Pesti Napló, 1864. június (15. évfolyam, 4286-4310. szám)
1864-06-11 / 4295. szám
132—4295 15. évf folyam. Szerkesztési iroda: Ferenciek tere, 7-dik siám,l-ső emelet. E lap azellemi régiót illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén, 7-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek : Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordva . Félévre...................10 írt 60 kr o. é. évnegyedre. . . . 6 írt 25 kr o. é. 1864. Szombat, junius 11. Hirdetmények dija : 7 hasábon petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegül külön 30 nj kr. Migánvita 6 hasábon petit-sor 26 nj kr. »■Hll—— 11 11 Pest, junus 10.1864 (Fk) Utoljára még beleszeretnek a jó németek azon Bismarkba, a kit nem régen vagy gyűlöletük mérgével, vagy gúnyuk lúgjával árasztottak el! Mi részünkről ugyanazon érdekkel kisérjük őerejét, mint az ügyes sakkjátszót, ki geniális vonások által figyelmünket lenyűgzi, anélkül, hogy azért egyénisége iránt rokonszenvvel viseltetnénk. Hetek óta nem tudunk megszabadulni azon gyanútól, miszerint Poroszország csakugyan önző czélokra törekszik a schleswig-holsteini ügyben, s e gyanú nemcsak hogy nem gyengült, hanem még új táplálékot is nyert azóta, ámbár azt meg kell adni Bismark úrnak, hogy ő a legnagyobb óvatossággal működik. Az annexiónak,köztudomás szerint, még magában Poroszországban is, főleg a szabadelvű párt soraiban sok ellensége volt. Ezek azt mondták , hogy az annexió kivitele először nehéz, mert az európai hatalmak aligha tűrnek ; másodszor jogtalan, mert ha a herczegségek Dániától elszakadnak, törvényes fejedelmek az augustenburgi herczeg ; harmadszor felesleges, mert Poroszország „per mopsz,“ és minden veszély nélkül is elértheti az annexió útján remélt előnyök legnagyobb részét, az augustenburgi herczeggel katonai , kereskedelmi stb. szerződésekre lépvén, s mintegy suzerainitást gyakorolván az új állam felett. A porosz külügyér ez ellen egyenes kifogást nem tehetett, de azért távolról sem mondott le a maga kedvencz tervéről. Mindenek előtt az augustenburgi herczeget Berlinbe idézte. Mit követeltek ottan ő fenségétől, nem tudjuk, csak annyi bizonyos, hogy a herczeg ama követelések teljesítésétől vonakodott. Várjon e vonakodásra csak az indította b e, hogy a maga souveranitását nem akarja korlátoltatni, vagy igaz-e, hogy Bécs felől kapott intéseket, — elég az hozzá, hogy ő fensége berlini utazása eredménytelen maradt, s hogy azt beszélték miszerint a jövőbeli schleswigholsteini souverain Bécsbe fog menni. Már most Bismark úr közlönyei ezt a kérdést vetik fel : Frigyes herczeg visszautasítja Poroszország követeléseit, és Ausztriához szil; mi — poroszok — vérünkkel vivtuk ki Schleswig-Holstein függetlenségét,s most az a kilátásunk,hogy abból nemcsak semmi hasznunk sincs, hanem az általunk trónra segített souverain Németországban a mi ellenségeink számát szaporítja, s a würzburgiakhoz, illetőleg Ausztriához csatlakozott: — mondjátok meg, tűrhető-e ez? képzelhető-e, hogy mi ilyen eredményért hoztunk volna ennyi áldozatot? fogjátok-e még ezentúl is azt kívánni, hogy mi tüskén bokron át menjünk oly érdekért, mely nemcsak nem a miénk, hanem azzal még egyenes ellentétben is áll?! így szólnak a porosz külügyér közlönyei, s a szabadelvűek, kik eddig fennen hordozták az augustenburgi herczeg zászlóját, nem maradtak adósok a válaszszák Nem mondják ők , így nem alkudtunk ; ha így viseli magát eddigi védenemünk, akkor egyszerűen elejtjük őt, akkor feloldjuk Poroszországot ily ember iránti minden kötelezettségtől, akkor azt kívánjuk a porosz kormánytól, hogy a schleswig-holsteini ügy terén ezentúl kizárólag a porosz érdek iránti tekintet által vezéreltesse magát. És ezen fordulatot nemcsak a porosz közvélemény vitte véghez, hanem az öszszes „kis német párt,“ úgy, hogy bátran állíthatni, miszerint az annexió pártja néhány nap óta közvetve gyarapodott anynyiban, amennyiben ezen annexió elleneinek száma jóval alább szállott. Tessék a bécsi és berlini lapokat egymással szembe állítani, s azonnal ki fog derülni, hogy az álláspontok lényegesen megváltoztak. A bécsi kormány közlönyei váltig ismétlik, miszerint Ausztriának most azért is az augustenburgi herczeg pártját kell fogni, épen mivel Berlin felől a „feszítsd meg“-et kiáltják ki ellene. A bécsi kabinet, eddig nem myerte nyíltan követni e tanácsot, épen mivel nem akar táplálékot nyújtani azon gyanúnak, melyet a porosz inspirált tollak az augustenburgi herczeg ellen keltettek, hanem előbb utóbb mégis ezen ösvényre kellene térnie, mert ha egyszer meg van állapítva a herczegségek függetlenségének elve, Ausztria sem a porosz annexió, sem az Oroszország által előtérbe tolt oldenburgi ág mellett nem léphet fel, hanem ily körülmények közt Frigyes herczeg rá nézve a legkívánatosabb fejedelem voljna, míg Poroszország alkalmasint hátat fordítana neki. Ezzel aztán jóval szaporodik a nehézségek száma. A fegyvernyugvás meghosszabítását valahogyan csak létrehozza maholnap a londoni conferentia. Aztán a határvonal megjelölése kerül szőnyegre , mely kétségenkívül heves küzdelmekre adand alkalmat, s talán az alkudozás meghiúsulását vonandja maga után. De ha végre ezen nehézségen diadalmaskodtak, a souverain meg kellene választani. Francziaország akkor a suffrage universelt fogja ajánlani; Oroszország az oldenburgi, Ausztria az au£ustenburgi herczeget, a porosz király — önmagát, Anglia, magunk sem tudjuk, hogy kit?... Az európai concertből aztán valódi zűrzavar leend , az utolsó szó pedig azé fog maradni, aki egypár zsiros konczczal a leghatalmasb kiabálóknak száját be tudja tömni. Az arad-szebeni vasutat illető hirdetmény. A hivatalos „Wiener Zig“-ban a következendő „hirdetmény“ jelent meg. „Azon szándékból, hogy biztosittassék egy, az erdélyi fejedelemségbe Aradtól Alvinczen és II.- Szebenen át a verestoronyi oláh határszélig, egy, Alvincztől K.-Fehérvárig való szárnyvonallal, mindössze 420* mértföldnyi hosszúságú vasút kiépítése, s hogy a reichsrab legközelebbi ülésszaka alatt esetleg előterjesztendő törvényjavaslat számára szilárd alap legyen nyerve, az ezen vállat kivitele végett a végleges engedmény megnyerésére pályázni akarók felhivatnak az e tárgyban való ajánlkozásokra. A most nevezett vasút építésének és közlekedésre alkalmassá tételének kivitele a kereskedelmi és közgazdasági minisztérium elnökségének megtekintés végett készen tartott tervezet szerint történik, mely tervezet áll : a fekvési tervből, s a részletezett hosszúsági profilból, az emelkedési irányviszonyok leíró előadásából; az alsó és felső épületi tárgyak részletes rajzából; az állomásoknak és felső épületeknek, odaértve az őrházat is, részletes tervéből ; a kivitelre szükséges szerek és munkák mennyiségi kimutatásából; az út-törzs elkészítésére szükséges föld és sziklaásások keresztmetszési profiléiból, a mennyiségi kimutatásokkal , a közlekedési eszközök, vízi állomási kellékek , forgató padlatok, távirati készületek s más felszerelési tárgyak, eszközök és kellékek részletes tervével s az ily tárgyak mennyiségi kimutatásával, végre a folyó és állomási sínek mennyiségi kimutatásából, valamint az épület és földkisajátítás , s a vasúton kívül eszközlendő munkálatok kimutatásából. A tervezetben előterjesztett trackozás változtatását illető javaslatok megengedtetnek, ha a vállalat kivitelének átvételére való ajánlattal egyszerre adatnak be, s tervrajzokban világosan ábrázoltatnak, feltéve, hogy ez nem kívánja meg a vasút kijelölt főirányától s a tervben kijelölt trasetól való eltérést, s általán a niveau és irányviszonyok rosszabbulását. A vállalat kiépítésére való végleges engedélyért folyamodók felhivatnak, hogy a készen fekvő tervet, feltételeket és engedményeket vegyék tekintetbe, s az előterjesztendő offertben világosan jelentsék ki, hogy ez meg is történt. Az offertekben továbbá különösen kiemelendők. a) Mennyi időt igényelnek a vállalkozók a pálya teljes kiépítésére és üzleti használatba vételére, a végleges engedély kiadása napjától fogva. b) Kivonnak-e az államtól subventiót vagy kamatbiztosítékot, hogyan s mily mennyiségben? és pedig külön az arad-szebeni vonalra, vagy a gyulafehérvári mellékvonalra —s végre a szeben verestoronyi vonalra nézve is. c) Kivárnak-e egyéb különös kedvezményeket, és minő terjedelemben ? d) Mennyi időre kérik az engedélyt a pálya kiépíttetésétől s az üzlet megnyitásától számítva ? Az ajánlatokat egyesek vagy többen együtt közösen is tehetik , ezeknek tekintetbevételére azonban megkivántatik, hogy az ajánlattevők kimutassák, hogy a vállalat kivitelére megkivántató eszközökkel rendelkeznek, vagy azokat az engedély elnyerése esetében megszerezhetik (vasutengedélyi törvény 1856. sept. 14-ről.) A kamatbiztositást és más kedvezményeket igénylő ajánlatok csak akkor fognak tekintetbe vétetni, ha a kívánat a különös feltételekben kijelölt mértéket nem hágja át. Az ajánlatok jul. 15-kén délután 3 óráig a kereskedelmi és közgazdasági minisztérium elnöki irodájában vézetnek át nyugták mellett. Minden ajánlatot lepecsételve kell átnyújtani, s kívülről reá kell vezetve lenni azon névnek, melyre a nyugta kiállíttatik. Az előbb említett óra letelte után nem fogadtatik el semmi ajánlat. Az államkormány fenntartja magának a jogot, az egyes ajánlattevők által tett kivonatok összeségéhez képest, valamint tekintettel a lehető leggyorsabban végrehajtandó kiépítésre, az ajánlattevők egyikével vagy másikával engedélyi feltételek közös megállapításába ereszkedni. Bécs, junius 9. 1864. A kereskedelmi és közgazdasági minisztérium. A szóban forgó vasút építésére és forgalomba tételére adandó végleges engedmény az 1854. sept. 14-ki vasúti engedményi törvény szerint (Reichsgesetzblatt LXXXII. 238. sz. 949. lap) a kereskedelmi és közgazdasági minisztérium elnökségében megtekintés végett készen tartandó különös feltételek és engedmények mellett adatik meg. Azon esetre, ha az államtól subventió, kamatbiztosítás, vagy más, az állampénztárt terhelendő különös kedvezmény fogna kivántatni, fenntartatik annak alkotmányszerü tárgyalása. Erdélyi országgyűlés. (S. C.) Szeben, jun. 7. A kormányjavaslat mellett és ellen ma tartott tizenkét beszédből az erdélyi legf törvényszék székhelyére vonatkozólag csak Friedenfels báróé és Schmidt Kon-rád szász grófé érdemel figyelmet. Mindkettő — noha Berberth javaslatát elvben osztják, s különösen az igazságszolgáltatási egység szempontjából, nagy haladásnak tartják — a kormányjavaslat mellett beszél, mely fenntartva az Erdélynek biztosított autonómiát, újabb lépés az egész birodalom igazságszolgáltatási egységének. Friedenfels három érvet hozott fel: 1) Nem sérti Erdély autonómiáját, ha ennek képviselete a korona felhívása folytán, mely másik tényezője a törvényhozásnak, elhatározza, hogy legfelsőbb törvényszéke a fejedelmi székvárosban legyen, hol, rövid szünetet kivéve, mindig volt; 2) az ország közvéleménye nem a lapokban nyilatkozik; a jogos közvélemény az országgyűlés, melynek tagjai a lakosság választott képviselői, s csak új választás fogja megmutatni, a közvélemény helyesli-e képviselete eljárását vagy nem. A tömegek hangulata ne gyakoroljon befolyást az országgyűlés határzataira; ez sok országban palástul szolgál az önkényuralomnak, a szemtelen hazugságnak, a leghallatlanabb corruptiónak. Végül több beszédből azt vette ki, hogy különbséget tesznek a kormányjavaslatok és őfelsége akarata között. Ez téves felfogás, mert minden, mit az országgyűlés elé terjesztenek, a fejedelem jóváhagyásával történik. Miután az előterjesztés mindent egyesít, mi a hon javát előmozdítja, a hitelt emeli, népei békéjét gyarapítja, ajánlja elfogdását. Schmidt kiváló súlyt fektet arra, hogy a többségi bizottmány véleményének elfogadása hátrálás lenne. Azon tíz év óta, — mondá — melyben az osztrák törvények nálunk érvényesek, biráink még nem hatottak oly mélyen szellemébe, hogy kívánatos ne lenne folytonos érintkezésök az osztrák törvénytudósok compbellasival. A határzatnál ne legyen döntő az elszigetelési irány, csak a haza javát tartsák szem előtt. A következő szónokok többnyire egyéni megjegyzéseket tettek:Gfuss és Binderért nagy megütközést okoztak, míg Fogarassyét helyesléssel fogadták. A kormányszék képviselője is replicazott a középről eredt megjegyzésekre s a két szélső vélemény közt ismételve a kormányjavaslat elfogadását ajánlotta. Két óra után vége volt a gyűlésnek; holnap folytatják a vitát. Emlékirat az 1863-dik évi aszályosság és terméketlenség alkalmából. (Előadva a m. Gazd. Egyesület folyó évi junius 6-diki közgyűlésén.) A hazai mezőgazdaság történelmében kétségen kívül legcsapásosabb az 1863 dik év, mert eltekintve az ezen esztendei tetemes jég és tűzkároktól, s a marhadögtől, mely az utóbbi két évben a hazai szarvasmarha állományból közel 70,000 darabot pusztított el, a példátlan szárazság, mely aszályos hatalmát ugyan az egész országban éreztette, különösebben a magyar alföldön oly kártékonyan dúlt, hogy a nm. m. kir. helytartó tanácsnak, Abonyi István tanácsos úr, mint kiküldött kir. biztos által, a helyszínen páratlan gondossággal összegyűjtött adatok nyomán tett jelentés és hivatalos számba vétel szerint Bács, Temes, Torontál, Krassó, Arad, Csanád, Békés, Csongrád, Heves-Szolnok, Bihar és Szabolcs megyékben, Jász-Kunság, Hajdúvárosok és Debreczen sz. kir. város területén 2,795,240 hold szántó 799,030 „ rét és 1,432,007 „ legelő "összesen tehát : 5,026,278 holdnyi téren, 519 város és község határában, a középtermési eredményekhez képest 126 millió forintnyi veszteség (kevesebbség) sújtotta az ez okon ínséges tér közel 1,700,000 főnyi földmivelő és állattenyésztő lakosságát, ide nem értve a teljesen kiaszott, kiégett legelőkön s füvellő mezőkön éhség miatt elhullott haszon és munka állatok jelentékeny számát, a minthogy csak egypár példát idézve : a hajdúkerületi főkapitányság jelentése szerint csupán Böszörmény, Szoboszló, Nánás és Dorogh hajdúvárosok határaiban legelő hiánya, tehát éhség miatt elhullott 721 ló, 1070 szarvasmarha, 931 sertés és 34,110 juh ; a Jász-Kunkerület főkapitányának jelentése szerint pedig csak Karczag, Kis-Ujszállás, Túrkeve, Madaras, Kunhegyes és Kun-Szent Márton községek határaiban az 1861-dik évben létezett lábas jószág létszáma 24,821 szarvasmarhával, 7010 db lóval, 198,224 db juhval és 19,193 db sertéssel csökkent. Az országos gazdasági egyesület, hivatása szerint, a nagy csapás ellenében két irányban működött, jelesül: eleve korán a bekövetkezhető élelmi és takarmány szükségelhárítására, illetőleg enyhítésére szolgálható gazdai tanácsokat dolgozott ki és juttatott köztudomásra; továbbá : tanulmányozás alá vette az 1863-dik évi aszályosságot és terméketlenséget, hogy megjelölje azon eljárást és eszközöket, melyeknek észszerű alkalmazása jövőben hazánk mezőgazdaságát ily súlyos kárvallástól megóvhassa. Ezen utóbbi munkálatot imer emlékiratban nyújtja az országos gazdasági egyesület. Ha mezőgazdaságunk évkönyveiben gondosan szétnézünk, az utóbbi háromnegyed században, mint mely korszakról hiteles időjárási és termési adataink vannak, 22 többé-kevésbé ínséges esztendőt találunk feljegyezve, s mig túlságos hideg, tehát kifagyás, s a takarás szakában volt kártékony esőzések csak három évben okoztak szükséget, tizenkilenczszer szárazság és aszályosság szült szórványos, illetőleg az ország nagy részére kiterjedő terméketlenséget. Az észlelő gazda figyelmét azon körülmény sem kerülhette el, hogy az utóbbi tíz év alatt, főleg a hazai nagy síkságon, a szárazság, különösebben a takarmányfélékre nézve, majdnem állandó volt. Elvitázhatóan tényül tűnik fel tehát az, hogy kiválólag a hazai alföldön mezőgazdaságunk ostora a szárazság, tehát a vízhiány. Annak, hogy a magyar alföldön az évi esőátlag csekély okait feltaláljuk, részint ama síkság jelentéktelen tengerszin feletti fekvésében, tehát klimatikailag kedvezőtlen domborzatában , részint az alföldet övező hegyek csekély magasságában s fátlanságában, valamint az alföldnek a tengertől távoli helyzetében, tehát azon körülményben, hogy a tengerről jövő nyugati és nyugat déli esős légáramlások. Mielőtt az alföldet érnék, az útjukba eső magas hegyfalak által esőt szolgáltatható vízgőzeik nagyobb részétől megúsztatnak. A légköri csekély mennyiségű csapadék okozza azután azt, hogy a különben is nem kötött, sőt áteresztő tiszamenti talaj kellő téli nedvességgel nem bírván, a termés bizonytalan, s átlagosan véve igen közepes. A hazai alföld szélsőséges szárazföldi klímáját a természettan a fentebb elősorolt okokból kellőn kifejti, nem szabad azonban minden termelési hátránya túlnyomóan száraz voltánál fogva mostoha klímának felrónunk, sőt a tudomány, s a legutóbbi tapasztalás kalauzolása mellett szerzett adatokból be kell látnunk azt, miszerint mezőgazdasági eljárásunk hiányai a klíma mostohasága mellett is kiküzdhető némi sikernek tetemes hátrányára vannak. Megjelöljük mezőgazdasági eljárásuk hiányai közül ime a főbbeket : I. Az élőfák hiánya. Azon, több oldalról tett észleletekről, melyeket Érkővy Adolf uz „Az 1863-dik évi aszályosság a magyar alföldön“ czimü legközelebb megjelent közgazdasági s az erdők és a tömeges faültetések természettani fontosságát alaposan fejtegető értekezésében felhord, meggyőződhetünk arról, hogy az erdők : 1. Szabályozóig hatnak a légmérsékletre, akadályozván a szélsőségeket, úgy a melegben, mint a hidegben. Az erdők ezen hatása különböző nappal és éjjel, és különböző az egyes évszakokban. A puszta föld, melyen növényzet nincs, nyáron a nap sugarai által inkább felmelegszik, mint az, mely növénytakaróval bir, s ha e növénytakaró sűrű, lombos fákból áll, a hőmérséki különbség a kettő közt annál nagyobb lesz. Ki nyári napon kiúszott fekete földű legelőn, kiégett tarlón, vagy a csongrádi, kecskeméti homokon, illetőleg jól benőtt luczernáson, vagy erdőben megfordult, a fentebbi állítmány valóságát eléggé tapasztalhatta. A fák legteteje ugyan megmelegszik, de a felmelegült jég kiterjedése folytán könnyebbé válván, a magasba száll, az alatta levő levegő pedig havus marad, oltalmat lelvén a nap sugarai ellen a lombsátorban. Ez az oka annak, hogy verőfényes nyári napokon a hőmérsék az erdőkben kisebb, mint a szabad téren fekvő árnyékos helyeken. Az erdők hűvösebb levegője a földszinén húzódva, a természettan törvényei szerint a legritkított melegebb helyek felé ömlik, s így némileg az egész tájék hűsítéséhez járul. Továbbá a fák megszámlálhatlan mennyiségű levelei tetemes vízgőz párolgási képességgel bírnak, minthogy pedig a víz elpárolgása által hér köttetik meg, igen természetes, hogy ez által a légkörnyezet meghűl. Füvellő földtérnek rendszerint 8—9° C. kisebb hőmérséke van, sem mint a néhány lábnyi magasságban felette levő levegőnek. Az élőfa hőmérséke sem tart lépést a levegő hőmérséke növekedésével, mert amint a levegő hőfoka 18—20° C. körül van, az élőfáé, 12-13° C. Éjjel a növényzet nélküli föld a nappal felvett meleget legnagyobb részben kisugározza; a növényfedett földön e kisugárzás kisebb, s még kisebb az erdőkben, hol a kisugárzást a lombsátor gátolja. Ekként a kopárföld kisugárzás által több meleget veszit s hűvösebb levegője az erdő melegebb, tehát ritkult levegője felé ömlik, s ez utóbbival lassanként összevegyülvén, a hőmérsék kiegyenlítődik, mig reggel a felkelő nap az itt leirt körutat ismét folyamatba hozza. Ami nyáron át egy napon történik, ugyanaz, és akként, s azon változásokkal, csakhogy tartósabban történik őszszel és tavaszszal. Őszszel az erdő több ideig marad melegen, mint a növényzettel nem bíró föld, illetőleg apró növényzetű rétek és szántóföldek , — s különösen a mindig zöldmezes, tűlevelű fák sűrti terebélye még inkább akadályozza a meleg kisugárzását, — s igy az erdő a téli hideget jó ideig enyhiti. Tavaszszal ismét a napsugarak nehezen hatolhatván az erdőbe, a meleg rögtöni teljes elterjedése akadályozva van, mi eléggé megfejti azon jelenséget, hogy a hó az erdőkben tovább fekszik, mint másutt. E körülmény különösebb tekintetet érdemel, főleg a hegyi erdőket gondatlanul pusztítók részéről,a tavaszi áradásokra vonatkozólag,ugyanis, ha az erdők a hegyekről elpusztíttatnak, a télen leesett hó a langyos tavaszi esők s korai meleg által hirtelen elolvad, és beállanak a romboló, rögtöni árvizek — holott sűrűi erdők oltalmában a hóolvadás lassúbb folyamata, s igy az áradás is jelentéktelenebb. Kétségbe vonhatlan tehát, hogy a vidék kiterjedéséhez és domborzatához képest alkalmatosan elosztott erdők a tájék légmérsékletét jótékonyan szabályozzák. 2. Az erdők a légáramlások, a szelek erejét megtörik, minélfogva a növényzetnek oltalmul is szolgálnak. Megtörvén a szelek rohamos futását, hóesés alkalmával a kártékony hófúvások megszűnnek, miszerint helyenként tetemes hótömegek garmadoltatván fel, ezek alatt a növények, a vetések megfulnak, kipállanak, másutt meg a föld csupaszon maradván, kifagyhatnak; továbbá feltartóztatván az erdők a szeleket, az éjszaki fagyasztó légáramlások zordságát enyhítik, a melegeket, szárazakat pedig mérsékelik. Francziaországban az állami erdők tetemes része, és sok magánerdő is, elpusztíttatván, a garázda éjszaki szél fúvásának szabad téryit, minek következtében tömérdek olajfa fagyott el, úgy, hogy most déli Francziaországban jóval kevesebb olajbogyót termeszthetnek, mint termesztettek hetven év, vagyis az erdőpusztítás előtt. Szepes vármegyében a Gölnitz és Hernád mellékein az erdők egy részét kivágták, s erdei kaszálókká változtatták, mégis már ezen irtás következtében Lőcse környékén is szélsőségesebbé lett a klíma, mit azon tény bizonyít, hogy Lőcsén régi diófák vannak, melyek tettleg gyümölcsöt teremnek, de új diófacsemetéket többé nem sikerül növelni, mert mind okvetlenül kifagynak. A „Schwarzwald“ bau Buehese Brunn helység határában sok szép gyümölcs termett régebben, de mióta az erdőpusztítás lábra kapott, megszűnt a gyümölcstermelés jutalmazó lenni, mert az erdők által korábban akadályozott, de most már szabadon garázdálkodó kártékony szelek a gyümölcstermésre hátrányosak. A német mezőgazdák és erdészek Mainzban 1849-ben tartott XII. gyűlésében tárgyunkra vonatkozó ime két nyilatkozat létetett. Röder : Birtokom, úgymond,, Berlin és Drezda közt egy földmagaslaton fekszik; mikor átvettem, sokkal erdősebb, s talaja inkább nedves, mint száraz volt. Az által, hogy résznyire az erdőket kivágattam, az ellenkező állapot állott be, s jelenleg kénytelen vagyok öntözést alkalmazni ott, hol az előtt lecsapoltam. Genth : A nagy kiterjedésű Wester erdő igen megritkittatott, minek következtében az utjokban többé akadályt nem találó, zord és szárító gyakori szelek az egész vidéket befutván, a föld termékenysége igen észrevehetőleg megfogyatkozott. Újabban az egész erdei vidéken nagyszerű faültetések létetvén, s kiválólag a széljárás ellenében, a szél ereje megtörése végett , a kedvező következés már is mutatkozik, a legelőterek gyepesebbek, s a termékenység öregbedik. Éjszak-Amerikában a keleti szelek a tengerparttól befelé, ötven év előtt csak 10—15 műdre hatottak, de az erdők irtása folytán most már helyenként 27 módig benyomulnak. (Folytatása következik.) — A buda-tétényi lóvonatu vasút ügyében örvendetes hírként tudathatjuk, hogy az ideiglenes bizottmány elnökségét Wodianer Albert úr elfogadván, ez által a létesítendő vasútra nézve nagy előny és lendület nyeretett meg, annál is inkább, minthogy fenntisztelt elnök úr a létesítendő lóvonatu vasutat a lánczhid érdekével ugyanazonosnak találván, az eljáró küldöttség előtt a lánczhid társulat részéről is a lehető pártolást megszerezni ígérte. Továbbá egyik legértelmesebb gyakorlati mérnökünk, Samosi János úr, az útvonal felmérése és színvonalazása folytán azon kellemes és örvendetes hírrel lepte meg az érdekelteket, hogy miután az egész vonalon semmi territoriális akadály nem létező, annálfogva az egész lóvonatú vasút költsége alig haladná meg a 100.000 ftnyi összeget, mely annál könnyebben megszerezhető, miután a vaspálya igazgatósága az elnökséghez intézett nyilatkozata szerint, minden szükséges gineket és vagonokat szállítani kész, mégpedig nem készpénz fizetés, hanem részvényét vállalásáért, s ezen felül a nagytétényi közbirtokosság a vállalathoz megkívántató minden kőanyagot a pályaudvar s egyéb helyiségéhez ingyen átszolgáltatni késznek nyilatkozott. Az egész útvonalban eső helységek s ezekhez hozzá szegellő szomszéd falvak és helységek népességének száma hitelesen kitudatván, ez 22.000 lélekre megy, mely lakosság Budapesttel, az eddigi tapasztalás szerint, naponta a forgalmi közlekedésben létezvén, a könnyített olcsó és rendes közlekedés által még gyakrabban fog közlekedni, a fentebbi statistikus számban sem a keserűforrásokat látogató közönség, sem pedig Budapest 186,000 lélekre terjedő száma benn nem foglaltatik. Mind sz. kir. Buda fővárosi, mind Pest megye hatóságaihoz az előmunkálatok megtehetése végetti engedélyért a szükséges folyamodvány benyujtatott, azon kérelemmel, hogy legalább félév eltelte előtt ezen lóvonatú vasútra nézve senki más vállalkozónak hason engedély ki ne adassék, az illető folyamodványokra e napokban érkezend meg az engedély. Számtalan budapesti családfőnek, kinek hivataloskodása, foglalkozása s életkeresetmódja távolabb valamit szerezni nem enged, jótékonyul fog esni, hogy a tervezett lóvonatú vasút létesítése esetére in. özv. B. Paccassy, született Szentgyörgyi Horváth Anna asszonyság ö niga aj lóvonatu vasút vonalában eső legtermékenyebb 160 holdnyi szántóföldjeit, négy-négy holdnyi részletekben, a lehető legkedvezőbb feltételek mellett eladni szándékozván, azokat megvásárlók ezen szántóföldekből az egészséges és kies nyári lakások mellett igen hasznot