, hogy a franczia közönség is részesítetni fog D r o u y n ur sokat emlegetett jegyzékének tartalmával, és így Európa hármas adatból győződhek meg arról, hogy a diplomatia az orosz makacssággal szemben képtelen a lengyel kérdést megoldáshoz vezetni, s hogy a kormányok mai elszigeteltségét tekintve, kilátás van rá, hogy ezen ügy a közelgő téli idénynyel hosszú szünetelésnek néz elébe, s csak is a lengyelek kétségbeesett elfeszítései és áldozatainak lehet tulajdonítani, ha az a jövő év tavaszát mai életelevenségében megérvén, tán akkor a kormányok részéről is erélyesebb támogatásra számíthat, mint a minővel találkozhatott ez év folytán. Ilyen kilátások épen nem oly természetiek, melyek a napisajtót kielégíthetnék- olvashatni is tanulságos okoskodásokat, jóakaratú bátorításokat, hogy az elvetett kesztyű ne rothadjon meg a porban, hanem, hogy — ha már nem, emelje azt fel Francziaország, melynek segélyére már csak a 89 . végrendeltménynél fogva is minden szabadságra törekvő nép jogosan számíthat. — Azonban ezek csak szavak, melyekhez hasonlók már bőségben mondattak, s el is felejtettek. A londoni „Daily News“ ellenkezőleg collegáinak túl aggodalmas nézteeivel, szintén erélyes hangon szólal fel a lengyel ügyben Szerinte a hatalmak sem némulhatnak el a muszka vető hangjára. A népjog az emberiség, a vallás török határozott közbelépést kíván, s miután bebizonyult, hogy a puszta jegyzékekkel Szent Péterváron nem lehet boldogulni, gyakorlatba kell venni azt, mi hasonló körülmények közt másutt foganatosabbnak bizonyult. El kell ismerni a lengyel fölkelést jogosult hadviselőjeinek, mint a hogy elismerték ír görögöket az ottomán kormány ellenében , s a belgákat a hollandiakkal szemben, s a hogy legújabban elismerték a déli rabszolgatartó államokat az unió elleni harczában Ha figyelembe veszszük, hogy a „Daily II.“ Russel grif lapja, önkényt jő a kérdés, vajon ezen erélyes felszólalás a külügyminiszter személyes meggyőződésének tolmácsolója-e, vagy Csak véleménypuhatolás akar lenni a kabinet tartózkodó ellenei közt? Feltűnőnek írják Páriából azt is, hogy Montebello hgnek két bóra történ szabadságra bocsátása épen nem tette ama hatást, melyet várak, s hogy e szerint egészen felesleges volt a „Moniteur“-ban a herczeg elutazását neje gyengélkedő egészségével menteni. Jól tudják, hogy a császári politika szövetsége nélkül nem fog egy oly bonyodalom kifejtésébe bocsátkozni, mint a lengyel, s nem adhat okot európai conflagratióra, hogy azonban az orosz merevség miatti neheztelésének mégis tért adjon, megengedhetőnek vélte követét szabadsággal hazajövetelre jogosítni fel, sőt, mint jól értesültek jelentik, nincs is szándéka a sz.pétervári franczia követséget a tavasz előtt cheff látni el Azt vélik Párisban, hogy ez időig oda fejlődhetnek a viszonyok, melyek Francziaorzágnak egyenesesebb és határozottabb cselekvést engedhetnek meg, s ekkor aztán még csak a követvisszahivással sem kellene bajoskodnia. Nincs magasabb az égboltnál, s a remény oda is megtalálja az utat! Még egy furcsaság! Miután az orosz-porosz-franczia szövetség most már teljesen szétmállott, annak kővetítője, Bismark úr, most már — tán kétségbeesésből — Angliához fordult, hogy ennek segélyével közeledést eszközölhessen Ausztriához. Ezt a belga lapban lehet olvasni. Most már a „Constit.“ is közli, hogy az „Annica“ hajón Genuában elfogott öt rabló, miután tett reclamatio következtében a franczia kormánynak kiszolgáltattak, a pecsétőr által megrendelt vizsgálatból pedig kitűnt volna, hogy ezen foglyok nem politikai vétkesek, hanem közönséges gonosztevők, mint ilyenek viszszaadatni rendeltettek, kiköttetvén természetesen, hogy csakis mint gonosztevők fognak a törvény értelmében fenyíttethetni. Olvasóink emlékezhetnek, hogy ezen foglyok átadásakor a turini kormány oly vádat emelt ellenük, mely szerint mind az öt a Nápolyban garázdálkodó rablók és gyújtogatók közt voltak, különben tanyájuk Róma. Az anami követség sept. 9-én érkezett Toulonba, hol megtekintvén az arsenalt s a révben horgonyzó hajókat, másnap tovább utaztak Marseillesbe. Mindenütt rangjukhoz illő kitüntetéssel fogadtatnak, s kik látták őket, azt írják, hogy kellemesebb benyomást hagynak vissza, mint akár a siamiak, akár a japánok. A császári Ital csak ez a végén fognak fogadtatni, midőn ő felsége visszajövend Biaritzból. — Az „Indep.“ párisi levelezője szerint most már bizonyos, hogy Persigny gróf herczegi méltóságra fog emeltetni. Németország. A „La France“-nek írják Bécsből, hogy az osztrák kormánykörökben a porosz miniszterelnöknek az alsóház feloszlatására nézve tett előterjesztését Ausztria ellen intézett vádnak tekintik, s ép ezen körülmén alapján távol vannak attól, hogy a bécsi és berlini udvarok közt a viszonyok javulása iránt reményt tápláljanak, annál is inkább, mivel a porosz király el lenne határozva. Bismarkot megtartani a kormány élén. Ezen egyenetlenségnek legközelebbi következménye lehet, hogy Németország két csoportba fog oszlani. Bismark előterjesztése azonban a berlini udvarnál lévő németországi képviselők által is nagy sensatióval fogadtatott, úgy, hogy, mint a bécsi Presse értesül, ezen diplomaták, midőn megjelent az előterjesztés,még aznap késő estre a külügyi hivatal palotájába siettek, s igen erélyes hangon kívántak Bismarktól felvilágosítást. Bismark az egyik követnek következőleg válaszolt volna: „A mi kormányunk felveszi a keztyüt, meret konok hányivetiséggel elébe dobtak. A frankfurti törvénytelen eljárás elleni fellépésünket maga Poroszország fogja sarctionálni, mert Poroszországban mindenki katona, s kész téttel is támogatni Poroszországnak nagyhatalmi helyzetét.“A porosz kormány jövendőbeli magatartása iránt a következőleg nyilatkozik egy sugalmazott berlini lap : „A porosz kormány, mint értesülünk, nem akar a szövetségi reform kérdésében semmi jelentékeny lépést tenni az országgyűlés összeülése előtt, e helyett azonban Németorság kormányaihoz egy körjegyzéket intézend, melyben saját álláspontját fogja procisírozni szemben Ausztria állásponjával.“ Távirati jelentések: Turin, sept. Azt állítják, hogy vissz korláskép az olasz consul ellen Rómában Antone 11 bibornok által tett intézkedésekért, a kormány minden pápai consultól az exequaturát megvonandja. Páris, sept. 13. A „Ment. dipl.“ jelenti, miszerint Humbert olasz koronaherözegnek a portugál herczegnővel leendő házasságáról beszélnek. A „Moniteur“ szerint Persigny herczeggé neveztetett ki. Új-York, sept. 4. Az összes déli államok kormányzói Richmondban összegyűltek s 400,000 négert fegyver alá hrnak. Az északi államok pénzügyminisztere Chirac 50,000 dollár kölcsönt hoz javaslatba. Sumter erőd még ki nem ürittetett. Charleston bombázása megszüntettetett. Veracruz, aug. 6. A színeziák megszállták Minatillont. Mexicói hirkpok folyvást hirdetik a triumvireknek a déli allamok elismerésére czélzó szándékát. A franciák aug. 9-én Tampicot megszállották. El 8 ti posta. Pest, sept 14. Az „Indep, Belg.“ mely a „France“ által hirdetett orosZ engedményeket kétségbe vonta, s később a dolgok fejlődése is mellette látszott bizonyítni, most szintén azok közöll, kik a muszkareform bekövetkezését igen valószírűnek tartják. A várt válaszjegyzék nem indult ugyan még el Sz.-Pétervárról , án, mint a korábbi tudósítások álliták , aholban a három hatalomnál megbízott orosz diplomaták jelentették már annak tartalmát. Eszerint ama reformok valódi jelleme volna: a birodalom politikai igazgatásában a decentralisatió elvét hozni be képviseleti alapokkal. E mellett tartományi intézények szerveztetnének, némileg oly alakúak,mint a franczia departement-kben fenn állnak ; ezek tagjai választás útján lépnének be; azonban ezen tanácsok attributiói szélesebb körűek lennének, mint minőkkel a franczia hason intézmények birnak; inkább hasonlitnának hatáskörre nézve azon jogokhoz, minőkkel a bélg-, tartományi tanácsok ruházzák fel. Lengyelországot illetőleg, ennek megadatnának az 1815-ki szerződéseikben biztosított intézmények, sőt az engedményezés a körön túl is terjeszkednék, de — természetesen csak a megtörtént kibékítés után, ha ez minden külföldi beavatkozás nélkül jöne létre. A válasz, mely ezen engedmények bását foglalná magában, a fentebbi lap szerint a beavatkozó hatalmak közül már kétersek beleegyezését meg is nyerte, s így — teszi hozzá a belga lap, ez annyit jelent, hogy a harmadik is elfogadja. Ezen feltevésnek ellene mond a „Patrie“, mely épen úgy, mit előtte a „Daily II.“ sürgeti, hogy az orosz makacssággal szemben a beavatkozó hatalmak hatalmi érdekükben cselekszenek, ha a felkelést jogos hadviselő félnek ismerik el. A nélkül, hogy a két vélemény összehasonlításából deductitiókba bocsátkoznánk, mlyeket a holnapi távíró tán egészen feleslegessé tehet, elégnek tartok e felmerülő hirt egyserüleg jelezni — különben bevárva a fejleményt. — Sept. 12.-én hire járt Párisban Napoleon herczeg rögtöni elutazásának Turinba, s ezen gyors elutazáshoz a legciprásabb kommentárok csatlakoztak, s nő az is, hogy Victor Emanuel király veszélyesen megbetegedett. Az „Indep.“ szerint e hírek egyike sem valósult meg. Más forrás szerint a herczeg és neje Lisabonba utazik, hol a királyné szülése alkalmával családi gyűlés fog tartatni, melyben a többek közt Humbert herczeg házassága is tanácskozási tárgy leend. Egy algíri lap szerint ezen franczia kolónia igazgatásában komoly változások várhatók. Sarkpontját a várt változásoknak mindenesetre azon hír képezi, mely szerint a császári herczeg aligiri királylyá proclamáltatnék. Minthogy e hir már többször felmerült, s nem teljesült, ma sem talál komoly hívőkre. — György király Párisim jövetele October hó elejére van halasztva. — A spanyol progressistik nem bírhatván rá a kormányt, hogy kibocsátott alkotmányellenes választási szabályait módosítsa, sept. 8 án tartott tanácskozmányukban a választások téli teljes tartózkodást határzák el. A „Sonntags Zeitung“ varsói levelezője, ki szereti csodásnál csodásabb hírekkel meglepni olvasóit, újabban ezt írja: „Egy ismeretes külföldi tábornok, kinek neve egyelőre még titok, azon feladattal van megízva, hogy a lengyel hadserget szervezze, s remélik, hogy a tél beállta előtt legalább is 20,000 harcrost állít a síkra. Az előkészületek valószínűvé teszik e tudósítást, így a napokban az orosz rendőrség két Armstrong-féle ágyút fedezett föl, melyet sikerült átcsempészni a határon, s mely egészen csodálatosan esett orosz kézbe, egy czigányné jóssejtelme folytán. Ugyanezen levelező nyomára jött, miként hordatják a lengyelek a titkos hírlapokat. Észrevette, hogy a sütök küldik szét a kenyerekbe rejtve. A rendőrsg ezt fölfedezvén, most más módját találták a kihordásnak, de levelező nem akarja elárulni a titkot. Felelős szerkesztő Báró: Keményít»,iond. Ny±Lt ter. Az ezen lapba 208—4078. szám alatt beküldött czikkre, az illetőnek szolgáljon felvilágosításul a következő : Én a pest-losoncz-beszterczebányai vasút részvényeinek aláírásakor felhatalmaztattam a társulat által ezen részvényekre aláírásokat elfogadni és egyrészről saját iparkodásom, más részről a fényes előny, melyet e részvények nyújtanak — tetemes számú aláírásokat szerzett; a t. ez. aláírók mindegyike egy a társaság által az alapszabályok értelmében rendesen kiállított ideiglenes nyugtát kapott, melynek érvényessége a társaság által soha és most se vonatik kétségbe, ennélfogva kénytelen vagyok minden ellenkező állítást, a társulat hitelét aláásni akaró részakaratú gyanúsításnak nyilvánítani . Továbbá, az időben, midőn az aláírások megkezdődtek, én már egy tetemes részletet leírtam e részvényekből, melyeket éd, szabad rendelkezési jogomat használva — szintén 2 havi részletfizetésre adtam el, és erről a vevőnek egy okmányt adtam, mely neki mindazon jogot és kamathasznot biztosítja, melyek a társaság által kiállított ideiglenes nyugtákban foglaltatnak ; ezen eljárásomnál azon kétségbevonhatlan elv vezérelt, hogy a mily jogomban áll sorsjegyeket, állam- és egyátalában mindenféle üzleti papírokat részletfizetésre eladni, szintúgy szabadságomban áll pest-losonczi vasútrészvényeket is szintén részletfizetésekre eladni, annál inkább, miután a vevők tetszésére bíztam : vagy a társaság által kiállított ideiglenes nyugtákat, vagy az általam kiállított részletjegyeket fogadni el, mely utóbbit aztán sokan a befizetés kényelmes voltánál fogva — és mert bennem, ki százezreket adok el részletfizetésekre, tökéletesen biztak — inkább fogadták el. További bizonyságául annak, hogy azok, kik ily módon jutnak egy losonczi vasutrészvény birtokába, semmiféle módon sem szenvednek rövidséget jogaikban , ezennel a fentebb beküldött czikkre vonatkozólag nyilvánítom, hogy én minden általam kiállította a losonczi vasútrészvényeire szóló részletfizetési iv tulajdonosának, ha mindjárt a 2 dik részletfizetés nem teljesítetett is még — egy, a társulat legközelebbi nagygyűlésére érvényes szavazóczédulát szolgáltatok ki, vagy pedig egyszerre a lefizetésnél azonnal egy részvényt átadok. Reményem, hogy ezen — beküldetett — s valószínűleg téves felfogás következtében gyanúsított nyílt kérdésre, az érdeklettek tökéletes megnyugtatásával megfeleltem. Herzberg A. *) Lásd az e tárgyban hivatalos helyről is .beküldött“ s a föntebbivel nem egészen egybehangzó nyilatkozatot a .Különfélék rovatában. s z e r k.