Pesti Napló, 1863. december (14. évfolyam, 4140-4162. szám)

1863-12-24 / 4159. szám

lent meg: „A magyar kérdés európai szempontból“ czim alatt. A kik szerzőnek a hivatalos ,,Sürgönyében irt czikkeit ismerik, előre is tájéko­zva lehetnek. — Bécsben franczia nyelven megjelenendő szabadelvű politikai laphoz társat vagy tőke­pénzest keresnek, ki a szükséges pénzösszeget szolgáltassa. — Vállalkozni kívánók kéretnek, hogy Espoli czim alatt a bécsi „Inter­pret­e “ szerkesztőségéhez (Köllnerhofgasse Nr. 1) intézzék leveleiket. (Beküldetett.) * A magyar képzőművészeti tár­sulat f. hó 15-én tartott igazgató-választmá­nyi ülésében Weber Henrik ur bemutatá a díszoklevél sikerült kőrajzát, az közmegelége­déssel fogadtatott, s nyomtatása iránt intézke­dés létetett. Hasonlókép bemutattatott Lotz Károly ur műve, „Zivatar a pusztán“, kőre raj­zolva Marasztoni József ur által, mint a folyó évre megjelenendő album egyik lapja, s közmegelégedéssel fogadtatván, nyomtatása el­rendeltetett; s minthogy a többi lapok már előbb nyomtatás alá adattak, két albumfü­zet egyszerre rövid időn meg fog jelenni, s a ta­goknak kiosztatni. Olvastatván M­a­s­z­á­k Hu­gó úr levele, melyben a „Képzőművész“ czimű lapjára nézve a társulatnak ajánlatot tesz; a választmány örömmel üdvözli a vállalatot, s mostani körülményeihez képest pártolni is igye­kezvén, előfizetés útján a társulat részére já­ratni határozta. Azonkívül mind tagjainak, mind a közönségnek szívesen ajánlja, és dolgo­zataival örömest gazdagítja, s hivatalos közlö­nyévé is választja, s a körülmények szerint mindinkább pártolni, feladatául tűzi magának. Az újabban beküldött műtárgyak megbirálására Jury választatott. Továbbá a titkár jelenti, hogy a sorsjegyek Perlmutter urnak már mind átadattak, e szerint csak 50 krajczárért nála, valamint a társulat szállásán, nagyhid-utcza 8. sz., és P­­­e­t­s­c­h ur kigyó-utczai papírkereske­­désében, valamint H­o 1l­ó­s­sy testvérek fü­­szerkereskedésében, úgy Kölber, Ebly, Ruszter és Győri Pál uraknál is kapha­tók. Egyesek, kik 10 sorsjegyet vesznek, egyet ráadásul kapnak. Kelt Pesten, dec. 18. Id63. Kiadta Medve Imre, társulati szerkesztő. * A budai kölcsön-sorsjegyek húzásakor a minap közlött főnyereményeken kívül egyen­­ként 60 ftot az alább következő számok nyer­tek : 870, 1605, 1737, 2169, 2271, 2394, 3125, 3226, 3300, 4054,4972,5442,5414,5553, 5706, 6117, 6186, 6746,6820,7105,7174,7207,8078, 8410, 8521, 9371, 9839, 9905, 9623, 10200, 10317,10447, 10652, 10791, 10793, 10858, 11227, 11567, 11884, 11948, 12172, 12354, 12768, 13001, 14271, 14403, 15253, 15505, 15592, 15932, 15979, 16734, 17012, 17656, 17834, 18121, 18198, 18318, 18421, 19068, 19085, 19271, 19330, 19308, 19432, 19576, 19686, 19818, 19901, 20028, 20413, 20644, 20854, 20900, 20983, 21944, 22488, 22848, 28’­98, 24203, 24754, 24839, 25227, 25221, 20267, ’ --2*’ 0,007 27753, 28253, 28922, 29414, 36­20, 30800, 30978, 31116, 31279, 31329, 31554, 31612, 32202, 33155, 33159, 33349, 33377, 34090, 34215, 34957, 35430, 35555, 30925, 30993, 37508, 37769, 37867, 38429, 38607, 38747, 39314, 39356, 39512, 39725, 40499, 40579, 40596, 40092, 40910, 41998, 41851, 42015, 42274, 42558, 42561, 42904, 43237, 44275, 43543, 43775, 43917, 44164, 44838, 45113, 45 S-i-i, 45570, 46820, 46862, 66131, 46177, 46195, 46601, 46858, 47286, 47815, 48392, 48405, 48474, 48540, 48682, 48701, 48806, 48928, 49265, 49396, 49470, 49­81, 49569, 49703.­­ Távirati tudósítás a bécsi börzéről dec. 23-káról: 5n/o metalliques...............................73.10. Nemzeti kölcsön........................... 80.30. 1860 ki sorsjegyek..................... 92.70. Bankrészvény................................ 786.9. Hitelintézet........................................184.10. Ezüst...................................................117.75. Londoni váltók.............................117.80. Arany..................................................5.64. KÜLFÖLD. A „Constitutionnel“ a dán ügyben Limayrac főszerkesztő aláírásával ellátott czik­­ket közöl, mely a congressus szükséges voltát akarja beláttatni. „A dán-német viszály — úgymond — bonyo­lódik, sőt mondhatni mindig terhesebbé válik, a nélkül azonban, hogy le kellene mondani azon reményről, hogy a béke fennálljon.Azonban valahányszor újabb tudósítást, rész­leteket hoz a táviró azon fegyverkezések és ka­tonai készülődésekről, melyekkel a lapok egy idő óta telve vannak, lehetetlen eszünkbe nem jutnia, mennyire hasznos, gyakorlati és időszerű van a császár congressusi javaslatában. Szint­­oly lehetetlen tartózkodnunk attól, hogy ki ne mutassuk, mennyire önzéstelen és nemes azon politika, melynek noha legkevesebb nehézség­gel kell küzdenie, s mégis leginkább foglalko­zik a megoldással. Másfélszázad óta a Francziaországot érdeklő és fegyver által megoldott kérdések színhelye Olaszország, a Rajna és a Duna voltak A dán­német viszály az Elba partján forrong, közvet­len működésünk terétől nagy távolságban, ott, hol semmi különleges követeléssel nem gyanú­síthatnak. A hűségek egyszersmind dán és német is. Érinti a Balti tenger partján fekvő Oroszor­szág.,t, érinti szintúgy tengeri viszonyainál fog­va Angliát is: nem a Balti és az éjszaki tengerek kulcsát képezi-e a Lund? Poroszország, Ausz­tria, Anglia és Oroszország többé kevésbbé köz­vetlenül érdekelve vannak e fontos ügyben. A nagy hatalmasságok közt egyedül Franczia­or­szág áll függetlenül. Ismételjük tehát még egyszer, hogy a con­gressus eszméje minden becsvágytól ment, a ki­engesztelés és béke eszméje ; hogy a­mi e pil­lanatban az Elba mellett történik, hovatovább ennek hasznosságát mutatja ki, s végre hogy a császárnak joga van Európa elismerésére, mi­dőn annyi gonddal foglalkozik oly kérdések megoldásával, melyek minden bizonynyal ér­deklik Francziaországot, de nem fenyegetik. Francziaország. Minél közelebb jő a franczia törvényhozótest válaszfelirati vitájának határideje, az ellenzék annál inkább törekszik szétvált erejének egye­­sítésén, s az egyes tehetségeknek egy ősz­ang­­zó programm szerinti szerepeltetésén. Említettük korábban, hogy ezen minoritás tagjai Marie képviselő termeiben értekezletet tartottak, hogy a sok különvéleményt a főbb kérdések vitáiban egyesítsék ; jött is ezen al­kalo­mmal némi compromissum létre, de mely­nek részleteit az „Indep.“ párisi tudósítója csak csonkán ismertetheté. Most az „Europe“ párisi tudósítója szintén emlékezik ezen összejövetel­ről, s annak megállapodását a következőkben tudatja. Először is a belügyi előterjesztéseket illetőleg az ellenzék öt jobdítmány előadásában egyezett meg, á­m. 1. Az egyéni szabadságról (a közbiztossági törvény discussiója.) 2. a választási; —3. a községi;— 4. a sajtószabadságról; és 5. a parlamentáris tevékenység szélesebb teréről. Az egyéni szabadság eszméit Marie fogja fejtegetni; a választási szabadság kérdését Thiers, s a községi szabadságot G­u­e­r D y 1-t s tán Jules Simon fo­gják előadni; a parla­mentáris­­­raerogatívákról Emil Olivier fog be­szélni. Jules Favre és Picard szin­tén részt veendnek e vitában, fenntartva maguk­nak az ellenfél állításainak ezál­lását. A külkérdéseket illetőleg az ellenzék nem volt ily egyértelmű. Általában a béke fenntar­tása mellett nyilatkozott, csupán Gueroult és Ha­v­in sü­rgették a Lengyelország meletti háborút, de nézeteiket T­h­i­e­r­s és Olivier megtámadták; nehogy tehát a föntebbi viszhang a nagy érdekességű közpolitikai pontoknál meg­­bomoljon, a tagok felhívalivartották,hogy ki ki saját inspirálóját követheti- A római kérdés is egyike v­olt azon pontoknak, melyek a tagok meghasonlását idézhetik, azért Berry er fel­­­idéi az ellenzéket programmja védelme alól, bízva azt Kolb Bernard, s a többség más tagjaira. Nagyobb volt az összhangzás az amerikai ügyek, s a mexikói kérdésnek bírálatában. B­e­r­ry­e­r szólni fog az éjszaki köztársaság érdekei mellett; T­h­i­e­r­s pedig, ki Mexicó tör­ténelmét, földiratát, gazdászatát, s jövedelmi forrásait szigorú tanulmányozási tárgyul vá­­lasztá, ezen vidék megszállási kérdését fogja bírálat alá venni, s kimutatni, hogy annak foly­tatása hosszúra nem nyújtható. — Pelle tan, ki ez értekezlet tartásakor a kamrának még nem volt tagja, kihagyatott a szereposztásból, azt hiszik azonban, hogy a sajtószabadság vé­delme e jeles szónoknak szép tért nyitand kö­veti székét elfoglalni. — A császár és a császárné dec. 19 én ér­keztek meg Compiegneból Párisba, s a Tuille­­riákban elfoglalták szállásukat.­­ Mexikói hírek jelentik, hogy a franczia hadak a köztársasági guerillákat minden felől szétrobbantották, Jalapát elfoglalták, s hogy Juarez elhagy­va San Luis de Potosit, Quere­­taróba vonult. Általános az elnöki pártban a lehangoltság, s hadseregében a demoralisatió. Meg kell jegyezni, hogy ezt a franczia hivata­los hírek beszélik. Olaszország. Nápolyi tudósítások nagyszerű tüzérségi gya­korlatról szólnak. Humbert­ay parancs­nokságának minden részletét nagy gonddal vezeti, valamennyi katonai állomást szemle alá v­ett.­­ Rómából jelentik 16-ról, hogy a pápa 21-én az olasz királysághoz csatolt tartomá­nyok számára felszentelte a püspököket, azon­ban rendeletet adott, hogy még ne utazzanak el rendeltetésük helyére. A hivatalos lap közli a pápának a congressusi felhívásra adott vála­szát ; azt állítják, hogy a választ egészen a pápa szerkesztette volna.­­ A turini képviselőház az esküdtszékekre vonatkozó törvényjavaslattal foglalkozott a dec. 19-ei ülésben, a senatus a iugó vagyonra vetendő adóról vitatkozott. Bertani és Nicotera képviselők beadták lemondásukat, a ház elnöke 19-én jelente e lemondást, de az illető iratot nem olvasta fel, mert, mint mondá, nem épen illő kifejezések foglaltatnak benne. A schleswig-holsteini kérdés. Tehát a német közép- s kis álla­mok ligája — Ausztria s Poroszor­szág ellen! Tudják olvasóink, hogy egy héttel ezelőtt még csak a szász, badeni s würtembergi kor­mányok fo­glaltak határozott álláspontot a hű­ségek jogai mellett,­­ az osztrák porosz poli­tika ellen. Ma már a bajor király, a badeni nagyherczeg, Oldenburg, továbbá a szász her­­czegségek, meg csaknem az összes kis államok kijelentették, hogy VIII. Frigyest tartják a her­­czegsé­­k törvényes fejedelmének, s hogy a londoni szerződés semmisége folytán Schleswig Holstein többé nem tartozik a dán birodalom­hoz. A frankfurti képviselő-gyűlés imposáns nyi­latkozata záloga azon készségnek, melylyel Németország maga­­— a nemzetet értjük — támogatni fogja a fentebb említett ligát. A liga élén hihetőleg a bajor király fog ál­­lani, ki a német szövetséggyűlésben akarja in­dítványozni a herczegségek occupatióját, s az augustenburgi herczeg jogainak elismertetését. — Az oldenburgi nagyherczeg melegen érez a németországi közös ügy iránt. Legközelebb az országgyűlés feliratára következőleg válaszolt: „Valódi megen­gedésemre szolgál, hogy az or­szággyűlés oly melegen védi Schleswig-Holstein jogait, s kész e jogok védelmére áldozatot hoz­ni. Fogadják önök köszönetemet e nyilatkoza­tukért. Évek óta semmi ügy sem feküdt any­­nyira szívemen, mint épen a schleswig-holsteini s én is meg vagyok győződve, hogy most jöttél az idő a herczegségek jogait egészen egész ter­­jedelmekben érvényre emelni. Isten áldja meg közös törekvéseinket.“ — A koburgi hivatalos újság pedig annyira megy buzgalmában, hogy a fejedelemnek mintegy nevében ígéri, hogy az nem fog hátramaradni akkor, midőn egész Né­metország a német becsületért s jogért áll a so­rompók közé. Mit teend e liga legközelebb ? A jelenségek odamutatnak, hogy mihelyt a Beust szász miniszter vezetése mellett folytatott értekezések közmegállapodásra vezettek , a német szövetséggyű­lés tereme lesz a küzdtér, hol az eddig örökös osztrák porosz m­ajoritás le fo­g szavaztatni s desavi­ráltatni fog a két né­met nagy­hatalom politikája, ha az időközben a nemzeti közvélemény szellemében fordulatot nem vesz. A liga fiei, a bajor, szász, würtembergi s ba­deni kormányok már­is egy igen erélyes jegy­zéket intéztek Ausztria s Poroszországhoz f­el­­hívták ezen hatalmakat, hogy mihelyt a végre­hajtó csapatok megszállották Holsteint, a hol­­steini képviselet a jelen választási törvény alap­ján azonnal hivassék össze. Mialatt tehát a liga s a német nemzet részé­ről a legerélyesebb fellépésre számolhatunk — az osztrák és porosz kabineteken már is lát­szik azon hatás, melyet azokra a németországi egyetemes mozgalom gyakorolt. A „Wiener Lloyd“ úgy értesül, hogy Rech­­berg gróf a porosz kormányhoz egy jegyzéket intézett, melyben javaslatokat tesz a további teendők iránt. E javaslatok szerint az osztrák kormány határozottan kívánná, hogy a her­czegségek occupatiója tekintes­sék kiindulási pontnak s komoly intézkedések tétessenek a schleswig-holsteiniak jogainak vé­delmére s a dánok által az Eider mellett vont vámhatár semmisittessék meg. A­mi a porosz kormányt illeti, ez annyira el van merülve az önösségbe , hogy czéljai iránt még nem lehet tájékozást szerezni. Annyi bizonyos, hogy mind az osztrák, mind a porosz kormányok szeretnék az augustenburgi trónkövetelőt háttérbe szorí­tani, egyik a londoni szerződés fenntartása, a másik pedig önérdek miatt. Ez utóbbi Porosz­­ország, mely kijelentette volna, hogy ha a dán kormány vele egyezkedni akar, bele kell egyez­nie, hogy Rendsburg szövetségi várnak jelentes­sék ki, s a helyőrséget abba a porosz kormány fogja adni. Hogy a német közép s kis államok, továbbá maga Németország erőt s ujabb bátorságot me­rít azon körülményből, hogy eddigi fellépésének is sikerült a dán kormányt a csapatok visszavo­nására, az osztrák-porosz kormányt engedé­kenységre s az európai diplomatiát visszahúzó­dásra reá birni, felesleges említeni is. — Berlinből írják, hogy az alsóházi feliratot nem küldöttség útján fogják átadni a királynak, a mennyiben a király a küldöttséget nem akar­ja elfogadni, hanem irásbelileg. Távirati jelentések. — P­á­r­i­s, dec. 22. Metternich herczeg ér­tesítést kapott kormányától, hogy az osztrák kabinet nem idegenkednék előre meghatáro­zott czélokra egybeülendő miniszteri értekez­letben részt venni. Ez értekezleten mindazáltal csak azon államok legyenek képviselve, a­me­lyek a tanácskozás alá kerülendő tárgyak által érdekelve vannak. D­oyn de Lhuys dec­e­diki sürgönyére még nem érkeztek hivatalos vála­szok. (Oest. Ztg.) — London, dec. 22. Russell Earl Bécsbe és Berlinbe élesebb hangon irt sürgönyöket küldött. Az angol kormány erélyesen kívánja a londoni szerződés betöltését, és igen rész néven veszi, hogy nem fogadtattak el a IX. Keresztély dán királynak trónraléptét jelentő iratok. (Oest. Ztg.) — Koppenhága, dec. 21. A király üzene­­tének fő tartalma a birodalmi tanács ülésszaká­nak bezárásakor, igy hangzik : „A birodalmi ta­nácsnak 8 év előtti egybegyülésekor táplált re­mény, az alkotmányviszonyok rendezését illető­leg, teljesedésbe megy vala, ha a szövetség Dá­nia irányában szabadalma körén belül tartotta volna magát. Csak vonakodva s kényszerfenye­­getőzés közt hivattatott Dánia arra, hogy Hol­stein és Lauenburg részére a közös alkotmányt megszüntesse. Az ismért egyesülésre irányzott törekvések, mindenkor a holsteini rendek vona­kodása által, kik beleegyezésésüket megtagad­ták,hiúsultak meg.Az új alaptörvény által a közös és külön ügyek elkülönzésében semmi változás sem történt, a birodalmi tanácsnak az ügyekben semmi oly kiváltság nem adatott, mely eddig a külön képviselethez tartozik.­­ Ugyanez áll jelenleg a monarchia csak egy részére, mely felett a szövetségnek semmi hatalma sincs. De miután czélunk az, hogy a német szövet­ség-tartományoknak ugyanazon önállóságot és szabadságot adjunk, tehát ez által az itt kije­löltetett, milyen az alkotmányszerű csatlako­zás a birodalmi tanácsnak a holsteini rendek­kel való kiegyezkedése által eszközöltethetik- Az ily kiegyezkedés útjába az új alkotmány semmi akadályt nem gördít; ennélfogva félre­értésnek kell léteznie, midőn néhány hatalmas­ságok ebben ürügyet láttak, s nem bizonyosnak tekintetni akarják, mintha azok feltétlenül el­vállalt szerződésszerű kötelezettségeket teljesí­teni akarnának. Daczára annak, hogy a német szövetségtar­tomány­ok­at illető minden szövetségi határozat teljesü­letett, német seregek vannak készülőben nemcsak Holstein, hanem Lauenburg megszál­lására is, honnan a hűség s megelégedés oly kétségtelen bizo­nyité­kait nyerjük. Mi a végre­hajtást nem tekinthetjük a szövetség szerint jo­gosultnak , hogy azonb­an az összeütközés lehe­tőleg kikerült­essék, jónak találtuk, seregeinket az Lider-vonalon innen visszavonni, meg lévén győződve, hogy hű és vitéz népünk királya kö­rü­l sorakozni fog, hol a haza szabadsága­­s megmentéséről van szó.“ — Altona, dec. 22. Schleswigben a nov. 16-ki alkotmányt­oz választó törvény promul­­gáltatott, 1. hó 4-kén kelt királyi szentesítéssel. — Hamburg, dec. 22- Az osztrák föhad­parancsnokság a városi tanácsnak tudtul adta, hogy a tornacsarnoko­ban katonai gyakorlato­kat nem szabad megtűrni, — ellenkező esetben a föhadparancsnokság részéről beavatkozás fog történni. — Tegnap ennek következtében két tornacsarnok kiürittetett. (Pr.) — Hamburg, dec. 22. A holsteini rendek ma Kielben összegyűlnek. Az országos alaphoz Kiel 20,000 markát gyűjtött. (Pr.) — Hamburg, dec. 21. A rendőrség épp most tiltja be a katonai gyakorlatokat a torna­csarnokokban, bezáratja s megszállatja a helyi­ségeket, s a század névjegyzékét vezető őrmes­tert befogatta.­­ Hallomás szerint a holsteini rendek holnap gyűlést tartanának. Az Elms­­tornban szerdán megtartatni szándékolt holstei­ni nagy népgyűlésre küldöttségek váratnak minden országrészekből. Mint mondják, a gyűlés Frigyes herczeget proclamálni szándé­kozik. — München, dec. 21. Miksa bajor király s játkezü iratot intézett volna az összes német fejedelmekhez, melyben sürgettetik, hogy Vili. Frigyes elismertessék, s örökös tartomá­nyába visszahelyeztessék. — Bukarest, dec. 22. A kamara leg­utóbbi ülésében a kultusminiszter javaslatot terjesztett elő a moldovai és oláhországi ko­lostorok saecularizálásáról. Esti posta. Pest, dec. 23. A görög nemzeti gyűlés a trónfosztott Otto királynak lefoglalt irományait György király rendelkezése alá határozta bocsátani, azon re­mény kifejezése mellett, hogy közülök azon da­rabok, melyek a közszolgálatot, s az állam ügyeit és érdekeit illetik, az ország levéltárá­ban fognak megőriztetni. Magától értetik, hogy azon íratok, melyek magánérdeknek, a király­nak visszaadathatnak. — Újabb mexikói hírek szerint a franczia csa­patok nemcsak Jalapát, hanem Queretarót is el­foglalták. Juarez e szerint egyik végső horgo­nyától is meg lenne fosztva. — A „Rothschafter“-nek írják Párisból: Grammont herczeg jelentései kérdésen kívülivé teszik, hogy Ausztria elfogadja a miniszterek értekezletére vonatkozó indítványt; de Ausztria úgy fogja föl eme conferentiákat, hogy csak bi­zonyos , meghatározott kérdésben „ad hoc“ fognak tartatni, s esetről eset­re ülnek össze. — Sz. Pétervárról írják, hogy Oroszország folyton nagyban folytatja a készületeket, s Berg tábornoknak parancs ment a lengy­el fölkelés­nek két hó alatt leendő elnyomására. — Mint a bécsi „Botschafter“-nek írják ugyanonnan, Pepoli marquis mindent elkövetett, hogy az orosz kabinetet bele­vonja az Ausztria elleni tervekbe, de úgy látszik, sikertelenül. Atalán Oroszországban nem nagy tett­szomj mutatko­zik, s óhajtanának nagy kérdések bolygatása nélkül telelni ki. —Sokat tesz erre a tél hirte­len beállta is. — A hajózás megszűnt min­denfelé s a czár egy Kronstadtba tett közeleb­bi kirándulásból csak némi viszontagságokkal tért vissza. — A bécsi követi állomás­oir sze­rint betöltetik, s K­i­ss­ele­ff fog ide küldetni orosz követül. — A „General Corr.“-nek írják: Hire jár, hogy egy­felől a bécsi,berlini,más­felől a koppen­hágai követek kölcsönösen vissza fognak hivat­ni. De tudni kell, hogy se a bécsi és berlini dán képviselő, se a koppenhágai osztrák és poro­s képviselő nem bírnak még formasze­rinti meg­bízatással, s nincs is az illető udvarok közt je­lenleg rendes diplomatiai összeköttetés. De a követek kölcsönös visszahívására jelenleg nem látszik eler­gendő ok. — Törökországban csendben pénzt gyűjte­nek a lengyel forradalmiak támogatására. A török basák bámulatos bőkezűséget tanusitnak, vannak kik 10—15,060 franc­t írtak alá. — Caccia, milánói püspöki helyettes, minden midőn ellene működik az olasz királyság ügy­nek. Mester­kedését oly messze vitte, hogy az olasz vallásügyér kénytelennek látta magát Turinba rendelni Cacciát, hogy sáfárkodásá­ról számot adjon. Milánó előkelő polgárai közül többen feliratot intéztek a milánói polgármes­terhez, Berettához, melyben kérik, hogy Cacciá­­nak Milánóból elmozdíttatását eszközölje ki. A szabadelvű papság ellen intézett ujabb tör­ek­­vései által a püspöki helyettes egészen maga ellen lázitá Milánó népét.­­ A „Wiener Lloyd“ értesül Berlinből, hogy a Londonban időző porosz koronaherczeg egy levelet intézett a porosz királyhoz, melyben csaknem könyörögve kéri a királyt, hogy a schleswig-holsteini ügyben hagyjon fel a Bis­­mark politikával, egyszersmind felelősnek je­lentvén a királyt azon veszélyekért, melyek a jelen politika miatt a porosz dynastiát érhetik. Ezen levél, mint állítják, nagy benyomást tett a királyra. Döntő körökben rebesgetni kezdik, hogy a nemzeti politika talán mégis győzni fog, s Poroszország engedet­t a német közvélemény kívánatának. A porosz kormány ezen fordulatát a „Börzenzeituisg" szerint azon tekintetnek kell tulajdonítani, mely szerint a porosz kabinet fél a végleges elszigeteltségtől, s másrészt a német középállamokkal sem akar szakítani. A „P. Napló“ magán-társíiigényei. — Koburg, dec. 22. A „Coburger Zig“ írja : A herczegségi minisztérium dec. 17-kén tudósítá a schleswig-holsteini külügyminisztert, hogy Koburg­ig Schleswig - Holstein herczegség illetéke egy részének reorganisatióját a koburgi területen szívesen megengedi. Hamburg, dec. 22. A holsteini ren­dek képviselőinek gyűlése felette számo­san látogatott vala, s következő határza­­tot hozott : Augustenburg herczeg elis­merése kimondassék, s a szövetségi gyű­lés megkérendő, hogy a herczeget jogá­hoz segitse. Plessen 8 taggal kilépett, a lovagi rend majd fele az elismerést megígérte s aláírta. — Itt biztosan állít­ják, hogy a hannover­i­­k az itt fekvő osztrákokat felváltják, ez utóbbiak mind­nyájan Holsteinba vonulnak. Frankfurt, dec. 22. A képviselőház választmánya proclamatiót intézett a né­met néphez, felhíván azt, hogy Frigyes herczeg ügyét minden törvényes eszköz­zel a legerélyesebben támogassa. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. S­­r­esi bfirie december 22-én. . -----------------------------------------------Adott la,-------------------------------------A*»t lar- Vasutak A tier Avidéki vaspályán. «»c.hajóin.* Gabonaárak Áll.-, -időst. j. 41 tottjk­ Elsőbbségi kötvények 41 tott^ár ------------- ^ Dunán, a pesti piaczon december 22-én. TM T W« «KSir : : : : 8- 8 8 V-«t­ menetek a délkeleti vaspályán. ix.g.éd-D.br.eaea-ii.nkoUr-Kss.s Felfog —-----——sTTr^TTTi • IV, Vés „ • -00 „ 64 - 64 26 Államnál,» 600 frank 118 50 119 - Czegléd. Ind. 9 óra 27 perez reggel. Pest-Gyor: páros számú napokon Alsr­ansztnai víze­­or «U­lidik4*1' í, ho8: 7 i°0 " ^ - 141 60 Lomb.-verenczei 106 írtos L8 50 120 50 ^ * ’ Szolnok. Indulás 10 óra 27 perez reggel. Paks-Pest* hétfőn, szerdán, csü- ______JlgyTM!—ÍL°Jr 1864-dik teljes 100 * 92 50 92 75 Részvenyek. ^ Érsekújvár! KiindulásTó. í rrd”Tj.«ÄL■ ■ 1 - l-i-l 1860-dik „ teljes 100 . 92 20 93 30 Hitelintézet 200 frtos 182 70 182 ?0 Pest. Érkezés 4 óra 37 p. d. u. 5 óra 27 p. reggel. Debreczen. Indulás 3 óra délután. tökön7ukorrégnél bánátiul.. - - -060 aik , d­edrée* 100 „ 93 30 93 50 Bankrészvény — — 783 — 184.— Czegléd. Elindulás 8 óra 9 p. d. u. 9 óra 7 p. reggel. Tokaj. Indulás 5 óra 25 perez délután. Zimony_Eszék_Pest^Wifft 12 ór­a . . ... . jál.^levrkk. Al.-ausztr csc.-bank 600 . 654 — 655 — Szeged. Ind.ul 12 ó. 17 p. 4jel- 3 ó. 50 perez délután. Miskolcz. Indulás 7 óra 29 percz este. délben ‘ ' * tiszavideki ó. — Nemzeti bu­.k 10 éves 6*/( 102 50 103 — “°ra „ . . . f*" » 434 — 235 — Temesvár. Érkezés 5 ó. 30 p. reggel. 10 ó. 10 p. este. Orsová—Zimony—Pest . vasár. regg. „ tiszavidéki ut 86-88 5 15 6 45 , S 71 2 SS ' ml Tem.»vir~ Bécs. 0,1^-0^-Zta.., - F..,, „ „«„id*. M H 0 5 80 wall bit. iit. nsztr. g. 4°/0 72 76 73 26 'alU 6lo"frauk°8 186 __ 18t1 50 Temesvár. Elindulás 10 óra 32 p. éjjel. P p. 10p. reg. Kassa. Indulás 5 óra reggel. Lefelé- » lácskai uj. . 85 81 5 5 05 Magyar fdldb'telit-t.'zet 88 76 ~ Léli * 350 , 249 — 249 - SzenesL Elindulás 2 óra 25­ p. regg. 12 ó. lemp. délben. Miskolcz. Indulás 7 óra 52 perez reggel. Győr-Pest: páratlan­­számú napo Kétszeres . ... - - -„ 1 10 tó/, jov. jegy t­/„ 100 — Nyugati " 210 , 127 90 127 50 Czeged. Elindulás 7 ora 29 p. regg. 6 óra 31 p. délut. Tokaj. Indulás 9 óra 36 perez reggel. kon 7 ór. rekK. . , ., 77 7„ q sn 3 40 Földjébe» ,;wMt, s felet kötelez- Tiszai ” 200 * 147 - 147 ^É*“«5* 8.ó­ra,.45 PIC),reg. 8 óra 37 perez este. Lgyn. indulás 12 óra 12 perez délben. Pest-Paks Veftfőn, szerd., csüt., Rozs (ut) • • • • 77 71 3 8°P 1 vsnyek. Érsekújvár. Elindulás 1 p.50 p. d. u. 1 óra 3 p. éjjel. ., ,,, nant­e zorsb 7 ór reenel Ama sörfőzésre. . 70—71 3 — 3 30 öV.­e* magyarom.* gi ICO frtos 74 90 76 60 Váltók (devisek) Bécs. Megérkezés 7 óra 33 perez este. 6 óra reggel. P.­Ladány. Indulás 1 óra 45 perez de­c . PestLBilla_Mohács­­szomb. 2 70 2 80 . erdélyi ICO . 71 V5 72 25 h­á­r­o­m h­ó­n­a­p­r­a. ___________ Szolnok. Indulás 4 óra 44 percz délután. 7 órakor reggel. M­etszésre- • • bö * , * h°rrít K0 » 74 50 74 75 Augsburg 100 db német fr.4'/,V 100 70 100 75 .... • , Pest-Eszék-Zimony : szerdán 7 Zab......................... 42-44 2 25 ti 3^ Norajeg-yek. Fankfurt ««»6. “6. “ 100.66 100 75 A déli vaspályán. Pa­ppk-Ladany -Ikegyvarsd. órakor reggel. Kukoricza. . . . 82-34 3 60 3 70 Hitelintézeti 100 frtos 140 70 140 90 Hamburg 100 backmark S1/,*/, 89 50 89 75 V * p -Ladány. Érkezés 12 óra 48 perez délben. Orsova—Giurgevo—Galatz ^ _ _ ... SS : ,SiVi=A‘«£r“*‘ VI ‘SS *3» Buda KanU.a. Nagyvárad, Indult. 10 Éra ti purcz délelőtt. fSSSS^' ^ 1 ! - • *» * vszterbánsy herczeg 40 £4 __ 04 50 * Buda. Elindulás 6 óra 30 p. reggel. 5 óra 15 p. este. Czegléd. Érkezés 5 óra 41 perez délut n. ^ . Salm 40 r 35 75 36 9h PénEneistek. Sz.-Fehérvár. Ind. 8 ó. 43 p. regg. érk. 7 ó. 20 p. este. 0 A Bilin. 1 aszály.................... 40­­ 33 75 34 25 Korona..................................... 16 35 16 40 Elindulás 1 óra 43 p. d. u. 10 ó. 10 p. este. Czegléd-Arad. Ztoony-S»“«^ 1 SflWrtttdSSÜL Repcze, «•» . . .­­ 6 25 6 51 40 „ 32 25 32 76 Császári arany......................... 6 68 6 69 _ .. „ . . . _ , Czeg­léd Indulás 9 óra 47 percz rensel téli _ _ -St. Genois 40 , 33 50 34 — Reezés..................................... 5 68 5 69 Székes-Fehervar-Bóca. Czegléd. Indulás 9 óra 47 perez réggé. A Dráván. n t 1 ' ‘ '___________________ Juda‘ , 40 „ 30 50 31 — Napoleonsd’or ... . 9 62 9 64 Székes-Fehérvár. Ind. 9 óra 15 perez reggel. Szolnok. Indulás óra p. réggé. Legrád-Eszék . szombaton 2 óra­ ” " „ . . . VVindisehi-rátz » , 19 50 20 — Orosz imperialok .... 9 fcO 9 85 Uj-Szöny. Elindulás 3 óra 30 perez délután. Csaba. Indulás 3 óra 21 perez délután. kor délután. Dunavizallán. Pest dec 21 5 5­0 lel. JAardstein 20 B 20 — 20 50 Porosz piztári utalvány . , 1 78 1 78'­, Becs. Érkezés 7 óra este. Arad. Érk. 5 óra 27 perez délután. Eszék—Legrád : kedden 6 órakor „ Pozson die. 21. 0 5'Calait. Jaeglegic ‘t­io B 15 — 16 50 Ezüst........................................... 118 25 118 76 reggel. ___ _» - -i­i ■■ -------------................................................. ■■ ------- rii-ii-ii-0­-...­ ............. r- ..... --------------- --------------~~ ' *

Next