Pesti Napló, 1865. május (16. évfolyam, 4512–4536. szám)

1865-05-16 / 4524. szám

csetdes kirr­tlása óta, határozott ellenszenvet m­utatott min­den reform­­ mozgalotn­ ellen ez irányban. „A munkás­osztályok nem óhajtanak választói jogot, hanem magasb munkabért — mond Lord Palmerston, s a tespedére zajosan megtapsolják az ősz államférfi­ mélyen bölcs észrevételét. „A nép meg van elégedve, s nem sóvárog semmi lényeges változás után“ mondják a toryk, kik e felett még saját 1858-ks reform-kisérletekre is hivatkoznak, melyet ak­kor a szabadelvű párt buktatott meg. „Isten őrizzen, hogy politikai hatalmat adjunk az al­sóbb osztályok kezébe!“ — kiált fel a„Times”, s hideg borzalommal hivatkozik az angol gyar­matok, főkép Ausztrália példájára, hol az álta­lános szavazatjog a politikai rendszert tökéle­tesen demokratizálta stb. Annyi bizonyos, hogy a mostani kormánytól a parl­amenti reform kér­désében, kivált az országos pénzügyek jelen vi­rágzó állásában kezdeményezést várni nem lehet, míg a nép félremagyarázhatlan jeleit nem adja annak, hogy a reformot minden áron ki akarja ülni. Egyelőre tehát reform körüli élénk tárgyalásoknak nem igen nézhetünk elébe. Ama tárgyak közt, melyek e napokban a par­­liamentet foglalkoztatták, legérdekesebb az Ed­­munds-féle botrány. Az ezen úri egyénnek a felsőház által múlt februárban a lordkanc­ellár ajánlatára megszavazott nyugdíj a felsőház f. hó 9-ki ülésében G­r­a­n­v­i 11 e gróf indítványára visszahuzatott. A kormány javaslatot szándékozik terjeszteni az alsóház­elibe, miszerint Cobden özvegyének férje állásához és érdemeihez mért országos nyugdíj szavaztassák meg. Lord Westbury személyes viszonyát az Ed­­munds féle botrányban illetőleg az „Owl“ ezt ír­ja : „Egyik napi­lapunkban az volt állítva, hogy lord Westbury (a lordkanc­ellár) lemondani szándékozik a gyapjúzsákról. Igaz ugyan, hogy ő lordsága beadta lemondását az első miniszter­nek , de Lord Palmerston érezte, hogy nincsen oka azt elfogadni. A felsőház vizsgáló bizott­mánya a nemes és tudós lordot az Edmunds­­t egyben minden megrovás alól felmentette, s mi részünkről azt reméljük, hogy e derék törvény­­javító (Law Reformer) még sokáig megtartand­­ja helyét a gyapjúzsákon.“ A Londonban levő külkövetségekben némi változások fognak történni. A dán király Bille úr helyébe — az „Owl“ szerint — Bülow tábor­nokot nevezte ki követnek; Kidmansegge gróf hannover­i követet pedig Münster gróf váltand­­ja fel. A „Hérald,“ melynek vérmes reményei a con­­federatio jövőjére nézve nemcsak fogyni, de fagyni is kezdenek, egy hosszabb czikkben ama körülménynél fogva, miszerint Boothnál cana­­dai váltók találtattak, valószínűnek tartja, hogy Éjszakán e váltók minden kétséget kizáró tanú­bizonyságoknak fognak tekintetni arra nézve, hogy Canadában, mint semleges földön, bízvást lehet „árulás­t“ koholni az Egyesült Államok ellen, és teljes bátorságban orgyilkosságot ter­vezni. A tory lap azonban azt hiszi, hogy az az általános iszonyodás, melyet Lincoln elnök meg­gyilkolása támasztott, meg fogja kissé higgasz­­tani Amerikát, miszerint az orgyilkosság bűn­­súlyát ne osztogassa szék­ében. „De „—mond a „Hérald“ — “ ha léteznének Canadában embe­rek, kiket jogosan bűnrészességgel lehetne vá­dolni ama vétkes tettben, mely Andrew John­­sont az Egyesült Államok elnökségére emelte, Canada ily vád után nem sokáig fog nektek menedéket nyujta Erről Amerika legyen meg­győződve , valamint meg lehet győződve arról is, hogy Wilkes Booth elfogatásának és bőven kiérdemlett sorsának híre nem kisebb meg­elégedéssel fogadtatott itt (Angliában), mint túl az atlanti tengeren.“ Francziaország. A „Moniteur“ terjedelmesen közli a császár algíri látogatásának részleteit, úgy a nevelő in­tézeteket, iskolákat és templomokat, valamint az ipar és gazdaság körébe tartozó építménye­ket és vállalatokat figyelmes szemlére vették. A hivatalos közlöny kifogyni látszik a szavak­ból, melyekkel az örömöt és lelkesedést festi, melyet a császár megjelenése mindenütt tá­maszt. A független lapok mindezen tudósításo­kat után köztik, mi arra látszik mutatni, hogy a lapok a császár utazásával úgy vannak,mint a törvényhozó test üléseivel, csak azt szabad kö­zölniük, a­mit a „Moniteur“-ben találnak. — Napóleon herczeg május hó 13-án indult el Marseilles felé, hogy ott hajóra szállva Ajac­­cioba menjen. A herczeg jelen leend I. N­a­­p­o­l­e­o­n és testvéreinek emelt négy szobor le­leplezésénél ; küldetése egész hivatalos színnel bir; kísérik hadsegédei és titkára.­­ A „Moniteur“ szerint Benedetti ber­lini franczia követ Bis­mark miniszterelnök­nél kicserélte a két ország közt kötött kereske­delmi és hajózási szerződés jóváhagyását, vala­mint a vasúti vámszabályzatról, s az írói tulaj­donról szóló, 1862 aug. 2-án kötött egyezményt, melyek mind 1. évi jul. 1-jén lépnek teljes ér­vénynyel életbe.­­ Az algíri lapok hivatalosan értesíttetnek azon kárpótlási összegekről, melyekkel a gyar­matbeliek a háború által szenvedett fogyatko­zásaik fedezésére megajándékoztattak; a közle­mény szerint ezen károk pótlására először 1,009,479 frank fizettetett ki, mely összeghez később a császár 1,438,918 frank kifizetését rendelé meg, mely pénz azon hadi sarczokból fog kitelni, melyeket a lázadó törzsekre vetet­tek, s rajtok végrehajtottak ; az itt kárpótlási pénzek közt százezer frank olyan bennszülöt­tek segélyezésére fordittatik, kik a franczia sereg számára szállítmányozván, vagy egyéb munka által azt segítvén, kárt vagy sérülést szenvedtek; ezen segélyezés kiterjed az ilyen szolgálatban netán elhaltak özvegyei és ár­váira is. — Lyonban nagy készületeket tesznek a császár fogadtatására, ha majd algíri útjából visszatérve e városban ismét megjelenik. Lyon város ez alkalommal akarja háláját fényeseb­ben tanusitni azon fejedelmi kegyért, melyet nemrég a császártól nyerni szerencsés volt. Ő Felsége visszaérkezendvén székvárosába, csak rövid ideig leend a tuilleri­­kban, s azután az egész császári családdal Fontainebleauba fog menni. — Persigny herczeg f. hó 10-én érkezett vissza olaszországi kirándulásából. Florenczben még találkozása volt M­a­­­a­r­c­­ báróval és La Marmora tábornokkal. Azonnal megérke­zése napján udvarlására ment a császárnénak, kit a pápai udvarnál tapasztalt hangulatról igen kellemes hírekkel örvendeztetett meg. Azt re­mélik, hogy Viktor Emanuel eléggé engedékeny leend arra nézve, hogy a megkezdett egyezke­dés óhajtott véget érjen. — Duruy közoktatási miniszter egy archeoló­giai bizottmányt utaztat az Alduna vidékeire, mely B­r­i­e­s­o­n tanár és V­a­n­d­r­y építész vezetése alatt ásatásokat fog tenni, miktől sok eredményt várnak. Mondják, hogy ezen külde­tés egyenesen a császár akaratából történik. — Említettük, hogy a Ganescu szerkesz­tősége alatt megjelenő „Europa“ elvesztő a Francziaországba bevihetés jogát. A sújtott lap szerkesztője e rá nézve igen káros intézkedést főleg azon czikknek tulajdonítá, mely a „Pays“ ben megjelent s a kormányt a frankfurti „Eu­­rope“-ban fejtegetett veszélyes tanokra kárör­­vendezőleg figyelmeztető. Ganescu egy le­vélben tiltakozott ezen feltevés ellen, maga és szerkesztő társai nevében. Grandguil- J­o­­­ur, mint a „Pays“ főfelügyelője, ezen tilta­kozó iratot közölte ugyan lapjában, de nyomban követé azt oly éles észrevételekkel is melyekben az ellenfél becsületsértést találhatott. Gane­­s­e­c a „Pays“-féle megjegyzésekre szintén be­­küldé a választ, de Grandguillot ur ennek köz­lését megtagadá, s most azt hiszik, hogy a vitás kérdést párbaj fogja köztök eldönteni; e felte­vés azonban azért sem hihető egész biztosság­gal, mert Grandguillot úr lapja legújabb szá­mában Ganescu urat a törvényszékhez uta­sítja. —­írtuk azt is, hogy C. G­i­r­a­r­d­i­n és az ifjú Dumas meghasonlottak az elsőbb által írt, s az utóbbi által újra dolgozott „Le supli­­ce d’ une femme“ czímű dráma egyoldalú ela­sa miatt. Az eladásnál mellőzött Dumas egy tréfával akarta tudtára adni barátjá­nak , hogy jogtalanul járt el; nagyobb pa­pír szeletekre t. i. egy hirdetést nyoma­tott ki a saját neve alatt, melyben a G­­­r­a r d i­n E­­urnak a rue Poultier de Villejustben levő házát eladóvá teszi ; s egy ilyen hirde­tési czédulkát a kérdéses ház kapujára is kiszö­­geztetett. Konstantinápo­lból érkezett tudósítások je­­entik a megkülönböztető fogadtatást, melylyel a zultán Abdelkadert tünteti ki. Midőn az emir megérkezett a kikötőben, a zultán egyik palota tisztje jelent meg nálla, ki a nagy úr nevében őt üdvözlő, s elkísérte a palotába, mely Konstan­tinápolyban tartózkodási ideje alatt rendelke­zése alá bocsáttatott. Az emir legott megérke­zése napján látogatást ten de Moustier f­ranczia követnél,ki őt másnap viszont látogatás­sal tisztelte meg. Az emirről azt írják, hogy damasi szállását egészségtelennek találja, s azért utazik Francziaországba, hogy lakhely változtatást eszközöljön ki. A „Pays“ úgy tudja, hogy az emírnek gondolatában sincs visszamen­ni Algírba honosai közé, hogy a személyét illető főnökségi hírekről csupán a hirlapok útján értesült. C­o­u­z­a herczegről is azt írják, hogy e nyár folytán meglátogatja Francziaországot; ezen utazás azonban nem élvezet, vagy szórakozás­­ból, hanem egészségi tekintetből történnék ; a fejedelem déli Francziaország valamely alkal­mas fürdőjében töltene hat hetet. Az elutazás Konstantinápolyon át történnék, mely alkalom­ra a patriárcha és klérusa azon okmányt akarja neki kézbesítetni, mely személye­s rendeletei­nek anathemáját foglalná magában. Amerika. Grant tábornok Raleighból ápr. 6-káról kö­vetkező hivatalos tudósítást küldött be a kor­mányhoz : „Johnston a vezénylete alatt levő Bécsi b­ék­e május 13-án közlekedése. Államadósság: 6*­0-es nemzeti kölcsön 100 frtos 5%-os metalliquea 100 „ 47,V„-es „ 100 „ 1839-dik évi teljes 100 „ 1389-dik „ ötödrész 180 „ 1854-dik „ teljes 100 „ 1860-dik „ teljes 100 „ 1860-dik „ ötödrész 100 „ Záloglevelek. Nemzeti bank 10 éves 6% kisors. ezüst. 5% „ osztó. 5% Gall. hit. int. osztr. é. 4°/, Magyar földhitelintézet 6­/,% „ 10 év. jöv. jegy 67 f Földtehermentesitési kötelez­vények. 6%-os magyarországi 100 frtos erdélyi 100 horvát 100 Sorsjegyek Hitelintézeti 110 frtos Dunagő­zhaj­ózási 100 Trieszi 100 Budai 10 Eszterházy herczeg 40 Salm 40 Pálffy 40 Clary 40 St. Genois 40 Windischgrätz 20 Waldstein 20 Keglevieh 10 Adott­ ár TBTo 71 50, 63 75 158 50 154 50 88 —1­93 81—­ 97 —­ 102 75 93 —1 88 45 1 70 81 25 Tar­tott ár 76 50 Államvaspálya 71 70 64 — 158 75 155 — 88 50 93 95 97 20 Lomb.-velenczei Dunagőzhajózási Osztrák Lloyd . 93 25 78 60 71 — 81 73 Elsőbbségi kötvények: 900 frank 105 frtos Részvények. Bankrészvény Hitelintézet Alsó-auszt. esc.-bank 103 25fckJTMUt Déli Nyugati „ Tiszai „ Dunagőzhajózás Lloyd Pesti lánczhíd 75 15,­ 71 — 74 76 76 71 76 126 20.126 85 76­ 86 116 — 26 50 112 50 31­­27 —­ 26 75 27 — 17 — 19 60 13 25 116 27 113 31 27 27 27 17 20 13 50 50 75 40 25 200 frtos 500 frtos 1000 „ 500 frank 200 „ 500 frtos 600 „ 500 „ Váltók (devisek) három hónapi Augsburg 100 db német fr. Frankfurt 10095. ,05. ,0 Hamburg 100 bankmark London 10 ft sterling Páris 100 frank Pénznemek. 50 Császári arany • • 50 Reczéa .... 25 Korona .... 50 Napoleonsd’or . 50 Orosz imperialok Porosz pénztári utalvány 6O1Ezüst .. .... a. 4 Va % 8‰/,% 3% 4% Adott ár 112 25 108 — 95 50 90 — 804 — 185 10 600 - 1822 191 - 234 — 135 26 147 — Tar­tott ár 112 75 108 25 96 50 91 -805 185 80 604 - 1824 191 20 235 - 135 50 147 -496 —­496 232 — 283 — 358 — 362 91 601 91 60 91 75­ 91 90 81 50 81 60 109 35 107 50 43 50 43 55 6 18 5 18­ 14 90 8 77 8 97 1 61­­ 5 19 5 19 14 95 8 78 9 — 1­62 107 50­ 108 — V­a­s a t a k A délkeleti vaspályán. Bécs—Temesvár. Bécs . . Ind. 7 645 p. regg. 20 „ délu. 8 ó. — p­ este. Érsekújvárn 1 n 1 „ 48 „ éjjel Pest . .n 5,35 „ délu. 6 „ 25 „ regg. Czegléd .n 8„27 „ délu. 9» 4 „ regg. 8 „ 50 „ délu. Szeged r i) 12»17 „ éjjel. Temesvár .«. 5 „ 20 „ regg. Temesvár—Béea. 10 a 18 „ este. Temesvár . Ind. 10 ó.32 p. éjjel 5 ó. 19 p. regg. 12 b 15 „ délb. Szeged. .„ 2»25 „ regg. Czegléd . 1) 6 »54 „ regg. 5 „ 41 „ délu. Pest . . 1) 9 »65 » regg. 50 „ délu. 8 b 37 „ este. Érsekújvár t n 1 7) 1 „ 3 „ éjjel. Bécs . .Erk. 6»33 „ este. 6 „­­ b regg. M SMVSM v (Mai Czegléd—Debreczen—Miskolci—Kassa. ’7 J Ind. 9 a. 27 p. regg. 8 a. 24 p. este. » 10 „ 27 „ regg. 9 „ 42 „ éjjel. „ 1 „ 26 „ délu. 1 „ 20 „ éjjel. „ 3 „ — „ délu. S „ 47 „ regg. 5 „ 25 „ délu. 8 „ 5 „ regg. Czegléd Szobrok . P.­Ladány Debreczen Tokaj . . Miskolcz­i Kassa . . Érk. 9 7 „ 24 „ este. 11 " 3 „ regg. este. 2 „ 49 . dem­. issa . . Éra. » „ 56 „ este. 2 „ 49 . dr Kassa—Miskolcz—Debreczen—Czegléd. Kassa . » . Ind. 5 ó. 21 p. regg. 11 ó. — p. déle. Miskolcz . „ 7 „ 52 „ regg. 3 „ 2 „ délu. Tokaj. . „ 9 „ 35 „ regg. 5 „ 35 „ délu. Debreczen „ 12 „ 12 „ délb. 10 „ 29 „ éjjel. P.­Ladány „ 1 „ 45 „ délu. 12 „ 56 „ éjjel. Szolnok . „ ^4^44"délu. 4 „ 43 „ regg. Ind. 9 ó. 47 p. regg. „ 0 „ 19 „ regg. Czegléd Szolnok Csaba . Arad . 3 „ 21 „ délu. Érk. 5 „ 27 „ délu Arad—Czegléd. Ind. 9 ó. 30 p. déle. 12 „ 6 „ déle. Arad Csaba Czegléd . Érk. 5 32 " délu. Pü­spök*Ladány— Nagyvárad. P.-Ladány Ind. 1 ó. 58 p. délu. Nagyvárad Érk. 4 „ 38 „ délu. Nagyvárad—Püspök-Ladány. Nagyvárad Ind. 10 ó. 6 p. déle. P.-Ladány Érk. 12 „ 48 „ délu. A déli vaspályán. Buda—Fehérvár. Ind. 6 ó. 30 p. regp. Buda Sz.-Fehérvár „ 8 „ 43 „ I. Fehérvár—Buda. Sz.-Fehérvár Ind. 5 ó. 59 p. délu. 5 ó. 15 p. 7 „ 20 „ Buda Fehérvár . N.-Kanizsa N.-Kanizsa Fehérvár . Fehérvár . Uj-Szőny . Győr . Bruck . Béca . Bécs Bruck . Győr . Szőny . . Fehérvár . 7 ó. 10 p. 9„ 14 „ Érk. 8 „ 2 „ este. Fehérvár—Kanizsa. Ind. 8 ó. 43 p. regg. Érk. délben és este. Kanizsa—Fehérvár. Ind. 1 ó. 19 p. délu. 5 ó. 36 p. este. este. regg­déle. 7 ó. 20 p. este. 7 „ 10 5 „ 59 „ délu. Fehérvár—Bécs. Ind. 10 ó. — p. regg. „ 2 „ 25 „ délu. „ 3 „ 11 „ délu. 5 ó. 35 p. , „ ő . 28 „ délu. 7 „ 54 „ Érk. 8 „ 26 „ este. Bécs—Fehérvár, Ind. 7 ó. 45 p. regg. regg­este. regg. regg. n 14 n 12 Érk. 5 „ 45 „ délu. 21 „ délu. 38 „ déle. 57 „ délb. 5 ó. 20;p. 6„ 54„ este. este. este. A magyar értékpapírok árfolyama. Pesten 1865. május 13-án. 40 ® © © •-£ 1 | Végső ered­eti |kr frt 500 48 63 100 —— 32 403 500—116 1000—— 210— 251 525— 30 1051—4 300_ 25 20050 200—_ 50 a1 !! 50 50 A Bank- és Ipar papírok Pesti kereskedelmi bank-részvények. Pesti takarékpénztár-részvények Budai takarékpénztár-részvények Ó­budai takarékpénztár részvények . Pesti hengermalom-társ.-részvények. . . „Pannónia“ gőzmalmi társ. részvények . Pesti keresked. testület-épületi részvények. Budapesti lánczhid-részvények .... Budapesti alagut-részvények ..... Első magyar ált. bizt. társulat-részvények . „Pannónia“ viszont-bizt. részvények. Losonczi vasut-részvények . . ... Mátrai bányaregylet részvények . B. Földtehermentank­ént kötvények. Magyarországi..................................... Temesi Horvátországi . . . Erdélyországi................................................ Árfolyam. 0. Záloglevelek. magyar földhitel-in­tézeti záloglevelek Pénz. Áru. 710 712 965 980 420 75 430, 1035 1040— 1486 ——1 350 355— 358—262 631 65 760 765(­410) 416_ 125—12550 — —— 7450 7550 73—2­73 7526 71— 7276 81 82­ hadi erőt, mely innen a Chattahoochie folya­máig az összes hadakat magában foglalja, a kö­zöttem és Lee között az éjszak-virginai hadsereg részére megállapított alapon, Sherman tábor­noknak átadta. Stoneman hadosztálya a Sher­man által engedett fegyverszünet előtt nagy sikerrel működött a confederáltak ellen É­szak- Carolina nyugati és Virginia délnyugati ré­szében.“ Dél Carolinában itt-ott lézengenek ugyan még néhány félig meddig rendezett csapatok, ezeket azonban Hanwell Potter tábornok keményen szorítja.­­ * St Louisból jelentik, hogy Thomason és Shel­­by hadtesteinek megmaradt töredéke, összesen mintegy 6000 en, Pacahontasnál Arkansas ál­lamban, berohanást terveznek Missouriba. Re­mélhető, hogy ezekkel a kormány nem mint ka­tonákkal többé, de mint törvényen kívül álló martalóczokkal fog bánni. A kórházakban gyógyuló félben levő kato­nák, a déli hadi­fogságból elbocsátott tisztek és katonák, valamint a legújabban megérkezett ön­­kénytes utánezek a kormány által rögtön becsü­lettel elbocsáttatnak; hadi­foglyok, kik a hűség esküjét letenni és leyális polgárokká lenni haj­landók, oly feltételek alatt bocsáttatnak el, mely­­lyeket az elnök fog megállapítani, kellő tekin­tettel a közbátorságra. Canadából, a­mint hírlik, újabb confoederált berohanások terveztetnek az Egyesült Államok területére. A határszéleken levő városok, főleg Vermont államban, erélyes készületeket tesznek a rablók illő fogadására. Az elnök a Lincoln emlékére rendelt gyász­ünnepet május 25-ről június 1-jére halasztotta. Szó van arról, hogy Washingtonban a Ford­­színház, melyben a nagypénteki orgyilkosság történt, le fog rontatni, s helyén nagyszerű em­lék állíttatni Lincoln elnöknek, a szabadság és kötelesség vértanújának. A „New­ York Herald“ szerint Booth összees­küvésében sok személynek volt része, és az idézett lap azt állítja, hogy az orgyilkosság a pártütés főnökei által volt jóváhagyva. A „Hé­rald“ azt is állítja, hogy Harrold már vallomást tett volna. „Sultana“ szállító gőzöst roppant szerencsét­lenség érte. A gőzös több mint 2000 becsület­szóra elbocsátott szövetségi katonát szállított a Mississipin. April 28 kán Memphishez közel a gőzkatlan szétrobbanván, az egész hajó fellob­bant, s csak mintegy 500 személy mentette meg életét. A tengerészeti hivatal arról értesült, hogy „Stonewall“ confoederált kalózhajó Tene­­rifiját elhagyta, úgy hiszik, hogy jelenleg vala­hol Nyugatindiában lappang. A déli államok alkotmányhű lakosai részéről küldöttség tisztelkedett ápril 24-kén az elnök­nél. A küldöttség szónoka Underwood virginiai főbíró volt. Johnson úr tartalmas beszédben vá­laszolt, melyben egyebek közt így szólt: „Osz­tozom a küldöttséggel ama nézetben, miszerint a vétkes pártütés főnökeivel igazság szerint kell bánnunk. Székfoglalásom sajátságos körülmé­nyei közt az elnök helyzete igen bajos, s ennél fogva őszinte köszönetet mondok a küldöttség­nek szíves buzdításáért. Én csak azt ismételhe­tem, a­mit székfoglalásom óta mindig mondot­tam. Én is szenvedtem, de bármi nagyok és súlyosak voltak is szenvedéseim, ezeknek nem szabad mást mint igazságos és mérsékelt eljá­rást sugallaniok. De szükséges, hogy a kegyelem igazsággal legyen módosítva. Ezt én még akkor tanultam, mikor egy állam végrehajtó hatalma volt kezemben, valamint megtanultam azt is, miszerint ideje már, hogy az amerikai nép jól megértse, mikép a honárulás nem puszta po­­­litikai véleménykülönbség, melyben az egyik párt győz , a másik pedig kudarczot vall. A honárulás a legnagyobb bűn, noha úgy látszik, hogy népünk erről Burr és Jefferson napjai óta megfeledkezett. Midőn egy állam (Tennessee) végrehajtó hatalmát tartom kezeim­ben, túlságos engedékenységről voltam vádolva s akkor csakugyan megtanultam, hogy a ke­gyelem igazságtalanság is lehet. Valaki, ki a honárulásban nagy jártasságot szerzett ma­gának, egykor azt mondá, hogy a honáru­lás, ha sok párthívet nyer, tisztességessé le­het, és hogy honárulóvá lenni annyit tesz, mint az ország aristocratiájához tartozni. Én meg azt mondom: — Óvja meg isten az országot ilyen aristocratiától­ — Ismétlem tehát, igazság az öntudatos vezetőknek, kegyelem és amnestia azon ezreknek, kiket amazok csábí­tottak a pártütésre. — A Lincoln elnökön elkö­vetett gyilkosságnak sem volt más eredeti forrá­sa, mint ama pokoli szellem, melylyel az egész pártütés át van hatva. Lincoln elnök csak egyes ember volt, és senki sem fogja tagadni, hogy az, a­ki őt, az egyes embert meggyilkolta, el­játszotta saját életét. Ámde a pártütők egy nem­­zetet akartak meggyilkolni, ha honárulásuk si­kerül, a nemzet veszti el életét, s az unió maga semmisült volna meg. Az alkotmány szigorúan meghatározta a honárulás értelmét, és ez értel­mezés mellett nem kívántatik nagy elmeét arra, hogy meg lehessen tudni, kik voltak, s kik még most is a honárulók. — Önök, úgy hiszem, nem sokára bízvást visszatérhetnek hónukba, mert a törvény és rend helyre lesznek állítva, és a hon zászlója ott fog lobogni minden hü­­velyknyi földön, mely az Egyesült Államok te­rületéhez tartozik.“ Végül megköszönvén a kül­döttségnek szíves indulatát, kijelen­t, hogy mint elnök szigorúan teljesítendi kötelességét. Torontóból Canadában, ápr. 28 áról arról tu­dósítanak , hogy az odavaló vád-esküdtszék (Grand jury) vádpert határozott a semlegességi törvény megszegése alapján a nem­régiben fel­mentett st.­albansi rablógyilkosok ellen. Mac­­donald nevű martalócz pedig mint tengeri rabló fogatott per alá. Távirati Jelentések. — Prága, máj. 14. Ma délután egy ötven czukorgyárosból álló gyűlés elhatározta, holnap a képviselőházhoz egy előterjesztést készíteni, melyben kérni fogják a házat a vámtarifa elfo­gadását visszautasítani, mert az az egész ipart fenyegeti. — Hamburg, máj. 14. A kopenhágai Fae­­drelandet a nemzetközi kobozási bizottmány meg nem egyezése miatt azt jósolja, hogy vá­­lasztóbiróság fog ítéletet hozni. A német köve­telések túlságosak. — Pár­is, máj. 14. Algírból jelentik, hogy a császár 11-ikén többeket fogadott kihallgatá­son, és délután Mac-Mahonnal Hardy kísérleti kertjébe kocsizott. 12-kén kirándulást tett Bli­­dah felé; az ország rendkívül tetszik a császár­nak, egy villát akar építtetni Algír mellett; az idő pompás. A császárné anyja ide érkezett; Krisztina királyné a nyári idényre vidékre megy. Hübner báró az 1585 ki Conclave törté­netén dolgozik. Napóleon­ig nagy kísérettel ment Ajaccioba, és 16 kán vissza fog onnan térni. — Brüssel, máj. 13. A király a porosz ki­rály üdvözlésére Achenbe a lüttichi kormányzót és Fleurge Duray altábornagyot fogja küldeni. Kopenhága, máj. 13- Q­u­a­a­d­e parancsot vett a királytól, hogy követi állomását Berlin­ben ismét elfoglalja. Sick kamarás, d­e­el-Ples­s­en távollété­ben rendkivüli követté neveztetett Stockholmban. — P­á­r­i­s, máj. 13. (Este.) Az esti „Moniteur“ a császárné rendeletét közli, melylyel a törvény­hozótestület ülésszaka f. évi május 15-töl jan. 14-ig meghosszabbittatik. — A„Moniteur“ Me­­deah-ból május 12 töl jelenti. A császár tegnap ide érkezett, s ma reggel ismét visszautazott Al­gírba. — Berlin, máj. 13 A porosz osztrák keres­kedelmi szerződés tárgyalása végett kinevezett választmány tegnap este gyűlést tartott, mely­ben az átalános vita befejeztetett. A kormánybiz­tos a 25-dik czikkelynek (vámegyesülési zára­dék) lehetőleg semmitmondó értelmezést adott, a­nélkül, hogy a lényegre nézve valami újat ho­zott volna fel, csupán annak ismétlésére szorít­­kozott, mit a kormány előterj­esztvénye tartal­maz. A választmányi tagok közt a nézetek meg­oszoltak. Egyelőre hiszik, hogy a választmány többsége a szerződés elfogadása mellett nyilat­­kozand. — Brü­sssel, máj. 13. A király jobban van. Dr. Jenner négy napi időzés után megnyug­tatva tért vissza Londonba. — Pár is, máj. 13. A tanü­gy kérdése előre láthatólag heves vitákra adand alkalmat, mivel Carnot, Simon, Marie s Gueroult­e végett 140 millió kölcsön felvételét akarják in­dítványozni. Duruy módosítványaikat való­szinüleg nem lesz képes visszautasítani, kétsé­ges mindamellett, várjon azok elnyerendik-e a kamara többségét, s esetleg az államtanács jó­váhagyását. Az államerdek eladása elleni op­positio növekedik. — Páris, máj. 13. A városban mindenütt munka­szünetelések állanak be. A Páris szá­mára felveendő kölcsön hír szerint nem 300, ha­nem 350 milliót teend. A császár f. hó 15 -én Oranba megy. A középtengeri társaság még ezen évben 6 millió frank értékig szándékozik vasutakat építeni Algírban, mihez az állam 3 millió frankkal járul. — Pár 18, máj. 13. Humbert korona her­­czeget a sz. atya meghívta, hogy a junius 3-kán tartandó consistoriumban részt vegyen. Mond­ják, miszerint ugyanekkor érkezend Cr­o­t­i­­­d­e herczegnő is Rómába. — Berlin, máj. 13. A lapokban hosszabb idő előtt felmerült azon hír, hogy az osztrák, porosz és orosz felségek f. évi július havában Varsóban találkozni fognak, alaposnak bizonyul be; az összejövetelről azonban orosz részről az „országos gyász“ miatt ismét lemondottak. — Borosz­ló, máj. 13. Varsói levél a szám­űzött Felinski amnesziáltatását jelenti, ki először is Pétervárra megy. A czár Berg gróf által a lengyel rendeknek kérelmökre megen­­gedte, hogy a Pétervárott tartandó gyászünne­pélyen önön maguk által választott küldöttsé­gek útján képviseltessenek , egyúttal köszöne­tét fejezvén ki a kérvényezőknek. — Berlin, máj. 14. Tegnap, miként hiszik, az osztrák válasz folytán minisztertanács tarta­ Esti posta. — A schleswig-holsteini rendek összehívását illető tárgyalásra nézve két versió fekszik előt­tünk. A „Nordd. Alig. Ztg“ azt mondja, hogy Poroszország Ausztria javaslatát, miszerint a jogfolytonosság megállapítása végett az 1854-ki tartományi rendek hivassanak össze, elfogadta. — Bécsből ellenben azt írják, hogy a bécsi ka­binet a porosz kormány ama javaslatához, mi­szerint a schleswig-holsteini képviselőség az 1848-ki választási rend szerint hivassák össze, beegyezését adta volna. Most már valótlannak állítják azt a hírt, miszerint Poroszország a utolsó sürgönyben Frigyes herczeg eltávolítását követelte volna. Erről, mint mondják, csak Werther báró és Mensdorff gróf közt­­volt szó. Sőt a porosz király, mint Berlinből hírlik, haj­landó a herczeggel alkudozni. — Május 11-kén a britt alsóházban White úr kérdést intéz a belügyi államtitkárhoz: haj­landó e a kormány az úgynevezett confoederált államoknak megadott hadviselő jogokat vissza­húzni ? — Sir George Grey kéri a kérdező urat, szíveskednék interpellátióját más ülésre halasztani. White úr beleegyezik.­­ Május 3-káig terjedő hírek szerint Grant ápril 28-kán visszatért Washingtonba és a had­sereg leszállításához fogott. Dick Taylor, hír szerint Johnstonéhoz hasonló fegyverszünetet kötött, Kirby Smith pedig fegyverletétel végett alkudozik. Kentuckyban és más helyeken sok ezer ember tette le a fegyvert. Grant, mint hír­lik, 400,000 embert bocsátott el. — Jefferson Davis ápr. 23-kan Charlotteban volt Éjszak- Carolinában. Washingtonban az orgyilkosság­­bani részvét gyanújára sok elfogatások történ­nek. A kormánynak, a­mint hivatalos források­ra hivatkozva állítják, adatai vannak, hogy Da­­visnak főrésze volt a merényben, s jutalom van hirdetve fejére. Az elnök a déli államokban a kereskedésre vetett megszorításokat megszün­tette. — Johnston hadserege, mely a fegyvert letette, 27,000 emberből áll, ide számítva Beau­­regard,Hardee is Breckinridge hadtesteit. Stone­­man lovassága Jefferson Davist üldözi. Most azt hírlik, hogy a megbukott confoederált elnök csak 300 ezer dollárt hord magával — Mobiléban 30,000 bál gyapotot talál­tak, mely britt tulajdonnak állíttatik. A város elesése óta 10,000 szétvert katona adta meg magát. — Hírlik, hogy Payne, a Seward elleni merényt bevallotta volna. — Mexicói hírek sze­rint Cortina tábornok Saltvillet elfoglalta, és Matamorast fenyegeti. A császári had Angon alatt Piedras mellett megveretett. — N­e­w­­ Y­o­k, május 3. Arany 141 Va; vál­tót Londonra 155%, gyapot 43% o. — Turini hírek szerint az olasz kormány még semmi határozatot se hozott a Rómával folytatott alkudozásokra nézve. V­e g­e­z­z i visszatérését illetőleg sincs biztos tudomás. A „Journ des Delo “ turini levelezője nehézsége­ket említ, melyek az egyháznak az új Olaszor­szággal való kibékítését két oldalról is akadá­lyozzák. Levelező szerint a mazzinisták elköve­tik a tőlök kitelhetőt, hogy e jó szándék meg­hiúsuljon, de még az ultramontánok sem nézik jó szemmel a két udvar közti közeledést. — A portugalli minisztérium a házban csak húsz szavazatról rendelkezhetvén, a királynak a kamrák feloszlatását javaslá, mi el is fogad­tatott. — Bismark úr a franczia becsületrend nagy keresztjével diszitetett fel azon alkalommal midőn a megerősített kereskedelmi szerződés kicseréltetett; a rendjel a császár sajátkezüleg irt levele kiséretében adatott át a nagy férfiú­nak, kit a császár meleg szavakban különböztet meg, s főleg politikájának tulajdonítja a zavar­talan barátságos viszonyt, mely a két állam közt megszilárdul. Azt is írják, hogy Vilmos ki­rályt rajnai tartományainak látogatásakor a császár nevében Forey tábornok fogja üd­vözölni.­­ Az „Allgem. Z.“ tudósítása szerint a mexi­­cói követséget ő­szentsége végre elfogadta, de eredménye igen leverő volt. A pápa szo­kása ellenére indulatos volt s Ramirez pü­spök­­hez, ki egy szerzetes rendhez tartozik, ingerül­ten körülbelől a következő szavakat mondá: „Ön szerzetes, ön pap és püspök, és mégis elvá­lik ön tiszteletreméltó testvéreitől, s egy ilyen küldöttséghez csatlakozik.“ Antonelli bibornok­­nál is ilyen ingerült volt a fogadtatás. A további alkudozás tehát Csak a nyugodtabb kedélyű V e­­­a s q­u­e s-zel fog folytattatni, de a sikert ily fellépések után nem remélnek. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond. tett. Egyezmény nem jött létre. A király Bis­mark ellenkezése daczára hajlandó az augus­­tenburgi herczeggel alkudozni. Nem valószínű, hogy a kamarai bizottmány a vámegy­esülési záradékot elfogadja. — Turin, máj. 13. (Este.) Daczára annak, hogy a vallásos testületek megszüntetésére vo­­natkozó törvény visszavonatott, a pecsétőr köri­rata elrendeli, hogy az egyházi javadalmakat illetőleg az exequatura megadása felfüggesztes­­sék.

Next