Pesti Napló, 1866. február (17. évfolyam, 4735-4757. szám)
1866-02-01 / 4735. szám
dicus csárdását“ dicsérik, melyek ez alkalomra készültek. Reményük, hogy Ő Felségeik a tánczestélyt legmagasabb látogatásukkal megtisztelni méltóztatnak. — A pesti egyetemi román ifjúság, a f. évi febr. 5-kére hirdetett hangversenyt és zártkörű bált, tőle nem függő akadályok miatt, ugyancsak február hó 12-kén fogja megtartani. A rendezőbizottmány, V Ábrányi Kornél „hat eredeti magyar zeneképre“ zongorára szerkesztve hirdet előfizetést 2 tíjával, mely összeget febr. 20-ig kér beküldeni a „Zenészeti Lapok“ szerkesztőségéhez. A zeneképek czímei : 1. „Merengés a pusztán“. 2. „A csárdában“. 3. Románcz“. 4. „Szegény legény buja.“ 5. „Rege a pásztortűznél“. 6. „A ciprus lomboknál“. A mű, legdíszesebb kiállítással és egy terjedelmes füzetben f. évi martius 1-je napjáig okvetlenül meg fog jelenni. Ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. — A nemzeti színház műsorozata. Csüt. 1. Faust vagy Erzsébet. Pént. 2. Két Barcsay vagy Edda, 2-or. Szórni*. 3. Bánk bán. Vasrn. 4. Lerencz. Jövő heti előkészületre kijelöltetnek. Hétfő 5. Csalódások. Kedd 6. Lammermoori Lucia. Szerda 7. Nyolczadik pont és Felolvasónő. Csat. 8. Párisi szegények. Pént. 9. A színház zárva. (Az afrikai nő előkészületei miatt). Szomb. 10. Afrikai nő 1-szer. i . Beküldetett : „Wiener Numismatische Monatshefte“ redight und herausgegeben von Dr. G. A. Egger.“.V. és VI. füzet, melylyel az 1-ső kötet be van fejezve. Ez által azon tévedés is ki van igazítva, mintha az 1-ső között a III. és IV. üzettel lett volna befejezve. — Aradi Gerő színigazgató ezennel felszólítom, hogy adott szavát i. e. február 15-éig nálam beváltsa. Kalocsán, 1866. január végén. Ábrahámffy János. — Felhívás az Ohler Károly tankönyve szellemében irt „Nevelés- és tanitástan“ czimü tanirodalmi munka ügyében. Letelvén a „Nevelés- és tanitástan“ czimü munkámra nyitott előfizetés határideje, a „Tanodai Lapok“ i. é. 3. és 4-ik számaiban érintett indokból, és mivel a szétküldött előfizetési iveknek ötvened része sem érkezett be, f. é. február hó végéig hosszabbítván meg az előfizetési határidőt, tisztelettel s bizalommal kérem fel a t. ez. ivtartó urakat a náluk levő gyüjtőiveknek f. évi február hó végéig beküldésére. Alkalmat veszek ezennel háromnak kijelentésére; u. m. 1) hogy művem a visszanyomására rögtönzött „Tanítók könyve,“ sőt más e nemben létező régibb magyar nevelészeti munkák mellett is a hazai tanirodalom terén irodalmi becscsel fog megállhatni, 2) hogy anyagi tehetlenségem, a könyvkiadásnak kedvezőtlen vidéki helyzetem és kéziratomnak bírálat alatt számítással lett visszatartása oka annak, hogy a kéziratban már rég kész munka sajtó alá nem adathatott; 3) hogy anyagi tehetlenségemnél és kedvezőtlen provinciális helyzetemnél fogva a munka megjelenhetésének feltétele , a tanirodalmi közönség részéről nyilvánulandó pártolás. A megrendelések mennyisége szerint fogok a munkának is kisebb vagy nagyobb — 40 nyomatott ívet is túlhaladó — terjedelmet adhatni azon arányban, amint a kiadási költségeket fedezve látom, mivelhogy művemet nem is nyerészkedési vágyból, hanem fensőbb meghagyásból és ügyszeretetből dolgoztam ki. Kalocsán, jan. 20. 1866. Mennyey József, tanítóképző tanár, a kir. képezde és a vele kapcsolt elemi főtanoda igazgatója. —■ Előfizetési vagy aláirási felhívás ily czimü munkára : „Magyarország története“ 1490-től 1606-ig. Irta Istvánfi Miklós. Kiadja Vidovich György hosszú pályi plébános. A vastag 3 kötet ára 8 ft. — Előfizetési felhívás ily czimü munkára „A volt jobbágyság hármas könyve“ különös tekintettel a földmivelő osztályra. Irta és kiadja Boross Mihály. Előfizetési ár csak 40 kr, és a tiszta jövedelem a fejérmegyei kórház alaptőkéjére lesz szentelve. Az előfizetési pénzek febr. 20 ig Székes Fehérvárra küldendők szerkesztő kiadóhoz. — A kir. kath. főgymnasium szegény tanulókat segélyző egylete megalakulván, következőleg szerveztetett. Elnök: K. Puteáni Géza. Pénztárnok: Davida Miklós. Főjegyző : Zsigmondy Jenő. Aljegyző :Henszler László. Ellenőr: Steiner József. Bizottmány tagok: Buócz Jenő, Fabini Gyula, Gosztovics Pál, Götz János, Hoffman Béla, Jankovics Aladár, Kohn József, Kurländer Ignátz, Lang Károly, Liedemann Károly, Mihalkovics Tivadar, Mayer György, Pelzer László, Püspöki Emil, Spolarits Lajos, Vajdafy Richard. Az egylet már eddig is hét szegény tanulót részesített segélyben. A bécsi közgazdászai egylet 1. évi február 3-kán esti 7 órakor tartja közgyűlését a kereskedelmi akadémiában. — A „P r o t e s t. e g y h. és i s k. lap“ múlt évi 23-ik számában következő czikk jelent meg: 1 ■ „Esdeklés. Szerkesztőségünk egy szegény, elhagyatott reformata nő érdekében emeli fel szavát, kinek férje a dunagőzhajózási társulat „Keresztelő János“ hajóján, mint asztalos foglalkozott, és mintegy két év előtt nyomtalanul eltűnt, úgy hogy azóta a legszorgosabb magán- és rendőri keresés daczára sem lehetett felfedezni. Ez a szegény asszony gyógyíthatlan betegségben szenved és pedig annyira, hogy a legcsekélyebb terhelő munkát sem képes végezni ; két esztendő óta kereső nélkül lévén, kénytelen volt kevés holmiját eladogatni, s ennek árából tengetni életét, most már nincs semmije, a mit eladhasson; épen e miatt a mi másnak öröm, az neki hit és aggodalom, s a mi másnak életét édesiti meg, az neki csak keserűséget okoz, és fájdalomkönyeket sajtol szemeiből: négy neveletlen gyermeke van , képzeljen a t. olvasó egy anyát, a kinek az egész múlt télen betegágyhoz kötve kellett néznie gyermekei nyomorát, s a kinek gyermekeivel együtt az irgalom asztaláról lehullott morzsalékkal kellett tengetni nyomorult életét, akit talán csak gyermekei iránti forró szeretete mentett meg az öngyilkosságtól , képzeljen egy ily anyát, akkor maga előtt látja ez asszonyt. A négy gyermek közöl kettő már el van helyezve, az egyik 12 éves fiú a „Ráczkeve“ gőzösön matrózináskodik, a másikat pedig, aki 9 éves, és szintén fiút, t. Kármán József ujverbászi ref. lelkész úr fogadta örökbe, ez a fiú a jövő tavaszszal fog rendeltetése helyére küldetni; a másik két gyermek (az egyik leány, a másik fiú) még oly kicsiny, hogy az anyai ápolást nem nélkülözhetik. — T. olvasó, ha az Úristen annyi vagyonnal áldott meg, hogy a szegényeknek is juttathatsz belőle, emlékezzél meg e szegény családról. — Szerkesztőségünk is elfogadja e szegény asszony és gyermekei számára küldendő kegyadományokat.“ „ — Nemzeti színház. Jan. 30-kán. 0 Felségeik tiszteletére díszelőadás volt a nemzeti színházban, melyre 8 óra tájban a fejedelmi pár is megjelent. Császár 0 Felsége huszár ezredesi egyenruhában, császárné 0 Felsége pedig ízletes fehér ruhában jelent meg, fejékét pompás gyémánt korona képezé, s a fehér ruha viola színű mellhajtókáján, valamint gazdag virágbokrétáján is számos gyémánt-csillag tündökölt. A közönség, mely már 5 órakor majdnem ostrommal állta el a bejáratokat, lelkes éljenekkel üdvözlé a fejedelmi párt, mire a Felségeik nyájas főhajtással válaszoltak. A színpadon sorban felállított összes személyzet az osztrák hymnuszt énekelte, s a háttérben alkalomszerű jelképes csoport közepette . Felségeik mellszobrai díszelegtek. Az egész közönség felállva hallgatá végig az éneket, melynek végeztével ismételte éljenzését. Ezután megkezdődött a dalmű előadása, mely aránylag jól folyt le, midőn az arany menyegzőn a gazda az uralkodó párra és a hazára poharat emelt, a közönség ismét harsány éljennel felelt, valamint akkor is, midőn a második felvonás végeztével . Felségeik eltávoztak. — Bobory Károly úr a vádlott Borsosnak adott válaszában, amennyire zilált sorainak értelme kivehető volt, ismét kitüntette hajlamát a vádlott sorsos elmarasztalására. Önigazolásra sürgeti őt, de egyszersmind az erre vezethető utakat is elzárja előle. A képviselőház — amit vádlott sorsos felettébb sajnál — nem rendelt vizsgálatot, Bobory Károly úr pedig sem az ellenkérvényezők előadását — noha felolvastatott előtte — nem méltatta figyelmére, sem a megyei közegeknek, melyek ezen ügyben vizsgálatot tartottak, nem tulajdonit közhitelességet, sem Borsosának eddigi múltja és jellenében nem akar találni kezességet arra, hogy szavainak, melyekkel a méltatlan vádat magától elutasítja, hitelt adjon. Ily körülmények közt a vádlott sorsos Bobory Károly úrral szemben nem tehet egyebet, mint hogy végszóként kijelentse, miszerint ezen ügyben Bobory Károly úrral komolyan szót váltani nem lehetvén, minden további nyilatkozatot szükségtelennek tart. Nemzeti színház. Febr. 1-jére van kitűzve: „FAUST.“ Opera 5 felv. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről jan. 31-ről: A „P. Napló“ távsürgönyei Zágráb, jan. 31. A tegnapi titkos ülésben elhatároztatott, miszerint a három fennálló párt bizalmi férfiakat küldene a tartandó magán-tanácskozásokba, a végből, hogy az általánosságban nézetegység éreztessék el. Úgy hírlik, hogy nyilvános ülések mindaddig nem fognak tartatni, mig a magánértekezleteken a feliratra nézve egyetértés nem jö létre. 5% metalyques.......................... 62.90. Nemzeti kölcsön.......................... 66.40. Bankrészvény............................... 755.— Hitelintézet . .. I. . . . . 152.—. Londoni váltók....................................104.10. Ezüst........................................... 103.95. Arany...............................................4.95 */.. Páris, jan. 31. A mai „Moniteur“szerint a spanyol vizeken két chile-i kalózhajó mutatkozott; ezek üldözésére az „Izabella“ fregát küldetett el. KÜLFÖLD: Angolország. — Az utolsó nyugatindiai gőzös „Westindian“ jan. 26-kán érkezett Liverpoolba, de nagyon kevés újságot hozott Jamaicából. Gordon özvegye az említett gőzösön Angliába akart jöni, de barátai azt tanácsolták a szerencsétlen nőnek, várná be előbb a kir. bizottság vizsgálatának eredményét. Gordon elitéltetésének s rögtönzött kivégeztetésének egyik alapját az a körülmény képezé, miszerint Gordon az oct. 11-kei községi tanácsülésből Moraut Bayben elmaradt, miből az a következés vonatott, hogy ő a felkelést és a négerek által elkövetett gyilkolást nemcsak előre tudta, de voltakép maga volt a lázadás bujtogatója és titkos vezetője. Gordon, amint a törvényszéki eljárásról közrebocsátott hivatalos jelentésből kisül, akkori roszullétével fejtette meg elmaradásának okát s ennek bebizonyítására orvosokra is hivatkozott; s most már tényleg be van bizonyítva, hogy a Gordon elleni vizsgálat idején dr. Major, ki a törvényszék előtt cáfolhatlan tanúbizonyságot tehetett volna arról, hogy Gordon a felkelés napján erős vérhas-roham által volt. Kingstonban letartóztatva, Moraut Bayben volt, de a hadi törvényszék elmulasztotta őt tanúnak idéztetni. A „Times,“ mintha rosz lelkiismeret furdalná, újra meg újra Gordon kivégeztetésére tér viszsza, s tehetsége szerint igyekszik menteni a hatóságok eljárását, de úgy látszik, Eyre kormányzó véres zsarnokságát nem tudja egyébbel palástolni, mint hogy Jamaicában általában Gordont tartották a felkelés indítójának, s hogy a négerek közt oly pártja volt, miszerint eleinte Kingstonban nem is merték elfogni. Egyébiránt maga a „Times“ is menthetlennek tartja, hogy Gordont elhurczolták lakhelyéről, hol talán módja lehetett volna tanukat idéztetni önigazolása végett, s hogy őt a távolban oly rögtönözve halálra ítéltették. Az egészből csak a tetszik ki, hogy Eyre kormányzó Gordont minden áron ki akarta végeztetni, hogy, ha tényleg talán nem volt is a fehér ültetvényesek zsoldjában, ezeknek minden előítéleteiben és gonosz indulataiban bőven osztozott, hogy a sziget valódi állapotját a hazai kormánytól lehetőleg titokban tartani igyekezett, s nem vagyunk bizonyosak benne, hogy nem volt volna-e készebb mindazokat, kik Gordon ártatlansága mellett tanúbizonyságot tehettek volna, e szerencsétlen férfiú sorsára juttatni, mint áldozatát elszalasztani. Mindent összevéve, teljességgel nem vádolhatjuk túlzással azon angol szózatokat, melyek a véres zsarnokot Gordon szántszándékos gyilkosának nevezik. Megjegyzendő még, hogy most már majdnem az összes angol sajtó egyhangúlag tör pálctát a kormányzó felett, s csak egy-két tory-lap, mint p. o. a „Herald“ és ennek kérszolgája, a „Standard“, melyek az amerikai háború alatt Dél martalóczaiban, gyujtogatóiban és orgyilkosaiban hősöket láttak, énekli meg a jamaicai mészárlások által örökre becstelenné vált Eyre dicsőségét.• A királyné Sir Charles Eastlake, kir. akadémiai elnök halála után azonnal sajátkezűleg részvét-levelet irt az elhunyt művész özvegyének, melyben a kir. civillistából 300 fontnyi nyugdíjt ajánlott nekie. Az elhunytnak igen becses könyv- és műtára, hir szerint, nyilvános árverés útján fog eladatni. Az „Athenaeum“ azt óhajtja, hogy e gyűjtemény vagy az akadémia, vagy a kensingtoni museum számára vetessék meg. — Az edinburghi kereskedelmi kamra egy emlékiratban erélyes közbenjárásra szólította fel a kormányt a Chile és Spanyolország közt támadt viszályban. Clarendon gróf jan. 23-kan következőleg válaszolt: „Ő felsége kormánya reméli, hogy az érintett nehézségek Anglia és Francziaország barátságos közbevetése által nemsokára ki fognak egyenlíttetni.“ A spanyol menekülteket, mint a „France“nak írják, Portugálliába beljebbeztek ; a hadnagynál magasabb rangú tiszteket kiutasították, s azon esetre, ha önkénytesen nem távoznak az azori szigetekre, szállítással fenyegetik. A függetlenebb franczia lapok tele vannak a kegyetlenségek leírásával, melyeket az orosz kormány Lengyelországgal elkövet. A rendelet, mely a lengyeleket eltiltja Lengyelországban a birtokszerzéstől, megjelent. E szerint Lengyelországban ezután birtokot csak orosz vallású vehet, a lengyel, ha két annyit igér, se juthat hozzá. Két év alatt a deportált tartozik eladatni birtokát, ha el nem adhatja, a kormány árverezteti el, természetesen muszka áron. Egyúttal gondoskodnak is, hogy legyen elég eladni való birtok, folytonosan szaporítják a deportáltak számát. A volhiniai, podoliai és ukrajnai deportáltak számát 200,000-re teszik eddig is, nemrég egy 500 emberből álló csapatot hajtottak ismét Libériába, s Volhiniából írják, hogy jan. 2-kán Luck várost rögtön meglepték az orosz rendőrök, s tizenegy előkelő polgárt családaik köréből kiszakasztva, elszállítottak Szibériába. Francziaország, Páris, jan. 28. A sárga könyv két kötetben fog kiadatni; az első kötetben nem lesz Mexicóra vonatkozó sürgöny, a második kötet mind Mexicóra vonatkozó okmányokat foglaland magába. A franczia kormány eleinte csak úgy válogatva akart néhányat adni e sürgönyök közül, azt adván ürügyül, hogy a sürgönyök közlésével megzavarná az alkudozások folyamát, de miután az amerikai kormányt hasonló tekintetek nem korlátozzák s minden e tárgyra vonatkozó sürgönyt világ elébe bocsátott, hasztalan rejtegetné a franczia kormány tovább a kudarczot, a melyet vallott, a rejtegetés most már nevetséges volna. — A „Memor. dipl.“ jelenti, hogy Napoleon herczeg tudományos utazására febr. 19-kén indul el. 'tantárersmon K.I .«9 Távirati jelentések. — Salzburg, jan. 30. Az itteni rendőrigazgatóság császári rendelet folytán eloszlatott és a rendőri ügyek a községi tanácsra bízattak. — Graz , jan. 30. Császári határozat folytán az itteni rendőrigazgatóság eloszlatott. A rendőri ügyek vezetését a városi tanács veszi át, és pedig legfeljebb f. é. április 1-jéig. — Páris, jan. 30. Galifet marquis a kiürítési ügyben Mexicóba megy. Igen rosz pénzügyi hírek érkeztek onnan. — London, jan. 30. A „Morning Star“ jelenti, hogy a cabinet többsége mérsékeltebb reformbill mellett nyilatkozott, mint az, amelyet Russel mutatott be. Az izlandi lapok készülőben lévő lázadásról beszélnek. Izland helytartósága a Habeas-corpus-acte felfüggesztését sürgeti. Dublinban lojalitási meetinget tartottak. — Berlin, jan. 30. A legfőbb törvényszék Twesten és Frenczel képviselők ellen az előtt tartott kamarai beszédek folytán, vizsgálatot indított meg, minthogy az első két bíróság az államügyész ebbeli indítványát azon oknál fogva utasítá vissza, hogy alkotmányos képviselőket. országgyűlési beszédjeikért felelőssé tenni nem lehet. — New York, jan. 20. A hirlapok erősítik, miszerint egy amerikai néger ezred, Escobedo vezénylete alatt, bevette Bagdadot. Sheridannak New Orleansból küldött sürgönye ezen hírt kétségbe vonja. A columbiai törvényhozó testület a négereknek választási jogot ad. — Páris, jan. 29. A sárga könyv nem érinti a német ügyeket. A mexikói ügyre vonatkozó okmányok megerősítik a kék könyvben már előfordultakat, minden hozzáadás nélkül. A Washingtonba küldött legutolsó sürgönye január 25-től kelt. ■ _ _ — Páris, jan. 30. A mai „Moniteur“jelenti: A római kikötőkbe bevonuló hajókra nézve világítótorony-illeték állapíttatott meg. A törvényhozó testületben Larrabure és Frémy urak megválasztatásai érvényeseknek nyilváníttattak. — Florencz, jan. 29. A senatusban azon törvényjavaslat volt tárgyalás alatt, mely a kincs kezelését a bankra ruházza. Farina jelentést tevő indítványozza, hogy a vita Scialoja törvényjavaslatának módosíthatása végett, napoltassék el. Farina javaslata elvettetett. A porosz követ a fekete sas-rend átnyújtásakor a királyhoz egyebek közt a következőket mondotta: Kormánya vezetése és a barátságos fejedelmek támogatása mellett Olaszország folyvást új és új rokonszenveket ébreszt maga iránt, s magát mindinkább azonosítja az összes Európa érdekeivel. Azon nemzetközi közeledés, mely a kereskedelmi-politikai téren Olaszország és Némethon között történt, annak új fényes nyilatkozványa." A király következőleg válaszolt: „Poroszország királyának barátsága annál becsesebb előttem, minthogy az a két királyi ház közötti hagyományok, rokonszenvek és törekvések megegyezésén alapszik, az Német- és Olaszországnak mindkét nemzetre méltó tervet ígér.“ — Páris, jan. 29. Az Egyesült Államokra és Mexicóra vonatkozó diplomatiai okmányok közzététettek. D r o u y n ur, Seward dec. 16. jegyzékére jan. 9-től adott válaszában mondja: Miután e választ a császár elé terjesztettem, meg vagyok győződve, hogy a két kabinet nézeteinek különbözése — szándékaink téves felfogásán alapszik. — Drouyn constatálja, hogy Francziaország semmiféle nagyravágyó tervek megvalósítására nem törekszik, aztán így folytatja megjegyzéseit: „Most Mexikóban rendes kormány létezik. Expeditiónk legitim czélja el lesz érve. Midőn érdekeink kielégítésére törekszünk, azon vagyunk, hogy Miksa császárral oly egyezségre lépjünk, mely megengedi, hogy hadseregünknek Mexikóban való szereplését befejezettnek tekinthessük. Egy ez évi jan. 23-áról Montholonhoz intézett jegyzékben Drouyn említést tesz a köztes Bigelow éjszakamerikai követ közt folyt beszélgetésről. Drouyn a mexikói császári kormány rendszabályainak feszegetését azon kijelentéssel utasította vissza, hogy ő Bigelow e részbeni közléseit csak mint egyszerű hírt veheti tudomásul. Ezen reservált magatartás constatálása után a franczia külügyér — közönséges beszélgetés alakjában — azon megjegyzést téve, hogy a szóbahozott rendszabályok tisztán administratív intézkedések gyanánt veendők, melyek kivételességek daczára sem jogosíthatnak fel semmiféle kormányt arra, hogy egy szomszéd állam belügyeibe avatkozzék. Drouyn nem engedheti meg, hogy az unió kormánya Miksa császárt jogosan el nem ismerheti. Mit mondja aztán Drouyn — mostantól fogva visszatérünk a be nem avatkozás elvéhez, s mihelyt ezt magatartásunk irányadójául fogadtuk el, érdekeink s becsületünk azt parancsolják, hogy mindenkitől hasonlót kívánjunk. Bízva, a méltányosság szellemében, mely a washingtoni kabinetet áthatja, azt várjuk, hogy az amerikai nép a be nem avatkozás elvéhez, melyre hivatkozik, alkalmazkodni fog, azáltal, hogy Mexicó irányában szigorú semlegességet fog követni. Mikorra ön engem — mondja Drouyner Montholonnak — e részben az éjszakamerikai kormány elhatározásáról értesít, azon helyzetben leszek, hogy Miksa császárral folytatott alkudozásaink eredményét, csapatainknak visszahívására vonatkozólag önnel tudathatom. Malaret bárónak ez évi jan. 2-áról szóló flórenczi sürgönye említést tesz a nevezett franczia követnek Lamarmora tábornokkal folytatott beszélgetéséről, mely a septemberi egyezmény leyális keresztülvitelére vonatkozott, miután a loyális keresztülvitelt Antonelli bibornok egy körjegyzékében kétségbe vonta . Lamarmora akkép válaszolt, hogy senkinek sincs joga föltenni a flórenczi kabinetről, mintha ez a septemberi egyezményben vállalt kötelezettségeket nem akarná teljesíteni. Malaret báró constatálta, hogy Francziaország a conventio megkötésével biztosítani akarta két különböző souverainitásnak egymás mellett való fennmaradását. Esti posta. Pest, jan. 31 — A „Mem. Dipl.“, melyről általában azt tartják, hogy közel viszonyban áll az osztrák követséggel Párisban, kivonatban egy osztrák diplomatiai körjegyzéket közöl, melynek létezése más oldalról határozottan tagadtatik. Mi, a nélkül, hogy e körjegyzék valódiságáért kezeskedni mernénk, tartalmát elég érdekesnek tartjuk, miszerint annak a napi tünemények közt helyet adjunk. E körjegyzékben Ausztria akkép nyilatkoznék, „hogy a gasteini egyezmény magában foglalja a schleswig-holsteini kérdés nemcsak Poroszországgal együtt, de Poroszország ellen leendő megoldásának alternatíváját is. A bécsi kormány soha sem tagadta a porosz kabinet azon jogát, miszerint a herczegségek megszabadítására tett áldozatokért kárpótlásul bizonyos kereskedelmi és tengerészeti előnyöket kössön ki magának. De a bécsi kabinet egyszersmind határozottan kijelentette, hogy egyet sem fog alálni azon Poroszország által követelt garantiák közül, melyek által az új állam souverain függetlensége megszoríttatnék, vagy melyek a szövetségi jog elveinek rövidségére szolgálnának. Ily határok közt Ausztria kész Poroszország jogos követeléseit támogatni, azaz, Poroszországgal közösen rendezni a herczegségek ügyét Ausztria és Poroszország csak a ért folytatta a háborút IX. Keresztély király ellen s tagadtál meg trónörökösödési jogát Schleswig-Holsteinban, hogy megszabadítsák a herczegségeket, ezek végzeteit a lakosság és Németország érdekeivel egyezőleg biztosítsák. Ha Ausztria az egyetemes béke érdekében minden olyan fellépéstől tartózkodott, mely által a közötte és Poroszország közt létező véleménykülönbség egy az egész világ nyugalmát fenyegető összeütközéssé fajulhatott volna, ez főleg azért történt mert Ausztria azon óhajtástól volt lelkesítve hogy a középállamokat egy erős csomóvá egyesülve láthassa, miszerint a szövetségi gyűlés jogszerű felsőbbsége helyreállittatván, a schleswig - holsteini kérdés helyreállítása könnyit tessék. Mert Ausztria ma inkább sürgeti mint valaha azon jogot, hogy a herczegséges rendet összehivassanak, miszerint a nép törvényes képviselőinek óhajtásai az Ausztria és Poroszország által közösen teendő végintézkedései alapjaiul szolgálhassanak.“ Az amerikai hírlapok csakugyan valónál állítják azt a hírt, hogy egy amerikai négerezred mely Reed szövetségi tábornok alatt Escobedohoz csatlakozott, Bagdad városát a Rio Grand torkolatánál elfoglalta, s ha valóban úgy történt úgy az amerikaiak és francziák közötti összeütközés tényleg már megkezdődött volna. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond Bécsi börze január 30-án Vasutak közlekedése. . . ______ -----------------------------------------------rr-" f„A--------------------------------------------------—---------—_____________________________________________________________________________________ A magyar értékpapírok árfolyama. z0tt Adott Tara délkeleti vasnálván Arad-cegléd. Államadósság. _11_ Elsőbbségi kötvények. &r tott ár Bécs-Temesvár Arad . . Ind. 10 c. 15 p. déle. Pesten 1865. január 30-án. 5%-os nemzeti kölcsön 100 frtbs 66 66 68 75 Államvaspálya 900 frank 103 50 104 — Bécs . . Ind. 7 c. 45 p. regg. 8 ó. — p. este. Csaba . . „ 12 „ 14 „ déle. .................... ................. 5°/0-es metaloques 100 „ 62 70 62 80 Lomb.-velenczei 100 frtos 92 — 93 — Érsekújvár „ 1 „ 20 „ délu. 1 „ 54 „ éjjel. Czegléd . Erk. 5 „ 33 „ délu.S « re im " lo ^ nTfw.ajó^ási • • • • 89 50 90 50 Pest . . „ 5 „ 19 „ délu. 6 „ 31 „ regg. Püspök-Ladány-Nagyvárad. lg5 Árfolyam. 1839-dik évi teljes 100 „ 145 50 146 60 Osztrák Lloyd....................... 88 50 89 — Czegléd . . 7.54 „ este 9 .14 „ regg. D T ,, T , i • « liL « £ 1839-dik „ ötödrész 100 „ 143 — 144 - Szeeed 8 tó "-io * 255 2 55 délu P’'Ladŕny I^d. 1 6. 58 p. délu. ° S „------------------1854-dik „ teljer 100 „ 77 50 78 — Részvények. . Temesvár ’ Érk. 3 55 rece!8" 27 " este! Nagyvárad Erk- 4 » 38 p. délu. W___L ..... - Pénz. Áru. 1860-dik „ teljes 100 „ 83 90 84 — Bankrészvény ------- 755 — 757 — Temesvár—Becs. " ” Nagyvárad-Püspök-Ledány. frt krj frt kr A. Bank-ia iparpapirok. —— 1860-dik „ ötödrész 100 „ 91 90 92 10 Hitetintézet 200 frtos 151 90 152 10 Temesvár. Ind. 10 ó. 40 „ éjjel. 7 ó. 25 p. regg. Nagyvárad Ind 10 ó. 6 p. déle. 5 pn1__ 49 —Pesti kereskedelmi bank-részvények . . 690— 695 — Záloglevelek. Áls°-auszt- esc.-bank 500 frtos 582 — 584 — Szeged . „ 2 „ 26 „ regg. 12 „ 53 „ délb. P.-Ladány Erk. 12 „ 48 „ délb. „ J_ 1 p .. . . v 7 eii— — — Nemzeti bank 10 éves 57. 104 - 104 50 E-¡*zaki vasut “«~ u A 157L SzeSle!d ' » 6 „ 35 „ reg. 6 n 21 „ este- A ‡Mli minálván 3“ pI’IT 'wJ i ' v’ ' ’ ' 1075„ kisors. ezüst. 5% 92 — 92 30 » 500 frank 172 40 172 60 Pest . . „ 9 „ 55 „ regg. 9 „ 30 „ este. A déli vaspályán. 63 100 —Pesti takarekpénztár-részvények . . • 1075-------------” „ „ oszt. é. 576 87 70 87 90 » 200 „ 1/4 50 175 — Érsekújvár ,„ 1 „ 52 „ délu. 1 „ 8 „ este. Buda-Fehérvár. — _ 32 — Budai takarékpénztár-részvények . . . 440— — — Gall. hit. int. osztr. é. 47.------- 66 ~ Sf?h " SS " 117 75 117 25 B 5cs ’ • »rk- 6 , 33 „ este. 6 „ - „ regg. 6 0.35n.reeg. 5 ó. 15 p. este- 40 — 3 50 0 budai takarékpénztár részvények . . 76- 76-Magyar Földhitetintézet 5'/.°/. 76 — 75 50 Dunagorh”józág 506 fi.80S m _ 457 _ A tiszavidéki Vaspályán. Sz.-Fehérvár „ 8 „ 43 „ r. érk. 7 „ 20 „ este. 500“ 80 — Pesti hengermalom-társ.-részvények . . . 1060 -1070-* " •! -J gy 0 Lloyd 500 - 216 — 217 — „ Debreczen—Miskolcz Kassa. Fehérvár-Buda. 1000 125 — „Pannónia* gőzmalmitárs.-részvények . . — —1560 — Földtehermentesítést kötelez- Pesti lánczhid 500 „ - - 360 - ; Indig*,egg. Sz.-Fehérvár Ind. 5 ó. 55 p. délu. 7 é. 15 p. regg. Wl 24 - Első budai gőzmalom.................. 618- 620,’57,-es magyarországi 100 frtos 69 75 70 25 Váltók (devisek) P.-Ladány ” 1 ” 26 ” délu. Buda • • Erk. 7 „ 53 „ este. 9 „ 20 „ déle. 210— 25 — Pesti keresked. testület-épületi részvények 360p — 1— „ erdélyi 100 „ 68 75 64 — három hónapra. Debreczen. „ 3 „ — „ déln. Fehérvár-Kanizsa. 525 — 30 — Budapesti lánczhid részvények .... — 1— 335 — » horvát 100 70 25 71 25 Allesbure 105 db német fr 4'/ V 87 45 87 65 mML. ' ” 7 ” 00 ” Fehérvár . Ind. 8 ó. 50 p. regg. 76.19p. este’ 105 ~ 4 80 Budapesti alagút részvények . . . . 62- 63Sorajegyek. Páris 100 frank ' 4% ° 41 55 41 60 Kassa .* Érk.10 ' 34 ” este. N.Kanizsa Érk. délben és este. 315 _ 120 — Első magyar ált. bizt. társulat-részvények 503— 506 — Hitetintézeti 110 frtos 115 — 115 50 London 10 ft sterting 3% 104 — 104 50 Kassa—Miskolcz—Debreczen—Czegled. Kanizsa-Fehérvár. 210— 50 — „Pannónia* viszont biz., részvényeik . . — — 312 — Dunagőzhajózási 100 „ 80— 81 — Hamburg 100 bankmark ftz,7, 78 10 78 20 Kassa . . Ind. 5ó. — n. reee. N.-Kanizsa. Ind. ló.22p. délu. 56. 15 p. regg. Triesti 100 „ 108 50 109 50 Frankfurt .0095. ,05. 00 87 50 87 70 Miskolcz . 7 „ 62 „ reel. Fehérvár . Érk. 5 „ 40 „ déln. 7 „ 10 „ este. B. Földtabermentesítént kötvények. Budai . . . » ||75 23 25 Pénznemek Tokaj • . „ 9 „ 35 „ regg. Fehérvár-Becs. Magyarországi...................................„f. • 70 - 71 ~ Eszterházy herczeg 40 „ 78- 80 Pénznemek. Debreczen. „ 12 „ 12 „ délb. Fehérvár Ind 100-pregg Temesi .....................................................p 6925 70-Salm 40 „ 26 50 27 — Császári arany........................ 4 96 5 97 P -Ladány 1 45 délu i enervar • ina. iuo. p. regg. 71 na— Pálffy 40 „ 22 50 23 - Reczés . ....................... 4 96 5 97 Szolnok ” 4” 44 délu Uj-Szőny . „ 2 „ 25 „ délu. Horvátországi.............................................. 71 72 Clary 40 „ 24 60 25 50 Korona ........................................................... * 'czeeléd—Arad. Bécs * ' Erk‘ 8 ” 17 » este- Erdélyországi............................................... 72—73 St. Genois 40 „ 23 — 23 50 Napoleonsd’or....................... 8 40 8 42 Czegléd . Ind. 9 ó. 47 p. regg. Bécs-Fehérvár. •••*• n . • . Windischgrätz 20 „ 16 — 16 50 Orosz imperialok .... 8 60 8 62 Szobrok 11 2 rece Bécs . . Ind. 7 ó. 45 p. regg. 0. Záloglevelek. ., Waldstein 20 „ 19 25 19 75 Porosz pénztár utalvány . . 1 66 1 56'/, Csaba . ” 2 66”„ délu. Szőny. . „ 2 „ 10 „ délu. 57,7. magyar földhitel-intézet zálogleveek 75— 75 50 10^- 104 16 Arad . . Érk. 6 ” — „ délu. Feh*vá^^e^magyar^^^