Pesti Napló, 1866. február (17. évfolyam, 4735-4757. szám)

1866-02-01 / 4735. szám

dicus csárdását“ dicsérik, melyek ez alkalomra készültek. Reményük, hogy Ő Felségeik a táncz­­estélyt legmagasabb látogatásukkal megtisztelni méltóztatnak. — A pesti egyetemi román ifjúság, a f. évi febr. 5-kére hirdetett hangversenyt és zártkörű bált, tőle nem függő akadályok miatt, ugyancsak február hó 12-kén fogja megtartani.­­ A rendezőbizottmány, V Ábrányi Kornél „hat eredeti magyar zene­képre“ zongorára szerkesztve hirdet előfizetést 2 tíjával, mely összeget febr. 20-ig kér beküldeni a „Zenészeti Lapok“ szerkesztőségéhez. A zene­képek czímei : 1. „Merengés a pusztán“. 2. „A csárdában“. 3. Románcz“. 4. „Szegény legény buja.“ 5. „Rege a pásztortűznél“. 6. „A ciprus lomboknál“. A mű, legdíszesebb kiállítással és egy terjedelmes füzetben f. évi martius 1-je nap­jáig okvetlenül meg fog jelenni. Ajánljuk t. ol­vasóink figyelmébe. — A nemzeti színház műsorozata. Csüt. 1. Faust vagy Erzsébet. Pént. 2. Két Barcsay vagy Edda, 2-or. Szórni*. 3. Bánk bán. Va­srn. 4. Le­­rencz. Jövő heti előkészületre kijelöltetnek. Hét­fő 5. Csalódások. Kedd 6. Lammermoori Lucia. Szerda 7. Nyolczadik pont és Felolvasónő. Csat. 8. Párisi szegények. Pént. 9. A színház zárva. (Az afrikai nő előkészületei miatt). Szomb. 10. Afrikai nő 1-szer. i . Beküldetett : „Wiener Numismatische Mo­natshefte“ redigh­t und herausgegeben von Dr. G. A. Egger.“.V. és VI. füzet, melylyel az 1-ső kötet be van fejezve. Ez által azon tévedés is ki van igazítva, mintha az 1-ső között a III. és IV. üzettel lett volna befejezve. — Aradi Gerő színigazgató ezennel felszó­lítom, hogy adott szavát i. e. február 15-éig ná­lam beváltsa. Kalocsán, 1866. január végén. Ábrahámffy János. — Felhívás az Ohler Károly tankönyve szellemében irt „Nevelés- és tanitástan“ czimü tanirodalmi munka ügyében. Letelvén a „Neve­lés- és tanitástan“ czimü munkámra nyitott elő­fizetés határideje, a „Tanodai Lapok“ i. é. 3. és 4-ik számaiban érintett indokból, és mivel a szét­küldött előfizetési iveknek ötvened része sem ér­kezett be, f. é. február hó végéig hosszabbítván meg az előfizetési határidőt, tisztelettel s biza­lommal kérem fel a t. ez. ivtartó urakat a náluk levő gyüjtőiveknek f. évi február hó végéig be­küldésére. Alkalmat veszek ezennel háromnak kijelentésére; u. m. 1) hogy művem a vissza­­nyomására rögtönzött „Tanítók könyve,“ sőt más e nemben létező régibb magyar nevelészeti munkák mellett is a hazai tanirodalom terén iro­dalmi becscsel fog megállhatni, 2) hogy anyagi tehetlenségem, a könyvkiadásnak kedvezőtlen vidéki helyzetem és kéziratomnak bírálat alatt számítással lett visszatartása oka annak, hogy a kéziratban már rég kész munka sajtó alá nem adathatott; 3) hogy anyagi tehetlenségemnél és kedvezőtlen provinciális helyzetemnél fogva a munka megjelenhetésének feltétele , a taniro­dalmi közönség részéről nyilvánulandó pártolás. A megrendelések mennyisége szerint fogok a munkának is kisebb vagy nagyobb — 40 nyo­matott ívet is túlhaladó — terjedelmet adhatni azon arányban, a­mint a kiadási költségeket fe­dezve látom, mivelhogy művemet nem is nye­részkedési vágyból, hanem fensőbb meghagyás­ból és ügyszeretetből dolgoztam ki. Kalocsán, jan. 20. 1866. Mennyey József, tanítóképző tanár, a kir. képezde és a vele kapcsolt elemi főtanoda igazgatója. —■ Előfizetési vagy aláirási felhívás ily czimü munkára : „Magyarország története“ 1490-től 1606-ig. Irta Istvánfi Miklós. Kiadja Vidovich György hosszú pályi plébános. A vastag 3 kötet ára 8 ft. — Előfizetési felhívás ily czimü munkára „A volt jobbágyság hármas könyve“ különös tekin­tettel a földmivelő osztályra. Irta és kiadja Bo­­ross Mihály. Előfizetési ár csak 40 kr, és a tiszta jövedelem a fejérmegyei kórház alaptőkéjére lesz szentelve. Az előfizetési pénzek febr. 20 ig Székes Fehérvárra küldendők szerkesztő kia­dóhoz. —­ A kir. kath. főgymnasium szegény tanu­lókat segélyző egylete megalakulván, követke­zőleg szerveztetett. Elnök: K. Puteáni Géza. Pénztárnok: Davida Miklós. Főjegyző : Zsig­mondy Jenő. Aljegyző :Henszler László. Ellenőr: Steiner József. Bizottmány­ tagok: Buócz Jenő, Fabini Gyula, Gosztovics Pál, Götz János, Hoff­man Béla, Jankovics Aladár, Kohn József, Kur­länder Ignátz, Lang Károly, Liedemann Ká­roly, Mihalkovics Tivadar, Mayer György, Pel­zer László, Püspöki Emil, Spolarits Lajos, Vaj­­dafy Richard. Az egylet már eddig is hét sze­gény tanulót részesített segélyben.­­ A bécsi közgazdászai egylet 1. évi február 3-kán esti 7 órakor tartja közgyűlését a kereske­delmi akadémiában. — A „P r o t e s t. e g y h. és i s k. lap“ múlt évi 23-ik számában következő czikk jelent meg: 1 ■­­ „E­s­d­e­k­l­é­s. Szerkesztőségünk egy sze­gény, elhagyatott reformata nő érdekében emeli fel szavát, kinek férje a dunagőzhajózási tár­sulat „Keresztelő János“ hajóján, mint aszta­los foglalkozott, és mintegy két év előtt nyom­talanul eltűnt, úgy hogy azóta a legszorgosabb magán- és rendőri keresés daczára sem lehetett felfedezni. Ez a szegény asszony gyógyíthatlan betegségben szenved és pedig annyira, hogy a legcsekélyebb terhelő munkát sem képes végez­ni ; két esztendő óta kereső nélkül lévén, kény­telen volt kevés holmiját eladogatni, s ennek árából tengetni életét, most már nincs semmije, a mit eladhasson; épen e miatt a mi másnak öröm, az neki hit és aggodalom, s a mi másnak életét édesiti meg, az neki csak keserűséget okoz, és fájdalomkönyeket sajtol szemeiből: négy neveletlen gyermeke van , képzeljen a t. olvasó egy anyát, a kinek az egész múlt télen betegágyhoz kötve kellett néznie gyermekei nyomorát, s a kinek gyermekeivel együtt az irgalom asztaláról lehullott morzsalékkal kellett tengetni nyomorult életét, a­kit talán csak gyer­mekei iránti forró szeretete mentett meg az ön­­gyilkosságtól , képzeljen egy ily anyát, akkor maga előtt látja ez asszonyt.­­ A négy gyer­mek közöl kettő már el van helyezve, az egyik 12 éves fiú a „Ráczkeve“ gőzösön matrózinás­­kodik, a másikat pedig, a­ki 9 éves, és szintén fiút, t. Kármán József ujverbászi ref. lelkész úr fogadta örökbe, ez a fiú a jövő tavaszszal fog rendeltetése helyére küldetni; a másik két gyer­mek (az egyik leány, a másik fiú) még oly ki­csiny, hogy az anyai ápolást nem nélkülözhetik. — T. olvasó, ha az Úristen annyi vagyonnal ál­dott meg, hogy a szegényeknek is juttathatsz belőle, emlékezzél meg e szegény családról. — Szerkesztőségünk is elfogadja e szegény asszony és gyermekei számára küldendő kegyadomá­nyokat.“ „ — Nemzeti színház. Jan. 30-kán. 0 Felségeik tiszteletére díszelőadás volt a nem­zeti színházban, melyre 8 óra tájban a fejedelmi pár is megjelent. Császár 0 Felsége huszár ezre­desi egyenruhában, császárné 0 Felsége pedig ízletes fehér ruhában jelent meg, fejékét pompás gyémánt korona képezé, s a fehér ruha viola színű mellhajtókáján, valamint gazdag virágbok­rétáján is számos gyémánt-csillag tündökölt. A közönség, mely már 5 órakor majdnem ostrom­mal állta el a bejáratokat, lelkes éljenekkel üd­­vözlé a fejedelmi párt, mire a Felségeik nyájas főhajtással válaszoltak. A színpadon sorban fel­állított összes személyzet az osztrák hymnuszt énekelte, s a háttérben alkalomszerű jelképes csoport közepette . Felségeik mellszobrai dísze­legtek. Az egész közönség felállva hallgatá vé­gig az éneket, melynek végeztével ismételte él­jenzését. Ezután megkezdődött a dalmű előadása, mely aránylag jól folyt le, midőn az arany menyegzőn a gazda az uralkodó párra és a hazára poharat emelt, a közönség ismét harsány éljennel felelt, valamint akkor is, midőn a második felvonás végeztével . Felségeik eltávoztak. — Bobory Károly úr a vádlott Borsosnak adott válaszában, a­mennyire zilált sorainak ér­telme kivehető volt, ismét kitüntette­ hajlamát a vádlott sorsos elmarasztalására. Önigazolásra sürgeti őt, de egyszersmind az erre vezethető utakat is elzárja előle. A képviselőház — a­mit vádlott sorsos felettébb sajnál — nem rendelt vizsgálatot, Bobory Károly úr pedig sem az ellenkérvényezők előadását — noha felolvasta­tott előtte — nem méltatta figyelmére, sem a megyei közegeknek, melyek ezen ügyben vizs­gálatot tartottak, nem tulajdonit közhitelességet, sem Borsosának eddigi múltja és jellenében nem akar találni kezességet arra, hogy szavainak, melyekkel a méltatlan vádat magától elutasítja, hitelt adjon. Ily körülmények közt a vádlott sor­sos Bobory Károly úrral szemben nem tehet egyebet, mint hogy végszóként kijelentse, mi­szerint ezen ügyben Bobory Károly úrral komo­lyan szót váltani nem lehetvén, minden további nyilatkozatot szükségtelennek tart. Nemzeti színház. Febr. 1-jére van kitűzve: „FAUST.“ Opera 5 felv. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről jan. 31-ről: A „P. Napló“ távsürgönyei Zágráb, jan. 31. A tegnapi titkos ülés­ben elhatároztatott, miszerint a három fennálló párt bizalmi férfiakat küldene a tartandó magán-tanácskozásokba, a vég­ből, hogy az általánosságban nézet­egység éreztessék el. Úgy hírlik, hogy nyilvános ülések mindaddig nem fognak tartatni, mig a magán­értekezleteken a feliratra nézve egyetértés nem jö létre. 5% metalyques.......................... 62.90. Nemzeti kölcsön.......................... 66.40. Bankrészvény............................... 755.— Hitelintézet . .. I. . . . . 152.—. Londoni váltók....................................104.10. Ezüst........................................... 103.95. Arany...............................................4.95 */.. Páris, jan. 31. A mai „Moniteur“sze­rint a spanyol vizeken két chile-i kalóz­hajó mutatkozott; ezek üldözésére az „Izabella“ fregát küldetett el. KÜLFÖLD: Angolország. — Az utolsó nyugatindiai gőzös „Westindian“ jan. 26-kán érkezett Liverpoolba, de nagyon kevés újságot hozott Jamaicából. Gordon özve­gye az említett gőzösön Angliába akart jöni, de barátai azt tanácsolták a szerencsétlen nőnek, várná be előbb a kir. bizottság vizsgálatának eredményét. Gordon elitéltetésének s rögtönzött kivégeztetésének egyik alapját az a körülmény képezé, miszerint Gordon az oct. 11-kei községi tanácsülésből Moraut Bayben elmaradt, miből az a következés vonatott, hogy ő a felkelést és a négerek által elkövetett gyilkolást nemcsak előre tudta, de voltakép maga volt a lázadás bujtoga­­tója és titkos vezetője. Gordon, a­mint a tör­vényszéki eljárásról közrebocsátott hivatalos je­lentésből kisül, akkori roszullétével fejtette meg elmaradásának okát s ennek bebizonyítására or­vosokra is hivatkozott; s most már tényleg be van bizonyítva, hogy a Gordon elleni vizsgálat idején dr. Major, ki a törvényszék előtt c­á­­folhatlan tanúbizonyságot tehetett volna arról, hogy Gordon a felkelés napján erős vérhas-ro­­ham által volt. Kingstonban letartóztatva, Mo­raut Bayben volt, de a hadi törvényszék elmu­lasztotta őt tanúnak idéztetni. A „Times,“ mintha rosz lelkiismeret furdalná, újra meg újra Gordon kivégeztetésére tér visz­­sza, s tehetsége szerint igyekszik menteni a ha­tóságok eljárását, de úgy látszik, Eyre kor­mányzó véres zsarnokságát nem tudja egyébbel palástolni, mint hogy Jamaicában általában Gor­dont tartották a felkelés indítójának, s hogy a négerek közt oly pártja volt, miszerint eleinte Kingstonban nem is merték elfogni. Egyébiránt maga a „Times“ is menthetlennek tartja, hogy Gordont elhurczolták lakhelyéről, hol talán mód­ja lehetett volna tanukat idéztetni önigazolása végett, s hogy őt a távolban oly rögtönözve halálra ítéltették. Az egészből csak a tetszik ki, hogy Eyre kor­mányzó Gordont minden áron ki akarta végez­tetni, hogy, ha tényleg talán nem volt is a fehér ültetvényesek zsoldjában, ezeknek minden elő­ítéleteiben és gonosz indulataiban bőven oszto­zott, hogy a sziget valódi állapotját a hazai kor­mánytól lehetőleg titokban tartani igyekezett, s nem vagyunk bizonyosak benne, hogy nem volt volna-e készebb mindazokat, kik Gordon ártat­lansága mellett tanúbizonyságot tehettek volna, e szerencsétlen férfiú sorsára juttatni, mint áldo­zatát elszalasztani. Mindent összevéve, teljesség­gel nem vádolhatjuk túlzással azon angol szózato­kat, melyek a véres zsarnokot Gordon szántszán­dékos gyilkosának nevezik. Megjegyzendő még, hogy most már majdnem az összes angol sajtó egyhangúlag tör pálctát a kormányzó felett, s csak egy-két tory-lap, mint p. o. a „Herald“ és ennek kérszolgája, a „Standard“, melyek az amerikai háború alatt Dél martalóczaiban, gyuj­­togatóiban és orgyilkosaiban hősöket láttak, énekli meg a jamaicai mészárlások által örökre becstelenné vált Eyre dicsőségét.­­• A királyné Sir Charles Eastlake, kir. aka­démiai elnök halála után azonnal sajátkezűleg részvét-levelet irt az elhunyt művész özvegyének, melyben a kir. civillistából 300 fontnyi nyugdíjt ajánlott nekie. Az elhunytnak igen becses könyv- és műtára, hir szerint, nyilvános árverés útján fog eladatni. Az „Athenaeum“ azt óhajtja, hogy e gyűjtemény vagy az akadémia, vagy a kensing­­toni museum számára vetessék meg. — Az edinburghi kereskedelmi kamra egy emlékiratban erélyes közbenjárásra szólította fel a kormányt a Chile és Spanyolország közt tá­madt viszályban. Clarendon gróf jan. 23-kan következőleg válaszolt: „Ő felsége kormánya reméli, hogy az érintett nehézségek Anglia és Francziaország barátságos közbevetése által nemsokára ki fognak egyenlíttetni.“­­ A spanyol menekülteket, mint a „France“­­nak írják, Portugálliába beljebbeztek ; a had­nagynál magasabb rangú tiszteket kiutasították, s azon esetre, ha önkénytesen nem távoznak az azori szigetekre, szállítással fenyegetik.­­ A függetlenebb franczia lapok tele vannak a kegyetlenségek leírásával, melyeket az orosz kormány Lengyelországgal elkövet. A rendelet, mely a lengyeleket eltiltja Lengyelországban a birtok­szerzéstől, megjelent. E szerint Lengyel­­országban ezután birtokot csak orosz vallású ve­het, a lengyel, ha két annyit igér, se juthat hozzá. Két év alatt a deportált tartozik eladatni birto­kát, ha el nem adhatja, a kormány árverezteti el, természetesen muszka áron.­­ Egyúttal gondoskodnak is, hogy legyen elég eladni való birtok, folytonosan szaporítják a deportáltak szá­mát. A­ volhiniai, podoliai és ukrajnai deportál­tak számát 200,000-re teszik eddig is, nemrég egy 500 emberből álló csapatot hajtottak ismét Libériába, s Volhiniából írják, hogy jan. 2-kán Luck várost rögtön meglepték az orosz rend­őrök, s tizen­egy előkelő polgárt családaik köré­ből kiszakasztva, elszállítottak Szibériába. Francziaország, Pár­is, jan. 28. A sárga könyv két kötetben fog kiadatni; az első kötetben nem lesz Mexi­­córa vonatkozó sürgöny, a második kötet mind Mexicóra vonatkozó okmányokat foglaland ma­gába. A franczia kormány eleinte csak úgy vá­logatva akart néhányat adni e sürgönyök közül, azt adván ürügyül, hogy a sürgönyök közlésével megzavarná az alkudozások folyamát, de miután az amerikai kormányt hasonló tekintetek nem korlátozzák s minden e tárgyra vonatkozó sür­gönyt világ elébe bocsátott, hasztalan rejtegetné a franczia kormány tovább a kudarczot, a me­lyet vallott, a rejtegetés most már nevetséges volna. — A „Memor. dipl.“ jelenti, hogy Napoleon herczeg tudományos utazására febr. 19-kén in­dul el. 'tantárersmon K.I .«9 Távirati jelentések. — Salzburg, jan. 30. Az itteni rendőr­­igazgatóság császári rendelet folytán eloszlatott és a rendőri ügyek a községi tanácsra bízattak. — G­r­a­­­z , jan. 30. Császári határozat folytán az itteni rendőrigazgatóság eloszlatott. A rendőri ügyek vezetését a városi tanács veszi át, és pedig legfeljebb f. é. április 1-jéig. — Páris, jan. 30. Galifet marquis a kiürí­tési ügyben Mexicóba megy. Igen rosz pénzügyi hírek érkeztek onnan. — London, jan. 30. A „Morning Star“ je­lenti, hogy a cabinet többsége mérsékeltebb re­­formbill mellett nyilatkozott, mint az, a­melyet Russel mutatott be. Az izlandi lapok készülőben lévő lázadásról beszélnek. Izland helytartósága a Habeas-corpus-acte felfüggesztését sürgeti. Dublinban lojalitási meetinget tartottak. — Berlin, jan. 30. A legfőbb törvényszék Twesten és Frenczel képviselők el­len az előtt tartott kamarai beszédek folytán, vizsgálatot indított meg, minthogy az első két bíróság az államügyész ebbeli indítványát azon oknál fogva utasítá vissza, hogy alkotmányos képviselőket. országgyűlési beszédjeikért fele­lőssé tenni nem lehet. — N­e­w­­ Y­o­r­k, jan. 20. A hirlapok erősí­tik, miszerint egy amerikai néger ezred, Esco­bedo vezénylete alatt, bevette Bagdadot. Sheri­­dannak New­ Orleansból küldött sürgönye ezen hírt kétségbe vonja. A columbiai törvényhozó testület a négereknek választási jogot ad. — Páris, jan. 29. A sárga könyv nem érinti a német ügyeket. A mexikói ügyre vonatkozó okmányok megerősítik a kék könyvben már elő­fordultakat, minden hozzáadás nélkül. A Wa­shingtonba küldött legutolsó sürgönye január 25-től kelt. ■ _ _ — Páris, jan. 30. A mai „Moniteur“jelenti: A római kikötőkbe bevonuló hajókra nézve vi­­lágítótorony-illeték állapíttatott meg. A törvényhozó testületben Larrabure és Fré­­my urak megválasztatásai érvényeseknek nyil­váníttattak. — Florencz, jan. 29. A senatusban azon törvényjavaslat volt tárgyalás alatt, mely a kincs kezelését a bankra ruházza. Farina jelen­­tést tevő indítványozza, hogy a vita Scialoja tör­vényjavaslatának módosíthatása végett, napol­­tassék el. Farina javaslata elvettetett. A porosz követ a fekete sas-rend átnyújtása­­kor a királyhoz egyebek közt a következőket mondotta: Kormánya vezetése és a barátságos fejedelmek támogatása mellett Olaszország foly­vást új és új rokonszenveket ébreszt maga iránt, s magát mindinkább azonosítja az összes Európa érdekeivel. Azon nemzetközi közeledés, mely a kereskedelmi-politikai téren Olaszország és Né­methon között történt, annak új fényes nyilat­­kozványa." A király következőleg válaszolt: „Poroszország királyának barátsága annál be­csesebb előttem, minthogy az a két királyi ház közötti hagyományok, rokonszenvek és törekvé­sek megegyezésén alapszik, az Német- és Olasz­országnak mindkét nemzetre méltó tervet ígér.“ — Páris, jan. 29. Az Egyesült Államokra és Mexicóra vonatkozó diplomatiai okmányok közzététettek. D r o u y n ur, Seward dec. 16. jegyzékére jan. 9-től adott válaszában mondja: Miután e választ a császár elé terjesztettem, meg vagyok győződ­ve, hogy a két kabinet nézeteinek különbözése — szándékaink téves felfogásán alapszik. — Drouyn constatálja, hogy Francziaország sem­miféle nagyravágyó tervek megvalósítására nem törekszik, aztán így folytatja megjegyzéseit: „Most Mexikóban rendes kormány létezik. Ex­­peditiónk legitim czélja el lesz érve. Midőn érde­keink kielégítésére törekszünk, azon vagyunk, hogy Miksa császárral oly egyezségre lépjünk, mely megengedi, hogy hadseregünknek Mexi­kóban való szereplését befejezettnek tekint­hessük. Egy ez évi jan. 23-áról Montholonhoz intézett jegyzékben Drouyn említést tesz a közte­s Bigelow éjszakamerikai követ közt folyt beszélgetésről. Drouyn a mexikói császári kor­mány rendszabályainak feszegetését azon kije­lentéssel utasította vissza, hogy ő Bigelow e rész­beni közléseit csak mint egyszerű hírt veheti tu­domásul. Ezen reservált magatartás constatálása után a franczia külügyér — közönséges beszél­getés alakjában — azon megjegyzést téve, hogy a szóbahozott rendszabályok tisztán administra­tív intézkedések gyanánt veendők, melyek kivé­­telességek daczára sem jogosíthatnak fel semmi­féle kormányt arra, hogy egy szomszéd állam belügyeibe avatkozzék. Drouyn nem engedheti meg, hogy az unió kormánya Miksa császárt jogosan el nem ismer­heti. Mi­t mondja aztán Drouyn — mostantól fogva visszatérünk a be nem avatkozás elvéhez, s mihelyt ezt magatartásunk­ irányadójául fogad­tuk el, érdekeink s becsületünk azt parancsolják, hogy mindenkitől hasonlót kívánjunk. Bízva, a méltányosság szellemében, mely a washingtoni kabinetet áthatja, azt várjuk, hogy az amerikai nép a be nem avatkozás elvéhez, melyre hivat­kozik, alkalmazkodni fog, az­által, hogy Mexicó irányában szigorú semlegességet fog követni. Mikorra ön engem — mondja Drouyn­er Mon­tholonnak — e részben az éjszakamerikai kor­mány elhatározásáról értesít, azon helyzetben leszek, hogy Miksa császárral folytatott alkudo­zásaink eredményét, csapatainknak visszahívá­sára vonatkozólag önnel tudathatom. Malaret bárónak ez évi jan. 2-áról szóló flórenczi sürgönye említést tesz a nevezett franczia követnek Lamarmo­­r­a tábornokkal folytatott beszélgetéséről, mely a septemberi egyezmény leyális keresztülvitelére vonatkozott, miután a loyális keresztülvitelt Antonelli bibornok egy körjegyzékében kétség­be vonta . Lamarmora akkép válaszolt, hogy senkinek sincs joga föltenni a flórenczi ka­binetről, mintha ez a septemberi egyezményben vállalt kötelezettségeket nem akarná teljesíteni. Malaret báró constatálta, hogy Francziaor­szág a conventio megkötésével biztosítani akarta két különböző souverainitásnak egymás mellett való fennmaradását. Esti posta. Pest, jan. 31 — A „Mem. Dipl.“, melyről általában azt tartják, hogy közel viszonyban áll az osztrák követséggel Párisban, kivonatban egy osztrák diplomatiai körjegyzéket közöl, melynek létezé­se más oldalról határozottan tagadtatik. Mi, a nélkül, hogy e körjegyzék valódiságáért kezes­kedni mernénk, tartalmát elég érdekesnek tart­juk, miszerint annak a napi tünemények közt helyet adjunk. E körjegyzékben Ausztria akkép nyilatkoz­nék, „hogy a gasteini egyezmény magában fog­lalja a schleswig-holsteini kérdés nemcsak Po­roszországgal együtt, de Poroszország ellen leen­dő megoldásának alternatíváját is. A bécsi kor­mány soha sem tagadta a porosz kabinet azon jogát, miszerint a herczegségek megszabadításá­ra tett áldozatokért kárpótlásul bizonyos keres­kedelmi és tengerészeti előnyöket kössön ki ma­gának. De a bécsi kabinet egyszersmind határo­zottan kijelentette, hogy egyet sem fog alálni azon Poroszország által követelt garantiák kö­zül, melyek által az új állam souverain függet­lensége megszoríttatnék, vagy melyek a szövet­ségi jog elveinek rövidségére szolgálnának. Ily határok közt Ausztria kész Poroszország jogos követeléseit támogatni, azaz, Poroszország­gal közösen rendezni a herczegségek ügyét Ausztria és Poroszország csak a ért folytatta a háborút IX. Keresztély király ellen s tagadtál meg trónörökösödési jogát Schleswig-Holstein­ban, hogy megszabadítsák a herczegségeket, ezek végzeteit a lakosság és Németország érde­keivel egyezőleg biztosítsák. Ha Ausztria az egyetemes béke érdekében minden olyan fellé­péstől tartózkodott, mely által a közötte és Po­roszország közt létező véleménykülönbség egy az egész világ nyugalmát fenyegető összeütkö­zéssé fajulhatott volna, ez főleg azért történt mert Ausztria azon óhajtástól volt lelkesítve hogy a középállamokat egy erős csomóvá egye­sülve láthassa, miszerint a szövetségi gyűlés jogszerű felsőbbsége helyreállittatván, a schles­wig - holsteini kérdés helyreállítása könnyit tessék.­­ Mert Ausztria ma inkább sürgeti mint valaha azon jogot, hogy a herczegséges rendet összehivassanak, miszerint a nép törvé­nyes képviselőinek óhajtásai az Ausztria és Po­roszország által közösen teendő végintézkedései alapjaiul szolgálhassanak.“­­ Az amerikai hírlapok csakugyan valónál állítják azt a hírt, hogy egy amerikai négerezred mely Reed szövetségi tábornok alatt Escobedo­hoz csatlakozott, Bagdad városát a Rio Grand­ torkolatánál elfoglalta, s ha valóban úgy történt úgy az amerikaiak és francziák közötti összeüt­közés tényleg már megkezdődött volna. Felelős szerkesztő : B. K­e­m­é­n­y Zsigmond Bécsi börze január 30-án Vasutak közlekedése. . . ______ -----------------------------------------------rr-" f„A--------------------------------------------------—---------—_____________­________________________________________________________________________ A magyar értékpapírok árfolyama. z0tt Adott Tar­­a délkeleti vasnálván Arad-c­egléd. Államadósság. _11_ Elsőbbségi kötvények. &r tott ár Bécs-Temesvár Arad . . Ind. 10 c. 15 p. déle. Pesten 1865. január 30-án. 5%-os nemzeti kölcsön 100 frtbs 66 66 68 75 Államvaspálya 900 frank 103 50 104 — Bécs . . Ind. 7 c. 45 p. regg. 8 ó. — p. este. Csaba . . „ 12 „ 14 „ déle. .................... ................. 5°/0-es metaloques 100 „ 62 70 62 80 Lomb.-velenczei 100 frtos 92 — 93 — Érsekújvár „ 1 „ 20 „ délu. 1 „ 54 „ éjjel. Czegléd . Erk. 5 „ 33 „ délu.­­S « re im " lo ^ nTfw.ajó^ási • • • • 89 50 90 50 Pest . . „ 5 „ 19 „ délu. 6 „ 31 „ regg. Püspök-Ladány-Nagyvárad. lg5 Árfolyam. 1839-dik évi teljes 100 „ 145 50 146 60 Osztrák Lloyd....................... 88 50 89 — Czegléd . . 7.54 „ este 9 .14 „ regg. D T ,, T , i • « liL « £ 1839-dik „ ötödrész 100 „ 143 — 144 - Szeeed 8 tó "-io * 255 2 55 délu P’'Ladŕny I^d. 1 6. 58 p. délu. ° S „------------------1854-dik „ teljer 100 „ 77 50 78 — Részvények. . Temesvár ’ Érk. 3 55 rece!­8" 27 " este! Nagyvárad Erk- 4 » 38 p. délu. W___L ..... - Pénz. Áru. 1860-dik „ teljes 100 „ 83 90 84 — Bankrészvény ------- 755 — 757 — Temesvár—Becs. " ” Nagyvárad-Püspök-Ledány. frt krj frt kr A. Bank-­ia iparpapirok. —— 1860-dik „ ötödrész 100 „ 91 90 92 10 Hitetintézet 200 frtos 151 90 152 10 Temesvár. Ind. 10 ó. 40 „ éjjel. 7 ó. 25 p. regg. Nagy­várad Ind­ 10 ó. 6 p. déle. 5 pn1__ 49 —Pesti kereskedelmi bank-részvények . . 690— 695 — Záloglevelek. Áls°-auszt- esc.-bank 500 frtos 582 — 584 — Szeged . „ 2 „ 26 „ regg. 12 „ 53 „ délb. P.-Ladány Erk. 12 „ 48 „ délb. „ J_ 1 p .. . . v 7 eii— — — Nemzeti bank 10 éves 57. 104 - 104 50 E-¡*zaki vasut “«~ u A 157L SzeSle!d ' » 6 „ 35 „ re­g. 6 n 21 „ este- A ‡Mli minálván 3“ pI’IT 'wJ i ' v’ ' ’ ' 1075­­­„ kisors. ezüst. 5% 92 — 92 30 » 500 frank 172 40 172 60 Pest . . „ 9 „ 55 „ regg. 9 „ 30 „ este. A déli vaspályán. 63 100 —Pesti takarekpénztár-részvények . . • 1075-------------­” „ „ oszt. é. 576 87 70 87 90 » 200 „ 1/4 50 175 — Érsekújvár ,„ 1 „ 52 „ délu. 1 „ 8 „ este. Buda-Fehérvár. — _ 32 — Budai takarékpénztár-részvények . . . 440— — — Gall. hit. int. osztr. é. 47.------- 66 ~ Sf?h " SS " 117 75 117 25 B­ 5cs ’ • »rk- 6 , 33 „ este. 6 „ - „ regg. 6 0.35n.reeg. 5 ó. 15 p. este- 40 — 3 50 0 budai takarékpénztár részvények . . 76- 76-Magyar Földhitetintézet 5'/.°/. 76 — 75 50 Dunagorh”józág 506 fi.80S m _ 457 _ A tiszavidéki Vaspályán. Sz.-Fehérvár „ 8 „ 43 „ r. érk. 7 „ 20 „ este. 500“ 80 — Pesti hengermalom-társ.-részvények . . . 1060 -1070-* " •! -J gy 0 Lloyd 500 - 216 — 217 — „ Debreczen—Miskolcz Kassa. Fehérvár-Buda. 1000 125 — „Pannónia* gőzmalmitárs.-részvények . . — —1560 — Földtehermentesítést kötelez- Pesti lánczhid 500 „ - - 360 - ; Indi­g*,egg. Sz.-Fehérvár Ind. 5 ó. 55 p. délu. 7 é. 15 p. regg. Wl 24 - Első budai gőzmalom.................. 618- 620,’­57,-es magyarországi 100 frtos 69 75 70 25 Váltók (devisek) P.-Ladány ” 1 ” 26 ” délu. Buda • • Erk. 7 „ 53 „ este. 9 „ 20 „ déle. 210— 25 — Pesti keresked. testület-épületi részvények 360p — 1— „ erdélyi 100 „ 68 75 64 — három hónapra. Debreczen. „ 3 „ — „ déln. Fehérvár-Kanizsa. 525 — 30 — Budapesti lánczhid részvények .... — 1— 335 — » horvát 100­­ 70 25 71 25 Allesbure 105 db német fr 4'/ V 87 45 87 65 mM­­L. ' ” 7 ” 00 ” Fehérvár . Ind. 8 ó. 50 p. regg. 76.19p. este’ 105 ~ 4 80 Budapesti alagút részvények . . .­­ . 62- 63­­Sorajegyek. Páris 100 frank ' 4% ° 41 55 41 60 Kassa .*­­ Érk.10 ' 34 ” este. N.­Kanizsa Érk. délben és este. 315 _ 120 — Első magyar ált. bizt. társulat-részvények 503— 506 — Hitetintézeti 110 frtos 115 — 115 50 London 10 ft sterting 3% 104 — 104 50 Kassa—Miskolcz—Debreczen—Czegled. Kanizsa-Fehérvár. 210— 50 — „Pannónia* viszont­ biz., részvényeik . . — — 312 — Dunagőzhajózási 100 „ 80— 81 — Hamburg 100 bankmark ftz,7, 78 10 78 20 Kassa . . Ind. 5ó. — n. reee. N.-Kanizsa. Ind. ló.22p. délu. 56. 15 p. regg. Triesti 100 „ 108 50 109 50 Frankfurt .0095. ,05. 00 87 50 87 70 Miskolcz . 7 „ 62 „ reel. Fehérvár . Érk. 5 „ 40 „ déln. 7 „ 10 „ este. B. Földtabermentesítént kötvények.­­ Budai . . . » ||75 23 25 Pénznemek Tokaj • . „ 9 „ 35 „ regg. Fehérvár-Becs. Magyarországi...................................„f. • 70 - 71 ~ Eszterházy herczeg 40 „ 78- 80­­ Pénznemek. Debreczen. „ 12 „ 12 „ délb. Fehérvár Ind 10­0-pregg Temesi .....................................................p 6925 70-Salm 40 „ 26 50 27 — Császári arany........................ 4 96 5 97 P -Ladány 1 45 délu i enervar • ina. iuo. p. regg. 71 na— Pálffy 40 „ 22 50 23 - Reczés . ....................... 4 96 5 97 Szolnok ” 4” 44 délu Uj-Szőny . „ 2 „ 25 „ délu. Horvátországi.............................................. 71­ 72 Clary 40 „ 24 60 25 50 Korona ........................................................... * 'czeeléd—Arad. Bécs * ' Erk‘ 8 ” 17 » este- Erdélyországi............................................... 72—73 St. Genois 40 „ 23 — 23 50 Napoleonsd’or....................... 8 40 8 42 Czegléd . Ind. 9 ó. 47 p. regg. Bécs-Fehérvár. •••*• n . • .­­ Windischgrätz 20 „ 16 — 16 50 Orosz imperialok .... 8 60 8 62 Szobrok 11 2 rece Bécs . . Ind. 7 ó. 45 p. regg. 0. Záloglevelek. ., Waldstein 20 „ 19 25 19 75 Porosz pénztár utalvány . . 1 66 1 56'/, Csaba .­­ ” 2 66”„ délu. Szőny. . „ 2 „ 10 „ délu. 57,7. magyar földhitel-intézet zálogleveek 75— 75 50 10^- 104 16 Arad . . Érk. 6 ” — „ délu. Feh*vá^^e^magyar^^^

Next