Pesti Napló, 1863. december (14. évfolyam, 4140-4162. szám)
1863-12-24 / 4159. szám
együttes jótállás mellett önmaguk vagy más közvetítés által birtokokhoz jutnak. Sokkal nevezetesebb e kérdés, semhogy minden oldalú bebizonyítást ne igényelne. Nem hivatkozunk Smithre, Sismondira, Wirthre, habár nagy tekintélyek is a nemzetgazdaság tudományában, hanem mindenekelőtt hivatkozunk az életre, a világtörténeti példákra, melyek azt mondják, hogy annál nagyobb volt egy nemzet közvagyonossága és jólléte, minél többen juthattak földbirtoki tulajdonokhoz, s hogy annál intenzívebb, jutalmazóbb volt az össztermelés, minél inkább oszlott meg a birtok a nemzet különböző osztályai között. Solon és Lycurgus rendelkezései, hogy minél több polgár jusson birtokhoz, igen messze esnek tőlünk. A középkori Olaszország Campanája, mely egykor, a földbirtokok circulatiójának korában, 30 virágzó várossal dicsekedett, ma 250 birtokos kezében van. Sicilia, mely egykor Görögország legkitűnőbb városaival versenyzett, ma koldus az egykori Siciliához képest, s már az egész sziget egy pár nagy család kezei közt van, a nép alig tudja, hogy mi a kereskedelem (Carey I. k. 69). Spanyolországban a mórok kiűzetése óta, midőn a földbirtok az alsóbb osztályok közt is meg volt osztva — folyvást csökkent a föld értéke, mert kétharmad a papság és néhány család kezei közt corpus mortuum lett. Az andalusiai paraszt majd éhen hal, midőn a castilliai sillos-ok nem birják gabonáikat eladni. India, Izland, Jamaica, Portugália, Törökország hasonló viszonyok közt tengődnek, mialatt a folyvást haladó Belgium, Dánia, Francziaország, Németország nagy része, Svédország bizonyságot tesznek azon elv igazsága mellett, melyet a XIX. század egyik híres német gazdája Carey, így formulázott: „a legjobb nemzetgazdasági és földmivelési rendszer az, mely a circulatiót leginkább kifejti, mert ez által áll elő az erő legnagyobb összege. Amely arányban hanyatlik a forgalom, abban az arányban apad a földbirtok értéke.“ *) Nagy igazság, melynek következményei beillenek hazai állapotainkba is. REVICZKY SZEVER: A Magyar Földhitelintézet, mint közvetítő az alapítványi és magántőkék legbiztosabb és jövedelmező elhelyezésére nézve. (Folyt, és vége.) Végre a közvetlen előnyök egyik legfontosbika: X. Hogy ez értékpapírokra, azok letéteménybe adatván, bármily pénzintézetnél készpénzbeli előleget nyerhetni, miáltal az értékpapírok tulajdonosának lehetővé válik az azokban fekvő tőkeérték nagyobb részét folyóvá tenni, anélkül, hogy ez értékpapírokat kénytelen lenne áruba bocsátani. Ekkor a Magyar Földhitelintézet értékpapírjai nemcsak reálhypothecát pótolnak, de sőt annál kedvezőbbek, annyiból, hogy nagyobb mérvű hitelre nyújtanak alapot, mint maga a fekvő birtok.**) Carey, Principes de la Science Sociale I. és III. kötet. De la circulation. **) A reálhitel szabályai szerint a fekvő birtok értékének rendesen csak fele szolgálhat kölcsönzés alapjául , míg a közkötelezvényekre a pénzintézetek azok árkeleti értékének is-ad, sőt V.-ed része erejéig szoktak előlegezni. Ha tehát 100,000 forintom van, s ezt fekvő birtokba fektetem; arra, szorultság esetében, szabályszerűleg csak 50,000 ftnyi hitelt nyerhetek. Ellenben, ha ama tőkémet záloglevelek vásárlására fordítom, például most, midőn azok árfolyama 89%-on áll, kapok érte 112,200 forint értékű zálogleveleket. Feltéve, hogy a záloglevelek árfolyama időközben sem nem emelkedett, sem csökkenést nem szenvedett, ha megszorulok, leteszem azokat a M. Földhitelintézetnél, vagy valamely vidéki takarékpénztárnál, ahol azok a 89% nyi árfolyam szerint 99,858 forint értékben számíttatván, erre is ad részben 66,572 fitot, 1/.ed részben pedig 74,893 frt 50 kt hitelt nyerhetek. Az alapszabályok szerint a M. földhitelintézet saját értékpapírjaira, az árfolyam szerinti érték ’/.ed része erejéig nyithat hitelt. Lehetetlen, hogy a hazai közönség tekintetbe ne vegye ezen fontos előnyöket; lehetetlen, hogy egyszersmind részvétlenül ellökje magától az alkalmat: a hazai közjólét egyik leghatalmasabb emeltyűjét megállapíthatni. Hazánk rendelkezhető tőkeereje korán sincs ugyan arányban sem az ország terjedelmével, sem a természet azon kincsforrásaival, amelyekkel megáldva van , de még e csekély pénzerőt sem tudtuk eddig áldáshozólag akár magunkra, akár a közre nézve felhasználni. Mennyi tőke veszett el mértéktelen haszonvágy méltó büntetéséül, vagy kellő megbírálás, tapintat és felügyelet hiányában. Viszont hány becsületes földbirtokos lett az uzsora martalékává, vagy jutott tönkre azért, hogy a legszilárdabb hypotheka mellett is elfogadható feltételek alatt pénzt nem kapott, vagy ha tán kaphatott volna, de a hitel forrásait feltalálnia nem sikerült? Itt van most az alkalom: egy részről a tőkét, becsületes jutalom mellett minden eshetőségek ellen biztosítni, más részről a hazai földipart az uzsora vagy a tehetetlenség bilincseiből felszabadítni. Itt az alkalom : a Magyar Földhitelintézetet a hazai pénzforgalom gyypontjává, s oly forrássá tenni, a melyből a földipar minden költséges kutatás és fáradság nélkül bármikor üdvös segélyt meríthessen. Kétszeres kötelesség pedig ez a mai viszonyok közt, a midőn egy országrész esdekel nem alamizsnáért, hanem csak kölcsönért, a melylyel a családapa magát és övéit az éhhaláltól, ősei hagyományát pedig a dobszótól megmenthesse. Ott vannak számos és gazdag alapítványaink, nemesi és egyébb pénztáraink, amelyek eddig is részint földbirtokra, részint közkötelezvényeklen helyezék el tőkéiket. Sem egyik, sem másik elvet nem sértik meg, ha tőkéiket az intézet értékpapírjaiba fektetik , mert ezeknek is alapja a földbirtok, azon előnyös különbséggel, hogy egyesek kötelezvényei helyett az intézet értékpapírjaiban oly közkötelezvényt nyernek, amelyért a tömegesen egyesült hazai földbirtokosok együttlegesen kezeskednek. És ha kezelésük rendszerébe felvették a közkötelezvényeket, nincs ok, hogy azokból épen e hazai intézet értékpapírjait zárják ki. Hány gazdag tőkepénzesünk van, aki kamatjaiból élvezheti az élet nyugalmát, s hány van közöttük, akinek minden értéke néha hajszálon függ , mert a nyeremény mohó vágyának feláldozza a csekélyebb, de biztos előnyöket. Kereskedelmünk, gyors kézműiparunknak is vannak többször, legalább egy időre nélkülözhető tőkéi, az üzletbe egyelőre haszonnal nem fektethetők, de amelyekre a viszonyok fordultával rögtön ismét szükség lehet, amelyek ennélfogva sokat ígérő, de kétes elhelyezést nem tűrnek. A tudományos és művészeti pálya avatottjai sokkal nehezebben takaríták meg szerzeményüket, semhogy annak biztosságát minden más előny fölé ne helyeznék , és hivatásuk sokkal magasabb és nemesebb, hogysem az a pénz- szérlet mindennapias gondjaival megférhetne. Minthogy a tőke biztos és jövedelmező elhelyezésének módjai hazánkban eddig igen szűk korlátok közé voltak szorítva, s a föld volt az, amely a legnagyobb biztosság mellett aránylag legtöbb jutalmat helyzett kilátásba, ha nem is helyeselhető, de legalább menthető volt városi kézműiparosaink azon eljárása, melynél fogva szenvedélyt tíznek belőle, keresményüket földbirtokba fektetni, ahelyett hogy azt üzletük szilárdítására, emelésére fordítanák, vagy arra nézve oly elhelyezést keresnének, a mely üzletük természetével nem ellenkezik. Elforgácsolván ekkor az időt, s az erőt, üzletük hanyatlásnak indul, a nélkül, hogy gazdaságuk hasznot eredményezne, s hogy a földiparnak, a melynek a szerfölötti szétdaraboltság csak ártalmára van, haladását legkevésbé is előmozdítanák. Sőt földbirtokosainknak is legnagyobb része hasonló okokból, hasonló szenvedély rabja volt. Hagyományos balítéleteink szerint az a jó gazda, aki minél több földbirtokot szerez, minél nagyobb marhalétszámmal bír, holott rendelkezhető tőkéről is kellene gondoskodnia, amely lehetővé tegye előre nem látható csapások következményeit elviselni, s azokat helyrehozni. Innen van, hogy egy terméketlen év, amely az elvetett magot sem fizeti vissza, egy elemi csapás, mely épületeit lángba bobitá, egy marhavész, mely a birtok igaerejét tönkre teszi, annál nagyobb zavarba hozza, minél nagyobb a gazda földbirtoka ; s mivel minden tőkéjét, a melyből a megfagyott szerelvényt kiegészíteni, a vetőmagot megszerezni s a háztartás költségeit az újabb aratásig födözni kellene, a földbe ölé , — kénytelen ezt vagy parlagon hagyni, vagy elpazarlani. Vagy pedig oly áldozatok árán megmenteni, amelyek évek, s gyakran fél emberkor munka gyümölcsét elnyelik. Mindezek számára itt van most a Magyar Földhitelintézet, amely a tőkének nem csekélyebb biztosságot, és — kevesebb gond mellett — nagyobb jövedelmet nyújt, mint a föld. Amidőn tehát az igazgatóság a hazai közönséget az ő saját érdekében is felhívja az intézettel való szövetkezésre, mint a mely az anyagi jólétnek legnagyobb emeltyűjét s egyszersmind legbiztosabb fokmérőjét képezi, nem mulaszthatja el egyúttal a több fajú értékpapírok rövid ismertetését is ide iktatni, hogy ezek faj szerinti sajátságainak ismeretéből mindenki könnyebben megítélhesse az eseteket, amelyekben egyik vagy másik előnyösnek mutatkozik. Ebből látni fogja a hazai közönség, hogy az intézet értékpapírjai,sajátságaikra nézve, három főosztályt képeznek, s ezek : A) Záloglevelek, amelyeknek tőkéje szabályszerű kisorsolás után fizettetik vissza. B. Jövedékjegyek, a melyeknél a tőke évenkénti részletekben törlesztetik. C) Fizetési utalványok, amelyek az intézeti a hitelező közös megegyezésével megállapítandó határnapra váltatnak be. Ez értékpapírok többi részletes sajátságai a következőkben foglaltatnak: A) Záloglevelek. A záloglevelek oly kötelezvények, melyek által az intézet kötelezi magát: az azokban foglalt összeget kisorsolás, vagy az intézet részéről történt felmondás után, készpénzben és teljes névszerinti értékben visszafizetni, kamatszelvényeket pedig lejárat után szintén készpénzben és teljes névszerinti értékben, minden levonás vagy szelvényadó beszámítása nélkül beváltani. Ezeknek három sorozata van : az A. sorozatba az 1000 ftos, a B. sorozatba az 500 ftos, a C. sorozatba a 100 ftos záloglevelek tartoznak, de egyéb tekintetben egymással teljesen egyenlők. A záloglevelek bizonyos névre, vagy pedig előmutatóra szólnak. Amazokat csak szabályszerű engedmény által lehet másra ruházni, amíg az utóbbiak tulajdonosának az tekintetik, aki azok birtokában van. Mindenkinek jogában áll a birtokában levő zálogleveleket másokkal, a. m. a névre kiállítottakat előmutatóra szólókkal, a nagyobb összegről szólókat kisebbekkel, vagy viszont, és a megrongálttakat vagy elavultakat újabbakkal az intézetnél felcserélni. Elveszett záloglevelek is pótoltatnak újakkal, ha azok előbb törvényes uton megsemmiztettek. A záloglevelekben foglalt tőke kisorsolás utján fizettetik vissza. — Ily kisorsolás évenkint kétszer, u. m. October és april hó utolsó napjain történik a királyi biztos jelenlétében, s az eredmény a hirlapokban köztudomásra hozatik. A kifizetés, a kisorsolás után fél év múlva teljesíttetik, de leszámítolás utján az értékpapírok előbb is beválthatók. Ezen értékpapírok kamatlába 52 %, amely félévenként, u. m. május és november hó 1-én fizettetik ki. Minden záloglevéllel 30 darab kamatszelvény áll kapcsolatban, melyeknek mindegyike egy-egy félévi kamatrészletet képvisel, s mind a lejárat napát, mind az akkor fizetendő kamatrészlet szám szerinti mennyiségét kitünteti. A kamatfizetés ezen kamatszelvények beváltása mellett történik. Ezenkívül minden záloglevéllel egy szelvényutalvány (Talon) jár, amelynek felmutatása mellett az első 15 év lejártával, amidőn t. i. az eredetileg kiadott 30 db féléves kamatszelvény már elfogyott, további kamatszelvények fognak kiszolgáltatni. B) Jövedékjegyek. A jövedékjegyek két sorozatra oszlanak: a D. sorozatuak 10 évesek, az E. sorozatuak pedig 5 évesek. Ezen értékpapírok, amelyek különbség nélkül 1000 ftról szólnak, abban különböznek a záloglevelektől, hogy nem esnek kisorsolás alá, hanem részletekben fizettetik a tőke vissza, és pedig a 10 éves jövedékjegyeknél évenkint 107, vagyis 100 ft, ellenben az 6 éveseknél évenkint 20°0 vagyis 200 ft. A jövedékjegyektől 6% kamat jár. Mind a kamatok, mind pedig az évi tőkerészletek évenként azon a napon fizettetnek, amely rajtuk kitüntetve van. A fizetés itt is a lejárt szelvények felmutatása s beváltása mellett történik. Ez okból a 10 éves jövedékjegyek 10 darab kamat és ugyanannyi tőkerészleti szelvénynyel, az 5 éves jövedékjegyek pedig 5 darab kamat és ugyanannyi tőkerészleti szelvénynyel vannak ellátva. A 10 éves jövedékjegyek jelenlegi árfolyama 99 frt 50 kr —100 forint. Ötéves jövedékjegyek eddig még nincsenek forgalomba bocsátva. C) Fizetési utalványok. Az intézet fizetési utalványai, melyek mindig bizonyos névre szólnak , félévnél rövidebb , és egy évnél hosszabb időre — és 100 ftnál kevesebb összegről nem állíttatnak ki. A kamatlábat a pénzpiaci körülményeihez képest időről időre az iazgatóság állapítja meg. Jelenleg 5%-ra van az szabva, s e kamat az első évnegyedre előlegesen, t. i. a pénz átvételekor fizettetik s illetőleg leszámittatik, a többi időre pedig évnegyedenként utólagosan téríttetik meg. A megrendelések bármily fajú értékpapírok iránt posta útján, a hatóságok részéről díjmentesen, magánosok részéről azonban bérmentve, a pénzösszeggel együtt, közvetlenül a „Magyar Földhitelintézet pénzügyi igazgatóságához“ intézendők, mely azokat a napi árfolyam szerint rögtön és pontosan teljesítendő. Egyébiránt az értékpapírok az intézet vidéki bizományosainál, különösen : Pozsonyban : Edl Tivadar, Győrött : Jerffy Antal, Sopronban : Lenk Samu, Aradon : Wallfisch fiai, Lőcsén : Seeiger Károly, Temesvárott : Heim Lipót, Kanizsán : Löwy József, Szombathelyen : Zanett József, Pécsett :Schapringer J., Szegeden :Kiss D. és társa, Miskolczon : Kun József, Kassán: Demszky és Laszgallner, Beszterczebányán : Ditnberger L. E., Eperjesen : Kosch Lajos és fia, Debreczenben : Csanak József uraknál is kaphatók. Az ország többi vidékein kinevezendő bizományosokat az igazgatóság annak idejében hírlapok útján fogja közzé tenni. A Magyar Földhitelintézet, mely a nemzet legrégibb és leghőbb óhajainak egyik kiváló tárgyai közé tartozott, elvégre létrejött, s a mint említek — a pályatörés első nehézségein szerencsésen átesett. De, hogy az oly szilárd és széles alapon fejlődjék ki, hogy az ország méltóságának és szükségleteinek megfelelni képes legyen, az igazgatóság nem tehet jobbat , mint ha azt a nemzeti közrészvét oltalma alá helyezi. E szerint a M. Földhitelintézet értékpapírjai, bármely fekvő birtoknál kedvezőbb hypothecát képviselnek. Budaváros közönsége a pinczehelyiség rendezését, a kőoszlopok megrendelését és felállítását, s az ács és kőmíves munkákat saját költségén tétette. Ezért az akadémia köszönetet mondott. Szintén köszönetet mondatott Hofbauer városi karmesternek, ki a két lyukat saját ajánlatára ingyen furatta. A szerek annyira rectificálva vannak már, hogy a delejességi észleletek 1864 január elejétől fogva legalább részben rendesen mehetnek. Ismételve kiemeli a bizottság, hogy az utóbb érintett helyiségben nincs vas, hanem minden fémrész sárga rézből készült s a szerek oly helyen vannak, hol a felállítás szilárd s változhatlan, mi az észleletek értékére nézve lényeges. Az akadémia palotájában a változatossági észleletekre ily alkalmas hely nem lesz található, mert a Dunapart közelsége miatt a hajók miatt gyakran nagy vastömeg közeledik az épülethez s e változás a delejtükben szabálytalan zavart idézne elő. Aztán azt sem tudni, elég száraz fogna-e lenni az akadémia helyiségében a földalatti helyiség. E körülmény pedig a mágnesek rozsdásodására és a tiszta látásra befolyással van. Budán harmadkori tömött agyag az épület falapja, mely tökéletesen vízhatlan és igen szilárd, míg Pesten laza homok. Pinczébe helyezni azért kell az érintett szereket, mert azok csak földbeállítva vannak kellő nyugalomban, s ezt sem falraakasztás, sem felülről lelógatás által nem érhetni el. Ez okoknál fogva az akadémiai épület elkészülte után is Budán kell maradnia az akadémia meteorológiai észlelésének, nem is tekintve azon körülményt, hogy az észleléssel megbízott egyén ott lakik. Igatos dolognak tartá a bizottság az ország különféle pontjain szintén hozni életbe meteorológiai észleldéket. Ez iránt oly sikerrel tett intézkedéseket a bizottság, hogy legtöbb helyen a szükséges szerek megvételére ajánlatok tétettek, s a bizottság csak kijelölte a szereket és utasításokat ad. Esőméréseket tenni azonban több helyen óhajtván, kénytelen volt a bizottság esőmérőket kellő számban rendelni meg s azokat az észlelők közt kiosztani. Budán és Pesten kivül esőmérési észlelések a jövő év kezdetétől fogva a Tisza vonalán öt ponton fognak létezni. S mindezen észleletek eredményei kinyomattatván, a földgömbön működő főbb észleldéknek is meg fognak küldetni. E szerint az akadémia működéséről az összes tudományos világ tudomást veend. Mayer Lambert kéziratai közt a múlt évtizedekről becses észleletek találtattak. Ezekre is kiterjesztő a bizottság figyelmét. Nemzeti színház. — A nemzeti színházban dec. 22-kén, mint előlegesen jelentve volt, merőben új vendégszereplők léptek fel, úgymint Gyulai Pál, Jókai Mór és Tóth Kálmán urak. — A műkedvelők szerepléséről színbírálatot írni annyival kevésbé föladatunk, mivel nem színészi dicsvágygyal léptek föl a szereplők. A nevezettek saját műveiket olvasták fel: Tóth Kálmán egy legendát: „Amit az isten végzett“. Jókai Mór egyes szakaszokat új regényéből az „Új földesúriból. Gyulai Pál egy népmesét regélt el egész mesemondó modorban, asztal mellett ülve. Magában az előadott tárgyban volt a főérdek, annyival inkább, mivel a többnyire elbeszélő nembe tartozó műveknél nem a declamatió, hanem épen az egyszerű elbeszélési modor van helyén. Végre volt még a fentebbieken kívül egy nagyon érdekes és legnagyobb hatást tett darab . Báró Eötvös Józsefnek egy még kiadatlan, szép balladája: „A zászlótartó,“ melyet Egressy Gábor kitünően szavalt el. Az est előadása előre fölolvasási, szavalati és zeneelőadásnak volt hirdetve. Ily czimü előadások már sok ízben tartottak, és elmondhatjuk, hogy nem valami nagy tetszéssel, ami természetes,mert a csupa declamatio soha sem versenyezhetik a drámával. Azonban a dec. 22-ei estjén valami egészen újat hallottunk, ami örvendetes kezdemény: az est nagy részét elbeszélő előadások foglalták el, s a jelen voltak meggyőződhettek, hogy az ily előadás nagyobb érdekű, mint a declamatiók. És valóban a költészet lyrai neme szavallva távolról sem képes azt a benyomást tenni, amit az elbeszélés, mely korántsem kívánja ugyan a színészi actiót és színészi hanghordozást, de sokkal több eleme van meg benne a drámai hatásnak ; vannak benne mese, cselekvény és jellemek. Az elbeszélési költői nem, bár másnemű hatást tesz, hatása nem kisebb a drámáénál, és tudva van, hogy az elbeszélés élő szóval nagyobb hatású, mint olvasva. Minden attól függ, hogy mily költői becse van magának az elmondandó darabnak, s mily ügyes az előadó az elmesélésben. E tekintetben, mint nálunk új előadási nemet különösen kiemeljük Jókai felolvasását, mely új regényének egyes oly befejezett epizódjaiból állott, melyeket az is megértett magyarázat nélkül is, a ki nem olvasta, s melyek igen érdekes s találó genre-képek voltak a magyar életből. A mesét, párbeszédeket, melyek mintegy szemmel láthatóvá tették magukat a festett alakokat, nagy érdekkel hallgatta a közönség, s egyes helyeken tetszészajjal szakasztotta félbe az előadást. Sok drámánk van, mely enynyi hatást nem tesz. Jókai elbeszélői nyugalommal, s e mellett nagy elevenséggel beszélt el, és elég hű tolmácsa volt saját képzelete szüleményeinek. Megnevettette, meglepte, néhol meg is hatotta a közönséget. A jól válogatott episódokban előfordult egyéneket nem utánozta ugyan színészileg mozdulatokban és hangban oly teljesen, mint a színész, — mert ez nem is feladata az elbeszélőnek , de jelezte annyira, amennyire szükséges, ahogy maga az elbeszélő is egészen illuzióban látszassék lenni, s kitűnjék, hogy igazán képzeli és érzi az elmondottakat. De annyit meg kell jegyeznünk, hogy kissé sietni látszott az olvasásban, — egyes átmeneteknél több szünetet kell vala tartani s az elbeszélést kevésbbé egyforma gyorsasággal pergetni le. Ekkor a közönség jobban figyelemmel kisérheti vala s következőleg az illusio teljesebb, a hatás még nagyobb volt volna. Ezt a kritikát annyival bátrabban merjük kimondani a vendégszereplőre, mivel előadása teljességgel nem olyan volt, mint a minőnek tán a közönség egy része hitte, hogy l. i. kegyes elnézésre szorult volna, s az est csak nyert vele, hogy nagy részét emez előadás foglalta el. Nem ismételjük az Egressy szavaira Eötvös költeményéről fentmondott dicséretet — a jelen volt közönség zajos tapsai eléggé tanussták hatását. A többi előadónak verses felolvasása sem volt elnézésért esedező, mint szoktak a műkedvelő előadások lenni. S mégis — sajnálattal mondjuk — a közönség alkalmasint csak ilyennek tekinti előlegesen ez est előadásait, — mert nem mutatta ki részvétét tömeges megjelenéssel. Sajnos, hogy nem találkozott az írók közt oly bűvész, ki az „Ördög pirulái“-ban előforduló szemfényvesztésekhez értett volna, —Így tán többen tisztelik meg jelenlétökkel az irói segélyegylet javára tartott előadást. Mert az előadás jótékony czélra, ezen pénztár gyarapítására tartatott. — A pénztár nem maradt ugyan üres , mert, mint halljuk, a közrészvét 500 forint tiszta jövedelemnél többel járult a jótékony czél előmozdítására , de a közönség személyes megjelenésében nem igen fényesen nyilatkozott a részvét. Mindemellett kár volna hasonló előadások tartásával fölhagyni. Nem ártana majd időtelve új kísérletet tenni, némileg változtatott programmal. Talán czélirányos lenne elejét venni a közönség azon ellenvetésének, hogy íróink már megjelent műveiket olvassák fel. Habár ez az ellenvetés csekély értékű, mert az elbeszélő művekre nézve is áll, ha jók, hogy gyakori ismétléssel sem válnak unalmasokká, s az elbeszélések legnagyobb kedvelője, a nép, minden évben számtalanszor ismétli ugyanazon regéket, anélkül, hogy rajok unna ; de az elbeszélések kedvelőinek egy másik osztálya, a miveit regény olvasóké, mindig újat meg újat szokott kívánni. Ez előítélet, rosz szokás lehet, de nem árt majd ezt is tényezőnek venni a számításban. — Nem ártana hasonlókép az előadás zenei részét is classicusabb és jobban előadandó egy két darabbal érdekesebbé tenni. Különfélék. Pest, dec. 23. * A hazai szűkölködök fölsegélésére újból két rendbeli adakozást vettünk. Sz. k. Késmárk városában nov. 24-kén az imént említett czélra tánczvigalom rendeztetvén, az összes bevétel vala 160 ft; ebből leszámítva a 90 ftnyi költségeket, tiszta jövedelműi maradt 70 ft, melyet a rendező bizottmány nevében t. Cerva László bizottm. elnök úr hozzánk beküldött. Továbbá a pápai kaszinó nov. 29 iki közgyűlésében ugyan e czélra 50 fiót szavazott meg, s juttatá kezeinkhez t. Pály Gyula kaszinói jegyző ur által. Mindkét részre a segélyezettek háláját s a jók elismerését tolmácsoljuk. A szerkesztőségünknél eddigelé ez emberbarát pzélra egybegyűlt és átszolgáltatott pénzek összege 21,359 ft 63 kr, 25 db cs. k. arany és 1 darab ezüst tallér. * A hg prímás az esztergomi irgalmas nénék számára 15,000 ftnyi alapítványt tett, földteherhermentesítési kötelezményekben. * Haynad Lajos erdélyi püspöki excja a múlt hét végén Bécsbe utazott, s ott hir szerint hosszabb ideig fog tartózkodni. * A magy. királyi helytartótanács elnökségéhez újabban a következő nagyobb összegű adományok folytak be a hazai szükölködök fölsegélésére : az árvamegyei segélybizottmánytól 2542 frt; a fehérmegyeitől 1736 frt 39 kr ; a baranyamegyeitől 879 frt; a beregmegyeitől 711 frt 705,2 kr; a zalamegyeitől 1591 frt 98 kr, 3 db arany és 2 frt ezüstben; a nyitramegyeitől 3274 frt 62 kr, 2 db ar. és 2 frt 10 kr ezüstben (ez összeghez a nyitramegyei gazdasági egylet sajátjából adott 500 frtot, gyűjtött 584 frtot) a gömörmegyei segélybizottmánytól 1606 frt; a sárosmegyeitől 696 frt 545/io kr. Soprony sz. k. város segélybizottmányától 4500 frt. Gr. Cziráky János ő exja adott 1000 frtot, s Helferstorfer Ottmár telki apát 500 ftot. A lembergi cs. kir. helytartóság utján 50 ft, mint Lemberg sz. kir. városnak adománya, 8 frt mint a budzanovai, 11 frt 80 kr mint a winniki, 9 frt 77 V2 kr mint a kossovi, 1 frt mint a trembovlai járásokban gyűjtött adományok, összesen 531 frt 57 y2 kr. A brünni cs. kir. helytartóság utján a wsetini közbirtokosságtól 200 ft és Raikem Emil ottani meghatalmazottól 50 frt, összesen 250 ft. A könyöradományokból a pesti kereskedelmi bankba letéteményezett 6000 forintból 5000 frt kivétetvén, kamatnyeremény volt 41 forint 67 ft. Ugyancsak a könyöradományokból a budai takarékpénztárba kiosztás előtt letéteményezve volt 200,060 ft 20 kr kivétetvén, az ínségesek javára fordítandó kamatnyeremény volt 1283 ft 6 kr, mikhez hozzáadván az eddigi 245,240 ft 250, krajezárt, 146 db aranyat és 66 frt 23 kr ezüstben, bejött eddig összesen 267,728 forint 77 krajczár, 154 darab arany, 70 forint 33 kr. ezüstben. * Az érd. főkormányszék Kolozsvártt maradt tagjai közt erősen kering azon hir, miszerint a főkormányszék febr. 20-kára visszatérend Szebenből a fővárosba. — A „Morgen Post“ 22-ei számában olvassuk . A bécsi községi tanácsnak mai ülésében fog tárgyalás alá kerülni S te u d e 1 azon indítványa, mely szerint Ő Felségéhez felirat intézendő az alkotmányos életnek Magyarországon leendő helyreállítására. Hir szerint senki sem fogja pártolni emez indítványt a szélső baloldalon kívül, mivel a községi tanács többi tagja emez indítványnak elvetése mellett van. * A budavárbeli Boldogasszony-templomában karácson első ünnepén Haydn B-dur miséje, második ünnepén pedig Mozart koronamiséje fog előadatni Várai Ferencz egyházi karnagy vezetése mellett. A misék közben Kreutz Ferencz igen kedvelt „Pásztorok dala“ fog mindkét ünnepen énekeltetni. Kedves újdonság az egyházi classicus zene barátainak. * Az aldunasor beépítésének Ugye — mint a „P. Lloyd“ illetékes forrás után közli — még sincsen véglegesen eldöntve, hanem ideiglenesen van csak elnapolva. Egyébiránt tény az, hogy a nevezett tér be nem építése iránt a nézetek minden körben egyiránt terjednek. * S moka egészsége— mint Lembergből írják — már annyira helyreállt, hogy a jeles lengyel honfi f. hó 18-kán már sétát tehetett a szabadban. * A műegylet legújabb kiállítása f. h. 20-kán nyittatott meg 59 festménynyel. * F. hó 20-kán néhány iró értekezést tartott Dobsa Lajosnál a tervezett „Petőfi-társulat“ ügyében. Három iró fölkéretett az alapszabályok tervezetének kidolgozására , mely majdan népesebb irói gyülekezet elé fog terjeszteni. * Az „Ung. Nachr.“ beszéli, hogy a nemzeti színház karzatán egyik nap, délben, egy alvó férfit találtak. Azzal indokolta beszökését, hogy, úgymond, ő zenész, s egy operapróbát óhajtott végighallgatni. Minthogy azonban körülötte elszórt gyufaszálakat találtak, s miután a házmesterné azt nyilvánítá, hogy ez embert már több ízben elkergette a színház udvaráról, az igazgatóság, tűzgyújtási gyanúból elfogatta. * A külföldi lapokban gyakran ismételve előfordult azon állítás, hogy a trichinkór, melyről most annyit beszélnek, magyarországi sertések által hurczoltatott be főkép Németországba • e körülmény — mint egy bécsi lapnak Pestről igáz — a magyar helytartótanácsot arra indítá, hogy e bajt gondosan megvigyáztassa. Ennélfogva dr. Tormay városi főorvos külön felügyelete alatt naponkint mikroskopikus vizsgák létetnek a pigezta kozött sertéshúson , eddig azonban inchin férgeknek semmi nyomát se fedezték fel. * A Laszlovszky-majortól a „Fáczán" vendéglőig vezető utat jövő évi ápril 15-kétől fogva petróleum-lámpákkal fogják világítani éji 11 óráig. A budai hegyek látogatóinak örvendetes hír. (Még örvendetesebb lenne, ha a rosz utat meg is csinálnák). * Vasárnap a délutáni órákban Bedics József helybeli fényképész, a kerepesi út mellett létező köztemetőben — még eddig tudva nem lévő okokból — pisztolylövés által életének véget vetett. Hullája törv. bonczolat végett a p. sz. Rókus közkórházba szállíttatott. * A pesti p. sz. Rókus közkórházban jelenleg a betegek száma felette nagy, úgy hogy f. hó 21-én itt 734 beteg orvosoltatott, s pedig 219 bel-, 184 sebészi-, 254 bujakóros, 56 büteges és 21 elmekóros beteg ápoltatik. Üres ágy még csak 46 létezik. * A legközelebbi debreczeni vásár folyama alatt, azaz f. hó 28-kától fogva jan. 14-ig, a tiszai vasút vonalain még egy második vegyes vonat is fog közlekedni, mely Czeglédről esti 8 óra 24 perczkor indulván el, Debreczen felé folytatja útját, míg Debreczenből 10 óra 29 perczkor éjjel indulván el, Czegléden a Pestre menő vonathoz fog csatlakozni. * A jövő tavaszszal a váczi sorompón kivül kápolnát építenek az a táji nyaraló és telekbirtokosok. * Gr. Bethlen Miklóstól (Bolnai), a ki ellen a másik gróf Bethlen Miklós tiltakozott volt, hogy a névazonosságnál fogva össze ne téveszszék : legközelebb egy 18 lapnyi röpiratba se-