Pesti Napló, 1863. október (14. évfolyam, 4088-4114. szám)
1863-10-21 / 4105. szám
takról kívánság esetében adatokkal "szolgálhatunk. De ki lenne képes csak megközelítőleg is meghatározni a halak számát, melyek Pest és Arad között, és a Tisza vidéki helységekben emésztenek meg, vagy kis kereskedésbe mennek át ? Mennyi ezer mázsa só fogyasztatik a füstölés (s szárításnál ? vegyük most még tekintetbe, mennyi haszon semmisíttetik meg a szabályozás által, mennyi nép veszti el keresetmódját, és mennyi kár történik a marhatenyésztésben ? Hanem azon vidéken is, hol még a szabályozás létre nem jött, a községek, bizonyosan a Tiszaszabályozás ügynökei utasítása folytán, az árkokat, melyeken a közép vízállással a vizek a lapályokba, mocsárokba, és tavakba kiömölhettek volna, a legalacsonyabb vízállás alkalmával betöltenek. Az ily töltések persze csupán a kisebb vízáradásoknál vezetnek czélhoz, de hasztalanok, mihelyest a víz annyira emelkedik, hogy a gátakat áthágja — de az idén ha ezen lecsapoláli árkok a községek által felnyitottak volna, a víz a közép áradáskor kit mölhetett volna, és elegendő sséta és takarmány termett volna, legelő szürkét nem érezték volna, és így legalább némely vidéken az átalános szükségnek eleje vézetett volna, mert a nép a csekélyebb termésért a halászatban nyerte volna kárpótlását, mely által magának a télre valót megszerezhette, de még a vidékre is juttathatott volna. — Az igaz, hogy később a lakosság ezen körülményt átlátta, de sajoos, már későn, mert az áradásokat megrendelni nem lehet; de ha megjönnek, akkor valódul azon monda : „A víz egytől visz, a másiknak ad“. Léteznek ugyan még tájak, hol az uraságokbós szakértők a halászatot 3 évről 3 évre kibérelik, de ezek is annyira korlátozva vannak a szabályozás által, hogy alig jövedelmeznek jelenleg annyi szádat, mint előbb ezreket; — de vannak még most is oly bérlethalászatok is, melyekért még most is ezrek fizettetnek, de annyi százakat sem érnek, de a bérlő a boldogabb jövő tekintetéből kárával is fenntartja azokat, megfagyván azonban vagyonában, azzal majd felhagyni lesz kénytelen, mert a haltenyésztés meg van semmisítve. Minden szakértő előtt tudva lehet, sőt tudnia kell is, hogy a hal a folyó vízben nem szaporodhatik, mert ikráját a víz elsodorja, és hogy ívhassák, szükséges a halnak csendes, a nap sugarainak kitett állóvíz; minthogy azonban azon tájakban, hol már a szabályozás véghez vizetett, a töltések csak a legmagasabb vízállástól áthághatók, akkoron a víz a maga terhe, rohama által már károsan hat a haltenyészésre, és így a lapályok és tavak, hol a szaporodásnak történni kellene, és ahonnan az ifjú nemzedék a Duna és Tiszába átszármaznék, közép vízáradásoknál vizet nem kapván, halhiány miatt ezen tájbeli halászatok igen csekély jövedelmet hajthattak. Ezen lapályokban és tavakban az ifjú szaporodást azonban szakértőknek több éveken át kell őrizni, istápolni és növelni, és csak annak idején használni, illetőleg kereskedésnek átadni. A halászatra nézve minálunk ez ideig semmi czélszerű törvény, csupán általánosan elfogadott szabályok léteznek, és ez nagyon károsan hat a halászatra, mert általánosan a legnagyobb erőszakoskodások történnek a halászatban, melyek a halszaporodás és a halászatbérlő kárára vannak, mert a halszaporodás sokszor végkép megsemmisittetik, a bérlőnek pedig törvény hiánya miatt bírónál kárpótlást szerezni nem lehet. — Ilyen hatalmaskodások közé tartozik az is,hogy, a mint tudva lehet, az ily halászatok több birtokostól szoktak egyetemben kibéreltetni, a bérlő pedig ezen halászati jogot az egész vízterületre veszi bérbe, azonban az egyik birtokosnak birtoka beljebb, a másiké kiebb esik a bérlő által kibérelt területben, most a beljebb eső birtokos a földjére járó vizeken minden korlát, minden tekintet nélkül folytatja a halászatot, azt vélvén, hogy ez a víz nem foglaltatik a bérbeadotthoz, és ez által sokszor az egész szaporodást megsemmisítik. E tekintetben nélkülözhetlen, hogy czélszerű halásstörvények alkottassanak, melyek szakértők által lennének előbb kidolgozandók, és így illetékes helyre megvizsgálás, helybenhagyás vagy kiigazítás , illetőleg jogérvényesítés végett felterjesztendő!?. Most még a halfogyasztást és annak értékét illetőleg akarok egy kis átnézetet előadni, és e tekintetben csupán Pest városáról kívántam volna szoritkozni. Pestre hetenkint lehet számítani, hogy 1200 mázsa hal szállittabb, ez teszen 52 héten át 62,400 m., egy másza halat csak 15 ljával véve, teszen . . . 936,000 ft o. é. mintegy 45—50 ezer mázsa száritott és füstölt hal állittatik elő, ennek mázsáját csak 16 ftjával véve teszen .... 720,000 ft. teszen összesen 1,656,000 ft o. é. évenkinti üzleti tőkét, mely kárnak tekinthető, ehhez hozzá kell még venni, hogy a 45 ezer mázsa száritott és füstölt hal előállítására 90,000 m. friss hal szükségeltetik, és minden mázsa friss halra kell besózásra 25 ft sót számitani, ez teszen összesen 22,500 mázsa só*, ennek mázsája 9 ft 5 krba kerül, teszen tehát összesen . . 203,625 ft ehhez a fentebbi összeg .... 1,656,000 ft ad összesen üzleti tőkét .... 1,859,625 ft o. é., és ezen összeg mind az iparűző népségtől tagadtatik meg a szabályozás által, és ha még ehhez sión milliókat számítjuk, melyekbe a szabályozás kerül, mily roppant pénzösszeg kerül ki. Fel sem akarom számítani, de nem is tudnám úgy, minthogy senki sem tudná felszámítani azon veszteséget, melyet a szabályozások szénában, szarvasmarha tenyésztésben és legelőben okoztak már, de bármily csekélybe vegyük is, mégis több milliókra rúgna az, és ezen összeg mind hasznossá válhatnék, ha más, czélszerűbb szabályozás neme hozatnék be. Ezen nézeteim által korántsem akarom azt állítani, hogy a szabályozások egyáltalában nem hasznosak, sőt inkább nagyon is hasznosakká válhatnak, ha egy czélszerű csatornázási rendszerrel csatoltatnak össze, mely által alkalmas helyeken zugók, zsilipek állíttatnának fel, melyeken át a közönséges vízálláskor a vizet a lapályokba és tavakba be lehetne ereszteni, a magas vízálláskor azonban a vizet a kiömléstől elzárni lehetne, természetes, hogy arra mindenkor különös tekintettel kellene viseltetni, hogy a beállandó hosszas esőzések által, úgy szinte a hirteleni hóolvadások által is felszaporodott víz mindenkor a legmélyebb tavakba és lapályokba, melyek haltenyésztésre volnának felhasználandók, lenne vezetendő, ez által a haltenyésztés tápoltetnék, a földbirtokosok kettős hasznot húznának, a halászatból tudottak egyet, a másikat a csatornázás által elérendő bővebb termésből még szárazság beálltával is, a lakosságnak pedig megmaradna kenyérkes esete, de az általános szükségnek is, ha esik helyenként is, eleje volna véve, mert a csatornázás által a föld ál TÁRCZA. A magyar gyermek- vagy dajkanyelv. A túláradó szülői gyengédség, mely a nyelv dús kincsében, kedves, szeretett kisdedének elnevezésére, dicséretére, biztatására s megnyugtatására eléggé hízelgő, édes és gyengéd szókat s kifejezéseket nem talál — egyesülve azon ösrtönszerű törekvéssel, melylyel a gyermek legelső tanítói — az anya, a dajka — gyenge tanítványuknak gondolataik s érzelmeik kölcsönös kicserélésére a leghamarább felfogható s legkönnyebben kimondható szókat nyújtani igyekeznek — a magyar nyelv körében is egy sajátságos, majdnem egészen önálló nyelvjárásnak tekinthető nyelvet teremtett, az ismeretes gyermek- vagy dajka nyelvet. Nem kutatom, vájjon ezen nyelv szavai , kifejezései valóban szebbek s gyengédebbek — vagy hamarább felfoghatók, és könnyebben ejthetők-e ki a közéletben dívó magyar szóknál s kifejezéseknél ; — s várjon azon esetben, ha a dolog csakugyan úgy állana is — • nevelési, és különösen nyelvtanítási szempontból mennyire helyes eljárás az, mely a gyermek elméjét, annak legfogékonyabb korszakában oly dolgokkal halmozza el, melyeket az életben semmire sem használhat, oly szókkal terheli, melyeket, ha később aztán anyanyelvét meg akarja tanulni, előbb ki kell onnan vetnie — vagy legalább is háttérbe szorunia! S úgy hízem, nem is szükséges azt kutatnom ! Hisz kissé komolyabb, behatóbb megfontolás mellett a vélemények erre nézve alig lehetnek elágazók. Vagy gondolható-e, hogy okos, gyermekének sorsával szívesen törődő szülő, az élet piaczára kilépő fiának közkeletű és érvényű pénzdarabok helyett — csupa gyengédségből — bármily nemes anyagú s művészi vésetű harczákat adjon, meyeket a nak, ha a piaczi pezsgő életben tényleges szerepet kíván játszani, vagy mindennapi szükségeit akarja pótolni — előbb valamely, nagy nehezen felkeresett szakértőnél kell kicserélnie?! Valamint azonban a közforgalomban haszontalanoknak mutatkozó ily barczák — kisebb nagyobb értékű nemes érez tartalmuk vagy művészi vésetük vagy nyomatuk miatt az ötvös, vagy a régész s művész előtt nagyon is érdekesek és becsesek lehetnek; — úgy a neveléstan által elitélt gyermek- vagy dajka nyelv is, mind anyagi, mind alaki tekintben a nyelvész előtt annál is inkább fontos és érdekes, mert több szava már a közélet, sőt az irodalom nyelvébe is átvétetett s tréfásan és komolyan széltében használtatik. A gyermek vagy dajkanyelv ezen fontossága nem is kerülte el az ujabbkori magyar nyelvtudomány figyelmét. A magy. tudós társaság által 1838-ban kiadott „Magyartáj-szótár“-ban ugyanis az egész hazában divő gyermekszók s kifejezések szorgalmasan öszszegyüjtettek, s azóta a jobb szótárakba, kisebb nagyobb pontossággal és teljességben szintén felvétettek s felvétetnek ; — a most megjelenő „Magyar nyelv szótárá“-ban pedig már nagyobb részt, szófejtegetési tekintetben is méltányoltatnak. Mindamellett azonban e téren, és pedig különösen az utóbbi — nyelv alaki vagy szófejtegetési — tekintetben még mindig elég a teendő. Csak kevés szónak származása s rokonsága van még eddig kikutatva, legtöbbnek gyöke s alapértelme még ki nem mutattatott, — azok származtatásának és képzésének törvényei s az eredeti gyökök természete stb. pedig kinyomozva s megállapítva, és mindez rendszeresen összeállítva s előadva épen nincsenek. Ezen körülmény által — a kérdéses nyelvnek ez irányban figyelmesebb s behatóbb tanulmányozására indíttatván, — vizsgálódásaim igénytelen eredményét azon megjegyzéssel bátorkodom közre bocsátani, hogy azoknak anyagát és alapját — a gyermek- vagy dajkanyelv szavait, valamint az azokra vonatkozó népies dalokat, mondókákat stb. legnagyobb részt Soprony, Vas és Zala megyékben saját hallomásom után magam jegyezgettem fel, de azokon kivül a szótárakban s íróknál itt ott talált más vidékbeli szókat sem hagytam figyelmen kívül. A magyar gyermek- vagy dajka nyelv szavai vagy a közéletben használt szókból, vagy eredeti, hangutánzó gyökökből képzettek, vagy idegen nyelvből átvettek. I. Ami a közéletben dívó szókból származó szók képzését illeti, az a következő szabályok szerint történik: 1. Egy tagú szókhoz, vagy azok két első hangjához — és több tagú szók első tagjához, sokszor pedig azoknak is két első hangjához, i, cza, ezt, est, cső, is, iska, szí, si, stb. kicsinyítő képzőragok függesztetnek, mely képzési mód, mint az alább felhozandó példákból kiderül — a keresztneveknél is általánosan, de kivételesen más szóknál is divatozik. (L. Rd 1 .Megy. Grammatik 113 lap.) Ide tartoznak: bácsi, a bátya két gyökhangjából —ősi képzővel, — általában minden idősebb férfi hízelgő elnevezése s czimezése. (L. Magy. ny. szótára 374 lap.) A székelyeknél, különösen Halmágy vidékén ezen szó, valamint a keresztnevek első szótagja is általában kicsinyítő rag nélkül használtatik p. Kar Kata — Ján — János, Fii— Péter igy bá, István bá, Jancsibá vagy Jánbá (L. Kriza Vadrózsák 561 lap.) Buda bácsi — (a M. ny. szótára szerint bodobács) fekete toitokkal pettegetett piros bogár, melyet a lánygyermekek tenyerükre tevén dalolgatják, hogy: .Buda buda bácsi Merre visznek férjhez, Erre e, arra e ? Puszta csói rétnek e ?é s repülésének irányiból akarják kitudni, merre viszik őket majdan férjhez?? — A bácsival képzésre nézve megegyez a keresztnevek közül: Jancsi · Janóc, Lajcsi · Lajos, Ferézi — Ferencz stb. boczi, a bornyu két első hangjából — czi képzővel, (mint Jwczi · Judith, Marcsi — Márton stb.) = kis bornyu, különösen a székelyeknél dívik (M. tájszót. 43.) de a magyar alföldön is: „Boczi járjon mezőre Gyermek iskolába.“ (Arany J. kisebb költ. II. 681.) Előfordul cza raggal is o helyett a és á gyökhanggal: bacza bácza , bornyácska, és bárgyú gyermek, kis együgyű értelemben (Vas, Zala), felhangon böcze és becze. Vas megyében beccze sokszor tehén, sőt ökör értelemben is, hang utánzóval: műbeccze. Innen : megbeczézni — megborjúzni, borját vetni — gúnyosan nőről is — beczézni (gyermeket) úgy bánni vele, mint kis bornyával, elkényeztetni; be czeelkényeztetett gyermek; becze és becze a bégó vagy bégó sióból is származtatható — cze képzővel, mikor is annyit tenne, mint : kis bége. (L. Magy. ny. szót. 481. 687 lap). bari — a bárány első gyöktagjából — kicsinyítő képzővel (mint: Juli — Julia, Mari ■). Mária és pajti (pajtika = pajtáska) , kis bárány, bárányka. A M. ny. szótárában is igy elemezve bari (L. 437. lap). A közéletben is igy hívogatják a bárányt : „ne bari ne !“ baris, bariska,a fentebbi is és iska képzővel (mint Juliska, Julis, Maris, Mariska.) esi esi, csecs szóbeli képzővel, mely miatt a gyökbeli e szintén ívé vált. Jelent csecset, emlőt ezen mondókában : „Tedd ide, tedd ide Szép lány csicsidet,“ melynek mondogatása közben az anya, s utána kisdede mutató ujjával másik kezének tenyerét érintgeti, mintegy mutatva, hogy : oda tejye. Közönségesen a csívó válván, titinek mondatik a csecs, mely szó aztán átvitt értelemben mindenféle italt is jelent: kell-e titi ? Ei akarsz-e szopni, akarsz-e italt ? (tejet, vizet). Innen vastagabban ejtve tütüt ital. „Szereti a tütüt“ (közmondás) titkon iszogatni szerető asszonyokról. csócsi; a csd-k két első hangjából —esi képzővel mint ki esik is. Jelent: gyermek Csókot (M. ny. szót. 1031 lap) igy mondják a kisgyermeknek : csécsi babám , csókolj meg. Előfordul Gsokonaynál is : , Jól tudom, hogy míg csak élek, Hir leszel te, s drága lélek, Csócsi hát! (Lilla II. k. XXIV.) Kácsi, a kalics, első szótagjából —esi képsövel : kalács, kenyér, kenyérke. . István bácsi Nincsen bácsi Megette a Jancsi bácsi. (Gyermek dal). Kacsi és kacsó, ebből kéz, a gyökbeli hangzónak alhanguvá válta után a kezecske, nagyon elterjedt használatú. Innen kacsózni, kezet szorongatni, kézzel játszani. Kacsi intő szó a kis gyermekekhez, hogy valamihez ne nyúljanak (Székely szó. L. Tájszót. 1821.) Kuszi, a kutya két első hangjából — szi raggal, mint: Misi (Misika, Miska) , Mihályból. Jelent, kutyácskát. „Undi kuszi kalotában“ — (közmondás) Móczi, a mókus első hangjaiból — czi képző raggal , mókuska, kis evet; bővítve: móczika, sőt igy ismóczirka a következő mondókába: „Mócz mócz, amdezirka Azt akarja a szarka, Hosszú legyen a farka, Mint a mestergerenda!“ melynek mondogatása közben a nagyobb gyermekek leguggolva s tenyereiket majd elöl, majd hátul Összecsepkodva ugrálnak , mócBirkálnak. A székelyeknél ezen játék: mókustáncz nak neve tetik. (L. Kriza vadrózsák 128. 1.) Nyuszi nyuszka és nyuka (1. M. Tájezót. 271. 1.), a nyukét eleő hangjából kicsinyítő raggal a nyulacska. Az nem-é változván, lesz muczi, muczika, mely inkább el van terjedve. „Mucsi, muczi“, igy hívogatják a házi nyulakat. Pa czi és paczi, a paripa szóból vett pa* czi vagy cza képzővel : lovacska, csikó. A p átváltozván mé, lesz : macsi, macza. 2. Több tagú szók első tagja, s néha azoknak, valamint egytagú szóknak is két első hangja kettőztetik, s vagy igy pusztán, vagy kicsinyítő raggal használtatik. Ilyenek : baba, ebből báb vagy bábu , kis báb, bibacska — a kis gyermek hízelgő elnevezése. A Magy. ny. szótára (1. 367. lap), a petyegő, pepe, baba hangutánzóból származtatja, — fennebbi származtatás mellett szól azonban, hogy a közéletben nemcsak kis gyermekre alkalmaztatik, hanem a szerető is kedvesét: babájának nevezi, s hogy a németben is használtatik: „herziges Dockerl“, mint kicsi gyermekek hizege kedvező elnevezése. — Innen babázni , szülni, más tehát, mint bábozni vagy bábozni , bábbal játszani. — Isten babája a következő mondókában: „Gelegenye csutkája Állj, álj, Isten babája!“ melylyel a kisded, valami szegletbe támasztat- Tan, megállásra biztattatik. Bubucsi, a cwkai eső hangjainak kettőztetése — ősi képzővel : bukó, kis bukó , béka, hal, p. Vízi bubucsi Kerti bukucsi Mezei szöcske!“ (Találó mese. L. Kr i ■ a vadr. 342.) Belbe 1 székely szó (1. Magy. Tájai. 361.) a belaó bölcső első tagjának ismétlése. Innen belben is bölcsőben alulni. Berbe 1 altató MD. Bibi = bibe, kis seb, sebecske, fájdalom, bibis = sebes, fájós, „kis babának bibis a kacsója!“ azaz, hogy sebes, vagy csak amúgy fáj. Csecse a csinos, csicsoma sók gyökhangzóinak ikerítése, — az e és i gyakran váltakozván , annyi mint: szép, jó. „Cse cse baba“ 1 3 szép vagy jó gyermek, azért nn csak kiselgőleg, három dicsérőleg is használtatik. Mondatik csecsés-nek is: — csecse-böl lesz csecse-becse (mint: csetepata, cserebere, stb.) , apró ékszerek, czifraságok —joujoue. Csicsi, a csitt! hallgatást, csendet parancsoló szó első hangjainak kettőztetése, ezzel nyugtatják, altatják el a kisdedet, innen csicsig at , csicsi mondogatásával altat. (L. M. ny. szót. 979. 1.) Ejtetik igy is csücsü, honnan csü csü 1 vesz el marad — és : ül. „Csücsülj le szépen“ s ülj le s maradj veszteg. Az ü alhangui-vá változván, lesz : csücsú, mely szintúgy használtatik, mint csicsi és csücsü, innen csücsül — alszik. (L. M. ny. szet. 1080.) „Ha szíhatok borocskát A gondjaim csücsülnak.“ (Csokonay.) Továbbá a cserek lévén, csúcsából lesz : kucsu, kuczu, mely altató szó a székelyeknél van szokásban. — (L. M. Tájszót. 123. 1.) Dada, a csajka két első hangjának kettőztetése : dajkácska. Közönségesen vén asszony értetik ugyan alatta : agg da da. (L. M. ny. szót. 1171. 1. a da do g á a tói ?) — azonban bába szintigy jelent dajkát (Hebamme) és vén asszonyt, boszorkát (déli bába, vasorru bába stb.) ez utóbbi jelentés tehát onnan származhatott, mert dajkáknak rendeten idősb személyek vétettek. Gu gu! ebből ghidolni, Gu gu! igy mondják a kis gyermeknek, hogy guggoljon le, előfordul a következő gyermekjátékban : a gyermekek összefogódzva mindig gyorsabban keringetnek, s mind gyorsabban ismétlve mondogatják „Hull hull divó, férges dívó, Hull hull divó, férges divó“ s!b. míg végre a „gugu“ !! szóra mind gyorsan leguggolnak, s a ki elesik, mint férges dió, kilép a körből. Kukucsi a kukkantani, kukucsálni-ból , kukucsáló, nézegető. „Künn es kukucsi, benn es kukucsi.“ (Ablak. L. Kriza Vadrózsák, 341.1.) K u k u cs ! ! nézz ide, igy mondják a csecsemőnek, ha meg akarnak győződni, vájjon megnézi, észre veszi-e már a tárgyakat. Lili, — liba első szótagjának kettőztetése a. m. kis liba, libácska, — de igy hívják a részét is. M o m o, a mocsok első szótagjának kettőztetése a mocsok, piszok, különösen a kis gyermek orrában levő. Momos az orrod. TORKOS SÁNDOR. (Vége következik.) Jandó nedvességet nyerne; a mélyedések és tavak, melyek a haltenyésztésre feltartatnának,a száraz időben a levegőt nedvességgel elárasztanák, és azon tájakban a hasznos harmatot előidéznék, és ez által a gabna is táperőt nyervén,ökéletességét nyerné, — e tekintetben az idei nagy szárazságban meggyőződést lehetett szerezni a főherczeg Albrecht békés uradalmában, hol már tetemes darab föld fogazatott el a Dunavíz kiömléseitől, de egy nagyon czélszerű csatornázási rendszer alkalmazásával. Szinghoffer Mátyás, Fogarasi Mihály czim. püspök és regalista beszéde a szebeni országgyűlés septemb. 8 diki ülésében. (Folytatása és vége.) Így történt ez a pragmatica sanctio alkalmával is. Erdély a pragmatica sanctiot 1722 március 30 -án önálólag fogadta el és határozta el; de a mint a beczikkelyezés mutatja, 1744-ben az 1723-diki Magyarországban történt elfogadás formája alatt. Én tehát igen helyesnek tartom azt, hogy a jelen határozat csak ad hoc értelemben történjék, hogy semmi későbbi eshetőségnek praejudiciumára ne legyen. Harmadszor említem meg azokat is, kik e jobb oldalon hiányoznak, és itt ismét arra kérem a magas házat, ne vegye ezt oly értelemben, mintha én ezen hézag által az országgyűlés jogosultságának legkisebb akadályát is akarnám érinteni. Én tudom azt, hogy akik önként mondottak le jogukról , azok az országgyűlés jogosultságának hátrányára már nem lehenek. (Helyes! Bravo !) Hanem van mégis valami, magas ház abban, ha mi világosan és tisztán kimondjuk azt, hogy ezen jelen határozat csak ideiglenes és csak ad hoc természetű ; van mondom, e kíméletben valami, mi nem akadályoztatni, hanem talán előmozdítani fogja azon kívánságot, melyet maga a magas ház válaszfeliratában kijelenteni jónak látott, t. i. hogy ez a jobb oldal mielőbb népesedjék, mert én legalább azt hiszem, hogy e hélget leginkább a Reichsrathtól való idegenkedés átülte, és ha egyszer az országgyűlés ezen már túltehette magát, és ha majd akkor az egész ország újabb alkotmányos szervezet fog itt a tárgyalás szőnyegén lenni, több kedv, több készség és akarat fog mutatkozni azokban, kik most tőlünk még mindig elzárkózva vannak. E nézetek azok, melyek engem it arra bíznak, miszerint én úgy értelmezzem ezen felhívás teljesítését és úgy kívánjam a magas ház által is vétetni, hogy ez mint ideiglenes ad hoc jellemű és a végleges eldöntésnek hátrányára nem szolgáló határozat. És hogy még egynéhány szót szóljak magáról a kérdésről átalánosságban, azt sem átallom e magas ház előtt nyilvánítani, hogy én a kiegyenlítésnek nem ellenes nem hátráltatója, hanem előmozdítója és ha tőlem függne, siettetője óhajtanék lenni. (Helyes! Bravo !) Két szempont, két irányadó szempont van ezen úgynevezett magyar kérdés körül. E két szempont úgy helyezte el magát, hogy egyik is, a másik is mintegy végleteket képez : az egyik a politikai , a másik pedig a jogi szempont. A tisztán politikai szempont nem látott az október 20 -i i diploma és február 26-diki pátens elfogadásában semmi akadályt, semmi nehézséget, hanem csak előnyöké*, mégpedig nagyszerű anyagi előnyöké*, melyekre az országnak szüksége van. A politikai szempontnak is van* nak jognézetei , ezek visszautasíthatlanok , mert az ausztriai birodalom egysége és nagyhatalmi állása, a politikai szempontból európai szükségnek tűnik fel (Helyes). Ezt minden diplomata, minden egészséges politikus elismeri és vallja (Helyes ! Bravo!) A pragmatica sanctio elválaszthatlan kötelet és kapcsot kötött a magyar szent korona tartományai és az ausztriai tartományok között ugyanazon egy uralkodó fő alatt, így tehát Magyarország és Erdély — és a magyar szent koronának többi részei szintén az összbirodalomnak kiegészítő részét teszik ! Nem lehet tehát politikai szempontból tekintve a dolgot tagadni azt, hogy nemcsak vannak közös ügyek, melyek az öszbirodalom ügyei, hanem kell azok közös tárgyalásának is létezne, kell egy oly szervezetnek lenni és pedig az ocs. diploma után alkotmányos szervezetnek, amely ezen közös ügyek felett intézkedjék és határozzon. Ez, maga a ház a politikai nézet, és kik ezen távcsövön néznek, e syllogismushoz ragaszkodnak. De vannak másrészről olyanok is, kik a törvény szilárd vértjét öltik magukra, és a jogérzület, a jogosság és alkotmányos érzület megint jogosítva van, hogy e kérdésben a magáét elmondja s annak eldöntésében részt vegyen. A jogfolytonosság elve állíttatott fel, de a jogfolytonosság elve a tények folytonosságát és az abból eredő változásokat föl nem tartóztathatja. (Helyes!) Én valamint hajtom, úgy azon meggyőződésben is vagyok e kérdés iránt, hogy e két szélső pont közeledni fog egymáshoz, mint a legjobb, a legszilárdabb fejedelemnek akarata legyőzi elvégre is a vonakodásokat, melyek egyik részről még fennállanak, és óhajtom lelkemből, hogy minél hamarább megtörténjék; óhajtom, hogy ezen birodalmi tanácsba való küldés a magas ház kebeléből, úgy vétessék künn, mint a mely a jogoknak nem praejudicál; úgy vétessék künn, mint amelyet az opportunitás elve nekünk javasolt. Óhajtom, hogy ebből az idegenkedés ne erősödjék meg, hanem hogy ez áthidaló legyen arra, hogy azok, kikben idegenkedés van, azoknak is az útja az erdélyi országgyűlésnek e lépése által könnyíttessék. De ezen nézetek kétségkívül olyanok, melyek az országgyűlésnek is tanácsolják, hogy minden nyilatkozatai, minden határozataiban a jogérzületet magát is kímélje , tanácsolják azt, hogy alkotmányos formák iránt mindenkor ragaszkodással és tisztelettel viseltessék, és amennyiben én az előttünk álló jelentésben ezen nézeteimet fel nem találom, amennyiben habár magam is egy igénytelen tagja voltam azon bizottmánynak, abban kellő világosságot, kellő indokolást és a jogérzületnek kellő kifejezését nem találtam, annyiban felhíva érni,ém magamat ezen nyilatozatom megtételére. És mivel Obert da Wittstock képviselő urak előadásai, az én nézeteimhez közelebb esek, az ő módosításaik nézeteimet megközelítvén, részemről is azok mellett kivánok szavazni. (Bravó!) Különfélék. Pest, oct. 20. * Csikszékben a harmadik választás alkalmával Nagy Lajos picsiki alesperes és Puskás Ferencz, volt 1861-ki főjegyző, választattak meg országgyűlési képviselőkké. •Lászlóffy Antal, erdélyi kir. hivatalos, biztos értesülés szerint cp. kir. tanácsossá neveztetett ki. * A pesti vízvezeték ügyében működő központi biottmány f. hó 17-én gróf Szapiry Antal elnöklete, alatt hosszabb elnapolás után ismét összeült. Miután az elnök a bizottmány tagjait üdvözölte és a beérkezett tervekről értesítette, elhatároztatott: a beérkezett és még beérkezendő tervek tagjaiós pártatlan megítélése érdekében, a Rottenbiller úr elnöklete alatt képzett, s Hollán, Preyer és Stephani urakból álló motani albizottmányt még több szakértő tekintélylyel megerősbíteni, éspedig részint az elnök, régint egyesek ajánlata nyomán e czélra Clark, Zsigmondy, Szumrák, Ganz, Mikoleczky, Zsanozsil, Siedemann, Walland, Schnedar, Reiter, Mayer, Bucher, Höltzel és Kotzo urak leendnek felhívandók. Ezen albizottság működése mellett a több alosztályba felosztandó jog pénzügyi szakasz is tevékeny lesz az alapszabályi terv, a pénzügyi terv elkészítése és a községgeli tanácskozások terén. Az ülés folytán az elnöklő gróf azon örvendetes közlést téve, hogy külföldi útjában több előnyös pénzügyi ajánlatokat kapott a vállalat érdekében. * Az őszi lóverseny a pesti gyepen tegnap tartatott meg, rendkívül kisszámu közönség jelenlétében, aminek egyik oka talán az is lehetett, hogy a verseny épen déli 12 órakor kezdődött. Az idő igen kedvező volt, a lóverseny a következő eredményekkel folyt le : 1. A császárdíjra (100 arany) 18 nevezett ló közül futott 11, nyertes gr. Kinszky Octavian „Graue Schwester“ 2 év. pd. kanczája, második volt gr. Wenkheim Rudolf 2 év. sárga k.-ja. I II. Az aláírási díjra (3000 h) 12 nevezett ló közül futott 3. Nyertes gr. Henckel n Giles the First“ 3 é. p. m. Második volt gr. Eszterházy Mihály Northocuntrymann 3 é. p. n. III. A vándorló ivadék versenyben 7 nevezett ló köül futott 2. Első hg Kinszky Handsome Doe p. b. — Második gr. Kinszky Oct. Sheet Anchor p. m. jo. — IV. A vadászversenyben 3 nevezett ló közül futott 2. Első Semsey Lajos „Culonell“ 4 é. t. m.-je, a tulajdonos által lovagolva ; második gr. Kinszky Oct. „Hogy volt“ 5.4. paripája. V. Alig Eszterházy dijra (500 ft) 15 nevezett ló közül futott 7. Első volt gr. Pálffy Pál „Transylvanian“ 3 é. s. m. je ; második ifj. hg Eszterházy Pál „Waternimph“ 3 év. s. k.-ja, — VI. Az eladó versenyre nevezve volt s futott 3 ló. Első gr. Wenkheim R. „Alföld“-je volt. A szerdára hirdetett akadály verseny is tegnap tartatott meg. Futott 2 ló , s győzött gr. Eszterházy M. „Anya“-ja. * Dr. Schmid György — hír szerint — a magy. kir. egyetmen a törvényszéki bonc tan magánelőadójává neveztetett ki. *Körösladányról írják nekünk, hogy az ottani birtokosa. Wenckheim család nemfskeblüleg 30 szűkölködő eltartását vállalá el, és ezenfelül 100 m. búzát adott az inségi bizottmány rendelkezése alá. Mely jótékony intézkedésért amalgos család iránt, a mely már ezelőtt is sokszor éreztette kegyességét a községgel, új bálóra van kötelezve K.-Ludány lakossága. * Dr. Rómer Flóris régészeti előadásait a m. kir. egyetemen már taval is igen szép számú hallgatóság (majdnem 100 ifjú) kisérő folytonosan feszült figyelemmel. Ezen körülmény, és az, hogy Rómer előadásain bárki is megjelenhet, arra ösztönöz bennünket, miszerint figyelmeztessük a minden rendű tanulni vágyó ifjúságot, és általában a fővárosunknak a hazai tudományoság által érdekelt lakóit, hogy a t. tudós úr az idén is tartand az egyetemen ily felolvasó, sokat, mégpedig az éremtanból, különös tekintettel a magyar középkori érmekre, minden szombaton d. u. 5—6 óra között, és