Pesti Napló, 1863. november (14. évfolyam, 4115-4139. szám)
1863-11-01 / 4115. szám
utasítást vették Chojnacseitól, hogy az első oroszt, kit előtalálnak, szúrják le, stb. — Mennyi áll e „tényálladék“-ban, annak felelősségét az orosz hatóságra bízzuk. A nemzeti kormány a titkos sajtót is működteti. A forradalmi polgármester közli azon újabban elfogatott előkelő polgárok névsorát, kiktől Berg Ibnok a Muravieff-féle rendszer szerint hódolati felirat aláírását akarta kicsikarni. Ami a lengyel ügy diplomatiai állását illeti, a „Times“ azon körülményt, hogy, mint hallja, Niel francziá t így Pétervárra küldetik, oda magyarázza, miszerint Francziaország háborúra készül Oroszország ellen. Ugyanis a franczia császár a krími háború kezdete előtt hasonló eljárást követett, közvetlen felszólítást intézett t. i. — mint jelenleg — Miklós czárhoz, ami siker nélkül maradt. Az olasz háború kitörése előtt szintúgy küldetésben járt Niel tbnagy Turinban, látszólagos békejavaslatokkal; ily látszólagos villámhárító megbízatása lenne a „Times“ szerint Niel tbnagynak most is, s a kétségtelen visszautasítást háború fogná követni,mint akkor, most is. A csatatérről nevezetesebb összeütközésekről nem igen vannak tudósítások. October 25 k én Radom kormányzóságban Kuznica falu mellett jelentéktelen összecsapás történt kis lengyel csoport és oroszok közt. A lengyelek azonban a nagyobb számú orosz csapat támadását visszavervén visszavonultak, néhány halottét, 2 sebesültet s 5 foglyot hagyván hátra. A lublini kormányzóságba a gallicziai határokhoz közel eső Tomaszow városka mellett 26- kan 40 főből álló lengyel csendőrcsapat vonult be, a vámpénztárt magához vette, s onnan az ország helyébe nyomult. Lubin közelében folytonosan czirkál 200 főből álló két kis lovas csapat, az oroszokkal folytonos csetepatéban van, az orosz postát, futárokat s őrjáratokat szüntelen zaklatja, s ezt az egész kormányzóságban működő lovas csapatok rendesen folytatják. Közelebbről a Lublintól Zamosc felé vezető úton a postát állították meg, s az elvett levelek és csomagokról a conduktornak nyugtát adtak. A „Czas“ szerint Wangorski megveretése daczára folytonosan gyarapodik a felkelés a lublini kormányzóságban, melynek erdeiben folytonosan újabb csapatok szervezkednek. Wierbiczki ellen, ki e területen működik, az oroszok most több csapatosztályt indítottak meg. A Jurkovicae mellett 21 én folyt küzdelem alkalmával a többek közt Elga Albert református lelkész is elesett, ki a kaszásokat vezető, s a felkelés kitörése óta tevékeny működése által nevének nagy becsülést vívott ki. A „Dzennik pow.“ hivatalos lap Uszakowloknak Czachowski ellen vívott küzdelméről tett jelentését közölvén, megjegyzi, hogy a felkelő sereg gallicziaiak, francziák és olaszokból állt, kik vontcsövű fegyverekkel voltak ellátva, s 3 hónapon át gyakorlák magukat Gallicziában a fegyverforgatásban. Más oldalról vett tudósítás jelenti, hogy a gallicaiai határokon az utóbbi négy hét alatt mintegy 3000 fegyvert, megfelelő vágószereket, közel 12 mázsa lőport, 50,000 golyóstöltést stb. foglalt le az osztrá hatóság, melyeket részint mint szállítmányt őrszemei, részint motozás útján rendőrsége fedeztek fel. Lehet képzelni ebből, mennyire megy a Lengyelországba szállított hadikészletek mennyisége. Az orosz katonaság, mely az osztrák hatóságok által előre értesítve volt, készületet tett részint elfogására és üldözésére a közelgő szállítmányoknak és csapatoknak, ha a kijelölt helyre későn érkezett, részint átvételére, ha azt már az osztrák hatóság elfogta. Angolország. Az angol lapok közlik a turini angol nagykövet elbocsáttatására vonatkozó hivatalos levelezést. Russell lord sept. 10 én írta Hudsonnak, hogy a kabinet többsége elfogadja lemondását, nyugdíjat biztosítván számára s helyeselvén eddig tett szolgálatait. Hudson maga nyilvánította azon óhajtását, hogy vissza akar vonulni a követségi állomástól. Russel felhívta Hudsont, hogy nyújtsa át az olasz királynak a visszahivatási rendeletet s biztosítsa az olasz királyt, hogy Anglia mindenkor őszintén óhajtja fentartani Olaszország függetlenségét. Hudson erre oct. 4-ről írta Russell lordnak, hogy a király kérdezte őt, miért hagyja el az olasz udvart, mire Hudson azt válaszolta, hogy lemondási szándékáról már rég értesítvén az angol külügyminisztert, attól azon választ nyerte, hogy mihelyt nyugdíjra jogot formálhat, lemondása azonnal el fog fogadtatni. Russellord egy Elliothoz intézett sürönyben tagadja, hogy Hudsonnal szemben a fentebb,, említett kötelezettséget magára vállalta volna. Ő Hudsonnak, mint írja, egy más nagyköveti állomást ajánlott, hanem Hudson nem fogadta el. Elliot válaszolja Russelnek, hogy értesítette a királyt azon félreértésről, mely Russell lord és Hudson közt fennforgott. — A kölni lapnak írják Londonból, hogy a már említett reunió Czartoryski herczegnél f. hó 16-án ment véghez. Kevesen voltak a hivatalosok, de mindannyian befolyásos s jelentékeny egyéniségek s a sajtó részéről is csak azok, kik Lengyelország sorsa iránt kiváló érdekkel viseltetnek. A reunió egy magán meetinggé alakult át. Harowly lord vezeti az elnökséget és a meetinget maga a herczeg nyita meg a jelen levőkhez intézett rövid beszéddel. A herczeg ismét melegen ajánlja, hogy Lengyelország hadviselő félnek ismertessék el, Anglia jelentse ki, hogy Oroszország elvesztette birtokjogát Lengyelországra nézve. Az értekezés tárgyát egyébiránt azon théma képezte, hogy lehetne az angol kormányra ez irányban hatni a választások által. A jelenlevők nagy része elismerte, hogy az angol kormányt reá lehetne venni a fentebbiekre, csakhogy sok nehézség után. Legfőbb lenne a lengyeleknek hadviselő felül való elismertetése, mert ekkor az angol alattvalóknak például hadi készleteket is lehetne szállítani a lengyelek számára; továbbá ez esetben a lengyelek kölcsönt is köthetnének Londonban s végre az orosz kormánynak sem lenne bátorsága oly embertelen kegyetlenséggel bánni el a lengyelekkel, mint azt eddig tette. A reunió abban állapodott meg, hogy a jövő hónapban Londonban egy nagyszerű meeting fog rendeztetni a lengyelek érdekében. — Ezen londoni nagy mentség után következnének a vidéki városok tüntetései. — A kölni lap londoni levelezője írja, hogy Russellordnak Blairgowrieban történt fellépése után Palmerston sürgette a külügyminisztert, hogy a Blairgowrieban tartott beszéd szellemében küldjön egy táviratot Szent Pétervárra. Russel elfogadta Palmerston indítványát és e körülményből magyarázható meg az, hogy Napier lord megbizatott a blairgowriei beszéd szellemében fogalmazott sürgönyt felolvasni Gorcsakosfnak. Napier már végre akarta hajtani a külügyminiszter rendeletét, midőn egy ellenrendelet érkezett. Mint levelező értesül, ezen ellenrendeletnek Ausztria közbeszólása lett volna előidézője. Franciiaország. A „Mór.“ oct. 28-ai száma két császári rendeletet közöl a tengerészeti miniszter jelentésének elbocsátásával, melyek együttvéve a franczia marina átalakítását és javítását célozzák. Aihirdetett rendeletek elsője az újonczozás módját, s a szolgálati idő kiterjedését szabályozza, ezentúl a besorozott franczia államtengerész rendes szolgálati kötelezettsége csak hat évre fog terjedni, s ekkor lép ama tartalékba, honnét csak nagy szükség esetében szóktathatik be. A második rendelet az előléptetésekre vonatkozik, s azon próbatétek minőségét szabályozza, melyek eddig a gyorsabb, és érdemszerinti előmenetelnél nagy akadályal merültek fel. Mindkét rendelet a lapok általános helyeslésével találkozik, olyannak jelentvén azokat be, mint amelyek az ősz szerinti szabadság igazságos követeléseivel öszhangban állnak. Az első eset, hogy a napóleoni kormány egy eljárása a bourbonisták nyilvános helyeslésével találkozik. A császárnét 26-án hiába várták Toulonban, a felettébb zavargó tenger miatt az elindulással annyira kelle késnie, hogy csak másnap este várathatott Toulonban, hol ő felsége — a táviró előjelentései szerint semmit sem fog késni, semmit meg nem tekint, hanem legott a megérkezés után a vasúton Pária felé indul, hol a déli pályafőnél a császár fog reá várakozni. Madridból jövő tudósítások még folyvást azon ünnepélyek és szertartások elbeszélésével telvek, melyek a császárné ott léte alatt a világ gyönyörködtetésére eszközlésbe vétettek. Említik ezek közt, miszerint Izabella királynő a távozó császárnénak egy arany karpereczet adott ri c u e r do bevéséssel, melynek értékét ékszer választékai s gyöngy terhei mutatják. Olaszország. A kölni lapnak írják, hogy az olasz kamarák i. é. nov. 10 én fognak összeülni s tárgyalásoknak nagy élénkséget jövendölnek a jólértesült körök, mert az ellenzék, mely most nagyobb számmal lesz képviselve, mint a múlt parlamenti saison alatt, el van határozva erélyesen lépni fel. A vita sarkpontja a financziális kérdés lesz. Az államvaspályák eladatása tárgyában is nagy az ellenzék. Az államvaspályákat ugyanis egy társaság akarja haszonbérbe venni, s ezen társulatnak a képviselők közti barátjai azt állítják, hogy ezen társulat ajánlkozása sokkal előnyösebb, mint az eladatási szerződéstervek. A „Pungolo“ írja, hogy Francziaország felhivta az olasz kormányt Mexicót, mint császárságot ismerni el, s hogy Visconti-Venusta kötelezte volna is magát a franczia császár akaratának eleget tenni. Németország: Frankfurtból Írják October 28-káról: Az úgynevezett „nagynémetországi“ gyűlés ma d. e. 11 órakor kezdődött, 300 —400 tag jelenlétében. Lerchenfeld üdvözli a nagy-németországi reform-egyesület nevében a jelen voltakat. Szerinte soha sem sejtett erőben mutatkozik most az önérzet a német nemzetben. A „nemzeti egylet“ politikáját a kétségbeesés politikájának nevezi. Ausztriát kilökni Németországból annyit tenne, mint lábbal tapodni egy ezeréves traditio minden emlékeit s kilökni nem is képes senki. Minden német szív fellázadna ez ellen. — Megbukott ugyan az ezen egylet által javaslott delegátusi terv, de helyébe a szövetségi reform-acta állott; — ez pedig a fejedelmek ajándéka, melylyel ha ezelőtt tiz évvel kínálnak meg, a legnagyobb készséggel fogadtatik. De a német fillérkedik, roszül, ha a legjobbat kapja is ajándékban. Nem a porosz kormány az, mely meggátolja a reform-okmány foganatossá tételét, hanem a porosz nép legnagyobb része, mely most szemben áll kormányával s megegyezés sem egy könnyen remélhető. A „Nagy- Németország“ reformegylete szereti Poroszországot, mivel Németországot ép úgy nem tudja nélküle képzelni, mint Ausztria nélkül. Minő után lenne Németország egyesíthető, az a választmány ajánlotta programm tárgya. Miután Lerchenfeld közfelkiáltással elnökké választatott, alelnököket és titkárokat jelöl ki. Erre a müncheni Wydenbrugka választmány által határozott következő programmot olvassa fel : I. A gyűlés hazafias tettnek ismeri el a német fejedelmi gyűlést, melynek műve a reform okmány. II. A gyűlés t. i. a reform okmányban alkalmas alapos lát Németország alkotmányának szilárdabb egységre és nagy szabadságra való fejlesztésére s elfogadására szavaz. III. Reméli a gyűlés, hogy mindazon kormány és országos képviselet, melynek közre kell működnie az összes Németországra szóló szövetségi okmány elkészítésében, meg fogja gondolni a következményeket, melyeknek be kell következniük, ha a reformokmánytól vagy megvonja hozzájárulását, vagy el nem fogadható feltételekhez köti. IV. A gyűlés helyesli, hogy a még hiányzó egyetértés létesítésére, a reformació alapeszméjével egyesíthető minden előmozdító eszköz felhasználtassék , de ajánlja, hogy a meg nem oldott ellenkezések mellett a reformokmány keresztülvitele a fennálló jog határai közt s névszerint a beleegyezett államok képviselőinek mielőbbi összehívása által mozdittassék elő. A mennyiben a reformokmány revisiójára lenne szükség, a gyűlés sürgetőleg ajánlja a következendő javításokat: 1) A maga eredeti szerkezetében kell visszaállítani a reformactó 14-ik czikkelyét (mely a szövetségi pénzügyek meghatározásáról szól). 2) Azon elv újra elfogadását, mely szerint a szövetségi alkotmány változtatására és bővítésére 21 szavazatból 17 elegendő (11-ik czikkely). 3) Egy két évi időszak elhatározása a három évi helyett a szövetségi képviselők gyűlésére. 4) Egy oly szabály felvétele, mely által a szövetségi képviselők gyűlésének rendszeres működése a föloszlatás esetében is bátosítva legyen, név szerint azon elv kimondásával, hogy az új választások meghatározott idő alatt véghez menjenek. A programm czikkenként egyhangúlag elfogadtatott, mint már a telegráf jelenté. — Karlsruhe, oct. 24. A badeni nagyhg egy hozzáintézett országos felirat átadóihoz következező szabadelvű szavakat intézett: „Benyomást tettek rám az épen felolvasott irat kifejezte érzelmek. Legyenek önök meggyőződve, hogy az ország lakói nagy részének itt kimondott érzelmeit nagyrabecsülöm és hálával fogadom. Különös örömömre szolgált annak hallása, hogy népem ezúttal is velem tar , s tetteimmel való megegyezését nyilványítja. Szívesen mentem Frankfurtba, hogy a haza legdrágább ügyei fölötti tanácskozmányokban részt vegyek, habár nem ismertem a teendő indítványokat ; a valódi hazafinak szilárdnak kell lennie megyőződésében, és annak idején erősen küzdenie érettek. Amit tevek, csak kötelességem teljesítése volt; de a nemzet legféltettebb kincse iránti lelkesedés erőt adott, hogy czélomat, mondhatom czélunkat, tántorítatlanul kövessem. Ha nem az volt elérve, mit kivovtunk és reméltünk, mégis hatalmas lépés történt előre; el len ismerve szüksége annak, hogy a német alkotmány javíttassák. Ezen vívmányhoz ragaszkodjunk, ez czélhoz vezet. Hogy a német alkotmány újjáalakításának művénél úgy, mint a német nemzetnek jogos igénye van hozzá, népem négy többségének támogatásáról biztos lehetek, újabb erőt ad, hogy e czélra, mely értem egyik legfontosabb feladata, rendületlenül törekedtem. Reméljük, hogy meggyőződésünk,ha nyiltan és bátran kimondjuk, valósulni fg, s egyesüljünk ma kézidással bevallására annak, hogy szilárdak és egyek maradunk azon érzelemhez, mely egyesít minket. Ez értelemben kérem önöket,hogy köszönetemet fejezek ki azoknak, kiknek nevében hozzám jönni szíveskedjek.“ — Berlinből Írják odt. 27. A holnap Frankfurtban átadandó dán jegyzék, hir szerint, ma este érkezik meg ide. Úgy vélik, hogy halogató és ki nem elégítő lesz. Dánia azt a hírt terjeszti, hogy az executio létesítése esetében ostromzár alá venné a német kikötőket, s számíthat az ostromzár éki mérésére Franczia és Angolország részéről. Mia az executio valóban létesülne, aligha kezdődhetik még vagy három hétig, s decemberben maga a fagy veszi zár alá a kikötőket. December elejéig különben sok jöhet közbe, miáltal az executio haladékot szenved. — Az „Eibe mellől“ írják a kölni lapnak ugyancsak odt. 27 ikéről. Minden arra mutat, hogy Dániának valamint kormánya, úgy népe is a Holstein elleni executio megkezdését „casus belli“-nek fogja tekinteni, s ahhoz képest teszi intézkedéseit. Holstein megszállása minden tekintetben ellenséges megtámadásnak fog vétetni. Az executio, mely abból állana, hogy Németország 6000 embert sétáltat majd Holsteinba, így nem maradhatna annyiban. — A kérdés úgy alakul, hogy Németországnak egész Skandináviával, s tán hatalmasabb ellenségekkel is szembe kell szállania. Ez pedig alig lehetséges a német szövetségi hadügyek újraszervezése nélkül. Megfejthetlennek tartjuk, mi bírta rá Dániát, hogy háború oknak tekintse az executiót. Két képen igyekeznek ezt magyarázni. Egyik szerint Dánia a jelen pillanatot igen alkalmasnak találja a provisorium megszüntetésére, és Schleswig végképi bekeblezésére számít Svédország segélyére, Francziaország támogatására és Németország jelen helyzetére, melynél rá nézve kedvezőbbet nem igen remél. Másik ok azon aggodalom lehet, hogy ha egyszer német hadak szállják meg Holsteint, s azok oda ideiglenes igazgatást visznek be, s időközben trónváltozás vagy más váratlan esemény jön közbe, Schleswig is elszakadhat, s a dán birodalom is feldaraboltatik. Amerika. New Yorkból f. hó 17-ről írják, hogy Lee hadserege a bulls-ruai csatasik legnagyobb részét tartja megszállva. Meade tábornok társzekereit Alexandria felé küldötte vissza, s Centreville mellett foglalt állást. Hire jár, hogy Davis elnök rövid idő múlva át fogja venni Bragg hadseregének vezényletét. — Chattanogjából jelentik, hogy f. hó 1- én a déliek ágyúütegei kényszerétették Bragg tábornokot a Missionaire hegységről elszállítani főhadiszállását. — Az amerikai választásokról írja az „Opin. Nat.“, hogy Lee tábornoknak ellenséges hadmozdulatával épen egy időben történtek a pennsylvaniai és ohiói választások a new-yorki Times nem gyöss eléggé kiemelni ezen választások jelentőségét. Ezen választsoktól függött helybenhagyni vagy kárhoztatni a háború folytatását a separatisták erejének teljes megtöréséig. Mint a „Times“ írja, a választásoknál két párt volt, egyik a béke, a másik a harcz pártja. Mind Pennsylvániában, mind Ohióban roppant többséggel győztek a háború, az unió barátai, a oly követeket választottak, kik eddig is az unió helyreállítása érdekében a legvégső eszközök használatára is készeknek a Távirati Jelentések. — Berlin, oct. 30. A „National Ztg“ így osztályozza az eddigelé ismert 345 választást: a haladási párthoz tartozik 140, beleértve a kettős választásokat is; a bal középhez 82, új megválasztott szabadelvű 19 ; ó-liberalis 7 ; Lette párt töredéke 4; egy párthoz sem tartozó szabadelvű 4. Szabadelvű majoritás körülbelül 260; clericalis 24; conservative 37 ; lengyel 26; szavazatképtelen 2. Hét választás eredménye még nem tudatik. . — Frankfurt, oct. 29. (Éjjel.) A szövetséggyűlés mai ülésében tett dán nyilatkozat hangoztatja a tettleg tanúsított készséget, hogy Holstein és Lauenburgnak, a külön ügyeket illetőleg teljes alkotmányos szabadságot, a holsteini rendeknek pedig a közös ügyekre nézve, amenynyire azok a herczegséget illetik, ugyanazon törvényhozót engedményező szabadalmat ad, milyent a birodalmi tanács a királyságra nézve gyakorol. Amennyiben pedig a szövetségi követelések tovább a nem-német országrészekhez alkotmányos viszonyok megváltoztatására céloztak, a király ily határozatokat nem teljesíthet, minden ilynemű követelés nemzetközi, tehát executio által el sem érhető. A martusi rendelet által a kormány a szövetségnek eleget tenni szándékozott; az annak visszavételére tett követelés, nem azon rendelet ellen van irányozva, mely a herczegségeknek a a törvényhozó és engedményező jogot megadja; a többi határozatokat illetőleg, a kormány kész tárgyalásokba bocsátkozni, az ,dta változtatásaira vonatkozó kiegyezkedés végett, melynek a kormány tehát e tekintetből csak ideiglenes jellemet tulajdonít. Végre azon akarat nyilváníttatik, miszerint minden pontban, hol a szövetségi országosra kivánt önállóság és egyenjogúság még elengedőleg biztosítva nem látszatnék, a szövetség megelőztessék. A második nyilatkozat a londoni szerződő iratainak együttműködése alatti tárgyalások mellett szól, Russel grófnak sept. 29-röl kelt jegyzéke értelmében. Az „Europe“ állítólag hivatalos kútfőből jelenti : A török budget 1863—1864-re bevételekben 3 010,539, kiadásokban pedig 2 969,004 zacskót tesz, e közt 874,375 zacskó a közadósságra marad, tehát felesleg 41,535 zacskó. — Berlin, oct. 29. (Éjjel.) A porosz követ választásoknak négyötödénél már több tudva van, e közt 39 conservativ létezik. — Frankfurt, oct. 30. An „Europe“ közli a dán követ által a német szövetségi gyűlés legutóbbi ülése elé terjesztett kijelentés szövegét. Ez így szól: Az executionalia határozat az 1858. febr. 11 ki és aug. 12 iki, az 1860. mart. 8-iki, az 1861. febr. 7-iki, és az 1863. jul. 9-iki németszövetségi végzések keresztülvitelét törekszik elérni, a mennyiben ezek még végrehajtva nem volnának. A dán király teljesité a német szövetség kívánalmait, amennyiben ezek a herczegségek alkotmányos állásának változtatását, s azoknak a monarchia nem a német szövetséghez tartozó részeivel leendő annyira rettegett egyesítése elleni védelmét érdekelték. Ő a herczegségeknek nemcsak a magok ügyeire nézve teljes alkotmányos szabadságot, hanem a közös ügyekben is — a törvényhozást és adómeghatározást illetőleg — hasonló jogokat adott, aminek a dán országtanácsot megilletik. Amennyiben azonban a német szövetség követelései az alkotmányos viszonyok megváltoztatásába, s a nem a német szövetséghez tartozó tartományok fejlődési szabadságának akadályozásába vágnak : a dán királynak hasonló engedékenységet nem enged meg dán alattvalói iránti kötelessége, úgy állása, mint európai független uralkodóé. Minden ilynemű követelés internationális természetű, s a német szövetség joga ellen való és ezéltévesztő lenne. Ha a legutóbbi német szövetségi határozat a milcius 30-diki pátens visszahozását kívánja — amely pátens által akarta épen a dán kormány kielégíteni a német szövetség jogos követeléseit — úgy valószínűleg nem értethetnek legalább e pátens alapmeghatározásai; a többi meghatározásokat illetőleg kész a dán kormány — miután eme pátenst különben is ideiglenesnek tekinti — alkudozásokba bocsátkozni ezeknek megváltoztatása végett; ami által mindaz könnyebben és épebben fenntartható, amit a német szövetség executió által tud elérni, míg az, amit a német szövetség elérni akar a német herczegségekben , semmi esetre sem érezhetik el executió által. Az „Europe“ közli egyszersmind gr. Russel oct. 21-iki, Malet britt követhez intézett jegyzékének szövegét is. Russel indítványa oda megy ki, hogy a német herczegségeknek minden pénz- és törvényhozási viszonyaira vonatkozó ügyeit a német szövetségi jogok értelmében kell kezelni , ellenben minden nemzetközi ügyekre vonatkozókat a döntő ítéletet nem pártoló nem német hatalmak közvetítése alá helyezni. Esti posta. Pest oct. 31. ■— A lengyel kérdésben Sz.-Pétervárra küldött legutóbbi angol jegyzék, mint a „General Corr.“ irja, sokkal szelidebb hangon van irva, mintsem azt némely oldalról várták, s a hires jogeljátszási mondásról szó sincs benne. A jegyzék lényegében arra utal, hogy Oroszországnak joga Lengyelországhoz ugyanazon alapon nyugszik, melyen Lengyelország szabadságai és kiváltságai. A Jegyzék szelíd tartalmához mért benyomást idézett elő Pétervárott, teszi utána a „Gen. Corr.“ A „Köln. Zig“ szerint e szelíd hang egy értekezletből származott, melyet a londoni orosz követ, Brunow báró, Russel lorddal tartott. Az orosz követ felhozd ugyanis, hogy Oroszországnak, mely rendesen egy nézeten van a nagyobb politikai kérdésekben, mint a dán, a keleti stb., Angliával, ez nehogy sem sikerül a lengyel kérdésben. Erre Russel kijelentette volna, hogy az éles hangról lemond. Egyébiránt Granville angol miniszter közelebbről szintén úgy nyilatkozott, hogy Angliára nézve legokosabb politka csak az lehet, ha a lengyel ügytől távol tartja magát. A bécsi reichsrath pénzügyi bizottmánya 30-ikán tartott ülésében folyt ismét a vita a magyarországi ínség enyhítésére szükséges kölcsön tárgyában. Az összegek hováfordítására nézve nem tudtak megegyezni. Egyik azt mondta, mi kell előlegezni semmit se az alföldi, se a losonci vasút építésére. Skene javasolja,ogy az egy Bessiónál többet bíróknak ne adassék kölcsön. Ezt Alduleanu és Groiz nem helyeslik , mert, úgy mondanak, Magyarorzágon a csekély mivelés miatt még a 100—200 hold földet bíró gazda is kis birtorkos. — Több ily vita után Herbst doctorait ajánlja, szavazzanak mindenekelőőtt a kölcsön összes menynyiségére. E fogadták indítványát , Tasebek csak 5 misét szavazna meg, de ajándékban, Ingram szintén ajándékban 8 milliót. Skene az általa először javasolt 20 millió forintot 15 millióra szeretné leszállítni, vagyis a közlekedési utakra és vízi építésre már megszavazott másfél millió levonásával, 13*2 millióra. Alduleanu 25 millió mellett szól, Groiss a 30 milliót teljesen megszavazandónak tartja. Ily vita után megalkudtak végre 20 millióban, vagyis a nevezett másfél millió levonása után 180a millióban ! Ez is csak 15 szavazattal 12 ellen ment határozatba. A vita azt mutatja, hogy a kisebbséget képező 12 tag közt azok száma lehetett nagyobb, kik még ezt is sokalták. Pápay üdv. tanácsos beszédét terjedelme miatt csak jövő számunkban ismertetjük. ________ Felelős szerkesztő : Báró Kemény I sirfun nd. 2204 „A jószág és hazai adás-vevési *—9 termények országos ügynöksége“ áruba bocsát következő tárgyakat: 1. Budapesti házakat: Terézvárosban a templom mellett 1900 0 — 8?68 Q — 1473 0 — Józsefvárosban 6500 0 ölből álló telkeket. 2. Kisebb-nagyobb jószágokat Borsod, Zemplén, Pozsony, Fehér, Heves, Nógrád megyékben ; nemkülönben Selmecz városa mellett igen látogatott vendégfogadót 600 holddal; és Erdélyben 12,000 holdból álló őserdőt 14 fürészmalommal és 1600 hold legelővel a Maros partján 12 írtjával. Haszonbérbe ad : Abauj, Nógrád és Veszprémmegyében s Zalamegyének legszebb és legjobb részén vasút mellett 1200 vagy 1720 holdból álló tagositott birtokot 4 vizi malommal vagy azok nélkül 1864-dik évi april 1-től kezdve. — Blád Ungmegyében helybeli megetetés mellett 4000 kereszt őszi és tavaszi buzaszalmát Az országos ügynökség Pest országút 4. sz. Pénzkölcsön-közvetítés Bécsben. HIRDETÉSEK. Végtelen nagy választék selyemkelmékben. Egyszínű carrirozott és csikóit lyoni tafota a legszebb minőségűa széles, rőfe 2 frt. Fekete tafota különféle szélességű szabott gyári áron. Gyapjaszövetek igen nagy választékban, Irish Poplin, Double Cords, Poplins Ecosaisse, Grosgraine stb. stb. — Mintadarabkák, kívánatra, mindenhova készségesen elküldetnek. 2854 12-5 A „Zrínyihez“ Parragh Gábor kér szives látogatást jó borra, jó sörre és pon‘03 szolgálat mellett reggelire,ebédre és vacsorára. Étke- zésre előfizetések is elfogadtatnak. 2118 18* W Titkos betegségek és idült, súlyos néybajai ellen, több évi tapasztalás s » világhírű sikert '.egykori párisi tanárának étremódja után, siker biztosgása mel- 1 3 it rendel Su-SA.** orvostudor. Lakása: fürdö-utcia 8-ife 8». a József-tér sarkán. — Elfogad naponkint 11 órától 1-ig Megkereshető levél által ia. % Alálirtnak hatóságilag engedélyezett 10,500 o. é.« f frtnyi biztosítékkal ellátott nyilvános ügynöksége a ' s megkívánta'1 5 biztosítékot nyújtó ingatlanokra pénzböl- L CBönök szerzése végett szolgálatát felajánlani bátorkodik. Szvetenay Miklós, jogtudor, hit. magyar köz- én váltó-ügyvéd és közügynök, fc 24233—1 Bécsben, Kärnthnerstrasse Nr. 29. _ __ _____/** A /»_ ____S/_______ A római császárhoz, István-téren, alapittatott 1760-dik évben.