Pesti Napló, 1864. június (15. évfolyam, 4286-4310. szám)

1864-06-14 / 4297. szám

Rechberg Kissingenben bg Gorcsakoffal s Karls­­badban Bismark úrral találkozik.­­ A pestvárosi főreáltanoda zászlójának föl­szentelése tegnap a kitűzött programja szerint nagy diszszel és ünnepélyessséggel ment végbe. Az egyetemi templom és templomtér telve volt néppel. A zászlószenteléssel összekötött bérmá­lást a herczegprimás egész d. u. 2 óráig foly­tatta. Azután Fóthra utazott ki gróf Károlyi István látogatására, a honnét egyenesen vissza­utazott székhelyére. Az Ünnepély alkalmából M­e­d­e­t­z József ur budai nyaralójában d. u. fél 4 kor fényes lakomát ada, melyre nagyszá­mú társaság gyűlt össze. Ugyane zászlószente­­lési ünnepély emlékére N­ey Ferencz reálisko­lai igazgató alkalmi emlékiratot adott ki sz. k. Pest város tanácsának meghagyásából, és a város költségén. Ez emlékirat a zászlóügy­­történetén, a reá adakozók névsorán, az Ünne­pély részleteinek leírásán, az ekkor tartott be­szédeken s alkalmi énekeken kivü­l a díszes lo­bogó kőnyomatú rajzát is közli. * Az egyptomi alkirály két hétre Balaton- Füredre szándékozik jöni, szokása szerint nagy kísérettel. A szállások megrendelését e napok­ban várják. * A jun. 2-án folytatott szerémmegyei közgyű­lésben felolvastatott Haulik bibornok válasza a megye azon feliratára, melyben a kath. egyház­ban az isten­tisztelet nemzeti nyelven tartásá­nak behozatala kéretett. A bibornok ur egyszer mindenkorra kijelenti, hogy ily újítást a kath. egyházban nem pártolhat. A gyűlésben szót emeltek, hogy ez iránt egyenesen Rómába írja­nak , azonban győzött azon vélemény, hogy bízzák az ügy elintézését az országgyűlésre. * Triestben f. hó 8 kán d. u. 2 és 3 óra kö­zött fölrengést éreztek. Két lökés volt, s meg­lehetős erős. * Ungh és Bereg megye közönsége június 21- kén Szobr­ánczon fog összegyűlni, a­hol e na­pon lóverseny és versenyszántás tartatik. Ez alkalomra Szabó és Philippovics drámai- és dalmű társasága is oda menend és nagy hang­versenyt fog adni. * A boldogult Assakürthi G h­y­c­z­y Ferencz — köztiszteletü Ghyczy Kálmánuak egyetlen fia — mint a családi gyászjelentésből látjuk, életének 29 dik évében volt. Hideg tetemei­t Gyallán f. hó 8-kán beszenteltetvén, 11-kén d. u. 4 órakor Kis-Igmándon — Komáromme­­gyében — tétettek örök nyugalomra. Az en­gesztelő sz. mise-áldozatok pedig Ó Gyallán f. hó 13-án d. e. 10 órakor tartattak, s később Nagy-Igmándon és nyitramegyei Nagy-Lapáson fognak tartatni. A fővárosban e halálozási eset, főként a csapásért, melylyel a köztiszteletben álló atyát sujtó, általános részvétet keltett. Ko­­márom megyében pedig, hol a boldogultat köze­lebbről ismerték, még nagyobb a részvét. Vi­gasztalja ez a megszomorodott atyát — legalább némileg! * A „P. L.“ szerint azon már többször meg­pendített eszme, hogy Pesten áru­ házat állíttassák, most létesüléséhez közeledik. A nevezett lap szerint egy belga és itteni tőké­sekből álló társulat vállalkozott erre, s már a szükséges helyiség megszerzésével foglalkozik; erre a „fehér hajó“ czímű szálloda, s a Kristóf­­téri és nagyhidutczai szomszédházak szemettet­­tek volna ki. A szálloda udvarán keresztül ve­zető átjáró 4 öl széles kocsiúttá, két oldalt 9 láb széles járdával változtattatnék át; ez átjáróra, mely üveggel fedeznék, nyílnának a boltok, földszint, valamint az emeletben. Úgy látszik, hogy a vállalkozók már alkuba bocsátkoztak az illető háztulajdonosokkal, mert Petrényi Ottó úr a losonczi pálya mérnöke, megbizatott a helyiség felmérésével. A „P. L­.“ hozzá­teszi, hogy e terv új bizonyítványa annak, hogy az idegen, név szerint a belga tőke, Magyarország jövőbeli anyagi lendületének több mint ösztönszerű­ elő­életében, mindinkább igyekszik nálunk elhe­lyezést találni. * A kir. kúriaépületet hir szerint a szénatérre, a „két pisztoly“ helyére akarnák építeni. Az al­kudozások legalább folynak az illető ház tulaj­donosaival. * A jégverések kezdődnek, Erdélyben f. hó 3 kán udvarhelyszéki Keményfalva és Abás­­falva, 4-kén pedig háromszéki Szárazpatak és Pólyán községek határait verte el a jég. * Szegény becsületes magyar zenészeink tele vannak panaszszal; Mexicóba hívták őket fé­nyes feltételekkel, s ők a kedves otthon szere­­tetéből el nem mennek, s ime ide­haza a fővá­ros népesebb fogadóiból kiszorítják őket jó ma­gyar zenéjükkel, hogy helyettük Kwapil, meg isten tudja micsoda nevű és nemzetségü Volk­­sängerek hallassák érzék csiklandoztad s né­piét gajdjaikat, melyek illenek Bécs sorházaiba, de nem Pestre. A „Komló“ bérlője éppn úgy hirdeti a hires Kwapil szereplését, hogy azért szerződtette őt Bécsből, „mivel a közönség az egyhangú czigányzenét már megunta.“ Valóban szomorú volna, ha a magyar embernek más ízlése is annyira elbugyogosodott volna, hogy Kwapil kétértelműségeit szeresse a Rákóczinál, s Bihari, Lavota régi jó nótáinál. S a­mi sajátságos, mi épen akkor kezdjük elvetni a nemzeti zenészeinket, kik jó és rosz napjaink­ban egy iránt hű felderítőink voltak, mikor a külföld legjobban méltányolja, Szent Pétervártt, Drezdában, Triesztben, stb. lelkesedéssel, sőt bámulással fogadják. Egyébiránt vidéken nem így van ez, s hiszszük, hogy a fővárosban is csak pillanatra tartand Knapil­et comp. diadala, s a kerékvágásából kizökkent nemzeti ízlés megint v­isszatér régi, rendes útjára. — A „Komló“ őrlője igyekezzék jobb italokra szert tenni, tartson jobb konyhát, s látni fogja, hogy a kö­zönség fogyásának nem a czigány zene megunása volt az oka! * A budai császárfürdőben a rendelő orvos P­a­t­r­u­b­á­n­y G. tr. indítványa folytán konyha és tengeri sófürdők állittak fel. * A nemzeti színház drámabíráló választmá­nya Kov­ács Pálnak „Nem szabad a királylyal tréfálni“ czimű 3 felvonásos vígjátékát elő­adásra ajánlotta. * Erkel új dalműve „Dózsa György“ csak a téli szakban fog színpadra kerülni. * A pesti lovaregylet megbízásából Cavaliero úz e hó végével Angolországba utazik, tenyész­­lovak vétele végett. ’“Rónay Jáczint Londonban élő hazánkfia Kean Edmund, Kean Károly és Macready híres angol színészek életrajzait irá meg, s a nemzeti színház nyugdíj-intézetének ajándékozá. A nyug­díj intézet — a „F. L.“ s szerint saját javára ki fogja adni. * Zágráb megyében Szent-Iván faluban kato­nai executió alkalmával egy ellentálló paraszt, a zágrábi német újság szerint egy csendőr áltat agyon szúratott. * Heves megye Erdő-Kövesd helységé­ben közelebbről nagy tűz volt, több mint 30 ház égett le a gazdasági épületeken kívül. * Megjelent és bekü­ldetett szerkesztőségünk­­höz: „Magyar védhangok Krisztus és a kereszténység mellett Renan és a renanisták ellen.“ Kiadta L­o­n­k­ay Antal, a pápai szent Gergely-rend lovagja. Pest, 1864. 1 ftért, s a diszkiadás­­ ft 50 krért megrendelhető az „Idők Tanúja“ szerkesztőségénél (zöldfa-utcza 10. sz. a.) és a könyvkereskedőknél. — Mezey István ur festő művészünk szemei elgyengülése miatt szorult állapotban van, vele együtt családja is. Sajnálatra méltó ügyét a művészek felkarolták többen, felkarolta három fiatal urhölgyecske is, úgymint: K­un­­­z Emma és Ilka nővérek, és L­á­s­z­l­ó Irma ivet nyitot­tak ismerőseik közt, hogy ők is a szenvedő művész szemei gyógyítására segédkezet nyújt­sanak, eredménye a három hölgyecske könyö­­rületességének következendő : Kurtz Emma és atka nővérek ivén. Baumgarten Fer­­dinánd 5 ft, Brüll Sámuel nagykereskedő 5 ft, Dr. Jelinek Zsigmond 1 ft, Kurz Vilmos 1 ft, Barzó József 1 ft, Kurcz György 1 ft, Kurcz Clementine 1 ft 50 kr, gr. Festetics Károly 1 ft, Dőry Géza 1 ft, Bernrieder József 1 ft, Éj­­szaki Károly 1 ft, Kurz József 1 ft, Petrits Fe­rencz 1 ft, Bernrieder László 1 ft, gr. Dillen 1 ft, Novák 1 ft, Szigety Gyula 1 ft, Huszár En­dre 1 ft, Kolosváry István 1 ft, Döry Katalin 1 ft, Hagenauer János 60 kr, Novák Lajos 50 kr, Dr. Sugárné 25 kr, Vanner József 30 kr, Ko­­váts Marie 30 kr, Szigeti Béla 31 kr, Kovács Laczi 21 kr, Kováts István 20 kr, Kurz Flóra 12 kr, Kurz Lenke 10 kr, Hähnel Marie 10 kr, Frühmorgen Marie 10 kr, Gruber Károly 10 kr, Walter Henriette 10 kr, Huber Bábi 10 kr, Nagy Cili 10 kr. Összesen 31 forint 99 krajczár. László Irma Irén : László Szűcs Jozefa 12 forint, Baár József 1 forint, Jankovich Béla 1 ft 50 kr, Vigyázó Sándor 2 ft, Daruváry Laura 1 ft, Kikinger Jozefa 1 ft, Memlauer Nepomuk 1 ft, Memlauer Clementine 1 ft, Reitter Irma 30 kr, Reitter Lipótka 30 kr, Thiel Ilona 30 kr, Geist Tini 50 kr, Kiss Károly 56 kr, Balogh Adélé 50 kr, Ujlaky Sarolta 30 kr, Rostaházy Kálmán 40 kr, Rostaházy Sándor 50 kr, Huszár Zsófia 40 kr, Pataky Kálmán 45 kr, Reményi 30 kr, Kövessy Klára 10 kr, Szabó Katalin 10 kr. Kisebb adakozásból befolyt 70 kr, L. M. 40 kr. Összesen 26 ft 61 kr, Kurtz Emma és Ilka nővérek ivén 31 ft 99 kr, László Irma ivén 26 ft 61 kr. összesen a két ivén 58 ft 60 kr. Ezen összeg posta útján el van küldve Nagybányára, Mezey István urnak. Pesten, jul. 7. 1864. Kiss Károly. — A tiszamelléki helv. hitv. egyh. kerületi fő­­leánynövelde egyházkerületi felügyelő bizottmá­nya a felügyelete alatti növelde vizsgálati ren­det f. év jul. 3. s 4-re következőleg állapitá meg. Jul. 3. vasárnap d. e. isteni tisztelet után az avasi nagy templomban: 1) Vallás, I. II. III. IV. osztály. 2) Magyar nyelv, I. II. III. IV. osztály. 3) Magyarország története, II. osztály. 4) Egyetemes történet, III. IV. osztály. 5) Né­met nyelv, I. II. III. IV. osztály. Vasárnap d. u. 6) Földirat, I. II. III. IV. osztály. 7) Természet­­tan, III. osztály, — rajz, I. II. osztály. 8) Szám, I. II. III. IV. osztály. 9) Írás, I. II. III. IV. osz­tály. 10) Fogalmazási felolvasás, II. IV. osz­tály. 11. Helyes és szép olvasás, L II. osztály. 4-én, hétfőn d. e. 9 órakor az intézet nagy tere­mében zongorából tartatik vizsga. Jegyzet: 1) Minden tudomány közt szavalat, egyházi ének s nemzeti dalok. 2) A kézmű­vekből kiállí­tás utján történik vizsga. 3) A rajz, franczia nyelv s zongora, mint rendkívüli tudományok taníttattak. A nevelés szent ügyének barátai, de kiválólag a t. ez. szülők tisztelettel kéretnek ez alkalmat becses jelenlétük által ünnepélyes­­biteni. Miskolcz, máj. 20. 1864. A felügyelő bi­zottmány. A Magyar Gazdasszonyok egy­lete junius hói gyűlésében számos kérvényező levél jelentetett be, melyeket az elnökség a ren­­delkezésére álló pénzből a lehetőségig,segélyivel viszonozta; nem különben több köszönő irat az illető községek, inség­bizottmányoktól és lelké­szektől az ínségeseknek nyújtott segélyezésekért; valamint több hivatalos irat, melyek sürgőssé­gük folytán az elnökség által eleve elintéztetvén, felolvastattak, s helyeslőleg tudomásul vétettek. Különös figyelmet fordított a választmány a nagybányai nő­egylet felhívására, melyben a nevezett egylet melegen ajánlja a szerencsétlen Mezei festőnek 12 képe kisorsolására szóló sorsjegyeket, melyekből a jelenlevő tagok majdnem egyenkint maguk és mások részére több d­arabot átvettek és a választmány csak kötelességét teljesíti, midőn egyszersmind a nagy közönség kegyes figyelmébe ajánlja ezen kibocsájtott sorsjegyeket, melyeknek elárusí­tása által lehetővé tétetik, hogy e szerencsétlen művész fenyevet AH .rémefénye megmentésére a szükséges gyógyítást megkezdhesse. Sorsje­gyek kaphatók Damjanics János Özvegyé­nél Papnövelde utcza 1-ső sz., ugyanott kapha­tók a szegedi jótékony nőegylet által beküldött fényképek, az ínségesek javára, ábrázolva egy jelenetet a szegedi közkonyháról. A felveendő árva gyermekek vizsgáló bizott­mánya által ajánlott öt leányárva felvétetett, és így az egylet ma már 18 árva gyermeket ré­szeltet neveltetési ápolásban. Különös örömmel hallgatta az igazgató vá­lasztmány­t­e m­e 1r­a­y Gusztáv ur által bekül­dött levelet, melyhez 125 frt volt mellékelve Abaujmegyéből, mint eredménye azon nemes igyekezetnek, melyet a gyermekek tanúsítnak szükölködőink­ irányában. Ugyanis Pünkösd es­téjén szini előadás, szavalás, hangverseny és sorsolás rendeztetvén, Horváth Miklós és László Török Leona, Teleki Mariska és Petronella, Török Ilon és Mariska, Drezényi Mariska, Soos Alexandra, Schreiber Mari, Metzner Berta, Soos Natalia, Mihályi Kálmán és Gedeon, gr. Csáky Rezső által, kik is ez ártatlan mulatsággal igye­keztek embertársainkon segíteni, a beküldött összeg rendeltetése helyére azonnal elküldetett.­­ Nem kevesebb figyelmet fordított a választ­mány Polák testvérek nyomdatulajdonosok által beküldött szép ajánlatára,melyben nyomdájukat felajánlják az egylet által beküldendő leány­gyermekek betűszedői tanítására. A választ­mány áthatva ez üdvös eszmétől, mely a leány­­gyermekeknek is alkalmat készül adni, hogy ez után is jövőjük biztosításán dolgozhassanak, s hogy igy hasznos munka által a nyomortól óvas­­sanak meg, mindazáltal az eszme minden szép­sége mellett is az ajánlatot jelenleg el nem fo­­gadható, nem bírván saját neveldéjében előké­szített gyermekekkel, valamit nem vállalkoz­hatván az erkölcsi felügyeletre, mely nélkül fe­lelősséget magára egyleti minőségében nem vállalhat. Végre az ez évi kiállítás ügye jövén szóba,hatá­roztatok, azt ez évben is megtartani October hó első felében , rendezésére felkéretett Simig Istvánné, ki kezdettől fogva oly tapintattelje­sen tudta a berendezést kezelni s mindannyi­szor oly szép és dús eredményt mutathata fel; ki is elfogadván a felkérést, az igazgató választ­mány addig is, míg egyenes programmot kibo­­csájt, felhivja hazánk öszves honleányait, hogy ezen negyedik kiállítás minél érdekesebb tételére segédkezet nyújtva a haza minden részéből igyekezzenek gazdasszonykodási tárgyakkal a kiállítást mennél kitűnőbbé tenni, s az egyes vidékek házgazdasági czikkeit egybegyűjtve bemutatni. Uj tagoknak bejelentettek : alapítónak gróf Eszterházy Istvánné sz. b. Jessenak Gizella 200 ft, Arányi Lajosné 100 ft. Igazgató tagnak három évre Omaszta Tobine Balassa Gyarmatról. Az igazgató választmány meghagyásából S­ztupa Gyö­ry, egyleti jegyző. — Távirati tudósit­ás a bécsi b­erséről Junius 13-ról: 5% metalliques.......................... 72.80. Nemzeti kölcsön.......................... 80 50. 1860-ki sorsjegyek ... . 97.20. Bankrészvény...............................791.1. Hitelintézet.................................... 195.50. Ezüst.................................... 114.15 Londoni váltók...............................113.50 Arany................................................5.45. Kentseli tsshihás. Jun, 14 re van kitűzve: „Teli Vilmos.“ Opera 3 felv. Budai né­p«zíu­ház. Jun. 14 re van kitűzve : „Genoveva.“ Bohózatos vigdalmű­ 4 felvonás és 8 képletben. KÜLFÖLD. A londoni conferentia legutóbbi ülése f. hó 10-én volt. Most már bizo­nyos, hogy ezen ülésnek csak egy tekintetben volt eredménye—és ez a fegyverszünet meghosz­­szabbítása. A fegyverszünet meghosszabításá­nak nincsenek feltételei, legalább Palmerston nyilatkozata szerint, a felsőházban. A conferen­­tia egy bizottmányt is nevezett ki, mely a fegy­verszüneti állapítmányok iránt szükség esetében magyarázatot és felvilágosítást adhasson. Ezen bizottmány a következő urakból áll: Quande, Balán, Latour d’Auvergne. A­mi a viszály érde­mét illeti, ez iránt igen lassan haladnak a tárgya­lások. E tekintetben a legújabb mozzanat Dánia azon engedménye, hogy a Schlei vonalnak ha­tárul való kijelölésébe beleegyezett. A dánok azonban egy finom sakkhúzással tették meg ezen engedményt. Miután ugyanis a német ha­talmak a Schlei vonalat elfogadhatatlannak je­lentették ki — állottak elő a dán feljhatalma­­zottak azon nyilatkozattal, hogy Dánia a Schlei vonalat, mint az általa tehető engedmények maximumát elfogadja. Midőn a dán képviselők ezt kijelentették, a teremben átalános csend ál­lott be, mintha senki sem akarná hinni, hogy Dá­nia, mely a Schlei vonal ellen annyira felszóllalt, egyszerre elfogadja azt határul. A kifejlődött eszmecsere után az illető hatalmak ad referen­dum vették Dánia új indítványát, minthogy ezen váratlan eseményre senki sem volt elkészülve s utasításokkal ellátva. Londoni táviratok jelentik másrészről, hogy Morny gróf, mint a franczia császár rendkívüli követte f. hó 9-én megérkezett Londonba, és Palmerston lorddal hosszasan értekezett. Morny állítólag Napóleon császárnak egy közvetítő in­dítványát hozta volna magával, mely a herczeg­ségek lakosságának megkérdezését ajánlja. Egy más versió szerint Morny gróf csak azért utazott Londonba, hogy a családi viszonyok miatt ott időző nejét visszahozza. Francziaor­­szág ezen politikája mellett szól azon körül­mény is, hogy a f. hó 10 én tartott conferentiai ülésben, midőn Poroszország szóba hozta a la­kosság megkérdezésének kérdését, Franczia­­országon kívül, melynek képviselője hal­lga­t­o­tt, a többi hatalmak mind felszólaltak az ellen. — Nagy fontosságú azon tény, hogy az orosz császár, ki nejét Kissingenbe kiséri, Potzdam­­ban találkozott a porosz királylyal. Mint már írtuk, az osztrák császár ő felsége is Kissingenbe fogja kisérni császárné ő felségét s igy biztos ala­pon látszik nyugodni a bécsi lapok azon érte­sülése, hogy a porosz, orosz és osztrák uralko­dók e hó folytában találkozni fognak — külügy­minisztereik kíséretében. Angolország. — Az angol alsóházban junius 6-án Palmer­ston jelenti Griffithnek adott válaszában, hogy a conferentia két hétre meghosszabbította a fegyverszünetet. A felsőházban Russel Shaftesburynak hasonló értelemben válaszol. Clankicarde ekkor kérdést intézett, vájjon valamennyi hatalmasság csatla­kozott e ezen intézkedéshez. Russel igenlőleg vá­laszolt, megjegyezvén, hogy a dán meghatalma­zottak valának az elsők, kik kétheti meghoszab­­bítását javasolták a fegyverszünetnek, és a né­met meghatalmazottak előbb elutasítók, s csak később egyeztek bele. Clan­icarde ugyanezen ülésben az éjszakame­rikai Egyesült Államok azon intézkedésére vonja a ház figyelmét, mely szerint az íreket az éjszaki hadseregbe besorozzák. Nézete szerint a kor­mánynak élénk tiltakozást kell intéznie a washingtoni kabinethez. Szónok nem óhajtja, hogy a kormány háborút szenjen Amerikának, de azt hiszi, hogy ha a kormány előterjesztését meg nem hallgatják, Angliának jogában álland háborút szenni. Russel jelenti, hogy élénk tiltakozást intéztek a washingtoni kabinethez, a­nélkül azonban, hogy eddig sikere lett volna. Annyira nem akar menni, mint Clan­b­arde, de azt engedi Rossel, hogy ilyen esetek gyakran háborút idéznek elő.­­ Az angol sajtó nagyobb része kevés sikert ígér a conferentiának, de valószínűnek látja a háború folytatását. A „Daily Telegraph“ június 10-ei szá­mában, a tegnapi conferentia, úgymond sokkal viharosabb és kevésbé kielégítő volt, mint a megelőzők. Feltéve, hogy a határvonal iránt egyességre jutnak, sokkal bajosabban megold­ható kérdés marad m­ég hátra, az, hogy ki ural­kodjék hát az új államban. A „Times“ igen valószínűnek tartja, hogy június 26-án túl a háború ismét megkezdődik. A semleges hatalmak ezután is törekedni fognak kibékítésre, de Schleswig elosztása ép úgy nem tetszik a németeknek, mint a dánoknak. Lehető megoldásul fennmaradna még az, hogy Dánia a hűségekkel a német szövetségbe lépne. Ang­lia nem fogná ezt ellenezni. A „M o r n i n g P­o s t“ kevés reményt lát arra, hogy a jelen alkudozásokból béke eredjen, ha csak a németek alább nem szállítják követelései­ket. Angliának most már szilárd magatartást kell vennie. Ha angol-dán és svéd vegyes hadsereg megszállaná Fünent vagy Alsent, s hatal­mas hajóraj támogatná, akkor a németek­nek vissza kellene vonulni az Eider mellé.­­ A szövetségesek pedig egy puskalövés nélkül el­foglalhatnák a Dannewerket. Az alkudozásokat aztán újból lehetne kezdeni. A „Daily News“ szintén nem lát kedvező sikerre mutató jeleket. A dán meghatalmazot­tak teljesen egyetértenek a semlegesekkel az iránt, hogy határvonalul a semlegesek által javasolt fogadtassák el. A németek azonban az apenradi vonaltól nem akarnak elállani és sem­mi módosításról nem akarnak hallani. Nem le­hetetlen, hogy a conferentia június 26-ika előtt feloszlik, mielőtt valami sikerre jutott volna. A „M­o­rn­i­ng-Her­ald“ úgy vélekedik, hogy határozatot kellene a parlament elébe ter­jeszteni, melynek folytán ne engedje meg a kormány, hogy Németország Schleswiget elfog­lalja. Legyen kötelezve Russel­lord, hogy jelent­se ki Németországnak, miszerint a Schlei vonal elfogadása a londoni szerződés mellőzésének feltétele, s ha e vonalat el nem fogadják, Anglia a dánoknak segélyekre megy. Ekkor Ausztria és Poroszország engedni fognak és a béke fenn lesz tartva. A malakoffi herczeg, Pelissier temetése a múlt kedden ment véghez. A koporsó az Invalidusok palotájának kápolnájában feküdt ravatalon. A kápolna egészen feketén volt bevonva. A her­czeg holtteste fekete bársony menyezet alatt, ezüst lámpák és háromsoros gyertyák fényé­ben feküdt. A kápolna boltívein borostyán ko­szorúk díszelegtek, melyeken az elhunyt által nyert csaták nevei voltak felírva : J­e­k­e­­dempt, Isly, Laghuat (Algírban) és Se­­bastopol. A császárt a temetésnél Fleury osztály­tábornok képviselte; Napoleon hercze­­get Franconniére ezredes. A miniszterek mind jelen voltak — nemkülönben az admirálok és tábornokok nagy száma, nemkülönben a Páris­­ban tartózkodó csaknem valamennyi szárazföldi és tengeri törzs­tisztek, az algíri küldöttség tag­jai a diplomatiai testület s az államhatóság leg­nevezetesebb tagjai. Ritkán látott Páris ily fé­nyes és imposáns halotti gyászmenetet, mely­ben az afrikai és krími hadjárat majd minden élő celebritása jelen volt. A halotti szertartás délben 12 órakor kezdődött. A párisi érsek ol­vasta a misét. Mise után a koporsó a rava­talról egy pompás halottas kocsiba tétetett, melyet hat ló húzott. Ekkor Magnan marsh­all által vezénylett hadcsapatok léptettek el a nagynevű tábornok koporsója mellett 21 ágyú­­lövés dörgése közt. Mindezek után 24 altiszt ál­tal vitetve, Pelissier koporsója az invalidusok sír­boltjába szállíttatott le, hol az afrikai hős porai fognak nyugodni. Egész szertartás alatt a had­aggastyánok képezték a koporsó körül a dísz­­gárdát.­­ Míg angol lapok azt állíják, hogy Peru­nak elegendő tengeri ereje van arra, hogy a spanyol hajórajjal szembe szánhasson, a „Fran­ce“ ellenkezőleg azt állítja, hogy csak egy fre­gattja, egy corvettje, s néhány apróbb hajócská­ja, összesen hét hadihajója van a perui kormány­nak s igy erőtlen szembe szállni a spanyol hajó­raj 30 hadi­hajójával. A perui kormány ugyan 12 új hajó építését kezdé meg, de ezek csak 5—6 év múlva készülnek el. A Southamptoni sürgöny jelenti június 9-től, hogy május 31-én kelt havannai tudósítás sze­rint a spanyol csapatok Gandara vezérlete alatt 14 én a szt. domingói felkelőket megtámadták Montechristonál, hol sánczolt tábort ütöttek és többeket elfogtak a lázadók közül.­­ Korfuból jelentik, hogy Raimis, az új gö­rög királyi helytartó, igen tapintatosan lép fel új hivatalában. Megérkezése után meglátogatta a lord főbiztost, azután a metropolitát, azután megcsókolta Szt. Spiridionnak , Korfu véd­­szentjének ereklyéit. A semmisítő törvényszék dolga eldőlt, két angol, és két róm­aiból fog ál­­lani az itélőszék, s szavazat megoszlása esetén a senatus elnöke és a lord főbiztos véleményét kérik ki, mely döntő lesz, az itélőszék öt tagból fog állni, határozmányai felett előfordulandó eseteket ki­­jelölendi. —­Hamburg, jun. 11. Londonból junius 10-ki estéről kelt tudósítások szerint Morny herczeg, mint a francziák császárjának rendkí­vüli követe, 9-én Londonba érkezett s több órai értekezletet tartott Palmerston lorddal. Mint bi­zonyost mondják, hogy Morny oly Napoleon­­féle kiegyenlítési javaslat átvivője, mely a Schleswig népessége általi szavazás alkalma­zását kívánja. A conferentia 9-ei ülésében Ausztria közben­­járólag a flensburg-moderni határvonalt hozó javaslatba. E javaslat minden részről visszauta­­síttatott. — Pét­ervár, jun. 11. A német „Peters­burger Zig“ biztos kútfőből közli: Oroszország Holsteinhoz tartott igényeit az oldenburgi nagy­­herczegnek átengedte. Oroszország ezen lépése által az oldenburgi nagyherczeg és az augusten­­burgi herczeg közötti örökösödési kérdés töké­letesen a német szövetségjog belkérdésévé téte­tett. Gorschakoff herczeg tegnap Berlinbe és Kissingenbe utazott. — Páris, jun. 11. Tunisból érkezett tudósí­tások szerint a beduinok hajlandók a porta su­­verainitását elismerni s a kormányzóság meg­szüntetését kívánni. Tunisi kalózok néhány ke­reskedő-hajót megtámadtak. Turin, jun. 11. (Este.) A „Stampa“ írja: A „Köln. Zig“ adatai a Franczia­ és Olaszország közti alkudozásokat illetőleg részint valótlanok, részint hamisak. — Páris, jun. 12. A „Moniteur“ közli: R­e­­n­a­n hivatalba helyezése a császári könyvtárnál nem fog megtörténni. Renan a „Collège de Francéinál való működésétől felmentve marad. — London, jun. 12. A conferentia legköze­lebbi ülése szerdán leend. Anglia erélyesen küzd a német hatalmak által követelt határvonal el­len,­­ még harcziai demonstrációk fenyegetőzé­seitől sem retten vissza. — Új-York, jun. 1. Grant tábornok, mi­után Lee tábornok állását felette erősnek ta­lálta, s North-Anna- és Pamunkey-folyón átkel­ve visszavonult, és a Pamunkey-folyótól éjszak­ra három mértföldnyire állást foglalt. Lee tá­bornok Chickahoming-tól éjszakra és Totopa­­tammoytól délre foglalt állást. Lee Warrentől Shady-Grove mellett nagy veszteséggel vissza­vezetett. Felelős szerkesztő : 18. Kemény Zsig­ionnh Távirati jelentések. — Nagy-Szeben, jan.ll. Az országgyűlés mai ülésében az országgyűlési rendszabály 75. § a (napi díjak minden országgyűlési tag számára) megváltoztatásáról, valamint az erdé­lyi földtehermentesítési s országos alap 1864 diki költségvetéséről szóló kormány-előterjesz­tések a bizottmányokhoz utasíttattak. A nyolczadik kir. előterjesztés 2. § a (a legf. erdélyi törvényszék elnöke és tagjainak ö­fel­sége általi kineveztetése), elfogadtatott. A 3- §. (csak honbeliek birkaznak a legf­ törvény­székben üléssel) feletti vita eldöntetlenül folyt egy negyed háromig, mikor is az ülés befejez­tetett. — Rendsburg, jun. 12. A tegnap itt tartott delegált­ gyűl­és, a­melyben 107 egylet ven részt, iratot határozott intézni az észak - schleswigiekhez, hadd lehessen megtudni: mint érez az ország a felosztás iránt? Nem szabad sem elszakasztásnak, sem felosztásnak történni, hanem független Schleswig-Holsteinnak kell létesülni Königsauig. — London, jun. 10. (Éjjel.) Az alsóház­ban Disraeli interpellációjára Palmers­­t­o­n válaszolt, hogy a fegyvernyugvás meg­hosszabbítása különös feltételekhez nem kötte­tett. Griffith kérdést ten, várjon Anglia fog­­ja-e Dániát esetleg ismét a fegyvernyugvás meg­­hosszabítására szorítani ? Palmerston lord válaszolja, miszerint ő nem tudja, hogy a confe­rentia mit fog határozni, ha a fegyvernyugvás meghosszabbítása eredmény nélkül folyna le. — Koppenhága, jan. 10. A „Berling. otg“ jelenti, hogy a fegyvernyugvás e hő 25-éig meghosszabbíttatott­ hallomás szerint Quaade, Balán és Latour d’ Auvergne herczegből álló bizottmány alakíttatott, mely a fegyvernyugvás Esti posta. Pest, jun. 13. — A conferentia legközelebbi ülése holnapra — szerdára van kitűzve. A hadfolytató felek megegyeztek abban, hogy egyelőre a semleges hatalmak részéről egy képviselőt vesznek ma­guk mellé s a fegyverszünet több pontja iránt előleges megállapodásra igyekeznek jutni. — A semleges hatalmak részéről, mint reggeli rova­tunkban említve van, Latour d’Auvergne jön ezen egyeztető bizottmányba beválasztva. Az illetők remélik, hogy ezen bizottságnak sikerülni fog a főkérdés iránt egy közös egyezkedési s békealapot megállapítani.­­ A londoni értekezlet 9-iki ülésének ered­ménye, mely a­nélkül, hogy a kérdést nagyon előre vitte volna, némi kiegyenlítési hajlamo­kat derített fel, valamint Londonban, úgy Páriá­ban is egészen ellenkező benyomást tett, mint várni lehetett volna. Az angol hírlapok tele van­nak pessimista töprenkedésekkel, s ha a párisi sajtó habozni látszik, a pénzvilágban bizalmat­­lanság uralkodik. Az ausztriai haj­óhad 3­ik­ osz­tályának az éjszaki tengerre való indulásában, a herczegségekbeli csapat­mozgalmakban s a dán lapok harczias czikkeiben megannyi előjelét hajlandók látni az ellenségeskedések nemso­kára történendő megújulásának.­­ Azonban, úgy látszik, a conferentián csak azért veték hátrább a háború megkezdését, hogy annál job­ban előmozdíthassák a béke ügyét, é­s így ha­­tárzák el, hogy az értekezlet rövid időn össze­üljön ismét. Az ellenkező követeléseket elvá­lasztó tér már nagyon összeszorult, s ha mind­két fél tesz még egy kis engedményt, el is fog enyészni. Francziaország képviselője, ki feltű­nően hallgatag volt a G­iki értekezletben, úgy látszik, abban a nézetben van, hogy Németor­szágnak kell elsőnek lenni­e concessióban, mi­vel ő az, mely területet nyer, nem pedig Dániá­nak , mely meg­engedi magát csonkíttatni. Ugyanezen eszme van kifejtve a 11-diki „Con­stitutionelle“-ben is. A háború csapásai és a londoni szerződés te­réről való lelépés Koppenhágában ellenséges hangulatot keltett az új dynastia iránt, mely ugyanezen szerződésnek köszöni koronáját.­­ A skandináv párt kizsákmányolja az új hely­zetet, és az alkotmány ünnepélyén sokat jelentő beszédekben nyilatkozott ez irány. Minél tovább tart a bizonytalanság, e mozgalom annál erőseb­bé válik, sőt a béke megkötése esetében is ba­jos lesz a király helyzete.­­ Az oldenburgi nagyherczeg Kissingenbe utazik, hogy az orosz czárral találkozzék, mint berlini lapok tudósítói írják, a találkozás oka a schleswig-holsteini ügyben keresendő.­­ A párisi börzén hirtelen azon hir terjedt el, hogy a franczia császárt Fontainebleauban komoly szerencsétlenség érte s erre a papirok csökkenni kezdtek. Azonban az egész szeren­csétlenség csak abból állt, hogy a fontainebleaui tón két úszó talppal kísérletet tevén a császár, ezek nem tárták fenn eléggé a vizen s kissé be­mer­ült, azonban a csónakról, mely mindenütt nyomában járt, rögtön kinyúltak s kiragadák, mielőtt veszélyről lehetett volna szó ; a mi egyébiránt a fontainebleaui mesterségesen ké­szített tóban nem is lett volna nagy; vegyük hozzá még, hogy a császár jó úszó s egy időben egy pár szép szem kedvéért a hídról Rheinfeld­­nél a Rajnába beugrott. — A „France“ Spanyolországon át tudósítást vett Veracruzból, mely jelenti, hogy Juarez de­­cretumot bocsátott ki, és törvényen kívülinek nyilatkoztat benne mindenkit, ki az általa kiírt congressusra Montereybe meg nem jelenik. Je­lentik továbbá, hogy Éjszakamerikából több kalandor jött Montereybe, szolgálatát Juarez­­nek felajánlván. — Tunisból jelentik a „France“ nak, hogy a lázadás feje nagy számú lovassággal jan. 3-án egészen a főváros falai alá hatolt, s hogy a lá­zadás mindenfelé terjed. A Kasnadár Tripolis­­ból 500 főből álló újabb csapatot hozatott. Az „Invincible“ franczia fregat f. hó 5-én a hajóraj­­hoz Tunisba megérkezett.

Next