Pesti Napló, 1864. január (15. évfolyam, 4164-4188. szám)

1864-01-10 / 4170. szám

Békésen a helvét hitvallásunknak van 6 osz­tályú gymnasiuma, melyben még csak 2 év óta működik 3 jeles tanár és még­is, a kezdetkor alig 30 tanuló, már haladja a százat, kik közt sok vidéki,és különböző hitfelekezetűek vannak, s nagy a reménység, hogy nem sokára a leg­virágzóbb iskolák egyike leend. Van kisdedóvodája, mely a múlt év aug. ha­rában nyílt meg, és a nép annyira megkedvel­te, hogy a kisdedek száma october hónapban már haladta a 250-et, mely a téli hideg napok­ban leszállott ugyan, de a tavasz kinyiltával hiszszü­k ismét megszaporodik. — Van egy fel­sőbb leányiskolája, hol a leányok a női mun­kákban is gyakoroltatnak. — Van 12 népisko­lája, melyekben a néptanítók dicséretesen mű­­ködnek. A helv. hitv. egyház hivatalnokainak szép és dicséretes tettét lehetlen itt meg nem említenem, mely is abból áll, hogy tekintve a mostani ín­séges szomorú időt, melyben nem csak egyesek, de testületek is szenvednek, melynél­ fogva az egyház nem fizethetvén rendesen úgy mint eddig hivatalnokait, ők egyező akarattal fizetésökből ezen évre leengedtek az egyház részére közel 500 p. é. forintot, melyet is az egyházi elöljáró­ság méltányolva és köszönettel fogadott. Szabados Sándor m. k. Gazdasági és keresk. tudósítások. Pest, jan. 9. Hideg, borult idő. A Duna álló jege a partokon mindinkább szélesedik. Gabnavásárunkról ma semmi jelentékeny változást sem jelenthetünk. A hangulat minden gabnafajra nézve folytonosan szilárd. A búzára nézve tegnap az üzérek is részt vettek némileg a vételekben, s a fogyasztók is folytatván vá­sárlásaikat, a bejegyzett árakat könnyű szerrel meg lehetett kapni. A Pesten január 7-én tartatott heti marha­vásár alkalmakor volt 329 ökör 54—202 ftig párja, 177 tehén 40—131 ftig párja, 71 borjas tehén 50—140 ftig párja, 130 fiatal marha 16 —48 ftig párja, 1­80 borjú 26­-40 ftig párja, mázsája a marhahúsnak 19—22 ftig, 1800 ser­tés 23—26 krig fontja, szalona 26—34 frtig mázsája, zsir 32—35 ftig mázsája, szerb zsir 28—30 ftig mázsája. Különfélék. Pest, jan. 9. * A hazai szű­kölködők fölsegélésére ma ki­­lencz rendbeli adományt vettünk. 1) Nagy Kö­rösről Szilágyi Sándor ottani főiskolai tanár s ismert írónk beküldött 17 frtot, mely Saáry Gyula urnái egy társas mulatság alkalmával gyűlt össze. 2) Rév-Komáromból „több ko­­márommegyei adakozó“ részéről be­küldetett 52 frt. 3) Rézbányáról Ruzsitska János mérnök ur saját adományképen 5 frtot, lelkes sorok kíséretében. 4) Kőszegről az ottani ág. hitv. ev. gyülekezet „G­u­s­z­t­á­v­­ A­d­o­l­f­­gyámintézeti bizottmánya 10 forintot, nagytiszt. Schneller Vilmos községi ev. lelkész ur által. 5) Zalabéri Horváth Vilmos ur Kaszaházáról a „Zalamegyei gazda­sági egylet“ határozata következtében 15 írtot, mely bizonyos kísérletre összegyűlt pénz­­mennyiségből maradt fenn, s a fentebb kitett czélra engedtetett át. 6) Kolozsvárról t. R­a­f­­fay Károly ur saját adományát 10 frtot. 7) Ligetről t. B­a­b­o­­­c­s­a­y Pál ur, ügyvéd és haszonbérlő szintén saját adományát 5 frtot. 8) A pesti derék „szűcs ifjúság“ 20 frtot és C­s­a­p­l­á­r Péter szűcs­­ ft.21 ft. 9) Kiss Já­nos ur. Kerka-Kálóczfáról 4 ft 75 krt. saját adományát. — Fogadják mindnyájan honfiúi elismerésünk nyilatkozatát, s köszönetünket segélyezett testvéreink nevében. A szerkesztő­­ségünkhez eddigelé e czélra egybegyült és át­szolgáltatott pénzek összege 22,838 ft 13 kr, 25 db es. k. arany és 1 db ezüsttallér. * Gr. P­á­l­ff­y Mór és gr. F­o­r­g­á­c­h ő­exjáik között — bécsi tudósítások szerint — csütörtö­kön ismét több óra hosszat tartott értekezletek voltak, melyek után gróf Pálffy hosszas kihall­gatásban részesült Ő Felségénél. E fogadtatás után a magy. kir. udvari kanczellária titkos ülé­sében újból folytattattak az értekezletek, s késő délutánig tartottak. Ez értekezletekről írja a „P. H.“ bécsi levelezője f. hó 8-dikáról: „Mint halljuk, tegnapelőtt, valamint tegnap délelőtt is a magyar kir. udvari kanczel­láriánál — hol kü­lönben tegnap rendes ülés is volt — értekezlet tartatott az ínség szükségleteinek fedezése tár­­gyában, mely értekezleten a főkanczellár ő extrán kívül Pi­e­n­e­r miniszter, gróf P­á­­­fffy kir. helytartó ur, Károlyi alkanczellár és Privi­­tzer ő extráik is részt vevőnek. Állítólag a tör­­vényszerűleg engedélyezett 20 millió forintból még eddigelé csak 7 millió forint utalványozta­tok az ínség enyhítésének czéljaira, s most to­vábbi utalványozások szüksége forog fenn. Nin­csen ugyan róla pozitív tudomásunk, de alkal­masint ezen utalványozások mielőbbi eszközlé­sének kérdéséről folyhatnak jelenleg a tárgya­lások.“ Gr. Pálffyt vasárnapra, Privitzer ő exc­­ját pedig hétfőre várják vissza Budára. — Schmerling államminiszter úr már visszaérke­zett Bécsbe. ” A részletesen leírt tegnapi fellobbanásról még a következő adatokról értesülünk: Habern bádogos (a fellobbant bolt tulajdonosa), mint említik, már néhány nappal tudósítá a légszesz­­világítási társulatot, hogy boltjában a gázcsö­vek el vannak romolva, tehát küldjenek embert megcsináltatásukra ; a gázintézet, melynél Ha­bern még tegnapelőtt délután is előadta pana­szát, tegnap ■— tehát épen a szerencsétlen­ség napján — készült egy munkását oda kül­deni a csövek megigazítására. A boltban, az omladék közt, három font petróleumot találtak egy bádogszelenczében, romlatlan állapotban. A bádogos életben maradt egyik inasa beszéli, hogy mestere durranó ezüstgolyók készítésével is foglalkozott, a­melyek czélja lett volna, hogy a vasúti sínekre tétetvén ködös időben az érke­ző vonatot jelentsék , s így a robbanást részben a durranó ezüst is okozhatta. A bádogosbolton s mészárszéken kívül a szomszéd üveges bolt is mindenestül oda van , itt azonban ember­élet nem esett áldozatul, mert a bolt még be volt zárva, midőn a robbanás történt. Hiteles ki­mutatások szerint a halottak: Habern Mór bádo­gos, Kohn Miksa 12 éves ipartanuló Habern­­nél, egy másik 14 éves inas, Kohn Julia fiatal hajadon, a házban lakó mészáros lánya, Schwarz Jakab pipametsző legény, ez utóbbi az utczán üttetett agyon a kövek által; teteme­sen megsebesültek pedig Vig János szabólegény és Kohn Lotti, a szerencsétlen Kohn Julia test­vére. * A „Színházi Látcső"jelenti : A nemzeti színház jövő szerdán, f. hó 13-án, a kegyele­­tes emléknek szép ünnepét fogja ülni, mely ez intézet barátait örömmel töltenek el. A „Megyeri emlék“ bizottmányának buzgó közreműködése folytán, Izsó Miklós szobrász, Megyeri Ká­roly mellszobrát elkészité, s azt maga a készítő művész fogja leleplezni, a fennőrt napon esti 7 órakor a nemzeti színház csarnokában, hová a mellszobrot már beillesztette. A mellszobor a legtisztább carrarai márványból van vésve, s a felejthetlen nagy művészt híven ábrázolja. J­ó­­k­ai Mór ez ünnepélyre alkalmi költeményt ir, melyet E­g­r­e­s­s­y Gábor fog felolvasni. Az esti előadás F­áy András „A régi pénzek“ czí­­mű vígjátéka leend. — Előre figyelmeztetjük a közönséget, hogy ez estén a színház csarnokába csak jegy mellett lehet bejutni, s hogy az ün­nep szemlélője csak az lehet, ki az előadásra jegyet vált. A pénztár ez estén a színház mel­léképületében leend. * Kassán, a lelkes Kassán, mely a ma­yar színészetet most is oly hévvel pártolja, mint hajdanában, midőn Thaliánknak úgy­szólván bölcsője Felső - Magyarország fővárosa vala , választmány alakult a magyar szinészetnek ottani állandósítására. E választmány Szabó József és Philippovics István jelenleg ott műkö­dő drámai s operatársulatát — mely különben is szép pártolásnak örvend — 600 fttal segé­lyező , s jelenleg egy felső-magyaror­szági állandó színház felállításán mű­ködik. Tagjai e lelkes bizottmánynak a „Sz. L.“ szerint a következők : elnök gróf Péchy Emánuel, alelnök báró Horváth József. A megye részéről gróf Dessewffy Ferencz, gróf Csáky Rudolf, Patay Sándor, Tiszta Károly. Kassa városa részéről pedig Antalfy F., Kletinszky László (egyszersmind jegyző) Pleth János, Koch Lajos, és Bakos János, pénztárnok : Ko­leszár Mihály urak. A T­r­i­e­s­z­t­b­e­n f. hó 2. 3. és 4-kén roppant szélvész dühöngött, az újév napján esett hó megfagyván, az utczán való járás lehetlenné vált. A házak fedele és kürtői az utcza közepére estek, a lehulló kövek több embert ütöttek agyon. A kikötőben levő hajók majd mindnyá­jan tetemesen megsérültek, az útban levők kö­zül sok elmerült, mások sziklákhoz, vagy a parthoz ütődtek, egy szóval az okozott kár oly roppant terjedelmű volt, milyent 1802 óta nem tapasztaltak. A posta és távirdaközlekedés szin­tén megszűnt. A szélvész a síkra fagyott utczá­­kon több száz egyént sújtott a földre, sokakat ismét a tetőkről alá hullott cserépzsindely és tégladarabok sertének meg. Többen lábaikat törték el az esés folytán; egy őrkatonát a szék roh­am úgy sújtott a falhoz, hogy félarczát egé­szen összezúzta. A Lloyd-arsenalnak, a villa Ferdinandeának és sok más épületnek teteje részint egészen, részint nagyrészben leszakítta­­tott. A megkárosult hajók számát pár százra te­szik , némely pompás nagyobb hajó is majd egészen tönkre ment, így az „Amalia",­­Lord Russel é­s „Salustio de Salusti“. A vasúti indó­­ház épületeinek tetejét egész a sóházépületig sodorta az iszonyú vihar, a­mely csak Trieszt­ben és kikötőjében — a­mely teli van ösz­­szetört árboczokkal, bárkadarabokkal, stb. — több százezer úára menő kárt okozott. * Erkel Ferencz új nagy dalművön dolgo­zik, a­melyhez a szöveget a „Hon“ szerint Jó­kai „Dózsa György“ czímű drámájából vette. * A régóta tervezett pesti vágóház építését februárban csakugyan megkezdik, az üllői vám­vonalon kívül. Az építési költségek 23.000 ftra vannak téve. * A Tisza Szegednél már befagyott. A város alatt mindenfelé vágják a jeget. * G­a­b­r­­­e­­­y János esztergomi érseki me­gyebeli pap a pesti kir. főgymnásium­nál vallás­tanárrá neveztetett ki. * Említettük volt annak idejében, hogy az „Esztergomi Ujság“-ban czikkek folynak az Uj Szőny-Esztergom-Buda között építendő vas­útra vonatkozólag. Most e czikkek külön füzet­ben is megjelentek. Szerzőjük B r z o­r­á­d Rudolf kőszénbánya tulajdonos. — Tudomásul! Eötvös „Zászlótartó “ czimű versét, mely miatt most Reviczky Sz. és Tóth Kálmán közt polémia foly, mutatványké­pen én adtam át a „Fővárosi Lapok" szerkesz­tőségének, hogy e szép olvasó körrel biró lap utján ez által is ajánljam az alföldiek segély-al­bumát a közönségnek, és igy annak közlé­séért Tóth Kálmán urat semmi felelősség nem illeti. Pest, jan. 9. 1864. Z­­­­­a­h­y Károly, az alföldiek segély-albuma egyik szerkesztője. * Wagner Richard hallomás szerint még e hó folytán Pestre ió s két hangversenyt fog itt adni. * Colosanti Vincze, azon hírneves római ze­nész, ki az ophiklieide nevű hangszeren meste­­rileg játszik, már megérkezett a fővárosba, s hangversenyei sorozatát a jövő hét valamelyik napján kezdi meg a nemzeti színházban. * Kolozsvárit takarékpénztárt állítanak. Bi­zony rég elkelt volna oly népes városban. * A „Kok Közi.“ értesülése szerint az erdélyi gazdasági egyletnek egy terv nyujtatott be, mely szerint ez egylet részint a sajtó utján részint egy állandó terménykiállítás által a közönség­gel közelebbi érinkezésbe jöhetne. Arról is van szó, hogy főügynökség állíttassák fel minden erdélyi nyers termények bevásárlása és eladása végett. * Brassó községe 32 öl fát szavazott meg, a városi szegények közt kiosztandót. Ugyanazon ülésben özvegyek felsegélésére havi pénzek, s két árva számára 14 éves korukig nevelési költ­ségek határoztattak. . Vidéki János festő hazánkfia a velenczei képtárlaton festményt állított ki, melyről az olasz lapok nagy elismeréssel szólanak. * Simonyi Ferencz, makói lakatosmester 8 és féléves fia, egy szőke hajú, fekete szemű, vi­dám nyílt arczú, olvasni s Írni jól tudó fiú Simo­nyi Jóska, Makóról még septemberben eltűnt, s azóta az apa, minden után módon keresteti, de még eddig hiába. Most a hírlapi úthoz is for­dul. — A fiút utoljára Radnán látták, ott azt mondta, hogy Erdélybe Dobrára akar menni. Atyja fölkér mindenkit, a­ki elveszett fiáról va­lamit tudna, tudósítaná őt, Makóra intézendő levélben. * Egy külföldi lapban olvassuk, hogy Toulon­­ban jelenleg egy új szerkezetű vértezett hajót készítenek, melynek formája olyan, mint a kos feje, s feladata, hogy ágyuk nélkül, taszító erő által hasson. Neve „Le taureau“ („A bika“) Ily vértezett hajókból egész hajórajat szándékoz­nék készíttetni a franczia kormány Renaud ten­gernagy vezérlete alatt, a­ki az eddigi építést is vezeti. Angliában viszont Armstrong oly 600 fontos golyót vető óriás ágyút készített, mely, mint a kísérletek bebizonyíták, a legvastagabb aczélvérttel ellátott hajók borítékát is papiros­ként hordja keresztül. Az „Illustrated London News“ közli ez óriás ágyú és a tett kísérletek rajzát. * Lassú Lajos esztergomi érseki megyebeli pap s eddigi nagyszombati gymn. tanár, a po­zsonyi kir. gymnasiumnál vallástanárrá ne­veztetett ki. * Varasdon Silvester-estéjén az ottani dalár­da estélyt rendezett, a nagyszámú jelenlevők előtt magyar és horvát daoklat énekelvén. A pálmát valamennyi dal közül a zágrábi újság szerint­­ a „Virradór­­a“ magyar dal nyerte el. * T­e­r­n­y­e­i Farkas helybeli kávéháztulaj­donos a jogászsegélyező-egyletnek azon aján­latot tette, hogy kész egy tekeasztal egész évi jövedelmét ez egyletnek átengedni, s két sze­­génysorsú jogászt ebéddel ellátni, ha a jogászok az ő kávéházát választják rendes kávéházukká, s megengedik, hogy azt ő „a jogászhoz“ czímezhesse. * Az alföldi vasút földmunkálatainak ásásá­nál is gondoltak a nemzeti múzeumra, így Leh­­ner Adolf osztálymérnök közelebbről e nemzeti intézetünknek 1 db byzanti arany pénzt küldött be, mely a nevezett vasút készítése alkalmával Szeged város határának éjszak-keleti részében ásatott ki. * Özv. Klobusiczky Edéné, szül. báró Döry Etelka e nagysága, a­. „Ifjúság Lapja® szer­kesztőségéhez 18 fiot küldött be, mint újévi ajándékot a 116 éves Farkas László számára. E 18 fiát ártatlan gyermekek szerezték össze kézk­onikásokkal , s a jótékonyság angyala megáldá őket részvétszülte törekvésükben, megszerezvén nekik az örömet, hogy egy öreg, gyengült embertársuk sorsa enyhítéséhez já­rulhattak. Kis leányok, névszerint Klobusiczky Ilon (10 éves,) báró Luzsenszky Lenke (8 év.,) Lakatos Sarolta (7 éves,) és báró Luzsénszky Etelka (5 éves,) Metraux Rozine k. a. nevelő­­nőjükkel öt darab csinos kézimunkát készítet­tek, melyeket karácson ünnepén kisorsoltak, s a begyült összeget, a felemlített 18 fiot Farkas Lászlónak szánták újévi ajándékul. Örömmel említjük meg — írja a „Hon — a derék, nagy­reményű kis leánykák e szép tettét, kiket de­rék szüleik örömére engedjen az ég a szó va­lódi értelmében nőkké és honleányokká fel­nőni ! * Schönfeld Lajos nagykanizsai születésű pesti joghallgató „Mezei“-re, s Deutsch Károly arad városi magántanító „Németh­­“-re változtató vezetéknevét. — Több pesti jogász által a hazai szűkölkö­­dők javára, a Lloydban rendezett tánczviga­­lom holnap, azaz hétfőn fog megtartatni, érte­sítjük erről a t. közönséget, mint a jelen far­sang legszebb tánczvigalmáról. * Lampel Róbert könyvkereskedésében meg­jelent és kapható: „A közmondás nyelv­tani alkalmazásban a latin nyelv elemi oktatá­sában. 1168 latin közmondás és közmondási szó­lásmód gyűjteménye. Iskolai s házi haszná­latra szerkesztő Wiegand Károly után Cza­ny­u­g­a József. Különösen a tanuló ifjúságnak ajánljuk figyelmébe. Ára kemény kötésben 60 kr. E munka sokkal bővebb a múltkor jelentett szintén e nemű füzetnél. * Tessin cantonban a rendőrség két gyárt fedezett föl, hol ausztriai tízforintosokat gyár­tottak. Rövid idő előtt Milanóban a rendőrség egy ausztriai rendőrbiztos és a nemzeti bank megbízottjával egyetértve szintén egy tízforin­tosok hamisításával foglakozó egyént fogott ki, valamint Veltlinben egy orgazdát is. A hamisí­tott bankjegyek 1858-ik évi jan.­rjén való ker­tet viselnek és arról ismerhetők fel, hogy a pénz­­tárigazgató neve „Schindler“ helyett „Schend­­ler­“nek van írva, a „national“ szó pedig „na­­zional“-ra van változtatva. * Jagócsi Péterffy József és Péterffy Kál­mán magyarra fordítók Liebig Justus neve­zetes munkáját: „A földművelés vegyé­­s­z­e­t­e, vagyis Liebig Justus vegyészeti levelei s a vegyészet a földművelésre és állattanra al­kalmazva“ Ezzel hazánk gazdászai ismét egy jeles szakkönyvet nyertek. Az I és II. 6 éves füzet már megjelent, s minden hónapban kettő fogja követni. Megrendelhetni két füzetenként 80 kijával bérmentes levél által Keszthelyen J. Péterffy Józsefnél. * Kugler Adolf (ezelőtt „Kugler és Essmann“) könyvkereskedésében közelebbről Zschokke Henrik jeles német író válogatott beszélyei fognak megjelenni magyar fordí­tásban. * Rónay Jáczínttól közelebbről ily czimü tu­dományos mű jelent meg: „Fajkeletkezés. Az embernek helye a természetben és régisége' Tiz kőnyomatu ábrával. Pest, 1864, kapható Demjén és Sebes könyvkereskedésében. Ár 2 ft 50 kr. * Újév napján egy szerdahelyi kondás jelen­tést tett a bírónak, hogy az erdőben egy meg­halt s egy sebesült embert talált. A hulla és a sebesült behozatván, ez utóbbi megvallotta, hogy ő K­u­­­i­c­s József, Kára Miska rablóban­dájából , hogy engedetlenség miatt lövetett meg Kára által, meghalt társát pedig — kit Horvát­­nak hittak — Szép Józsi rablótársuk lőtte meg. Kulics előadása szerint Kára már csak harmad magával maradt, többi társai részint meglövet­tek, részint elfogattak. * Gr■ K­á­r­o­l­y­i Alajos ő excja 200 ftot aján­dékozott a múzeumi sétány további díszítésére. * A budapesti zenede választmánya elhatá­rozta, hogy febr. 14 kén, mint a böjt első vasár­napján, a múzeum díszteremében hangversenyt rendezend, a jövedelem felét a hazai szükölkö­­dök javára ajánlván fel. * A kir. magy. természettudományi társulat jan. 14 kén, csötörtökön d. u. 5 órakor tartan­dó közgyűlésének tárgyait képezendik: 1) Elnöki visszapillantás. 2) Pénz és könyvtár­noki jelentés. 3) Titkárválasztás. 4) Tagvá­lasztás. * Pest városának f. hó 5-kei teljgyűlésben ösz­­szeült tanácsa a Pest városa és lánczhídtársaság közt létrejött egyességhez beleegyezését adá, s az erre vonatkozó szerződés azonnal meg fog köttetni, mihelyt a lánczhidvállalat képviselői az erre szükséges teljhatalmat megkapták. — A pesti áru-és értéktőzsde megnyitása. A helybeli áru- és értéktőzsde f. hó 18-án délelőtti 11 órakor fog megnyittatni s átadatni a forgalomnak. Alulírt bizottmány tehát mindazokat, kik a tőzsdét látogatni óhajtják, tisztelettel felhívja, hogy illető belépti jegyeiket a Lloyd­­társulat titkári hivatalában átvenni szíveskedjenek. E belépti jegyekért félévenkint 6 o. é. forint fizetendő. Lloydtagok, kik nem egyszersmind a gabnacsarnok tagjai is — kik az alapszabályok értelmében a tőzsdébe szabad beléptét bírnak — 5 ft fizetnek évenkint. Alulírt bizottmány egyébiránt azon reményt hiszi táplálhatni, miként az érdeklettek, de kü­lönösen a kereskedelmi osztály, piaczunk üzlet­­forgalma, s eme, kereskedelmi viszonyainkra nézve oly nagy horderejű uj intézet megszi­lárdítása érdekében, az áru- és értéktőzsdét tel­jes részvéttel felkarolva, e részvétet annak ren­des látogatásával érvényesitendik. Pest, jan. 6. 1864. A tőzsde-bizottmány. Részletes kimutatás a székely-udvarhelyi ev. ref. leánynövelde házának felépítésére tett kegyes adományokról. (Folytatás.) Mlgos Czakó Józsefné szül. Antal Palikszéna assz. gyüjteivén, gr. Kun Ilona k. a. 1 ft, öz­vegy mlgos Maurer Károlyné gr. Tholdy Karo­­lina o nya 1 ft, mlgos P. Horváth Dánielnészül. gr. Tholdy Katalin O­nga 2 ft, Beczási Manóné 1 ft, t. Pataky Pál tanárné szül. Kis Katalin 5 ft, t. Kovács Jánosné Gyertyánosy Mári 1 ft, t. Kovács Mózesné Keszler Sára 1 ft, Dobrai Ná­dorné 2 ft, özvegy Kállai Sámuelné 1 ft, özv. t. Benedek Andrásné 4 ft, özv. t. Bány­ai Antalné Benedek Róza 1 ft, özv. t. Nagy Lajosné Técsi Rébi 4 ft, t. Bölcsköviné 1 ft, t. Kóré Gergelyné Bonyhai Katalin 1 ft. Összesen 26 ft. Mlgos Kun Ilona gróf hölgy gyűjtő ivén, mlgs Czakó Józsefné Antal Palikszéna 1 ft, b. Orbán Ottó 1 ft, mlgs Ugrón Zsigmondné 50 kr, t. Bartók Endre 50 kr, Gyenge László 1 ft, t. Csiszér Albertné 1 ft, összesen 5 ft. Tns Ugrai Anikók, a svén , tiszt. Bo­dor Pálné 2 ft, Drauth Ferenczné 1 ft, b. Or­bánné O­nga 2 ft, t. Lukácsfiné 50 kr, özv. t. Török János tanárné 50 kr, Csép Lajos 20 kr, özv. Csányi Lajosné 10 kr, özv. Sil­­ó Pálné 10 kr, özv. t. Ugrainé 50 kr, Czikmántori Ferencz­­né 20 kr, Zöldági Anna 40 kr, egy valaki 20 kr, összesen 7 ft 70 kr. T. ez. Csép és Nagy Sándor urak gyűj­tő ivén : Koronkai József 40 kr. t. Hübner Ká­rolyné 1 ft, Nagy Márton 20 kr, Cseh Zsigmond 1 ft, Cseh Sándor 20 kr, Kégel János 50 kr, Szabó Lajos 1 ft, Böjte Károly 1 ft, Kassai Sán­dor szíjgyártó 1 ft, Zöldági András 20 kr, Vesz­prémi József 1 ft, Csép Lajos 50 kr, ifj. Olajos József 50 kr, Kassai József 20 kr, Kassai Ger­gely 50 kr, Darvas Dániel 20 kr, Kassai László 1 ft, ifj. Ferenczi Pál 2 ft, Pap János festő 20 kr, ifj. Bodrog Sándor 20 kr, Kassai András 20 kr, Szabó Dénes 20 kr, özv. Farczádi Lászlóné 1 ft, Gyurkó Sámuel 40 kr, Kassai Mózes 50 kr, Szász Mihály 30 kr, összesen 15 ft 40 kr. Mlgs Ugrón János ur gyűjtő ivén : a gyűjtő ur 10 ft, t. Pálfi Sándor ur 3 ft, t. Pálfi Mihály ur 1 tallért, t. Veres József ur 1 ft, mlgs Sebesi István ur 1 ft, t. Dózsa Sándor ur 1 ft összesen 18 ftot. A még be nem érkezett gyüjtőívekrőli szá­­molatot sem mulasztandom el nyilvánosan köz­rebocsátani, mihelyt azok is be fognak küldetni. Egyébiránt azon szándéktól,­­ hogy magyar hazánknak mind a Királyhágón inneni, mind azon túli részeibe, kegyességökről országosan ismert, buzgóbb hitsorsosainkhoz, és egyház­ke­rületeink főpásztoraihoz, kegyadományok gyűj­tése végett, alázatos megtanulásokat küldenénk, — az országszerte uralkodó pénzhiány s kivált az édes hazánk nagy részére nézve bekövetke­zett ínség miatt elállottunk, s kevés számú gyüjtőlveink kibocsátásával is csak környeze­tünkre szorítkoztunk. — Azonban legyen sza­bad remény lenünk, hogy vagyonosabb s buzgó hitsorsosaink, valamint mindenüvé, a honnan csak megtudhatták, hogy segélyekre szükség van, nem s készséggel vitték meg eddig is ál­dozataikat , úgy ezen mi intézetünket sem zá­­randják ki pártfogoltjaik sorából, kivált ha fon­tolóra veszik, hogy egyházam ezen, csak négy év óta fennálló­ leánynöveldésének az­óta nagy erőfeszítés mellett is nagygyá nem növelhetett tőkéjét tavaly egy­­ legfelsőbb helyre tett folyamodásunkra is el nem engedett átszál­lítási illeték 465 fttal, ez idén a telekvásár 825 fttal, s az ezrei iskolaház és nevelőnői lak épí­tése 2300 fttal, és így összesen e három kiadás 3,690 fttal apasztotta. Igen, én bátorkodom hinni, hogy édes hazánk s hitfelekezetünk lel­kesebb fiai és leányai, egyénenkénti fölhívá­sunk nélkül is, nem vonandják meg kegyado­mányaikat azon nőnevelő intézettől, mely a ma­ga nemében a székely földön első mind meg­alapítása idejére, mind tertelmére, mind czél­­szerű berendezésére nézve !!! Protestáns egy­házunk s nevelésügyünk eddigi fennállását s előhaladását kegyes főrendü s általában tehe­tősebb egyháztagjainak köszöni, s ezektől mint megannyi oszlopaitól várja a jövőben is; ezért fordul ezekhez most a székely-udvarhelyi ref. egyház­község is, mint a mely az egyház, a nevelés és nemzetiség érdekében a közelebbi hét év alatt - daczára annak, hogy híveinek száma nem sokkal haladja felül az ezeret —-, i. e. 40.000 ft áldozatot tett, és már ki van merülve! Neveldénk épülete 18 öl hosszú, és 72 □ öl­­nyi téren, téglából és cserépfedéllel ellátva, öt hó alatt épült föl, s az erre eddig tett önkéntes adományok beszámításával együtt sem került többe 4000 ftnál, holott egy ekkora és ilyen épületet egy építész sem merészkednék 8000 fton alól felvállalni. Ezen épület ily kevésbe kerülé­sének magyarázata ez, hogy a növelde fel­ügyelőség által egy „építtető bizott­mány,, neveztetett ki, a mely állott Kovács Domokos , Solymosi Pálból és belőlem; s mig én az adományok gyűjtésében s a tőkepén­­zek felhajtásában fáradoztam , addig Kovács Domokos, mint szakértő a kőmives és ács­munkákat vezette, Solymosi Pál pedig az anyagok lehető jutányos árom­ beszerzésében, be­­szállíttatásában, számbavételében és a munkások felügyelésében működött, a­nélkül, hogy egyik is valami fáradságdíjt kívánt volna. Miért is én e két hívem nemes buzgalma előtt tisztelettel meghajlok, s egyszersmind nyilvánosan köszö­netet mondok velük együtt mindazon lelkes egybarátoknak, a­kik a fennebbi kimutatás szerint ezen épület felemelését akár mint fárad­­hatlan gyűjtők, akár mint kegyes adako­zók segélyezték. Végre köszönetemet nyilvánítom városunk érdemes orvosa és buzgó hitfelem tns Sza­kács István úrnak is azon ígéretéért, miszerint egy — a­ növelde új épületével épen átellenben fekvő, s a növendékeknek részint a konyhaker­­tészetbeni gyakorlására , részint játszóhelyül szolgálandó, igen alkalmas fekvésű­ kert kisajá­títása árának viszont önkénytes adományok­ból­ kigyűjtésére , felhívásom következtében vállalkozni szíveskedett. Erősen hiszem, hogy a t. orvos úr nem fog visszariadni egy­ két oly nyilatkozat miatt, a­minőt csak­is oly emberek tehetnek, a­kik mindenszent ezért megbuktatni tartják szennyes feladatuknak. — Isten áldása és siker kövesse szép kezdeményét!!! írtam Székely-Udvarhelyen nov. 30-án, 1863. Baczonyi Ádám s. k. sz.-udvarhelyi ref. lelkész és nö­velde felü­gyelőségi elnök. — Távirati tudósítás a bécsi körz­ér öl jan. 9-kérel: Nemzeti színház. Jan. 10-re van kitűzve •­ A pesti jótékony nőegyesü­let által rendezett „Álarczos bá­l.“ Budai K­ipszínház Jan. 10-re van kitűzve. Huszonnyolczadszor: „Az ördög pilulái.“ Nagy látványos tüneményes bohozat 15 kép­lettel, 3 felvonásban. 5n/„ metalliques.............................73.10. Nemzeti kölcsön........................80... 1860 ki sorsjegyek.........................93.10. Bankrészvény............................. 794.—. Hitelintézet..................................180.—. Ezüst...............................................119.65-Londoni váltók ...........................119.25. Arany..............................................5.72. KÜLFÖLD. F­r­a­n­c­­­i­a o­r­­­s­á­g. A törvényhozó kamra pénzügyi bizo­tsága, mely az 1863-ki hitelpótlék-javaslat megvizsgá­lására volt kiküldve, e munkáját bevégző, s előadója Larrabure annak eredményéről a háznak jelentést tett. Ezen jelentés bevezetésében Larrabure átné­­zetét adja az 1834 óta tett kölcsönöknek, me­lye­­­k egész összege 3 milliárd és 100 millió frankra rúg, beleszámítva a legújabban kívánt, s már megszavazott 300 milliót is. Ez ügyben valódi nehézséget azon 61,632,000 frank több­let képez, melyet a had és tengerészügyi mi­nisztériumoknak kell nyújtani a mexikói ex­­peditió által okozott rendkívüli költségek fede­zésére, mennyiben ezen eljárás a senatus-consul­­tummal ellenkezik. További fejtegetésében előadó nem mondja ugyan ki, de mintegy rámutat a népszerűtlen­ségre, melylyel a közönség e vállalatot fogadja, s azért a bizottság feladatának vélte a kormányt e kellemetlen körülményre figyelmeztetni, s hozzá a következő kérdéseket intézni : „ 1. A fenforgó nyugtalanságok közt mi czél­­ból történik a franczia hadseregnek San Luis de Potosi elleni hadjárata ? szükség volt e er­re ? s folytatja-e katonai kirándulásait? „ 2. Minő czélt követünk, s minő megoldást készítünk elő ? „ 3. Kötelezve (engage)van eFrancziaország bármily biztosításra az alapítandó mexikói új kormány iránt? „ 4. Mi történik hadseregünkkel, kevesbítik-e vagy nagyobbítják létszámát? „ 5. Még sokáig szándékozunk Mexicóban maradni ? „ 6. Minő esélyeink vannak költségeink visz­­szatérítése iránt ? Az első három pontra a kormány azt vála­­szolá, hogy az expeditiót szükséges volt San Luis de Potosiut­ kiterjeszteni, mert Mexicó csak így alapíthatja meg kormányát, a­mint hogy készülnek is a népet általános szavazatra fel­hívni, mihelyt ezen expeditio be beend fejezve. A kormány formáját illetőleg előre semmi sem volt szigorúan praecisirozva, azonban az adott magyarázatokból következtethetni, hogy a választási urnákból monarchia fog kikerülni, mert a mexikóiak Braziliára tekintve, több előnyt várnak a monarchiától, mint a respubli­­cától. Az ötödik pontra nézve a kormány válasza azt tartja, hogy az expeditió 1864. év végével be leend fejezve. A hatodik pontra nézve nehezebb az egyenes válasz, lehetetlen már most határozottan nyi­latkozni ez értelemben, egyébiránt szorgosan tanulmányozzák Mexicó pénz- és jövedelmi for­rásait, melyek jövőben Mexicót gazdasági hely­zetének javítására segíthetik. Eddig a jelentés általános helyeslésre talál, azonban több rendbeli megtámadásnak van ki­téve azon tétele, mely — tisztán pénzügyi te­kintetekből — ellene mond minden költséges kül­­vállalkozásoknak. Előadó nem említi ugyan Lengyelországot, de világosan következtethetni rá, hogy az ezen kérdés megoldására vonatkoz­ható netáni vállalkozást szintén kárhoztatja. És e nézetet először is az „Opin. Nat.“ tartó helyén valónak kissé élesebben apostrofálni. „Tehát béke, béke minden áron — így kiált fel — ime, ez eszményképe a törvényhozó kamra többségének. De ezen eszményképet mi (az „Opin. Nat.") elutasítjuk. Kímélni kell igenis pénzügyeinket, gazdálkodni kell Francziaor­­szág erőforrásaival, de egy nagy országnak, minő a miénk, más tanácsokat is kell követnie, s nem csupán azokat, melyeket pénzügyei java­solnak, s más politikát kell vallania, mint a főző fazéké szokott lenni. Kötelessége tisztel­tetni egész Európában az elveket, melyek di­csőségét, nagyságát, erejét teszik.“ A „France“ nem ily szigorú a bizottság elő­adása iránt, ő egészen más szemüvegen nézi az eseményeket, s a politikának egészen más oldaláról magyarázza azokat. Szerinte Larrabure pénzügyi jelentése, mely a pótkölcsönökre vonatkozik, valóságos eseményt képez. E javaslat egészen a felirat szellemében van szerkesztve, minden sorából a béke politikája sugárzik, „úgy látszik, hogy a törvényhozó testület bizottmánya megérti, hogy nemzeti érzületünk minden igényét kielégíti di­csőségünk fénye s jövőre belhelyzetünk fejlesz­tésére kell törekednünk. „E jelentésben a távoli hadjáratok úgy van­nak felfogva, hogy a múlt kárhoztatása helyett a jövőre eléggé jelző kikötéseket tesz. A jelen­téstévé elismeri jelentésében az a nagy törté­nelmi és politikai igazságot, hogy „a szabadság semmit sem nyer a háborúban“, s hogy majd­nem mindig összeroskad a dicsőség dictator­­sága alatt. A legtisztább és őszintébb dynasti­­kus érzelem lengi át e művet, őszinte alkotmá-

Next