Pesti Napló, 1863. október (14. évfolyam, 4088-4114. szám)

1863-10-24 / 4108. szám

házunk egyik leglelkesebb tagja, megyei fő­orvos Szőcs Sámuel úr egy aláírási ívet bocsátott ki, s azzal oly jó sikerrel járt, hogy már is oly szép összeg íratott alá, a­melynek kamatjából egy alkalmas leánytaní­­tónő illő fizetéspótlást nyerhet. Ezen fizeté­sért a már meglevő ref. leány nyilvános iskolában fog a nevelőnő rendesen órákat adni délutánon­­kint, honnan azonban más vallásbeliek sincse­nek ki­árva,— ezenkívül mint magántanitónő is működene. Esen állomásra az egyház csődöt hirdetett, s egy oly mivelt nőre esett a válasz­tás, ki szép hivatását betölteni minden tekintet­ben hivatva van. Társadalmi életünkbe merő pangás állott be, semmi nyilvános társas összejöveteleink nem vol­tak mostanság egész tegm­­előttig, a midőn Nagy Jakab tilinkóművész adott hangversenyt a kis dedóvóintézet nagy termében, melynek jövedelme egy részét a magyarhoni szükölködöknek adta a városi bizottmány kezébe. Mi Nagy Jakabot ez­előtt sok évek­k­el hallottuk először, azóta töké­­lyes­ült játéka, azóta készítette kókuszfa tilinkó­­ját. De tudja Isten, nekünk jobban tetszett azon természetes fából készült igénytelen kis paraszt hasadt tü­inbe, melynek vége czérnával volt meg­kötve, mint a mostani mestermü. r. 1. (Zajdasági ) kerested. tudósitások. — Pest, cet. 23. Tiszta idő. Heggel és este hivel. A vízállás igen csekély, de Pozsonyból 9"-nyi emelkedést jelentenek. Helyi gabnavásárunkon a búzát illetőleg teg­nap élénkebb vételkedv nyilvánult. Az uj „Pan­nónia-gőz­malom" megkezdé bevásárlásait, s teg­nap egy jó részlet fehérmegyei búzát vett meg, mily áron ? nincs tudva, de úgy látszik a bejegy­zéstől nem igen üt el. Árpa is kelt el serházi szükségletre. — Nagy-Várad, oct. 20. A mai napon tartatott hetivásárban behozatott tiszta búza mintegy 1208 p. m. Kétszeres 1190. Rozs 1570. Árpa 640. Zab 1759. Tengeri 1390. Széna 58 szekérrel. Ezen vásárban a behozatal leginkább Erdély országból történt, az alföldiek igen sokat vásá­roltak, úgy hasonlólag a szállítmányozók a kor­mány részére. A zab, rozs, tengeri mind elkelt, a többi czikkek azonban nem örvendhettek oly élén­k eladásnak, az árak nem igen változtak. A­mennyiben ezen vásárra az alföldről igen sok vevő érkezett, az árak 10—20 krral feljebb mentek, az érintett, czikkek mind elkeltek, s a vásár élénknek nevezhető. A piaczi árak követ­kezők voltak: Tiszta búza 1-sö osztályú 4 ft 50 kr, 2-cd oszt. 3 ft 90 kr, 3 ad oszt. 3 ft 60 kr; Kétszeres búza 1-sö oszt. 3 ft 50 kr, 2-cd oszt. 3 ft 40 kr, 3 ad oszt. 3 ft, rozs 1 sö re­ndű 2 ft 90 kr, 2-ad rendű 2 ft 80 kr, 3-ad rendű 2 ft 70 kr, árpa 1 sö rendű 2 ft 60 kr, 2 ik rendű 2 ft 50 kr, 3-ik rendű 2 ft 30 kr, zab 1-sö rendű 1 ft 65 kr, 2-ik rendű 1 ft 50 kr, 3-ik rendű 1 ft 50 kr, tengeri 1-sö rendű 3 ft 10 kr, 2-ik rendű 3 ft, 3 ik rendű 2 ft 70 kr, 1 mérő borsó 5 ft 56 kr, lencse 5 ft 50 kr, bab 6 ft, köleskása 6 ft, burgonya 2 ft, 1 mázsa lángliszt 10 ft, zsemle­­liszt 8 ft, fehér kenyérliszt 7 ft, barna kenyéri. 6 ft, szelm fuvarral 2 ft, szalma 1 ft 30 kr, 1 részlet (12 font) zsupszalma 20 kr, 1 részlet (3 font) alomszalma 4 kr, 1 öl bikkfa 9 ft, tölgyfa 8 ft, cserfa 10 ft, 1 font marhahús 12 kr, öntött gyerty­a 40 kr, lámpaolaj 38 kr, f ilire 6 bor 16 kr, uj 12 kr, pálinka 20 kr. Debreczen, oct. 20-án. Ma tartott hetivá­sárunkon az életneműek és élel­i­szerek közép árai következők voltak: 1 mérő tiszta búza 3 ft 80 kr, kétszeres 3 ft 40 fkr, rozs 2 frt 90 kr, ár­pa 2 frt 30 kr, zab 1 ft 75 kr, tengeri 3 ft, kö­les 2 ft 70 kr, kása 5 ft; 1 lo­­ marhahús 10 kr, 1 mázsa szalonna 27 — 30 ft. A hájnak ára 28 —32 ft. Miskolczi piacz oct. 20 án. A mai nap megtartott Lukács napi országos vásár­ban a bor és terménynek következő árai képződtek: Uj bor akója: 6—7 forintig, a bor hordója: 20—25 forintig, egy puttan aszú: 6—8 forintig, t. búza mérője : 6 ft 80 — 6 ft 40 kr, gabona­­ 6 ft —5 ft 75 kr, árpa: 5 ft 60 — 5 ft 40 kr, zab 2 ft 15 —1 ft 80 kr, kukoricza: 6 ft 20 — 6 ft 50 kr. Széna egyátalában nem volt kiállítva. Somogy, oct. 20-án. Hogy az élénktelen piaczi forgalom és gabnaárakról le­gyen önnek fogalma, idejegyzem azokat, előre bocsátva, hogy piaczaink ritkán voltak néptelenebbek,­­ mint e hetekben, mit a veregetésbeni nagy el­foglaltságának kell tulajdonítanunk, s azon kö­ különfélék. Pest, oct. 23. * Nemeskéri Kiss Pál: Fiuménak és a magyar tengerpartnak volt kormányzója, az 1848 előtti időkből ismeretes férfiú, közelebbről meghalt. Hamvai holnap, f. hó 24 -én fognak örök nyugalomra tétetni, Miut­án, Tolnavárme­gyében. Béke lengjen sírja felett! — A mai „Wiener Zeitung“ közli gróf W­i­­ckenburg kereskedelmi és nemzetgazdasági miniszter saját kértére történt elbocsáttatását, s szolgálatai elismerése melletti nyugalomba he­lyeztetését. Ugyanő a birodalmi tanácsban az urak háza életfogytiglani tagjává neveztetett ki. * Császár Ő Felsége a risdorfi égettek számá­ra 1000, a szegediek számára 500, s a zsélyiek számára szintén 500 ftot ajándékozott. * Gyöngyös-Pásztóról írják a „LI.“-nak, hogy a pest hatvan lomonesi vasútvonal megkezdett építése azon egész vidéket tevékeny mozgékony­­ságba hozta. Majdnem minden helység, melyet a vasút átmetsz, maga vállalkozott a határjában eső részlet kiépít­éséhez megkivántató napszá­mosok előállítására, a helység elöljárók vezetése alatt; és igy, míg egy részről az építés annál gyorsabban mehetene, más részről az égés­, kör­nyék munkaképes lakossága kenyérkeresetre talál e vonalon. * A mai „Wiener Zig“ jelenti: Ő Felsége dr. Balogh Kálmánt, a pesti egyetemen a phisio­­logia magán előadóját, ugyanezen tudomány és a vele rokon tudományok rendes tanárává mél­­tóztatott kinevezni a kolozsvári orvos-sebé­szeti tanintézetnél. ’ A muraközi kereskedelmi és iparügyeknek — a „P. H.“ értesülése szerint — a zágrábi keres­kedelmi és iparkamrától való elválasztása, s a sopronyihoz csatolása elrendeltetett. — Ez Mu­raköz visszakebelezéséből természetesen folyó intézkedés. * E­m i­­­i­a, a „Családi Kör“ szerkesztője, az általa szerkesztett „Szeretet kön­yve“ szép si­kerű előfizetéseiből eddigelé 1200 főt osztott ki különböző helyekre, legközelebb pedig ismét 1000 ftőt indít el az Ínség által sújtott vidékekre. És összegek ismertebb nevű hölgyeknek küldet­nek el, a magok vidékén levő szűkölködők közti kiosztás végett. Az eddig elküldöttek a követke­zők: Karczag: Veres Emilia 80 frt, 0 -Ki­gyós: Pándy István 50, Halas: Váry Mé­szöli Eszter 60, C­s.­P­a­l­o­t­a: Gosztinyi Anna 50, Debreczen: Telegdy Lajosné 30, Deb­reczen Csáthy Lajos és társa 40, D­e­b­r­e­­czen:Suján Berta 30, H. M.-Vásár­h­e­l­y : Kovács Küry Teréz 60, Félegyháza: Ke­serü Bérczy Irén 60, Szeged: Osztrovszky József 100, Arad: Köpf Auguszta 50, Temes­vár: Sulyok Mórné 60, Mezőtúr: Fejér La­­josné 50, Világos: Bohus Szögyéni Antónia 100, P­ü­s­p­ö­k-L­a­d­á­n­y : Szokolay Zsamond­­né 60, Z­s­á­k­a: a női olvasókör elnöke 60, B­é­­k­é­s: Konkoly Ferenczné 50, Zsombolya: Gesztessy Lóra 50, Stanisics: Molnár La­­josné 60, Tisza-Földvár: Király Emma 50, Szarvas: Moisisovics Emma 50. Összesen 1200 ft. — A „Szeretet könyveinek eddigelé 3000 előfizetője van. •Ganesco, a frankfurti „L’ Europe“ szerkesztője, lapjának subventionaltatása végett huzamos­ idő óta Bécsben mulat, s a „Frank f. Journ.“ szerint czélját el is éri. Az „Europe“ eddig is túlbuzgóan képviselte az osztrák állam­miniszter elveit. *Reményi Edét — mint a Sopronyban megjelenő „Harmonia“ írja — ottani hangver­senyzése alatt a színházon kívül is többféle megtiszteltetés érte. Özv. gr. Széchenyi Ist­vánná N. Czenkről egy értékes pipát küldött be neki emlékül, melyből a legnagyobb magyar na­ponkint dohányzott. A helybeli dalárda pedig éjjeli zenével tisztelte meg a művészt, ki ezúttal Sopronyban másodszor jelent meg, s a lakosság részéről még nagyobb lelkesedéssel fogadtatott, mint 1861-ben. Ugyanazon lapból a hatóság közzététele szerint olvastuk, hogy reményi hang­versenye Sopronyban az alföldi szükölködők ja­vára 93 frt 727a krt jövedelmezett. * Nagy-Kanizsáról nyomtatott névsorát vesszük azon t.­er. jóstevőknek, a kik ott a ha­zai szükölködők felsegélésére­­. Wlassits An­tal városbiró ur által kiadott iveken adakoztak. Az adakozások összege ez iveken 410 ft 42 kr. A mi igen szép bizonysága a kanizsaiak ember­­szeretetének s testvéri érzetének. * A Széchenyi-téren új étkező helyiség épít­­ketését a városi tanács megengedte. * Debreczenben oly egyletet akarnak alakí­tani, mely a zsidókat szántásvetésre és kézműipar művelésére szoktassa. * Hír szerint néhány nap előtt egy olasz szár­mazású munkás káposztát lopott egy kőbányai pályaőr kertjéből. A mozdony közeledtére ki­ugrott a kertből, a keresztül akart futni a pályán. A sínben megbotlott a elesett. A mozdony ott érte, s az összemorzsolt káposztafejek között ta­lálták a szerencsétlen tolvaj fejét is, melyet a ke­rék a test törzséről vágott le. * Szegeden is alakult közelebb csónakász­­egylet, melyet a pesti csónokda­ igazgatósága üdvözlő irattal tisztelt meg. * A cs. kir. osztrák nemzeti bank részéről kö­vetkező magyarországi (Heves-Külső-Szolnok megyébe kebelezett) kincstári javak fognak el­adatni. A Tisza és a Pest-Debreczen és Arad­­felé vezető pálya mögött: Alcsi, Tenke,Sz.-Iván, Tisza Varsány és Tisza-Balla. Ezen négy ura­dalom térfogata 21,465 holdra terjed (holdját 1200 négyszög­öllel számítván.) A négy együtte­sen 1,357,620 fton fog kikiáltatni. Az írásbeli ajánlatok, melyek legalább is nov. So­káig 12 óráig adandók be a nemzeti bankhoz, ugyanezen napon bizottmányilag fognak megnyittatni. A vevő, kinek részére esnek ezen földbirtok,­­ 30 nap lefolyta alatt köteles a vásárlási díj 12 ré­szét készpénzben lefizetni. A vásárlási díj mara­déka egy év alatt négy részletben lefizetendő az előre levonandó 16%o s kamattal együtt. * A helyi görösök kikötő helye, a kőpart nem­sokára megkezdendő építésekor, az al-dunasoron, a görög templom közelébe fog áttétetni. * A palotai vasútállomás közelében a jövő hó folytán egy új olajgyár építését kezdendik meg. * Pest város jövő évi költségvetés­ében az „U­ ru szerint jelent­kény összeg van a lelencz­­ház létesítésére kitűzve. * A váltó­­adósok börtönének már van két la­kója. A hitelezők 50 krt tartoznak letenni napi tartásukra, még pedig előre 15 napra. — Ő Felsége a nagyváradi görög kath. székes­­káptalannál Kő­vár­y Gergely őr­kanonoknak olvasó kanonoki, Vancsa János canonicus scho­­lasticusnak az öne­klő-kanonoki, valamint P­a­p­p János canonic­us cancellarius­nak az ör-kanonoki állomásra történt fokozatos előléptetését helyben­hagyni méltóztatott. * A veronai hivatalos lap szerkesztője, Peregő, e napokban hirtelen meghalt. Gyanú támadt, hogy m­egmérgezték, mit ő halálos vívódása közben maga is nyilvánított. Testét fölbontották s a nyomozás foly. * A helybeli zálogháznál, mint a „P. H.­* ér­tesül, a helytartótanács reformokat akar életbe­léptetni, melyeket a változott viszonyok tesznek szükségesekké. * A R­á­t­h Mór által kiadott, s N­a­g­y Iván által írt valódi hézagpótló vállalat: „M­agyar* ország nemes családai czimerekkel s le* származási táblákkal“ — ismét egy kettős füzet­tel, az 53-ik és 54 ikkel szaporodott, mely a Ré­vai — Ruttkay családokat, s a P. és R. betű­be­­lie­khez a pótlékokat tartalmazza. E füzetekkel a IX-ifc kötet be van fejezve. A benne foglalt családi ismertetések és táblázatok közül különö­sen kiemeljük a már kihalt lény­es szerepet vitt Rozgonyi, s a hazának a XVII-ik századbeli népszerű költőt adott Ri­m­ay családokét, mig az élők k­özött a R­é­v­a­y, R­h­é­d­e­y, Revicz­ky, Roskoványi, Rosty, Rudnay, Rad­­nyánszky, Rumy és Ruttkay ismertebb családok vannak legrészletesebben ismertetve. — A következő kettős füzet, mely az S betű­­belieknek is vagy felét hozandja , legfeljebb egy hónap múlva megjelen. Egy-egy füzet ára 1 ft 70 kr. * H­­ a d o r „költői művei“ első kötete Sza­badkán Obláth Leónál csinos kiállításban meg­jelent. Magában foglalja: „Luis de Camoens“ költői beszélyt, „Csillag és tenger“ regét, az „Emléklapokat egy főrangú hölgyhöz“, „Gyász­­lapokat“, „A cserkesz apród“, „Játékos“ czimü balladákat, végül a „Törvénytelen vér* czimü történeti drámát. Ára fűzve 1 ft 80 kr, diszkö­­tésben 3 ft. * Marosvásárhelytt a várbeli igen régi reform, templo­mban a vakolat alatt falfestvényt fedez­tek föl. Óhajtandó volna, hogy szakértő régiség­­búvárok által vizsgáltassák meg. * Koronka Antal, toroczkai unitárius es­peres, tiltakozik a Török János szerkesztette encyclopaedia azon állítása ellen, hogy az 1849- ben elpusztult Abrudbányán a r. kath. és ref. hívek templomai fölépültek, mig az unitáriusoké most is romokban hever. Sőt egyedül ezeké épült fel,­­ a másik kettő ma is omladék. * A helybeli szerb egyház­község zöldtantczai telkére hallomás szerint három emeletes házat akar építtetni. ’Engländer Herman,pesti nagykereskedő, újabban szép bizonyságát adó emberszereteté­­nek.Ugyanis nála bizonyos Farkas József 50 éven át szorgalommal és ritka hűséggel tön szolgála­tot, azonban betegségbe esvén, legott Karlsbadba küldte őt saját költségén, de ott a fürdő semmit sem használván, visszahozatta, s a budai irgal­­masok kórodájába vitette, hol nemsokára a halál elragadta. A derék szolgának tetemeit a budai irgalmas szerzet kórházából temették el, s a költségeket Engländer Hermann ur volt szívid viselni. (Beküldetet.) ’Buda Sándor Bukarestben oct. 3-kán kelt nyilatkozatával a „Korunkéban tiltakozik a bank­jegy hamisító Nagy Lajos azon vallomása ellen, mint ha ő, Buda is gyártott volna osztrák bankjegyeket. Buda, Nagy e vallomását rága­lomnak — mely nemtelen bőszültés keletkezett — nyilvánítja. * A budapesti kir. orvosegylet oct. 14. tartott évi nagygyűlésen kérdés tétetvén, mikép járjon el az egylet azon tagok irányában, kik az orvosi gyakorlattal ámító hirdetésekben üzérkednek, a nagygyűlés Halász G. tr. úr in­dítványára elhatározta, külön bizottságot nevezni ki, hogy ez oly szabályjavaslatot készítsen, mely a nagygyűlés által elfogadtatván, s a kormány által helyben hagyatván, fölhatalmazza az egy­letet, az erkölcsi és fegyelmi szabályok ellen vétő tagokat kebeléből szavazattöbbséggel kizárhatni. Az elnök e szabály­javaslat elkészítésére az egy­let választmányi tagjait jelölte ki, kikhez bizott­sági tagokul Halász, Pisztory és Lőwy tudorokat nevezte ki.­­ Választásokra kerülvén a sor, nagy szótöbbséggel rendes tagokká választottak: Balogh Kálmán, Borbély József, Gallaszi Ignácz, Kunewalder és Vidor Zsiga orvostudorok ; leve­lező tagokul: Chyzer Kornél, Fleischer Frigyes, Kain Albert, Kiss Antal, Knegfler Vilmos, Ko­vács István, Nagy József, Singer Mátyás, Szoh­­ner József és Weszelovszky Károly tudorok és főorvosok; a kü­földiek közül Tröltsch Jr. fül­gyógyász Würzburgban, és Eulenburg tr. teat­­egyenész Berlinben. *A Remellay Gusztáv által indítványo­zott gyermekadakozásokból már 158 ft gyűlt össze a szükölködöknek. — A főmagy kir. hétszemélyes táblán oct. 22. s a következő napokon az alábbitt polg. perek adatnak elő: Tóth Istvánnak Tóth Katalin e. egy úrbéri telek iránti pere. — Fülöp Máriának Pap Ferencz e. közös haszon vételbeli osztály­rész iránti pere. — Fricsei Katalinnak b. Bán­hidy Antal örökösei e. százaléki dij megtérítése iránti pere. — Stolniczer Jakabnak László Mik­lós és társa e. adóssági pere. — Barna-Csapó Vilmának Csapó Vilmos e. hasonló pere. — Gr. Desewffy Kálmán és Ferencz biróküldési kérvé­nye. — Popovics Zsófia és érdektársainak ha­sonló kérvénye. Előadó: Berzeviczy Mánó stb. — Krammer Ignácznak Tallián Gyula e. adóssági pere. — Szabó Albert s társainak Ács Krisztina e. telekk. ügye. — Kosztics Adolf és társainak hasonló ügye. — Lepics Mária és ér­dektársainak hasonló ügye. — A kassai p. v. ügyészségnek Lám Adolf és társai e. hasonló ügye. Előadó : Monaszterly Sándor stb. — Tóth Gergelynek Házy Jánosné s társa e.birtok­­átadás iránti pere. Pankievicz Ignácznak Cser­­venka Pál e. adósági pere. Madách B.­ég társainak Sáray Rudolf és társa e. adóssági pere. —­ Bo­­bics Zsófiának a CB. k. pénzügyészség e. néh. Weiszkopf Mihály hagyatékát illető örökösödési pere. — Kristyory Keresztury Lászlónak Stei­ner József e. sommás visszahelyezési pere. — Vörös Sándornak a néh. Vörös Ludovica hagya­téka ügyében beadott semmiségi folyamodvá­nyát visszavonó jelentése. Steiner Árminnak a May testvérek e. 1000 ft iránti pere. — Palócsy- Horváth Máriának Somosheöy Károly e. tizte- Bitási ügye. — Nagy Mártonnak, mint a pesti kegyesrend igazgatójának, Romeiser Ferencz e. bérlet felmondási ügy­e.Berdach testvéreknek Gelb A. tömege e. árverési ügye Bödő Máriának Bödő János e. örökösödési ügye. — Szeged város tör­vényszékének a Berdach testvérek biróküldési kérvényére hozott kir. táblai határozat I. felfo­­lyamodása. Előadó: Szalay Zsigmomt stb. •Reményi Ede f. hó 28 kán EévKoniá­­rom városában rendezend hangversenyt a szü­­kölködök javára. A programaiból kiemeljük a „Repülj fecské“-t, a Reményi által átirt „Székely kalákásat, Chopin „Po­­­onai­­s­e“-zét, és a Rákóczit. Műkedvelők is műkö­­dendnek közre. * Az osztrák vasutakon a múlt év folytán ösz­­szesen 102 baleset történt, melyek alkalmával 174 személy részint életét vesztő, részint meg­sérült. A legtöbb baleset, majdnem fele, a déli vaspályán történt. A vasúti kezelés csak kétszer volt ilynemű szerencsétlenségnek oka, a többi­nek vigyázatlanságuk, pajkosságuk stb. követ­keztében sérültek meg. Statistikailag kiszámít­va, minden 1,600,000 utas közül csak egy sérült meg, minthogy a múlt évben az ausztriai vasuta­kon 13 milliónál több egyén közlekedett. A vas­úti személyzet közül csupán hat volt il­en bal­esetnek kitéve, midőn egy meghalt, öt pedig megsebesült. Jegyzéke azon jótevőknek,kik az 1863. évi szárazság által ínségre jutot­tak fölsegéléseül Pest város hatósága ré­széről kibocsátott ivekre adakoztak. (Folytatás.) Emerling Vilmos 5 ft, Schökl M. 2 ft, Böbio Vincze 1 ft, Giros Antal 1 ft, Stein Lipót 50 kr, Lueff F. 2 ft, Fényes Elek 1 ft, Braun Gábor 50 kr, Pikter Hermann 1 ft Simmel Vitus 1 ft, Karzer Antal 1 ft, Karzer József 1 ft, Flesch Mór 20 ft, Wallschleyer J. 2 ft, Császár Jenő 1 ft, Krausz Károly 1 ft, Itsseles Izidor 1 ft, Wullaehleger Hermann 1 ft, Kiss Ignácz 1 ft, Reich János 1 ft, Károly 50 kr, Bero József 1 ft,Novák 50 kr, Pálfy Bálint 50 kr, Herter Ádám 50 kr, Zeisler János 50 kr, Fröd­lich Mi­x 50 kr, Mátyás 50 kr, Barnert János 50 kr Wafrika József 50 kr, C. H. 1 ft, Flesch Erna ezüstben 1 ft, Fiesch Tivadar ezüstben 1 ft, Treso An­drás 50 kr, Balasovite Julia 20 kr, Marnaberg 5 ft, Unger­­Julia egy 50 ftos értékű szecska­­vágó gépet, Guszmann József 10 ft, Guszmann Ferencz S. 10 ft, Guszmann Gusztáv 1 ft, Ku­­bitschek Károly 40 kr, Lewinszky J. 1 ft, Kohn Leonora 20 kr, Leintuch S. 40 kr, S. Z­­winger József 1 ft, Vass Moritz 30 kr, Morgenstern A. 5 ft, Hauszmann dr. 5 ft, Kaaa Her­nsnn 15 ft, Krooit- Keresztély 1 ft, Guttmann Mihály 50 kr, Szirmay C. 15 ft, Weixler István 1 ft, Kanitz C. 1 ft, Krausz Lipót 3 ft, Türsch F. 10 ft, Braun ■Sándor 5 ft, Szabó Imre 5 ft, Milczer István 50 ft, Wahrmann és, Fia 50 ft, Haris Döme örökö­sei 20 ft,Koemtns György 5 ft,Fittinger­­ Lipót ft, Kubinyi Ágoston 8 ft, Erdy János 2, ft Mai­ray Gábor 2 ft, Kiss Bálint 2 ft, Kovács Gyula 2 ft, Frivaldvszky János 2 ft, Barna Ferdinand 1 ft, Harnisch Antal 1 ft, Pósfay Berczy 2 ft, Posty Gilla 1 ft, Moszer János 1 ft, Kováts Péter 50 kr, Szabó János 50 kr, Molnár Antal, 30 kr, Palkovits György 40 kr, Krum­pholz Mihály 5 ft, Millner János 5 ft, Krumpholz Ignácz 2 ft, Umbach özvegye 2 ft, Gáli József 1 ft, Kratzer János 1 ft, Krumpholz Mihály 5 ft, Bülch Fe­renc­ 5 ft, Ildényi Károly 2 ft, Pillmayer Józ­sef 2 ft, Boor Fülöp 1 ft, Brandner József 10 kr, Navratil Lipót 20 kr, Hell János 80 kr, Lang Teréz 10 kr, Schlosser Károly 1 ft, Hock György 50 kr, Kristián Rosalia 10 kr, Prem Márton 10 kr, Ott J. 10 kr, Kratzer Mihály 30 kr, Wimmer Ferencz 10 kr, Beck György 20 kr, Linhar­dt József 20 kr, Sturz Teréz 1 ft, Ka­petz Károly 30 kr, Schöberl József 50 kr, Kitrenitz Hermann 20 kr, Tornám József 30 kr, Baumwardt Jó­­zsef 10 kr. Összeg 7700 ft 32 kr. B­e­n­k­e Endre, letéthivatali pénztárnok. TÁRCZA: Miért kell Magyarországnak a műiparra átmenni? (Folytatás.) A műipar létrejöttével sok oly élelemszer után tudakozódnak, melyeket néme­t vidéken sokkal nagyobb haszonnal lehet termeszteni, mint gab­­nát, nevezetesen tej, vaj, hús, zöldség, gyümölcs után. Ha figyelemmel nézzük, mily roppant terek vannak e c­élokra felhasználva csak Pest körül, mint egyetlenegy honi iparűző telepünk körül, és kiszámítjuk, hogy ha az országban csak 3—4 ily telep léteznék, és mindenek mellett ugyan­annyi terv­et használtatnék fel az érintett termé­nyek előállítására, mi pénzhaszon eredne ebből, akkor állana előttünk tisztában azon veszteség összege, melyet a földmivelő népség a műipar hiánya miatt szenved, mely az ily terményeket felemészteni szokta. A földmivelés majd­nem ugyanazon tehetségű egyéneket, és csupán olyakat igényel, melyek a rend iránt némi hajlammal és a durva kézi mun­kák véghez vitelére erővel, állhatatossággal bír­nak , holott a kézművek ezerféle szellemi ké­pességet, ügyességet és gyakorlatot kívánnak. A hajlamok és tehetségek ily különfélesége irán­ti tudakozódás az iparos államban könnyűvé teszi az egyéneknek képességükhöz mért foglal­kozást választani, ellenkezőleg a földmivelésnél. Amott a szellemi tehetség hasonlatlanul nagyobb becsben tartatik, mint emennél, hol az ember te­hetségét leginkább testi ereje után mérik. Amott van eset, hogy a gyengélkedő vagy nyomorék ember munkája több értékkel bír, mint a leg­erősebb emberé. Minden erő, még a legcseké­lyebb is, a gyermeké, nőé, nyomoréké, öregé foglalkozást és jutalmat talál az ipar mezején. Az iparűző előtt ezer példák állanak, melyek mutatják, hogy az ember a jóllétnek és tekin­télynek legalacsonyabb fokáról rendkívüli igye­kezet s erő megfeszítés által a társaság legfen­­sőbb osztályaiba felküzdheti magát, viszont szel­lemi restség és gondatlanság által a legfőbb fok­ról a legutolsóra sülyedhet. Ezen tapasztalás a kézműveseknél oly erőszilárdságot terményez, mely a földművelő osztálynál vajmi ritkán látható. Ha a kézműves munkák egész összegét tart­juk szemmel, első tekintetre át fogjuk látni, hogy azok hasonlíthatlanul nagyobb változatosságot,ma­gasabb szellemi tehetséget és ügyességet igényel­nek, mint a durva földmivelés, azon felül: A durva földmiveléi állapotban igen kevés szükség van a tudományokra és művészetekre , ellenben az iparos államban a tömegek ipa­ra a tudományok ipara által világosíttatik fel ; alig van egy kézműüzlet, mely vagy a természet-, vegy-, vagy mértannal vonatko­­zatban ne állana. — E tudományokban alig történhetik valami elöhaladás, mely száz meg száz mesterségre és kezelésmódra befolyást ne gyakorolna. Ezért van iparos országokban a tu­dományoknak népszerűsége; innen az iratok ál­tali mivelődés szükséges voltának felismerése, innen előre t­­rő talentumok munkássága és köz­­becsülése. Később a tökéletesítés vágya a föld­­mivelésre is kihat, és legjobb földmivelési esz­közök okvetlen azon országokban keletkeznek, hol virágzó ipar van. A kézműzet befolyása által a földmivelés mesterséggé, művészetté és tudo­­mánynyá válik. Az uj találmányoknak és javításoknak Csupán földmivelő országban csekély értékük van. Azok, kik olyasmin törik fejőket, eszelősöknek tartat­nak, és senki által nem gyámolittatván, áldoza­tok lesznek; *) holott a kézműves státusban semmi által nem lehet oly gyorsan gazdagságra és tekintélyre szert tenni, mint feltalálás által. Ha tehát igaz az, hogy a durva földmivelés mellett sem általános miveltség, sem az egyének­­­­­­ erőmegfeszítése, erélye elő nem áll, sem a talen­tumok és felfedezések érdemlett becsben nem tartatnak, a műipar ellenben a társadalom álta­lános kimivelésére, az egyének képzettségére, a tudományok, művészetek ápolására egyedüli esz­köznek tekinthető, úgy azon tétel, miként csu­pán földmivelési országban a vagyonosság nagy mérvékben nem gyarapodhatok, igazolva van. A legnagyobb tekintetet érdemli azonban az , miként az iparos államban a földmivelő nép va­gyona, mely földben, gazdasági épületekben, és felszerelésben áll, tetemes gyarapodást nyer a műipar által. Magyarországban műipar nem létezik, mert hol csak néhány gyár áll fenn, és sem gyapjúból posztó, sem pamutból kelmék sem készíttetnek, a gyári iparnak főbb tényez­ője hiányzik ; de ha gyáripar nincs, vannak számos kézművesekkel bővelkedő városaink, kisebb nagyobb népesség­gel. Nem látjuk-e, mily nagy ára van, például, Pest városa határában egy hold homokos föld­nek (4—600 ft), holott hasonló minőségű föld­nek holdját kissé távolabb 70—80 forinton lehet venni. Hasonló arány van a földek árára nézve Pozsony, Temesvár, Kassa közelségében. Kézzel fogható példa ez annak bebizonyítására , hogy az ipar még kis mérvben űzve is befolyással van a föld becsének emelésér­e. Azon mesterségek közt, melyek a földmivelés gyámolitására szolgálnak, legegyszerűbb mes­terség az örlö malom. Még is ha valamely vi­déken, hol eddig nem volt, nagyszerű örlö ma­lom állittatik, azonnal becsesebbé és jövedelme­­sebbé válik a közelében fekvő földbirtok. Ez igazságot az éles látású amerikai ember annyira érzi, hogy mihelyt valaki egy vadonban bir­tokot szerez, azonnal társakat keres, kikkel együtt kézi munkával, fával, sőt pénzzel is elő­­segíti a malom felállítását, sőt ha mód van hoz­zá, valami iparvállalat felállításán­ak törekszik, hogy termékeiknek közel vásárt szerezzen. List, midőn Amerikában megtelepedett, a phi­ladelphiai mesterség gyarapítására­ szövetkezett társasághoz intézett levelében imigy igyekezett megfoghatóvá tenni az ipar befolyását a földmű­velő hasznára : „feltéve, hogy ti amerikaiak nem értenétek a gaboaőrlés mesterségét, de a kenyér­sütés mesterségét sem tudnátok, s e miatt An­gliában kellene gabnátokat megörleni, mily nagy része jutna gabnátoknak angol kézbe az őrlés és kenyérsütés dija által, mennyit emésztenének fel abból a fuvarosok, a hajósok ? a külkereske­­désnek és hajózásnak sok tenni valója lenne ily módon, de vájjon használna-e nektek az ily for­galom ? Hát ha Anglia eltiltaná egykor az őr­lést, mi lenne akkor belőletek ? A­mint tehát a gabnatermesztőnek hasznos, ha a malom közelé­ben van, valamint a mezőségnek előnyös, ha mellette műszorgalmas város van, mely termeszt­­ményeit megveszi , úgy az országok jóléte kí­vánja, hogy keblében műipar létezzék.“ Már magok azon élvezetek, melyeket a város nyújt a közel lakó földmivelőknek, ösztönül szolgál ennek, hogy erejét, munkásságát megfeszítse. Hányféle oly czikket lehet a város közelében lakó földmivesnek pénzzé tenni, mire a távolabb lakó nem is gondolhat ? Vizsgáljuk csak a föld árát azon országaiban az ausztriai birodalomnak, melyek műiparral foglalkoznak, és tegyük mellé az árakat, melye­ket nálunk adnak sokkal jobb minőségű föld­ért , kénytelenek leszünk bevallani, hogy az ipar­i föld értékét legalább is még egyszer annyira emeli. .Czoernig már említett statistikai füzeté­ben a 63 lapon Magy­arországnak, a koronához tartozó egyéb tartományokat oda nem értve, földértékét 1 milliárd 903 millió 627,011 forint­ra teszi. Ha tehát felteszszük, mit alaposan hinni lehet, hogy Magyarországban, ha rauipart létesí­tene keblében, a föld ára kétszer annyira emel­kednék, a nemzet vagyona csupán ezen az után majd 2 milliárddal növekednek , oly nagyszerű kilátás ez, melynek elérhetéséért valóban semmi áldozatot nem kellene kímélni. Hainnak (II. kö­tet 89 lap) egybehasonlító statistikája*) a catas­­tralis becslés alapjá­n egy catastralis hold termő földnek közép­értéket ekkép adja elő. Cat. hold Csehországban . . . 193 ft. Tehát a Lajthán túl is ott van becse a föld­nek, hol műipar létezik. Tudom jól, hogy Cseh­­országban, hol a fentebbi kimutatás szerint a föld értéke legnagyobb, annak a nagy népesség, mely Csehhonban átlagosan 5212 főre megy , mért­­földenkint, a kiválólag iparos kerületekben pedig 15 ezerre is, nevezetes tényezője, úgy de ezen nagy népess­ég is ismét a műipar szüleménye; hol kereseti mód, hol tápsz­­ekben bőség van, ezt nyomban követi a népszaporodás. Általános tapasztalás Magyarországban, hogy legszaporább a zsidóság; de igen nagy tévedésben van az, ki hiszi, hogy ezen szaporaság oka a fajban kere­sendő ; ennek oka valósággal abban rejlik, hogy a legszegényebb zsidó is megbirja keresni csa­ládjának, ha számos is, kenyerét, sőt azt tisztes­­ségesen ruházni, neveltetni is képes; azért zsidó szájából Boha nem hallottam jajveszékelést, ha családja szaporodik, de igen sok magyar embert hallottam megelégedve említeni gyermekeinek fogyását, mert szójárás a többi fajok szegényei­nél, midőn a gyermek halála említésbe jó : „El­vette a jó Isten, hálákat adhatunk neki, a­mi­nek is a gyermek a szegény embernek.“ A­hol műipar van, azt nyomban követi a ke­reskedés, mert a gyártmányokat nem csak léte­síteni, de eladni is kell; a­hol pedig e kettős üz­let felütötte sátorát, ott magától jó a tőkeszapo­­rodás. Hol a tőke bőségben van, ott a kamatláb­nak magasnak lenni nem lehet. Ott tehát a föld­­mivelőnek nem nehéz pénzt szerezni hasznot ígérő beruházásokra ; e könnyűség a gazdaságok kiművelését vonja maga után. — Ott sok egyén vergődik gazdagságra ipar- és kereskedelmi vár­ Morvában . . . . 180 „ Szilé­zában .... 124 „ Lombardiában . . . 212 „ A.-Ausztriában . . . 172 „ B.-Ausztriában . . . 1613 „ Salzburgban .... 74 „ Gallicziaban .... 69 „ Magyarországban . . 61 „ Erdélyben .... 38 „ Bánátban.....................71 ft. *) Hány genie-t lehetne Magyarországban előszám­lálni, kik ily véget értek. *) Handbuch der Statistik des oestereichiscn Kaiser- Staates von Joseph Hain. Wien Tendier I860. rülménynek is, mikép a vásárlások egyiránt belszükség s fogyasztásra szorítkoznak csak, semmi kivitel sem lévén; mióta a hitelintézeti megbízások megszűntek gabnaüzéreinknél, azó­ta nyugszik minden. Szép búza 4 ft 50 kr, középszerű 3 ft 80 kr, rozs 2 ft 40—50 kr, kukoricza 2 ft 40 kr, az ó 2 ft 60—70 kr, zab 1 ft 60—70 kr, árpa 2 ft, hajdina 2 ft 20—50 krig múlt évi. Egypár jármás ökör fiatal 2—250 ft, lehet venni 180 fton is. Ló párja 30—200 ft, dolgos lovakat értve. Egy darab tehén 40—70 ft. Egy metszeni való borjú 8—10 ft. Egy mázsa jó széna 2 ft 10 kr. Egy ó- fa 6—7 ft. Kaposvár vidékén,a­hol aránylag még legtöbb erdő van a Drávamente után. Egy akó must 2 ft 10—20 kr. Nemzeti színház. Oct. 24-re van kitűzve: „Faust.“ Opera 5 felv. Budai népszínház. Oct. 2- re van kitűzve: „A fecsegők.“ Vig operette 2 felv. — „Az Ger­trud volt, vagy A párisi operabáli czivódás.“ Vig operetta 1 felv.

Next