Pesti Napló, 1866. december (17. évfolyam, 4986-5008. szám)

1866-12-01 / 4986. szám

kezdenek, őszre az is készen lesz. — Er'~ L Mi is látjuk némi nyomát annyi’'az, hogy egy hir- 1 lapi közlemény, melyet a kereskedelmi minisz-­­ ternek tulajdonítanak, azon elvet állítja fel, mi- j szerint egyfelől oly vonalak építtetnek, melyek­­ a birodalomból felsugárzanak, másfelől olyak, melyek mintegy külső, a birodalmat annak szé­lein kereken fogják : a kisugárzó vonalak közt a kolozsvár brassó-bodzai, a körülfutók közt az arad fejérvár-kolozsvár-lembergi — mint pro­­jectált vonalak szintén ott vannak.­­ A „Szegedi Híradó“ megjegyzi, hogy Sze­geden a katonai executio elég szelíden alkal­­maztatik, habár viszonyaink közt nem lehet oly szelíd, hogy érzékenyen ne fájjon. Azonban vannak helyek, hol kegyetlenül dühöng, mint pl. a közeli Sz. Ivánon, hol, egy szemtanú állí­tása szerint, a lakosok gabnakészleteit és kar­mait szedik el, és pedig oly szigorral (gyöngéd szó), hogy a­ki idejekorán valamicskét el nem rejthetett, annak már másnapra betevő falatja sem maradt Az ott működő pénzügyi hivatal­nok már több kocsi gabonát szállíttatott a sze­gedi piaczra eladás végett, azután következnek az összesrt tápláló barmok — és ezután követ­kezik majd a kétségbeesés, melyet az éhező nép számára az executio félrevalónak meg­hagyott......... — Azon éneklő hattyút, melyről emlékezünk, K­o­r­n­i­s Gábor gróf nyug. őrnagy ajándékozó, az erdélyi múzeumnak. Somkerék közelében a Sajó partján lőtték (K.—K ) — B­é­c­s­b­e ! Írják, hogy az altonai „Mer­­cur“ volt szerkesztője, May, kit az augustenbur­­gi herczeghez szító érzületei miatt a porosz pénz­ügyminiszter ismételve pör alá fogott, jelenleg Bécsben van, s mint hirlik, Beust minister cabi­­netjében nyer publicistikai alkalmazást. — R­á­t­h Mór közelebb szétkü­ldte a kiadá­sában megjelent könyvek lajstromát. Nagy vá­laszték ez, hazai és külföldi írók műveiből, s leg­nagyobb részök valódi irodalmi becsű. Ráth egyike legvállalkozóbb kiadóinknak, kinél éven­ként sok becses mű jelenik meg, s nagyon meg­érdemli a közönség pártfogását , de úgy tudjuk, hogy kiadásai nem részesülnek a kellő pártfogás­ban. A Nagy Iván által szerkesztett „Magyar­­ország családai“ czímű érdekes munkát (hogy csak egy példát említsünk) annak idején el­küldte mindazon családodhoz, melyeknek czi­­merei, leszármazási táblái a munkában előfor­dulnak. Szétküldött vagy tizenkétezer példányt, s az illető családok megrendeltek — n­y­o­l­c­z példányt! Szomorú példa, de nem áll egye­dül. Az irodalmi műveket mindenfelől közöny sújtja, s nem csoda, ha jelesb íróink elvesztve minden kedvöket, oly térre fordulnak, hol fárad­ságuk legalább anyagilag jutalmazást talál. A magyar irodalom már régibb idő óta a létezési nehézségekkel van körülvéve, s e nehézségek nem akarnak leomlani. (F. L.) — A „P­e­s­t­i Unió“ dalárda deczember elsején a lövöldében XXXIII. dalestélyét tartja meg következő műsorral: 1. „Szózat,“ karének hangszerkisérettel Egressytől. — 2. „Tavaszi dal“ Mendelsohutól, férfihangokra és kis zene­karra alkalmazta Feigler J. — 3. „Alkony,“ karének Feigler Győzőtől­ —• 4. „A kirándulás“e­gyveleg férfihangokra zongorakisérettel Schlä­gertől. — 5. a) „Románca“ az „Afrikai nőből“ ,egerbeertől és b) „Valse-Caprice“ Liszttől, zongorán előadja Altschul R. ur. — 6. a) „Hull a­ levél és b) Kis szekeres“ népd­­ók, férfikarra alkalmazta Feigler J. — 7. „Harczi dal“, kar­ének zenekisérettel, Marschner „Templer und Jüdin“ czimü operájából. — Az énekrészek után , anczmulatság. Kezdete nyolcz órakor. — Vérjegesztő barbar eljárását említi n­ehány veresegyházi lakosnak a „Tel. Rom.“ 1 Így oláh és egy szász ugyan­is f. hó 20-án az e községgel szomszédos Korniczel nevű faluból lovat lopva, mindketten hátára ültek. Alig ér­keztek azonban Veresmart széléhez, midőn a szászok eléjök állva, a lóról az oláhot leverték,­­4 szerencsésb szászt azon tovább szaladni hagy­­v­­án. A levert embert aztán tüzes vassal sütő ették, orrát harapófogóval leszakasztották; fe­­j­­ébe vasvillákat vertek, s a legiszonyúbb módon­­ mindaddig kínozták, mig lelkét ki nem adta. — Lia ez eset igy áll, mint a „Tel. Rom." levele­zője ifja, méltán bámul, hogy az illetőket még szabad lábon látja. — Márton József emlékezetes hazánkfia, s egykori bécsi hires egyetemi nyelvtanár özve­gye, Bécsben, múlt kedden, 81 éves korában meg­­halálozott. — A kolozvári iparos olvasó egylet azon di­cséretes törekvés körül fáradozik, hogy két egyént, aláírás útján, a párisi világtárlatra, ta­pasztalásgyűjtés végett kiküldjön. — Győrben szombaton, december elsején ün­nepük a Zrínyi ünnepet, melyen estve a szín­házban zene, felolvasás és élő képekből összeál­lított előadás lesz. S. — A Zichy Ödön gróf és érdektársai által Székesfehérvárott alakítani szándékolt gőzmalmi rész­vénytár­­s­u­l­a­t létesítésére szükséges előleges intéz­kedések megtételére a m. kir. udvari kanczel­­lária részéről az engedély megadatott.­­­ Hogy a keleti marhavész megakadályo­zására szükségesnek mutatkozó rendszabályok minél gyorsabban és minél sikeresebben eszkö­zöltethessenek, a m. kir. udvari kanczellária a helytartótanácsot, e részben tett előterjesztésére felhatalmazta oly intézkedések foganatosítására, melyek által a felmerülő bunkózási költségek, figyelemmel az e czélra jelenleg rendelkezésre álló 00,037 ft 8 fernyi összegre, megfelelő gyor­sasággal fedeztethessenek. — A tiszai vaspálya igazga­tóságához következő folyamodást intéz­tek az „Alföld“-ben az aláb­i­ak: „Folyamodás a tiszai vasut-igazgatósághoz. Tettes urak ! A sors keze egy idő óta tétlen, időlopó életre kár­hozatott bennünket, hogy kénytelenek vagyunk 3—4, sokszor 6 hétig is, egy fedett színben he­verni, mely szinnek egyik oldala nyitva van. A fátum még semmi , de mióta a hűvösebb idők bekövetkeztek, minden kakas, legyen az magyar, vagy cochinehinai, minden pulyka, legyen az kan, vagy tojó, minden liba, legyen az falusi, vagy városi, és minden rucza, akármi nemből vagy fajból való legyen, minket annyira össze­­ránczigál és lyukgaszt, hogy súlyúnkból 2—3 fontot is vesztünk, és ez szerfelett csökkenti te­kintélyünket és soványitja gazdáink zsebeit, mert például ezrénél 2—3000 fontot, azaz 20— 30 mázsát, és mázsáját 8 írtjával számítva, 120 —180 frtot tészen. Ennélfogva mély alázatos­ággal kérnők a tekintetes igazgatóságot, távo­lítassa el tőlünk ezen borzasztó ellenséget, hogy m­­­s, pldáink is a rut elsoványodástól meg­ilentessenek. — Szegény szenvedő alázatos szolgái, a békés-csabai pályaudvarban búzával telt többféle bélyegű zsákok.“ — A Spüler-féle kamarai hangversenye 3-ikának, mely december 2 ikán lesz, műsoro­­zata következő: Négyes, 8. ma B durban. I­­Andante, Allegro moderato. II. Adante soste­­nuto. III. Allegro vivace. IV. Allegro molto. Gold­­mark Károly: Hangmű, zongorára és gordon­kára. 18. mü D-durban. I. Allegro con moto. II. Allegretto. III. Allegro molto. A zongorarészt előadja Erkel Gyula úr, nemzeti színházi kar­mester. Rubinstein Antal- Ötös, 2 hegedű, 2 mélyhegedű és gordonkára. 87. mü B durban. I. Allegro vivace. II. Andante scherzando. III. Adagio e lento IV. Allegro molto vivace. A 2-ik mélyhegedürészt előadja Gobbi Lajos ur. Men­delssohn Bódog. — Beküldetett szerkesztőségünkhöz : A„Sárospataki füzetek“ X. év­folya­mának VII—VIII. szálltmánya. Tartalma kö­vetkező : Egy akadémiai előadás a „Megismerés elmé­lete“ (Erkentniss-Theorie) jelentősége és feladata felett dr. Zeller Eduard bölcsészettudor által, Heidelbergb­en 1862. okt. 26. Király Pál: A német protestáns egylet. Fábián Ignácz: Az örmények egyházi tekintetben. Fábián Mihály. Az aposto­lok, — Renantól. Szabó József. Külső történe­lem különös tekintettel a keresztyénség első­ századára, tüzetesen az apostoli cselekedetek könyvére. Tárcza. Zürichi jegyzetek a magyar prot. egyház gyásztizedének eseményére nézve. Zsilinszki Mihály. Adalék Lorántfy Zsuzsánna irodalmi életéhez. (Közli) Szilágyi Sándor. Két okmány 1848-ból a rel vallásra áttérések és a prot. vegyes házasság ügyében a bánsági őrvidékeken. (Közli) Szeremlei Samu: Bírálat ily czimü regényre : Úttörők,­ Bartók G. Irodalmi szemle. Gonda László: Néhai Tóth Miklós, sá­rospataki tanár felett mondott emlékbeszéd a főiskola ima­termében. Szinyei Gerzso­n: Czel­­der ügy. Indítvány. Várady Pál. Utóhang a szabolcsi kir. egyházmegye inditványához.Könyv­­ismertetés. Missiói lapok. Czelder Márton. Tu­dósítás. Kisfaludy -Társaság. A Kisfaludy-Társaság nov. 28-dikán tartott rendes havi ülésében köszönettel fogadta N­a­d­á­n­y­i Albertné asszony H­o­ntos alapítványát, s a könyvtár részére ajándékozott következő könyveket: Hedvig és Andor utazása Rómában, irta anyjuk; a görög irodalom története Csányi Ferencztől, és Kuthen újabb költeményei. Fábián Gábor tag a szatírár­ól szóló érteke­zését, Szász Károly tag pedig a Nibelungének lefordította első feléből olvasott fel mutatványo­kat. Az értekezés az Évkönyvekben, a Nibelung­ének fordítása, midőn teljesen elkészül, a pár­tolói könyvilletmények között fog megjelenni. Hamlet forditása Arany János tagtól, s a Loves labours lesté Rákosi Jenőtől a magyar Shakespeare-kiadásba felvétetett. IV. Henrik (mind a két rész) forditása Lévay József tag­tól birálat alá bocsáttatott Shakespeare még hátralevő valamennyi szín­művére, kivéve VI. Henriket, vállalkoztak már fordítók, a­kik tehát jelenleg a nevezett művön kívül, bármelyik színmű fordításába belefognak, ezt csak azon kilátással tehetik, hogy fordítmá­­nyuk más, szintazon tárgyú fordítmánynyal vagy fordítmányokkal fog versenyezni. Az Évkönyvek legközelebbi kötetének mi­előbbi közrebocsáthatása, valamint a február 6 dikán tartandó közgyűlés előkészítése ügyében egy egy bizottság küldetett ki. Kelt Pesten nov. 30 kán 1866. G­r­e­g­u­s­s Ágost, titkár. A „P- Napló“ társstigttnyel B­é­c­s, nov. 30. A (franczia kiadású) „Gen. Corr.“ — a külföldi levelezések­ben említett azon vádak ellen polemizál­ván, melyek a galicziai hatóságoknak az Oroszország elleni lengyel izgatásokkal való complicitásáról szólnak — ezt mond­ja : Minden kormánynak kötelessége, gon­dosan óvakodni attól, hogy barátságos területen az izgatásokat feléleszsze. Ausz­­tra e tekintetben tiszta lélekismerettel bír. Ha ugyanezt lehetne más kormányokról is mondani, hamar elenyésznének az izga­tások, melyeknek czélja: azt elhitetni, hogy létezik galicziai kérdés. A kormány tudni fogja, mily alkalmas rendszabályok­hoz kellene nyúlnia ezen kérdés keletke­zésének meggátlása végett. Florencz, nov. 30. Fr­e­u­r­y­tbk rövid időn elutazand Rómába. — A „Na­­zione“ elsietettnek nyilvánítja a lapoknak V­e­g­o­z­z­i küldetésére vonatkozó híreit. — Távirati tudócitás a, bécsi beméről nov. 30-ról: Nemzeti Nim­hás. Dec. 1-jén van kitűzve: „LOHENGRIN.“ Regényes opera 3 felv. 5% metalliques ..... 58.75. Nemzeti kölcsön......................... 66.55. Bankrészvény . ... . 712.1, Hitelintézet ................................151.40. Londoni váltók ... 128.30. Ezüst ........ 127... Arany ..... 6.09. KÜLFÖLD. Olaszország. Florencz, nov. 25. A szerint, a­mint kö­zeledünk a naphoz, a­melyen a pápa hatalma önmagára lesz hagyva, a közvélemény Olaszor­szágban annál tisztábban nyilatkozik. És e köz­vélemény a kormány óhajtásával öszhangzóan azt akarja, hogy a pápa Rómában maradjon, és e czél eléréséért kész nagyon őszinte és komoly engedményeket tenni. A püspökök visszahívása egy ily engedmény, melyhez a pápa különösen ragaszkodott. Azt mondják, hogy az egyházi ügyekbeni alkudozást is újra megkezdi Vegezzi. E küldetést, melynek nem sikerülését örömmel üdvözölte a szabadelvű párt, most ennek többsé­ge óhajtja. Az ultramontánok és jezsuiták nógatják a pápát az elutazásra abban a reményben, hogy zavarba ejtik az olasz, de főleg a franczia kormányt, melyre e pillanatban kiválóan agyarkodik e párt. Ezek meg vannak győződve, hogy előre nem látott csodaszerű események fogják a pápát trónjára visszaültetni. A pápa mit határozott, eddig még titok. Azt mondják nekem, hogy el­utazása kétségtelen, mert valamennyi barátja eddig azt tanácsolta, hogy hagyja oda Rómát, és csak ellenségei tanácsolják, hogy maradjon ott. Ez meglehetősen igaz, de a következtetés nem helyes. A politikában nagyon veszélyesek az oktalan barátok, és semmi sem tesz oly­­akká, mint a túlbuzgóság és a nagy hódolat. A parlament dec. 12 dike helyett 15 dikén fog egybegyülni, a­mikor aztán elmondhatja a király, hogy nincs idegen hadsereg az olasz földön. Az egybegyült parlament fogja körvo­nalazni Olaszország politikáját. Van egy nagy fontos kérdés, melyet tisztába kell hoznia, és ez az, hogy mennyire elegyedjék bele Olaszország az európai ügyekbe- Háború esetében részt ve­gyen e abban, vagy hasznája fel földírati elad­getelt fekvését — oly kérdések, melyekből a hadsereg tartása, és pénzügyeinek rendbeho­­zása, vagy további zavara függ. — Az „Opinione“ ezt írja : „Hitelesen érte­sültünk, hogy a király kormánya ismét meg akarja kezdeni a souverain főpappal az egyházi kérdések feletti alkudozásokat melyek a múlt évben félbeszakasztottak. A törvényhozás közelebbi cselekvénye, az egy­házi testületekre vonatkozólag bevégzett tény által vetett végett a különböző nézpontnak, s a püspököknek adott visszatérési engedély elbárí­tották azokat az akadályokat, melyek Vegezzi küldetésének útját állották, s most már az t­u­dozások megújítására és kiegyenlítésére vezet­hetnek. Ésszakamerikai Egyesült Államok. N­e­w - Y­o­r­k nov. 14. A mexikói kérdés ko­moly figyelmet kezd magára vonni az egész or­szágban. Ortega elfogatása Brazos de Santiago­­ban, Texasban, mely rendszabály Sheridan tá­bornok utasításai következtében vétetett foga­natba, első lépésnek tartatik a szövetségi kor­mány részéről arra, hogy Junert a mexikói köz­társaság elnökségében megszilárdíttassék. Nem mondhatni, hogy Ortega elfogatását még a Mon­roe-tan legbuzgóbb pártolóinak többsége is he­lyeselné! Ortega ügyesen szerkesztett tiltakozá­sa nagy mértékben népszerűtlenné tette Sheri­dan tábornok eljárását, kivált miután a legújabb mexikói hírek szerint Ortega nagyobb mérté­ben bírja a született mex­ióiak rokonszenvét mint Juarez. (Tudni kell, hogy az utolsó amerikai eseményeknek e színezetet a „M o r n i n g P­o­st“ adja, mely Amerikát illetőleg még a kábán is csomót talál, s melyből e kivonatot átveszszük.) Ortega párthívei azzal vá­dlják Juarezt, hogy az Egyesült Államok segélyével alkotmány­­ellenesen akarja a főhatalmat megtartani, azon titkos alku alapján, mely szerint Juarez nagy terjedelmű földterületet engedne át a szövetségi kormánynak. Ortega pártja azt állítja, hogy Juarez még azon esetben sem tarthatná fenn külsegély nélkül csak egy hónapig is állását, ha Miksa császár és Bazaine oda hagynák M­arcót és minden idegen katonát magukkal vinnének. Azt a tervet, miszerint Sonora, Coshun­a és Chihuahua államokból Sierra Madre név alatt új köztársaság alakíttassák, nem tartják egyébnek előleges lépésnél arra, hogy Mexicó­­nak e része minél előbb az Egyesült Államokhoz kapcsoltassék. Kétségkívül számtalan bonyodalmak léteznek a washingtoni kormány eljárását illetőleg, me­lyekről a közönségnek nincsen tudomása. Min­denféle hirek vannak forgásban s ezek közt egyik az, hogy Seward úr ez ügyben folyvást egy gyékényen árult s teljes egyetértésben cse­lekedett a franczia miniszterrel. A közönség feszülten várja Campbell követ és Shermann tábornok küldetésének eredményét, de addig, míg ez eredmény tudva lesz, az uralkodó véle­mény az, hogy a szövetségi hatóságok legújabb eljárása eltökélt szándékra mutat az Egyesült Államok részéről nem annyira a Monroe-tant fenntartani, mint inkább Mexicó belügyeibe avat­kozni. (Itt sem kell felejteni, hogy a gyanúsító színezet a „M. Post“ ecsetjéből foly.) A „N. Y. Herald“ washingtoni levelezője szerint Bingham senator, egyike azon radikálok­­nak, kik Johnson elnök beperlésére szövetkez­tek, már­is a vádpontok fogalmazásával foglal­kozik, melyek közül az egyik avval vádolja az elnököt, hogy Lincoln orgyilkolta­tását szította és segítette­ Mississippi állam törvényhozó testének kül­döttsége, mely meg van bízva Jefferson Davis­nek becsületszó alatti szabad lábra helyezését kieszközölni, még nem­ volt képen Washington­ban bemenetet nyerni az elnökhöz. Hírlik, hogy az elnök még a jövő congressus összejövetele előtt általános amnestiát fog hir­detni. Némelyek azt a kérdést állítják fel: vár­jon az általános amnestia az elnökre az alkot­mány által ruházott megkegyelmezési jognál fogva nem érvényteleníti e meg a congressus el­járását, határozatait és az általa megszabott büntetéseket, ide értve az alkotmán­yzáradékot is, melyre az elnök vete­t vetett, de mely mind a két ház által újra elfogadtatván, az alkotmány kiegészítő részévé és szövetségi törvénynyé vált. Déli hírlapok szerint a déli államok népe mindinkább el van tökélve megátalkodottan fél­revetni az épen most említett alkotmány­zá­radékot, még ha képviselet nélkül maradna is a congressusban, míg a mostani radical többség jövő választások által kevese­bségre olvad. A népvezérek és majdnem az összes déli sajtó ezt az eljárást javasolják. A washingtoni nagy­ esküdtszék m­egál­lapí­totta a hamis esküre szóló vádkeresetet, Sand­­ford Conover ellen, kinek tanuv­a­lásánál fogva volt Jefferson Davis főkép bűnrészességgel vá­dolva Lincoln meggyilkolásában­ Azt hiszik, Co­nover pere által meglepő dolgok fog a nap­fényre jöni ama módozatra nézve, melylvel Holt biró a kérdéses pert vezette. Bartol biró Baltimoreban a rendőrbiztosok kérdésében az ügyet Swann kormányzó részére döntötte el. Az új biztosok szabadon bocsát­tattak, s a régi biztosoktól a rendőri állomá­sok házainak átadását követelték, de még nem kaptak választ, s ekkor a dolog még min­dig függőben van. Távirati jelentnek. — Athene, nov­ 26. Mustafa basa megtá­madta Arkadion kolostort Rethimosban, melyet bástyák és tűz - aknák védtek. A harcz véres vola. Az aknák fellobbantak s nagy veszteséget okoztak a törökökben, kik azután Apokoronosba visszavonultak. — Bern, nov. 29. Költött hir az, hogy a porosz kormány panaszt tett volna a szövetség­tanácsnál azért, hogy a frankfurtiakat Svájczban polgárosítják. — Paris, nov. 29. Azt állítják, hogy valót­lan azon hir, mely szerint Miksa császár Mexicóba visszatért volna. — Pétervár, nov. 29. Wales bg ma délután fél kettőkor külön vonattal Berlinbe utazott. A császár és a nagybgek a pilya udvarig kisérték. — R e d e r n gróf porosz kö­vet jövő kedden Pétervárról elutazik. — Berlin, nov. 29. A keresztes lap jelenti: Purbusból érkezett tudósítások szerint Bismark szombaton elu­szik. — A nevezett lap szerint nem való, hogy W­e­r­t­h­e­r Pétervárra és R­e­­d­e­r­n Bécsbe fognának utazni. — Valónak ál­lítja továbbá a nevezett lap azon hírt, hogy a porosz büntető törvénykönyvet egyes szabály­za­tok kivételével — Frankfurtban életbe léptetik. — Augsburg, nov. 29. Az „Augsb­ulig. Zt­g“ berlini társsörgénye szerint He­dt pénz­ügyét hirtelen igen beteg lett, valószínűleg szélhürdés érte. Esti posta Pest nov. 30. — Az „Independance“ szerint a franczia ud­var nyugtalanul vár valami biztos tudósítást Miksa császár eltűnéséről. A southamptomi fran­czia consul rendeletet kapott, hogy menjen az Amerikából várt postahajó elébe, és a­mit ott hall, távírja Compiegnebe, mielőtt a hajó utasait és terhét kirakná. — Manchesterben nagyszerű reformlakoma volt tervezve, mely azonban ez alkalommal el­marad. Az odavaló szabadelvűek vezérei közt véleménykülönbség támadt, s többen közülök nem helyeslik a túlzottan radical programmot. E körülmény, kapcsolatban avval, miszerint Bright és Stuart Mill urak és más nagy befo­lyású parliamenti tagok n­e lehetnének jelen a lakomán, alkalmasint legtöbb okot szolgáltatott arra, hogy az egész lakomaterv elejtessék.­­ Az angol kormány, miután lord John Man I­ners a munkás- és mértékletességi egyletek kü­­­­l­döttségével értekezletet tartott, a Londonban­­ tervezett nagy reform demonstrációkra a Re­gent’s Park és St John’s Wood közt London éj­szak-nyugati részében fekvő Primrose Hillt en­gedte át használatul. A Hyde- os Green Park udvariasan ugyan, de határozottan megtagad­tatok. — Dublinből táviratozzák Londonba, hogy nov. 25-kén estve számos lovas őrcsapatok jár­ták be a várost. Az angol kormány, mint hírlik, 20 militia­ ezredet akar Angliában a zászlók alá szólítani és Izlandba szállítani, mi­által az éret­nék el,hogy az ír militia némely csapatainak loja­­litása ellen támadt bizalmatlanságot elfojtsa, s a régi bizalmat helyreállítsa ; másfelől meg le­hetővé tenné a kormánynak 14—15.000 sorka­tonát a kormány rendelkezése alá bocsátani, kik a gyarmatokból hazatérő csapatok felvál­tására lennének alkalmazhatók.­­ Rómában, a­mint a berlini „Nat. Zig“-nak írják, azt beszélik, hogy Lincoln elnök egyik orgyilkosa Ferentinoban egy guáv személyében fedeztetett volna fel. A Rómában levő amerikai követ találta meg nyomát, és egy fénykép által győződött meg identitásáról. Antocelli haladék nélkül megengedte a zuáv elfogatását, a­mi meg is történt- Saját pajtásai fogták el a gyilkost, s vasúton, vitték Rómába, de sikerült az egyik vasútállomáson megugrania, s azóta nem került többé kézre. Feleifi* nszkiutS ? 8.1? JST^rilt, t.ör. • A t. ez. közönség figyelmeztetik a hirdetések közt megjelent „zum Erzherzog Carl“ c­ímű bécsi vászon­kereskedés végeladási hir­detésére. Hazánk egyik üdvös intézménye, a „Hungá­ria biztosító bank“, rövid fennállása alatt, az intézetet ért mostoha körülmények által azon helyzetbe jutott, hogy a­z évi augustus 26-án Pozsonyban tartott rendkívüli közgyűlés úgy a biztosítottak érdekében, mint a társulat további szilárd fennállhatása tekintetében erélyes és szigorú, az intézet állását tisztán ismertető intéz­kedést való kénytelen elhatározni, s e czélra a már működő igazgató takácshoz­­. Dapsy Vilmos és Lichtenstein József urakat nevezte ki pótta­gokul, kiknek működésök alatt, önzetlen, tiszta hazafias, szigorú, anyagi áldozatot nem kimélő, fáradhatlan buzgalmuknak sikerült, nemcsak az intézet további fennállását, s uj alapon nyugvó szilárdulását, valamint az eddigi, úgy a későbbi biztosítók bizalmát helyreállítani, hanem a már joggal kétkedő részvényeseket is, azon helyzetbe juttatni, hogy az intézet jövőjében megnyugvás­sal, teljes reménynyel lehetnek, mely okból a szegedi részvényesek nevezett uraknak hálájo­­kat és köszönetöket ezennel nyilvánítani kötele­­ségüknek ismerik. A „Hungária biztosító bank“ szegedi részvényesei. A pesti áru Bftr­.o hivatalos árjegyzése. Péntek , nov. 30. 1866. Bécsi árérték­­ ■ " ■* Liszt A. Táradara du­va 14 ft 60 kr. B. Tábladara finom 14 ft 60 kr. Ősz. király-100 font liszt 14 ft 20 kr. 1. se fino­m lisztláng li­ft 80 kr. B. 0 sz. királyliszt vagy renliikivonat 13 ft 80 kr. B 1 sz. finom lisztláng, 2. sz lisztláng Vagy sütő - ! kivonat 13 ft — kr. 3. sz finom zsemleliszt 12 ft 60 kr. 4. sz zsemleliszt 12 ft — kr. 5. sz. 10 ft 80 kr. 6 sz. 9 ft 50 kr. 7. sz. fekete liszt 8 ft 50 kr. 8. sz. 10­­ font, derczeliszt, 6 ft 50 kr. V. sz. korpa 2 ft 80 kr. korpa durva 2 ft. Herr- mag . /Laczerna magyar uj minőség szerint a. á. 28 -32 ft. t á. 28—32 frt. 1 „ franczia hiányzik, s „ olasz hiányzik v Vöröí, (szíriai) t á. ‘­6 37. 100 font, hordó és képa mag-­­nyers készlet vet. s. á. 26'/, frt. gongy nélkül oli.­ . . Jkétsz. tiszt. ad. ár 28’/., t. á. 29 frt. Leti v.akola,J hiányzik. 100 font Olajpogácsa Repcse egysz., sajtolt a. á. 1.80, t. á. 2 frt. Olajpogácsa hiányzik. Kende­rmag pogácsa a á. 1.60, t á. 1.70 frt. 100 font, hordó és ötsznvasir (Pesti városi kész szillu­m a. ár 35, t. ár 35 határidőre a. á. 361/, ft. súly levonással ) Vidéki „ „ minőség szerint a. á. 33 '/2, t. ár 34 frt. (Szerbiai használható. 100 font Szalonna . (Magyar 1 Mgsz. neh. áru minőség szerint a. ár 29, t. á. 29'/,— 30 frt. (helybeli, tábláv. . „ „ t. á. 32—33 frt. ( „ füstölt . . „ „ t. á. 34—35 frt 10 font, hordókban Feggya • Mag-faggyá t. á. 33, gömbö­s t. á. 31 frt. hordó és súly levon. ment, zsákokban Szilva . . 1 1866-ki hordóban, jó áru I. a. á. 187, ft f­ent, a zsák, nahe- ’örök, átvi.eli­s­s­zék tisztán (Zsákokban a. á. 87,—18'/2, t. ív. 18'/,—187, frt i’u dó menten súly- Sail»» lekv. 1866-ki I. a. á. 21, t. ár 22 frt. levonás?»! 10. N.tto mázsa Ieszám. Bto . . . (Szerbiai, átvit., uj a á. 8'/1( t­­. 8'/2 ft. gör­gyöt (Magyar debrecseni uj a. ár 1­72, t. á. 101/, frt. 100 font Ilssbacs Magy. uj Ima a á. 8.75. ift. font, hordó és H? suti »10 . (Magy. fehér ad. á. 13 frt, t á. 14*­, frt kéke 117«—127, név szerint súly mentesen (kék házi, t á. 97«—10 név teriafr­­ik­i­iai t. á. 17, erdélyi a á. I frt névszerint. írt font hordó n Ik. BorM . . (fehér, príma a. á. 32, II. a. á. 21—28 frt. termés*-'tus (veres, „ a. á. 28, II. t. á. 23—2 frt. 100 font hordó és tié» (nyers minőség és vidék szerint a. a. 18, t. á. 187, frt Bulylevoi.áa menten ! (tiszoltya 207«,­­ á. 21 frt.­­ 100 font Vimi . Rozsnyói ». á. 121, bánáti, ftalar. (Somogy) a. á. 113 fi. ! a legalább 30 fokú Szesz ■ , a rend«.zer hordó nélkül a. ár 65 /„ fc 6r 66, uj rendsze­t'r'rd' ' ,­ hordó nélk. fokonk. * t. á. 66. Ah« ausztriai mérő § 1 Bánsági aj.................................................. 86—87 fontos 6.40—6.60. ■®­­ . ...................................... 88-89 „ „ 6.70-6.80. /Tiszai aj........................................................ 86—87 „ „ 6.40—6.65. «uz* . . \ „ 88—89 „ „ 6.80-6.90. h (Fehérvári uj.................................................... 85—86 „ „ 6.95—6.45­­ N I „ .......................................................87—88 „ „ 6.60—5.80. P ® f Pesti vidék uj............................................. 85—86 „ „ 6.25—6.45. U g \ „ „ „............................................ 87—88 „ „ 6.60—6.80. i Kétszeres Kétszeres.......................................................80—81 „ „ 4.85—5.05. *© Roz» , . Rozs uj ........................................................ 78—80 „ . 4.60-4.75. kj ,35 (Árpa uj.......................................................69—7 „ „ 3.50—3.60. ” & Árpa . . t Táplálék.......................................................65-6 1 „ „ 3.25—3.45. fl In* . .­­Zab uj .............................................................4A —46 „ „ 1.85—1.98. kJ *2 g f ” ö KukoricftA íKukoricza bácskai ........................................*-------------„ n­g.* X bánsági.....................................................„ „ 4.--------4.10. m tL­ al Bab . Bab­ul............................................. 6.25—6.50. ®f>^5 Kfil*» . . Külea .............................................................................. 3.30—3.50. .^3„­­ Káposztás?epoze.................................................a. 4. 6.65, t á. 6­5. “tó O Krpoze (Bánsági...................................................................a. 4. 6.65, t. a. 6.75. ---------------------------------------o tSuft* . kielégítő minőségű. 48 J uj bánsági. ’S *2 Rozs . . 14 Zab . . . ts. -O Kukorica» & S --------------------'---------­o tató Olajistvé- kendermag adott ár 8.10, tartott ár 3.20—3.30. •g Ö« nyak. n® káposstásrepeze “ '** bánsági

Next