Pesti Napló, 1863. december (14. évfolyam, 4140-4162. szám)
1863-12-13 / 4150. szám
* A „P. Ll.a bécsi tudósítója írja dec. 11-től: Jól értesült körökben beszélik, hogy gr. Forgách főkanczellár önmaga gr. Páffy Mór helytartó őnmagával egyetemben, császár ő Felsége előtt bizonyos számú kitűnő magyar személyiség névsorát hozó javaslatba, mint a kik készek volnának a kormány részéről nyilvánítandó csak igen csekély készség mellett is —egész befolyásukat oda irányozni, hogy a kiegyenlítés kérdése megnyugtatóig oldassék meg. Ő Felsége hajlandónak mutatta volna magát a javaslat iránt, s most már azon férfiak nézeteik nyilvánítsa véget valószínűleg Bécsbe fognak jönni, azonban egészen magán után és egyeseik. E személyiségek kijelentéseitől függesztetnék aztán fel, hogy a császár magyarországi utazása megtörténjék-e vagy elmaradjon ? — Több jogász által a hazai szűkölködök javára rendezendő zártkörű tánczvigalom, januárhó 11-én, a Lloyd társulatnak e czélra szívességből átengedett dísztermében fog megtartatni. A rendezőség e napokban kezdi meg a meghívások szétküldését, egy családjegy ára 10, egy magánjegyé pedig 4 ft. E zártkörű tánczvigalom, tekintve az időt, a legelsőbbek közé fog tartozni, s miután országos czélra, s a Lloyd társaság tágas termeiben tartozik, kétségkívül egyike lesz a jelen farsangi idény leglátogatottabb, s a rendezők ismert ügyessége után ítélve a termek feldíszítését, legizlésteljsebb tánczvigalmainak. A jogász ifjú világ számos heli tánczosa már elég kezesség arra, nem is számítva a meghívottakat, hogy tánczkedvelő szépeink a legclodusabb bálésre számíthatnak. — Pest, vasárnap die. 13 kán, 1863. délutáni fél 5 órakor, a magyar nemzeti museum díszteremében, Them Vilmos és Lajos testvérek hangversenye Carina, Láng, Kiss, Meitzer és Stuller kisasszonyok, valmint Robinson, Stéger, Mutschenbacher és Sipos urak szíves közreműködésük mellett. Műsorozat : 1. Hommage á Haendel, nagy kettős, zongorára, előadják Them V. és Lajos, Moschelestöl. 2. Franczia románon, énekli Robinson ur. Blumenthaltól. 3. a) Toccata, Schulmanntól. b) Faust-keringő, Gounod után, két zongorára, előadják Them V. és Lajos. Liszttől. 4. Fonódal, Goethe Fautjából, énekli Carina A. kisasszony. Schulerttől. 6. Limarban, kettős, éneklik Stéger és Robinson urak, Rossinitól. 6. Bál-jelenetek : Promenade, conversation, danse, három zongorára (tizenkét kézre), előadják : Kiss Irén, Meltzer Sarolta, Stuller Ilka kisaszszonyik, Mutchenbachtr Viktor, Sipos Antal és a szerző, Them Károlytól. 7. Ária alt hangra „Maria di Rolan“ operából, énekli Láng Paluma i. a. Donizettitől. 8. Camerai, két zongorára, előadják Them Vimos és Lajos. Them Károlytól. 9. Magyar dal, énekli Cariia A. k. a. Them Károlytól. 10. Régi magyar nóták, két zongorára, előadják Them, Vilmos és Lajos. Them Károlytól. A zongorák Berrgszászy úr zongoratárából valók. Korszak 3 ft, számozott szék 2 ft, bemenet 1 ft, karzati számozott szék 1 ft, második karzat 40 kr o. é. Jegyek kaphatók : „Rózsavölgyi és társa“ műkereskedésében. * Miskolczi rendes levelezőnktől a következő gyászjelentést vettük : „Kun Bálint, cs. k. nyugalmazott kapitány, nincs többé ! Halála által a szerető testvérek, hű hazafiak, jó barátok, hasznos polgároknak serege egygyel megfagyott. — Necrologja igy hangzik : „Kun Zsuzsánna, Julianna — Molnár Zsigmondiés József és István testvérek, bánatos szívvel tudatják bőn szeretett testvérbátyjuknak, Kun Bálint, cs. k. nyugalmazott kapitány urnak, hosszas, sorvasztó betegség után — hazafias élete 68-dik évében, f. hó 4-én, esti 9 és ‘/1 órakor történt kimúltás.“ —A boldogultnak földi részei a belv. hitv. szentegyház szertartásai szerint f. hó dec. 7-én délun áni 3 órakor tétettek örök nyugalomba az avasi sirkertbe. A végtisztességadók szomorú Lágy serege némán és mégis érthetően tanúskodott a közbecsülésről, mely az elhunytat éltében körülvette. Békén pihenjenek hamvai !“ * Török-Szent-Miklós vidékéről Kengyelről tudósítást veszünk, a mely méltán panaszkodik, hogy azon környék tanyáin szüntelenül jár kel — kivált esténként — a sok dologtalan és élelemnélküli ember, s e szavakkal: „Szegénylegény vagyok!“ pénzt és élelmiszereket csikarnak ki, — s hogy az ily csavargók mindegyre szaporodnak. A kívánt tárgyakat megtagadni nem lehet, mert akkor erőszakot használnának, vagy boszut állanának, pedig a különben is iszonyúan sújtott birtokosok a sok csavargót már már nem győzik, hát még majd a tél derekán s tavasz felé. Tudósítónk azért éji őrjáratokat vélne jónak, vagy az ily csavargók összefogdostatását, s munkájokért kitektetését. — Az időjárás egyébiránt a táján kedvező; az őszi vetések és repezek igen szépek. — A budai m. kir. József műegyetem segélyegylete javára tartandó tánczvigalom bizottmány a következőleg alakultaeg: elnök Ráth Péter, alelnök : Ágoston József, pénztárnok : Heszlényi Gyula; ellenőr : Korcsák József; jegyző : László Gyula; — a bizottmány tagjai : Asbóth János, Basa Gábor, Békessy László, Eirey Gyula, Gaal Ödön, Hadzsi Emil, Kosztics Sándor, Lengyel Béla, Lukse Béla, Ney Béla, Rohonczy Ödön. — Nyilatkozat: „Házibarátnő“ czimü könyvem sajtó alól kikerülvén, annak szétküldését megkezdettem. Tisztelt előfizetőim névsorát a „Pesti Hölgydivatlap“ szerkesztősége szívességből törölni fogja. Négy sütün nyomatott ívre terjedő művemnek, mely a ruhaszabástanhoz Útmutatóul 10 nagy mintalapon 20 különbféle derék és felöltő szabásrajzot hoz, és 102 megpróbált étel- és csemege készítését tanítja, ezután 1 frt 50 frért lesz kapható, a „Pesti Hölgydivatlap“ előfizetői azonban kivételkép 1 frtért rendelhetik meg. Király Mari, (ujvilágutcza 17 ik szám.) * Megjelent és beküldetett „Győri Naptár” az 1864-iki szökő évre. Szerkeszti s kiadja Bibék Lajos. Győr egyes érdekes pontjait ábrázoló csinos apró fametszetekkel. A gyakorlati rovatok — a mi naptárnál a fő — elég ügyesen vannak összállítva. — A magyarhoni földtani társulat szerdán, december 16-dikán, délutáni 5 órakor a magyar akadémia teremében szakgyűlést tart a következő előadásokkal: Hantken Miksa: az esztergomi bányaszéntelepek ; Schwartz Gy.: a föld belső melege 6 középponti tüzérül. Szabó J. titkár: köveink s kövezetünk a vidéken. — Az első átalános magyar gyorsiró egy- tét közgyűlést tart f. hó 13-kán vasárnap, d. e. 9 és fél órakor a budai reáltanodában. Napirend : tisztújítóé, alapszabályok reviiója. * Heckenast Gusztáv kiadásában közelebbről a következő művek jelentek meg:’ 1) „Újabb magyar lantosok, Petőfitől máig. Petőfi S. arczképével.“ Az egyes műdarabok kiválasztása ellen is sok, alapos kifogást tehetnénk, de terünk nem engedvén a részletes ismertetésbe bocsátkozást, csak azon még nagyobb hibát emeljük ki, hogy a gyűjteményben oly ismert nevű költők műveiből, mint pl. Dózsa Dániel, Szelestei László, Sitkey Károly, Vecsey Sándor stb. egyetlen egyet sem találunk, míg Zilahy Károly, Vajda János, Bajza Jenő, Szász Béla verseitől csak úgy hemzseg a kötet. E pajtáskodásból eredő tényt a „Koszorú“ is móltán megrótta. Ára 2 ft. 2) „Szerelem dalnokai“. Szintén anthologia, mely hasonlólag azon hibában szenved, hogy mig némely ismert költő egészen ki van hagyva belőle, addig más kevésbé ismertek túlságosan vannak képviselve. Ára a két kötetnek 1 ft 40 kr. 3) „Magyar váltójogi eljárás.“ Az 1840-iki s 1844-iki törvényczikkelyek, az országbírói értekezlet határozatai és némely újabb legfelsőbb rendeletek szerint irta dr. Karvasy Ágost egyetemi tanár és a magy. tud. kad. f. tagja. Ára 80 kr. 4) „Német olvasmányok. “ Az irók rövid életrajzaival és a német irodalomtörténet vázlaté ad Kézikönyvül felsőbb osztályú tanulók számára. Ára 10- 20 kr. TÁRCZ A. Magyaar Tudományos Akadémia. December 7-kén a nyelv- és széptudományi osztálynak volt ülése. Hunfalvy Pál r. t. Bunsennek egyik munkáját : „Outlines of universal History, Applied to Language and Religion“, az az egyetemes történelem vázlata, tekintettel a nyelvre és vallásra, — ismertette meg, mivelhogy abban Müller Miksa a turán nyelvekről értekezik, a melyekhez az altaji nyelvek, hogy a magyar is foltoznak. Angliában — mond értekező — egy tudós felekezet a tudomány minden eszközeivel azt igyekszik bebizonyítani, hogy az emberiség egy eredetű, hogy telát az afrikai fekete bőrű és az amerikai rézszín bőrű emberfajok ugyanazon eredetűek az úgynevezett kaukázusi és mongol fajokkal. Az emberiség egységét nagyon támogatná a nyelvek egysége, ha '. i. be lehetne tudományosan bizonyítani, hogy az emberi nyelvek is mind egy alapnyelvnek, vagy nyelvtőnek tartadékai. Imez a Buneen könyvének nagy érdeke. Bunsen be akarja bizonyítani, hogy a történelemben a szellem baldása mutatkozik, nemcsak a. vallások különféleségében, mely a keresztyénségben befejeződik, hanem a nyelvekben is. A nyelveken való haladását úgy tünteti elő, hogy több övezetes tudós által kidolgozott végeredményeit mutatja be és foglalja öszsze a nyelvtudomány különböző ágainak. Jelesen Aufrecht a germán nyelvvizsgálatok eredményeit állítja ÖBBre, megmutatván, hgy a gót nyelv annyira alapja az összes germán (ó felnémet, új felnémet, angol száz, skandináv) nyelveknek, mint a szanszkrit az összes indgermán nyelveknek, nem mintha a góttól származnának a többi germán nyelvek, hanem mert abban maradtak meg a germán nyelvűség legrégibb és legteljesebb alakjai. A gót biblia fordítások a IV. századból való, a legrégibb germán nyelvű emlékek csak a VIII. századig érnek fel. — Müller Miksa a perzsa és szanszkrit nyelvvizsgálatok eredményeit adja elő, melyekből kitetszik, hogy a Védák az árjazág (vagy indgermanság) legrégibb emléke, mert korukat 1000 évre Kr. előtt kell tenni; a Védák megelőzik tehát még a görög Iliászt is. Meyer Károly meg a kelt nyelvvizsgáitok eredményeit közli, amelyekből az tetszenék ki, hogy a költség először szakadt el a közös árja törzstől, valamint a hinduk és iránuk legtovább maradtak együtt. A kelt nyelvben még az összefoglaló nyelvalakítás előtti korból vannak maradványok, mi hogy mit teszen, azt így érthetni meg jobban. A nyelvek alkotmányainak egybehasonlításából bizonyossággal ki lehet hozni, hogy eredetileg az emberi nyelv csupa gyökszókból állott, a midőn a képzők és ragok is még önálló szók valanak. Vegyük p. o. a bizonyosságoknak szót, az előttünk következő, részekből áll : bis, OLy, OB, Big, Ok, nak, milyek elsejét, a biz-t tőnek,az ony, 08, Big-ot képzőknek, az ok ép nak-ol ragoknak nevezzük. Ne bírjuk ugyan nyelvünk kincstárában az itt felhozott képzők és ragok önállását, vagyis azon szokat felmutatni, a melyekből ezek származnak , de némely képzők és ragok eredetét ma is még láthatni, másokéit a rokon nyelvek tüntetik elő ; azt lehet tehát mondani, hogy valaha minden képző és rag önálló szó való. Amit a magyar nyelvről állíthatunk, azt másokról is kell állítanunk és mondanunk : a nyelvek legeleinte csupa önálló szókból álló f1ak. Ez a nyelvek különbödő állapoté. Ebből lassan kint az által léptek ki, hogy némely szók már tzókhoz mint viszonyitak kezdtek ragadni, mit a példa gyanánt vett bizonyosságoknak írón láttunk, s mit a latin am ab am szó is mu aszon, melynek tője BIT a, képzője ba, szansikritban bhu (siesse), melynek rokona az ó filnémet pi m, uj felnémet bin (vagi* t) , ragja Hi, mely személyi névmás; a szere 11 e m szónak is tője szeret, a múltat jelölő képzőjét, b személyi ragja ni. A nyelvek ezen állapotát, melyben a képzőkké és ragokká vált szók a tőhöz ragadnak, s ezzel egy szóvá olvadtak ÖBBre, foglaló állapotnak (syntheticUB) nevezik. Ez a nyelvek mintegy növekedésének csúcsa , melyről azután hanyatlani kezdenek. Mikor t. i. a ragok annyira kopnak, hogy a nyelvtudat nem tartja meg többi értelmüket , akkor azt, mit a ragok jelentettek volt, ismét önálló szókkal kezdik kifejezni, p. c. ama vi a francia nyi ívben j’ai aimé, a svéd finnas, németben es wird gefunden. Amavi, finnas összefoglaló alakok, a j’ai amé, es wird gefunden szétbontó alakok ellenében. — Vegyük még ezt a példát : eguus tangitur tele, angolul: the hors is struck by a spear, németül: das Pferd wird mit einem Speer geschlagen, s egészen világos lesz előttünk, hogy a latin nyelv az argói és német nyelvekhez képest összefoglaló alakú németek pedig a latinhoz képest szétbontó alakúak. A nyelvek tehát, növekedésük után némileg visszatérnek a kezdetleges állapotra. Meyer szerint a kelt nyelv mind összefoglaló, mind szétbontó alakokat mutat fel, s ezen szétbonló alakok, úgy hiszi Meyer, nem a visszatérés állapotjából, hanem a kezdetleges, különböző állapotból valók, mely az összefoglalást megelőzte. Eme nézetét Meyernek támogatná az ó-egyipt nyelv is, melyben hasonló tünemények fordulnak elő, s amely más tekintetig is a kelt nyelvhez hasonlít. Bunsen maga a sémi nyelvek körül tett vizsgálatok eredményeit közölvén, azt hozza ki, hogy az óegyipt nyelv akkor szakadt el az ázsiai nyelvektől, mikor az árjaság és rémiség még nem váltak volt el egymástól, mert az óelgipt egybekapcsolja a kettőt. S minthogy a sémi (héber, arab, artmai) nyelvészet sok gyökközösséget fedez fel az árja és sémi nyelvekben, miből hasonlókép az tűnik ki, hogy hajdan a sémiség és árjaság egy valának ; Ázsia és Európa nyelveinek egységére meg van találva az első bizonyíték. Ami nég a teljes benyitáshoz hiányzik, azt Müller igyekszik kihozni, a turán nyelvekről írt s Bunseihoz intézett hosszú levelében. A hindu árják 1500 év tájin Ezelőtt indulhatrak ki ősi fészkükből, melyben az iránokkal (perzsa népekkel) laktak volt, az Indus mellékeire, honnan azután a Ganges melékeire tódulátak, a mindenütt talált ősi népeket elszeritvák, melyek a kelet indiai félsziget déli felében, a Vicdhja hegységen túl, maradtak meg mai napig. Ezek az úgynevezett temal népek. De a Himalája éjszaki völgyeiben s a Brahmsputra folyó mellékein is maradtak meg öbi népek, melyik középpontja Tibet. Ezek és más népek nyelvei túrán alakúak, azt mondja Müller, mert épen úgy ragozzák a szólat, mint ez áltaji nyelvek, azaz mint a magyar, török, finn nyelvek. Ezen hasonlatosság honnan való? Müller szerint, az közös eredetre mutat az altaji nyelvekkel. Mert Európának és Ázsiának nyelvei vagy háznépiek, mint a sinai, vagy nomed nyelvek, mint a turániak, vagy államiak, mint az árja és sémi nyelvek, tehát Müller szerint a finn, magyar, török stb. nyelvek nonád lépek, a szanszkrit, görög, latin, germán, szláv nyelvek, azután a héber, arab stb. nyelvek, állami népek nyelvei. De ezen három nyelvfaj nemcsak a térben van egymás mellett, hanem az időben egymásután is következik. Időszerint Ázsiának és Európának összes nyelve valaha különbödő állapotú s egy latu nyelv való. Ez Sinnországban maradt meg ősi állapotában, egyebütt ragozó nyelvvé lett. Ezen ragozó nyelv egész Ázsiában és Európában a turán nyelv. Ebből legelőbb dél felé a táji, éjszak felé a tunguz és mandsu nyelvek sugárzátak ki, melyek nyelvtanilag és födiratilag legközelebb állanak a mai nyelvhez. Második kisugárzás van a délfelé a maliji nyelvek, éjszak felé a mongol nyelvek , harmadik illette délfelé a tibeti vagy bhotija nyelveket, éjszak felé a török nyelveket; végre az utolsó kisugárzás dél flé a táróul, éjszak felé az ugor-finn nyelveket lövellzte ki. A sámul és ugor-finn nyelvek legtovább maradtak együtt; a miveltségben is tetemesen előre haladtak volt, mikor elválának egymástól. Ezen négy négy ikert eresztő turánság hajdan, a sinai világon kívül, egész Ázsiát és Európát foglalta el, sőt Ázsiából Amerikába is nyúlt általa le nemzette ott az amerikai nyelveket. Etből a turán tengerből vagy zűrzavarból emelkedének ki az árja és sémi nyelvek, lerakván mindent, mi a turán jellemhez fartok , mégpedig személyes hatás, valami négy lángész hatásának következtében emelkedének ki. A turán nyelvekben semmi sincs, amit a természetes alakulásból, hangtani után, meg nem lehetne fejteni , de az árjaság és sémiség egy lángésznek jellemét, vagy bélyegét viselik magukon, mit természetes alakulásból kimagyaráni nem lehet. A turáni nyelvekben a nyelvalkotónak szeszélye folyvást uralkodik ; azokban uj meg uj alakok teremnek ; innen gyorsan elállóinak a turán nyelvek ; az árja és sémi nyelvekben ama lángeszek véget vetettek az alakítási viszketegnek; örökölt hagyomány az, mit azokban találunk. Miután a sémi és árja nyelvek, tehát népek is, el- és kiváltak a turánság tengeréből, azonnal háború keletkezik köztök és a turániak közé . A sémiség nem terjedezik , de az árjaság, az emberiség legnemesebb faja, terjeszkedik. Igaz, mai napig a turánság tartja még a földkerekség legnagyobb részét, de az árjaság ágyúi döngötik már Sinát és Japánt. Amerikban enyészik az eredeti lakosság; az Afrikai ferte bőrűeket is el eléri a civilisatio, szóval az árjaság véggyőzelme kétségtelen. Azonban Müller korántsem prédikálja a rabszolgaságot, ső szabadságot szeretne az elnyomott népeknek vinni. Müllerék, mint látjuk, lehető magas álláspontot foglalnak el, honnan Ázsiának és Etiópnak minden nyelveit át lehet nézni. Hogy bátrabban nézhessék azokat, mind Bunsen, mind Müller határozottan elvetik a Grimm-Bopp szoros methodusát, szabadabban akarván mozogni, s nagyobb mértékkel mérni a nyelvek rokonságát. De itt a bökkenő. Lehet e olyan methodushoz bizni, mely oly bátran és szabadon át vét, mint a Bunsen- Mülleré? Értekező, Hun favy, megmutatja, hogy nem. Elismervén a nyelvtudomány nagy eredményeit az Ősi történetekre nézve, sőt azokat a magyar nyelvtudomány eredményeivel szaporitani is akarván, szorosan ragaszkodik értekező azon methodushoz’, mely mindent apróra elemez s lassan hakd. Meggyőződése szerint az alaji nyelveket is ép olyan vigyázva kell tanulni és gyűjteni, mint Grimm-Boppék as árja nyelvészetben tették. A kifogások, melyeket Hunfalvy szükségeseknek tart, teszik előadásának derekát, de azokat itt már inten is sok volna. Egyébiránt, bármit lehet is Bunney Müller philologiája elleni fölhozni, a az eg ibenség nyelveinek egységét senki nem fogja tagadni, ki arról van meggyőződve, hogy az emberi elme alaptörvényei s a termézet viszonyai mindenütt azonosak, bármilyen különbözőknek látszassanak is, kivált az utóbbiak. Másfelől a tudomány érdekét nem az egy eredetű ég, hanem a nyelvek valódi különfélesége teszi. S ezt tanulni ki, az a nehéz : a különféleségen túl az egységet találni korántsem lesz oly nehéz. E másfél óráig tartott, s folyvást nagy érdekkel hallgatott előadás után, melynek ismertető és bíráló része egyaránt lekötötte a közfigyelmet, a melynél tanulságosabban nagyon régen nem hallottunk akadémiánkban. Bala gi Mór r. tag értekezése következett. A magyar biblia fordításokról értekezett philologiai tekintetben. Oly tárgy, melylyd a nevezett rendes tag, mint a Protestáns Egyházi és Iskolai lap olvasói tudják, rég foglalkozik Thoruck után (?). Az értekezés, melyet ez által bemutatott, egész nagy irodalomtörténet monographia lesz, melynek érdekeltségét, az egybeállított anyagok teljesége mellett, eredeti fölfogás, alapos észrevételek, s egyes, egészen ujj adatok is nem csekély mértékben emeik. így Ballagi fölfedezé, hogy Káldinaak az egyetemi könyvtárban őrzött kézirata sok tereinetben lényegesen különtözik Káldinak utóbb nyomtatásban megjelent biblia fordításétól. Értekező sorban jellemezvén a magyar biblia fordítókat, Káldit leginkább magasztaló, s Hutait is kiemelő Károlyi fölött. Általában nem tapasztalni haladást Káldi és Heltai óta , fordiásban, minek fő oka, értekező szerint, hogy mindenig új fordító mellőzte elődei kísérleteit, és újból kezdette a fordítást, mintha előtte semmi sem történt volna. Ugyanez ülésben végül bizottság küldetett ki a közülési programm elkészítésére. Tagjai: báró Eötvös József, Csengery, Pauler, Pólya. Szalay, Toldy. J ’ — A győri figyedi kar részéről harminca ügyvéd aláírással óvás küldetett be hozzánk méltó gróf Viczay Héder úrnak, mint a Magyar Földhitelintézet győrvidéki bizottmánya elnökének aláírása alatt a „Győri Közlöny“ ben megjelent, s a kölcsönökérti folyamodványozásoknál felmerült zsarolásokra és visszaélésekre vonatkozó közlemény ellen. Minthogy azonban ama közlemény nem a „Pesti Naplódban jelent meg, de egyébként is a Magyar Földhitelintézet hivatalos hirdetésében ügynökök, és nem ügyvédek emlittetnek, a föntebbi óvás közzétételét mellőzhetőnek véljük. Szerk. — Jegyzéke azon jótevőknek, kik az 1863. évi szárazság által ínségre jutottak felsegélésére Pest város hatósága részéről kibocsátott ivekre adakoztak. (Folytatás.) Oláh Sándor 2 ft, Sauer Ignácz 10 ft, Spitzer W. 1 ft, Schletter Ferencz 2 ft, Mandl Samu 2 ft, Spanner Vina 2 ft, Wolf Lenard 1 ft, Havas József 26 6, Rorznagl Örzse 6 ft, Parthéni 6 ft, Tarr Lajos 2 ft, Huber János 1 ft, Zachrathka István 50 kr, Deutsch Regina 10 ft, Czigler György 1 ft, Schadutz Péter 50 kr, Wieser Róza 30 kr, Szoboszlay János 20 kr, Szabó István 50 kr, Schmidt Mihály 40 kr, Pálfy Julia 1 ft, Weisz Haide Mihály 20 kr, Simony István 10 kr, Fraser Teréz 50 kr, Cubala Keresztély 1 ft, Herhai Adolf 2 ft, Bertha Márton 30 kr, Stuhly Mihály 40 kr, Weiss Faui 20 kr, Bona Rosália 20 kr, Holecsk 30 kr, Mandl Anna 10 kr, Rausch Á. 1 ft, Peterka Ján. 5 ft, Glauber Adolf 2 ft, Korcsek Pál 30 kr, Gebauer Vincze 60 kr, Kunst József 10 kr, Bátyi Katalin 20 kr, Billa Ferenc* 30 kr, Kassa László 10 kr, Roge 10 kr, Juháss János 30 kr, Adamas Katalin 50 kr, Dobrovszky 1 ft, Szürli József 10 kr, Miskovits János 20 kr, Fodor Mihály 20 kr, Petroczky Ferencz 1 ft, Nagy Ferencz 10 kr, Kirpál Antal 5 ft, Buchmüller Ferencz 10 ft, Rassner József cs. k. főhadnagy 30 kt, Hanzély László 20 ft, Springsfeld Radó 20 ft, Jelenik Zsigmond 6 ft, Dávid Mihály 5 ft, Wieser Fer. 100 ft, Kammer Ernő 5 ft, Sugár Fábius 5 ft, Csergey Endre 5 ft, Schweiger Adolf 6 ft, Schiefner F. 10 ft, Ditmár R. 15 ft, Barkassy Imre 20 ft, Manschen M. F. 25 ft, A cs. k. szab. bizt. társ. (Assecuratione generali) 100 ft, Eperjessy Sándor 4 ft, Plauer György 5 ft, Mák János 5 ft, Vrchovszky Mihály 5 ft, Bédey Máté 4 ft, Kondor Gusztáv 4 ft, Boyko Josefa 2 ft, Stajbely Fritz 19 ft, Fleischmann és Wéber 20 ft, Bollitzer 2 ft, Landauer 1 ft, Solfenseder 1 ft, Freund Sámuel J. 10 ft, Reich Samu 1 ft, Bajzath Jozefin 5 ft, Peschi Regina 1 ft, Fellner Mátyás 2 ft, Löw Zsigmond 2 ft, Birnbaum Jakab 2 ft, Pautsch Ferenc 2 ft, Bergir Ignics 1 ft, Varga Lajos 20 ft, Tomi Sándorné 1 ft, Dobrand M. 2 ft, Müthserm F. 5 ft, gróf Bolza Antal 10 ft, Kraft Mihály 2 ft, Illmer Károly és Zeillinger 10 ft, Bro 2 ft, Gorovo Antal 2 ft, Ferdicendy I. 5 ft, Gróf Bethlen Pálné 100 ft, Kiss Ferencz 2 ft, Körmendy Sándor 10 havonkint 5 ft — oct. nov. 10 ft, Szász Coburg Gothai herczeg Augusta kir. fensége 100 ft, Blaskovits Kálmán 6 ft, Bovanlovits József 5 ft, Bartalovits Fiona 10 ft, Jamnitzky Lipót 10 forint, Szalay Zsigmond 10 forint, Maszrovica Samu 10 forint, Sarlai Lajos 10 forint, Szelényi Ferencz 6 forint, Rassa Szilárd 10 forint, Urbanovszky J. 10 forint, Bernolecz Károly 5 ft, Borgolyi Bertalan 5 ft, Valkovits Antal 5 ft, Tallian János 15 ft, Dessewffy János 5 ft, Huszár Ferencz 10 ft, Moys Antal 5 ft, Malatinszky Ferencz 10 ft, Bartes János 5 ft, Chernél Elek 5 ft, Vág Ignácz 5 ft, Kemnitzer Zsigmond 5 ft, Karácsony Mihály 5 forint, Farkas Ágoston 10 ft, Perlaky János 5 ft, Csacskó J. 6 ft, Vitái Alajos 5 ft, Gedeon Gábor 5 ft, Pipay Károly 1 ft, Melczer István személynek ICO ftot. 21-ik általi Összeg 12957 ft 35 kr. Benke Endre letét hiv. pénztárnok. Nemzeti színház. Dec. 13-ra van kitűzve „ A lelencz.“ A nemzeti színház részéről kitűzött 80 arany első pályadíjjal jutalmazott eredeti népszínmű 4 felvonásban. Budai népszínház. Dec. 13-ra van kitűzve. Negyedszer: „Az ördög pilulái.“Nagy látványos tüneményes bohózat fő képlet, 3 felv. Távirati tudósítás a bécsi börzéről dec. 12 kéről: 5% metalliques ...... 74.25. Nemzeti kölcsön........................ 80.90. 1860-ki sorsjegyek ..... 93.1. Bankrészvény............................. 786.9. Hitelintézet.................................. 184.50. Ezüst........................................... 118.75. Londoni váltók . . . . . . 118.50 Arany...................................... 5 69. K filléld. Változok a congreesustra hivó levélre. (Folytatás ) A belga király válasza igy hangzik: „Tisztelt testvéri (Monsieurmon frével) Malibról báró utján vettem a levelet, melyet császári Felséged hozzám intézett, s csak örülhetek azon érzelemnek, mely azt Bugallá. Igen nagyon óhajtandó lenne, hogy békés egyetértés utján megszüntettessenek mindazon nyugtalanság tárgyai, melyek Európát izgatják Anélkül, hogy előre ítéletet hoznánk azon eszközökről, melyekre nézve ama nemes czélnak rázkódás nélkül elérhetésére kiegyezkedni lehetne a különböző érdekelt álamokkal, biztosítom császári Felségedet arról, hogy kormányom, amennyiben tőle függ, készen álland támogatására. Ami pedig különösen engem illet, valóságos elégültséggel ragadnám meg a császári Felséged által előre látott esetben azon szívélyes ajánlatot, melyet nekem tenni méltóztatott. Megragadom ez alkalmat, hogy megújítsam nagyrabecsülésemet és megszeghetően barátságom biztosítását, maradván Tisztelt testvér Császári Felségednek jó testvére, Lipót,“ Leyken kastély, nov. 20- 1863. Az olasz király levele következő tartalma: „Tisztelt testvér ! Azon levél, melyet Flged hozzám intézett, nagy és nemes eszme szellemével telve, melyhez csatlakozni fognak azok, kik korunk törekvését felfogják. Európa nagy részében folytonos küzdelem állt elő a köz lelkiismeret és az 1815-iki szerződések között. Innen baj származott, mely szüntelen tövekedni fog mindaddig, mig az európai rendet a nemzetiség és szabadság elveire nem alapítják, mely elvek a jelen kor népeinek életét képezik. A polgárisodást és világbékét fenyegető ily helyzettel az ember, császári Flged az általános érzület tolmácsává tette magát, congressus öszszeülését hozván javaslatba, melynek czélja tartós egyetértés létesítése az uralkodók jogai és a népek jogszerű óhajtásai közt. Nagy örömmel csatlakozom császári Figed javaslatához. Saját magamrn népem támogatása biztosítva van e terv valósítására, mely az anderiség történelmébe nagy haladást jegyzend fel. Mihályt rendben lefed a nemzetközi értekezlet összeülése, sietni fogok abban vagy magam, vagy képviselőm által részt venni. Olaszország a congressusba a legőszintébb méltányosság és mérséklet szellemével lép be. Meg van róla győződve, hogy az igazság és a törvényszerű jogok tisztelete képezik azon biztos alapot, melyre az európai új egyensúlyt alapítni lehet. Legélénkebb óhajtásom, hogy a bölcseség és egyetértés művének, melyet figed kezdeményezett, sikerüljön elhárítnia a háború veszélyeit, és szorosabbra fűzze azon kapcsokat, melyeknek a nemzetek közt fenn kell állniok. Megragadom ezen alkalmat, hogy megújítsam megszeghetlen barátságom és azon igen nagyrabecsülés biztosítsál, melylyel vagyok Tisztelt testvér császári Felségednek jó testvére Viktor Emanuel.“ Turin, nov. 22. 1863. A németalföldi király következőleg válaszolt: „Tisztelt testvér 1 Császári Figed november 4-től hozzám intézet szíves és nyájas meghívásának czélja, congressusba egyesíteni Európa hatalmasságait, a végett, hogy előre készített terv nélkül azon eszközök felett értekezzenek, melyek által rázkódás nélkül méltányos alapokra lehessen fektetni Európa békéjét és nyugalmát. Tiszteletemet nyilvánítom Fligednek a nemez eszméje iránt, s szerencsésnek tartom magamat, ez eszméhez társulván, ha Európa többi uralkodójával egyetértve. Felséged kitűzött nemes czéljának megvalósítására közreműködhetek. Megragadom ez alkalmat, hogy megújítsam nagyrabecsülésem és megszeghetlen barátságom biztosítását, maradván Tisztelt testvér Császárielségednek jó testvére A porosz király válasza a „Staatsanzeiger“ szerint fordításban így hangzik: „Uram, testvérem! Midőn Föltéged a követe által nekem nov. 18-án kézbesített levelet hozzám intézte, meg lehetett győződve, hogy azon nemes szándék, mely önt vezérelte, azon szívélyes jóváhagyásra talál nálam, melyet oly fejedelem , kinek népei java szivén fekszik, a nemes czéltól meg nem tagadhat, melyet ön az általános congressusra való meghívás által az európai fejedelmek elé czélul kitűz. Az 1815-ki szerződéseknek félszázad múltával át kell esniök azon változásokon , melyeket az idő és események minden emberi intézményre gyakorolnak. Mindamellett a szerződések képezik még mindig Európa politikai épületének alapját. Minden, a rend és béke fenntartásában érdekelt kormány törekvéséhez méltó feladata lesz e szerint, hogy ez alapot megerősítsék, azon részeket, melyek már fölbomlottak, vagy eltávolítandók, pótolják, a félreismert vagy fenyegetett határzatokat új biztosításokkal lássák el. Ez olyan, melyben egész szívrel osztozom és teljes szabadsággal , csupán Európa közérdekei iránti gondosságom ad ebben irányt nekem, miután Poroszország soha sem lépné át a szerződésed határait, semmi határozott érdekkel nem bír, hogy a congressus létrejöttét elősegítse vagy gátolja. E helyzet megengedi kormányomnak, hogy pártatlan és önérdek nélküli közreműködését fölajánlja azon feladatának, miszerint a meghívott hatalmak közt előleges megegyezést hozzon létre a congressus alapelve iránt, s óvatosan vezetett alkudozások által a nehézségeket eltávolítsa, melyek a kibékülésnek és békének szentelt műbe az egyenetlenség magvát vethetnék. Kormányom kész e czélra elfogadni azon nyilatkozatokat melyek az előkészítő eszmecserét illetőleg Fölséged nevében vele közöltetnek. Hága, november 29-én 1863. Vilmos.“