Pesti Napló, 1865. szeptember (16. évfolyam, 4611–4635. szám)
1865-09-01 / 4611. szám
„Az alkotmányos megyék visszaállítása“ czim alatt közlött czikk politikai tartalmú; hason tartalmú czikkek közlésére pedig az érintett lap beadott programmja szerint jogosítva nincsen, helybenhagyatott. Miről Ön ezennel értesittetik. — Pesten, 1865. aug. 18-kán , cs. kir. kormánytanácsos Worafka, m. k. Egyszersmind szükségesnek tartjuk kinyilatkoztatni, mikép tudatunk szerint a kérdéses czikk szorosan törvénykezési tárgyat, a törvénykezés kezelésére hivatott magistratusok restaurálását tárgyalván, s azt szorosan törvénykezési s jogi szempontokból fejtegetvén — az imént közlött, lapunk i. é. 62. számát lefoglalt határozatok ellen a m. kir. udv. kanczelláriához felfolyamodtunk, az eredményről olvasóinkat annak idejében értesitendők levén. Szerkesztőség. (t. g.) Gyufaáldozat. Hogy a gyufávali gondtalan bánás, különösebben pedig a gyermekek elöli gondos el nem tevés mily áldozatokat hozott már, és folyton hoz, következő szomorú eset is eléggé tanúsítja: tegnap (f. hó 29 én) reggel a József külvárosban egy 3 éves gyermek a kezébe került gyufával ágyában játszván, az meggyuladt, s mire a kint foglalkozását végző anya egyetlen gyermeke jajveszékelésére besietett, már a lángok között találta. Elég lélekjelenléttel az anya gyermekét kiragadva orvosi segélyt keresendő — azonnal a gyermekkórházba vitte; — azonban az egész testből anynyira le volt égve, hogy daczára a legszorgalmasabb orvosi ápolásnak is, 36 órai kínos szenvedés után ki kellett múlnia. Szolgáljon ez eset is figyelmeztetésül a szülők és gyermekápolóknak, megjegyezve egyszersmind, hogy ily esetekben a házi szerek közül legjobb rögtön olajjali bekenéseket, és hideg borogatásokat alkalmazni. Figyelmeztetjük a szülőket, kik gyermekeiket az angol és franczia nyelvben tökéletesen ki akarják képeztetni, lapunk hirdetései között James Egan nyelvmester hirdetésére. Egan az egyike a legkitűnőbb s becsültebb nyelvmestereinknek, megérdemli, hogy különös figyelemre méltattassék. A Biztos kútfőből értesülünk, hogy a lőcsei ág. hitv. ev. államgymnasiumban a tanítás jövő 1865/es tanévre septemberhó 4 k én kezdődik, s hogy az ottani 12 egyénből álló tanártestület még egy tanárral fog szaporittatni, kinek főszakmája a magyar nyelv és irodalom leend. A magyar képzőművészeti társulat főügynöki hivatala ezennel ismételve felkéri mindazon vidéki ügynököket és magánosokat, kik a társulati sorsjegyek elárusításában közreműködtek, hogy az átvett sorsjegyekért járó s magán felszólítás után is mindeddig be nem fizetett hátralékpénzeket az ügynökségnek haladéktalanul beküldeni szíveskedjenek. *) Pest, 1865 aug. 30. A társulat főügynöke, Telepy Károly. — A sárospataki főiskolát folyó hó 7-kén nagy veszteség érte, egyik érdemes tanárát Bakó Dánielben elvesztvén. A boldogult 28 évet töltött, mint tanár, s egy évig már azelőtt is működött az úgynevezett rhetorikában, mint pályavégzett theologus, született Gáván, Szabolcs m megyében 1809. július 24-kén. Szerénység, elvonultság, hivatalának lélekismeretes és pontos kezelése voltak fő jellemvonásai. Ügyfelei iránt mindenkoron szívességgel, előzékenységgel, érdeklettséggel viselteték, s mindannyitól szeretve és tisztelve hunyt el. Mint családapa folytonos éberséget és gondosságot tanusított. Az irodalmi téren latin - magyar szótára által lett ismeretes , melyet egy másik tiszttársával először 1845-ben, másodszor 1862-ben adott ki. Nyugodjanak békével porai. — Kis-rhédei gróf Rhédei Klára, maga, gyermekei, vejei, menye és unokái, u. m. b. Badák Mária, férje Bernát Albert, gyermekei: Anna, Mária, Berta, Béla; b. Radák Kata, férje Antos János, gyermekei: Klára, István, János, György, Ádám, Béla; néhai b. Radák Anna férje ifj. gr. Teleky Domokos, gyermekei: Anna, József, Póli; b. Radák Ádám, neje gr. Lázár Olga és minden rokonok nevében bánatos szívvel tudatja hogy szeretett férje, az illetők apja, ipja, nagyapja, m.-bényei báró Radák István 83 évre terjedett élete folyó hó 27-én, a legnyugvó nappal együtt leáldozott. „Késő vénségedben térsz a te koporsódba, mint a learatott búza vitetik az ő ideje korán.“ (Jób. 5. 26.) E szép ígéret valósult az üdvözültben, a ki, mint mivelt lelkű, nemes szivü, őszinte és egyenes emberbarát, zajtalanul munkált övéi boldogitására, a jótételben keresvén és találván élte örömét. A hosszú életnek hosszú volt alkonya, csendes estéje, s egy édes elszenderedés a vége. Harminczhárom éves boldog házasságát megáldotta az ég szerető és tisztelő gyermekekkel, s öregségét megkoronázta szép reményű unokák vidám seregével; mindezek sirva állják most körül ravatalát, s kegyelettel örzendik emlékét a gyöngéd férjnek, az önmegtagadó édes atyának és szeretetteljes jó nagyatyának. Hűlt tetemes folyó hó 29-én délután 4 órakor, piaczsoli házától, rövid ima után indíttatnak útnak Mikeszászára, a családi sírboltba leendő elhelyezés végett, ahol is a végső tisztelet September 1-jén d. e. 11 órakor fog megadatni. Nyugodjanak csendesen !!! Kolozsvárott, augustus 28-án, 1865. — Czartorysky László bg, a lengyel aristocrata párt vezére, a politikától egészen visszavonult és Sieniawán, gallicziai uradalmában szándékozik állandóan megtelepedni, mire kinyerte az ausztriai kormány engedelmét. A herczeget e lépésre, mely az emigratio bizonyos pártjára nézve következményteljes, nemcsak a lengyel ügy reménytelensége, hanem családi viszonyok is iuditák. Anyja és neje rövid idő alatt hirtelen egymás után haltak meg közelebb. A párisi Lambert-ház és ott levő bútorai eladását már elrendelte. — A veszprémmegyei gazdasági egyesület 1865-ik évi sept. hó 11 ik napján Veszprémben közgyűlést tart, melyre az egyesületi tagok tisztelettel meghivatnak. *) Gr. Festetics Pál egyesületi elnök, tisztelettel felkérjük a hazai lapokat a lszólitás átvételére. fentebbi Nemzeti színház. Sept. 1 re van kitűzve: „ A CSACSKA NŐK.“ Vígjáték 3 felv. — Távirati tudósítás a bécsi aug. 31-ről. börzéről 5°/0-metallique.......................... 68. 70. Nemzeti kölcsön........................ 73. 5. Bankrészvény........................ 776. 9. Hitelintézet............................... 174. 40. Londoni váltók........................ 109. 25. Ezüst.................................... 107. 25. Arany .................................... 5. 16. Francziaország. A gasteini egyezmény folyvást keresett elemzési tárgyát képezi a párisi lapoknak, melyek a legkeserűbb kifakadásokban sietnek elégtételt adni nemtetszésüknek. A „Siécle“, „Avenir National“, a „Journal des Debats“ és a „Presse“ különösen szerepelnek a polémia mérgességében. A félhivatalos „Constit.“ egyik czikkének tárgyául szintén azon polémiát választván, mely most a gasteini szerződés felett a németországi lapok közt foly, a következő kitétellel él: „A mi előttünk e hosszas polémiára nézve feltűnik, az ama mély hallgatás, melyet minden párt közlönyei tartanak a herczegségek valódi érdekei, ezek szükségei, kívánalmai s szenvedései iránt. Sem a porosz, sem az osztrák liberálisok, sem a National Verein tagjai, s általában senki sem akarja felfogni, hogy itt egy hódított lakosságról van szó, mely átadatik, s átvétetik ép úgy, mintha valamely megvásárolt ház, vagy eladott árucsomag volna.“ A „Pays“ szerencsét kíván a kormánynak, hogy a herczegségi kérdéstől állandóan tartózkodott, s mely most oly kimenetel felé közelít, mely a Francziaország által követett politikát igazolni fogja. Egyébiránt bármily tartózkodónak s részvétlennek mutatkozzék is a franczia kormány a német eseményekkel szemben, de azért nem titkolhatja, hogy a közelebbi fejlemények folytán a franczia önérzet sértve érzi magát, s hogy nem ez volt ama megoldás, melyet az annyiszor s nyomatékkal kiemelt franczia tartózkodásért hála fejében vártak. — Napóleon császárt aug. 28-kan várták Fontaineblauból a tuilleriákba, mely alkalommal az új spanyol követ Bermudez de Castro volt a szokásos szertartások mellett a császári udvarnál bemutatandó , valamint ezen alkalomra tartatott fenn a volt követnek Mon urnak is elbucsútása. — A „France“ szerint aug. 28-kan külön vonat volt Párisból Neufchatelbe indulandó, hogy az aug. 24-ki szerencsétlenség által sérülést szenvedetteket Párisba szállítsa. A császárné, ki udvarhölgyeitől pillanatra se akart elválni, szintén ezen vonattal fog visszautazni. A vonaton ágyak, s egyéb oly eszközök vannak berendezve, melyek segélyével a sebesültek állapotuk veszélyeztetése nélkül szállíthatók haza. Az inas, ki lábán szenvedett erős zúzást, az orvosi műtétet nem kerülheti el, ez rajta végrehajtatott. A császár elindulása előtt meglátogatta e cselédjét, s állapota iránt a legrokonszenvesebb érdeket bizonyítá. A „Moniteur“ néhány nap előtt szószerinti fordítását közlé a „Morn. Post“ egy csikkének, melyben Ausztria felszólíttatik, hogy Olaszországgal béküljön ki. A franczia költségen Londonban megjelenő „International“ most ugyanezen kérdésben hoz közleményt. E szerint Moldva- Oláhországban a helyzet olyan,melyet Európa saját békéjének kockáztatása nélkül tovább nem tűrhet, s minthogy ott köztársasági forma nem le*) A hazai t. lapszerkesztőségek kéretnek e hirdetmény felvételére. Bécsi börze augustus 29-én Vasutak közi délkeleti vaspályán. Iizes—Temesvár. kedése. Arad Czegléd Arad . Ind. 106. 15 p. déle. Csaba „ 12 „ 14 „ délb. Czegléd . Erk. 5 „ 33 „ déln. Püspöik-Ladány—Nagyvárad. P.-Ladány Ind. 1 ó. 58 p. délu. Nagyvárad Erk. 4 „ 38 „ délu. Nagyvárad—Püspök-Ladány Nagyvárad Ind. 10 ó. 6 p. déle. Erk. 12 „ 48 „ délb. A déli vaspályán. Buda—Fehérvár. Ind .6 ó. 35 p. regg. 5 ó.15 p. B 8 43 „ r. érk. 7 „ 20 „ Fehérvár—Buda. Sz.-Fehérvár Ind. 5 ó. 55 p. délu. 7 ó. 15 p. Buda . . Érk. 7 „ 58 „ este. 9.20, Fehérvár—Kanizsa. 7 ó.19 p Fehérvár N.-Kenizsa N.-Kanizsa Fehérvár Fehérvár Uj-Szőny . Bécs 7 . 10 Ind. 8 ó. 50 p. regg. Érk. délben és este. Kanizsa—Fehérvár Ind. 1 ó. 22 p. délu. 5 ó. 15 p. Érk. 5 „ 40 „ délu. Fehérvár—Bécs. Ind. ab 2 „25 Érk. 8 „ 17 „ este. Bécs — Fehérvár. Ind. 7 ó. 45 p. regg. . B 2 „ 10 „ délu. Érk. 5 „ 38 „ este. 10 ó.—p. regg. ~ “ délu. P.-Ladány Caőzhajózás. A Dunán. Lefelé: Bécsből Pestre: naponként 61, órakor reggel. Ezetrgemből Pestre: naponként a helyi gőzössel 57, órakor reggel, és a bécsi utazógőzössel 4 óra felé délután. Váczról Pestre : naponként a helyi gőzössel 71, órakor reggel és 1 óra délu a bécsi utazógőzössel 5 óra tájban délután. Piskről Mohácsra: naponként 6 órakor reggel Pestről Eszékre és Zimonyba : hétfőn, szerdán, szombaton 6 órakor reggel. Fölfelé: Pestről Bécsbe : naponként 6 órakor este. Pest elésez, Esztergomba: naponk. a helyi gőzössel 3'k óra délután, és a bécsi utazógőzössel 6 órak. este. Zlokacsról Pestre : naponként 8 órakor este. Zimonyból Pestre : hétfőn, szerdán, szombaton 2 órakor reggel. Örs váról Zimonyba, Pestre : pénteken reggel. A SzávÁn: Sziszekről Zimonyba: hétfőn és csütörtökön reggel. Zimonyból Sziszekre: vasárnap és csütörtökön reggel.____ Dunavízforlás. Pest aug. 30. T 6' 0 felett, a Pozsony aug. 29. 1' 11'0 felett. 100 100 100 100 100 100 100 Államadósság.mzeti kölcsön 100 frtos etalliques névi teljes „ ötödrész „ teljes „ teljes „ ötödrész Záloglevelek, bank 10 éves 5% kisors. ezüst. 50 oszt. é. 5% int. osztr. é. földhitelintézet »/»„ 10 év. jöv. jegy * /□ Bimen*«*1*«81 kötelezvények. agyarországi 100 frtos delyi ‘10 „ divat ” Sorsjegyek. herczeg 110 frtos 100 , 100 , 40 , 40 , 40 , 40 , 40 , 40 , 20 , 20 r 10 , Adott ár 72 80 Tartott ár 72 90 68 —1 68 10 59 — 59 50 143 75,144 — 141 25,141 75 82 75, 83 25 88 20, 88 30 93 101 94 — 104 — 1104 50 09 _' Q9-93 ~~ 103 Derli 88 60 68 — 80 — 94 — Elsőbbségi kötvények. Államvaspálya 900 frank .Lomb.-velenczei 105 frtos Dunagőzhajózási .... Osztrák Lloyd...................... Részvények. Bankrészvény Hitelintézet Alsó-auszt. esc.-bank Éjszaki vasút Állam „ 88 80 68 50 80 25 9671 25 72 68 10 68 72 25' 73 23 78 28 26 24 24 17 17 12 121 50 122 79 50 80 108 —,109 22 50 76 — 27 — 25 50 23 — 23 — 16 75 16 — 12Nyugati „ Tiszai Dunagőzhajózás Lloyd Pesti lánczhíd 200 frtos 500 frtos 1000 „ 500 frank 200 „ 200 „ 200 „ 500 frtos 500 „ 500 „ Váltók (devisek) 75 három hónapra. Augsburg 100 db német fr. 4 '/, ”/, Frankfurt ,0'95. *"5 00 Hamburg 100 bankmark 37,V. London 10 ft sterling 370 Páris 100 frank 4% Pénznemek: Császári arany Reczés Korona Napoleonsd’or 25 Orosz imponálok Porosz pénztári utalvány 50 Ezüst Adott I Tatárzott ár ITF 75.1l2 25 103 25 101 50 95 50 88 50 96 50 89 60 775 — 173 80 587 — 1676 178 40 206 — 131 — 147 — 478 — 221 — 370 — ,776 174 — 589 — 1678 178 50267 131 147 480 224 375 50 91 —, 91 91 — 91 20 80 90 81 109 25 109 80 43 301 43 35 5 16 5 16 5 17 5 17 8 73 8 74 8 95 8 98 607, 1 617, 107 25 107 60, ?C08 Érsekújvár Pest Czegléd . Szeged Temesvár Temesvár . Szeged Czegléd . Pest . Érsekújvár Bécs . Érk. 45 pregg. 8 ó— p. este. 20 „délu. 1 b 64 „ éjjel 19 „délu. 6 b 31 b regg. 54 „este. 9 b 14 b regg. 12 n éjjel. 2 „ 55 „ délu. 55 „regg.8 „ 27 „ este. Ind. 10 ó. 40 „ éjjel. 7 6.25 r 2 „ 26 „ regg. 12 „ 53 „ ri 6 „ 35 „ regg. 6 „ 21 „ n 9 „ 55 „ regg. 9 „ 30 „ - » i » 52 i) délu. 1 n 8 „ Erk. 6 „ 33 „ este. 6 „ - P regg. „ délb. „ este. este. éjjel. » regg-A tiszavidéki vaspályán. Czegléd—Debreczen—91 iskolcz Kassa. Czegléd Szolnok P.-Ladány Debreczen Tokaj • Miskolcz Kassa . Kassa- Kassa . Miskolcz Tokaj . Debreczen P.-Ladány Szolnok Czegléd Szolnok Csaba . Arad . Ind. 9 ó. 27 p. regg. 8 6. 24 p. este. „ 10 „ 27 „ regg. 9 „ 42 „ éjjel. n 1 „ 26 „ délu. 1 „ 20 „ éjjel. » 3 „ — „ délu. 3 „ 47 „ regg. » 5 „ 25 „ délu. 8 „ 5 „ regg. .» ,* » 24 B este. 11 „ 3, regg Érk. 9 „ 56 „ este. 2 „ 49 „ délu. Miskolcz—Debreczen — Czegléd Ind. 5 a. 21 p. regg. 116. — p. déle. » l n ^2 n regg. 3 „ 2 , délu. n ,5 * ' regg- 5 „ 35 „ délu. b 12 „ 12 „ délb. 10 „ 29 „ éjjel. n 1 n 45 n délu. 12 „ 56 n éjjel. B 4 B 44 „ délu. 4 „ 43 „ regg. Czegléd—4rád Ind. 9 ó. 47 p. regg. . 11 »2 „ regg. . b 2,56, délu. Érk. 5 „ — „ délu Buda . Sz.-Fehérvár Bécs Szőny . Fehérvár . este. este. regg déle este. regg. este. Gabonnáruk a pesti piaczon augustus 31-én. Alsó-ausztriai mérő szerint Súly font szerint Lrg- ! Icralant 1 maga,' ár o. é. Búza, bánsági . 85-86 2 8 2 11V b bánáti tiszta. 87—88 3 10 3 20 „ tiszavidéki u. 87-88 3 20 3 35 „ tiszavidéki uj 88-90 3 30 3 45 a bácskai . 83-86 _ — Rozs pesti termésű fehérvári B uj . uj Árpa, sörfőzésre „ etetésre ■ Zab ... • Kukoricza Repcze, fekete , bánáti. Bab . . . Köles , 86-87 84—86 88—89 76—80 79—81 70—72 68—70 45-50 3 10 3 20 3 35 3 45 1 75 1 90 1 95 25 2 10 2 35 1 20 1 30 1 15 1 23 77-83 1 65 1 95_ | _ 6 65 6 90 _ | _ il 87-88 4 20 4 20 80—82 1 45 1 70 I ehetséges, e szerint — a bécsi félhivatalos nézetek szerint, a dunai fejedelemségnek Ausztriához kell * csatoltatnia. Az „International“ osztva e felfogást, a kiegyenlítés ilyen eljárását czélszerűnek találja ; Anglia szintén bele fog nyugodni, midőn Oroszország és a Bosporus közt ily erős törlést lát emeltetni ; Francziaország pedig azért is örömmel veendi, mert így Olaszország vérontás nélkül jut czéljához. Az természetes, hogy e terv nem tetszik Szent-Pétervárott, s hogy Budberg báró utasítva van annak valósítása ellen mindent elkövetni. Németország: Az Aegidi által szerkesztett hamburgi „Staatsarchiv“ egy az 1863-ban Frankfurtban tartott fejedelmi gyűlés jegyzőkönyveihez csatolt függelékben közli a porosz király sajátkezűleg írt jegyzeteit azon értekezésről, melyet I. Vilmos a követségi alkotmány revisióját illetőleg még a nevezett fejedelmi gyűlés előtt osztrák császár ő felségével tartott. E sok tekintetben érdekes okmány szövege következő: „P. M. A császár őfelségének a német szövetség reformja tárgyában velem közlött előterjesztvényére itt írásban foglalom össze szóval tett megjegyzéseimet, fenntartván magamnak a velem közlött emlékirat ezenneli taglalását. „1. A mi a német szövetségi viszonyok javításának szükségét illeti, ennek előadásához teljesen hozzájárulok. „2. Azt a szándékot, miszerint e végett fejedelmi congressus hivassák össze Frankfurtba, még pedig már folyó hó 1o kára, mind a határidő rövidsége miatt, mind magában véve veszélyesnek tartom : a) mert az illető fejedelmek nem készülhetnek el e végtelen horderejű lépésre; mert b) ha ez a határidő továbbra halasztása által lehetővé tétetnék is, igen kényes dolog volna a fejedelmeket oly tárgy felett tanácskoztatni egymással, mely minden oldalról igen érett megfontolást igényel, holott ez egy ekkér alakult testületben, amint a tapasztalás gyakran bebizonyította, lehetetlennek látszik, mert hiányzik benne a munkaképesség. Én tehát egyátalában sokkal inkább óhajtanám, ha előbb a 17 szövetségi szavazat államainak miniszterei hivatnának össze ily előleges tanácskozás végett, kik kérdést hivatalszerüleg előkészíthetnék a mely munkának azután az összehívandó fejedelmek megadhatnák a szentesítést. „3. Tekintve sok szövetségi államban a kamrák szerkezetét, veszélyesnek látszik a már létező rendi gyűlésekből képviselőket hívni össze, mert az ekkér választott képviselők, kik otthon határozó szavazattal bírnak, a parlamentben pusztán tanácskozó szavazattal soha sem elégednének meg, már küldetésektől kezdve szükségkép más előjogokra is törekednének, úgyhogy már előre hiányzanék minden egyetértés. Ha ellenben valamennyi szövetségi államok számára egyenlő s teljesen conservativ választási szabályzat állíttatnék fel, akkor kilátás volna conservativ parlamenthez juthatni, mely a kormányok erősítését, nem pedig zsibbasztását tűzné ki feladatául, s melynek azután a pusztán tanácskozó szavazatnál terjedtebb jogokat is lehetne adni. „4. Az öt tagból álló végrehajtó directorium állása az osztrák és porosz tagokon kívüli három tag kinevezése miatt nagy nehézségekbe fogna ütközni, anélkül hogy az annyira szükséges öszhangzó közrehatást biztosítaná. A directorium szervezése lényegesen az arra ruházandó jogok kiterjedésétől fog függni; minél nagyobb volna a directorium hatalomtelje, annál nehezebben lenne a directoriumban nem érdekelt államok hozzájárulása elérhető. Végül az előrekészületlen és elhamarkodott fejedelmi congressus ellen még azt kell fontolóra venni, milyen benyomást tenne majd, ha anélkül, hogy valamit végzett volna, s talán még nagyobb egyenetlenségben menne szét, mint a minővel összegyűlt. Ily gyülekezet még nem létezett a bécsi congressus óta. Minő zajt fogna majd ez az apparátus szükségkép támasztani,minő reményeket kelteni ? Szükség tehát, hogy biztos eredményt is ígérjen, s épen ezért mellőzhetlen szükség van oly előkészületre, mely biztos sikert ígér. Minél magasbra vannak a várakozások valamely rendkívüli rendszabály által feszítve, annál könnyebben sikerülhet a forradalomnak az eredményt úgy mutatni fel, mint elégtelent, és az érdekelt, uralkodókat ezen eredménytelenségért felelősökké tenni. „Gastein, aug. 3. 1863.“ — Ilyen fogalmai vannak I. Vilmos porosz király ő felségének a német szövetség hibás szerkezetének javításáról, Németország alkotmányos és egységes szervezéséről. Ő felségének meghitt tanácsnoka Bismark úr sikeres módot gondolt ki a németek „beau deal“-jának valósítására. Pósa azt tanácsolja II. Fülöp spanyol királynak, adjon szabadságot birodalmainak, s azután hódítsa meg a világot; Bismark úr meg azt tanácsolja urának,pusztítsja ki előbb az alkotmányos szabadság utolsó csiráját is, s azután úgy hódítsa meg Németországot, s legfeljebb tűrjön el egy egész Németország junkereiből összeállított parlamentet, melylyel aztán könnyű lesz a német egységet valósítani, mire Schleswig- Holsteinban már megtörtént az első lépés. Távirati jelentések — Grácz, aug. 30. Tegnapelőtt lakomát rendezett a pettaui polgármester, a szíriai országos bizottmány jelenlevő tagjai tiszteletére, kik a föld- és szőlőmivelő iskola számára birtokvásárlására gyűlnek ide. Ez alkalommal Kaiserfeld a jelen pillanatban nem fontosság nélküli pohárköszöntést tartott, mondván : „A februáriusi alkotmány, az erre alapult trónbeszéd és törvények Lajthán innneni jogfolytonosságot képeznek, melyet a magyaroknak és úgy tiszteletben kell tartani, mint mi tiszteljük az ő (a magyarok) alkotmányos jogaikat. Veszélyes törekvés az, hogy a magyar királyt az osztrák császártól el akarják különözni (zu abstrachten). Az oetroválásnak a Lajkán innen ép oly kevés érvénye van, mint túl, és ezért a februári alkotmányt csak alkotmányos utón a reichsrathtal lehet módosítni. (N. Fr. Pr.) — Grácz, aug. 30. (Kaiserfeld beszéde a „Debatte“ sürgönye szerint) Kaiserfeld Magyarországról szólván, mondá : a népnek, mely oly nagy becsben tartja maga körében a jogfolytonosságot és lojalitást, kívánnia kell, hogy az a Lajthán innen is érvényben maradjon. A magyar nemzet, melytől a reichsrath a szándékolt acrogálásokat elfordította, mindent el fog követni, hogy a hasonlótól minket megmentsen, ha netalán arról komolyan gondolkoznának. Edcredi eddig semmit sem tett, ami a jog megvetésére mutatna. A febr. alkotmány csak a reichsrattal egyetértve módosítható. — Berlin, aug. 30. Az osztrák császárt és a bajor királyt vendégekül ide várják. Vilmos király jövő hét végén jön haza. — Hamburg, aug. 30. G abenz elutazása, mint Bécsből jelentik, elhalasztatott. Koppenhágából jelentik, hogy Keresztély király Észak Schleswig visszaadására vonatkozó sajátkezű iratot küldött Napóleon császárhoz. — Schleswig, aug. 30. Manteuffel Gottorp kastélyba költözött, ma fogadta a hivatalnokokat, kijelentvén, hogy új homagiális esküt kell letenniök. Zedlitz tovább is vezeti az igazgatást. — Hohenlohe herczeg is marad. — Köln, aug. 30. Biztos forrásból írják itteni lapok, hogy Haneberg apát késznek nyilatkozott a kölni érsekség elfogadására. — Berlin, aug. 30. A „Prov. Corr.“ a gasteini értekezletre vonatkozólag írja : Az egyezmény által nemcsak a vezérfonalat sikerült meglelni, mely a közös kormányzat roppant nehézségeiből kivezet, hanem a hőségi ügy végleges szabályozására Ausztriának és Poroszországnak, a bécsi szerződés alapján békés kiegyenlítések útját is megnyitotta. Minthogy az igazi utat megtalálták, remélhető, hogy a két hatalom a czél eléréséhez lényegesen közel jutott. — Páris, aug. 30. Dánia itt Éjszak-Schleswig ügyében a nemzetiségi kérdést megmozdította, Poroszország Éjszak Schleswig esetleges visszaadásáért a nyugat-indiai dán szigeteket nyerné kárpótlásul. A nyugati hatalmak és Oroszország ebbe beleegyeztek volna, Poroszország elfogadása is várható. — Az esti „Moniteur“ mondja : A gasteini szerződés különböző záradékait nem akarjuk fejtegetni, azonban lehetlen nem constatálnunk, hogy az egyezmény Németországon kedvezőtlenül fogadtatott. A hűségek unióját eddigelé maga Ausztria és Poroszország hirdeti legállandóbban. A gasteini szerződés az eszmék menetével ellenkező. Egyébiránt a hűségek állapotra rendezésében a hűségeket nem vették számba és tekintetbe Éjszaki Schleswig nemzetiségeit. Az való, hogy a két udvar a combinatiot csak ideiglenesnek jelenti. Souverainitási jogaikat egyelőre csak földiratilag oszták meg. Azért tehát jó lesz végig várni, ha végleges ítéletet akarunk hozni a hűségi ügyben folytatott politikásokról. A „Moniteur“ helyesli Azeglionak az olasz választásokra vonatkozó körjegyzéke eszméit. A bukaresti nyugtalanságokra vonatkozólag jelenti, hogy ezek az országban élénk forrongást okoztak, s sajnálatos rossz állapot jelei. Kusa ellen nem alaptalanok a panaszok. A bécsi lapok beavatkozásról szólnak. Nem helyesli a „Mónit.“ a beavatkozást, sem az egyes, sem az együttes beavatkozást, mely a kabinetek közt végtelen bonyolódásokat idézne elő. A dolgok ily állásában egyedül a lehetséges, hogy Kósával értessék meg azt, miszerint feddhetlen politikát kell követnie a megtámadások ellenében, és saját igazolására a rend visszaállítása szükséges. Azonban a jelen viszonyokban nem kell megtagadnak a kabineteknek azt, hogy őt erkölcsileg támogassák. — A „Patrie“ valószínűnek tartja a zarauzi találkozást, melynek azonban csak magán jelleme lesz. — Csütörtökön hivatalos diplomatiai elfogadás volt. Drouyn és a német közép államok követei élénken értekeznek. — Hire jár, hogy a miniszterek személyesen fogják képviselni ügyeiket a törvényhozó testületben és a senatusban. Blanqui, ki 1839 óta majdnem folytonosan börtönben van politikai vétség miatt, a „La Presserben szót emel legutóbbi négy éves fogságának 100 nappal jogtalanul meghosszabbítása ellen, mely a semmisítési ítélet halasztása által történt. — London, aug. 30. A Reuter iroda következőkben közli a német nagyhatalmasságok közt a bőségekre vonatkozólag kötött egyezmény állítólagos tartalmát: Először: Egyedül a bécsi béke képezi a herczegségek kérdése végleges rendezésének alapját. A nagyhatalmasságok képezik egyedüli ítélő székét az örökösödési jog kérdése eldöntésének. Másodszor : Poroszország átveszi a herczegségek katonai védelmezését és e czélra a hg-egek védelmi haderejét. Ezen szabályzatok elismerése alapfeltételét képezi a hűségek jövő uralkodója trónraléptének. — Basel, aug. 30. Tegnap este a Luzernből érkező vonat összeütközött egy Zoffngennel megállapodott tehervonattal, melynek több kocsiját feldöntés összezúzta; maga a vonat kevés kárt szenvedett; csupán a mozdonyvezető s egy baseli sebesült meg. — Páris, aug. 30. A „Patrie“ kijelenti: Francziaország becsülete nem engedi meg, hogy a gasteini egyezményt helyeselje. — A császár állítólag belreformokkal foglalkozik. A miniszterek illető szakaikat személyesen képviselték a kamarában. (?) Hírlik, hogy Abdel Kader kiváltványt szándékszik intézni az arabokhoz , melyben hódoló megadást tanácsol nekik. Esti posta, Pest, aug. 31. — Bécsből határozottan ellene mondanak annak a hirnek, mintha Mensdorff gróf leköszönni szándékoznék. Ami azt a hírt illeti, miszerint Victoria királyné azért hívta volna meg rokonát, Mensdorff grófot Koburgba, hogy az augustenburgi herczeg ügyében halhasson, valónak mondatik ugyan, hogy az angol királyné, ki az augustenburgi herczeget nagyon pártolja, sokat érintkezett e tárgyról Mendsdorff gróffal; de a gróf mint osztrák miniszter felséges rokonával szemközt szilárdul védte udvara politikáját. — A „Gen.Kor.“ ellent mond annak a hirnek, mintha Poroszországból oly közlések érkeztek volna, melyek által a gasteini egyezmény végrehajtása kérdés alá esett volna. „E hir“ — mond a „G. C.“ — „teljesen hamis.“ — Berlinből írják, hogy a schleswigi porosz polgári és katonai kormány székhelye Schleswig városa leend. Zedlitz báró a polgári közigazgatást, Manteuffel tábornok vezetése alatt fogja folytatni. Poroszországnak nem sikerült Slaichuber báró eltávolítását kieszközölni. — Londonból aug. 18-káról arról tudósítanak, hogy Ausztria és Poroszország közt a schleswgholsteini örökösödési kérdés végleges megoldását illetőleg következő elvek állapíttattak volna meg : 1) Ausztria és Poroszország a bécs békekötésben ismerik el egyetlen alapját a kérdés végleges megoldásának, s a két hatalom, mihelyt egyezség jövendött létre közöttük, az egyedüli bíróságot képezi, mely az örökösödési kérdés felett jogosan határozhat. 2) Bármikép is oldassék meg jövőre az örökösödési kérdés, Poroszország vállalja magára a herczegségek védelmét, s a herczegségek katonai ereje mindig Poroszország rendelkezése alatt lesznek. — Sir George Brown, a krími hadjáratból ismeretes derék angol tábornok, Lingwoodban (Elgin mellett) aug. 27-én hosszas betegség után meghalálozott. — Dr. Golense, natali püspök, Nagybrittannia egyik legkitűnőbb mathematicusa, kinek a Pentateuch magyarázata miatt az angol püspöki karral annyira meggyűlt volt a baja, visszatért megyéjébe, Port Natalba, déli Afrikában. — A Bernben megjelenő „Bund“ olaszországi levelekről tesz említést, melyek szerint a cselekvő párt újabb felkelési mozgalomhoz készülne. Annyit más oldalról is állítanak, hogy a tettpárt most nagyobb tevékenységet fejt ki. Az „Opinione“ egy Mazzini-féle titkos köriratot ismertet, melyben utasítások foglaltatnak egy , a munkások és tanulók által véghez viendő nagy demonstratióra. A zászlón a következő felirat diszlenék : Róma főváros, éljen Garibaldi. A „respublica és Mazzini“ kiáltások ezúttal mellőztetnek, de a franczia követséget : „le a szövetséggel, le a gőgösökkel, éljen a függetlenség“ szavakkal tisztelik meg. A „N. Zig“ szerint ezen nagy demonstratiónak aug. 29-én, az aspromontei csatanap évfordulóján kellett volna megtörténni. — Florenczben ismét egy vallási secta alakult. Ez egy neme az olasz egyháznak, mely a francziának felelne meg, minőt Chateabbé 1831-ben Párisban akart alapítani. A misét olaszul mondják, az úr vacsorája mindkét szin alatt kiszolgáltatik, a papi rendek kölcsönösen adatnak fel. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond