Pesti Napló, 1867. május (18. évfolyam, 5108–5133. szám)
1867-05-05 / 5112. szám
hozzá nem teszi, hogy „rajt., ie8iC'; * ^88^* stb. még nem későb # . Különben szemben a magyar országgyűlés határozatával, a Schmerling-féle szabadságot emlegetni szinte gúnyhoz hasonlít s mondhatni hogy az uj „Presse“ czikkét, melylyel ügyesen ad egy kis oldaldöfést a köpenyül használt Lajthántúli szlávoknak, akarata ellenére is az unió mellett írta, feltéve, hogy horvát testvéreink komolyabb megfontolásra méltatják. A „Wanderer“nek az új pair-ek kinevezése egy czikk megírására ad alkalmat, melyben az urak háza ellen kel harczra. Az urak háza örökös gát volt a képviselőház útjában, eszköz a kormány kezében, mi az ily államban, melynek szervezete oly komplicált, hol annyi tartománygyűlés felett egy országgyűlés és egy birod. tanács, e kettő felett ismét delegatio van, s melyre nézve annyira életkérdés a képviselőházak gyors és szabadelvű működése, nem megvetendő hátrány, azon körülmény pedig, hogy a nagybirtokosság, melynek érdekében nagyobbrészt teremtetett a felsőház, úgyis eléggé van képviselve a birodalmi tanácsban, épen feleslegessé teszi egész intézményt. Már most veszélyes is gesis. Már most tessék a kormánynak deducálni. Mára, hír szerint, Beust ur a tartózkodó reichsrath követed conferentiára hívta vidékről-Jak be Herbst és Giskrát. ,nban szándékosan marad Bécstől össze: Kaiserfeld távol -“ a birodalmi tanács meg nem nyílik, az felette Királyi leirat a horvát-szlavon országgyűléshez. Mi, első Ferencz József, stb. — Kedves híveink ! Vezéreltetve ha népeink méltányos kivánalmainak lehető teljesítését ezélzó atyai szándékunk által, mindig feladatunknak tekintök, Horvát- és Szlavonország kedves királyságaink történelmi jogainak fenntartását, biztosítását az önállóság azon mértékének, mely a nemzeti fejlődés követelményeinek megfelel, s a jogosult önkormányzat mindazon védvének megadását, mit összbirodalmunk érdekeivel megegyeztethetőnek tartunk. Ebben zsinórmértékül a birodalom legfontosabb alaptörvényét, a pragmatica sanctiót tartók szem előtt, mely nemcsak a jogarunk alatt egyesített minden királyságok és országok oszthatlanságát biztosítja, hanem különösen a magyar korona integritását és minden országainak összetartozóságát is a leghathatósban kiemeli. Azonban nem titkolhatjuk el, hogy 1866 ki december hó 19-ről kelt legalázatosabb feliratotokban kimondott kívánalmaitok a pragmatica sanctió szellemével össze nem egyeztethetők, de aőt hogy azok az általunk kérelmetek folytán a magyar országgyűléssel közlött 1861 ki XLII. czikkel ellentétben állanak. A pragmatica sanctió elvileges meghatározásaihoz, a magyar államjoghoz képest ezen czikkelyben a koronára és a koronázás cselekményére nézve, melynek lényeges mozzanatát ". inaugurale kiállítása képezi, a Magyarovaló közösség elismertetett. ^ horvát éa azlal afifí.ki febr”s 11, 10 kén kelt legalázatosabb felirataiban “ubeli készségét, hogy a történelmi kánon iránt a magyar királysággal tekintettel jobb, s tovább is ragaszkodni fog hozzá. Ezen ismételt ünnepélyes nyilatkozatok azon biztos várakozásra jogosítanak bennünket, hogy a függőben levő államjogi kérdéseknek a birodalom minden népeinek érdekében célzott megoldásában Horvát- és Szlavónország kedves királyságaink részéről semmi nehézségre nem akadunk, s hogy nem fogtok oly követelések mellett megmaradni, melyek a megoldást lehetlenné tennék. S minthogy legbuzgóbb törekvésünk és határozott akaratunk oda irányul, hogy eltávolíttassak minden akadály, mely a törvényes állapotok helyreállításának s általánsan óhajtva várt koronázásunknak eddig útiban állt, ezennel, lzván irántunk mindig telitott hit ragaszkodótokban , atyailag felejtünk , miszerint Horvátországnak és Sz onának a bekövetkezendő koronázás alkali*73^® “agyar országgyűlésen leendő képvisel'£®sérö1, gondoskodjatok, hogy a nevezett orszig^ö*®8sel a m agyar koronához tartozó orszt,a“k a közös ügyekre és ezek kezelésére v“a‘k0^ag megállapított határozathoz ti a mar. , , törvényszerűn hozzá álljatok, e,, , a kocsönös egyetértés folytán eszközt a,aP08 kiegyenlítéséhez a még fennig/ “iferentiáknak, utat nyitandók. ^zt, mint ismeri hűségteknek uj tanubizonyágát, annyival jogosultabban várhatjuk tőletek, a mennyiben a jelenieg ülésező magyar országgyűlés mellékelt határozatának erejével, melyet pontos megfontolás végett ezennel közlünk, a létező viszonyok helyes figyelembe vételével és testvériesen előzékeny módon nektek mindazon biztosítékot nyújták, melyet önmányzástok és nemzeti fejlődéstek igényelhet, s a történelmi jog megenged. Minthogy azonban a magyar országgyűlés az inaugurale megállapításához közelebb hozzá fog, kénytelenek vagyunk benneteket legkegyelme-sebben felszólítani, hogy saját, ide vonatkozó tanácskozásaitokat olyformán siettessétek,hogy küldendő követeitek legfeljebb május 15 ig Pestre érkezzenek, hogy az illető munkálatokban részt vehessenek. Maradván Császári és királyi stb. Néhány szó a koronázáshoz. Midőn Noé bárkája a vízözön után az örmény hegylánczolat egyik fokán megállapodott,s látván Noé a természet újbóli ébredését, ura Istenének áldozatát mutatta be, — tudjuk, hogy ez menynyire tetszett, — és hogy az ég láthatárán mutatkozó szivárvány, mint ezen áldozat tetszésének örökös emlékéül a veszély perczeiben, menynyíre nyugtatja meg könnyen kétségbeeső kedélyeinket. Tizennyolcz évi politikai tetszhalál után viszszahelyeztetvén ezer éves jogaink gyakorlatába, — alkotmányunk bárkája is végre valahára szirtes földön megállapodni látszik, —a miért is nemzetünk áldozatának hozatalára készül. Ezen áldozat a közelgő koronázási ünnepély alkalmával a „nemzet hódolata,“ a várandó szivárvány azonban a „király esküje,“ melynek rendületlen megtartását Isten és népének szine előtt, esküjében vallja. Megkívánja tehát ezen ünnepély szentsége és nemzetünk méltósága, hogy az nemcsak nagy nagy és méltóságteljes legyen, hanem kívánatos lenne még az is, hogy hódolatunk nagysága királyunk tetszését is nyerje meg, s hogy ezen kivívandó tetszés kormányának minden egyes mozzanataiban magát áldásteljesen visszatükrözze. Nem lehet feladatom az eddigi koronázási ünnepélyek szokásos szertartásait fejtegetni, mert hisz ezek oly fényesek, pompásak és népszerűek valának, mint talán sehol. Azon körülmény azonban, hogy a koronázási ünnepély Pest-Budán fog megtartatni, s hogy annak jelentősége európai mozzanatot, nemzeti történetünkben pedig új korszakot lesz hivatva képezni, némi jogosultságot ad ezen ünnepély nagyságának és fényének emelése tekintetéből, szerény indítványomat a nagy hazabeli közönség megítéltetése alá bocsátani. Nem kétlem,hogy Buda-Pest lakosai a legnagyobb erő megfeszítéssel nem fognának sietni,az_ezenalkaivel való játékolomból reájuk várandó hivatásnak megfelelni. A politikai és társadalmi reform, s főleg az mert hisz nedves kötelességnek szivesen felel isse : az alkotmány kérdés, élénken foglalkodtatja meg az ember. An a koronázást pedig a korona ünnepély alkalmával, és zást menetben az itt a jobbakat. Mustapha Fazil basa emlékirata a szultánhoz egyik jele ennek. Az ugynezett „fiatal Törökország“ (La jeune Turquie) és összes magyar hazát vélem képviseltetni, és pedig eb mozog. Mielőtt azonban erről jövő levelemben ennek polgári, tisztviselői, katonai, ipar, kres tületesen szólnék, ma még néhány újdonságot kedelem és külön nemzetiségű képviselői által, hadd mondjak el. Megkísértem indítványom kivitelének módját is, habár rövid leszek. 1. Legyen képviselve a magyar polgári elem: a) az egyházi b) az ügyvédi c) az orvosi karok, d) a tanári e) a mérnöki f) a magyar kir. jogakadémia és műegyetmi halgatók, és g) a megyei és városi bizottmányok köréül választandó honpolgárok által. 2. A magyar tisztviselői testület: A vidéken székelő kir. állam, országos, megyei és városi tisztviselők által. Megemlítvén itt a hazabeli rendőri közeget, u. m. megyei és városi hajdúkat, továbbá a megyei gyalog és lovas pandúrokat. 3. A hadsereg: képviselve a magyar kir. ezredek gyalog és lovas küldötteiltal. 4. Polgári társadalmi egyletek: képviselve dalárda, torna stb. egyletek által. . 5. Az ipari a városi csezéhek, a gyárak munkásaik küldöttei All. zászlóikkal jelvényezve. 6. A kereskedelem testületeinek képviselői, végtére: 7. A nemzetiségeik képviseletük által. Magától értetődvén, hogy Buda-Pestnek fennsorolt osztáloi testületileg fogjának megjelenni. Végül megjegyzem, hogy abban az esetben, ha sz-rény indítványom, mint korszerű, pártokat r/a vagy elfogadtatnák, az eyetértés tekintetéből igen kívánatos lenne, ha az említett karok és testületek a Pest-Budán létező hasonnemű karok és testületekkel lépnének a további teendők, úgy talán elszállásoltatásuk iránt is, már jó eleve szorosabb érintkezésbe. Mihók Sándor: Keletről. ii. Konstantinápoly, apr. 25. Mindazoknál, kik tudomásukat nem a történelmi forrásokból szokták meríteni, hanem csak a világba szórt állítások után indulnak (s ez a jóval nagyobb rész,) általános a balhiedelem, hogy Törökországban az izlám folyton nyomva tartja a kereszténységet, s politikai tekintetben is a nem mohamedánus alattvaló zsarnokságnak — nagyobb zsarnokságnak vannak kitéve, mint a mohamedánusok. Avagy közel egy század óta minden ttánmódon, Európa-szerte, nem ezt prédikálja-e az orosz propaganda ? Elannyira, hogy végre is az avatatlanok legtöbbje, kik nem tudják , honnan fáj a szél, hitelt adott és ad neki. Pedig csak el kell jönni kebelébe e birodalomnak, s aki szemet nem huny, csakhamar látni fogja, hogy Európában, még a legalkotmányosabb státusokat sem véve ki, a tole ra n tia magasabb fokon sehol nem áll, mint itt; s hogy minden alattvaló közéép a próféta hitsorsosai azok, kiket az állam terhei leginkább nyomnak. Vagy nem határtalan türelem jele-e az —hogy csak egy példát hozzak fel — ha megromoljük, hogy a keresztény polgárok üzleti botjaikat nyitva tarthatják, építkezhetnek stb. a török vasárnapján (pénteken), sőt tovább megyek, még azon napon is, melyet a szultán a legfőbb egyházi és világi méltóságok kíséretében vallásának első ünnepén: a Kurbán bairama* nm~6-- * és au Szambul utczáin ? Nem legjobban nyomja-e a mohamedánus alattvalót az állam terhe, ha meggondoljuk, hogy a katonáskodást, a véradót csak egyedül ő szolgáltatja, noha a más adókból is a rajáknál alig fizethet kevesebbet ? Ismerek számos nagy üzlettel bíró férfiút, iparosokat stb., kik 19 év alatt, mióta Stambulban laknak, egy para kereseti vagy fejadót nem fizettek. E politika nagylelkűségét mindenesetre lesz idő, midőn meg fogják még emlegetni az elégületlen, jobban mondva felbújtogatott török alattvalók, ép úgy, miként számtalan még ma is azon görögországi görögök száma, kik bizonyára nem ok nélkül, régi jó időknek nevezik azon kort, melyben országuk a szultán jogarának hódolt. De nem czélom apotheosist írni az osmannak sem vallása, sem kormánya mellett, sőt alább magam is főbb pontjaiban rámutatni szándékozom azon hibákra, melyeket a török megbukása nélkül századunkban sokáig tovább nem folytathat, Czélom volt a fenti igazságok kimondásával zmefilm’ h°gy a gyöngébbeket is meggyőzi , , ® ”› “Szerint kötve kell hinni a keleti mint & Ivm -8 hogy még egy oly ügyet ia~ miként te egyedül?^ F›Mkink ug? kivá*ra, át tekintsük67 ,ko“8!e"T prizmáján Nem ».bed MAtak bogi , Katalin czárno nagyravágyó agyában megfogamzott az úgynevezett „görög -terv,s egyetlen forradalom sem ütte fel azóta fejét a török birodalomban hol Oroszország keze titkon vagy nyíltan ott nem lett volna. Ránk magyarokra nézve, meg vagyok arról győződve, csak káros lehet a keleti kérdésnek oly megoldását, hogy ne mondjam: türni, de csak erkölcsileg is elősegíteni, mely alapjául a legitimitás mellett , a kor alkotmányos szabad eszméin kívül, még talán más érdekeket is rejthessen. Tagadhatlan, hogy válságban van Törökország pénz és politikai válságban, melyet felelősség nélkülis kormányának rosz sáfárkodása, s más rossz, sőt még inkább az európai hatalmasságoknak béke avagy háború idején, az ország ügyeibe való permanens beavatkozása idézett elő. E válság köréig azon pontra, hol a birodalomnak elkerülhetlen lesz választani a kettő között, t. i. szétmorzsoltatni lesekedő ellenségei kezei közt, avagy szakítani a múlttal, s rátérni a teljes reform útjára. Mert hiszen a krimi háborúja félrendszabály már elég adatott ki, de ez csak a drága idő vesztegetése, & Sybilla könyveiEgy gőzhajó kapitányával beszéltem , ki pár nappal ezelőtt Kandiában is kikötött, és saját szemeivel olvasta a proclamatiót (persze csak török nyelven), melyet O na er basa a sziget lakóihoz intéz, t. i., hogy minden várost avagy helységet, mely a lázadásnak még tovább is jelét adná, ő irgalom nélkül tűzzel-vassal elpusztít. Egy Athénéből ma ideérkezett távsürgöny, mely szerint Kaergi tábornok múlt hétfőn meghalt, annyival bírhat ránk érdekkel, miután épen az elhunyt tábornok volt az, kivel III. Napóleonnak Kandiát illetőleg kezdetben tervei voltak, míg a tervet itt fel nem fedezték, s mind inkább meghiúsiták. Nubar basa, az egyptomi alkirály küldötte, mint a helybeli lapok írják, a reá bízott ügyekben szerencsésen járt el; mi azt hiszszük, miszerint az európai ügyek változtával az alkirály — egy időre igényeivel alább hagyott. Azon czim követelése, hogy nevéhez az „Azis“ szót oda kapcsolhassa, tekintve e szónak az egyptomi történelem és az arabs nyelvből leszármaztatott jelentését: hatalmas, erős, mely epithetonokat a hajdani souverainek viseltek, tehát ez mindenesetre a fenségi jogoknak kiterjesztését czélozza. Múltkori levelemben téredék : a mennyiben Mihály szerb herczeg hazautaztában f. hó 13-kán — husz órára — mégis csak betekintett Bukarestbe! Akiknek tehát politikai kenyerük , azok ez — úgy látszik, kikerülhetlen látogatásból — most combinálgathatnak kedvek szerint. Végül egy örvendetes újdonságot. Ausztria hegybeli nagy követe, b. Prokesch-D a ten Antal ur ő exja, kit magyar olvasó közönségünk bizonyosan folyton legjobb emlékében tart azon szívélyes fogadás után, melyben ötödfél év előtt a „Corvina“ érdekében itt járt akadémiai küldöttséget részesíté, s miért aztán Akadémiánk csak még inkább ösztönöztetve érzsé magát arra, hogy öt, a különben is első tekintélyű tudós német írót, nagy régészt és diplomatát külföldi tiszt, tagjai közé megválaszsza; mondom tehát, hogy internuntius az ő exoja Akadémiánkra folyton gondol. Biztos tudomásunk van ugyanis, miszerint ő exoja egy, számra ugyan nem nagy, de annál ritkább pénzgyűjteménynyel fogja közelebb a magy. Akadémiát megajándékozni Száz darab arany-ezüst pénzből állandó küldemény, s tartalmazni fogja a bégira 66 dik évétől kezdve — hiány nélkül az összes uralkodók (kalifák) pénzeit: a tudós gyűjtő által készített teljes t e i r á s s a 1 e g y a 11. Ilynemű teljes gyűjtemények egész Európában a legritkábbak közé tartoznak, ránk magyarokra nézve pedig, kik a törökkel oly hosszú ideig együtt éltünk, kétszeres érdekű. A bővebb ismertetést azonban, s a méltánylást hagyjuk annak idejére: az archeológiai szakosztályok és magának az Akadémiának. Reményi Károly: Kereskedelmi tudósítás. Adler L. váltóüzlet tudósításának f. évi május 1-jén megjelent számából átveszszük a következőket : Múlt hó második felében az üzlet váltig pangott, s az értékpapírok árkerete majdnem kivétel nélkül alábbszállott; ismét elkövetkezett azon idő, hogy a legélénkebb forgalom az arany és ezüst pénz körül fejlett ki, melyet illetőleg csakugyan igen jelentékeny üzlet jelezhető. Folyó május hóban ismét több társaság fogja közgyűlését tartani, név szerint: május 8-án a budai gyártelep-társaság tartja idei közgyűlését; állítólag részvényenként 60 — 70 ft osztalék fog határoztatni; a pesti biztosítóintézet közgyűlése május 20-án fog tartatni; erről egyelőre tudva van, hogy a részvényesek a lefolyt üzletévre nézve épen semmi osztalékban sem fognak részesülni, sőt mondják, a zárszámadásban 75.000 frt veszteség mutatkozik; május 23-án lesz a „Pannónia“ gőzmalom társaság közgyűlése; e társaság a lefolyt évből oly fényes eredményt képes felmutatni, miszerint a részvényenkénti osztalék 40%-ot, vagyis részvényenként 400 frtot teend. Az első magyar általános biztosítótársaság közgyűlésének napja még nincsen kihirdetve, mindazáltal hírlik, hogy a részvényenkénti osztalék valószínűleg 40 ft lesz. Végre május 2 án lesz Bécsben a szegedi kiviteli gőzmalom-társaság közgyűlése; ezen, a „Pannónia“ gőzmalommal együtt ugyanazon tőkével alapított társaság, múlt 1866 dik évben osztalékot nem adott, sőt a köztudomásra jutott üzletmérleg teljességgel ki nem elégíti az ezen vállalatba helyezett reményt, mely egyébiránt, tekintve a kedvező körülmények közt létesült társaságot, egészben véve jogosult volna, ugyanis a részvényenkénti osztalék csak 80 ftot tesz, vagyis 8%-ot, összevetve a „Pannónia“ malomtársaság által adott 40%-al, ámde még a kevésbé kedvező körülmények közt levő hasonnemű vállalatokkal sem lehet e kérdéses malomvállalatot párvonalba vonni, minthogy például a debreczeni gőzmalom-társaság 50%-os osztalékot ad. Mindezt kellően tekintetbe véve, tagadhatatlan, hogy Magyarországon a malom-vállalatok, pontos és czélszerű vezetés mellett, igen fényesen jövedelmezők, s ennélfogva önként felmerül a kérdés : vajjon hol rejlik annak oka, hogy épen csak a czímzett malom-vállalat marad oly feltűnően a többi hasonnemű vállalat mögött? A felelet szerintünk nem lehet nehéz és nem is lehet más, mint az , miszerint egy, Magyarország belsejében fekvő, hanem Bécsből igazgatott vállalat teljességgel fel nem virágozhatik; kétségkívül hiányzik itt a kivitelbeni gyorsaság mind a verési, mind az eladást illetőleg ; azonfelül hiányzanak a kellő kimerítő tudósítások a lisztüzletre nézve, minthogy ezen üzletágnak középpontja sem Bécsben, sem pedig Szegeden nem létezik ;végre a hitel, ezen, hazai , malomvállalataink felvirágoztatására olyannyira szükséges tényező is hiányzik. Ennélfogva Pest , úgy, mint a magyar gabona- és lisztkereskedésnek középpontja, egyébiránt sem lévén távol Szegedtől, volna a szegedi kiviteli gőzmalomtárga-jálg igazgatóságának székhelyéül kijelölendő; ezen esetbenha tudniillik e társaság székhelye ( Bécsből Pestre áttérik) bizton várható, hogy e , malom vállalat sem fog roszabb eredményeket , felmutatni, semmint egyéb hasonló vállalatok, ellenkező esetben pedig e vállalat alig bír némileg kecsegtető jövővel. Vajha e társaság f. h . 2-án tartandó közgyűlésén e körülmény kellően tekintetbe vétetnék. Ami a budapesti alagúttársaságról múlt tudósításomban említett eseményt illeti, e társaság igazgatósága még mindeddig végleges határozatot nem hozott. Jelenleg az ügy a pesti tőzsdekamara előtt tárgyaltatik, melynek tagjai a társaság kérdés alatti eljárását egyhangúlag roszólják, minél fogva várhatni, hogy a birtokosok lefoglalt részvényeiket mielőbb visszakapják. A pesti bank- és raktári részvénytársaság tö.b. 24 én tartott közgyűlésén a társaság alapszabályai felolvastatván, helyben hagyattak. A 100 ftot tevő ebo részlet f. h. 25-től kezdve befizetendő. H 1 v a t h 1 o s. Az országban uralgó keleti marhavész f. é. april hó első felében Arad sz. k. városában megszűnvén, Békés- és Nyitre megyékben, úgy a kiskunsági kerületben is újonnan ütött ki; bejelentetett : Pest megye 2, Békésmegye 1, Nyitramegye 1 és kiskunsági kerület 1, összesen 5 községből, hol 1471 darab szarvasmarha létszámból 7 udvarban 62 darab megbetegedett, ezekből 12 meggyógyult, 25 elhullott, 10 lebunkóztatott és 15 darab még mint beteg, orvosi felügyelet alatt maradt Békésmegye Gyulavár községében. A kellő évrendszabályok pontos és szigorú foganatosítása újabban is elrendeltetett. A prágai cs. k. helytartóságnak f. évi ápril 8 kán 18,289. sz. a. kelt értesítése szerint, a sertéseknek Magyarországból Csehországba való hajtása, be és keresztülszállítása megengedtetik. A bolgárországi főkormányzóság — a dunai fejedelemségekben uralgó keleti marhavész folytán — mindennemű marháknak, valamint azok nyers bőre, szőre és egyéb lőtrészeinek az említett fejedelemségekből Bolgárországba való bevitelét eltiltja. A földmivelés-, ipar- és keresk. (Bp. K.) m. k. minisztériumtól. Hatósági élet. — Szombathely, május 1. Vasmegye főispáni helytartója Széll József, táplánfai birtokáról székhelyünkre díszes bevonulását folyó évi april 24 -én tartotta; lakhelyén a megye közönségének számos tagjai mintegy negyven diszfogatú kocsin reggeli 8 órakor megjelenvén, itt a megye küldöttségének érzelmeit, Nagy János hittudor, magyar akadémiai, s mint felkért bizottsági tag ékes beszédben fejezte ki. Ez üdvözletre röviden, de velősen válaszolt a főispáni helytartó úr. Ezután a díszfogatok hosszú sora Szombathely városába megindult, és a nemzeti lobogókkal ünnepélyesen felékesített székváros főpiaczain átvonulva, a székesegyház előtt állott meg. Ma 10 kor a templomban a sz. lélek segítségül hívása ünnepélyesen megtartatván, 10 órakor a megye teremében megnyittatott a bizottsági ülés. Az eskü letétele után a főispáni helytartó ur tartott a kor igényeinek megfelelő velős beszédet, melyre Szenczy Ferencz megyés püspök köszöntő beszéddel igtatá be a helytartót. Ezután Takács Lajos első alispáni jelölt indítványára köszönő felirat ő Felségéhez, Inkey Sándor indítványára a Felséges fejedelem asszonyhoz, mint hazánk kegyes védanyjához, bizalmi felirat a felelős országfársághoz és Deák Ferenczhez, közszavazattal elfogadtatott. Az 1861-ben hozott, de a közbejött szomorú emlékű akadályok miatt végre nem hajtatott határozat, mely szerint Deák Ferencz képét a megye közönsége a megyei főterem diszképei közt kívánja látni, megnyittatott. Ezek után ősi szokás szerint következett a diszlakoma a főispáni helytartónál. Utoljára az egész ünnepélyt a kormányzó, s alispáni jelöltek tiszteletére rendezett fényes fáklyás zene végezte. —y— Szeged, május 1. Az ápril 16-án tartott, s a tisztújításra vonatkozó közgyűlés alkalmával Osztrovszky József remek beszédével határozott Deák állást foglalt el, és ez amély megnyugvást, megelégedést és örömet szerzett Deák és az országgyűlés többségének hívei előtt, ellenkezőleg Ligeti Dániel indítványa, hogy a kijelölő bizottság a kijelöltek feletti bíráskodást a választóközönség előtt nyilvánosan tartsa, megdöbbenést és visszatetszést okozott, míg a karzaton összesereglett népség rivalgó tetszéssel fogadta azt. Már ez alkalommal észlelhető volt, hogy városunk földnépe és az iparos-osztály nagy része bujtogatások martaléka lett. Áprilió 21-kén, midőn a választó közönség a kijelölő bizottság megválasztásához fogott volna, L. D. ismétlő indítványát, mely azonban elvettetett, mert a választó közönség immár nem volt tanácskozó testület. A kijelölő bizottság Osztrovszky-párti többséget nyert, és így reménye volt minden elfogulatlan higgadt gondolkozónak, hogy az ügy kedvező fordulatot nyer. Ápril 28-án délelőtt „Veni sancte“ tartatott, este mind a két párt tanyáin gyülekezett össze. A város vagyonosabb polgárai, az országgyűlési többséggel tartó értelmiség, az iparosok gondolkozó része, városunk két főhivatalára oly férfiakat szemelt ki, kik hazafiságban, politikai jellemszilárdságban, szakképzettségben városunkban elsők. Városunk e két fia Osztrovszky József és Vadász Manó. Osztrovszky József 1848-ban Szeged város országgyűlési képviselője, 1849-ben kormánybiztos, ki azután szintén részt vett nn azon szenvedésekben, melyek akkor it haza hű fiait sújtották, 1861-ben polgárnagygyá választatott, melyről a provisorium beálltával Okl~”zf. Vadász Manó 1848 bán polgármester, töz-ben a legterhesebb viszonyok közt a város s n p ügyét erélylyel és eszélylyel vezette; úgy hogy a nép hálájára magát érdemessé téve, miért is 1861-ben főbíróvá választatott, a provisorium beálltával szintén lemondott. Felejthetetlen Klauzál Gáborunk elhunyta után pedig Szeged város Palánk és Felsőváros kerülete részéről általános felkiáltással országgyűlési képviselővé választatott. Osztrovszky József, mint polgárnagy, Vadász Manó pedig mint főbírójelölt volt zászlóinkra tűzve. E két hazafias erényekkel tündöklő férfiúnak kezében városunk ügyét biztosnak hitte nemcsak a Deák-párti, de a Tisza-parti rész is. Azonban titkon már hosszabb idő óta folyt a bujtogatás, mit később elősegített a helybeli hetilap is. Ápril 29-kén a tisztújítási napon a városház előtti téren felállított sátorok elé gyülekezett mind a két párt nemzeti lobogókkal, mind a két rész hangoztatta jelöltjeiknek neveit. Megkezdődött ápril 29-én a tisztújitás, szavazásra kitüzetett Osztrovszky József és Réh János. — Osztrovszky Józsefre szavazott Palánkból 308, Felsővárosból 339, Alsóvárosból 60, Rókusról 183 választó. — Réh Jánosra esett Palánkból 292, Felsővárosból 188, Alsóvárosból 591, Rókusról 114 szavazat, és így Osztrovszky József 890 szavazattal, Réh János 1185 szavazata mellett megbukott. Jellemző e szavazásnál, hogy a győztes azon városrészből kapott legtöbb szavazatot, hol pár nappal előbb még névről sem ismerték, s legkevesebbet nyert azon kerületből, ahol gyermeksége óta lakik, s ahol ismerik. A Rék pártiak nem várt sikere tomboló örömre hangoló híveit, a megválasztottnak kocsijából kifogták a lovakat és úgy vitték a választás színhelyére, hol a megválasztottat a választási elnök üdvözlé. E választás három óra felé befejeztetvén, folytatása másnapra halasztatott. A Deákpárti oszlop ledöntetvén Szegeden, a párt nagyobb része elhagyta a küzdtért és kijelentette, hogy többé szavazni nem fog. E párt némely tagja mindazáltal Vadász Manót felkérte, hogy a főbírói állásra magát kijelöltetni engedje. A főbirótágra kitüzettek Vadász Manó, Ligeti Dániel és Veszelinovics Vazul. Vadász nyert 365, Ligeti 986, Veszelinovics 41 szavazatot. A nép Ligetinek kocsijából is kifogta a lovakat és maga hurczolta a választó térre. Főkapitányságra Takács Mihály, Eördög Mihály és Szremácz János jelöltettek ki. A nép egyikre sem akart szavazni, Veszelinovicsot kiabálta, ki nem folyamodott ugyan , de a nép szavát Isten szavaként vevén, a közkívánatnak engedni akart. A kijelölő bizottság neki tágított, a választók szavazáshoz fogtak. Takács 300, Eördög 58, Szremácz 632 szavazatot kapott Az uj főkapitánynak a kocsijából is kifogták a lovakat és a nép maga hurczolta a kocsit Takács a mi pártunk embere megbukott. A mint Szremácz megválasztatott, a 61-ben alkotmányos hivatalt viselt s elveikhez híven akkor leköszönt férfiak, valamint a független állású folyamodók is tömegesen visszaléptek a kijelöltetéstől. Szakolcza, május 4. A provisorius hivatalnokok által belügyminiszteri rendelet ellenére vallási ellenszenvvel vegyített nagyszerű izgatások ellenére tisztújításunk mégis ápril 27-én, 3- án és május 1-én minden csendzavarás nélkül vitetett végbe következő eredménynyel. Polgármesterré Kuba János országgyűlési képviselő, főbíróvá Szartory Mihály volt 61 -ki főbíró, kapitánynyá Mrrak Lajos, tanácsnokká Jarabek Lajos, Koblcsegh Pál, Tomecsek József és Szlovatsek Rezső, főjegyzővé Marsó Béla, aljegyzővé Mitták Béla, Számvevő Nagy Lajos, főorvossá Felbert Henrik lettek megválasztva. Adószedő: Mitták Rezső. Kamarás : Kattos György. Pénztári segéd: Kral Ede, eddigi hivatalaikban meghagyatván, tiszti ügyészi hivatal pedig, valamint a sebészi hely alkalmas egyének hiánya miatt ez után be nem töltethetett. Komá ro m, május 3. Egy kis pótlást kell tennünk e lapok ápril 30 ról kelt tudósításaihoz. Minthogy az alkotmányos érzelmű közönség méltán élénk figyelemmel kiséri a tisztviselők választásait, valamint a megválasztottakat : legyen szabad a különben hű tudósításokból kimaradt néhány kedvelt s zajos éljenzéssel megválasztott egyén nevét utólag felemlíteni. Tiszteletbeli főorvossá lett Hamary Dániel tr.; az udvari járásban járás orvossá Jávor Béla tr. főorvosi czimmel; Eszterghámy Mátyás sebész tatai járás orvos; és Cserne Ede sebész a gesztesi járásba lettek kinevezve. Hogy a már közlött tiszti névsorban némelyek neve, illetőleg megválasztatása és kinevezése a hazafias érzelmű megyei közönségnél visszatetszést szült, tán felesleges említeni : a választásoknál és kinevezéseknél mindig van bizonyos magánérdeklettség, mely a közkívánattal többnyire ellentétes szokott lenni. Igen világos jelét mutatta az ily eljárásnak Kalmár István, ki ülnökké választatása után visszalépési szándékát nyilvánító, s azt helyesen tené, mert ha még most is oly egyének tolatnának a közönség nyakára, kiket nem óhajt, a tiszttársaknak kell a közönség érdekében hathatósan nyilatkozni. Egyébként úgy hiszszük, az erkölcsi érzés és politikai ildom minden tisztviselőben oly mértékben meglesz, hogy ha tapasztalja, hogy a nagy közönség akaratát bármely oknál fogva nem bírja, állomásáról visszalép, s azt olyannak engedi át, kit a közönség ügybuzgalmáról, tevékenységéről , képzettségéről, tiszta hazafias magatartásáról jól ismer. A szabad sajtó mindenesetre fenntartja magának ez ügyben mindig felszólalni, mert képtelen, hanyag és csak haszonlesésből élni akaró tiszviselőket nem fizethetünk ; elég volt eddig. ! . Választási mozgalmak. Pest belvárosa választói ma délután, jelöltjeik megállapítása végett, a lovardában tanácskozásra gyűlvén, legelőször is a belvárosi Vidács-párt küldöttsége jelent meg, kijelentve, hogy ő egészen külön válik, s egymaga állapítja meg jelöltjeit, mi tudomásul vétet vén, az egybegyűltek megválasztották — nagyobbára egyhangúlag — mind a kijelölő bizottság a belvárosra eső négy, illetőleg öt tagját. Folytatása a mellékleten.