Pesti Napló, 1865. szeptember (16. évfolyam, 4611–4635. szám)

1865-09-27 / 4632. szám

5. a) „Naptól virít,“ férfikar, szövege : Tóth Kálmántól b) „Édes rózsám,“ férfika­r, szövege: H'TxT „LH-tól, mindkettő zenéje Zimay Lászlótól 6. „Változatok magyar népdalok felett csupán balkézre,“ zongorán előadja Fáyl Fri­gyes ur. 7. „Bordal,“ férfikar, szövege : Balogh Zoltántól, zenéje Ábrányi Kornéltól. 8. „Csók­­­H­erdititól, magándal zongora kísérettel, énekli Balázs Bognár Vilma assz. 9. a) „Sikolt rikolt,“ b) Még azt mondja a forma,“ c) „Kimen­tem én a szőlőbe,“ népdalok, férfikarra alkal­mazta Zimay László. — Baláz­s-B­o­g­n­á­r Vilma assz., Fáyl Frigyes, Haris Mihály urak a dalárda iránti szívességből működnek közre. — Kezdete esti 8 órakor. — Az előadás után táncz. — Az előadás a lövölde termeiben tartatik. — Lamartine ismert műve, a G­­­r­o­n­­diak történetéből, melyet Jánosi Ferencz oly szépen fordított magyarra, a VII. és IX. kötet is megjelent és beküldetett szerkesztőségünkhöz. — Az orvosok és természetvizsgálók Rima­szombatban tartandó jövő évi nagygyűlése alkal­mára, mint értesülünk, gömörmegyei nagybirto­kos, s a természettudományok és művészetek maecenása, Koburg by az elnökséget elvállalta.­­ Arról is értesülünk, hogy az említett köz­hasznú testület elhatárzó, anyagi alapjának egy részét a történelmibb fontosságú várak con­­serválására fordítani, s a sort Vajda-Hunyaddal kezdeni meg. A társulat ott, ha a legfelsőbb en­gedély erre megadatnék, egy erdészeti iskolát szándékozik elhelyezni, mi Erdélyre nézve, hol ily iskola még nem létezik, nagy nyereség le­­endene. — Nemzeti színházi műsorozat, oct. hó 1-ig: 28. Csat. „Dinorah.“ 29.Pént. „III. Richard.“ 30. Szomb. „Zsidóné.“ Uj szereposztással először. Oc­­tóber 1. Vasára. „Lerencz.“ Jövő heti előkészüle­­tekre kijelöltetnek: 2. Hétf.„Menekültek.“ 3. edd „Éjszak csillaga.“ 4. Szerd. „Vicomte Letorié­­res.“ 5. Csüt. „Borgia Lucretia.“ Knahl Adél asszony s Willem Vilmos ur vendégek. 6. Pénz. „Mátyás fia.“ 7. Szomb. „Zsidóné.“ — Miután a Duna térképezése már annyira haladt, hogy csak a Petrrváradon aluli Duna­­rész igényel még műszaki előleges felvételeket, a m. kir. országos építészeti igazgatóság, leérke­zett felsőbb rendelet folytán, utasíttatni fog, hogy a szükséges felvételeket és kiigazításokat az ál­­lamminisztériumnak egy erre vonatkozó átiratá­hoz képest, egyetértőleg a már ez ügyben kellő­leg utasított katonai végvidéki épitészeti közegek­kel — mielőbb eszközölje. — A „Hogy“ Írja: V­a­y Miklós b. a debre­­czeni emlékkert-társulatnak 100 ft aláirásával alapitó tagjává lett. — Ugyan e lap irja : Emlék­­kert-társulatunk a Csokonai szobor alaptőkéjét 2000 fttal gyarapitá, mely a f. hó 13-kán tartott ülésének határozata folytán, a társulat alaptőké­jéből kivétetvén, a szobor alaptőkéjéül bekebe­­leztetni, s kamatoztatás végett a takarékpénz­tárba tétetni rendeltetett. E szobor alaptőkéje már körülbelöl 4 ezer ftnyi összegre szaporo­dott fel. — Hugó Victor jelenleg Baden-Badenben időzik s csak 25 év megy Brüsselbe, hogy „Chan­sons des rues et des bois“ czimmel megjelenő költeményei nyomatását ellenőrizze s két kötetes regényét „Les drames de la mer“ befejezze. — Elekes Andrásné, született Kovács Anna maga, és gyermekei: Anna, Kis Károly hites ügyvéd, Apollonia, Mészáros József Debreczen­­ben lakó köz- és váltó ügyvéd nejeik; továbbá: Antal, Albert és István gyermekei; — ugyszin­­te: Kis Károly és Margit, Mészáros Kálmán, Erzsébet, Mária, Anna és Margit unokái nevé­ben mélyen megszomorodott szívvel jelenti, a fe­­lejthetően jó férj--, atya- és illetőleg nagyatyának : Elekes András urnak , a helv. hitv. békési egy­ház hűt lelkipásztora, a békés bánáti egyházme­gye egykori tanácsbirája, főjegyzője, jelenben nyugalomban élt segéd esperesének , hosszas gyengélkedés után, folyó évi September 13-án történt agyszélhüdés folytán September 23 án, délután 3—4 óra közt, t­élte 71-ik, lelkipász­torkodása 41-ik, boldog házassága 40 ik évében bekövetkezett gyászos kimultát. A boldogultnak hideg tetemei folyó évi September 2- án, délelőtt és 10 órakor, a reform, templomban tartandó gyászszertartás után fognak a közös sírkertbe, a boldog feltámadás reménye alatt, a nyugalomra tétetni.­­ A trencséni takarékpénztárt szervező bi­zottmány befejezvén az előmunkálatokat, a to­vábbi teendők, különösen: a) az alapszabályterv megvitatása, megállapítása s a nagyméltóságú magyar királyi helytartótanácshoz megerősítés végetti felterjesztése, b) a takarékpénztári hiva­talnokok megválasztása s c) az intézet szak- és gépművelete körüli rendelkezések megtétele végett, f. évi október 16 dik napján Trencsénben a városház nagy teremében tartandó alakulási nagygyűlésre a t. ez. részvényes urakat ezennel tisztelettel meghívja. Trencsén, sept. 21. 1865. Burián Imre, bizottmányi jegyző. — Zentán folyó hó 20-kán estve 1/27 órakor Vuits testvérek fűszerkereskedésében és ille­tőleg a közvetlen mellette levő raktárban tűz ütött ki petróleum explosió által. A kereskedők t. i. két inast küldtek gyertyával a raktárba petróleumért, kik vigyázatlanságból a gyertyát közel tartván hozzá, ez meggyulladt és csakha­mar az egész raktárt is lángba borította, az egyik inas a vészhelyről kiszökvén, a másik a lángok martaléka jön. A tűz a raktárból tovább nem harapódzott, mert a nép fáradhatatlan buzgalma a lángokat csakhamar elnyomta.­­ A nép alig pihente ki az esti nagy rémületeket, hát reggeli négy óra tájban a harangok vészkongása ismét álmaiból felriasztotta, ismét tűz van, mely azon­ban a tegnap estek­hez csekély volt, mert csak egy kazal szalma égett le egy udvarban, ez va­lószínűleg gonosztevő által gyujtatott meg, kit a hatóság szigorúan nyomoz. —• A tüzesetek Zen­tán ez idén rendkivülileg sokak, két hó óta már 15-ször volt tűz a városban, holott más években alig volt 2-szer, 3 szor, többnyire gyújtogatás által. — Mint az „Uj Korszak“ írja, dr. B­a­k­o­d­y Tivadar, ismert derék orvosunk, ki legújabban a torna-, valamint a haszonszenvi egylet alakítása körül oly kitűnő érdemeket szerzett magának, a Csehországi orvosok társulatának tagjává válasz­tatott. A választási oklevelén az európai hírű phy­­siolog, Purkyne tanár van aláirva. — XV. Károly svéd király kisebb költemé­nyei közelebbről megjelentek. Egyik bécsi lap fordításokat közöl belőle Lütgendorff—Leinburg báró fordítása szerint. Az első költemény Svéd­országhoz szól, emelkedettség s bensőség vonul át rajta. — Nagy Enyedről írják, hogy az ott megnyílt kisdedóvóc­a már is szép pártolásnak örvend, 95 növendéke van. A városban ezenkívül van két leányiskola. A főiskola pedig, a­ híres enyedi ko­­légium új virágzásnak indult, ezernél már többre szaporodott a tanulók folyton növekvő száma. A főiskolában a már meglevő mindennemű tankel­léken kívül még ez ősz folytán megnyílik a test­gyakorló intézet is, s igy minden oda mutat, hogy régi fényét és tekintélyét ismét nagy lép­tekkel haladva vivja vissza e jótékony intézet, mely valódi második anyja az iskolai növen­déknek. — Somogyból írják nekünk, hogy a Roboz István által szerkesztett, s a múlt év folytán is 4000 példányban elkelt „Kaposvári naptár“ és „Somogyi képes naptár“ pár nap múlva megje­lenik ; ajánljuk Somogy s a szomszéd megyék pártolása s figyelmébe. A „Schuck és társa“ pesti kereskedő­ház a nemzeti múzeumnak egy igen szép tizedes mérleget ajándékozott. A múzeum igazgatója levélben mondott köszönetet a szép adományért. — Székesfejérvárt october 1-ére a megyeház termében érdekes műsorozatú műkedvelői hang­versenyt rendeznek a Vörösmarty szobor­egylet pénztára javára. — A kalocsai takarékpénztár részvény­társulat ideigl. igazgató-választmánya abbeli kérelmének, miszerint az ezen intézet által leszámítolandó váltóknál azon kellék, hogy a váltóaláírók egyike bejegyzett kereskedő legyen, ne igényeltessék, a magy. U K­. üdv. kanczellária leérkezett határo­zata szerint hely nem adathatott. — A Magyar-Óvárott tervezett takarékpénz­tári részvénytársulat alakítása felsőbb helyen megengedtetvén, a megerősített alapszabályok is leérkeztek. — Esztergomból írják az „I. T.“-nak, hogy ott f. évi october 8-án fogja Scitovszky Já­nos herczeg bibornok-primás az uj nagyszerű papnöveldét ünnepélyesen megnyitni s a nyilvá­nosságnak átadni. A kitűnő ünnep fényét emelni fogják a bécsi pápai követ F­a­­­c­i­n­e 11­­ Marián és számos magas rangú vendég, kiket e napra Esztergomba várnak. Hallomás szerint ugyan­csak ezen tanévben fog az esztergomi ősrégi, sz. István királyról nevezett papnövelde háromszá­zados jubilaeuma (alapittatott Oláh prímás által 1566-ban) fényesen megtartatni. Ugyancsak Esz­tergomban oct. 15-én a bib. herczeg primás által alapított Sz. Vincze apáczák fognak a volt semi­­nariumba, mely igy leánynevelő apáczakolos­­torrá alakittatott át, ünnepélyesen bevezettetni. — A pest-budai hangászegyleti zenede köz­hasznú fennállásának negyed százados évnapját f. é. augusztus hóban nagy zene előadásokkal ünnepelvén, hazafius örömmel tapasztalta, misze­rint az ünnepélynek fényes létesüléséhez a zene­de rokon érzelmű pártolói élénk részvétet tanú­sítva, tettekben nyilvánult jótéteményeikkel az intézet javára buzdítólag működni szíveskedtek; igy Heckenast Gusztáv ur 1500,­­ Poldini Ede ur 1500 jegyet; Károlyi Sándor ur Liszt Szent Erzsébet oratóriumának magyar szövegét 1500, német szövegét szinte 1500 példányban, Khór és Wein nyomda tulajdonos urak az ünnepély­hez szükséges több ezerre menő programmal, és hirdetéseket minden díj nélkül kinyomatni, Dietre vésnök úr 3200 szólampéldányt a Hym­nus­ból, és a városligetben előadott dalok parti­túráját több példányban szinte ingyen vésetni szíveskedett; továbbá a zenedei zászlóhoz Kis és Alter, — Kuzmik és Monaszterly, Fries és Zeppezauer kereskedő urak a nemzeti szinü selyem szövetet, — Mank Móricz ur és társa kereskedő urak az ezüst csipkét s nemzeti szi­nü szalagot, Ildényi Károly ur a rudat és az aranyozott Lyrát adni, Molnár István ur pedig lobogón a varrásmunkát a legnagyobb készség­gel elvégezni és Weber kertész ur a városliget­ben tartott dalárda előadásnál a nagy kört be­lül virágokkal feldíszíteni minden dij nélkül szí­veskedtek . A midőn tehát az ajándékozó és jó­tevő uraknak az ünnepély rendező nagy bizott­mány hálás köszönetét nyilvánitja, a zenedét mint jótékony intézetet további pártfogásukba ajánlani bátorkodik. A negyedszázados ünne­pély rendező nagy bizottmány meghagyásából. Kurcz János ügyvéd, mint zenedei jegyző. — Pompejiban ismét egy érdekes pontot ástak ki százados sírjából. Egy nagy, díszes, egy emeletes épület ez, valamelyik igen gazdag patrícius háza. Az épület jó karban került ki a hamu közül, falai épek, csak tetőzete van beomol­va. Faragványok ékítik a falakat; különösen szép a kapuzat, mely felett egy nagy dombormű tánczoló alakokat tüntet elő; a bejárat két olda­lán két egyptomi mintára faragott sphynx ült; egyik egészen ép maradt, a másiknak mindkét előre nyújtott lába letört, s ezenkívül több cson­kítást szenvedett. Az emeletbe vivő lépcsőzet márvány, s a fordulatoknál több domborművel ékített vázát találtak, melyekben egykor virá­gok pompáztak. A szobák és termek még nin­csenek kitakarítva, eddigelé három kisebb és egy nagy szobát ástak ki, érdekes edényekkel, bútorzattal, s négy csontvázzal. Az udvaron egy ló csontjaira akadtak, melynek a rozsdás zabla még állcsontjai közt volt; a kengyel, néhány csat, melyek ott hevertek, sejtetik, hogy fel volt kantározva; talán épen menekülni akart rajta valaki a borzasztó katastrófa elől. — A kolozsvári második napi lóversenyen sept. 22-kén ismét igen szép számú néző­közön­ség volt jelen. Az idő ez alkalommal is nem épen a legkedvezőbb vala, ború és derű váltakozott; közbe még egy kis hideg eső is esett, s tán ez való oka, hogy némely helyek üresen maradtak a páholyok és zártszékek sorain. Annál nagyobb számú lóközönség jelent meg azonban az olcsóbb nézőhelyeken. Az eredmény következő : I. Ivadékverseny, 1865-re indítvá­nyozta Zeyk József. Jóllehet kilencz ivadék vala nevezve, gr. Bethlen Sándor szép Gney- Pyrrhus ivadéka egyszerű körüljárattal minden küzdelem nélkül jön nyertes. II. Első osztályú császárdij 500 arany. Öt ló indult: gróf Bethlen Sándor „Harizs“-a, mely első napon a második oszt. csá­­szárdijt oly szépen nyerte; S­e­m­s­e­y Lajos „Hortobágy“-a; Blaskovich Ernő „Luck­­now“-ja és „Waternymph“-je, s gr. Rozwa­­d­o­w­s­z­k­y „Revolverbe, mely már két császár­­dijt nyert más gyepeken, s melytől leginkább látszottak tartani, noha — a mint a következés megmutatta — kevés okkal. Első nyertes lett „Waternymph“, másodiknak igen szépen érke­zett be „Hortobágy,“ harmadiknak pedig egé­szen kimerülten a félelmes „Revolver.“ Azonban ez utóbbi jockey-je tiltakozást jelentett be, állít­ván, hogy „Hortobágy“ lovasa három­szövek hosszában a pályakörön belől vágott elő, a­mit a vitabíróság megvizsgálván, a megtalált nyomok s egyik jockey vallomása folytán „Hortobágy“ jogvesztettnek, „Revolver“ pedig másodiknak nyilváníttatott. HI. E­r­d­é­l­y­i d­i­j 1000 forint. Miután Ráró visszavonatott, Wesselényi József szép re­ményű „Robroy“-ja pedig még a nevezési zár­nap előtt idomitás közben nyakát szegve kimúlt, csak két ló indult, gróf Bethlen Károly „Reménybe és báró Józsika Lajos „Bru­tula-a. Nyertes lön előbbi. IV. Hölgyek dija, tiszteletdij egy igen becses régiség, billikom. Nyertes lön gróf B­e­t­h- I­e­n Sándor „Cotillion“-ja (lovagolta gr. Bethlen Andor), gr. Bethlen Károly „Futár“-ja (1. gr. Bethlen Béla) és Tisza László „Bojtár­ja (1. ifj. gr. Bethlen János) ellenében. (K. K.) Nemzeti színház. Sept. 28-ra van kitűzve : „DINORAH.“ vagy a ploermelibúcsú. Víg opera 3 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről sept. 27-ről. 5%­metalliques......................... 67. 9. Nemzeti kölcsön......................... 70. 95 Bankrészvény......................... 778. 9. Hitelintézet................................ .173. 50. Londoni váltók ..... 108. 40. Ezüst...................................... 107. 50. Arany..........................­ . . 5. 12.7* A „P. Napló“ magán-távsürgönyei. Bécs, sept. 27. A „Gen. Corr.” esti lapja a leghatározottabban meghazudtolja a Benedek visszalépéséről elterjesztett híreket, valamint azt is, hogy a Holstein­­ban állomásozó csapatok száma leszállí­­tatik. A „Wand.“ esti lapja írja, hogy a San Sebastiani és biarritzi találkozáskor egy a római kérdésre vonatkozó, a septemberi conventiót pótlólag kiegészítő és tökélye­­sítő octrog alapvonásai állapíttattak meg. Franczia-, Spanyol-, Olaszország és Por­­tugall között kötendő egyezség forogna fen, melyhez képest ezentúl a pápa védel­mének kötelessége kizárólag a négy ro­­mán-katholicus hatalmat fogná illetni. London, sept. 27. A mai „Morning Post“ határozottan állítja, hogy a franczia őrség lassankinti kivonulása Rómából már legközelebb megkezdődik. Franczia- és Olaszország hűségesen meg fogják tar­tani a sept. egyezséget s a rómaiak csen­desen fogják magukat viselni. Angolomé­g. — Rogeard kiutasittatása Belgiumból a dolog természeténél fogva nem találkozhatott helyes­léssel az angol sajtóban. Az angolok legkisebbet sem ügyelnek a „hatalmasok komor te­kintetére“, mikor jogaik gyakorlatáról van szó; véleményeiket komoly, tréfás, gúnyos vagy bármi m­ás modorban mondják ki, szóval, írás­ban, rajzokban, képekben s mindazon módokon, melyeket a leleményes emberi ész a gondolat, az eszme kifejezésére feltalált, s épen e napokban többen a vezérlapok közül oly nem igen hízelgő modorban emlékeztették az elvonultságot és el­hunyt férje gyászolását kelletén túl meghosszab­bító királynét fejedelmi kötelességeire, mely né­mely szárazföldi országokban a közhatalom min­den műszereit élénk mozgásba hozta, s hihetőleg minden polgári és katonai fogházat megnépesített volna. Pedig Anglia a szó legszigorúbb és leg­­conservatívabb értelmében monarchia, s a mo­narchia iránti tisztelet oly lényeges eleme az an­gol politikai jellemnek, mely nélkül az angol al­kotmányt megérteni is alig lehet. De vélemény dolgában az angol nem tűr korlátot. A múlt szá­zadban a három György alatt még történtek kí­sérletek a véleményszabadság megszorítására, de a mai Angliában Junius bízvást saját neve alatt bocsáthatná közre leveleit, s az egész or­szágban nem akadna Grafton herczeg, kinek a közvélemény mindenható hatalmával szemközt eszébe jutna a szerzőt törvényes üldözés alá vinni. Payne Tamás ma nem volna már kény­te­len éjnek idején megszökni Angliából, még ak­kor sem, ha metaphysikai eszméivel propagan­dát volna képes csinálni Staffordshireban, vagy Lancashireban. Urquhart ar évtizedeken át ül­dözte s mocskolta lord Palmerstont. A „Portfo­lio“ oly vádak és invectivák raktára volt a ne­mes lord ellen, melyek még Junius leveleit is meghaladták epésségekkel; s ki hallotta, hogy Urguhart urat ezért a nemes lord valaha tör­vényesen üldözte volna ? — Mig Urguhart ur neve tökéletes feledésbe nem ment , az egész angol világ epés különösnek tartotta őt, holott ha a nemes lord elég szűkkeblű ellenfelét üldözés alá venni, százat mernénk tenni egyre, hogy Urquhart úr az ily hatalombitorlást nem tűrő közvélemény vállain, nagyhírű emberré lesz való. A világ ma már tovább haladott. Mióta az alsó­házban a Cobdenek és Brightok hallatták sza­vaikat, s nemcsak hallatták szavaikat, de si­kereket is arattak a világ legdölyfösebb és leg­csökönyösebb aristocratiája felett, s mióta Rey­­nold úr után útfélen terjeszti a nagyon is forra­dalmi szagu democratiai eszméket, melyeknél merészebbeket még Payne Tamás sem gondolt ki, s mióta még az angol trón sem áll oly maga­san, hogy a közvélemény műszerei szigorúan ne mernék azt a nemzet iránti kötelességeire figyel­meztetni, azóta alig várható, hogy oly esemény, mint a­milyen épen most adta magát elő Bel­giumban, az angol sajtó elnézésével találkozzék. A „Daily News“ gyarló és szenvedélyes elmé­­műnek tartja Rogeard legújabb röpiratkáját, s azt a jó tanácsot adja a szerzőnek, maradjon tá­vol Németországtól, hol nem igen biztos mene­déket fogna találni. A belga kormányról a sza­badelvű angol lap nem akar szigorúan ítélni, de mégis azt hiszi, hogy a szerzőt, ha ugyan sajtó­vétséget követett el, a rendes törvényszékek elébe lehetett volna állítani. „A világ — mond a „Daily News“ — Rogeard számkivetéséből azt fogja következtetni, hogy a szabadelvű belga kormány bizonyos pontokra nézve egyszerűen a korlátlan hatalmú franczia császár tetszésének engedelmeskedik. Nem fér a fejünkbe, hogy ily meggyőződés meggyökerezése Európában va­lóban érdekében állana e kis országnak. A ki­csiny államok független léte Európa mai helyze­tében csak két támasztól függ : a nagy államok érdekétől, és a nagy államok rokonszenvétől. Nem ildomos dolog e két kezesség közül csak az egyikben bízni. — Elég gyakran láttuk már, hogy egy hatalmas jó barát pusztán erköl­csi rokonszenve legkevesebbet sem ér egy hatal­mas ellenség anyagi megtámadása ellen, és nap­jainkban egy állam sem indít háborút oly kér­dés miatt, melynek megoldásában egy vagy más módon saját érdekei ne forognának szóban. De a háború bizonyos hátrányai oly világosak, mi­szerint épen oly kevéssé tanácsos abban bízni, hogy egy nemzet csupán egy még távollevő ve­szély elhárítása végett fegyverhez fog nyúlni. Kétség kívül Európának úgy mint Angliának egyenlően érdekében áll, hogy Francziaország területi uralma ne terjeszkedjék Belgium rová­­sára, és hogy Antwerp ne váljék franczia hadi kikötővé. De minden esetre elhamarkodás volna azt jövendölni, hogy Anglia majd kénytelen lesz ily esemény megelőzése végett fegyverhez nyúl­ni, hanem ha az anyagi indokhoz még egy er­kölcsi is járul, t. i. a rokonszenv egy szabad s függetlenségét teljes joggal féltő nép iránt.“ A „Star“ több elnézéssel ítél a kis, tehetetlen Belgiumról, mint a „Daily News“, de annál nagyobb szigorral ostorozza a „nagy Napo­leon császár“ igen kisszerű sajtóiszonyát, mert Rogeard kiutasíttatása voltakép a császár műve. Nem Belgium az, melynek e hitvány (shabby) menekült üldözés miatt leginkább pi­rulnia kell. A második császárság, daczára kato­nai fényének, s daczára anyagi haladásának, a világ megvetésének tárgya lett ama nevetséges gyűlölet által, melylyel irodalmi ellenségei iránt viseltetik. A­mi magát Rogeardot illeti, legújabb­­ elmeművét távolról sem lehet hasonlítani „Pro­­pos de Labienus“ czímű munkájához. Annyival kisszerűbb alakban tűnik fel a nagy uralkodó, ki rudakkal és karókkal, vagy diplomatiai jegy­zetekkel futkos a szerző után, egyik országból a másikba kergeti őt, s még idegen földön is be akarja tömni száját.­­ A fentek elleni kereset megkezdése folyó hó 23-kára van­ határozva ; meglehet azonban, hogy a halomra gyűlt anyag szükséges átnézése még néhány napi elhalasztást fog igényelni. — Amadéé herczeg kíséretével együtt f. hó 23-kán Dublinba érkezett. F r a n « i ! « o r 111 i. Nemrég a „Temps“ azon örvendeztető hírrel lepte meg olvasóit, hogy a császári kormány nem akarva hátramaradni az európai államok közt, melyek a parlamentarizmusnak több kevesebb engedményt adni sietnek, szintén elhatározta volna, hogy felhasználva október 14 -ét, mint a dicsőséges jénai nagy ütközet évfordul­óti napját, Francziaországnak mindazon törvényes szabad­ságokat, melyeknek birtokában volt, de melyek­től a későbbi események folytán megfosztatott, a nevezett napon visszaadandjó. A hivatalos lap e híresztelést rész­akaratból eredetinek bélye­gezve kijelenti, hogy a kormánynak ily alkot­mányellenes engedmény esze ágában sem volt; a „France“ pedig a hivatlan prókátor sze­repét vállalva magára, siet a hivatalos tájékozást ismert bőbeszédűségével támogatni, elmondva, miként arra nézve, hogy „a népszabadság to­vább fejlesztessék, s az államintézmények épü­leteire a korona feltétessék, sem arra nincs szük­ség, hogy a császári politikában változás történ­jék, sem arra, hogy valami szabadelvű állam­­csín kísértessék meg. A császári birodalom lé­nyegesen haladási kormányzat. Ma nem lehet arról szó, hogy új útra lépjen, teljesen elég, ha az eddig követett ösvényen marad. — Budberg báró állítólag arról értesíti a párisi külügyi hivatalt, miszerint kormánya egy emlékiraton dolgozik, mely a dunafejede­­lemségi állapotokat tárgyazza. Más részről Kon­stantinápolyból arról értesülnek, hogy a nagy­vezér indulatos hangon írt levelet intézett C­o­u­s­a fejedelemhez, hogy ez utóbbit köte­lezettségeinek teljesítésére intse ; a keresve össze­szedett kifejezések oly csípősek voltak, hogy azok miatt az irat elküldését a védhatalmak kö­vetei ellenezték. B­u I­w­e­r angol követ azon­ban nem csatlakozott ez utóbbiakhoz, s az ő támogatásában bízva a nagyvezér, a nehezített iratot útnak indítá. A dívánt sérti az, hogy a fejedelem Francziaország felszólítására , a porta kikerülésével, egyenesen intézkedett a nemzet­közi távirati szerződés elfogadása iránt. Cousa herczeg a maga részéről szintén egy emlékiratot készül a védhatalmak elé terjeszteni, melyben ki fogja mutatni, hogy a díván által alattomban iz­gatott és segített bojárpárt eszközlője mindazon rendetlenségeknek, melyek a fejedelemséget nyugtalaníták. Ez érdekben egy röpirat megjelenését várják Párisban, mely S­a v f e­t basa megbízásából D­u­p­o­n­t Leonce tollából ered, s a keleti kér­dést tárgyalja. A röpirat főleg a Párisban fenn­álló szerb bizottmány ellen van intézve, melynek törekvése: Szerbiát, Rumániát és Görögorszá­got, mint három különálló, független királyságot alakítni meg, mely eszmét nem még Saint Marc Girardin a „Journa des Debats“­­ban melegen támogatott. A röpirat azt igyekszik bebizonyítani, hogy a status quo a legjobb, s hogy a most nevezett két tartomány, ha Török­országtól elválasztatnék , legott hatalmasabb szomszédainak zsákmányául létetnék. — Bizonyos tényként írják, hogy a cholera most már Párisban megjelent; a mairek szívesen fogadják az ajánlkozásokat, kik az egészségi bizottmányokba belépni akarnak. A császár, ki Biarritzban nem rég egy kápolna felszentelésén volt jelen, a fővárosban kiütött epidémia iránt értesítve van. — Másrészről írják, hogy Mar­seille és Toulonban e nyavalya szünőfélben van. — e csapáshoz járul még az is, hogy Páris kör­nyékén a marhavész is nagyban kezd pusztítani. Távirati jelentések. — Páris, sept. 26. A „France“ idézi a „Golos“ czimű orosz lapnak azon jelentését, hogy a német nagyhatalmasságok állása a Balti tenge­ren Oroszországra nézve hátrányosabb, mint Angliára és Francziaországra nézve, ez okból Oroszország tiltakozni fog a német politika ellen. A „Moniteur“ meghazudtolása daczára re­mélik, hogy reformokat nyer Francziaország. Hír szerint :i császárné ismét Spanyolországba megy. — Bismark nem megy Biarritzba. Francziaország tengerészeti készülődéseiről szóló hírek nem valók. — Hamburg, sept. 26. A „Börsenhalle“ bécsi tudósítója azon aggodalomra lát okot, hogy Francziaország egyedül Ausztriát akarja bün-s­tődtetni (die Zeche zahlen lassen) a gasteini szerződésért. — Berlinből jelentik félhivatalosan, hogy Ausztria, s nem Poroszország közölte ideje előtt Párisban a gasteini szerződést. — London, sept. 26. Liverpoolban egy hajót lefoglaltak, mert 120 tonna lőport és go­lyót vitt, s nem jelenti be. — Perle­berg, sept. 25. May szer­kesztő szabadon bocsáttatását indítványozza 1000 tallér biztosíték mellett. Határozat e felett még nem hozatott, mivel az államügyészség még nem indította meg a vádat. Adelung főállam­­ügyész személyesen eszközli a vizsgálatot az itteni államügyész mellőzésével. May szerkesz­tő a legjobb bánásmódban részesíttetik: gyer­tyát, szivarokat s olvasmányt kap (a hírlapok kivételével.) — Frankfurt, sept. 25. A „Koburger Ztg.“ hivatalosan nyilatkoztatja, hogy a napi sajtó igazolhatlan híreket terjeszt Tempel­­s­e­y visszahivatásáról. Azon föltevés téves, mintha alig felhagyott volna eddigi politikájával. — Perleberg, sept. 26. May szer­kesztő ellen a vád most végleg meginditta­­tott, még pedig a „Schleswig-Holsteiner Zig“ egyik czikke miatt, melyben a király személyét illető tisztelet megsértetik. A szóbeli tárgyalásra határnapul october 6-a tűzetett ki. — London, sept. 26. Limerickben és más helyeken újabb elfogatások eszközöltettek. Dub­­linban egy tanuló s egy iskolamester fogattak el. Gyanítják, miszerint a feni mozgalomnak a dub­lini rendőrség közt is vannak párthívei. New-yor­­ki hírek jelentik: Massachusetts államgyűlése indítványozza, hogy Dél a congressusbani kép­viseletéről mindaddig kirekesztessék, mig a né­gereknek a szavazási jog megadatott. — Kiel, sept. 26. A holsteini osztrák hely­tartó több hivatalnokot, köztök Francket is visszahelyezte, kiket augustenburgi pártszineze­­tekért előbb elbocsátottak. — Flensburg, sept. 26. Manteuffel mondá az itteni hivatalnokoknak: Annál ponto­sabb hivataloskodást kiván, minthogy egyelőre az ország képviseletét kell pótolniok, tiltakozik a pártoskodás ellen, ragaszkodik a gasteini szer­ződés által kimondott egységéhez a hgségeknek. „Ki átengedésről gondolkozik, némileg hazaáru­lást követ el Schleswig-Holstein ellen. Vérekkel foglalták el a király katonái Düppelt és Alsent, s kezeikkel építik most az erődöket, melyből megvédik az országot a Königsauig. Saját tes­temmel fedezek minden 7 lábnyi tért, mielőtt átengedtetnék. Igazságosnak kell lennie a né­metnek a dán, és ennek a német iránt, kettőjök közt tulajdonképeni ellentét nem létezik. Esti posta. Pest, sept. 27. — A lauenburgi hódolati ünnepély el van ha­lasztva, miután az előkészületek a kiszabott ha­táridőre nem lesznek bevégezve. A porosz király f. hó 28-kán Baden-Badenbe megy, két hétig ott mulat, s csak azután látogatja meg Lauenburgot. — „Erzherzog Friedrich“ osztrák corvette Gablenz báró altábornagy rendelkezése alá ada­tott, s a kieli kikötőben fog állomásozni. — Kevés kilátás van arra, hogy Frankfurtban a német képviselők gyűlésén Poroszország, Ausz­tria és Hessen választó­fejedelemség képviselve legyenek. A német nemzet tehát az „ Abgeordne­­tentag“-on igen csonkán lesz képviselve,­­s a dolog ily helyzetében a gyűlés tiltakozásának a gasteini egyezmény ellen — ha ugyan határo­zatba megy — nem nagy súlya lesz. — Az utolsó hírek Amerikából f. hó 16-káig terjednek. Dél-Carolinában a polgári és katonai hatóságok közötti meghasonlás akkép egyenlít­­tetett ki, hogy a polgári hatóságok hatásköre mindazon esetekben sértetlen maradjon, melyek­ben színesek nincsenek érdekelve; oly ügyek ellenben, melyekben négerek is érdekelve van­nak, a katonai hatóságok intézkedjenek. És igy mérvadó helyen a kérdés a katonai hatóságok felfogása szerint döntetett el. — A déli államok­ból küldöttség tisztelkedett az elnöknél, ki meg­ígérte, hogy a kormány Dél irányában az en­­gesztelés politikáját fogja követni. — Mint már táviratilag jelentve vo­t, a kormány — leg­alább hallomás szerint — a helyőrségek kivéte­lével a déli államokból minden hadi erőt vissza fog hozni. — Virginiába, Floridába, Louisianá­­ba,­­o Arkansasba és Texasba parancs ment az éjszaki négercsapatok rögtöni feloszlatása végett. — Dél-Carolinában a képviselő-választás a jövő államgyülésre tökéletesen a secessionisták értel­mében ütött ki. —• Jefferson Davist, hir szerint, Monroe erődben a kazamatákból egészségi te­kintetekből más lakásra költöztették. — Massa­chusetts republikán államgyülése késznek nyi-’ latkozott az elnököt támogatni oly feltétel alatt, hogy a négereknek a szavazatjog megadassék, a pártütés részesei pedig fosztassanak meg vá­­lasztathatási képességüktől.­­ A „Messager du Midi“ Toulonból egy le­velet közöl, mely szerint az ottani kikötő pa­rancsnokság sept. 22-kén utasíttatott, mindazon vértes naszádokat azonnal felfegyverezni, me­lyek a közelebbi olaszországi háború óta ott tartalékképen horgonyoztak. E parancs nagy feltűnést okozott, s a találgatók azt vélik, hogy ezen úszó ütegek czélja Tunis. — Delbrück porosz megbízott Florencz­­be érkezett, hogy az Olaszországgal létrehozandó kereskedelmi szerződés iránt az olasz kormány­nyal értekezzék. A florenczi lapok tagadják a küldetés ezen czélját, ellenben az „Indep.“ ber­lini tudósítója erősíti azt, s csak arra kiváncsi, miként hozza tisztába a meghatalmazott ez ügyet, miután az olasz kormány a szerződés megköté­sét az olasz királyságnak a vámszövetség általi elismeréséről feltételezte. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmos. A„P. Napló“ magántársürgönye. Zágráb, sept. 27. Varasd megye ad­minisztrátora Pogledics tegnap a me­gyei közgyűlést feloszlatta, mivel Hor­váth Péter oly repraesentatiót indítvá­nyozott , mely Pogledics elmozdí­tását sürgesse.

Next