Pesti Napló, 1865. szeptember (16. évfolyam, 4611–4635. szám)

1865-09-27 / 4632. szám

5. a) „Naptól virít,“ férfikar, szövege : Tóth Kálmántól b) „Édes rózsám,“ férfikar, szövege: H'TxT „LH-tól, mindkettő zenéje Zimay Lászlótól 6. „Változatok magyar népdalok felett csupán balkézre,“ zongorán előadja Fáyl Frigyes ur. 7. „Bordal,“ férfikar, szövege : Balogh Zoltántól, zenéje Ábrányi Kornéltól. 8. „CsókHerdititól, magándal zongora kísérettel, énekli Balázs Bognár Vilma assz. 9. a) „Sikolt rikolt,“ b) Még azt mondja a forma,“ c) „Kimentem én a szőlőbe,“ népdalok, férfikarra alkalmazta Zimay László. — Balázs-Bognár Vilma assz., Fáyl Frigyes, Haris Mihály urak a dalárda iránti szívességből működnek közre. — Kezdete esti 8 órakor. — Az előadás után táncz. — Az előadás a lövölde termeiben tartatik. — Lamartine ismert műve, a Grondiak történetéből, melyet Jánosi Ferencz oly szépen fordított magyarra, a VII. és IX. kötet is megjelent és beküldetett szerkesztőségünkhöz. — Az orvosok és természetvizsgálók Rimaszombatban tartandó jövő évi nagygyűlése alkalmára, mint értesülünk, gömörmegyei nagybirtokos, s a természettudományok és művészetek maecenása, Koburg by az elnökséget elvállalta. Arról is értesülünk, hogy az említett közhasznú testület elhatárzó, anyagi alapjának egy részét a történelmibb fontosságú várak conserválására fordítani, s a sort Vajda-Hunyaddal kezdeni meg. A társulat ott, ha a legfelsőbb engedély erre megadatnék, egy erdészeti iskolát szándékozik elhelyezni, mi Erdélyre nézve, hol ily iskola még nem létezik, nagy nyereség leendene. — Nemzeti színházi műsorozat, oct. hó 1-ig: 28. Csat. „Dinorah.“ 29.Pént. „III. Richard.“ 30. Szomb. „Zsidóné.“ Uj szereposztással először. Octóber 1. Vasára. „Lerencz.“ Jövő heti előkészületekre kijelöltetnek: 2. Hétf.„Menekültek.“ 3. edd „Éjszak csillaga.“ 4. Szerd. „Vicomte Letoriéres.“ 5. Csüt. „Borgia Lucretia.“ Knahl Adél asszony s Willem Vilmos ur vendégek. 6. Pénz. „Mátyás fia.“ 7. Szomb. „Zsidóné.“ — Miután a Duna térképezése már annyira haladt, hogy csak a Petrrváradon aluli Dunarész igényel még műszaki előleges felvételeket, a m. kir. országos építészeti igazgatóság, leérkezett felsőbb rendelet folytán, utasíttatni fog, hogy a szükséges felvételeket és kiigazításokat az államminisztériumnak egy erre vonatkozó átiratához képest, egyetértőleg a már ez ügyben kellőleg utasított katonai végvidéki épitészeti közegekkel — mielőbb eszközölje. — A „Hogy“ Írja: Vay Miklós b. a debreczeni emlékkert-társulatnak 100 ft aláirásával alapitó tagjává lett. — Ugyan e lap irja : Emlékkert-társulatunk a Csokonai szobor alaptőkéjét 2000 fttal gyarapitá, mely a f. hó 13-kán tartott ülésének határozata folytán, a társulat alaptőkéjéből kivétetvén, a szobor alaptőkéjéül bekebeleztetni, s kamatoztatás végett a takarékpénztárba tétetni rendeltetett. E szobor alaptőkéje már körülbelöl 4 ezer ftnyi összegre szaporodott fel. — Hugó Victor jelenleg Baden-Badenben időzik s csak 25 év megy Brüsselbe, hogy „Chansons des rues et des bois“ czimmel megjelenő költeményei nyomatását ellenőrizze s két kötetes regényét „Les drames de la mer“ befejezze. — Elekes Andrásné, született Kovács Anna maga, és gyermekei: Anna, Kis Károly hites ügyvéd, Apollonia, Mészáros József Debreczenben lakó köz- és váltó ügyvéd nejeik; továbbá: Antal, Albert és István gyermekei; — ugyszinte: Kis Károly és Margit, Mészáros Kálmán, Erzsébet, Mária, Anna és Margit unokái nevében mélyen megszomorodott szívvel jelenti, a felejthetően jó férj--, atya- és illetőleg nagyatyának : Elekes András urnak , a helv. hitv. békési egyház hűt lelkipásztora, a békés bánáti egyházmegye egykori tanácsbirája, főjegyzője, jelenben nyugalomban élt segéd esperesének , hosszas gyengélkedés után, folyó évi September 13-án történt agyszélhüdés folytán September 23 án, délután 3—4 óra közt, télte 71-ik, lelkipásztorkodása 41-ik, boldog házassága 40 ik évében bekövetkezett gyászos kimultát. A boldogultnak hideg tetemei folyó évi September 2- án, délelőtt és 10 órakor, a reform, templomban tartandó gyászszertartás után fognak a közös sírkertbe, a boldog feltámadás reménye alatt, a nyugalomra tétetni. A trencséni takarékpénztárt szervező bizottmány befejezvén az előmunkálatokat, a további teendők, különösen: a) az alapszabályterv megvitatása, megállapítása s a nagyméltóságú magyar királyi helytartótanácshoz megerősítés végetti felterjesztése, b) a takarékpénztári hivatalnokok megválasztása s c) az intézet szak- és gépművelete körüli rendelkezések megtétele végett, f. évi október 16 dik napján Trencsénben a városház nagy teremében tartandó alakulási nagygyűlésre a t. ez. részvényes urakat ezennel tisztelettel meghívja. Trencsén, sept. 21. 1865. Burián Imre, bizottmányi jegyző. — Zentán folyó hó 20-kán estve 1/27 órakor Vuits testvérek fűszerkereskedésében és illetőleg a közvetlen mellette levő raktárban tűz ütött ki petróleum explosió által. A kereskedők t. i. két inast küldtek gyertyával a raktárba petróleumért, kik vigyázatlanságból a gyertyát közel tartván hozzá, ez meggyulladt és csakhamar az egész raktárt is lángba borította, az egyik inas a vészhelyről kiszökvén, a másik a lángok martaléka jön. A tűz a raktárból tovább nem harapódzott, mert a nép fáradhatatlan buzgalma a lángokat csakhamar elnyomta. A nép alig pihente ki az esti nagy rémületeket, hát reggeli négy óra tájban a harangok vészkongása ismét álmaiból felriasztotta, ismét tűz van, mely azonban a tegnap estekhez csekély volt, mert csak egy kazal szalma égett le egy udvarban, ez valószínűleg gonosztevő által gyujtatott meg, kit a hatóság szigorúan nyomoz. —• A tüzesetek Zentán ez idén rendkivülileg sokak, két hó óta már 15-ször volt tűz a városban, holott más években alig volt 2-szer, 3 szor, többnyire gyújtogatás által. — Mint az „Uj Korszak“ írja, dr. Bakody Tivadar, ismert derék orvosunk, ki legújabban a torna-, valamint a haszonszenvi egylet alakítása körül oly kitűnő érdemeket szerzett magának, a Csehországi orvosok társulatának tagjává választatott. A választási oklevelén az európai hírű physiolog, Purkyne tanár van aláirva. — XV. Károly svéd király kisebb költeményei közelebbről megjelentek. Egyik bécsi lap fordításokat közöl belőle Lütgendorff—Leinburg báró fordítása szerint. Az első költemény Svédországhoz szól, emelkedettség s bensőség vonul át rajta. — Nagy Enyedről írják, hogy az ott megnyílt kisdedóvóca már is szép pártolásnak örvend, 95 növendéke van. A városban ezenkívül van két leányiskola. A főiskola pedig, a híres enyedi kolégium új virágzásnak indult, ezernél már többre szaporodott a tanulók folyton növekvő száma. A főiskolában a már meglevő mindennemű tankelléken kívül még ez ősz folytán megnyílik a testgyakorló intézet is, s igy minden oda mutat, hogy régi fényét és tekintélyét ismét nagy léptekkel haladva vivja vissza e jótékony intézet, mely valódi második anyja az iskolai növendéknek. — Somogyból írják nekünk, hogy a Roboz István által szerkesztett, s a múlt év folytán is 4000 példányban elkelt „Kaposvári naptár“ és „Somogyi képes naptár“ pár nap múlva megjelenik ; ajánljuk Somogy s a szomszéd megyék pártolása s figyelmébe. A „Schuck és társa“ pesti kereskedőház a nemzeti múzeumnak egy igen szép tizedes mérleget ajándékozott. A múzeum igazgatója levélben mondott köszönetet a szép adományért. — Székesfejérvárt october 1-ére a megyeház termében érdekes műsorozatú műkedvelői hangversenyt rendeznek a Vörösmarty szoboregylet pénztára javára. — A kalocsai takarékpénztár részvénytársulat ideigl. igazgató-választmánya abbeli kérelmének, miszerint az ezen intézet által leszámítolandó váltóknál azon kellék, hogy a váltóaláírók egyike bejegyzett kereskedő legyen, ne igényeltessék, a magy. U K. üdv. kanczellária leérkezett határozata szerint hely nem adathatott. — A Magyar-Óvárott tervezett takarékpénztári részvénytársulat alakítása felsőbb helyen megengedtetvén, a megerősített alapszabályok is leérkeztek. — Esztergomból írják az „I. T.“-nak, hogy ott f. évi october 8-án fogja Scitovszky János herczeg bibornok-primás az uj nagyszerű papnöveldét ünnepélyesen megnyitni s a nyilvánosságnak átadni. A kitűnő ünnep fényét emelni fogják a bécsi pápai követ Facine 11 Marián és számos magas rangú vendég, kiket e napra Esztergomba várnak. Hallomás szerint ugyancsak ezen tanévben fog az esztergomi ősrégi, sz. István királyról nevezett papnövelde háromszázados jubilaeuma (alapittatott Oláh prímás által 1566-ban) fényesen megtartatni. Ugyancsak Esztergomban oct. 15-én a bib. herczeg primás által alapított Sz. Vincze apáczák fognak a volt seminariumba, mely igy leánynevelő apáczakolostorrá alakittatott át, ünnepélyesen bevezettetni. — A pest-budai hangászegyleti zenede közhasznú fennállásának negyed százados évnapját f. é. augusztus hóban nagy zene előadásokkal ünnepelvén, hazafius örömmel tapasztalta, miszerint az ünnepélynek fényes létesüléséhez a zenede rokon érzelmű pártolói élénk részvétet tanúsítva, tettekben nyilvánult jótéteményeikkel az intézet javára buzdítólag működni szíveskedtek; igy Heckenast Gusztáv ur 1500, Poldini Ede ur 1500 jegyet; Károlyi Sándor ur Liszt Szent Erzsébet oratóriumának magyar szövegét 1500, német szövegét szinte 1500 példányban, Khór és Wein nyomda tulajdonos urak az ünnepélyhez szükséges több ezerre menő programmal, és hirdetéseket minden díj nélkül kinyomatni, Dietre vésnök úr 3200 szólampéldányt a Hymnusból, és a városligetben előadott dalok partitúráját több példányban szinte ingyen vésetni szíveskedett; továbbá a zenedei zászlóhoz Kis és Alter, — Kuzmik és Monaszterly, Fries és Zeppezauer kereskedő urak a nemzeti szinü selyem szövetet, — Mank Móricz ur és társa kereskedő urak az ezüst csipkét s nemzeti szinü szalagot, Ildényi Károly ur a rudat és az aranyozott Lyrát adni, Molnár István ur pedig lobogón a varrásmunkát a legnagyobb készséggel elvégezni és Weber kertész ur a városligetben tartott dalárda előadásnál a nagy kört belül virágokkal feldíszíteni minden dij nélkül szíveskedtek . A midőn tehát az ajándékozó és jótevő uraknak az ünnepély rendező nagy bizottmány hálás köszönetét nyilvánitja, a zenedét mint jótékony intézetet további pártfogásukba ajánlani bátorkodik. A negyedszázados ünnepély rendező nagy bizottmány meghagyásából. Kurcz János ügyvéd, mint zenedei jegyző. — Pompejiban ismét egy érdekes pontot ástak ki százados sírjából. Egy nagy, díszes, egy emeletes épület ez, valamelyik igen gazdag patrícius háza. Az épület jó karban került ki a hamu közül, falai épek, csak tetőzete van beomolva. Faragványok ékítik a falakat; különösen szép a kapuzat, mely felett egy nagy dombormű tánczoló alakokat tüntet elő; a bejárat két oldalán két egyptomi mintára faragott sphynx ült; egyik egészen ép maradt, a másiknak mindkét előre nyújtott lába letört, s ezenkívül több csonkítást szenvedett. Az emeletbe vivő lépcsőzet márvány, s a fordulatoknál több domborművel ékített vázát találtak, melyekben egykor virágok pompáztak. A szobák és termek még nincsenek kitakarítva, eddigelé három kisebb és egy nagy szobát ástak ki, érdekes edényekkel, bútorzattal, s négy csontvázzal. Az udvaron egy ló csontjaira akadtak, melynek a rozsdás zabla még állcsontjai közt volt; a kengyel, néhány csat, melyek ott hevertek, sejtetik, hogy fel volt kantározva; talán épen menekülni akart rajta valaki a borzasztó katastrófa elől. — A kolozsvári második napi lóversenyen sept. 22-kén ismét igen szép számú nézőközönség volt jelen. Az idő ez alkalommal is nem épen a legkedvezőbb vala, ború és derű váltakozott; közbe még egy kis hideg eső is esett, s tán ez való oka, hogy némely helyek üresen maradtak a páholyok és zártszékek sorain. Annál nagyobb számú lóközönség jelent meg azonban az olcsóbb nézőhelyeken. Az eredmény következő : I. Ivadékverseny, 1865-re indítványozta Zeyk József. Jóllehet kilencz ivadék vala nevezve, gr. Bethlen Sándor szép Gney- Pyrrhus ivadéka egyszerű körüljárattal minden küzdelem nélkül jön nyertes. II. Első osztályú császárdij 500 arany. Öt ló indult: gróf Bethlen Sándor „Harizs“-a, mely első napon a második oszt. császárdijt oly szépen nyerte; Semsey Lajos „Hortobágy“-a; Blaskovich Ernő „Lucknow“-ja és „Waternymph“-je, s gr. Rozwadowszky „Revolverbe, mely már két császárdijt nyert más gyepeken, s melytől leginkább látszottak tartani, noha — a mint a következés megmutatta — kevés okkal. Első nyertes lett „Waternymph“, másodiknak igen szépen érkezett be „Hortobágy,“ harmadiknak pedig egészen kimerülten a félelmes „Revolver.“ Azonban ez utóbbi jockey-je tiltakozást jelentett be, állítván, hogy „Hortobágy“ lovasa háromszövek hosszában a pályakörön belől vágott elő, amit a vitabíróság megvizsgálván, a megtalált nyomok s egyik jockey vallomása folytán „Hortobágy“ jogvesztettnek, „Revolver“ pedig másodiknak nyilváníttatott. HI. Erdélyi dij 1000 forint. Miután Ráró visszavonatott, Wesselényi József szép reményű „Robroy“-ja pedig még a nevezési zárnap előtt idomitás közben nyakát szegve kimúlt, csak két ló indult, gróf Bethlen Károly „Reménybe és báró Józsika Lajos „Brutula-a. Nyertes lön előbbi. IV. Hölgyek dija, tiszteletdij egy igen becses régiség, billikom. Nyertes lön gróf Beth- Ien Sándor „Cotillion“-ja (lovagolta gr. Bethlen Andor), gr. Bethlen Károly „Futár“-ja (1. gr. Bethlen Béla) és Tisza László „Bojtárja (1. ifj. gr. Bethlen János) ellenében. (K. K.) Nemzeti színház. Sept. 28-ra van kitűzve : „DINORAH.“ vagy a ploermelibúcsú. Víg opera 3 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről sept. 27-ről. 5%metalliques......................... 67. 9. Nemzeti kölcsön......................... 70. 95 Bankrészvény......................... 778. 9. Hitelintézet................................ .173. 50. Londoni váltók ..... 108. 40. Ezüst...................................... 107. 50. Arany.......................... . . 5. 12.7* A „P. Napló“ magán-távsürgönyei. Bécs, sept. 27. A „Gen. Corr.” esti lapja a leghatározottabban meghazudtolja a Benedek visszalépéséről elterjesztett híreket, valamint azt is, hogy a Holsteinban állomásozó csapatok száma leszállítatik. A „Wand.“ esti lapja írja, hogy a San Sebastiani és biarritzi találkozáskor egy a római kérdésre vonatkozó, a septemberi conventiót pótlólag kiegészítő és tökélyesítő octrog alapvonásai állapíttattak meg. Franczia-, Spanyol-, Olaszország és Portugall között kötendő egyezség forogna fen, melyhez képest ezentúl a pápa védelmének kötelessége kizárólag a négy román-katholicus hatalmat fogná illetni. London, sept. 27. A mai „Morning Post“ határozottan állítja, hogy a franczia őrség lassankinti kivonulása Rómából már legközelebb megkezdődik. Franczia- és Olaszország hűségesen meg fogják tartani a sept. egyezséget s a rómaiak csendesen fogják magukat viselni. Angolomég. — Rogeard kiutasittatása Belgiumból a dolog természeténél fogva nem találkozhatott helyesléssel az angol sajtóban. Az angolok legkisebbet sem ügyelnek a „hatalmasok komor tekintetére“, mikor jogaik gyakorlatáról van szó; véleményeiket komoly, tréfás, gúnyos vagy bármi más modorban mondják ki, szóval, írásban, rajzokban, képekben s mindazon módokon, melyeket a leleményes emberi ész a gondolat, az eszme kifejezésére feltalált, s épen e napokban többen a vezérlapok közül oly nem igen hízelgő modorban emlékeztették az elvonultságot és elhunyt férje gyászolását kelletén túl meghosszabbító királynét fejedelmi kötelességeire, mely némely szárazföldi országokban a közhatalom minden műszereit élénk mozgásba hozta, s hihetőleg minden polgári és katonai fogházat megnépesített volna. Pedig Anglia a szó legszigorúbb és legconservatívabb értelmében monarchia, s a monarchia iránti tisztelet oly lényeges eleme az angol politikai jellemnek, mely nélkül az angol alkotmányt megérteni is alig lehet. De vélemény dolgában az angol nem tűr korlátot. A múlt században a három György alatt még történtek kísérletek a véleményszabadság megszorítására, de a mai Angliában Junius bízvást saját neve alatt bocsáthatná közre leveleit, s az egész országban nem akadna Grafton herczeg, kinek a közvélemény mindenható hatalmával szemközt eszébe jutna a szerzőt törvényes üldözés alá vinni. Payne Tamás ma nem volna már kénytelen éjnek idején megszökni Angliából, még akkor sem, ha metaphysikai eszméivel propagandát volna képes csinálni Staffordshireban, vagy Lancashireban. Urquhart ar évtizedeken át üldözte s mocskolta lord Palmerstont. A „Portfolio“ oly vádak és invectivák raktára volt a nemes lord ellen, melyek még Junius leveleit is meghaladták epésségekkel; s ki hallotta, hogy Urguhart urat ezért a nemes lord valaha törvényesen üldözte volna ? — Mig Urguhart ur neve tökéletes feledésbe nem ment , az egész angol világ epés különösnek tartotta őt, holott ha a nemes lord elég szűkkeblű ellenfelét üldözés alá venni, százat mernénk tenni egyre, hogy Urquhart úr az ily hatalombitorlást nem tűrő közvélemény vállain, nagyhírű emberré lesz való. A világ ma már tovább haladott. Mióta az alsóházban a Cobdenek és Brightok hallatták szavaikat, s nemcsak hallatták szavaikat, de sikereket is arattak a világ legdölyfösebb és legcsökönyösebb aristocratiája felett, s mióta Reynold úr után útfélen terjeszti a nagyon is forradalmi szagu democratiai eszméket, melyeknél merészebbeket még Payne Tamás sem gondolt ki, s mióta még az angol trón sem áll oly magasan, hogy a közvélemény műszerei szigorúan ne mernék azt a nemzet iránti kötelességeire figyelmeztetni, azóta alig várható, hogy oly esemény, mint amilyen épen most adta magát elő Belgiumban, az angol sajtó elnézésével találkozzék. A „Daily News“ gyarló és szenvedélyes elméműnek tartja Rogeard legújabb röpiratkáját, s azt a jó tanácsot adja a szerzőnek, maradjon távol Németországtól, hol nem igen biztos menedéket fogna találni. A belga kormányról a szabadelvű angol lap nem akar szigorúan ítélni, de mégis azt hiszi, hogy a szerzőt, ha ugyan sajtóvétséget követett el, a rendes törvényszékek elébe lehetett volna állítani. „A világ — mond a „Daily News“ — Rogeard számkivetéséből azt fogja következtetni, hogy a szabadelvű belga kormány bizonyos pontokra nézve egyszerűen a korlátlan hatalmú franczia császár tetszésének engedelmeskedik. Nem fér a fejünkbe, hogy ily meggyőződés meggyökerezése Európában valóban érdekében állana e kis országnak. A kicsiny államok független léte Európa mai helyzetében csak két támasztól függ : a nagy államok érdekétől, és a nagy államok rokonszenvétől. Nem ildomos dolog e két kezesség közül csak az egyikben bízni. — Elég gyakran láttuk már, hogy egy hatalmas jó barát pusztán erkölcsi rokonszenve legkevesebbet sem ér egy hatalmas ellenség anyagi megtámadása ellen, és napjainkban egy állam sem indít háborút oly kérdés miatt, melynek megoldásában egy vagy más módon saját érdekei ne forognának szóban. De a háború bizonyos hátrányai oly világosak, miszerint épen oly kevéssé tanácsos abban bízni, hogy egy nemzet csupán egy még távollevő veszély elhárítása végett fegyverhez fog nyúlni. Kétség kívül Európának úgy mint Angliának egyenlően érdekében áll, hogy Francziaország területi uralma ne terjeszkedjék Belgium rovására, és hogy Antwerp ne váljék franczia hadi kikötővé. De minden esetre elhamarkodás volna azt jövendölni, hogy Anglia majd kénytelen lesz ily esemény megelőzése végett fegyverhez nyúlni, hanem ha az anyagi indokhoz még egy erkölcsi is járul, t. i. a rokonszenv egy szabad s függetlenségét teljes joggal féltő nép iránt.“ A „Star“ több elnézéssel ítél a kis, tehetetlen Belgiumról, mint a „Daily News“, de annál nagyobb szigorral ostorozza a „nagy Napoleon császár“ igen kisszerű sajtóiszonyát, mert Rogeard kiutasíttatása voltakép a császár műve. Nem Belgium az, melynek e hitvány (shabby) menekült üldözés miatt leginkább pirulnia kell. A második császárság, daczára katonai fényének, s daczára anyagi haladásának, a világ megvetésének tárgya lett ama nevetséges gyűlölet által, melylyel irodalmi ellenségei iránt viseltetik. Ami magát Rogeardot illeti, legújabb elmeművét távolról sem lehet hasonlítani „Propos de Labienus“ czímű munkájához. Annyival kisszerűbb alakban tűnik fel a nagy uralkodó, ki rudakkal és karókkal, vagy diplomatiai jegyzetekkel futkos a szerző után, egyik országból a másikba kergeti őt, s még idegen földön is be akarja tömni száját. A fentek elleni kereset megkezdése folyó hó 23-kára van határozva ; meglehet azonban, hogy a halomra gyűlt anyag szükséges átnézése még néhány napi elhalasztást fog igényelni. — Amadéé herczeg kíséretével együtt f. hó 23-kán Dublinba érkezett. F r a n « i ! « o r 111 i. Nemrég a „Temps“ azon örvendeztető hírrel lepte meg olvasóit, hogy a császári kormány nem akarva hátramaradni az európai államok közt, melyek a parlamentarizmusnak több kevesebb engedményt adni sietnek, szintén elhatározta volna, hogy felhasználva október 14 -ét, mint a dicsőséges jénai nagy ütközet évfordulóti napját, Francziaországnak mindazon törvényes szabadságokat, melyeknek birtokában volt, de melyektől a későbbi események folytán megfosztatott, a nevezett napon visszaadandjó. A hivatalos lap e híresztelést részakaratból eredetinek bélyegezve kijelenti, hogy a kormánynak ily alkotmányellenes engedmény esze ágában sem volt; a „France“ pedig a hivatlan prókátor szerepét vállalva magára, siet a hivatalos tájékozást ismert bőbeszédűségével támogatni, elmondva, miként arra nézve, hogy „a népszabadság tovább fejlesztessék, s az államintézmények épületeire a korona feltétessék, sem arra nincs szükség, hogy a császári politikában változás történjék, sem arra, hogy valami szabadelvű államcsín kísértessék meg. A császári birodalom lényegesen haladási kormányzat. Ma nem lehet arról szó, hogy új útra lépjen, teljesen elég, ha az eddig követett ösvényen marad. — Budberg báró állítólag arról értesíti a párisi külügyi hivatalt, miszerint kormánya egy emlékiraton dolgozik, mely a dunafejedelemségi állapotokat tárgyazza. Más részről Konstantinápolyból arról értesülnek, hogy a nagyvezér indulatos hangon írt levelet intézett Cousa fejedelemhez, hogy ez utóbbit kötelezettségeinek teljesítésére intse ; a keresve összeszedett kifejezések oly csípősek voltak, hogy azok miatt az irat elküldését a védhatalmak követei ellenezték. Bu Iwer angol követ azonban nem csatlakozott ez utóbbiakhoz, s az ő támogatásában bízva a nagyvezér, a nehezített iratot útnak indítá. A dívánt sérti az, hogy a fejedelem Francziaország felszólítására , a porta kikerülésével, egyenesen intézkedett a nemzetközi távirati szerződés elfogadása iránt. Cousa herczeg a maga részéről szintén egy emlékiratot készül a védhatalmak elé terjeszteni, melyben ki fogja mutatni, hogy a díván által alattomban izgatott és segített bojárpárt eszközlője mindazon rendetlenségeknek, melyek a fejedelemséget nyugtalaníták. Ez érdekben egy röpirat megjelenését várják Párisban, mely Sa v f et basa megbízásából Dupont Leonce tollából ered, s a keleti kérdést tárgyalja. A röpirat főleg a Párisban fennálló szerb bizottmány ellen van intézve, melynek törekvése: Szerbiát, Rumániát és Görögországot, mint három különálló, független királyságot alakítni meg, mely eszmét nem még Saint Marc Girardin a „Journa des Debats“ban melegen támogatott. A röpirat azt igyekszik bebizonyítani, hogy a status quo a legjobb, s hogy a most nevezett két tartomány, ha Törökországtól elválasztatnék , legott hatalmasabb szomszédainak zsákmányául létetnék. — Bizonyos tényként írják, hogy a cholera most már Párisban megjelent; a mairek szívesen fogadják az ajánlkozásokat, kik az egészségi bizottmányokba belépni akarnak. A császár, ki Biarritzban nem rég egy kápolna felszentelésén volt jelen, a fővárosban kiütött epidémia iránt értesítve van. — Másrészről írják, hogy Marseille és Toulonban e nyavalya szünőfélben van. — e csapáshoz járul még az is, hogy Páris környékén a marhavész is nagyban kezd pusztítani. Távirati jelentések. — Páris, sept. 26. A „France“ idézi a „Golos“ czimű orosz lapnak azon jelentését, hogy a német nagyhatalmasságok állása a Balti tengeren Oroszországra nézve hátrányosabb, mint Angliára és Francziaországra nézve, ez okból Oroszország tiltakozni fog a német politika ellen. A „Moniteur“ meghazudtolása daczára remélik, hogy reformokat nyer Francziaország. Hír szerint :i császárné ismét Spanyolországba megy. — Bismark nem megy Biarritzba. Francziaország tengerészeti készülődéseiről szóló hírek nem valók. — Hamburg, sept. 26. A „Börsenhalle“ bécsi tudósítója azon aggodalomra lát okot, hogy Francziaország egyedül Ausztriát akarja bün-stődtetni (die Zeche zahlen lassen) a gasteini szerződésért. — Berlinből jelentik félhivatalosan, hogy Ausztria, s nem Poroszország közölte ideje előtt Párisban a gasteini szerződést. — London, sept. 26. Liverpoolban egy hajót lefoglaltak, mert 120 tonna lőport és golyót vitt, s nem jelenti be. — Perleberg, sept. 25. May szerkesztő szabadon bocsáttatását indítványozza 1000 tallér biztosíték mellett. Határozat e felett még nem hozatott, mivel az államügyészség még nem indította meg a vádat. Adelung főállamügyész személyesen eszközli a vizsgálatot az itteni államügyész mellőzésével. May szerkesztő a legjobb bánásmódban részesíttetik: gyertyát, szivarokat s olvasmányt kap (a hírlapok kivételével.) — Frankfurt, sept. 25. A „Koburger Ztg.“ hivatalosan nyilatkoztatja, hogy a napi sajtó igazolhatlan híreket terjeszt Tempelsey visszahivatásáról. Azon föltevés téves, mintha alig felhagyott volna eddigi politikájával. — Perleberg, sept. 26. May szerkesztő ellen a vád most végleg megindittatott, még pedig a „Schleswig-Holsteiner Zig“ egyik czikke miatt, melyben a király személyét illető tisztelet megsértetik. A szóbeli tárgyalásra határnapul october 6-a tűzetett ki. — London, sept. 26. Limerickben és más helyeken újabb elfogatások eszközöltettek. Dublinban egy tanuló s egy iskolamester fogattak el. Gyanítják, miszerint a feni mozgalomnak a dublini rendőrség közt is vannak párthívei. New-yorki hírek jelentik: Massachusetts államgyűlése indítványozza, hogy Dél a congressusbani képviseletéről mindaddig kirekesztessék, mig a négereknek a szavazási jog megadatott. — Kiel, sept. 26. A holsteini osztrák helytartó több hivatalnokot, köztök Francket is visszahelyezte, kiket augustenburgi pártszinezetekért előbb elbocsátottak. — Flensburg, sept. 26. Manteuffel mondá az itteni hivatalnokoknak: Annál pontosabb hivataloskodást kiván, minthogy egyelőre az ország képviseletét kell pótolniok, tiltakozik a pártoskodás ellen, ragaszkodik a gasteini szerződés által kimondott egységéhez a hgségeknek. „Ki átengedésről gondolkozik, némileg hazaárulást követ el Schleswig-Holstein ellen. Vérekkel foglalták el a király katonái Düppelt és Alsent, s kezeikkel építik most az erődöket, melyből megvédik az országot a Königsauig. Saját testemmel fedezek minden 7 lábnyi tért, mielőtt átengedtetnék. Igazságosnak kell lennie a németnek a dán, és ennek a német iránt, kettőjök közt tulajdonképeni ellentét nem létezik. Esti posta. Pest, sept. 27. — A lauenburgi hódolati ünnepély el van halasztva, miután az előkészületek a kiszabott határidőre nem lesznek bevégezve. A porosz király f. hó 28-kán Baden-Badenbe megy, két hétig ott mulat, s csak azután látogatja meg Lauenburgot. — „Erzherzog Friedrich“ osztrák corvette Gablenz báró altábornagy rendelkezése alá adatott, s a kieli kikötőben fog állomásozni. — Kevés kilátás van arra, hogy Frankfurtban a német képviselők gyűlésén Poroszország, Ausztria és Hessen választófejedelemség képviselve legyenek. A német nemzet tehát az „ Abgeordnetentag“-on igen csonkán lesz képviselve,s a dolog ily helyzetében a gyűlés tiltakozásának a gasteini egyezmény ellen — ha ugyan határozatba megy — nem nagy súlya lesz. — Az utolsó hírek Amerikából f. hó 16-káig terjednek. Dél-Carolinában a polgári és katonai hatóságok közötti meghasonlás akkép egyenlíttetett ki, hogy a polgári hatóságok hatásköre mindazon esetekben sértetlen maradjon, melyekben színesek nincsenek érdekelve; oly ügyek ellenben, melyekben négerek is érdekelve vannak, a katonai hatóságok intézkedjenek. És igy mérvadó helyen a kérdés a katonai hatóságok felfogása szerint döntetett el. — A déli államokból küldöttség tisztelkedett az elnöknél, ki megígérte, hogy a kormány Dél irányában az engesztelés politikáját fogja követni. — Mint már táviratilag jelentve vot, a kormány — legalább hallomás szerint — a helyőrségek kivételével a déli államokból minden hadi erőt vissza fog hozni. — Virginiába, Floridába, Louisianába,o Arkansasba és Texasba parancs ment az éjszaki négercsapatok rögtöni feloszlatása végett. — Dél-Carolinában a képviselő-választás a jövő államgyülésre tökéletesen a secessionisták értelmében ütött ki. —• Jefferson Davist, hir szerint, Monroe erődben a kazamatákból egészségi tekintetekből más lakásra költöztették. — Massachusetts republikán államgyülése késznek nyi-’ latkozott az elnököt támogatni oly feltétel alatt, hogy a négereknek a szavazatjog megadassék, a pártütés részesei pedig fosztassanak meg választathatási képességüktől. A „Messager du Midi“ Toulonból egy levelet közöl, mely szerint az ottani kikötő parancsnokság sept. 22-kén utasíttatott, mindazon vértes naszádokat azonnal felfegyverezni, melyek a közelebbi olaszországi háború óta ott tartalékképen horgonyoztak. E parancs nagy feltűnést okozott, s a találgatók azt vélik, hogy ezen úszó ütegek czélja Tunis. — Delbrück porosz megbízott Florenczbe érkezett, hogy az Olaszországgal létrehozandó kereskedelmi szerződés iránt az olasz kormánynyal értekezzék. A florenczi lapok tagadják a küldetés ezen czélját, ellenben az „Indep.“ berlini tudósítója erősíti azt, s csak arra kiváncsi, miként hozza tisztába a meghatalmazott ez ügyet, miután az olasz kormány a szerződés megkötését az olasz királyságnak a vámszövetség általi elismeréséről feltételezte. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmos. A„P. Napló“ magántársürgönye. Zágráb, sept. 27. Varasd megye adminisztrátora Pogledics tegnap a megyei közgyűlést feloszlatta, mivel Horváth Péter oly repraesentatiót indítványozott , mely Pogledics elmozdítását sürgesse.