Pesti Napló, 1866. január (17. évfolyam, 4711-4734. szám)
1866-01-03 / 4711. szám
saját érdekek hozná magával, hogy a nemzet előtt örökké ezt harsogtatnák: „Elvész az én népem, mert’tudomány nélkül való.“ Pedig van ám lárma, ha nincsen elég előfizető: „ki az irodalmat nem pártolja, nem szereti nemzetét.“ De ha nem tud a nép olvasni, hogyan lehessen annyi lapnak elég olvasója? *) Szabadjon még erre nézve gróf Széchenyi István szavaiból e nehányt idézdem: „Sok szerénységi sköpenyeg alá bújik, hogy ő ezt és amazt inkább tudósabbakra, bölcsebbekre hagyja, midőn igazán azért nem avatkozik a dologba, mert vagy nincs bátorsága , vagy tüsténti önnyereségét nem látja belőle.“ Tata, nov. 5. 1865. STUPPACHER JÓZSEF, tanító. Közlekedési eszközeink és folyóink szabályozása. Korunk a gőzerőmüvek kora. Mindenütt vasutak terveztetnek és állíttatnak, korunknak tagadhatlan dicsőségére és hasznára. Hazánkban is több vasút építtetett, még több terveztetett. Mindez igen szép, és hasznos is volna, ha vasutaink hazai pénzen építtetnének. Mikor azonban azok mind idegen pénzen, azaz kölcsön , adósságra építtetnek, minden egy-egy vasúttal egy egy lépéssel közelebb megyünk ,a nemzeti elszegényedés és tönkrejutáshoz. És még az is nagy kérdés, ha vájjon a közgazdászatunkban ekkér okozott veszteséget felüti e hazánk egyes fiainak ebbeli nyereménye? Erre statistikusaink feleljenek. De a legkedvezőbb esetet véve is fel, kérdem, midőn nálunk az a czél, hogy terményeink világpiaczra szállítása végett, olcsó szállítási eszközöket állítsunk, nem előbbre való volna-e, idegen tőkepénzen állítandó drága vasutak helyett, talán saját erőnkből és pénzünkből is előteremthető olcsó szállítási eszközöket, hajókázó csatornákat állítani? **) Terményszállításnál nem a gyorsaság, hanem az olcsóság a czél. Azon körülmény, hogy pár téli hónapokon át jég miatt a szállításnak szünetelni kell, nem elég ok arra, hogy olcsó vízutak helyett, drága vasutakat építsünk. Vízszállítással, például Vukovártól Fiuméig a Kossuth, Száva és Kulpa völgyeiben építendő csatornán, az odessai búzával nemcsak versenyezhetni fogunk , hanem azt ki is szoríthatjuk. Az egymásutániak a szükség rendje szerinti szoros megtartását a takarékosság követeli. Hol ez meg nem tartatik, úgy egyes, mint közgazdászaiban, pusztulás a következés. Elsőben a szükséges, azután a czélszerű és kényelmes. Szomorú dolog volna, ha egy nemzet saját szükséges rendjét meghatározni nem tudná. Első szükség volt minden országban, a vizek kártékony hatását megszüntetni, a folyókat szabályozni. — A folyók szabályozásánál az árvizek rombolásának megszüntetése és a termőföldeknek a víz alóli kiszabadítása, csak első fokozat; második és főfokozat a viznek hajózás, öntözés, géphajtás által haszonra fordítása. Ezen két fokozatot egymástól elválasztani nem engedi meg a természet örök törvénye, mit ha nem tudtunk volna is, megtanitott rá bennünket az Alföld nyomora, mely a Tisza árvizeinek gátak közé szorittatásából keletkezett, hol már oly égető szükséggé vált az öntözés, hogy nélküle az alföldi kánaán véginségre jutand (lásd Pesti Napló m. é. 220. számát.) De hogy folyóink rendezése mindkét fokozaton keresztül czélszerűen vezettessék, szükséges, hogy a részletek az egésszel öszhangzatban legyenek, ennélfogva szükséges, hogy az főbb folyóink rendezését magában foglaló czélszerű terv szerint történjék. Ily tervezetet bírunk Beszédes Jóseffel (lásd Mérnöki Irányzatok 1843. évről). Nem tudom, ha Beszédes ezen nagyszerű tervezetére nem értünk-e még meg 1843 tól fogva, vagy csak politikai viszonyaink gátolták annak foganatba vételét. Annyi bizonyos, hogy vizeink szabályozásánál még az első fokot sem értük el. Ha Brittannia hajózható csatornáinak átnézeti tervét vizsgáljuk, egyrészt önkénytelen is csodálnunk kell a nagyszerű és merészen végrehajtott vízépítészeti munkálatokat, másrészt fájlalnunk kell e tekintetbeni százados hátramaradásunkat. Jelen közleményem czélja egy részről szerény figyelmeztetés azokhoz, kik közlekedési eszközeinkre és folyóink rendezésére befolyással bírnak, másrészt felhívás szaktársaimhoz, az eszmecserére. Buday István, mérnök. tének László Imre, volt 1861-diki képviselő mondatott ki több jelölt hiányában, a 3000-et meghaladó és törvényesen összeírt választók mellett alig 50 választó jelenlétében, bárha a választó elnök úrnak, ki épen több párt létezése miatt a csend, rend és személyes biztonság tekintetéből katonaságról is gondoskodott, de sőt, ki a megválasztottnak kimondott követ úr tettleges és buzgó párthíve — főnöke — is volt, rábeszéléseknél bölcs tudomása lehetett, sőt volt is, hogy jelöltjén kívül több követjelölt is létezett. Azonban saját meleg óhajtását inkább biztosnak képzelve, ha a bejött választókat a már befejezett választás eredményével fogadja, mintsem ha az eredményt szavazásra bocsátja , — látta valószínűleg szükségesnek így járni el, s a már ekként megejtett választás felett a jogaikban megsértett választóknak jegyzőkönyvre vétetni kért óvásukat is visszautasítani, hogy igy az általa megválasztott •— jobban mondva kinevezett képviselőnek igazolása, már csak magának a jegyzőkönyvnek szép, de bizonyára nem hű tartalmánál fogva is kétségessé ne tétessék! A sz.-csehi választókerületben Décsei László, e kerületnek 1861-ki követelön Buda Sándor követjelölt ellenében felkiáltás utján megválasztott képviselőnek kimondva, miután megelőzőleg a megválasztott követ urnák párthívei által az ellenpárt hatalmas támadással elkergettetett, s közülök egy azon helyt megöletett, 108 egyén pedig, sőt maga ezen pártnak követjelöltje is megsebesittetett. A zsibói választókerület követéül Perey Lajos jön szavazat által — bár más követjelölt hiányában— megválasztva, miután az ekként megválasztott követ urnák párthívei által a más két jelölt u. m. e kerületnek 1861-ki követe Urházy György és Papp Sándor főszolgabíró választói, kik által követjelöltekül ajánlhatók lehettek, sőt minden bizonynyal lettek volna is, a választást megelőzőleg elkergettették. Hogy tehát ily esetben miért vétetett elő a szavazás ? magyarázatát feltalálni nehéz ! Ezek tehát képviselőválasztásainknak vázlatai s eredménye, melyek, mint tudva van, részint jegyzőkönyvre vezetett óvások, részint az országos képviselőházhoz közvetlen intézett és intézendő panaszok által czéloztatnak orvosoltatni. A megye józan értelmisége, a midőn 1861-ki egyik választó kerület követe, Urházy Györgynek a jelen választásnak elestét fájdalommal nézi, egyszersmind bizton hiszi, miszerint hazánk mélyen tisztelt képviselőháza, melynek törvényhozó hatalmán kívül egyik fő és nemes hivatása a meghozott törvények élvezetében a haza polgárait mégis védeni, az itteni választásoknál felmerült visszaéléseket figyelmére méltatja, s bölcs, igazságos eljárása által a választóknak sértett jogait orvoslandja. b------r. Követválasztási mozgalmak Közép-Szolnokmegye, 1865. dec. 27. Elvégre a megye három választókerületének országgyűlési követei is meg lőnek választva e hó 18-án ; Zilah város és Kraszna megye egy része által képezett vegyes választókerület követe pedig e hó 21-én. Amennyiben magasztalást érdemlő ez utóbbi vegyes választókerületnek a választásnál tanúsított rend, békeszeretete és politikai érettsége, a melylyel egyik követjelölt b. Bánffy Elek, volt 61-ki követ visszaléptével sz.-somlyói g. kath. püspöki helyettes Koroján Demeter ellenében zilahi lakos ügyvéd Deáki Lajos országgyűlési követet szavazattöbbséggel megválasztá; annyira kárhoztatást érdemelnek a megye három választókerületeinek eljárásaik, melyek követeiket vagy szembeötlő hadi csel, vagy pedig erős verekedések mellett, s igy a választók alkotmányos joggyakorlatának tetemes megsértésével választák meg. A tasnádi választókerület megválasztott köre *) Annyira szivünkön hordozzuk e közlemény alapértelmét, hogy e keserűnek látszó megjegyzést minden észrevétel nélkül hagyjuk. Szerk. ■**) Beszédes József Mérnöki Irányzatok 112. lapján a vasutak és vízcsatornák építési költségeit így határozza meg: egy folyó öl vasút épületeivel és gőzerőműveivel együtt kerül 300 ft; egy folyó öl csatorna 30 ft; e szerint a csatorna építési költsége a vasúténak csak1,0 részét teszi. A szállítási haszoneredmények pedig vasúton és csatornán Petzelt szerint úgy viszonylanak egymáshoz, mint 1, 6 ’1,,-hez ; így a szállítási költség körülbelül 5 ’1,-szer kevesebb vízcsatornán, mint a vasúton. Megyaszó (Zemplén megye) dec. 28. A ma megkísértett követválasztást a tetemes kisebbségben volt Szepesy Péter emberei újból szélylyel verték, sőt még a katonaságot is megtámadták, úgy hogy ezek végre tüzelni voltak kénytelenek, s egy Szepesy-féle kortest le is lőttek. Abauj megye füzéri járásából dec. 28. Nem lesz újság a t. olvasóközönség előtt az, hogy e megye s egy kerületének még nincs képviselője, s ez csak jan. 8-án fog választatni. A két jelölt Bárczay Ödön és Károlyi Ede gróf, mindkettő 61-s képviselő. A pártok élesen állanak szemközt, és az ingerültség fájdalom mámorban tartja az egész kerületet. De nem czélom mindezt festeni, hisz elég, ha mindezt mi tudjuk, czélom egyedül egy elvi kérdésre felhívni a figyelmet, s ez a szomszéd kerülek nemességének szavazati joga. E kerületben új összeírást rendelt a központi választmány, némely becsúszott hibák miatt, melyeket állítólagosan kiigazítani nem lehetett, — nohanézetünk szerint ez lett volna a jogos eljárás, és könnyen kivihető is. Ez alkalommal a szomszéd gönczi kerületből hozatott a gr. Károlyi előnyére be a Hegyközi nemesség. E tárgy felett heves vita volt a közp. választmányban, mely azzal végződött, hogy ki lön mondva, miszerint a törvény szellemével merőn ellenkezik az, hogy egyik kerület a másikra nyomást gyakoroljon, és tőlük a szavazati jog itt megtagadtatott. Midőn most az új összeírás megtörtént, a fent említett Hegyközi nemesek ismét jelentkeztek szavazatot követelve s azon érvvel indokolva követelésüket, hogy e kerületben birtokosok. A tényállás következő: Az első és második összeirás közötti 3 hét alatt ők, 165 egyén, tizenhét hold földet vásároltak, állitólagosan Forgách Kálmán gróftól Haraszti községében, s a telekkönyvezést is sikerült bámulatos gyorsasággal kieszközölniök, s most mindenikök 80, azaz nyolczvan □ öt földnek örökös ura lévén, itt minden áron szavazhatnának. Az ügy ismét a választmány elébe jövend, s mi reméljük, az következetes leend — s felismerendi e procedúrában azt, — ami mindenki előtt kijátszás színében fog feltűnni. Különben nem czélom commentálni az ügyet, és azt csak tudatni akartam a nagy olvasó közönséggel, — mely itélend s hiszem igazságosan a fölött: szabad-e a képviselőválasztásnál efféle fogásoknak szerepelni — vagy a törvény geniusa szerint nem inkább a közbizodalom-e azon alap, — mely efféle variatiókra nem szorul ? Pályázathirdetés. A magyar orvosok és természetvizsgálók X. és XI. nagygyűlése határozatából másodízben tűzzük ki a következő pályakérdést: Milyen életrend volna ajánlandó a magyar nép számára, mely mind az egészség fenntartására, mind a szaporodás előmozdítására, mind az élet meghosszabbítására legcélirányosabb lenne; és melyek volnának azon eszközök, melyek által e tekintetben a napirenden levő visszaélések, élet- és egészségrontó szokások és veszélyes tévutakra vezető előítéletek megakadályoztathatnának ? Kívántatik, hogy a pályázó legyen az életrend minden oldalára s az életnek minden korszakára kellő figyelemmel; alkalmazzon oly rövid, világos, szabatos irmodort, melyet a nép könynyen megért. A legtöbb belbecscsel biró mű szerzője részint a Buda főváros harminczerd aranyából, részint a természetvizsgálók magánadakozásából összegyűjtött 300 új forintnyi pályadijjal fog jutalmaztatni. A pályanyertes munka a szerző tulajdona marad. A pályázók idegen kézzel irott munkájokat,ehhez mellékelvén a neveket rejtő jeligés levélkét, 1867-diki május 1.-ig bérmentesen küldték Pestre, a magyar orvosok és természetvizsgálók állandó középponti bizottságának alálizott elnökéhez. Kelt Pesten, a magy. orvosok és természetvizsgálók állandó középponti bizottsága 1865. dec. 5- diki üléséből. Kubinyi Ágoston s. k. a m. orvosok és természetvizsgálók középponti bizottságának elnöke. Poor Imre tr. s. k. biz. jegyző. A magyar orvosok és természetvizsgálók Pozsonyban tartott XI. nagygyűlése határozatából pályázatot nyitunk a Hideghéthy Antal ur, s a gazdasági szakülés által Pozsonyban kitűzött következő feladat kidolgozására : Adassanak elő a mai természettudomány következő ágainak, mint: természettan-, vegytan-, növényélettan-, állatélettan-, talajisme-és trágyaismének a mezőgazdaságra vonatkozó főelvei, oly módon, hogy a főelvek mindegyikének megállapítása egy vagy több, a közönséges gyakorlati gazdászatban is általánosan helyesnek elismert tény és eljárás helyes magyarázatából induljon ki, s az így megalakított mindegyik főelv világánál mutattassék ki számos gyakorlati eljárás helyessége, valamint viszont az uralkodó téves szokásoknak helytelensége és káros volta. A munka népszerű modorban írva, csak anynyiban legyen eredeti, hogy földműves népünk felfogási és fejlettségi fokához legyen alkalmazva. A munka legalább 12 közönséges nyomtatott ívre terjedjen. A legjobb munka pályadíja a nagyobbrészt Hideghéthy Antal úr adományából (61 db arany), s egyes természetvizsgálók adakozásából (39 db arany) összegyűjtött száz db arany. A pozsonymegyei gazdasági egyesület jogában állandó pályanyertes művet a szerző javára fizetendő másik 100 db aranyért megvenni; különben a munka a szerző tulajdona marad. A pályázat határnapja az 1867-ki évi mart. elseje. A pályázók idegen kézzel írott munkájukat, hozzámellékelvén a neveket pecsét alatt rejtő jeligés levélkét, bérmentesen küldték Pestre, a magyar orvosok és természetvizsgálók középponti bizottsága elnökéhez. Kelt Pesten, a m. orvosok és természetvizsgálók állandó középponti bizottsága 1865. dec. 5-kén tartott üléséből. Kubinyi Ágoston s. k. a m. orvosok és természetvizsgálók középponti bizottságának elnöke. Poór Imre tr. s. k. biz. jegyző. A magyar orvosok és természetvizsgálók Pozsonyban tartott XI. nagygyűlése határozatából pályázatot nyitunk a Balassa János egyetemi tanár ur által kitűzött és száz drb aranynyal, jutalmaztatandó oly eredeti magyar, akár szorosan orvostani, akár az orvostaniakba áthajló természettudományi munkára, mely innét számítva három év leforgása alatt jelenvén meg, tárgyát kimeríti és minden tekintetben megüti a tudományosság teljes mértékét. A pályanyertes munka a szerző tulajdona marad. A pályázók idegen kézzel írott munkájokat, ide mellékelvén a neveket pecsét alatt rejtő jeligés levélkét, 1868-diki augustus 28-ig bérmentesen küldték Pestre az állandó középponti bizottság elnökéhez. Kelt Pesten, a magy. orvosok és természetvizsgálók állandó középponti bizottsága 1865. dec. 5. tartott üléséből. Kubinyi Ágoston s. kam. orvosok és természetvizsgálók középponti bizottságának elnöke. Paór Imre tr. s. k. biz. jegyző. Kereskedelmi tudósítás. Adler váltó-üzlettudósításának január 1-jén megjelent számából átveszszük a következőket: A lefolyt év hazai értékpapírjaink fogalmára nézve nem volt oly kedvezőtlen, miként az más, név szerint a bécsi tőzsdén tapasztaltatok. Ugyanis, a bárminevű biztosítótársaságoknak és a pestlosonczi vasútnak részvényeit kivéve, összes hazai értékpapírjaink vagy megtartották árfolyamukat vagy árfolyamuk még nagyobbodott is: mindazáltal azon értékpapírok,amelyek a bécsi tőzsdén jegyeztetnek, s melyekre nézve ugyanott legnagyobb a forgalom, nem maradtak érintetlen az ezen tőzsdére a lefolyt évben súlyosodott kedvezőtlen körülményektől. Így a magyar földtehermentesítési kötvények ez év lefolyása alatt árfolyamuknak mintegy 4°/0-jával, az erdélyi földtehermentesítési kötvények, nem különben a magyar földhitelintézet záloglevelei árfolyamuk 8°/0-jával csökkentek, ami, tekintve az ausztriai értékpapírok árcsökkenését, mely a nemzeti kölcsönnél mintegy 15%-ot tesz, még igen kedvezőnek mondható és hazai értékpapírjainknak külföldi tőzsdéken tapasztalt kedveltségéről tanúskodik. Ha, miként fenebb érintve volt, az új év kezdetén nagyobbrészt magas árfolyamot jelezhetünk, semmint a lefolyt év elején, ezen jelenség annál örvendetesebbnek tűnik föl, ha megfontoljuk, hogy a keletkezett új értékpapírok, melyek kiválóan pénzpiacunkon terjedtek el, tetemes öszszegeket vettek igénybe; Így a pesti biztosítótársaság" igénybe vett 900000 frtot, a budapesti lóvonatú vasút-társaság 200000 frtot, a magyar borszeszfinomító gyár 500000 ftot, a „Concordia“ gőzmalom-társaság 1000000 frtot, a budai gőzmalom Il-ik kibocsátású részvényei 250000 frtot, a budai gyárudvar 500000 frtot, a „Securitas" viszontbiztosító-társaság 300000 frtot, az első magyar iparbank Ilikk kibocsátású részvényei 100000 frtot, összesen tehát igénybe vétetett több mint 3600000 frt, mely összegből mindazáltal a most kezdődő évre mintegy lOOOOOo frt. esik. Kitetszik ebből, hogy új vállalatokra körülbelül 3000000 frt jön készpénzben lefizetve.* Minthogy ezen új vállalatok közöl a legtöbb eddigelé még semmi tényleges eredményt fel nem mutathatott, ez okán néhány vállalat részvényeinek árfolyama még a kibocsátási érték alatt áll, miként ez új vállalatoknál gyakran előfordul. Az utóbbiakhoz tartoznak a pesti biztosító-társaságnak, a borszeszfínomító gyárnak és a lóvonatú vasúttársaságnak részvényei, kétségen kívül minden alap nélkül, mert mind a pesti biztosító-társaságnak, mind a borszeszfínomító gyárnak eddigi üzlete a legszebb reményekre jogosít s a lóvonatú vasút pedig oly vállalat, melynek jövedelmezése, eltekintve piaczunknak ily vállalatnak kedvező helyzetétől, már Európának egyéb városaiban tett tapasztalatok szerint, kétségen kívül áll. Ha az üzlettudósításunkban jegyzett vállalatoknak jelen helyzetét tekintjük, tapasztaljuk, hogy e helyzet örvendetesen kedvező. A bankok és takarékpénztárak, mint a pénzforgalomnak közvetítői, folytonosan hasznos befolyással vannak az ország kereskedésére , főleg miután a pesti kereskedelmi bank a lefolyt évben új üzletágat, tudnillik a hitelbirtokosok részére az escompt üzletet nyitotta meg; e bank köztudomás szerint az intézet működési körét még egy hitelosztálylyal tágítani szándékozik. A biztosítótársaságok, ha azoknak a lefolyt évben kevésbé kedvezett is a szerencse, mégis fontos tényezőkül tűntek fel arra nézve, miszerint a kereskedés, ipar és mezőgazdaság a nekik adott oltalomnál fogva biztosíttassék. Malomvállalataink fényes eredményt mutathatnak fel, napról napra nagyobbítják működési körüket és messze, hazánknak határain túl a legtávolabb fekvő nyugati tartományokba, Afrikába és Amerikába küldik gyártmányaikat. A legközelebbi évek alatt tetemesen növekedett lisztkereskedés számára új piacok nyittattak, úgy, hogy daczára az itt Pesten és egész Magyarországon nagyobb számmal életbe léptetett malomvállalatoknak, a felmutatható eredmény mindig kedvezőbb leszen; nem is szenved kétséget, hogy új malmok keletkeztével az üzlet nagyobb kiterjedést nyerene, mindazáltal a nélkül, hogy a kedvező eredmény kisebbednék és magának az üzletnek továbbterjedése gátoltatnék. Kevésbé örvendetes eredményt mutathatnak fel a helybeli közlekedés előmozdítására keletkezett társaságok, milyenek a budapesti lánchíd és alagút. Sajnálkozással említünk meg e helyen két, a hazai hitelt épen elő nem mozdító eseményt , úgymint a pest-losonczi vasúttársaság csődjét és a hg Eszterházy-sorsjegyek kifizettetésének felfüggesztését, azonban azon remény táplál, hogy mind a két ügy az országnak és a számos érdekeltnek javára hova előbb kedvező megoldást fog nyerni. A budapesti lánchídtársaság m. h. 18-án tartott közgyűlésében határozatba ment,hogy a ma lejáró részvényszelvény 13 frt 25 kron váltassák be; ennélfogva a most lefolyt évre nézve nincs felülosztalék. A lengő adósság tömegesítését 1,400,000 frtnyi 6°l0-os kisorsolható kötvényekből álló elsőbbségi kölcsönnel szándékoznak eszközölni, azon esetben, ha nem sikerülne 1866. június 1-ig ezen elsőbbségi kötvényeket elhelyezni, az igazgatóság felhatalmaztatik, hogy az 1866. július 1-én lejáró szelvényt, nem különben az elsőbbségi kölcsön fedezéséig lejáró szelvényeket ily kötvényekkel kifizesse. Tudósításomat azon óhajtással fejezem be, vajha az új időszak, mely hazánkra nézve kezdetét veszi, a nemzetgazdaság terén is kedvező befolyást érvényesítsen oly intézkedések és törvények által, melyek alkalmasak, hogy egyrészről az országnak termelő ereje új életet nyerjen, másrészről pedig a külföld bizalmát felébreszsze, melyet teljességgel nem nélkülözhetünk. Különfélék. Pest,jan. 201 . Őszintén örülünk, hogy az újévi folyamot kedvezőleg végbement kiegyenlítés közlésével kezdhetjük meg. A Gorove-lakomán történt egyik pohárköszöntés folytán a városi tanács és a belvárosi lelkész között keletkezett feszültség, mely már is komolyabb jelleget kezdett magára ölteni, ki van egyenlítve, és pedig egy, a plébános ur által békítő hangon irt levél következtében. —• Ezen levél jegyzőkönyvileg beiktattatván, a levéltárba helyeztetett. A f. hó 1- én tartandó magyar írói segélyegyleti bál kétségkívül az idei farsang egyik legfényesebb estélye lesz A választmány ugyanis az irodalom és művészet hő pártolásáról ismert, s úgy bájával, mint szellemével tündöklő gróf Pejacsevich Pálné, szül. báró Prandau Alvinet, a lelkes és jelenleg a horvát országgyűlésen oly kiváló szerepet játszó four nejét volt szerencsés a bál háziasszonyául megnyerni. — A „Korunk“ legutolsó száma szerint Ő Felsége legkegyelmesebb leirata az erdélyi tartománygyűlés feliratára megérkezett. Mint a „Korunk“ megjegyzi, az erdélyi tartománygyűlés e legfelsőbb okmány felolvasása végett f. é. jan. 4-kén ülést tart. VA Keresztesy-árvák számára N. J. uz úr szerkesztőségünknél 6 fzót tett le, mely öszszeget az illető helyre indítottuk. V A Budán alakítandó kereskedelmi és iparbank ügyében a királyi korlátnokságtól leirat érkezett le, mely az előmunkálatokat megengedi. Ennek folytán december 30-kan Lónyai Menyhért elnöklete alatt az alapítók értekezletet tartottak, melyben az alapszabályok magyar és német nyelven leendő kinyomatása elhatároztatott. Ezenkívül Andrássy Károly, Blum János, Fischer Károly, Iványi M., Magyar Gyula, Prohászka J. és Osztoics Miklós urakból bizottmány alakult, mely a kiadandó részvények aláírását eszközlendi. Az aláírás helye és ideje később fog tudomásra hozatni. Mindenesetre örvendetes időjel, hogy kereskedelmi és iparintézeteink szaporodni kezdenek. Az Almássy-féle perre nézve értesülünk, hogy a legmagasabb kegyelmi tény 1865. dec. hó 24-kén a legfelsőbb kabinetből sürgönyileg tudatott az olmützi várparancsnokkal, és 25-kén a foglyok már szabadon bocsájtattak feljebbezési helyekre.7 A „P. Lt.“ azon hirt közli, hogy nemzeti színházunk egyik igen kedvelt művészi nőtagja meghalt. Amint értesülünk, a hir nem valósul, a minek csak örülnünk lehet. — Dumas Sándor itt idézése alkalmával Szűk Lipót tanár urat kettős érdekből meglátogatta ; ugyanis nevezett tanár ur gyönyörű hires magyar érem-gyűjteményét,mint archeolog, hoszszabb ideig nagy kéjjel szemlélgette, és Szűk Lipót tanár ur több duplicátjával kedveskedett is a’világhirű írónak. Ezek után jeles művésznőnk, Szűk Róza bájolta el őt gyönyörű gordonkajátékával annyira, hogy Dumas elismerése jeléül művésznőnknek egy emléklapot írt Petőfi jelszavának fordításával, mely ekkép hangzik: Deux choses ici bas me font aimer le jour L’ amour, la liberté ! seuls troisors que j’envie Pour l’ amour au besoin, je donnerais ma vie Mais pour la liberté je donnerais l’ amour. Mielőtt művésznőnktől elvált volna, fényképeiket kicserélték, s Dumas kivonatára a művésznő magyar emléksorokat írt az átnyújtott fényképre. A Palmerston végrendelete dec. 22-ikén jön beiktatva az illető hatóságnál. Ez alkalommal jelen voltak Cowper Ferencz, Palmerstonnak unokája és a végrendelet végrehajtója, és lady Palmerston. Az ingó vagyon 190 livres, vagy 3 millió frankra megy, melynek egyedüli örököse a volt premier özvegye. Az ingatlant Cowper F. örökli. Csekélyebb értékű hagyatékai a boldogult két sógora és két jó barátja között oszlik meg. A végrendelet 1864 november 22-én kelt. „ Mi pestiek, azt hiszszük, hogy csak a mi háztulajdonosaink sajátságosak, és csak a mi házmestereink gorombák. Ezen urak dicséretére egy angol lap után megemlítjük, hogy nemrég Straffordban egy gazdag háztulajdonos halt meg, aki következő pontokkal gazdagítá házrendje tartalmát: 1-ör, a lakónak ne legyenek gyermekei ; 2-ér, ne pipázzék; 3-or, ne tartson madarakat ; 4-er, az ablakban ne tartson virágot sem cserépben, sem másként; 5-öt, végre az itt lakó özvegyek, fiatal emberek, vagy hajadonok ne nősüljenek és ne menjenek férjhez itt lakásuk ideje alatt. De már a mi házi uraink mégsem ilyenek. Ha a steigerozást tűrjük, pontosan fizetünk és a lakás hiányait kiigazíttatjuk, tarthatunk kanárit, macskát, virágot, dajkát és lakadalmat is. A „Hortobágy“ban olvassuk: A Debreczen város területén létesítendő gazdászati és erdészeti tanintézet felállítása már foganatba vétetett, az épületek helyei kijelölvék, a kutak ásása megkezdve, a város által adandó keményfa- és téglaanyag kiszemelve, s a m. kir. orsz. építészeti igazgatóság által a munkálatok vezetésével megbízott álladalmi mérnök, Pribék Béla ur, városunkba költözvén, az előmunkálatokat nagy szorgalommal végezi. Az összes épületeknek — melyek közül az emeletes felsőtanodai épület a péterfia-utcza végén levő Ferencz-téri diszitencii — és a melyek az intézetnek a nagyerdő háta mögött a hadházi úttól balra eső tanyáján lesznek felállitandók, u. m. gazdatiszti lak, gazda- és földmives-tanulók laka, selyemtenyésztő, kertészlak, szer- és magtár, cselédek laka, élelmezőlak, kovács és kerékgyártó lakói műhelyekkel, gazdalakok sajtkészitő helylyel, növendékmarha- és csikó istálló, szekérszin, fölötte magtár, lóistáló, birkaistálló, ököristálló, csűr, malom-épület, gőzgépház, kukoriczagóré, kutak és trágyagödröknek, 1865- dik évi September 20-káig tökéletesen készen kell lenni, hogy az 1866-ik évi October 1-én kezdődő előadásokkal használatba vétethessenek. — Értesítvény. A „Zala - Somogyi Közlöny “-ben 12 darab cs. aranyat tűztem ki — mint a nemeskeblü irodalombarátok áldozatát — jutalmul; és pedig : gazdászati értekezésre 5; balladára 4; beszélyre 3 db es. aranyat. A gazd. értekezés és beszélyre — mint műbecscsel nem bírókra — a jutalmak ezúttal ki nem adattak. A balladára 5 pályamű érkezett, ezek közül a felkért bírálók egyhangú véleménye szerint jutalomra az V-ik számú „Ildikó“ czimü tehetett; az I-sö és III-ik számú pedig „Csóka“ és „Benedek“ czimmel, dicséretre méltóknak. A jeligés levelek felbontatván, a 4 db cs. arany jutalmat Györgyi József orvostanhallgató nyerte. A „Csóka“ szerzője : Tamássy Gyula. „Benedekké pedig Dömény József, kiknek műveit a bírálók ajánlata fölytán szinte egy-egy db cs. aranynyal díjazni méltányosnak találtam. A jutalmak az illetőknek azonnal elküldettek. Ez alkalommal van szerencsém értesíteni a nagyérdemű közönséget, hogy „Somogy“ czimű lapomat, az akadályok elhárittatván, rövid idő múlva megindítom. Tisztelettel kérem hazai lapjaink t. szerkesztőségeit, ez értesitvényt lapjokba felvenni. Kelt Kaposvárott, dec. 26 -án. Roboz István, a „Zala Somogyi Közlöny“ szerkesztője. „ Azon ferenczvárosi választó polgárok részéről , kik Rottenbiller Lipót főpolgármester követjelöltségét támogatták egy több tagból álló díszes küldöttség tisztelgett vasárnap, 1865. évi december 31-ikén a nevezett főpolgármesternél, mely alkalommal új évi üdvözletük kifejezése mellett egy igen szép nemzeti zászlót, és a választók sajátkezű névaláírásaival ellátott díszes albumot nyújtottak át. A torna egylet alakulása az. m. kir. helytartó tanács által engedélyeztetvén, a jóváhagyási záradékkal ellátott alapszabályok a napokban érkeztek le a városi hatósághoz. V Kolár Augusta, jeles zongorista, folyó hó közepén jön le Bécsből, hogy itt néhány hangversenyt adjon. Azok után, miket Kolár kisaszszonyról szakértőktől hallottunk, szívesen látott vendég lesz nálunk is.7 Több budai és pesti polgár a m. kir. udv. kanczelláriához folyamodott, annak megengedését kérve, hogy a budai népszínház ideiglenesen megnyittathassék, ismét Molnár György igazgatására bizathassék. E kérvény elintézés végett a magy. kir. helytartótanácshoz érkezett le, s mint halljuk, Bényei István, jelenleg székesfehérvári színházi igazgató, továbbá Szabó József győrvárosi színházi igazgató is folyamodtak engedélyért, hogy ezen színházban előadásokat tarthassanak. — Herczeg-Szöllősön múlt évi dec. 11-én néhány ref. lelkész és más vallásu ur bizonyos ügyben összejővén, Vinczy Ferencz béllyei lelkész indítványára a szerencsétlen keresztesi árvák részére 10 ftot tettek össze, s ezen összeget t. Vinczy F. ur a nagy-körösi ref. lelkész hivatalhoz beküldötte, honnan az illető összeg kézhez juttatván, fentnevezett árvák e könyöradományért hálás köszönetüket fejezik ki. — Karácsonyi ajándékok. A városi árvaleány-intézet idei karácsonfájához következő ajándékok érkeztek, mikért a nemesszivü adakozók iránt ezennel nyilvánosan köszönet fejeztetik ki: Eckbauer és Kunsch urak adtak néhány rős posztot, Ádám Károly úr adott egy csomag berlini gyapjúszövetet, Balogh Mihály ur 2 frtot, Berger Jakab ur egy pulykát s egy ludat, Topf Antal ur 2 palaczk ürmöst, W. B. F. ur 20 ftot, Beliczay ur mézesbábot, Hajek Adolf ur 2 font stearingyertyát, Höfler György ur 1 frtot, Freund Hermann ur czukorsüteményt, Wawerka Miklós ur czukorsüteményt, Nicoletti Ede ur czukorsüteményt, Haggenmacher H. ur egy zsák lisztet, Ráth Gabriella assz. 1 vég vásznat, Strobentz József assz. 18 db nyakpré-