Pesti Napló, 1865. május (16. évfolyam, 4512–4536. szám)
1865-05-21 / 4529. szám
kisdedóvás Ügyének hazánkban, sőt a birodalomban is ritka buzgóságú létesítője és nagylelkű előmozdító pártfogónője felett jeles emlékbeszédet olvasott fel , mely a jelenlevők általalános tetszésével találkozott, és melyet mai „Tárczá“-nkban közlünk. — Erre a titkár jelentéstétele következett az egyesület állapotáról. — A pénztárvizsgáló bizottság jelentése után a volt pénztárnokok felmentvényének kiadása elhatároztatott. — Az újonnan kidolgozott alapszabályok felolvastattak, és helybenhagyattak. Az egyesületi képezde új tanterve előterjesztetett és megállapittatott. Következett a tisztválasztás , melynek eredménye ez. Elnökök: Ürményi József és Simon Florent, ügyvéd : Kacskovics Lajos, titkár és pénztárnok Rudnyánszky Béla. Választatott még 24 választmányi tago'Ney Ferencz uron kivül, aki évtizedeken át az ügy körül gyűjtött érdemeiért örökös választmányi tag. D. n. az egyesület kisdedóvási helyiségén alkalmi vizsgálat tartatott a kisdedekkel. A termet Brunswick Teréz grófnő olajfestményü arczképe, melyet Barabás ajándékozott az egyletnek, diszesiti. — A pesti jótékony nőegyesület i. é. május 14-től július 8-káig terjedő nyolcz hétre a jelenleg létszámban álló 1269 szegény számára, kik közül 47 új, a többi pedig már előbb is részeltetett, összesen 1270 ft 38 krt utalványozott, és pedig hetenkénti részesülésben álló szegényeknek 781 ft 30 krt, egyszer mindenkorra segélyezett szegényeknek 379 forint 50 krt, az egyleti szemhályog gyógyintézet részére 109 ft 58 kr. Ez alkalommal a választmányi nők szegények állapotát tárgyazó 57 új vizsgálatról tettek jelentést. Az egylet kötőintézetében jelenleg egyéb munkára nem képes 18 szegény talál foglalkozást és keresetet; ezen intézet raktára Liedemann Ferencz B. boltjában (váczi utcza és városháztér sarkán) létezik. Az egyleti szemhályog gyógyintézetben eddig 9 vak gyógyittatott minden dij nélkül és 7 vak van gyógyítás alatt. * Reickl Béla győr-ujvárosi lakos felsőbb engedéllyel nevét Sengei-re változtatta. * A pesti takarékpénztár a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyülekezete pénzalapjához 100 ft adománynyal járult. * Izsákról egy borzasztó szerencsétlenségről értesítik a „Hon“t. Ottani birtokos Reviczky István urnak a szénás pajtája cseléd gondatlansága miatt kigyulladván, miután a széna a pajtáról egy átelleni ház fedelére is áthordta az üszköt, s már az is égni kezdett, 8 e ház épen a tudománykedvelő birtokos urnák chemiai laboratóriuma lévén, kilenc férfi, a vendégül jelenlevő Zlinszky György, volt országgyűlési képviselő felnőtt fiával együtt berohant a házba, hogy a becses műszereket megmentse. Néhány percz múlva az égő nádfedél nagy robajjal lezuhant, minden ajtót, ablakot teljesen elzárva. A tíz férfi jajkiáltása hangzott a tűz közepéből, s a kívülállók kétségbeesésének hangja kívül, kik segíteni nem tudtak rajtuk. Ekkor az ifjú Zlinszky, nem vesztve el lélekjelenlétét, hirtelen levető felöltönyét, s azt feje fölé tartva, egy merész szökéssel keresztül tört a lángokon. A rögtön meggyuladt öltönyt künn gyorsan elhajita, s élve megmenekült. A többi kilencz férfi (két közülök családapai) kismerész menekvési utat nem követte, hanem a házban megvonulva a nagy kemencze mögé elbújt, mind ott égett. — Valamennyit egy rakáson találták megszenesülve. * A nemzeti körnek egyik szolgája gyufával megmérgezte magát. A szerencsétlen a megmérgezés után három napig élt a legiszonyúbb kínok között. * A „Felvidék“ 18-dikról írja, hogy Kassán három nap óta esik az eső. * Münchenből Írják f. hó 14-ről: Wagner,, egy fiatal magyar művész, kinek ép oly kevéssé van magyar neve, mint Liczenmaier barátjának, épen most fejezi be egy festvény mintarajzát, mely a petiredout csemegetermét fogja ékesíteni. Miután a nevezett ház hivatása ugyanaz, ami a müncheni Odeoné, nevezetesen zenészeti előadások és nagyobb ünnepélyes összejövetelek, —■ az ünnepiesen vidám kép tárgya az ifjú Hollós Mátyás, ki mint győztes a tornán arája, — egy spanyol herczegnő kezéből, a koszorút fogadja el. * Az idei lóversenyek jan. hó 7. 9 és 13-kán fognak megtartatni. — A regatte 6-kán, melyben a pesti három társulaton kívül a pozsonyi is résztveend. Az egyik pesti névtelen társulat magyar készítménye két evezőssel fog a versenybe állani. * A bécsi lóversenyek a Freudenauban f. hó 21-kén veszik kezdetüket; második versenynap 23, a harmadik 25-kén. *Pfeiffer Nándor könyvkereskedésében megjelent Lamartine Julius Caesarjának második, utolsó kötete is. A franczia eredeti újabb kiadása egy pár hét előtt jelent meg Párisban, kétségen kívül azért, hogy felelet tegyen III. Napoleon Caesarjára. Ajánljuk az olvasónak e művet, mely minden koron kellemes és tanulságos olvasmánynyá fog lenni. — A magyar képzőművészeti társulat f. h. 15-én és folytatva 17 én tartott választmányi ülésében több a társulat belszervezetére vonatkozó ügyek elintézése s néhány bizottsági javaslat megvitatása után főleg a közgyűlés elé terjesztendő költségvetési javaslat megállapításával foglalkozott. Kitűnt az adatokból , hogy a sorsolás napjáig még valószínűleg befolyandó összegek betudása mellett is az idei sorsolásból ismét több ezernyi deficit fog súlyosodni a társulatra. Mindamellett határozatba ment, hogy a jobb jövő reményében és saját jó hitele érdekében a társulatnak ezúttal sem szabad visszautasítania ez áldozatot; hogy ki kell sorsolni a programaiban foglalt valamennyi nyereményeket, s így a közönség iránt elvállalt kötelezettségeket a végsőig teljesíteni. Örvendetes tudomásul vétetett ez alkalommal, hogy az óbudai hajógyári munkások olvasó egylete 60 db. sorsjegy megvétele által járult a társulat czéljaihoz. Uj tagokul Greguss Ágost, Hoffmann Alfréd és Ivankovits István urak lettek bejelentve. A sorshúzás a társulat helyiségében (Akadémia épülete) f. h. 20-án, a közgyűlés ugyanott f. h. 25 én reggeli 10 órakor fog megtartatni, mire az. társulati tagokat ezennel ismételve figyelmeztetem. Pest, május 18.1865. Keleti Gusztáv, társulati szerkesztő. TARGZy. A kisdedóvó egyesület f. hó 18-án a n. múzeumban rendes közgyűlésén megünnepelte az egyesület alapitóját, gr. Brunswick M. Teréziát, ki felett Kacskovics Lajos, mint az egyesületnek első éveiben volt titkára, választmányi határozatból emlékbeszédet tartott , melyet ezennel közlünk : Emlékbeszéd gr. Brunswick M. J. felett.i. Csodálatos találkozása a történeteknek, midőn a közjó érdekében, habár külön utakon, de egy czélra törekedett szereplők ugyanazon felvonás végén fejezi be versenypályájukat. A múlt évtized pusztító viharainak legsötétebb fellegeiből egy villám csapott le, melynek kétágú lángnyila két magasan lobogott szövétneket oltott el, két növényt fosztott meg életétől, melyek egyike terebély ágairól messze nyujtá üdvös gyümölcseit és beárnyékolá gyenge sarjadékait, védve az elemek jégzáporától, másika szerény bokorként a maga nemében elmaradottak felett virágaiban az ész ész és szív szellemi szerveit egyesítő, hogy gyümölcseiből egykor minél számos!) kisded-intézet keletkezzék, megóvni elfajulástól a hon jövő korának csemetéit, és gerjeszteni bennük az isteni szikrát. Amaz gróf Széchenyi István, ez gr. Brunswick Teréz volt. Széchenyit megsiratta a haza, gyászolja maiglan a nemzet, dicsőítik halhatatlan művei, csodálja a polgárosodott külföld; emlékét és tanácsait kegyelettel szivében hordja, elveinek örökösét, politikai helytartóját bizalommal követi minden igaz hazafi ; gróf Brunswick Teréziát életnagyságban az utókor fogj kellően méltányolva felismerni, midőn a parányi csirából termékeny fa lesz. Most a tekintetes egyesületnek lett kötelességszerű feladata emlékét megünnepelni, és nekem jutott a szerencse, nekem, az ügy koszorutlan közcsatárának, felemlíteni életmozzanatait, melyek a kisdedóvást hazánkba ültették, dicsőíteni érdemeit, melyeket annak folytonos dajkálása körül szerzett- Vajha e feladat megoldásában oly sikert arathatnék, a mily szerencsésnek éreztem magamat, midőn a dicsőültnek honleányi törekvéseit megértve, a közös czél megközelítésében hangyamunkával , de is szinte tárgy szeretettel az elsők, de nálam sokkal erősbek között szintén vehettem némi csekély részt ezelőtt mintegy három évtizeddel. Korompai gróf Brunswick Mária Terézia született Pozsonyban 1775. évi julius 27-én. Atyja gróf Brunswick Antal, gróf Brunswick József országbíró és nógrádmegyei főispánnak, úgy szintén gr. Brunswick Ferencznek fivére, anyja született Seeberg bárónő volt. Kevésnek adatott annyi észtehetség, a menynyivel őt Isten természetileg megáldotta. Miként a magas aristocratia nősarjadékai, legtöbbnyire szülői házánál neveltetett. És ezen házi nevelésnek gondosnak kellett lennie, mert kedélye eredetiségét megtartotta, s korának első éveiben megbarátkozott a természettel. Ezt tanúsítja, mikép tizennégy éves korában legörömestebb mulatott a mártonvásári szép kertben atyja bátyjánál, a szabad ég alatt a homokban kagylókat és kövecseket gyűjtve. Különös vonzalommal viseltetett a növényország iránt, avatottja lévén a növénytannak is, melyet szenvedélylyel tanulmányozott. E vonzalom- nak tulajdoníthatni szelleme hervadatlan fiatalságát, ennek azon erélyességét, mely őt haláláig kitűnően jellemző. Hányszor mondá, hogy a ki életkorának 100 dik évét nem haladja túl, nem természetes halállal múlt ki. Élénk elméje korán megvető alapját azon ismeretlenségnek és sokoldalú miveltségének, melyet sirjáig sem szánt öregbíteni. Négy-öt nyelven társalgott és levelezett egy iránt. Páratlan könnyűséggel tanult. Nem egyszer beszélte el, miként tanult meg angolul Alig vettem — úgymond— egy két leczkét, szüleimmel falura kellett költöznöm. Elvittem magammal Vikar of Wakefieldet és egy szótárt. Egész nap olvastam. Az első lapon minden szót fel kelle keresnem a szótárban , a könyv végén már egyet sem. Tudtam angolul! — Kitűnő elmebeli tehetségeivel párosult fáradhatatlan szorgalma, melynél fogva éjfél után is folytatva tanulmányait, gyakran könyvek között és térképeken bókolva találta őt a virradat. Ügyesen festett, szépen dalolt, zongorán pedig Beethoven legkedvesb tanítványa volt. Még hetven éves korában is ifjú hévvel és művészileg játsza el mestere remekműveit, melyek közül nem egy volt neki ajánlva. Gyönyörűen szavalt. Szavának változatos, a szív minden húrján átrezgő hangja, nemes vonásainak a legmélyebb érzést visszasugárzó kifejezése elragadta a hallgatót. Szépség, genialitás és észtehetség által a fiatal grófhölgy egyik disze volt a hajdan oly fényes nádori udvar társaságainak. Van a női életkornak bizonyos időpontja, melynek bekövetkeztével a szív egy eszmény képért lángra gyűl. Boldog, kinek nincs oka e pillanatra busán visszaemlékezni, boldogabb, ki a szív választottában mindazon tulajdonokat feltalálta, melyek szellemi és erkölcsi miveltségével aránylagos igényeinek megfelelnek. Csalakoznék, ki gróf Brunswick Teréznek 18 éves korában mély ihlettséggel irt lapján ezen szavak értelmében: „Teréz Ideálja!“ más képet keresne, mint — — a nevelésügy eszményét, melylyel a magasztos lélek már akkor frigyesülve gyűrűt váltott. Hogy a szép grófhölgynek több kérője volt, kik magas miveltségétől és ragyogó erényeitől elbájoltan, életsorsukat vele megosztani ajánlkoztak, mondani sem kell. Hogy azonban ő a kitűnőbb leventék kezét sem fogadta el, igen természetes , mert ideáljával már korábban el lévén jegyezve, annak hosszú évsorra nyúlt élte fogytáig hű követője len. Ez évszázad elején özvegységre jutott édesanyjával hol Magyarországban, hol Bécsben lakott. Később nővérével, özvegy Deym Josephine grófnéval és ennek két kis fiával Olaszországban, azután Svájczban több ideig tartózkodott. Itt ismerkedett meg Sverdunban Pestalozzival, kinek társaságában hetekig időzött. A nevelésügy hegyvidéki apostola csakhamar felismerte gr. Brunswick Terézben a rokon szellemet. Mennyire becsülte őt, mennyit várt tőle e közös pályán, hozzá írt levelei tanúsítják. Később másik testvérének gyermekei nevelését és tanítását vállalta el. E közben elvonultan élt növendékeivel és szülőjükkel hosszabb ideig Morvában, s ott élvezte a falusi magány regényes óráit. Ismét Budán, édesanyja házánál látjuk őt, rokonok, barátok, serdülő leánykáktól környezve, kiket oktat, tanít, kik előtt megnyitja a szellemi élet földi menyországát. Ekkor keletkeztek Angliában a kisdedóvó intézetek. Az új eszme rögtön magára vonta gróf Brunswick Teréz figyelmét. Meghozatta Wilderspin e tárgyú eredeti munkáját. Tűzzel tanulmányozta azt, s mielőtt Német és Francziaországban ez ügyre nézve valami történt volna, Brunswick Teréz hazánkban már lángszavakkal hirdette az új tant. Emlékbeszéd szűk keretébe gróf Brunswick Teréz nevelésügyi gyönyörű elmélkedéseinek bármi rövid vázlata sem férne el. Számos kötetű naplói telvek ily elmélkedésekkel és tervekkel, melyek valóban érdemesek volnának, hogy avatottabb kézzel írandó életrajzában a dicső honleánynak, mint a kisdedóvás belső apostolának termékeny tettei örökittessenek, s azokból a nemzet szivében maradandó becses emlék támadjon. Lássuk közelebbről gróf Brunschek Terézt a cselekvés terén, hol a kisdedóvás eszméjének életbeléptetéséért és terjesztéséért küzdött. Tudjuk, hogy ily intézetek, noha más alakban, tán már a régi görögöknél és rómaiaknális léteztek. Pestalozzi rendszerének utánzásával sajátlag Britanniában keletkeztek. Ide Napoleon szárazföldi zárrendszere, az ismeretes continentale systhema, valamint általában sok új találmányt idézett elő, úgy a kisdedóvó intézeteket is szükségessé téve. A zárrendszer behozatalával Angliában nagyszámú kézműgyár bukott meg, munkásaik ezrenként jutottak ínségre, mely főleg gyárvárosokban a legnagyobb fokra emelkedett. Találkoztak emberbarátok, kik a szerencsétlenek elhagyott gyermekeiről gondoskodni kötelességüknek ismerték. Első volt Brougham Henrik parlamenti tag, ki Wilson Józseffel egyesülve, Westminsterben 1819. évben az első gyermekmenhelyet létesitő; második Wilderspin József vezénylete alatt sepitalfieblsben keletkezett. Az uj eszmének csakhamar támadtak ellenzői, kiknek baktéleeit Wilderspin e tárgyról 1823. évben irt jeles munkájában eloszlatá. Ez volt azon elmémü, mely a kisdedóvás eszméjét hazánkba hozta és gróf Brunswick Teréz szivébe ülteté. Mennyi akadálylyal kelle neki is ez uj tan hirdetésében küzdenie, azok tudhatják legjobban, kik az 1815. és 1825. közötti évtizedet hazánk akkori visszonyainak ismeretével élték át. Az 1822 ik évben megkisérlett, de nem sikerült politikai tervek több megyében királyi biztosi eljárást eredményeztek, melyek a kormány gyeplőit is rövidebbre vonták. Midőn tehát gróf Brunswick Teréz ily intézetnek hazánkbani létrehozatalát példázgatá, s midőn elmondá, mily üdvös hatást gyakorolna az a népnevelésre, azt nyeré válaszul, hogy a népnek engedelmességre, nem nevelésre van szüksége. A férfias szilárdságú nőkebelben a hatalomszó nem engedett helyet a csüggedésnek, sőt azon meggyőződését erősítette meg, hogy a nevelés azon egyetlen út, mely az emberiséget a boldogságra vezeti, melynek elhanyagolása minden szenvedélyek kútfeje. Wilderspin Spitalfields intézetét véletlenül vagy inkább tüzetesen meglátogatá egy magyar urhölgy is, s ez ünnepünk dicsőültje, gr. Brunswick Teréz vala. Rátok hivatkozom, a nevelésügy legszerényebb bajnokaira, e fényes gyülekezeten jelenlevő kisdedóvók , legyetek tanúim, midőn azt merem állítani, hogy alig van ember, nembeli különbség nélkül, ki első ízben látva ily intézetben az ártatlan kisdedeket imádkozni, dalolni, játszani, kíváncsian kérdezősködni, a kérdésekre szentén felelni, és a ki látta azon szeretetteljes ragaszkodást, melylyel tanítójuk iránt viseltetnek, mondom, alig van ember, ki ezeket először látva, örömkönyekre ne fakadott volna, elérzékenyülten az Isten országának e földi képe felett. Így jön elragadtatva gróf Brunswick Terézis, és elhatározá, hogy a keresztény felebaráti szeretet tengertuli kertjében talált ez uj szellemi növényt) honosítani igyekvendik imádott hazájában, melynek fővárosába visszaérkezve, apostoli ihlettséggel magasztald az uj eszmének Angliában tapasztat üdvös eredményeit, s feladatainak első sorába helyező, hogy Budán országos példányintézetet létesítsen. Ámde ha a felvilágosodott Britteknél a kényszerűség szülte nagy eszme újdaságánál fogva balítéletekkel való kénytelen kezdetben harczolni, mennyivel nagyobb akadályokra számíthatott a fáklyavivő honleány szegény hazánkban, hol épen évszázadunk harmadik tizedében mindent világosabban láttunk és észleltünk, mint annak szükségét, mi legnagyobb mértékben hiányzott, értem a népnevelést. Tanúsítja ezt a fent idézett hatalomszó, mely szerint a nép javára engedelmesség és nem nevelés kivántatott legfőbb kellékül.Sikerült mégis a gr. hölgynek magasabb körökbeni összeköttetéseinél fogva, jelesen gróf Brunswick Julia, báró Forrayné, később a fő herczegasszony főudvari mesternője, báró Mednyánszky Alajos magyar királyi alkincstárnok Schedius Lajos magyar királyi tanácsos és magyar királyi tudományegyetemi tanár s mások befolyásával és segélyével az elfogultságot elhárítani, és főherczeg József országunk nádorának s a fenséges föherczegasszonynak kegyelmével megnyerni az engedelmet egy ily intézetnek kisérletképein megnyitására, melyet természetesen a magas aristocratia és* clerus különösen urhölgyeink részvéte azonnal követett. Most már nem hiányzott egyéb, mint oly lelkes és ügyes oktató, milyen Wilderspin vala._ Gróf Brunswick Teréz gyakrabban utazva Németországon át Párisba, Londonba, megismerkedett Wagner würzburgi egyetemi tanárral Ennek panaszkodott, hogy nem kaphat a nagy eszme valósítására kiképzett tanítót. Wagner kedvencz tanítványát, Kern Mátét ajánlá ki a nemes grófnő meghívását oly szándékkal fogadá el, hogy félbeszakasztott bölcsészeti tanulmányait a pesti egyetemben folytatandja. nUZ u tka Intézet k.eh4t, vagyis angyalkert (ez volt akkor neve a kisdediskolának), 1828-ik évi E^Budán a Krisztina városban, Kemzetbe járó UtasiPí]f8en megnyittatott Az int 6 ? k.wd.edek ^áma kezdetben csekélyen bízta apitogrófnő buzgalma és szüntelen részvéte, az oktató tevékenysége, sőt m r J“5“ u,sy " Annyira felébresztette a sattle... pffi ' °67 “ rtWd id(i *'*“ «Steen beS A „P. Napló“ magán-távsürgönye. Bécs, máj. 20. Az alsóház mai ülésében befejeztetett a kereskedelmi szerződés feletti vita. Plener végül megcáfolta a szerződés ellen, melyért a 2z. összes minisztérium felel, felhordott ellenvetéseket, s annak elfogadását ajánlotta. Brest 1 zárszavai után a kisebbség javaslata névszerinti szavazással elvettetett 112 szavazattal 12 ellenében. Winterstein elhalasztási indítványa is elvettetett s a többség indítványa, hogy a kereskedelmi szerződést el kell fogadni, nagy többséggel keresztül vitetett. Nemied szinház. Május 21-ére van kitűzve: „A KIRÁLY HÁZASODIK.“ Eredeti vigjáték 3 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről május 20-ról. 5%-metalliques .... . 71.10. Nemzeti kölcsön .... . 76.15. Bankrészvény .... . 802... Hitelintézet .... . 183.40. Londoni váltók .... . 109.30. Ezüst ................... . 107.--.. Arany ........................ 18. ---- Angolorvál. Május 15-kén a felsőházban Lord Houghton az éjszak-amerikai déli államok hadviselői jogát hozó szőnyegre. „Épen négy éve múlt — mond a szónok — mióta a kormány titkos tanácsi rendelet által Amerika úgynevezett confederált államait hadviselő félnek elismerte, s most kérdem a nemes lordot, a külügyek államtitkárát, várjon az utolsó események után szándékozik-e a kormány az érintett elismerést visszahúzni? Ily lépés szükségkép látszik folyni ez inségteljes háború befejezéséből, de tisztán technikai szempontból az amerikai háborút még alig lehet befejezettnek tekinteni, mert a szövetségi főállamügyész mintegy három hét előtt akkér nyilatkozott, hogy tekintve a Lee és Grant közötti capitulatiót, a déli államokat még mindig hadviselő félnek kell tekinteni. Ha a háború kizárólag folyna, úgy Angia nehezen húzhatná vissza az érintett elismerést; de az én nézetem szerint Angliát ez ügy csak úgy érdekli mint tengeri hatalmat, s mi csak mint tengeri hatalom tehetünk valamit a dologban. Az én véleményem szerint a hadviselői jog Anglia általi engedélyezése szükséges következménye volt a déli kikötőkre vetett ostromzárnak, mert mikor valamely kormány azt óhajtja, hogy más nemzetek hajói ne közelítsék meg kikötőiddé egyszersmind nem akarja, hogy e tényből hadviselői jog fejlődjék ki, akkor az illető kormány nem rendel ostromzárt a kikötők ellen, hanem azokat egyszerűen bezárja. Nekem úgy tetszik, hogy noha az ostromzár nincs még forma szerint megszüntetve, az Egyesült Államok kormánya a kikötők bezárása által visszanyerte bennek főhatóságát.“ Russell gróf: Én e dologban két körülményt felette sajnálok. Sajnálom először a kifejezéseket, melyekben nemes barátom ez interpellátiót a ház asztalára tette , és másodszor sajnálom, hogy nemes barátom épen ily időt választott kérdésére. A kérdés iránt beadott jelentésben ez mondatik: van e szándéka a kormánynak az úgynevezett confederált államoknak „engedélyezett“ hadviselői jogot visszahúzni? Márpedig engedélyről teljességgel szó sem lehetett. Itt a kérdés egyszerűen egy tény elismerése körül forgott. Ahol hadállapot létezik, ott a kikötők ostromzára és a hadviselő jogok alkalmazásba vétele önkényt következnek. Ámde háború helyett egyszerű felkelés is létezhetik A felkelés lehet csekély, s mélyen az ország belsejében történhetik; de lehet oly roppant mérvű is, hogy tulajdonkép bábomhoz hasonlít E kérdést igen bajos lett volna elhatározni, de az Egyesült Államok kormánya azt maga döntötte el tényleg, midőn az Egyesült Államok elnöke 1861 krapr. 19 -én kelt proclamatiójában hét szövetségi állam összes kikötői ellen ostromzárt rendelt, s ez által az Egyesült Államokat a hadviselői jogok birtokába helyezte. Midőn az Egyesült Államok elnöke ezt téve, csak két út közt hagy a választást őfelsége kormányának : vagy el kelle ismernünk az ostromzárt, s ennélfogva a hadállapot létezését is; vagy nem ismertük volna el az ostromzárt, s ennélfogva az Egyesült Államok hadviselői jogát semmi természetesen borúra vezetett volna Anglia és az Egyes Álamok közt. Mi az első utat választottuk, de ez esetben teljességgel nem mondhattuk, hogy az a hatalom nem létezik, mely ellen az Egyes Államok háborút folytatának. Háborúhoz mindig két fél kívántatik meg. Mihelyt az Egyesül Államok elnöke által rendelt ostromzárt elismertük, nem mi engedélyeztünk hadviselői jogot valakinek, hanem az Egyesült Államok elnöke volt az, ki magát a hadviselői jogok birtokába helyezte, különben nem adhatott volna ki rendeletet arra, hogy a sík tengeren angol hajók megállíttassanak. Ámde az Egyesült Államok alkalmazásba vették e jogot, és soha hatalom nem védte erélyesebben az Egyesült Államoknál azt az elvet, hogy béke idején nem létezik motozási jog; az Egyesült Államok tehát hadviselői jogot vettek gyakorlatba, és ez a jog az, melyet ő felsége elismert. Ő felsége nem engedélyezett hadviselői jogot, hanem elismerte az Egyesült Államok elnöke által kimutatott állapototot, s ennek következtében proclamatiót adott ki, melyben ő felsége az amerikai háború. Most áttérek a második ellenvetésre, melyet nemes barátom interpellációja ellen tennem kell. Nemes barátom t. i. e kérdésre nagyon szerencsétlen időpontot választott, mert igen bajos megmondani, minő állapot létezik voltakép ez idő szerint az Egyesült Államokban. Nemes barátom világosan maga sem tudja, minő állapot létezik Amerikában. Amennyiben az utolsó hírekből értesülve vagyunk, a galvestoni kikötő (Texasban) még teljesen a confederáltak hatalmában van Ehhez még egy más kérdés is járul, az t. i., fogják e az Egyesült Államok a kereskedelmi hajók ellen a motozási jogot ezentúl is alkalmazásba venni, ama jogot, melyet soha egy állam sem gyakorolt nagyobb szigorral, vagy talán csak oly szigorral is, mint az Egyesült Államok ? Ama kérdésre nézve tehát, hogy mi tevők legyünk, s várjon az Egyesült Államok ezentúl is a hadviselői jogok tényleges birtokában maradjanak-e vagy nem, ő felsége nem adhatja megegyezését ahhoz, hogy alattvalóinak britt lobogó alatt vitorlázó hajói a tengeren kimotoztathassanak, s mi részünkről mégis ismerjük el, hogy nincsen már háború. Mi nem engedhetjük meg azt, hogy az Egyesült Államok hadviselői jogot gyakorolhassanak, egyszersmind pedig elismerjük azt is, hogy tökéletes béke létezik, hogy minden a régi szokott vágásban van az Egyesült Államokkal. Nemes barátom tudja, hogy egyik legrégibb internationális törvénykönyvünk ama munka, mely „De Jure Belli et Paris“ czímet visel. Ott a ju s de 11, és ott a jus pac i«. Ez két különböző dolog. Mi tudni óhajtottuk a dolog mostani állását, s e végett kérdést intéztünk az Egyesült Államok kormányához. — Kevéssel ezelőtt az Egyesült Államok kormánya azt kérte, hogy a szövetségi hadihajók megszorítás nélkül mehessenek be ő felsége kikötőibe. Mi azt válaszoltuk, hogy azon kikötést illetőleg, miszerint a hadihajók Nagy-Brittannia és a gyarmatok kikötőit 24 óra alatt hagyják el, a megszorítást nem szükség szigorúan fenntartani, de mielőtt bármi további intézkedés történnék a konfederált hadihajókra nézve, tudni óhajtjuk: szándékozik-e az Egyesült Államok kormánya tovább is fenntartani és alkalmazásba venni a hadviselői jogokat, avagy kész-e végkép lemondani ama jogról, miszerint britt kereskedelmi hajókat a sík tengeren megállítson, kimotozzon és lefoglaljon. Míg e kérdésre felelet nem érkezik, addig nem adhatok választ nemes barátom interpellátiojára. Előbb tudomást kell szereznünk arról, háborúban vannak-e az Egyesült Államok valamely hatalommal. — Ám tartsák meg az Egyesült Államok a hadviselői jogot, ha háború van , de ha nincs háború, és már .. te e hídviselői jog- béke , választ nyerek SASE , hatok jobb választ, mint melyet a »p» J S, adott .a Egyesült Álmoknak. i Egyült Államok kormánya t. i. megkérte a spanyo kormányt, hunná vissa. a cunfedarUniknak adott hadviselői jogot; mire a apanyo te válaszol, hogy e hadviselői jogok a tényelt állásából folynak. Europa utalmai mindnyájan megegyeztek abban, hogy míg a háború tar, mind a két fél hadviselői joga legyen elismerve, “mihelyt a háború megszűnik, a hadviselői jogok is önként el fognak enyészni, s hogy eltétve nem szükség több választ adni. Ezt felelem nemes barátomnak. Most egyebet nem válaszolhatok, de hozzá kell tennem, hogy őszintén örülök a háború megszűntének, amennyiben már megszűnt, és hiszem, hogy az Egyesült Államok nemsokára egészen helyreállítatják a békét, és sokáig élvezendik annak áldásait. Lord Houghton: Úgy kelle nemes barátom szavait értenem, hogy mihelyt az Egyesült Államok eljárása által a háború bevégzettnek nyilváníttatik, az úgynevezett confederált Államoknak engedélyezett hadviselői jogok Ő Felsége kormányának formaszerűl intézkedése nélkül is elenyésznek ? , JL . Ruge 11 gróf: Én csak annyit mondhatok, hogy mikor az eset majd elő áll, ő Felsége kormánya e tárgyra nézve a korona jogvédők véleményét fogja kikérni. Ugyancsak folyó hó 15-én hozá White úr is a tárgyat szőnyegre az alsóházban. Lord Palmerston válasza — rövidebb volt bár — lényegesen egyező volt a külügyek államtitkárának felsőházi nyilatkozatával. — Gladstone úr felhivatván, hogy a Mill úr választását intéző bizottmány tagjává legyen, azt válaszolá, hogy noha az ő nézete szerint Mill úr igényei a lehető legmagasbak, ő (Gladstone úr) mint tagja a kormánynak, nem csatlakozik semminemű bizottmányhoz, és nem vehet részt semmiben szavazatának egyszerű megadásán kívül. Olaszország. Az „Opin. Nat.“ a május 14 -én megnyitott Dante ünnepről következő tudósítást közöl: „Fi o r e n cz, máj. 14. „Egyikén voltam jelen ama nagyszerű jeleneteknek, minőket a világnak egy nagy szabad nemzet adhat. Nem a hirlaptudósító gyors tolla, hanem inkább a költő inspirált ékesszállása kivántatnék, mely rajzát adhatná a nagyigenie képe körül összecsoportosult egy egész nép örömének, — Dante hat század előttjósolta Olaszország egységét, s megérdemlé a padro di Paria dicsőséges czímet. „Egy barbár korszak vérengző czivakodásai közepett, akkor, midőn Olaszország mindazon bajok alatt nyögött, melyeket belviszály s a zsarnokok nagyravágyása okozhat, midőn az olasz testvérek önmaguk kovácsolák a közös szolgaság lánczait, s egymást fojtogaták . Dante az ő „Divina Comedia“ jában megalapitá a nyelv, a jog és a tudomány hármas egységét. A véráztatta barázdákba elveté a temnékeny magot, melynek hat század múlva csodaszerű aratássá kelle fejlődnie. „A monumentum, melyet Florence emelt Alhierinek azon Olaszország örömkiáltásai közt, melynek határait maga a költő jelölte meg, a legünnepélyesebb s a legfényesebb felelet, mit az újjászületett, újjáalakult, szabadsága és erejében diadalmas nemzet adhatott legyőzött elleneinek, kik őt csak nem rég is geographiai fogalomnak gúnyolták. „A mai ünnep mindenek előtt az olasz nép ünnepe volt, önkénytes és általános nyilatkozványa a nemzeti egységnek. Ez teszi annak lényeges jellemét, mi különösen is kiemelendő. Nem a kor