Pesti Napló, 1865. május (16. évfolyam, 4512–4536. szám)
1865-05-11 / 4520. szám
tos 4520 Csütörtökmájus ill. 1865. 16. évf folyam. Szerkesztési iroda: Perencziek tere 7. szám. I. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Perencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők.PESTI MPLO Előfizetési feltételek: Vidékre, postán •• vagy helyben, házhoz hordva : Félévre Évnegyedre 10 frt 00 kr. o. é. 5 frt 25 kr. o. é. Hirdetmények díjas 7 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 uj kr. Bélyegdíj külön 30 uj kr. Nyílt-tér: 5 hasábos petitsor 25 uj kr. Pest, május 10. 1865. Johnstone, a déli lázadás utolsó hadvezére, egész haderejével letette a fegyvert, még pedig az elnöknek Granthoz intézett utasításából ítélve, minden feltétel nélkül. Újkorunk legnagyobb rebelliója el van tiporva. A democrata - abolitionalista párt diadalmaskodott a rabszolgát tartó köztársasági aristocratia felett. Texasban bolyganak ugyan a szétvert seregek hulladékaiból egybezsúfolt csapatok, de ezek a guerillai rablásoknál nagyobb vívmányokra és falkánkénti kiirtatásnál kedvezőbb sorsra nem számíthatnak. Azon eddig szerencsés államok tehát, melyek többnyire maguk közül igtattak a fehér házba elnököket, s a külhatalmaknál a követségeket saját cotteriaikból állították elő,s azon hatalmas befolyású urak, kik a kormányzás traditióihoz a nepotismust csatolták, s minden elnökváltozáskor a zsírosabb hivatalokkal védenczeiket látták el, most meg vannak alázva. Az Egyesült Államoknak, bár számra csekélyebb, de befolyásra, Lincoln megválasztatásáig, erősebb része, európai fogalom és kifejezés szerint a győző törvényei alá volna vetve, s hivatott és hivatatlan államférfiak ij meg újabb kísérleteinek szenvedő tárgyává válnék. A levert félnek csak az a szerencséje, hogy Éjszak-Amerika nem Nyűgöt Európa, s hogy a szövetségi alkotmány szerint, azon politikai jogoknak, melyekkel eddig bírt, s azon szabadságoknak, melyekre Éjszak-Amerika méltán büszke, egyike sem függesztethetik fel, vagy vonathatók el. A déli államok ezentúl is maguk határozzák el a qualificatiot, mely mellett a congressusra képviselőket választanak ; képviselőik számát a népesedés aránya szabadja meg; a senatusba pedig minden állam két tagot fog küldeni az alkotmány értelmében. 12 szerint azt hihetné az enbér, hogy a lázadásban részt vett egyének megbüntetésén kívül semmi sem sújtja a legyőzötteket, és viszonyuk a régi marad. De az ily hit nagy csalódás volna. Mert a politikai befolyás minden arányai már most mások leendőnek, mint régen valának. A déli államférfiak a megbukott ügygyel együtt eltemették, legalább hosszabb időre reputatióikat, nemcsak a siker, de a nemes ügyhöz kötött rokonszenvek hiánya miatt is. Lealáztatásukat nem mérsékli az a tudat, hogy a jövő eszméinek szolgáltak, szerencsétlenségökre nem von dicskört a nemes, bár meghiúsult törekvés humanizmusa. A szív könnyen talál enyhítő körülményeket a politikai ábrándozások szépítésére ; de a rabszolgaság védelme, a reactio erélyes hadjárata, és önzés czéljaiért feláldozott élet bérencz dicsérőkre találhat; azonban a kedélyekre sem megindító, sem lelkesítő hatást nem gyakorolhat. Aztán a déli államok dúsgazdag osztályát a lázadás vagyonilag csaknem tönkre juttatá. A congressus a polgári háború alatt a rabszolgaság eltörlését kimondá. A rabszolgák vételára a legalsóbb számítás szerint annyira rúg, mint az ausztriai birodalom összes államadóssága. Ezen roppant értéktől, mely birtokuk jelentékenyebb részét téve, megfosztattak — az emberiség hasznára— a déli ültetvényesek. Továbbá a háború szertelen költségekre kényszerítvén őket,hogy kölcsönt kaphassanak, pamutterményeiket jobbára angol tőkepénzeseknek adták biztosítékul. A pamut jól védett helyeken nagy raktárakban hevert s most már hihetőleg az északi államok sérgének hatalmában van, még pedig az angol pamut-lordok iszonyú bánatjára. Nem elégségesek-e csak ezen okok is annak sejtésére, hogy a befolyás súlypontja délről északra billent át, s az Egyesült Államok történetének új korszaka kezdődik, mely törekvéseiben és küzdelmeiben különbözni fog a régitől ? KEMÉNY ZSIGMOND, utóbbi párt sokkal vérmesebb reményekkel kecsegtette magát, a jelen politikai helyzetből több előnyt és biztosítékot vélvén kinyomozhatni az általa képviselt vonal realizálását illetőleg. Mi kezdet óta megütközéssel kísértük ez utóbbi párt mély ellenszenvet tanúsító törekvéseit, és csodálkoztunk azon politikai elemzések felett, melyekkel vasúti kérdésük megoldását szoros összeköttetésbe hozni iparkodtak. Az első kiábrándulásra a belga társulat mérnökeinek elbocsátása szolgált alkalmul, az ellenszenv lassanként tünedezni kezdett, s veszélyt rejtő ösvényén most már az engesztelődés baráti érzelmeit látjuk felfedezni , sőt tényként említhetjük, miszerint ez utóbbi párt nagy többsége végleg feladta külön állását, s teljesen megszűnt a lehető és valószínű politikai előnyök és kedvezmények kiaknázásában fáradozni ; beismeri — miként ezt egyébiránt várni lehetett — hogy az eddig folytatott súrlódás mindkét párt érdekére káros hátrányos hatással volt, s hogy ez által egy harmadik, mindkettőre egyaránt veszélyes vasúti párt törekvései lőnek elősegítve. Őszintén van okunk örvendeni, hogy nem csalatkoztunk reményünkben, midőn az angol belga társulat fusiója alkalmával már a nevezett két vasúti párt solidáris igényei által feltételezett egyesülésének csíráját pillantottuk meg. Az érdekközösség alapján történt egyesülés kölcsönös felvilágosítást vont maga után, mely végre ama meggyőződésre vezetett, hogy a trieszti párt czéljait a mindkét fél igényeinek kielégítésére megalakult angol-belga-magyar vasútconsortiumnak rendelkezésére álló eszközei gyorsan fogják ellensúlyozni, annyival is inkább, miután ebben a Suez csatorna közel kilátásba helyezett megnyitása folytán bekövetkező új kereskedelmi irány kényszerítőleg támogatni fogja. A dúsgazdag Velencze hatalmas oroszlánya mindaddig nyugodt önérzettel tekintett alá a földközi tenger háborgó hullámaira, míg 1497-ben Vaskó de Gama portugalli hajós a jóremény fokán át a keletindiai tengeri utat fel nem fedezte, és amit hatalmas vetélytársainak együttes erőlködései el nem érhettek, azt kieszközölte a viszonyok hatalma, mely a kereskedés új irányából fejlődött ki. Ily változó kereskedelmi iránynak állunk mi a Suez megnyitásával újonnan küszöbén, mely a magyar korona országai kereskedelmi érdekeinek kielégítését már is pers etenként hangosabban sürgetendi. Ám vessünk egy pillantást Francziaországra. Magából Páriából 14 vasútvonal ágazik szét, melyek további elágazás folytán több mint 20 ponton érintik a tendert. — A Pyrenaeusoktól a középtengerre szolgáló franczia tengerparton szakadatlan vasútvonal vezet, mely folytatólag végig húzódik az egész olasz királyság nyugati, vagyis türrheni partján, az egész keleti, vagyis adriai part szintén vasút által van szegélyezve. A magyar korona országainak több mint 20 évi óhaja : egyenes vasúti összeköttetésbe jönni csak egy ponton is saját tengerpartjával ; de hogy mikor fogamzik meg anyagi érdekeink kielégítésének eme legfontosabb tényezője, azt — tekintve a még mindig érezhető mostoha intézményeket — nem vagyunk képesek közelítőleg is meghatározni. De eltekintve a tengeri összeköttetéstől, hogy mennyire hátra vagyunk vasút dolgában Európa egyébb államaitól — holott kiviteli képességünket tekintve, ezeknek legnagyobb részét meghaladó igényekre vagyunk jogosítva — az legjobban kitűnik a következő összehasonlításból : Angliában esik 100 □műdre 1 49 mfld vasút. Belgiumban .n n r‡ „ 48 „r Braunschweig hgségben 7)n n „ 40 „n Szászországbann n T) » 37-1 „n Anhalt herczegségben . .V m ‡9 » 34-8 „n Nassau herczegségben . .p p n * ^8 „n Hessen - Cassel, Darmstadt, Homburg herczegségbenn r n r) „ 245 „n Baden nagy herczegségbenn n P * 20 7 „ Ti Holstein és Lauenburg herczegségekben.n » p 0 20 „ )1 Svájcz köztársaságban» « n „ W * Ti Bajorországbana 7) „ 18'6 » Würtembergben „n n „ 186 „ Hannoverben . „ n n » 17 „ Francziaországban. . . . „n n n 162 „ Poroszország fi. bán stb. . . „f ■ n lő'9 n És nálunk . . „ 7) * 3*9 „ Ha sorban vizsgáljuk azon itt felmerülő indokokat, melyek a belga társulat mérnökeinek eltávolítását előidézték, egyet sem találunk alkalmasnak arra, hogy a fiumei vasút kiépítésének halasztására számítva látszó emez újabb intézkedését kellőképen okadatolhatnók. Igaz, hogy a belga társulat mérnökeinek távozásával a kereskedelmi minisztérium mérnök-küldöttei késedelem nélkül megérkeztek, és hogy munkálataikat Károlyváros-Fiume között még a múlt hó végével, 4 osztályra különözve, Werner főmérnök vezetése alatt tettleg megkezdették. Az eltávolítás egyik indoka volna, hogy a belga társulat mérnökei által trachrozott vonal hadtani tekintetek miatt nem alkalmazható. A Károlyváros fiumei vonalrészre négy teljesen befejezett terv áll rendelkezésünkre , ezeknek egyike a végvidéki alapból készült a kormány utasítása folytán Kazda mérnök által. E vonalnak tehát mindazon kellékekkel kellene bírnia, melyeket a hadtani tekintetek megkívánhatnak. Mi e vonalról annyit tudunk, hogy három társa között a leghoszszabb és legköltségesebb, s hogy a világforgalmi vonal első rendű igényei, a rövidség és olcsóság, éppen a hadtani tekintetek miatt, e vonalnál egészen kiesett a számításból. Az eltávolítás másik indoka volna, hogy a belga társulat mérnökei által trachozott vonalon számtalan ég ellen emelkedések (contragefälle) vannak, melyek a mozdonyok vonerejére változó hatással lévén, az egyenletes haladást akadályozzák. Vizszintes vonalon teszem ha egy 3-ik osztályú mozdony 7000 mázsa teltsulyt képes egyenletes haladás mellett szállítani — V*6 ellenemelkedések mellett vonereje csak 3—4000 mázsa tehernek felel meg. E másik indok ellenében Fiume város kereskedelmi testülete költségén Bainville mérnök által felvett vonalra vagyunk kénytelenek hivatkozni. E vonal Fiuméből kiindulva, az első állomásig, Bukkariig 6000, innen Krizsistyéig 6500, Fuzsineig 4000, Grahovoig 7500, Piscenobiloig 6000, Jassenakig 8000, Musilinskipotokig 8000, Ogulinig 1200, Generalkistolig 10,000, Poljeig 7000, Károlyvárosig 7000, tehát összesen 82,000 öl, vagyis 20,5 mérföld hosszú. E vonalon az emelkedés Fiumétől számítva 7 mértföld hosszban a 4-ik és 5-ik állomás között vagyis 5 és ’/s hüvelyk ölenként , innen egész Velika- Tavornikáig mintegy 6500 öl hoszszuságban a vonal vízirányos, innen tovább Ogulinig 6 mértföldnyi távban az esés %«—'/so vagyis egy hüvelyk ölenként , Ogulintól Károly városig Viso egész Visovad részszel esik. Az eltávolítás harmadik és negyedik indoka volna, hogy a belga társulat mérnökei által trackozott vonal nem eléggé rövid és olcsó. De van ezeken és a belga vonalon kívül még egy negyedik, teljesen kidolgozott tervezet, költségszámítással együtt: az úgynevezett Vallau-féle vonal, mely az eddigiek között a Károlyváros fiumei vonalrészt tekintve, rövidség, olcsóság és emelkedési viszonyait illetőleg méltán első helyen áll, hogy miért jön e hosszú időn át tanulmányozott, helyszínén átvizsgált és országgyűlésileg jóváhagyott terv teljesen mellőzve, erre nézve fontos országos érdekeinkre nehezedő halasztási politika nyújthatna kellő felvilágosítást. Miután belföldi kereskedésünk emelésére szolgáló dunagőzhajózás, s a később hiányosan kiépült vasúthálózat csak csekély mérvben elégíthette ki a magyar korona országainak termény és ipar képességéhez kötött igényeket, csakhamar országos meggyőződéssé emelkedett a tény, hogy tengerpartunkkal egyenes vasúti összeköttetés nélkül nagy jövőre hivatott mezei, bánya, műiparunk kellő kifejlesztéséregondolni sem lehet; gyűléstermeink falai közt, mint napi sajtónk hasábjain, a duna adriai , vagyis pest- és vukovár-fiumei vasút érdekében folytatott nagyfontosságú tárgyalások végre a pesti és fiumei vasúti bizottmányok megalakulását vonták maguk után, nevezett vasúti bizottmányok a vukovár-fiumei vasút előmunkálatainak megtételére a gróf Salfermo és Vallau franczia mérnököket küldték ki, kik hosszú tanulmányozás és több rendbeli próbavonal felvéte után a legrövidebbet és legolcsóbbat kinyomozván, ezt a szükséges tervezetek és költségvetésekkel egyetemben nevezett bizottmányok elé terjesztették. A Vallau féle Károlyváros - fiumei vonalrész 1845 september havában Zimpel mérnök által helyszínen megvizsgáltatván, minden részletében jóváhagyatott. E vonal kiviteléről 1847/8-iki országgyűlésünk törvényileg intézkedett, a bekövetkezett rendszerben gyökerező mostoha intézmények azonban gondoskodtak arról, hogy a szentesített törvény mai napig nyílt kérdés maradjon, daczára annak, hogy legfontosabb anyagi érdekeink 17 év óta sürgetik megoldását. A Károlyváros-brodi vonalrészre készült tervezet, költségvetésével együtt, a kamara birtokában van, ha jól emlékszünk, másolata gr. Batthyány Gusztáv levéltárában is feltalálható. E terv szerint a vasútvonal Ladisicstól Brodiga Kulpa mentében 7 mföldnyi, majdnem kész vasuttalajjal bír. A brod-fiumei részre vonatkozó terv ellenben a fiumei város hatóság levéltárában őriztetik. Brodtól a vonal Delnezén, Merzlavodicán, Szt. Kosmon át a Draga völgy hosszában vezettetik Martinsicsa öböl mellett Fiuméig. — E vonal Brodnál felveszi Krajna kereskedelmét, — e vonal a brodi és kamarai uradalmat nagy erdőtérségeit közepén szeli át, — e vonalon a bóra romboló erejét felényire sem fejtheti ki, mint a belga társulat és Bainville által Bukkarin át Krizsistye felé tervezett irányban stb. — Vallau vonala Brodig majdnemvizirányos, az emelkedés Brodtól Jelenjéig, s innen az esés Fiuméig egyenletes, élenként 5 hüvelyk. A kereskedelmi minisztérium által egy újabb vonal trachrozásával megbízott 4 osztályból álló mérnöktestület, közép után jár Vallau és a belga társulat vonala között. Az irány Károlyváros, Verbovszko, Ravnagora, Kupjak, Delnicze, Fuzsine és Jelenjén át van ideiglenesen, — a nagy Kapella hegységét balra hagyva — megállapítva. A sejtmérési munkálatok Ravnagorától Fuzsineig bevégezvék, és Vin— Vjvo emelkedési eredményt mutatnak. Figyelemmel fogjuk kísérni az előmunkálatok további fejleményét, s csak örülni fogunk rajta, ha a várt eredmények meghuzadtolandják feltevésünket, s ha mielőbb megcáfolhatnók fentebbi nyilatkozatunkat, hogy t. i. a kereskedelmi minisztérium ez újabb intézkedését nem halasztási czélok idézték elő. R. élt. forintnyi tiszta jövedelemnek ezüstben leendő biztosítására. A vállalkozóknak adandó egyéb kedvezmények ugyanazok, amelyeket a lemberg-czernowitzi vaspálya engedélyezésénél biztosított a törvény. Ha a kormány maga közvetlenül fogná építeni a kérdéses vonalrészt, szabadságában álland az üzletet e vonalon a tiszai vaspályatársulatnak, vagy más alkalmas vállalkozónak adni át szerződésileg. Íme a törvényjavaslat főbb vonalai. Újabb tanulsága, mennyire igazuk van azon reichsrath uraknak, akik azt mondják, hogy halaszthatatlanul szükséges mindenekelőtt elveket állítani fel, melyek a vasutak engedélyezésénél irányul szolgáljanak. Ily elvek felállítása nem csupán a kormányra, hanem magukra a reichsrath urakra nézve is kiáltó szükség. Eldöntendő például, váljon az állami, vagy a vállalkozók általi építtetés, vagy egy vegyes rendszer-e előnyösebb a vasutak létesítése körül. Eldöntendő, hogy ha az állami építés általában helyeslésre találna is , váljon czélszerű-e az a bureaucratia vezetése mellett, czélszerű-e az osztrák birodalom viszonyai közt, czélszerű-e, a közelebbi évek tapasztalásai után, hitelműtéthez folyamodni. Eldöntendő végre, vajjon helyes eljárás e törvényhozás részéről, a fő irányok megvitatásának , kijelölésének mellőzésével, darabonként határozni el világkereskedelmi vonalak részeinek építését. f) A dana-adriai vasút. Fiume, mfg. 7. A fiumei vasút ügyében itt ekkorig két pártot láttunk egymással szemben állani; az egyik a pestalföld-fiumei, a másik a simony-fiumei vonalat képviselte. — Az Az úgynevezett erdélyi vasút. Végre a reichsrath előtt fekszik az erdélyinek nevezett vasuttervről a bizottsági jelentés. A legfőbb kérdés elől , ami tudniillik a vonal irányát, összehasonlítva a nagyvárad-brassói vonallal, illeti, szépen kitért a bizottság , Magyar- és Erdély ország érdekei, kívonatai szóba se jöttek, oly dolgok, melyeket a kereskedelmi minisztérium terve sem tartott figyelemre méltatandónak. A kereskedelmi minisztérium mindent elkövetett annak idején hogy bevégzett ténynyel, a vonalnak az általa kijelölt irányban megkezdésével, elejét vegye minden más combinatiónak, bevágja útját a vonal irányát illető vitáknak. Ugyane nyomokon látjuk haladni a reichsrath bizottságát. Merész terv helyett, mely egy világvonalt jelöl meg, csak azt tartá szem előtt, hogy a vonal Aradnál és ne Nagy-Váradnál folytattassék. Merre vezet e vonal, hol jut ki Erdélyből ? mindezt alárendelt kérdésnek tartá a bizottság, mely elől — mivel a vöröstoronyi vonal a szászok nagyobb részének sem tetszik — jobbnak tartá kitérni. Így történt, hogy a nagyhirű erdélyi, akarok mondani, világvonal, aradalvincz-gyulafejérvári vonallá törpült le. Mely irányban, mi módon legyen folytatandó e vonalrész, annak eldöntését külön törvény feladatául, a jövendőnek tárta fel a bizottság. Ami az arad-alvincz-gyulafejérvári vonal építését illeti: a bizottság felhatalmaztatni javasolja a kormányt, hogy vagy maga közvetlenül bízzon meg egy vállalkozót annak építésével, az építésre szükséges pénzt, 1300 millió forint erejéig, hitelműtét (vulgo: kölcsönzés) útján szerezvén be, vagy engedélyt adjon e vasút építésére és üzletére. Ha ily engedélyezés útján építtetik az érintett vonal-, a kormányt felhatalmaztatni kívánja a bizottság 1.050.000 osztr. Bécsi dolgok. Közöltük tegnap a reichsrath képviselőházának máj. 8-iki üléséből az egyik tárgy, a tengerészeti budget feletti vitát. Ugyanazon ülésben befejeztetett az 1865-iki összes budget tárgyalása, vagyis az agyig nézett „pénzügyi törvény 1865-ben elkészült Dr. Taschek a pénzügyi bizottság fő előadója felolvasta a pénzügyi törvény tervét I. Cz. Az összes állam-kiadások az 1865. évre 522,045,160 ftra szabatnak. Vita nélkül elfogadtatik. II. Cz. A különös hováforditást s az igazgatás egyes ágaira megajánlott költségvetési öszszegeket az alábbi állam költségvetés első része foglalja magában. Az állami előterjesztmény egyes fejezetei, czimei, és mai szerint jóváhagyott hitelek a diaponibilis hivatalnokok és szolgák fizetéseinek egyedüli kivételével, csak az illető fejezetek, czimek és sokban megjegyzett czélokra és pedig a rendes és rendkívüli szükségletre különítve, fordíthatók, a mennyiben az állami előterjesztésben azok, czimek és a kiadások elhagyott osztályának felfogásával a rendes és rendkívüli szükségletnek egy, azonban csak az 1865- ös évre való kivétele jóváhagyatik. Továbbá azonban szintén csak az 1865-öd évre kivételképen, az államminiszterium, politikai igazgatás 7 fej. 6. czim: politikai igazgatás a koronatartományokban ; az igazságügyi ministerium 40. fej. 3. czim: igazságügyi igazgatás a koronatartományokban, s a központi hatóságok 42. fej. 3. czim . központi állami könyvvezetések, és 4. czim. tartományi könyvvezetések, azonban utóbbiaknál csak a hivatalnokok személyes fizetésére való vonatkozással, jóváhagyott kiadási hitel ezen czimek körén belül tekintet nélkül a §-ra való alosztályra, azután az erdélyi üdv. kanczellária 10. fej, valamint a pénzügyminisztérium 13. fej. 2.czim: országos és pénzügyi igazgatóságok s gyűjtőpénztárak, 5. czim : adóhivatalok és 6. czim: pénzügyi ügyészségek számára jóváhagyott kiadási hitel a rendes és rendkívüli szükségletre osztás tekintetbe vétele nélkül felhasználtathatik. Mindazáltal az annak idejében eszközlendő zárszámadásnak a kiadásokat, a mellékelt állami előterjesztményben felhozott fejezetek, czimek és §. szerint s ezenfelül a 7. fej. 11. czime, a 13. fej. 2., 4., 5. és 6. czime s a 41. fej. 3. czimében a múlt évi pénzügyi törvény állami előterjesztményében felhozottok szerint, ellenben a 44. fejezetben az ezen előterjesztményben felhozott czimek szerint kell széttagolva kimutatnia. Piener pénzügyminiszter szót emel, hogy a kormány álláspontját felderítse. A ház által meghatározott letörlések realizálása az elhanolt év miatt nagyon nehezen lehetséges. A kormány mindazáltal törekszik ügyelni a pénzügyi törvényre, s hogy megőriztessék, szabadabb mozgásra van szükség. A II. czikk, amint a bizottmány által előterjesztetett, nem olyan, hogy a pénzügyi törvény szigorú fenntartásáért kezeskedni lehetne. Az államminisztérium költségvetésében megengedtetett ugyan egynéhány többlet áttétel, de másoknál, hol az épen oly szükséges, mint p. 0. az építkezési hatóságoknál, nem. — Épen oly óhajtandó lenne a kiadás-áttétel ezen költségvetés más fejezeteinél, mint szintén ezen fejezetnél „só és dohány.“ — Még csak azt akarja megjegyezni, hogy a kormány már, hogy igazsággá emelje a megtakarításokat, a szükséges parancsokat az alsó hatóságoknak kiosztotta; e mellett kitűnt, hogy mindnyájan, hogy a megtakarításokat keresztülvigyék, a szabadabb mozgást mint szükségest jegyezték meg. Csak további kiadás-áttételek megengedése által nem marad a pénzügyi törvény tíres papír, hanem teljes igazsággá válik. Ezen törekvés sikerére szabad mozgás szükséges. A miniszter nem tesz indítványt, miután az egyes tételeknél már külön külön határozatok vannak a virementokra, „de igazolni akartam (mond a miniszter) a kormányt