Pesti Napló, 1863. szeptember (14. évfolyam, 4063-4091. szám)

1863-09-15 / 4074. szám

lék, üilék és szövőszékei, feörülök, tülök, gya­­luk é­s aprító készületek, tojásböltö­­sek­rények, tömőgépek és egyebek. V. A kiállítandó tárgyak folyó évi oct. 6 ig legkésőbben a rendező bizottmánynál — a köztelken— bejelentendő­, hogy a bejel­en­tett tárgyakhoz alkalmazkodva, a kiállító­i he­lyiségek czélszerűen előkészíttessenek, és a tár­lat lajstroma annak idejében szerkesztet­hessék. A bej­elentésben megnevezendő: a) A kiállító neve, és illetőleg honnét fog a kiállítmány kül­detni. b) A kiállítmány leírása: szám — darab — illetőleg súly szerint, az állatoknak faja, élet­kora és ivara is megnevezendő. c) Kijelentendő : ha vajjon eladó e a kiállítmány ? ha igen, hatá­rozott éra,­­ ha nem, mi töténjék azzal a kiállí­tás után. d) A kiállításra beküldött, s eladásra szánt tárgyak, ha a kiállítás tartama alatt el nem adathattak, a kiállítás bezárásakor árverelés út­ján fognak eladatni. Megjegyzendő, hogy az el­adott tárgyak után a vételi ár, miután abból 10% a kiállítás költségei fedezésére levonatott, a ki­állító tulajdonosnak adatik át. A megvett tár­gyak azonban csak a kiállítás bezárása után szolgáltatnak ki a vevő tulajdonosoknál. VI. Az előre bejelentett kiállítandó tárgyak, a sütemények, üde növények és állatok kivéte­lével, October 6-án, az utóbbiak azonban a kiállí­tást megelőző napon, azaz October 11-én kül­dendők be a kiállításra ily czím alatt . A ki­állítást rendező bizottmánynak. A köztelken. VII. A kiállitmányok elrendezése és különö­sen az állatok napi tartása a kiállítást rendező bizottmányt illeti. VIII. A kiállitmányok bírálására szakértő bi­zottmány lesz kinevezve. IX. A kiállítás érdekessége tekintetéből becse­sebb tárgyak kisorsolása rendeztetik, akként, hogy az egyesület részére ajándékozott tárgyak naponként ki fognak sorsoltatni. X. A kiállítás a közönség számára 10 kr be­lépti díj mellett nyitva áll. Egy sorsjegy ára szintén 10 kr. A választmány intézkedni fog, hogy a kiállítás napjain társas kocsik által tör­ténhessék a közlekedés. A kiállítási bizottmány tagjai : Hollán Ernőné, Braun Alajosné alelnök­­nek, Simigh Istvánné, Konkoly Ferenczné, Pol­gár Zsigáné szül. báró Rudnyánszky, Liszi Ist­vánné, Grün Jánosné, Kralovánszky Istvánné, Vidacs Jánosné. A kiállítás berendezésével Si­migh Istvánné és Konkoly Ferenczné. A kiállí­tási pénztár kezelésével Hollán Ernőné, Braun Alajosné és Polgár Zsigáné, szül. báró Rud­­nyánszky, bízattak meg. Kelt Pesten május hó 6 án 1863. Gr. Zichy Pál Ferenczné tz. Kornizs Anna pártfogónő. Domjanich Jánosné, elnökné. Sztupa György, jegyző. Bizottmányi tagok: Hollán Er­­nőné, Braun Alajosné, Simigh Istvánné, Kon­koly Ferenczné, Polgár Zsigá­né, Liszi Istvánné, Grün Jánosné, Kralovánszky Istvánné, Vidacs Jánosné.­­ Nemzeti színház. Sept. 1- re van kitűzve : „Az elizondói leány.“ Víg Opera 1 felv. írták Betty és Moinaux. Fordította Csepregi. Zenéjét szerzette Offenbach. Ezt követi: „Fortunio dala.“ Víg opera 1 felv. írták Cré­mieux és Halevy. Fordította Csepregi. Zenéjét szerzette Offenbach. Budai népszínház. Sept. 1- re van kitűzve : „Dunanan apó és fia utazása.“ Vig operette 3 felvonásban. — Telegrafi tudósítás a bécsi­ből 151 sept. 14-én. 5 % metalliquea ...... 77.20. Nemzeti kölcsön...............................83 15. 1860-ki sorsjegyek..................... 100.20. Bankrészvény................................ 798 — Hitelintézet ............................... 192.70. Ezüst..................................................111. — Londoni váltók . ...... 111.25. Arany ... 532. A „P-Napló” magántársürgönyei. Fr­ank­furt, sept. 14. A mai „Euro­pe“ írja, miszerint formaszerinti dán-svéd szövetség nem jött ugyan létre , azonban bizonyos eshetőségekre nézve megegye­zés létesíttetett, Svédország déli részében leendő hadtest felállítás iránt.­­ Miután a Svéd kormány értesítve van a közvet­lenül közelálló szövetségi végrehajtásról, Svédországnak Koppenhágával átellenben fekvő részében 18—20,000 ember fog öszpontosittatni azon esetre, hogy ha Hol­stein csakugyan megszállatnék, ezen ösz­­pontositott sereg a tengerszorost átlépje. Bécs, sept. 14. A „Gen. Corr.“ írja, miszerint az orosz válaszszal e futár teg­nap Bécsbe megérkezett; a válasz ma fog átadatni Rechberg grófnak. K­ülföld: Az orosz félhivatalos nyilatkozat. A telegráf már nehány nappal ezelőtt jelenté, hogy az orosz kormány lapjai meghazudtolják a francaia sajtó által terjesztett ama hireket, me­lyek egy Lengyelországnak adandó alkotmány­ról, s ezzel kapcsolatban egy orosz-franczia-po­­rosz szövetségről szólanak.­­ A fő hivatalos orosz lap a lengyel kérdést tárgyazó nyi­latkozattal kapcsolatban közli a német kér­dést illető nézeteit is. A szóban forgó orosz nyilatkozat itt következik: „Egyszerű és többször kiemeltük már némely sajtóközlönyök azon e járását, melylyel a köz­véleményt csak csalódásokat okozó utakra veze­tik, így azon időben, mikor a három udvar má­sod ízben kat de jegyzéket a lengyel kérdésben Sz. Pétervárra, azon hírt terjesztették, mintha az orosz kormány az általuk tett javaslatokat el­fogadná igen csekély módosításokkal, így oly reményeket jogosítanak föl, melyek a valódi tényállással arány­ban nem állottak, s midőn a valóság kitűnt, az abból származott csalódást épen azok hányász­ták ki ellenséges értel­mben, kik előkészítették. Kötelességünknek tartottuk akkor óvatosságra inteni olvasóinkat ilyen első- Lengyelországi események. Varsóból 11-éig terjedő hírek érkeztek. Még mindaddig nem léptették életbe a város híresz­­telt elhárulását. A hivatalos lap, melyre 10 ikén oly kiváncsi volt a közönség, oly jámbor tartal­mú volt, mintha a legnagyobb béke uralkodnék, csak a rendőri lap közöl egy sajátságos rendele­tet, mely ebből áll :A város minden kapu­­ját zárva kell tartani nappal is. Min­den háznál tartsanak kapust a tulajdonosok, ki józan és okos ember legyen, s csak csenge­tésre nyisson kaput. E parancs megszegői hadi­­törvényszék elé állíttatnak. Hét nap múlva élet­be lép e rendelet. E rendelet, mint Varsóból írják, kivihete­len. A városban nagyon oly kevés ház van, melynek csekély számú lakosai volnának. A házak legna­gyobb része sok család befogadására készült, s több van, melyben száz és száznál több család szállásol. Ilyeneknél ki és bejárók ellenőrzése le­hetetlenség. Azt is megtiltja a rendőrség, hogy a házmesterek valami egyébre h­asználtassanak, mint kapunyitásra, mivel azonban itt a kapus­­ság ismeretlen hivatal, honnan kapnak oly hir­telen a háziurak kétezer józan, okos és fedhetlen életű kapust.­­ Az orosz kor­mány még mindig azon tévedésben él, hogy csu­pán rendőri szabályokkal képes elnyomni a len­gyel fölkelést, holott csupán politikai eszközök segítenének a bajon. Az orosz kormány minden rendőri parancsát a nemzeti kormány llenpa­­rancsokkal tudja kijátszani, a­mi csak annál bo­nyolultabbá teszi a helyzetet, s ez kényszeríti a varsói oro­z kormányt, hogy képtelennél képte­lenebb rendszabályokhoz folyamodjék, melyek egyike a fentebbi is. 1­8-­ án a varsói mulató­kertben 9 békés polgár, többek közt egy könyv­­­kötő­s kereskedők sétalovaglóira mentek egy csoportban. Egy or­sz őrnagynak ez ne tet­szett, és elfogatta valamennyit. A könyvkötőt, mivel ellenvetéseket ten, mint ellenszegülőt a katonai parancsnoksághoz, a többit csak a vá­rosházához kisérték be. Azzal vád­­ják őlet, hogy a lengyel nemzeti zsandármságho­z tar­toznak.­­ A jelentet­t lemondásokat most a­zó módo­sítással közüik, hogy a megnevezettek közül csak Ostrowski belügyminiszter és P­o­t­o­c­­k­i állami effrendarius ad­ák be lemondásukat; ellenben Wielopolsski Zsigmond és En■ noch h­árom hónapi s abadságidőt nyertek. — Emez urakat muszka tábornokok helyettesítik. — A varsói bájaknak katonai és rendőri czé­­lokra való kiüresité­s egyre tart. 9 dikén is két nagy házból kellett kiköltöznie minden lakónak, holott csak az­nap reggel kapták rá a parancsot. — A „Czar“-nak írjál Varsóból : Az orosz kormány nemsokára el akarja kezdeni a prágai külvárosban tervezett erődítések építésén Miután s­ikeretlen volt a házak lerontására hirdetett min­den árlejtés, most katonákat akarnak a munkára alkalmazni, mely czélra 16,000 lengyel forint utalványoztatok Egy közkatona 2, egy altiszt 3 forintot és 10 garast kap napszámban. Köze­lebbről számos embert fogtak be munkátlanság­­ért. Fogtak el szolgálókat is a­miatt, hogy este lámpa nélkül jártak az utczán s csak nehány nap múlva­­­résztették el. 4 dikén éjjel két posta hivatalnokot fogtak el, s kisértek a várba. — Ugyanazon éjjel megmotoztak egy templomot. Fe­yvert kerestek, de csak 6 bort találtak, melyből a motozók leitták magukat. — A „Czas“ lembergi levelezője i­je sept. 9. Ide szomorú hirek érkeztek a forradalmi csata­térről. 6-án Le­le­vel osztálya megvere­­tett; vitéz, bajtársai szeretetét brit vezérök elesett, mi elbátortalanító katonáit. Az oroszok sok fel­kelőt fogtak el s zsákmányul estek a hadisze­rek egy részét. Lelevelen kívül elesett V­a­­­­­s­z­­a táborkar főnöke, B­o­­­b a lovas kapitány s más lengyel tisztek. A csapattól elszakadt egyik osz­tály Lublin felé vonult. — Taczanovszkinak, mint Varsóból írják, csak gyalog csapatját vertek szét a minap. Ma­ga a lovas részszel megmenekült, s ismét a ka­­lisi kerületben van.­­ Az orosz „Invalid“ e­lenség létére is ily igazságot szolgáltat a lengy­eleknek: „A lengyel nők a fölkelőket, kivált a házi tűz­helynél való elrejtésben segítik. A családi kör­ben ők lelk­eítik a férfiakat; gyermekeik, fér­jeik, jegyeseik harcziasságát élesztik. Álmatlan éjeket töltenek azon ágyak me­llett, melyekben általuk másként nem, mint önfeláldozásukról és a haza szent ügyének tett szolgálatban kapott mási­kra nézve. Ugyanazon kötelességet teljesít­jük ma, midőn hasonló hírek ellen óva intjü­k a közönséget. A külföldi sajtó korlátlan (á perte de vue) conjecturákra adta magát az orosz kor­mánynak a lengyel és német kérdésben való szándékaira nézve (disposition). Gyökeres re­formokat emlegetnek, melyek Lengyelországba s az orosz birodalomba azonnal behozatnának; új szövetségekről beszélnek, melyek a német kérdés alapján köttetnének. Az ebből vont kö­zétkeztetések ép oly hamisak, mint az állít­mányok. A sz.­pétervári kabinet által O­r­o­s­z o r­s­z­á g átalános érzelmeivel összhangban álló magatartása a lengyel kérdésben teljesen világos, és semmi sem mutat arra, mintha el akarna tőle térni. Az uralkodónak lengyel alatt va­li iránti ér­elme sem változott. De ő Felsége az ő javaik iránti gondoskodásáb­an kijelenté, hogy a materialis rend helyreállítá­sát tekinti első kötelességnek. A múlt két év tapasztalása eléggé bebizonyító, hogy semmi szilárdat nem lehet építeni egy anarchikus szenvedély aláásott földön. A­mi a diplomatiai kérdést illeti, a császári kormány folyvást azon határozatában marad, hogy betöltse nemzetközi kötelességeit, de egyszersmind fenntartsa Orosz­ország jogait a szerződések határai közt. A német ügyekre vonatkozólag az orosz kormány azon érdekeltséggel kíséri őket, me­lyet megérdemelnek, de egyszersmind azon jó­indulatú tartózkodással, mely hagyományain és érdekein alapul. Oroszország csak óhajt­­j­a (n’a­gue des voeux l faire) Németország­nak a j­o­g­o­n é­s mi­n­d­e­n német állam érdekén épülő egységét és hatalmát. És oly kevéssé tartja szükségesnek aggódni az ebből netán származható veszélyek miatt, mint a­mily kevéssé kell Németországnak oltalmazkod­­nia az Oroszországnak részéről jöhető veszélyek­től. — így a forgalomba hozott híreknek nincs semmi alapjuk. Vagy a legnagyobb könnyelmű­ség vagy a kiszámított rész­akarat szüleményei. Minden esetben csak félre­vezethetik a közvéle­ményt, s nézetünk szerint nem kötelessége a publicistának, hogy tévedéseket terjeszszen bi­­zony­os politikai fogások szolgálatában, hanem hogy az igazságot nyomozza és védelmezz.A sebeikről ismert férfiak nyögnek és haldokolnak. Női bájaik minden varázsát, egész kitartó ra­gaszkodásukat, kimeríthetlen hazaszeretetüket oly tettekre áldozzák, melyek hősi önfelálízá­­suk bizonyítványai. Jó vagy rész időben hosszú órákat töltenek a fogházak udvarán, várva az engedély­t a foglyok meglátogathatására. Valahol egy hazafi, akár csatában, akár rendőrség által bajba kerül, a lengyel nők elsők a vigasztalás és segélynyújtásban. Tevékeny és bátor okos­sággal p­rosult természetes tapintatuk őket a felkelés fontos segédeivé teszi. Fennhangon ki­mondhatjuk, hogy ösztönzéseik és hozzájárulá­suk nélkül a mozgalom nem tart vala ennyi ideig. „A nők a felkelők legmerészebb és ügyesebb kémei, ők a legbiztosabb posták fontos tudósítá­sok küldésében. A nemzeti kormány a legnehe­zebb küldetéseket rájuk bizza, és soha sem volt oka megbánnia. Találékony eszék válságos per­­ezekben a legleleményesebb combinatiokat te­remti, melyeket aztán a férfiak szilárd és erős keze gyakorlatban alkalmaz Minden ügyben és mindig a lengyel nők és a papok kezét találjuk. Oly erő ez, melyet számba kell vennünk.“ Angolország­. Mialatt az angol sajtó egy nagy része ritka egyértelműségge­­ szórja nyilait a porosz kor­mány ellen, a „Morning Post“ állhatatosan visz­­szatér a lengyel ügyre s legközelebb is oly czik­­ket közöl a lengyel ügyről, mely miniszteriális sugallatra látszik mutatni, s mint ilyen megér­­demli, hogy ismertessük. „Mialatt — mondja a „M. Post“ — a rá­adás hullámai látszólag nőnek ez orosz birodalom belső tartományaiban, a lengyel kérdés lassan­­kint megszűnik Európa előtt úgy tűnni fel, mint diplomatiai vagy nemzetközi kérdés. Nagy vál­tozás állott elő azon forradalmi mozgalom jelle­­mében és horderejében, melyet nyolc­ hónap óta az orosz czár szláv alattvalói közt nagy fi­gyelemmel kísérünk. Lehet, ho­gy az orosz biro­dalmat nagyobb veszélyek fenyegetik mint ak­kor, midőn az csak a lengyel királyságra szorít­kozott, de azok combinatiók, melyek az orosz czár birodalmának ezen részére nézve hihetőleg el fognak fogadtatni, a lengyel forradalmat in­kább orosz, mint európai kérdéssé teszik. Európának tulajdonkép nincsen joga bepillan­tani az orosz birodalom belsejébe. Beavatkozási joga, mely az 1815 -i szerződéseken alapszik, csakis Lengyelországra szorítkozott, s okunk van remélem­, hogy az angol kormány ép úgy mint a franczia ki lesznek elégítve, ha a lengyelek­nek so­lid engedmények adatnak. Oroszországra nézve parancsoló szükség volt lerázni nyakáról az euró­pai kérdés természetével bíró lengyel kérdést. El­len ismerve, hogy egy bizonyos mértékben a legszigorúbb politika a mérsékletben áll s hogy a jelenre nézve legalább sokkal tanácso­sabb lenne befejezni a nemzetközi vitát, semmint engedni, hogy a kül- és belkérdések veszélyes arányokat öltsenek. Az orosz kormány azon kérdéssel állott szem­ben : minő feltételek mellett lehetne az európai beavatkozás folytonos veszélyétől menekülni s egyszersmind a lengyelek ellenszenvét is lefegy­­verezni. Ennek folytán határozta el magát Orosz­ország, hogy visszatér az 1815-ki alkotmányos rendszerhez. „ Azt hiszszük,hogy a lengyel ügy iránt oly nagy rokonszenvet viseltető Francziaország meg lesz elégedve, ha látja, hogy Oroszország szán kor­mányformához tér vissza, mely az 1815-ki szer­ződések által biztositatott, s a mely a beavatko­zási jognak alapul is szolgált. Ezen alkotmány perroválás alkalmas arra, hogy fékezze azon tö­rekvést, mely a czár többi államában forradalmi kitörésekre ingerel. Ezen kérdés azonban már municipális és nem nemzetközi jellegű. Orosz­ország alkalmazkodása a mi általunk tett feltéte­­les szelleméhez véget fog vetni a lengyel kér­désnek, vagy legalább hat hónapja el fogja azt napolni. „Minthogy azonban az orosz kormány belső viszályokkal áll s­emben, szükséges reá nézve, hogy a lengyeleket kielégítse s figyelemmel vi­seltessék az 1815-ki szerződéseket aláírt ha­talmak kívántai iránt. „Lengyelország mint a birodalom alkotó ré­sze, nem igen mozdítá elő Oroszország biztossá­gát, befolyását sőt a veszélyeket növelő Orosz­ország nem sokat áldozna nagyra vágyásából, ha beleegyezek abba, hogy a lengyel királyi korona má­s ne az orosz czár fején ragyogjon. Ez in­kább becsületére álnék Oroszországnak, mint a lengyelek folyvást tartó zavargása, melyet úgy sem bír elnyomni. „Itt igen sok függ a választandó fejedelem egyéniségétől. A Leuchtenberg herczeg, kit az orosz kormány nemrég Görögország trónjára ajánlott, higgadtsága s kitűnő értelmessége ál­tal feltűnő fiatal ember, ki a lengyelek közt nagy népszerűségre tehetne szert, s rokonsága az ural­odó orosz családdal remélhetővé teszi, hogy a külföldi politikában számolhatna reá Oroszország. Azt hiszszük, hogy nem lehetlen, miszerint a lengyel forradalom­nak úgy fognak véget vetni, hogy az előbb említett herczegnek nyújtják a lengyel koronát s ez esetben a fenn­forgó nehézségek szabadelvű alapon és békés után lesznek megoldva. “ Az angol királynő f. hó 9-én érkezett vissza németországi tartózkodásából Londonba. A vá­ros fényesen ki volt világítva. Francaiaország. A sept. 10-ki párisi esti lapok jelentették, hogy a három hatalom közelebbi viszonválaszára az orosz felelet, mely sept. 8-án indíttatott el Sz. Pétervárról, megérkezett Páriába ; jelentik azt is, hogy most már igen valószínű, hogy már a másnap megjelenő londoni lapok özölni fogják Russel gróf külön jegyzékét, valamint a bé­csiek megismerté­­k Rechberg gróf hason­­irányu okmányát; ha e két diplomatiai okirat egyszer közzé lesz téve, remélhető, hogy a fran­czia közönség is részesítetni fog D r o u y n ur sokat emlegetett jegyzékének tartalmával, é­s így Európa hármas adatból győződhe­­k meg arról, hogy a diplom­atia az orosz makacssággal szemben képtelen a lengyel kérdést megoldáshoz vezetni, s hogy a kormányok mai elszigeteltsé­gét tekintve, kilátás van rá, hogy ezen ügy a közelgő téli idénynyel hosszú szünetelésnek néz elébe, s csak is a lengyelek kétségbeesett e­lfe­­szítései és áldozatainak lehet tulajdonítani, ha az a jövő év tavaszát mai életelevenségében meg­érvén, tán akkor a kormányok részéről is erélye­sebb támogatásra számíthat, mint a minővel ta­lálkozhatott ez év folytán. Ilyen kilátások épen nem oly természe­tiek, melyek a napisajtót kielégíthetnék- olvashatni is tanulságos okoskodásokat, jóakaratú bátorításo­kat, hogy az elvetett kesztyű ne rothadjon meg a porban, hane­m, hogy — ha már nem, emelje azt fel Francziaország, melynek segélyére már csak a 89 . végrendeltménynél fogva is minden szabadságra törekvő nép jogosan számíthat. — Azonban eze­k csak szavak, melyekhez hasonlók már bőségben mondattak, s el is felejtettek. A londoni „Daily News“ ellenkezőleg colle­­gáinak túl aggodalmas nézte­eiv­el, szintén eré­lyes hangon szólal fel a lengyel ügyben Sze­rinte a hatalmak s­em némulhatnak el a muszka vető hangjára. A népjog az emberiség, a vallás török határozott közbelépést kíván, s miután bebizony­ult, hogy a puszta jegyzékekkel Szent Péterváron nem lehet boldogulni, gyakorlatba kell venni azt, mi hasonló körülmények közt másutt foganatosabbnak bizonyult. El kell is­merni a lengyel fölkelést jogosult hadviselőjei­nek, mint a hogy elismerték ír görögöket az ot­tomán kormány­ ellenében , s a belgákat a hollandiakkal szemben, s a hogy legújabban elismerték a déli rabszolgatartó államokat az unió elleni harczában Ha figyelembe veszszük, hogy a „Daily II.“ Russel gr­if lapja, ön­kényt jő a kérdés, vaj­on ezen erélyes felszól­alás a külügyminiszter személyes meggyőződé­sének tolmácsolój­a-e, vagy Csak vélemény­pu­­hatolás akar lenni a kabinet tartózkodó elle­nei közt? Feltűnőnek írják Páriából azt is, hogy Mon­tebello hgnek két bóra tör­tén szabadságr­a bocsátása épen nem tette ama hatást, melyet vár­ak, s hogy e szerint egészen felesleges volt a „Moniteur“-ban a herczeg elutazását neje gyengélkedő egészségével menteni. Jól tudják, hogy a császári politika szövetség­e nélkül nem fog egy oly bonyodalom kifejtésébe bocsátkozni, mint a lengyel, s nem adhat okot európai con­­flagratióra, hogy azonban az orosz merevség miatti neheztelésének mégis tért adjon, megen­gedhetőnek vélte követét szabadsággal hazajö­vetelre jogosítni fel, sőt, mint jól értesültek je­lentik, nincs is szándéka a sz.­pétervári franczia követséget a tavasz előtt cheff­­ látni el Azt vé­lik Párisban, hogy ez időig oda fejlődhetnek a viszonyok, melyek Francziaor­zágnak egyene­sesebb és határozottabb cselekvést engedhetnek meg, s ekkor aztán még csak a követvisszahi­­vással sem kellene bajoskodnia. Nincs magasabb az égboltnál, s a remény oda is megtalálja az utat! Még egy furcsaság! Miután az orosz-po­­rosz-franczia szövetség most már teljesen szét­­mállott, annak kő­vetítője, Bismark úr, most már — tán kétségbeesésből — Angliához for­dult, hogy ennek segélyével közeledést eszkö­zölhessen Ausztriához. Ezt a belga lapban lehet olvasni.­­ Most már a „Constit.“ is közli, hogy az „Annica“ hajón Genuában elfogott öt rabló, mi­után tett reclamatio következtében a franczia kormánynak kiszolgáltattak, a pecsétőr által megrendelt vizsgálatból pedig kitűnt volna, hogy ezen foglyok nem politikai vétkesek, ha­nem közönséges gonosztevők, mint ilyenek visz­­szaadatni rendeltettek, kiköttetvén természete­sen, hogy csakis mint gonosztevők fognak a törvény értelmében fenyíttethetni. Olvasóink em­lékezhetnek, hogy ezen foglyok átadásakor a tu­­rini kormány oly vádat emelt ellenük, mely sze­rint mind az öt a Nápolyban garázdálkodó rab­lók és gyújtogatók közt voltak, különben ta­nyájuk Róma.­­ Az anami követség sept. 9-én érkezett Toulonba, hol megtekintvén az arsenalt s a rév­ben horgonyzó hajókat, másnap tovább utaztak Marseillesbe. Mindenütt rangjukhoz illő kitünte­téssel fogadtatnak, s kik látták őket, azt írják, hogy kellemesebb benyomást hagynak vissza, mint akár a siamiak, akár a japánok. A császár­i Ital csak e­z a végén fognak fogadtatni, midőn ő felsége visszajövend Biaritzból. — Az „Indep.“ párisi levelezője szerint most már bizonyos, hogy Persigny gróf herczegi méltóságra fog emeltetni. Németország. A „La France“-nek írják Bécsből, hogy az osztrák kormánykörökben a porosz miniszterel­nöknek az alsóház feloszlatására nézve tett elő­terjesztését Ausztria ellen intézett vádnak tekin­tik, s ép ezen körülmén alapján távol vannak attól, hogy a bécsi és berlini udvarok közt a vi­szonyok javulása iránt reményt tápláljanak, an­nál is inkább, mivel a porosz király el lenne ha­tározva. Bismarkot megtartani a kormány élén. Ezen egyenetlenségnek legközelebbi következ­ménye lehet, hogy Németország két csoportba fog oszlani. Bismark előterjesztése azonban a berlini udvarnál lévő németországi képviselők által is nagy sensatióval fogadtatott, úgy, hogy, mint a bécsi Presse értesül, ezen diploma­ták, midőn megjelent az előterjesztés,még az­nap késő estre a külügyi hivatal palotájába siettek, s igen erélyes hangon kívántak Bismarktól felvi­lágosítást. Bismark az egyik követnek követke­zőleg válaszolt volna: „A mi kormányunk fel­veszi a keztyüt, me­ret konok hányivetiséggel elébe dobtak. A frankfurti törvénytelen eljárás elleni fellépésünket maga Poroszország fogja sar­ctionálni, mert Poroszországban mindenki katona, s kész téttel is támogatni Poroszország­nak nagyhatalmi helyzetét.“­­A p­orosz kormány jövendőbeli magatartá­sa iránt a következőleg nyilatkozik egy sugal­mazott berlini lap : „A porosz kormány, mint értesülünk, nem akar a szövetségi reform kér­désében semmi jelentékeny lépést tenni az or­­szággyűlés összeülése előtt, e helyett azonban Németors­ág kormányaihoz egy körje­gyzéket inté­zend, melyben saját álláspontját fogja pro­­cisírozni szemben Ausztria állásponjával.“ Távirati jelentések: Turin, sept. Azt állítják, hogy vissz korlás­­kép az olasz consul ellen Rómában A­n­t­o­n­e 11­­ bibornok által tett intézkedésekért, a kormány minden pápai consultól az exequaturát megvo­­nandja. Páris, sept. 13. A „Ment. dipl.“ jelenti, mi­szerint Humbert olasz koronah­erözegnek a portugál herczegnővel leendő házasságáról be­szélnek. A „Monite­ur“ szerint Persigny her­­czeggé neveztetett ki. Új-York, sept. 4. Az összes déli államok kormányzói Richmondban összegyűltek s 400,000 négert fegyver alá hrnak. Az északi államok pénzügyminisztere Chirac 50,000 dollár kölcsönt hoz javaslatba. Sumter erőd még ki nem ürittetett. Charleston bombá­zása megszüntettetett. Veracruz, aug. 6. A­ színeziák megszállták Minatillont. Mexicói hirkpok folyvást hirdetik a triumvireknek a déli allamok elismerésére czélzó szándékát. A franciák aug. 9-én Tampi­­cot megszállották. El 8 ti posta. Pest, sept 14. Az „Indep, Belg.“ mely a „France“ által hir­detett orosZ engedményeket kétségbe vonta, s később a dolgok fejlődése is mellette látszott bi­­zonyítni, most szintén azok köz­öll, kik a musz­kareform bekövetkezését i­g­e­n valós­zírűnek tartják. A várt válaszjegyzék nem indult ugyan még el Sz.-Pétervárról , án, mint a korábbi tudósítá­sok álliták , ahol­ban a három hatalomnál megbízott orosz diplomaták jelentették már an­nak tartalmát. E­szerint ama reformok valódi jel­leme volna: a birodalom politikai igazgatásában a decentralisatió elvét hozni be kép­viseleti alapokkal. E mellett tartományi inté­zények szerveztetnének, némileg oly alak­­úak,mint a franczia departement-kben fenn állnak ; ezek tagjai választás útján lépnének be; azon­ban ezen tanácsok attributiói szélesebb körűek lennének, mint minőkkel a franczia hason intéz­mények birnak; inkább hasonlitnának hatáskör­re nézve azon jogokhoz, minőkkel a bélg-, tarto­mányi tanácsok ruházzák fel. Lengyelországot illetőleg, ennek megadatná­nak az 1815-ki szerződéseikben biztosított intéz­mények, sőt az engedményezés a körön túl is terjeszkednék, de — természetesen csak a meg­történt kibékítés után, ha ez minden külföldi be­avatkozás nélkül jöne létre. A válasz, mely ezen engedmények bá­­sát foglalná magában, a fentebbi lap szerint a be­avatkozó hatalmak közül már két­ersek bele­egyezését meg is nyerte, s így — teszi hozzá a belga lap, ez annyit jelent, hogy a harmadik is elfogadja. Ezen feltevésnek ellene mond a „Patrie“, mely épen úgy, mit előtte a „Daily II.“ sürgeti, hogy az orosz makacssággal szemben a beavat­kozó hatalmak hatalmi érdekükben cselekszenek, ha a felkelést jogos hadviselő félnek ismerik el. A nélkül, hogy a két vélemény összehason­lításából deductitiókba bocsátkoznánk, m­lyeket a holnapi távíró tán egészen feleslegessé tehet, elégnek tartok e felmerülő hirt egys­erüleg je­lezni — különben bevárva a fejleményt. — Sept. 12.-én hire járt Párisban N­a­p­o­l­e­­o­n herczeg rögtöni elutazásának Turinba, s ezen gyors elutazáshoz a legciprásabb kommen­tárok csatlakoztak, s nő az is, hogy Victor Emanuel király veszélyesen megbetegedett. Az „Indep.“ szerint e hírek egyike sem valósult meg. Más forrás szerint a herczeg és neje Lisa­­bonba utazik, hol a királyné szülése alkalmával családi gyűlés fog tartatni, melyben a többek közt H­u­m­b­e­r­t herczeg házassága is tanács­­kozási tárgy leend.­­ Egy algíri lap szerint ezen franczia koló­nia igazgatásában komoly változások várhatók. Sarkpontját a várt változásoknak mindenesetre azon hír képezi, mely szerint a császári herczeg aligiri királylyá proclamáltatnék. Minthogy e hir már többször felmerült, s nem teljesült, ma sem talál komoly hívőkre. — György király Párisim jövetele October hó elejére van halasztva. — A spanyol progressistik nem bírhatván rá a kormányt, hogy kibocsátott alkotmányellenes választási szabályait módosítsa, sept. 8 án tartott tanácskozmányukban a választások téli teljes tar­tózkodást határzák el.­­ A „Sonntags Zeitung“ varsói levelezője, ki szereti csodásnál csodásabb hírekkel meg­­lepni olvasóit, újabb­an ezt írja: „Egy ismere­tes külföldi tábornok, kinek neve egyelőre még titok, azon feladattal van me­gízva, hogy a len­gyel hadserget szervezze, s remélik, hogy a tél beállta előtt legalább is 20,000 harcrost állít a síkra. Az előkészületek valószínűvé teszik e tu­dósítást, így a napokb­an az orosz rendőrség két Armstrong-féle ágyút fedezett föl, melyet sike­rült átcsempészni a határon, s mely egészen cso­dálatosan esett orosz kézbe,­­ egy czigányné jóssejtelme folytán. Ugyanezen levelező nyomára jött, miként hordatják a lengyelek a titkos hírla­pokat. Észrevette, hogy a sütök küldik szét a kenyerekbe rejtve. A rendőrs­g ezt fölfedezvén, most más módját találták a kihordásnak, de le­velező nem akarja elárulni a titkot. Felelős szerkesztő Báró: Kemény­­ít»,iond. Ny±Lt ter. Az ezen lapba 208—4078. szám alatt beküldött czikkre, az illetőnek szolgáljon felvilágosításul a kö­vetkező : Én a pest-losoncz-beszterczebányai vasút részvé­nyeinek aláírásakor felhatalmaztattam a társulat által ezen részvényekre aláírásokat elfogadni és egyrészről saját iparkodásom, más részről a fényes előny, melyet e részvények nyújtanak — tetemes számú aláírásokat szerzett; a t. ez. aláírók mindegyike egy a társaság által az alapszabályok értelmében rendesen kiállított ideiglenes nyugtát kapott, melynek érvényessége a társaság által soha és most se vonatik kétségbe, ennél­fogva kénytelen vagyok minden ellenkező állítást, a társulat hitelét aláásni akaró részakaratú gyanúsítás­nak nyilvánítani . Továbbá, az időben, midőn az aláírások megkezdődtek, én már egy tetemes részletet leírtam e részvényekből, melyeket éd, szabad rendel­kezési jogomat használva — szintén 2 havi részlet­­fizetésre adtam el, és erről a vevőnek egy okmányt adtam, mely neki mindazon jogot és kamathasznot biztosítja, melyek a társaság által kiállított ideiglenes nyugtákban foglaltatnak ; ezen eljárásomnál azon két­­ségbevonhatlan elv vezérelt, hogy a mily jogomban áll sorsjegyeket, állam- és egyátalában mindenféle üzleti papírokat részletfizetésre eladni, szintúgy sza­badságomban áll pest-losonczi vas­­útrész­vény­eket is szintén részletfizetésekre eladni, annál inkább, miután a vevők tetszésére bíztam : vagy a társaság által ki­állított ideiglenes nyugtákat, vagy az általam kiállí­tott részletjegyeket fogadni el, mely utóbbit aztán sokan a befizetés kényelmes­ voltánál fogva — és mert bennem, ki százezreket adok el részletfizetésekre, tökéletesen biztak — inkább fogadták el. További bizonyságául annak, hogy azok, kik i­l­y módon jutnak egy losonczi vasutrészvény birto­kába, semmiféle módon sem szenvednek rö­­vidséget jogaikban , ezennel a fentebb beküldött czikk­­re vonatkozólag nyilvánítom, hogy én minden általam kiállított­a a losonczi vasútrészvényeire szóló részlet­­fizetési iv tulajdonosának, ha mindjárt a 2 dik rész­letfizetés nem teljesítetett is még — egy, a társulat legközelebbi nagy­gyűlésére érvényes szavazó­­czédulát szolgáltatok ki, vagy pedig egyszerre a lefize­tésnél azonnal egy részvényt átadok. Remény­em, hogy ezen — beküldetett — s va­lószínűleg téves felfogás következtében gyanúsított nyílt kérdésre, az érdeklettek tökéletes meg­nyugtatásával megfeleltem. Herzberg A. *) Lásd az e tárgyban hivatalos helyről is .bekül­dött“ s a föntebbivel nem egészen egybehangzó nyilatkozatot a .Különfélék­ rovatában. s z e r k.

Next