Pesti Napló, 1866. március (17. évfolyam, 4758-4784. szám)
1866-03-07 / 4763. szám
M. • Tur, mart. 4. Ma i Túr városa egy nagyszerű ünnepélynek volt tanúja , ugyanis, all éven át üres papi hivatal e mai napon töltetett be. E nagyszerű papválasztásra a ref. egyházba voltak összehiva minden párbért fizető lakosok, most választók; s miután mind az esperesi, mind a világi segédgondnok urak elnöki megbízólevelei felolvastattak : nt. Gyikó János lelkész és lap Ferencz főgondnok ur elnöklete alatt megkezdetvén a papválasztás, leírhatatlan lelkesedéssel és egyhangú felkiáltás utján karczagi lelkész, nt. Könyves Tóth Mihály esperes ur vlasztatott meg. Itt bezzeg teljesült bölcs Salamon azon mondása , és fényesen igazolta magát: „Kívánatosabb a jó hírnév a nagy gazdagságnál,“ mert öröm volt hallani és látni azon lelkesedést, mely a „Könyves Tóth Mihály“ névre annyi ezreknek ajkairól oly sokáig szűnni nem akarólag az egyházban elzengett, bámulatos volt látni azon varázst, mely azon nagy név hallatára az egész gyülekezeten elömlött. Vajha azon határtalan bizodalom és ragaszkodás igévé válnék ! Népünk óhajtva várja azon időt, melyben a megyei és községi szervezet életbe lépendenek, mert bizony, ha sokáig így leszünk, a házból is iháznak bennünket. • éjszakánként négy-öt ház-felverés történik, s nem igen akad, ki a kárt kikerítse. Időjárásunk már most a legkellemesebb tavaszira fordult át, nappal szép derült, éjszaka rendén esik. Az élet ára is tetemesen csökkent, sit mióta ily szépen jár az idő, eladni sem lehet nálunk. Veszprém, febr. 28. Veszprém-Palotán a zeneértő, és sokoldalú ügyességéről dicséretesen ismert Seydemann kar vezetése mellett dalárda alakult, mely már testületileg is szervezte magát. A felekezetek testvéri közeledésének örvendetes jeléül emelem ki, hogy tagjai a három keresztény felekezetből valók, s egymásnak nagyobb ünnepélyességü isteni tiszteletein kölcsönösen működnek közre, mire példa ft. Asztailer palotai plébános urnák arany-miséje — hol a protestáns dalárdái tagok, — s egy protestáns templomnak felszentelése — hol a római katholikus dalárdás tagok énekelték amott a lóvi. catholikusoknak egyházi énekeit, a felekezetességen felül emelkedett, valódi keresztényi lélekkel. A világi dalokat jól betanulták az ügyes karvezető vezérlete alatt, s múlt őszszel gróf Wadstein János palotai földesur nejének tiszteletére rendezett esti dalünnepélyben művészileg elzengett dalaikkal annyira megnyerték a grófné tetszését, hogy az zászlóval leendő megajándékoztatásukat megígérte. Alaptőke előteremthetéséért — mely évi kiadásaik tőkéjét képezendő — két tánczestélyt rendeztek a múlt farsangban, s egyrészről elöirbi adottságoknak nyilvános jelét adandók — másrészről az estély érdekességét emelendők, dal-, zene-, és szavallati estélylyel kötötték öszsze azokat, mind a két vigalom látogatott volt, nemcsak Palotáról s vidékéről, hanem Veszprémből s Székesfehérvárról is voltak vendégek. Az első estélynek műsorozata: 1) Nyitány (Hunyady László dalműből) Erkeltől , négy kézre zongorán játszották Seydemann Ferencz és Hoffmann Ottmár. 2) Isten áld meg a magyart, hymnus Kölcsey Ferencztől, előadta a dalárda. 3) Honszeretet, költemény Vörösmartytól, szavalta Magyar Sándor. 4) Temetésre szól az ének, népdal, énekelte Wagner Teréz aszszony. 5) Debreczenben diszlik egy szép rózsafa, népdal, dalolta a dalárda. 6) Hűség Vörösmartytól, szavalta Magyar Sándor. 7) Dal Ernani dalműből Verditől, énekelte Wagner Teréz. 8) Halál, költemény Tóth Kálmántól, szavalta (nagy hatással) Pap István. 9. Képeddel alszom el, és Befordultam a konyhába, népdalok, előadva a dalárda által. 10) Piroska és Jóska, Markitól, szavalta Pap István. 11. Csatadal Rückentől előadja a dalárda. Úgy a szavalatok, mint a dalok sikerültek, s általános tetszésben részesültek. — Utánuok táncz következett, s az éjféli szünóra leszámításával általános jó kedvű élénkség között tartott reggelig. Február 4 -én még szebb közönség gyűlt össze a 2-ik vigalomra. A terem meglepő szépen, s müszléssel volt díszítve. Háttérben a szavalati emelvény felett a dalárda czimere (ezüst hint piros mezőben zöld koszorúval övezve) volt látható. A homlokzaton Magyarország czimere ■— szinte zöld koszorúval övezetten. A légben függve (kifeszített sodronyokhoz erőstett betűkből) e sor volt olvasható : Éljen a haza! — A betűk kemény papirosból voltak kivágva, alapjukat zöld levelek képezék, melyek fehér és piros rózsákkal voltak ékítve. A zenekar (veszprémi) nem játszott oly tökélylyel, mint az első vigalomban működött maori zenekar. Az estély dalok, szavalatokkal stb. következő műsorozattal vette kezdetét: 1. „Hazádnak lendületlenül,“ szózat Vörösmartytól, előadta a dalárda. 2. „A hazáról“ — Petőfitől, szavalta Tóth Mihály. 3. „A csalogány“ dal, művészileg énekelte Wagner Teréz. 4. „Nyitány“ Tell Vilmos dalműből, négy kézre zongorán játszották Seydemann és Hoffmann Ottmár. 5. „Az én álmaim,“ Költemény Csermelyi Sándortól, szavalta Pap István. 6. „Dal,“ Linda dalműből Rossinitól, énekelte nagy hatással Wagner Teréz. 7. „A falusi kis leány Pesten“, költemény Czuczortól, szavalta Hankóczy Teréz k. a. 8. „Csak keringő“ dal, énekelték Wagner Teréz asszony, Asztaller Vilma, Asztaller Etelka, Hankóczy Teréz és Livora Izabella kisasszonyok. 8. „Ne féltsd a magyart,“ költemény Jánossy Gusztávtól, szavalta Hoffmann Ottmár. 10. „Balaton háborgása,,. Mihályi Ignácztól, előadta Hoffmann Ottmár. 11. „Ábránd“, szavalta Magyar Sándor. 12. „Csatadal“ Rückentől, dalolta a dalárda. 13. „A politikus suszter“, zongorakiséret melletti énekkel Bakonyitól, előadta a közönség élénk tetszés nyilvánításaitól kisérve Pap István. — Ezután tincz következett, s tartott hat 2 óráig. Ezt szünóra váltotta fel. Szünóra után 14. Brioner „Állat quartett“-je, tréfás zenemű, négy különfaju énekes állat (kutya, cochinchinai kakas, macska, disznó) és egy zongorázó majom álarczában, mindenik az álcrásan jelzett állat hangján énekelve, előadta a dalárda. Az állathangokból művészi összhangzatú dallamot alkotott össze a szerző ügyessége, s Seydemann — aki kitűnő zeneértő — igen jól tanította be. Leirhatlan a hatás, a tetszésnek élénk nyilatkozata, mit e remekül előadott tréfás zenemű előidézett. A közönség szűnni nem akaró „Újra, újra“ kiáltásai folytán ismételni kellett. Harmadszori újrázását is kérték, de a fárasztó zenemű kétszeri előadása által kifárasztott működők nem tehették. Úgy a szavalók, mint a zongorázók és dalolók jól működtek. Wagner Teréz gyönyörű és tiszta hangja — mindannyian helyes felfogás, művészi kivitel által tűntek ki. — A táncz kivilágos kivirradtig tartott. Ez estélyek által a palotai vigalmak hirneve meg van alapítva, s oly közkedvességet nyertek, jó hirök oly messze terjedt, hogy évről évvel nagyobb látogatottságuk reménylhető azon esetben, ha a dalárda és több közreműködők jövőre is oly élvezetessé teendik, minővé jelenleg tették. 1. 1. Különfélék. Pest, martius 6. — Reményi Ede vasárnapi hangversenye a vigadó kisebb termében számos és válogatott közönség előtt ment végbe. Az előbbkelők köréből majdnem mindnyáját ott láttuk, s így a most kezdődő hangversenyidénynek a közönségesnél jobb sikert jövendölhetünk. Reményit fővárosunkban már jó ideje, hogy nem hallottuk, s örömmel kell megváltanunk, hogy a művészet máris magas fokán állott művész igen nagyon haladott és tökéletesült. Flageolet-játéka oly bámulatos, biztos és tiszta csengésű, milyet csak Paganini és Ernst tudtak felmutatni, de a cantilenében is tapasztaltuk, hogy hangja erősebb és nemesebb lett, a legmeghatóbb és nagyszerű tud lenni, s játéka modorán művészi nyugodtság ihlettséggel párosulva vonul végig. Ernst Othello ábrándjában és Paganini variált Andante Amoroso-jában csodálatos technikájával és briliáns előadásával sok és szűnni nem akaró tapsot aratott. Hogy Reményi Liszt magyar Rhapsodiáját és saját szerzeményű Magyar népdalait gyönyörűen játszotta, tán felesleges is mondanunk a magyar zenének par excellence művészi tolmácsáról. Chopin Es-dur Nocturnejében igen szépen mutatta be cantilene-jét a hangversenyző. Az utolsó szám Reményi saját szerzeményű Rákóczy-indulója volt. E műben, daczára hogy minden virtuóz nehézségek fel vannak halmozva, mégsem tudtunk sok gyönyört találni, mert egy hegedűn csatát zeneileg festeni, egy kissé nagyon is merész. A közbeeső számokat Thaisz Péter úr csinos énekelőadásai törték ki, s szép hangja sok tapsot aratott. E.7 Juhász Antid makói reform, lelkész a Keresztessy-árvák javára 10 ft 60 krt küldött be szerkesztőségünkhöz, mely összeget köszönetünk nyilvánítása mellett, az illető helyre juttattuk. — A keresztesi árvák részére a nagy-körösi reform, lelkészi hivatalhoz, t. Balogh István ref. lelkész mint gyűjtő által következő kegyes adományok küldettek be : Vecsey István 50 kr, Menczer Mihály 50 kr, Guttman Armin 1 ft, Török Imre 20 kr, id. Dózsa Márton 40 kr, Banilla János 40 kr, Dékány Lajos 50 kr, Somlay János 50 kr, Dobos János 50 kr és N. N. 20 kr, összesen 4 ft 50 krt, mely kegyes adományt az illetők hálás köszönettel fogadták. Említettük volt lapunkban, hogy dr. Bakody Tivadar és dr. Szabadföldy Mihály urak múlt hó 24 én egy patkány húsában nagyszámú fonalóczot fedeztek fel, s ezzel constatírozták, hogy habár a disznóhúsban nem is, de a fonalócz hazánkban mégis előfordul, mit kellő elővigyázatból tudni nemcsak hasznos, hanem szükséges is. A „P. Lloyd“-ban e felfedezett fonalóczok bizonyos egyének által előbb importáltaknak declaráltattak, s midőn ezen állítás alaptalansága a felfedezők által a felbonczolt patkány pesti eredetének kimutatása mellett megczáfoltatott, a nevezett lap vasárnapi számában most ugyanazon részről a felfedezett állatkák fonalócztermészete tagadtatik, hivatkozással egy egyetemi tanárnak erre vonatkozólag tett állítólagos nyilatkozatára. Mi úgy vagyunk értesülve, hogy dr. Bakody Tivadar dr. Margó egyetemi tanár úrnak megmutatván a fonalóczokat, ez oda nyilatkozott, miszerint a bemutatott állatkák bár sokkal nagyobbak, mint azok, melyek Németországból kerültek, mindazáltal teljesen bírván a trichin alakjával, nem hasonlíthatók semmi más a patkányokban előforduló élősdikhez s ő nem is képes ezeket másképen osztályozni. A dr. Bakody és Szabadföldy urak által felfedezett állatkák fonalócz-természetének tagadásáról tehát itt szó sem lehet, annyival kevésbé, minthogy azok a nagyhírű dr. Virchownak a trichinekről irt kitűnő értekezésében felállított feltételeknek még nagyságra nézve is teljesen megfelelnek. — A kir. magyar természettudományi társulat febr. 21-én tartott szakgyűlésén Hirscher Ignácz ír. úr a szemtükörrel észlelhető némely vérkeringési tüneményekről értekezett. Értekezésében elmondá, miszerint a búvárok a szemtükör feltalálása után nem sokára figyelmesek lettek azon tüneményre, mely azóta viszérlüktetés— Venen - puls — neve alatt ismeretes. Van Trgt Utrechtben és Coccius Lipcsében egyidejűleg , de egymástól függetlenül észlelték azon rhytmicus mozgást a reczeg-viszér végén, mely nem egyéb, mint felváltva történő tágulás és szűkülés, mely változás azon sajátságos nyomási viszonynak tulajdonítható, mely alatt a szemtekébeni vérkeringés áll. Későbben Jaeger Eduárd látta először az ütér lüktetését a reczeg üterein, melyet értekező egy fiatal egyén szemén nagy állandó szemtükörben mutatott be a jelenlevőknek. Ugyanazon egyénen értekező a szemtekére gyakorolt ujjnyomás által még egy más tüneményt észlelt, t. i. magát a vérkeringést a viszérben. Ezen tünemény mindazok közül, melyeket a szemtükör csak nyújthat, egyike a legszebb látványoknak. Egy bizonyos fokú nyomás alkalmával látni, t. i. a vért az ellenkező irányban lefutó két viszérágban, megfelelő ellenkező irányban a lázideg csatornájába befolyni, míg egyidejűleg az érerlüktetés is szemlélhető. Eddig a szemészek csak egy pár igen ritka kóresetben észlelték a vérkeringést a szemben, mely kóresetek alkalmasint az ütér dugulásából vették eredeti két, értekező az első, ki hasonló tüneményt egy düllszemen nyomás által mesterségesen előidézni képes volt. Az igen becses értekezés és mutatvány, mely az időt annyira igénybe vette, hogy a másik előadás, mely hirdetve volt, ezúttal elmaradt, általános tetszéssel fogadtatott. Az első titkár a sajtó alól épen akkor kikerült évi jelentést mutatá be és osztá ki a jelenvolt tagok közt. Dr. Kátai Gábor, társulati titkár. — A kir. magyar természettudományi társulat f. hó 7-kén, szerdán d. u. 5 órakor a M. Akad. épületében szakgyűlést tartand, melyre úgy a társulat tagjai, mint a természettudományok kedvelői ezennel meghivatnak. Tárgyai lesznek: 1.) Kruspér István ur optikai tanulmányait folytatandja. 2.) Dr. Csiky József ur néhány vegyelemzés eredményét ismerteti. Dr. Kátai Gábor, társulati titkár: — Alólírt szerencsés lévén a kolozsvári nemzeti szinházat megnyerni, ezennel felkéri a vidéki színészet úgy drámai, mint operai tagjait, hogy akik az octoberben kezdendő szinidényre Kolozsvárra hozzá szerződni óhajtanak, bérmentes tudósításaikat hozzá Debreczenbe szíveskedjenek küldeni. Debreczenben, mart. 3-ban 1866. Reszer István m. k. a kolozsvári nemzeti, s a debreczeni városi színház igazgatója. — Figyelmeztetés az orsz. magyar gazdasági Egyesület t. sz. tagjaihoz. Az orsz. magyar gazdasági egyesület rendes havi igazgató választmányi ülését f. hó 17-én délutáni 5 órakor fogja tartani a Köztelken. Pest, 1866. márt. 4. Elnöki megbízásból Morócz István, egyesületi titkár. — A Pest városa területén múlt 1865-dik évben elkövetett egyéni és vagyonbiztonság elleni merényleteknek kimutatása , tekintettel azok neme és számára : —• a) lopás 1554; b) sikkasztás 144 ;c) csalás 136; d) rablás 9 ; e) lopási kísérlet 58; f) testi sértés 38 ; g) gyilkosság 3; h) gyilkosság kísérlet 1; összesen: 1943. Azon esetek száma, melyekben a tettesek elfogatása sikerült: 1475.—mely számot az előbbi összeghez hasonlítva, azon eredményre jutunk, hogy minden négy tolvaj, csaló stb. közül három kézrekerittetett. — Azon esetek száma, melyekben az elsajátított vagyont egészen vagy legalább részben visszaszerezni sikerült 1220. Ha tehát az a) b) c) és d) alatti számok összegét, mely 1843-ra rúg, emezzel öszszevetjük , kitűnik, hogy csak 623 olyan eset fordult elő, melyekben az elidegenített vagyon meg nem került, tehát minden három eset közül kettőben siker követte a nyomozódást. — IV. közlemény azon tárgyakról, melyeket az alábbnevezett t. ez. hölgyek és urak a pesti szegény gyermekkórház javára rendezett sorsjátékra nyereményekül ajándékoztak: Emich Gusztávné. 56. sz. Petőfy költeményei I. és I. kötet diszkötésben. 57. Madáralaku alabastrom levélnyomó. 58. „A hold, szűz Mária élete“ Munkaytól diszkötésben. 59. Kályhaalaku hímzett gyufatartó. 60. „Zrínyi a költő“ Szász Károlytól diszk. 61. „Vegyes czikkek nők számára“ Szabó Richardtól diszk. 62. Máriát, Jézust és Jánost ábrázoló kis faragvány. 63. Csokonay versei 2 köt. diszkötésben 64. czipőalaku hamutartó, és 65. „A hősök“ Kingsleytől diszkötésben. — Ifjabb Erich Gusztávné : 66. „Lángész“ vígjáték Gregusstól diszk. 67. Díszes zsebóratartó. 68. Kakas Márton politikai költeményei diszk. — Engerth Vilmos: 69. Tatay István „Költészeti és szónoklati remekek, diszk. — Tichy Flóra 70. Horgolt pénzzacskó. 71. Hímzett olvasási szünjél. — Tichy Kamilla. 72. Horgolt kis tálcza. 73. Egy pár horgolt harisnyakötő. — A további nyereményekül szánt tárgyakat szíveskedjenek a gyermekkórház t. ez. jótevői az alulírotthoz (lakása múzeumi épület, 13. sz.) ki a sorsjáték rendezésével megbizatott, beküldeni. — Pesten, 1866-ki febr. 28-kán. Czanyuga József pénztárnok. Nyilatkozat. Pest, mart. 5. 1866. Mély fájdalommal töltené el szivünket, ha csakugyan a sümeg-kerületi szavazók nyilatkozatának kellene tartani a „Hon“ 50. sz. megjelent sz.-grófi követválasztásról szóló jelentést, mely szerint, minden nemesebb fogalom ellenére, a győztesek igyekeznének az ellenfélt rágalmakkal lealacsonyítani. Volt azonban egy nem rég múlt alkalommal szerencsénk tapasztalhatni, hogy a Hertelendi-párt jelesebb tagjai maguk is roszólták azon elferdített állításokat, melyek Sümegről a Batthyány pártot és egyes tagjait illetőleg közzététettek. Így tehát csak sajnálatosnak tartjuk, hogy a különben jól fegyelmezett pártnak nem sikerült levelezőjét is jobban féken tartani, és minthogy ama, a valóságtól messze eltérő czikkecskék szerkesztője soha sem jelenik megnyílt sisakkal sem a nyilvánosság, sem a magánértekezlet terén, utalva látjuk magunkat e nyílt levélben Sümeg kerület összes lakóit felszólítni: igyekeznének véget vetni azon ingerültségnek, melynek kifakadásai honfitársaikat sértik, és oly kevéssé válnak a kerület, de kivált azon párt becsületére, melynek nevében nyilvánulnak. Távol van tőlünk pártérdeket tovább szőni oly kérdésben, mely megoldásával egyszersmind tökéletesen meg is szűnik. És miután mindent megtettünk, ami a választásnál a törvényesség megtartására szükséges volt, nem tekintve azon számtalan előnyöket, melyekben a Batthyányi párt kárára a Hertelendi párt részesült az elnök azon rendelkezése folytán, melynek következtében majdnem kiválólag utóbbiak nappal, előbbiek pedig elvétől másnap reggelig szavaztak — legkevésbé szándékunk egy alkotmányos cselekménynek reánk nézve nem kedvező eredményét megboszélni. Tartózkodunk azért is fejtegetni : vájjon mi módon történhetett, hogy szavazatképes fuvarosok a B. p. távolabb lakó szavazóinak beszállítására felvett 40—50 ki foglalókat a szavazatszedő bizottmány asztalára letették, és csupán azon remény dús kívánsággal fejezzük be sorainkat, hogynem mint sümegi czikkírónk mondja, amit kereken visszautasítunk, a nép, mely most még politikai tekintetben nagyrészint kiskorú, hanem a nemzet azon része, mely szellemileg hátramaradt, mielőbb fejlődjék azon érettségre, hogy a véleménykülönbséget tisztelve, gyanúsításokkal felhagyjon, megnyugtatva azon meggyőződés által, hogy a magyar haza gyermekei, akár magányosan, akár osztályokban csoportosulva működjenek, fő törekvésüket mindig a haza boldoguló jövőjének elnyerésére irányozzák, s a vitatkozást egyedül csak az eszmék tisztázására használják, hogy mielőbb legőszintébben kezet fogva, közös úton haladhassunk a közös czél felé. A Batthyányi párt nevében, mely engem bizalmával megtisztelt. Gr. Pejacsevics Gábor. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről mart. 6-ról: 5% metalliques..........................60..40 Nemzeti kölcsön ...... 62.85. Bankrészvény........................ 731. Hitelintézet ............................... 142.40. Londoni váltók. . . . . 102.30. Ezüst...................................101.90. Arany . . . . . ... . 4.91. Nemzeti színház : Mart. 6-ra van kitűzve: „MEGHÍVOM AZ ŐRNAGYOT." Vígjáték 1 felvonásban. Ezt követi: „KÉT ÖZVEGY.“ Vigjáték 1 felvonásban. KÜLFÖLD. Francziaország. Páris, mart. 3. A kamara J. Favre indítványára visszatért a válaszfelirat azon pontjára, mely a külhatalmakhozi viszonyra vonatkozik. A felirat egy szóval sem emlékszik meg a dán német kérdésről. Thiers úr hibáztatja a felirati bizottmánynak e mulasztását, s megjegyzi, hogy ezen az úton haladva, a felirat utoljára két vagy három paragrafusra fog szorítkozni, így pedig igen rosszul volna felhasználva az előjog, melyet a kamara a nov. 24-diki rendelet által nyert. A kormánynak szükséges, hogy felvilágosítást kapjon az ország valódi érzelmeiről, ezt pedig csak a felirat tiszta és határozott nyilatkozataiból meríthet. Vagy talán ezen esetben óvatosságból kell hallgatni ? A trónbeszéd azt a véleményt nyilvánította, hogy Francziaország nincs közvetlen érdekelve azon összeütközés által, mely Dániát két becsvágyó, s az eszközökben nem válogató szomszédnak martalékul vetette. A kamara ezen a véleményen van-e, és hallgatásával nem ébreszti-e azt a hiedelmet, hogy helyesli egy kis államnak megfosztását ? A kamara J. Favrenek egy kitűnő beszédére visszaküldte a bizottmányhoz a jobbitmányt. A „Jour, de Debats“ azt mondja, hogy e visszaküldés tanúsítja, hogy a kamara érzi e kérdés komolyságát. A „France“ nem mondja, hogy a jobbitmány belemenjen a feliratba, mert J. Favre beszédében ha sok igaz volt is, de volt sok túlzás; a bizottmánynak pedig a kormány politikájából kell a sugalmazást vennie. A „Memor. dipl.“ szerint Antonelli bibornok köszönő iratot intézett a császárhoz, a római hadsereg ujonczozásában nyújtott segítségért, s az érdekeltségért, melyet az államadósság megosztásában tanúsított. — A „France“ írja, hogy az amerikai kabinet felelete a januárius 9-ei sürgönyre, megérkezett. Az Egyesült Államok kormánya semlegességet igér Mexicó irányában, azon az alapon, melyen a franczia sereg kivonulása felett jelenleg az alkudozás foly Mexico és Francziaország között. us — A „France“ azon alkalomból, hogy a porosz király Goltz grófot a kiszabott időnél egy nappal tovább tartotta Berlinben, felvéve azt a hírt, hogy ez a bécsi és berlini udvar közti viszály elnapolásáért történik, a következő megjegyzéssel kíséri: Valóban igen természetes, hogy a két német nagyhatalom felfogta , mennyire politikában volna véres összeütközésig vinni az ügyet egy tanácskozmány előestélyén, ahol sok viszályt, a dán kérdést sem véve ki, békésen ki lehetene egyenlíteni. Amerika. Az utolsó posta az Egyesült Államokból feb. 21-kéig terjed. Johnson elnök és a congressus közt régóta lappangó ellenkezés nyílt törésre jutott. Az elnök a „Freedmen’s Bureau Bill“ ellen vétóval élt, mi azonban teljességet nem gátolja a kérdéses javaslat törvénynyé alakulását a congressus újabb tárgyalása után. De a közvetlen hatás meg van téve, s a harcz megkezdettnek tekinthető a tusázó felek közt. Az ingerültség a közönségben leirhatlan, és sokan azt hiszik, hogy az elnöknek csakugyan eltökélt szándéka a négereket Délen a még mindig dölyfös ültetvényeseknek dobni oda martalékul. E szándéknak, ha csakugyan létezik, némi ellensúlyul szolgál a congressusnak a reconstructio tárgyában működő bizottmány javaslatára hozott határozata, miszerint egy déli képviselő se bocsáttassék a congressusba, míg emek a déli államok képviseletéhez megegyezését nem adta. A reconstructioval foglalkozó bizottmány Tennessee államra nézve beadta jelentését. Véleménye oda megy ki, hogy miután Tennessee maga folyamodott befogadtatásért, s már republican alkotmánynyal bír, a nevezett állam ugyanazon feltételek alatt fogadtassák az unióba, melyek alatt a területek (territories) szoktak befogadtatni. Tennessee állam küldöttsége befogadtatást követel a congressusba, és tagadja, hogy valaha kilépett volna az unióból, vagy hogy a congressusnak joga volna oly törvényeket szabni elébe, mintha Tennessee csak terület volna, nem pedig teljesen egyenjogú állam. Bancroft az emlékbeszéde Lincoln felett, a külhatalmakra vonatkozó megjegyzések miatt, a diplomatia köreiben nagy haragot gerjesztett. Sir Frederick Bruce angol követ, a londoni „Standard“ és „Herald“ nagy örömére, vonakodott elfogadni a meghívást egy, a congressus egyik kitűnő tagja által Bancroft ur tiszteletére adott ebédre. Wydenburgker. osztrák követ tiltakozását ama sértő kifejezések ellen, melyekben Bancroft ur Miksa császárt „osztrák kalandorának nevezé, már megemlítettük. Seward úr, miként most részletesebben értesülünk, mindenkép megértetni igyekezett a követtel, hogy Ausztriának, az osztrák kormány saját kijelentése szerint, legkisebb köze sincsen Mexicohoz; de azért a követ — ki, mellesleg mondva Washingtonban nem az Egyesült Államok által el nem ismert mexicói császárságot, hanem Ausztriát képviseli — mégis tiltakozása mellett maradt. A londoni „Times“-nak Philadelphiából febr. 13 -áról következőt írnak: „A franczia császár jelentése, miszerint hadat ki fognak vonatni Mexicóból, az Egyesült Államok népében nagy megelégedést keltett. Mindenki a béke zálogául tekinti ezt, s oly ígéretül Napóleon részéről, miszerint ő szigorú semlegességet fog követni a mexicói ügyekben, ha az Egyesült Államok kormánya is semleges marad. Az örvendetes jelentés megnyitotta ama barátságos indulatot, melylyel az amerikai nép Francziaország iránt az utolsó polgárháborúig mindig viseltetett, s véget vetett a congressus valamennyi forradalmi határozatainak, valamint ama filibusteer-betöréseknek, melyek az Egyesült Államok területéről egynémely mexicói városok ellen indíttattak. A franczia követ (Montholon marquis) ez örvendetes eseményt febr. 9-kén fényes tánczestélylyel ünnepelte meg, melyen a congressus legkitűnőbb tagjai és a legmagasb államtisztviselők közül is számosan, jelen voltak, s hol kölcsönösen a legőszintébb barátság-nyilvánítások cseréltettek. A követ biztosította az államtitkárt, mikép a Rio Grande-melléki martaléczkodások ellen intézett gyors és hatályos rendszabályok feltétlen tetszését birják, s hogy az unió kormánya, voltakép semmivel sem bizonyíthatta be jobban, mint ezen erélyes lépések által, buzgó törekvését a béke fenntartása ügyében.“ Tivira&: Jelentősek. — Hamburg, mart. 5. A „Börsen Halle“ bécsi levelezője azon híreket, mintha a gasteini szerződést fel akarnák bontani, képtelenségeknek mondja, minthogy az fel nem bontható. Ha Poroszország a szerződés egyes feltételeit erőszakosan meg akarná semmisiteni, azzal csak a háborút idézné elő, de a definitivumot meg nem lel 4)<<3&v 4italos lód I — P á r is, mart. 5. A dunafejedelemségi conferentiák gyülésezési helyéül Páris van kitűzve. Tegnapelőtt érkezett és a miniszteri tanácsban felolvasott sürgönyökben Benedetti a Berlinben uralkodó hangulatot Ausztria irányában békitebbnek mondja. A török pénzügyér visszalépésének oka a közte és a nagyvezír között fennforgott viszályoskodás... — Köln, mart. 4. Egy, ma délután a képviselők üdvözlésére tartott népgyűlés, megzavarás nélkül folyt le. Ezen gyűlésben majdnem 4000 személy vett részt. Jung és Leue képviselők hosszabb beszédeket tartottak. Előbbi beszédét az alkotmányküzdelem folytatására való felhívással végezte; az utóbbi a főtörvényszék határozatát taglalta. Végül a jelenlevők egy dalt énekeltek el. — Páris, mart. 5. A mai „Moniteur“ jelenti : A császári herczeg betegsége rendes menetet vesz. A herczeg állapota megnyugtató. — Nápoly, mart. 4. A polgármester és a községtanács beadták lemondásukat. — V e re n cze, mart. 5. Városi tanácsunknak és Bembo grófnak, mint podestà-nak elbocsátási kérelme az államminiszterium által elfogadtatott. Felelős szerkesztő : B.Kemény Zsigmond. Estiponta. — A „Wanderer“-nek írják, hogy a Porta azt kívánja, hogy az 1859. sept. 6-diki jegyzőkönyv szigorúan végrehajtassák. A portának kétségen kívül nem az lévén szándéka, hogy Cousa visszahelyeztessék trónjába, a jegyzőkönyvre hivatkozás nem tehet egyebet, mint azt, hogy a fejedelemségek különválasztassanak. Oroszország is ugyanazt akarja, de egészen más czélból, mint a Porta. Magában Moldovában is mutatkozik a különválási hajlam, és ezt orosz befolyásnak tulajdonítják. — A „Memorial dipl.“ írja, hogy a flandriai gróf tagadó válaszáról a belga consul értesítette az oláh kormányt. A flandriai gróf elhatározása nem lepte meg a diplomatiai köröket, mert ezek emlékeznek, hogy a meghalt I. Lipót király, midőn két év előtt egy ily eshetőséget szóba hoztak előtte, azt mondta fiainak, hogy egymást támogatni együtt kell maradniok. Ami Leuchtenberg herczeg kijelölését illeti, azonkívül, hogy a nyugati hatalmak ellenzésével találkozhatnék, maga a herczeg sem akarná, miután már rég kijelentette, hogy sohasem fogadja el a herczegségek trónját. Saját tudakozódásunk után biztosan állíthatjuk, hogy az oláh népnek szándéka egészen a védhatalmakra bízni az üresedésbe jött trón betöltését. — A „Memor. dipl.“ Prim tbk Portugalliábóli kiutasítása körülményeiről ezt írja : A portugalliai miniszterelnök miután előbb parancsot küldött Prímhez, hogy menjen ki Portugalliából, egy heves vita után újólag arról értesítette, hogy Lissabonban maradhat, ha kinyilatkoztatja, hogy nem hitte, hogy Spanyolország és Portugália között a jó viszonyt megzavarja manifestumával, és ha megígéri, hogy felszólításra azonnal elutazik. Prím eleinte elfogadta a feltételeket, de utóbb megváltoztatta szándékát, és igen heves levelet írt a miniszterelnöknek, melyet barátja, Nzemarquis adott át még hevesebb kikelések és fenyegetések kíséretében. A Pruth vonalon lévő orosz hadtest, a „N. Fremdenblatt“ szerint, 80,000-re fog emeltetni, de mindaddig semlegesen viselendi magát, míg Jászvásárott vagy Bukarestben az első lövés meg nem dördül. Ez esetben, melyre a Pruthon túl teljes biztossággal látszanak számolni, az oroszok mint „békítők“ fognának bevonulni, s az európai hatalmakat majd egy külön nyilatkozvány nyugtatná meg az orosz megszállás önzetlensége miatt. (S Európa természetesen egész készséggel fog megnyugodni Oroszország ismert önzetlenségében.) Az angol kormány újonnan kinevezett tagjai közül Hartington marquis hadügyi államtitkár, Éjszak-Lancashireban újra megválasztatott az akóházba. Fenwick ur, az admiralitás polgári lordja, Sunderlandben megbukott Candlish ur ellenében. Tivertonban a lord Palmerston halála által megürült helyre Denman ur, a szabadelvű jelöltön megválasztva Sir John Hay (tory) ellenében. Az angol alsóházban márt. 1-jén Gladstone az jelenté, hogy f. hó 12-kén a trónbeszédnek a megyei és mezővárosi képviselő-választásokat illető szakaszára kérendi fel a ház figyelmét, s hogy a nevezett napon e tárgyra vonatkozólag törvényjavaslatot (tehát parlamenti reformbillt) fog a ház elébe terjeszteni. — New Yorkból febr. 21-kéről újabban arról tudósítnak, hogy Stanton hadügyminiszter és Harlan belügyminiszter kivételével az összes kabinet helyesli az elnök vétóját a Freedmen’s Bureau Bill ellen, miáltal a közingerültség még nagyobb lett. A senatus kísérletet tett az elnöki veto megsemmisítésére, de a többség, mely ily esetben az összes szavazatok kétharmadából áll, nem jött létre. Crawford tábornok a neworleansi fogházból menekült; a bagdadi események többi részesei becsületszóra szabadon bocsáttattak. — Langlaiser Miksa császártól a pénzügyminiszteri állomást elfogadta.