Pesti Napló, 1866. június (17. évfolyam, 4834-4858. szám)

1866-06-02 / 4834. szám

Továbbá ’’üzletünk terjedését, tanúsítja azon körülmény in, hogy ügynökeink száma mely 1864-ben 3583 volt, 1865-ben 3890-re szapo­rodott. Az életbiztosítási osztály üzletének kedvező eredményét külön jelentésben van szerencsénk előterjeszteni. A lefolyt évben is jelentékeny szolgálatot tön a társulat a kereskedés-, földbirtok- és iparnak az által, hogy az értékpapírokra adott előlegeken felül még 3 579,750 ft 65 kr értékű 1865 db váltót számított le. Midőn­ tehát a számvizsgáló bizottmányi jelen­­tését a tisztelt közgyűlésnek benyújtanék, van szerencsénk a mérlegben kimutatott nyeremény alapján az 1865 ik évre minden egész részvény után osztalékul — beleértve az életbiztosítás eredményét is — 12 forintot hozni javaslatba. Végül szabadságot­ veszünk tiszteletteljesen megjegyezni, hogy részünkről —erőnk és tehetsé­günkhöz képest — oda törekedtünk, hogy a bizto­sítás üdvös eszméjét a társadalom minden rétegei és köreiben terjeszszük, meghonosítsuk, s a biz­tosító közönség érdekeinek szemmel tartása mel­lett társulatunk erkölcsi és anyagi jólétét minél biztosabb alapra fektethessük. Tisztelettel maradván az igazgatóság: Hajós József alelnök, Fuchs Rudolf, Koppély Frigyes, Ullmann Károly igazgatók, Lévai Hen­rik vezénylő igazgató. Az első m­agyar általános biztosító társaság nyolczadik évi zárszámlája 1865 dikijan. 1-től december 31-ig. Bevétel: frt. kr. 1. A múlt évből áthozott dijjár­alék......................................... 2,993,745 — 2. Az 1865. évben 448,617,615 ft 19 kr biztosított érték utáni tűz-, szállítmány- és légbizto­sitási dijak...... 3,805,948 14 Összeg : 6,799,693 14 3. Házjövedelem és kamatok 124,777 ft 74 kr, levonva az életbiztosit, osztálynak járuló kamatot, 47,490 ft 70 kr . . 77,287 4 4. Értékpapír-szelvények . . 32,483 29 Összeg : 109,770 33 Összes bevétel : 6,909,463 47 Kiadás: 1. Viszonbiztositások­ és törlé­sekért .................................... 1,128,160 2 2. Tűz-, szállítmány- és jégká­rokért a viszonbiztositott rész­letek levo ása után . . . 1,916,465 43 3. Függőben lévő károkért . 88,596 82 4. Jutalékok, üzleti költségek, tiszti fizetések, nyomt­atvá­­nyok, útiköltségek, leírá­sok stb................ 524,835 5. A tartalék és segédtőkének 5% kamatozása .... 29,616 53 6. Jövedelmi adóra vizszatar­tatott .......................................... 5000­­ Összeg . 3,692,674 78 7. A folyó koc­kázatok fedezé­sére az 1866-dik évbe átvitt díjtartalék...... 3,204,373 63 Összeg . 6,897,048 41 8. Igazgatósági járulékért 9% 1117 36 9. Tisztviselőségi járulékért 4% 496 60 10. A tartalék­ tökének 25% je . 3103 79 11. A jogbiztosítási segédtöké­nek 10%-je ...... 1241 51 12. A hivatalnoki nyugdij­alapra 1%...............................^_________124 15 Összeg . 6083 41 Tiszta nyereség . 6331 65 Az életbiztosítási osztály által kimutatott tiszta nyereség . 30,564 71 Összeg . 36,896 36 Felosztása: 1. Osztalék 3000 részvény után 12 fíjával.................................... 36,000 — 2. A hivatalnoki nyugdíj­alap­nak töredéki maradványa . 896 36 Összeg .­­36,896 36 Egyleti vagyon: 1. Alaptőke 3000 részvény után 3,150,000 — 2. Öaszos tartalék alap . . . 3,830,620 66 Összeg . 6,980,666 20 Pesten, decembe­r 31 én, 1865. Az igazgatóság : Hajós József alelnök, Fucha Rudolf, Köp­p­é­n­y Frigyes, Ullmann Károly igazgatók, Lévai Henrik vezérlő-igazgató, Reich­art Orbán első titkár, Kollmann Ármin a közp. könyvezés főnöke. Láttam: : Al­k­á­r Antal, tanácsnok, mint­ kiküldött kormánybiztos. Látták a számvizsgálók : Gic­z­ey Samu, Jelinek Mór, Pr­ü­ckier Ignác­, Sacelláry György, Goldberger Zsigmond: Vidéki tudósitások: Nagybánya, máj. 28. A pünkösdi ünnepet sütött szobában töltöttük, a bérczeken hó esett, lenn a hideg esőt hideg szél váltogatta, s ha kitisztult, dér volt. Orbántól elttra félni lehetett; azonban a leghi­degebb éjeken át határunk a bérezek és hegyet tövében annyira védve volt, hogy nagy kárb­en szenvedtünk. A szöllőtermelése­k e végső pontján a szöllő­nek, gesztenye- és drónfának keveset ártott, meg nem vette, a május 23 ki és 24-ki hideg, a ten­gerit és paszulyt megfonnyasztotta kissé, de remélni lehet, hogy a paszuly nem veszett e mindenütt, a tengeri pedig kiépül. A paradicsom burgonya és ugorka megsintette a deret. Jobbal ártott a hideg a távolabb szomszéd megye kör­nyékén. A búzának felment az ára, köble 17 frt váltó­ban. Piaczunk azonban nem irányadó az üzlet árfolyamban. A rézpénz is eltűnt, és a kereskedők névje­gyes bélyeges papir-szeletkékkel segitnek a meg nehezült forgalmon. Quod licet jovi: a bankok­nak Bé­rabén, miért ne lehetne jó szándékká kicsinyben is azt űzni ? 1. 1.­­ Kis Kun-Maj­sa, máj. 28. A nagy fagy, mely f. hó 23-kán éjjel, 24-kére virradóra e város határában levő őszi és tavaszi­­ gabonákat és veteményeket érte, leírhatlan, el­­annyira, hogy részint utások előadása, részint saját tapasztalatomból mondhatom, miszerint az egész határbani őszi v­etések nagyrészben egé­szen elfogytak, ha találkozik mégis néhol oly tábla őszi vetés, melyben zöld kalászok láthatók, ahhoz is igen kevés remény van, mert a fagy előtt még nem virágozván, minthogy azok­ig a többi között lévén, megfagytak, alig van remény, hogy többé kivirágozhassanak, átalában egész tábla őszi vetések a fagy következtében a fel-­­ száradás után úgy megszökültek, hogy rendes t­érés következtében sem lehetnek szőkébbek, , már­is vannak gazdák, kik őszi rózsáikat takar­mánynak vágatják le, el lehet mondani , hogy az őszi rozs gabonához semmi reménység. Továbbá az őszi búza is, melynek silány ho­mokos határunk különben sem hazája, az aratás­­­hoz szintén kevés reményt nyújt, az egyetlen­­ árpa és zabhoz van még némi reményünk, de s minthogy ezen gabona­faj még ki sem hányta a h­alászál, erről még most biztos tudomással nem bírunk. Végre minden, szöllökerteinkben levő gyü­­­mölcsök és szöllök kivétel nélkül egészen el­­­fagytak, annyira, hogy sok szöllőjének kifakadá­sához remény sincs, mert ez idén egy cseppe sem szüretelünk, de a­mennyire a szöllő elfa­gyott, azt hiszszük, hogy legszorgalmasabb ápo­lás mellett is még 5 év múlva sem fogunk szü­retelni, — sok szegény ember van, kinek mire minden reménye egyedül szőlőterméséhez volt , most ezen reménye füstbe ment, kétségbe val­ó esve családjának fenntartása felől, átalában e­l lehet mondani , hogy városunk lakossága sokka­l nagyobb indég­es nyomornak nézhet elébe, min­t a gyászos emlékű 1863. évi volt, minden tavasz­i apró ve­temény, a káposzta, répa,és mák kivéte­­­lével, egészen elfagyott­­an. Sokan hiszik, hogy a burgonya és tengeri tolag ki fog hajtani. A szöllő-fagyás kisebb nagyobb mértékben minden határt sújtott. Az eddig nyert értesült­­ek szerint sújtotta Sólyt, Papvásárt, Kojárt, Lepsényt, Vörös Berényt, Vilonyát, Almádit, a Balaton melléki vonalt — állítólag Csopaknak elvételével ott, hol nem sanyart le minden hat­­ást, hol ép szöllö-területek és tőkék maradtak, igyelmesen megnéztem a szöllök fekvését, a tö­­kék helyzetét és környezetét, de nem lehet ki­­adni, mi lehetett oka annak, hogy egyik terület is tök® elfagyott, míg a másik épen sértetlenül maradt. Egyik szöllőhegyen, a másik lapon fa­gyott el vagy maradott meg — van ép, s van elfagyott szöllö, úgy a dél irányban, mint a ke­­eti vagy nyugati, vagy éjszaki irányban fekvő szőlőhegyeken, a fák alatt úgy, mint nyílt te­­reken, egészen bekarózott szőlőkben úgy, mint minden karó nélküliekben, egy és ugyanazon határban és szőlőben minden tájból van épen maradt, van lesanyart hajtású töke, sőt egykorú, egy török­ — egyenlőn erős hajtású döntésből egyik helyen a szélső, máshol a közbenső dönté­sek fagytak el , egyik tökének éj­szaki, má­siknak déli, keleti vagy nyugati sarkáról fa­gyott le a hajtás, míg a másik épen — sértet­lenül maradt. E tapasztalatok azt látszanak bi­­zonyítani, hogy mint a jégnek, úgy­­ fagynak is sajátos irányú útja van, az útvonalába eső terü­leteket és tőkéket sújtja, mig az útvonalába nem esők áramlatán kívül maradván, sértetlenek. Papvásárt — Veszprém megye kitűnő bort termő hegyeinek egyikét — egész területén érintette, a legfelső csúcs nyugati oldalán levő néhány hold szőlő kivételével. A füstölést nem koszorúzta várt siker. Sok szőlőtulajdonos köröskörül füstöltette szőlőjét, s mégis elfagyott az. id. füstölgő kupaca mellett levő töke megpörkölődött, a 2-ik töke épen ma­radt, a 3-ik és az azon túl levők mindkét oldal­ról elfagytak. Az almádi hegy Köves dűlőjében több egymással szomszéd birtokos összebeszélt, mindannyian füstöltek, ée szőlőik mégis elfagy­tak, s közel hozzájok épen maradt oly birtoko­sok szőlője, kik nem füstöltek. Korai rozs­ vetéseinkhez kevés a remény. A hideg szelek virágzási korszakukban érték e vetéseket, összetépték a virágokat, kiszabgaták a magházakat, s nagy részök már megfehéredett. A búzavetések sülnek, a föld érczkemény, s ha eső nem lesz, akkor a búzatermés felöl ta­vasz kezdetén táplált szép reményeknek egészen vége van. Tavaszi vetéseinkben igen nagy a kár. Egész területek vannak kiégve az árpa és zabvetés táblákban. Széna és takarmány­növények közül elö­lu­­czerna nagyon kevés leend. Gazdag áldással kecsegtetett tavas­­szal ez év, annál keserűbb most a csalódás. A több év óta súlyosan látogatott, s épen e miatt adósságba ke­veredett, terhei alatt görnyedezett termesztő osztályt eddig is csak a reménység tartotta fenn, most e remény nagy részben meghiúsulván — a levertség általános ! A jö­vő aggaszt mindenkit. A föld népe el van keseredve. Több község adó­elengedéséért, többen segélyért is folyamodnak. Olcsó kölcsön -- mert a termesztő osztály tönkre jut, s az éhhalál sáppadt alakjával bekopogtat. Vörös-Berényben, s a szomszéd helységekban csak is a tél kedvezősége, s vidéki szöllő birto­kosok által létetett földforgatás távolította el az mult télen is az éhenhalást. Segélyért már a múlt évben is folyamodtak a lakosok, de eredményte­lenül. A már három év óta sújtott papvásárló birtokosoknak még adóelengedésérti folyamo­dása sem vezetett eredményhez. Mi fog most történni, mikor a sielőhelyek nagy részét le­szűr­etet­te a fagy ? V.­Berényben , Papvásárján s több helyeken aratják a maghozás nélkül elfe­­héredett rozsokat, búza, árpa, zab­terméshez ke­vés a remény, a tengeri, bab és burgony­a el vannak fagyva ! Körülvették a föld népét a csapások ! Ha az eső késik, vagy ha megjön is, de fagy kíséreté­ben jön, vagy fagy következik újólag utána, ak­kor azon kevés termés is tönkre jut, mit az ed­digi csapások meghagytak, mint lehulló morzsát a tavasznak gazdagon terített, de az elemi csa­pások által felemésztett asztaláról. 1. 1. helyett pedig Zichy Henrik gróf választatott meg. — A 25% kamaton kívül az idén osztaléka nem adatik, és az 1,119,0 38 fi 43 kr, mittels bevétel, 1866-ra csatoltatik.­­ Junius 15-kétől kezdve Újpest és Fót között omnibuszok fogn­ak késlekedni, a minek a kiránduló közönség annál jobban fog örven­deni, minthogy Károlyi gróf ritka szép­ségű parkját a közönség élvezetére átengedi, sőt a park végén kényelmes vendéglő is állitta­­tik fel.­­ Mától fogva a Pest és Bécs között közle­kedő éjjeli vonatok ismét folytatják fü­lbesz­akasz­tott menetüket. Bécsből a vonat esti 7 óra 50 perczskor, Pestről 9 óra és 30 perczkor indul. Megérkezés Pestre reggel 5 óra 52 perc­, Bécs­­be reggel 6 óra 29 p.­­. A temesvári újság szerint a 24 kis fagy az ottani vidéken sokkal enyhébb volt, mint más vidékeken. A dohánynak épenséggel semmit, a szőlőnek pedig keveset ártott. A sok panasz mellett jól esik egy kis vigasztalás. — A pest-budai dalárda junius hó­­1 2-dikán a Pávaszigeten dalestélyt tart. — A budai dalárda pedig ugyanazon napon a budai zugligeti fá­­czánnál. — A budapesti hajósegylet hétfőn f. évi ju­­nius hó 4-ik napján, délután 4 órakor közgyűlést tartana csónakdájában (fel­dunasor, Rudolf rak­part), melyre a t. ez. rendes tagokat, minél szá­mosabb részvételre felhívja az igazgatóság meg­hagyásából. Neuhofer, egyleti titkár, S. Tegnap előtt tartatott az idén az első csá­­szárfürdői tánczvigalom, mely, mint rendesen első alkalommal, nem igen tömegesen volt láto­gatva, ha a jelen volt vendégek e­g­y-k­ét ki­vétellel igen válogatottak voltak. A máso­dik bál jövő szerdán tartatik.­­ A lapok egész bizonyossággal állítják, hogy Mányik Ernesztine k. a. a nemzeti szín­házhoz szerződtetve van és „Bánk Bánban“ a királyné szerepében lép fel először, mint szerző­dött tag. Mindenesetre jó acquisitio reformok alatt lévő operánkra nézve. — A nemzeti színházi drámabiráló választ­mány a „T­örvénytelen vér“ czimü eredeti történeti drámát 5 felvonásban, előadásra ajánlotta. Pest, junius 1. 1866. C­s­e­p­r­e­g­i Lajos, titkár. — Egy hesseni lap következő csodálatos táv­iratot hoz: Hiteles magánforrásból közölhetem, hogy Fould franczia pénzügyminiszter Napoleon császár megbízása folytán és annak pénztárából ma három millió frankot aranyban küldött M. m. Frankfurtba, hogy ezen összegen ausztriai papí­rokat vegyen. Kehiből egy magasb rangú badeni vasuthivatalnok kiséri a hordócskákba becso­magolt pénzt. —’Nyilvános köszönet.*) Tekintetes Kauser Lipót építész ur, azon 300 p. é. stot, me­lyet a jelen országgyűlés az 1861 i országgyűlés­nek tett munkálataiért utalványozott, a m. kir. József-műegyetemen fennálló segélyegyletnek adományozta. Midőn az egylet é­s az annak jó­­tékonysgát igénybevevők nevében köszönetet mondanánk , vegye abbeli meggyőződésünk őszinte nyilvánítását, miszerint az ész, tudo­mány, művészet és ipar örök fegyvereivel har­­czolandó hon és azok hálája, kik mostoha anya­gi körülményeik elleni egyenetlen küzdelmeik­ben már-már ingadozni akaró tehetséges ifjakat nehéz pályájok folytatásában nemeskeblü ado­­­­mányaikkal támogatják — önre is áldást mon­­­dani. Kelt Buda várban, máj. 27. 1866. A segélyegylet bizottmánya nevében E­m­e­y Gyula, következtetnie, hogy a szövetség —­sel­ régi alakjában nem felelhet meg felada­nak, és további elhatározásainál ezen­­ meggyőződést veendi alapul. Porosz­szág soha sem gondolt arra, hogy s schl­wig-holsteini kérdésben fennforgó ér­veit fegyverhatalommal érvényesítse; jelenlegi fegyverkezései az Ausztria szélint megfelelő eljárások által idézt­tek elő.­­ Lapunk tegnapi számának harmadik czil utolsó pontjába hiba csúszott be, a­mennyiben Fe Imre képviselő nem az iparbank, hanem az i­p­­ egyesület vezetését veszi át. Nemzeti Sz­inaláz: Junius 2 óra van kitül­ „A PRÓFÉTA.“ Opera 5 felvonásban.­­ (Gabonaárak Pesten máj. 30-ai Búza Rozs Árpa Zab . 3.75—4.20 . 3.30—3.50 . 2.00—2.3£ . 2.25-2.3­0 — Távirati tudósítás a bécsi börzs junius 30 ról 5% metalliques...............................57.25 Nemzeti kölcsön...............................61.60 Bankrészvény .............................. 603.— Hitelintézet...................................126.10 Londoni váltók........................124.— A Most ... ....................126.— Arany . . . . .................... 5.95 Déva, máj. 28. A t. szerkesztőség figyelmeztetését követve,­­ jelentem, hogy a fagyos majális 23­ és 24-dike közötti éjen nálunk az egész nagy kiterjedésű Hunyadmegyében, szintén megtette dúlásait. Az eseményt — mert igazán esemény — nagyon megkeserítette az, hogy ez idén a tavaszi fejlődés sokkal előbb járván, mint rendesen, úgy hogy ápril közepén már diófáink is virágos díszben álltak, minden ág, minden széllövessző rendkí­vüli reményt mutatott. Nagy reménynyel nézett minden a nyár és ősz elé. Egész april nyári hő­­séggel járt, hanem május őszi novemberi hasító hideg szeleket hozott, s a mi aztán­ a roszát bete­tőző, hozta a fagyos éjszakát. M. Hlyén voltam azon rideg kegyetlen éjen. A reggel első híradása az volt, hogy a folyosón levő edények s kutyájuk vise jéggé fagyott. — Más nap a Maros melletti szöllőhegyek alján utazván, láttam a hegyek szomorú képét, a ker­tek, mezők lehervadt, leforrázott dissét. A dús fürtökkel teljes borágak, a kerti vetemények­­ből a burgonya és minden olajmagvu növény és a paszuly, ugorics, a gazdasszonyok dicsekvés tárgyai — mind tönkre silányultak. Ez így lett az egész megyében. Itt Déván, hol a kukoriczás nagy része már kapálva való, csak a még ki nem keltek szaba­dultak meg, hogy jutalmazzák „a fontolva haladó“ gazdákat. A szőlők és kertek disze oda van. Hasonló leverő hírt vettünk az ország felsőbb fekvésű részeiből. Hanem — talán magas bérczeinknek köszön­­t­hetjük, hogy a pusztítás nem volt olyan radikál,­­ mint a­milyent Kecskemétről s az Alföldről ol­­l­vastunk a „P. N.“-ban. Csak a paszuly és olaj­­­­magvú kerti növények lettek tökéletesen sem­mivé, melyek helyébe a kertészek rögtön uj ve­tést tettek. A kukoriczának még ujulást jósolnak tapasztalt gazdák ■— a szőlőhegyeknek alja s kö­zepes magasságán lett romlás, a legmagasán sértetlen maradtak, kalászos gabnáink semmi részt nem kaptak ezen majálisból, most is azon szép, teljes, gazdag reményt mutatják, mely­­­­ben a végzetszerü és előtt voltak,­­ M.Hlyén meglátogattam a kárát és termet,­­ melyben Bethlen Gábor született. Érdekes és­­ a kort jelző stélben van a falaira nézve még egé­­­­szen épségben levő épület. A teremben, hol Er­­­­délynek legnevezetesebb bölcsője rengett, az ' jutott gondolatomba : e házat a nemzet szerezze­­ meg tulajdonul, s a kor járjon oda imádkozni.—­­ Ez esetben a házat új fedéllel kellene ellátni, és­­ a hozzá közelgő Maros ellen védeni.­­ Társaséletünk kevés közlésre valót hoz elé, a­­ Bachrendszer van még in­fi­­rikus. Most a napok­­­­ban kaszinói nagy­gyűlés hivatott egybe, és a D­e­á­k Ferenczhez feliratot határoztak. Meg nem kaphattam szöveget, hogy beküldhetném. Vándor színészeink is voltak a tavaszon, va­lami Gerő-féle társulat. Gyengék voltak, de ju­talmuk is olyan volt. Műkedvelőink több élveze­tet szoktak szerezni, ha felléptek. Felléptek pe­­­­dig ez idén is néhány jelesen előadott darabbal.­­ Mindig jótékony czélra fáradtak. Köszönet nekik. 1. 1. , Veszprém megye, máj. 25. A nyomor kelyhe csordultig telt. A csapáso­s évek hosszú sorára a jelen év feltette a koronát | Terményeink nagy része f. hó 23., 24-kén virra­­­dóra a kegyetlen hideg fagyasztó hatásának ál­­­dozata lett. | A szőlőhegyekben fagy által okozott kár fal­­­számithatatlan. Vannak hegyek, melyekben min­­­den tőke elfagyott. Papvásárján (Litérhez tar­­­tozó puszta) csak egy szöllő maradt épen, a hegy­i legmagasabb csúcsán. Öt hat gazda van még s kinek szőlőjében a tőkék egy ötöde épen ma­­­radt a nyugati oldalon, a többi birtokosoké ol­y nagy mértékben van érintve a hidegnek fagyaszt­ó áramlata által, hogy egyetlen töke sem marad­t meg. Minden tökének é s a tőkék minden kar­­­jának nyírje (ez évi hajtása) egész tőig elfa­gyott. Nem lehet benső megindulás nélkül nézi­i a pusztulást. Még azt is megrázza a csapás nagy­­­sága, ki általa nincs közve­lenül sújtva. Akara­­­tosan használtam a közvetlenül jelzőt, mer­t ily — valószínűleg országos — csapás által a­z ország minden lakosa sújtva van közvetve, s s gyümölcs is elfagyott. A megy megvörösödöt­t s úgy összetöpörödött , mintha aszalóban let­t volna. A szilva kezdetben fehér hólyagzásokká tarlagosodott meg, s dél tájban már megfekett­tett. A dió és baraczkfáknak ez évi hajtása telje­sen elfagyott. Sok helyen még az akáczfa is elfagytak.­­ A burgonya és tengeri el van fagyva. A ba szintén. Sok helyen a kender vetéseknek is vég különfélék. Pest, junius 1. Sz Pest városa polgárainak hódoló felirata átnyujtásáról a „Sürgöny“ a következőket írja: „Tegnap (30-kon) déli 12 óra tájban Pest városa számos polgáraiból álló díszes küldöttség tisztel­­kedett, R o 11 e n b i 1 1 e r Li, öt polgármester vezetése alatt, kir. tárnokmester ur ő nagyméltó­­ságánál. A polgármester Pest városa loyalja ra­gaszkodásának élénk és megható kifejezése mel­lett nyújtotta át az általunk is ismertetett felira­tot, azon kérelemmel, hogy azt ő nagyméltósága felséges Urunkhoz juttatni, s az ott kifejezett érzelmeket tolmácsolni méltóztassék. Tárnok­­mester úr ő nagyméltósága kijelentvén, hogy azon őszinte becsülés és ragaszkodás, melylyel Pest városa polgárai iránt az első percz óta vi­seltetett, annál erősebbé lett, minél több alkalma jön ezen polgárság józan és legális magatartását tapasztalni, a feliratnak — mely oly helyesen egyesíti az uralkodó és az alkotmány iránti egy­mástól elválaszthatlan hűséget — legfelsőbb helyre leendő felterjesztését kegyelmesen meg­ígérni méltóztatott, mire a küldöttség éljenzések között eltávozott. Mint értesülünk, tárnokmester úr ő nagyméltósága a polgárság ezen feliratát ő Felségének táviratilag már is legfelsőbb tudomá­sára hozta, mire ő Felsége szintén táviratilag legmagasb elismerését kegyeskedett a m. k. udv. kanczellár által kinyilatkoztatni.“­­ A tegnapi ünnepnek az idő kedvezett, mi­nek folytán­ a körjárat igen népes volt. A délutáni kirándulások tömegesen történtek, a­miből a városligetnek legnagyobb rész jutott.­­ Abonyi Lajos ismert írótársunkat szomorú­ság érte. Édes­atyja , Zsarolyányi Márton Lajos f. hó 28-kán reggel, 66 éves korában, alig néhány órai betegség után, Abonyban meghalt. Derék magyar ember volt, ki minden ismerősét mélyen elszámollta halálával. Tegnap délután temették el az abonyi ref. sirkertbe. Örök béke hamvaira!­­ A cs. kir. szab. államvasuttársaság részvé­nyesei m. hó 30-kán zárták rendes évi közgyű­lésüket. Az igazgatósági jelentés felolvasása után b. Dobbelhoff, Dier, b. Trenck, Pereire J. és Mussard, mint kilépett igazgatósági tanácsosok, 5 évre újonnan megválasztottak. Sins báró­­ , ]­­ A „P. Napló”. társürgönye. Bécs, jun. 1. Az 1864-ki sorsjáték ma húzásánál a következő nyerő­számo­t hú­zattak ki: Főnyerő 39 sorozat 65 szám; második nyerő 1807 sor. 29 sz. harmadik ny. 3023 sor. 65 sz. A több kihúzott sorozat­számok a következők : 989, 2938, 3080, 3543. Frankfurt, jun. 1. Az „Europe“ ma­i számában egy párisi távsürgönyt közöl , mely szerint Törökország a hatalmakból intézett sürgönyben makacsul követeli a Dunafejedelemségek megszállását. A ha­talmak, különösen Francziaország, azt fe­lelték táviratilag a sürgönyre, hogy a fejedelemségek megszállása végzetes le­­­hetne Törökországra nézve. Remélik , hogy a diván eláll a kalandos tervtől. A szövetséggyűlés elfogadta a meghí­­­vást a conferentiába, azon kikötéssel, hogy­y a holsteini kérdés és a német szövetség­­ reform­ kérdése tisztán német jellegű ma­­­rad, a­mennyiben nem érintnek nemzetköz­i viszonylatokat. Az olasz kérdésben euró­­­­­pai és német érdekek érintetnek, Pfordten szinte egyhangúlag a szövet­­­ség képviselőjévé választatott meg a pé­rcsi értekezletre. Ausztria kinyilatkoztató , miszerint hajlandó a Poroszország ellen fegyverkezéseket beállítani, mihelyt biz­­­tosságot nyer az iránt, hogy a harc­i ve­­­szély nem újul meg. A szövetségi jog tisz­telete és a holsteini kérdésnek a szövet­ségi jog és az ország törvényei szerin­t eldöntése úgy Ausztriára, valamint Né­metországra egy iránt fontos. Ausztri ezen eldöntést most már a szövetség k­zébe teszi le, és felhatalmazza a helytar­tót a rendek egybehívására, hogy az or­szág óhajait kifejezésre juttassa. Erre Poroszország ismételve fegyver­­­kezéseinek defensív jellemére utalvát mondá, miszerint Poroszország visszaté­r rend a békelábra, ha a szövetség az ausz­triai és szász kormányokat a fegyverke­­­zések beszüntetésére kirondja, vagy ha szövetségi béke megzavarásának vissza­­­térése ellen kezességet fogott nyujtan Ha ezt a szövetség nem eszközölheti­k, vagy a szövetség tagjai a porosz részre ajánlott szövetségi reform ellen töreksze­nek, úgy ebből Poroszországnak azt kel­l) Kéretnek a hazai lapok e sorok átvételére. i­s Orosz-osztrák szövetség.­­ Legújabb, s talán legfontosabb hír,­­ Ausztria szövetségben áll Oroszorsz­ággal. Azonkívül, hogy ezen hírt, mely néhány­­ óta jár, most nagyobb határozottsággal beszé némileg a pillanati érdekek által is is cálva lenne ama szövetség. Midőn Ausztriát felöl két másodrendű hatalmasság készti el nagy megfeszítésére, s talán egy harmadi­k, e rendű hatalmasság képezi ama kettő tártaiés Oroszország szövetsége által Ausztria csak­ háromszorozná erejét. Oroszország mintegy 1 ezer katonáról rendel­kezik, s azonkívül a női fejedelmek egy része közel rokona és bará­ti a közép-német államok szövetségét is jobl biztosítaná Ausztria részére, így Ausztria ag­galom és gond nélkül nézhetne a jelen pillár veszély elé. De a nevezett szövetségről szóló hírt még valószínűtlennek tartjuk. Ellenkezik Ausz küföldi politikájával, melyet,a krími háború kalmával 63 azóta követett. Ei valóban, aká dunai fejedelemségek és általán a Kelet kér­deit, akár a lengyel kérdést tekintjük, mit Ausztria és Oroszország legközelebbről van­ érdekelve, a két kormány érdeke külön válik Sőt magában Németországban sem lenne orosz szövetség oly jó, a minőnek látszik. Bur népei, s kétségkívül a német nemzet liber nagy tömege reacionariusnak kiáltaná ki s szövetséget és sympathiát az ellenfelekhez­­ lanának. — Bismark ekkor a liberális hős i­gas rangján emelkednék. — Ha feltennék hogy az orosz szövetség csak a jelen pillans használtatnék fel, hogy később a két szövetk­­abinet egyike vagy másika merőben elfelel a népek, s igy a német nép is, nem oly könny feledkeznének meg, — s ép oly kevéssé r­iasztanák el jelenben és jövőben Ausztria ki ellenségei fegyverül használni ezen szövetkes ellene. Nem kihívásnak tekintené, ezt Francziaors és nem ki lenne-e mondva ezzel az általi európai háború? Nem újra kitörne e az I. Ni­­­leon alatti nagy vihar ? —■ Kitörne, de Ausztri nézve kedvezőtlenebb viszonyok közt. Eg­y akkori szövetségese, a porosz, már eleve sz­ó­ben állana vele; egy másik, leghatalmasabb , legkitartóbb szövetséges, az angol, nagy v­i­szinüséggel nem segítné azt a coalitiót, a keleti érdekeire nézve veszélyes, sőt arra éri magát ösztönözve, hogy — mint az elmúlt kő háború idején — Francziaországgal fogjon be melynek mostani uralkodója mindent elköve­t angol barátság fenntartására. Franczia és angol egyetért az itt legközeli­b­ről fennforgó kérdésekben, egyet a kele­t I­­­désben Oroszország ellen, egyet a lengyel­­ -­ben. Ausztria, érdekeinél fogva, egyet kel­l hogy értsen velük ezen pontokban, s való­­ feléjök is hajlott a közelebbi időkben, Ausztria és Oroszország egyezni látszat két más nagy kérdésben: a velenczei és ném­­­országi kérdésben. Az elsőre nézve, bár Or­­­ország elismerte az olasz királyságot, s ho­­­szályban áll a pápával — mint hitelesen je­l­zik —■ csaknem váratlanul Ausztria rés­z nyilatkozott, — s a német kérdésben, szil ! váratlanul, előbbi szövetségese, a porosz ő­­ lenne. De az orosz-osztrák szövetség mindkét ut­­ tárgyban még győzelem esetére is mit bír. , Ausztriának ? Olaszországban nem többet, i ’ magát Velenczét, mert a többi Olaszország K , czár is elismerte. Németországon, mint mond végső koczkáztatásnak tenné ki Ausztria l­ovását. Ezen győzelem esetében tehát megmarad I­lencze, de Oroszország mind a lengyel, min keleti kérdésben positiv nyereségre, s tál területek megszerzésére számíthat Ausztria bélei ellen. így állana a dolog egy nagy eur háborúban, a legkedvezőbb esetet véve fel: Ausztria megtartaná a mié van Olaszországi s ha sikerülne Németországon is erős állást tosítani egyelőre, az inkább orosz befolyás történnék, míg minden más pontban veszt lenne az eredmény. így tehát alig hihető az orosz- osztrák szt­végről szóló hír, mely újabban Berlint került, s melyet erősíteni látszik würtemi Olga herczegnő utazása. Az, a­mi ténynek látszik, annyiból áll, ha, már bizonyosnak vehető párisi conferer Oroszország némely pontokban Ausztriával szavazni, é­s talán innen került a szövetre szóló hír is. A­mi Oroszországnak a conferentián k­­endő magatartását illeti, a félhivatalos „Gei Correspondenz“ egy párisi levele szerint, a ferentián Gortschakoff hg az 1815 ki szer­­sekre fog hivatkozni,a Velenc­ét illető.

Next