Pesti Napló, 1867. június (18. évfolyam, 5134–5157. szám)

1867-06-01 / 5134. szám

gyakorlatilag még a városokban is idő előtti törekvés szülte, egy restauratiot csupán szellemi f®gyvnrekkel, minden anyagi biztatás nélkül keresztül vinni. Így járt el az ellenzék irányában a miniszteri pár, most lelje öntudatában a vigaszt, mert a pártszenvedély ezért meg sem kíméli. —Kossuth nyílt levelét a „szaba elvű párt“ számos példányokban kinyomatá és szétosztatá _a. r. 1. Hivatalos. (A „B. K.“ bŐL) Az erdélyi kir. főkormányszéknek i. é. május hó 8-án 10,343. sz. a. kelt jelentése szerint, a keleti marhavész Morvaországnak Erdély határához közel esd vidékein elenyészettnek tekinthető . Morvaországban különben még csak kevés helyt mutatkozik; ennélfogva a szarvas- és gyapjasmarhákkal való forgalom könnyítése, valamint az azoktól származó termékek behozatkazása tekintetéből az ojtozi, csikgyimesi és tölgyesi veszteglő állomásokon fennálló szoros zárlat feloldatott és tiznapi veszteglési idő rendeltetett. A földmivelés, ipar és kereskedelmi m. k. minisztériumtól. Különfélék. Pest, máj. 31.. — Illetékes helyről vett értesülés szerint a 139. k. főudvarmesteri hivatal intézkedései következtében Liszt Ferencz koronázási miséjét a cs-, k. udv. znekar nagy buzgósággal gyakorolja, s midőn ezt írjuk, már próbaelőadásait megkezdette. Semmi kétség, hogy ezen egyházi és magyar nemzeti mű, amint azt szakavatottak jellemzik, a koronázás ünnepélyének rendsorozatába felvétetik, miről nagy művész hazánkfia , a fentnevezett hivatal intézkedései folytán már eleve értesittetett. Külföldön tartózkodó menekültjeink Schneider Antal, Vavrek János, Kárpy Sándor, Kiss Mihály, Asbóth János, Czecz István és Bardócz János engedelmet kaptak a hazatérhetésre. Tegnap este a Széchenyi hegyen szokatlan és rendkívüli jelenet ment végbe. 8 órakor a budai vasúttól hosszú feketesereg vonult fel a kápolna felé, elől a nemzeti szín zászló lobogott, s mindenki kezében egy-egy fáklyát tartott. A hegyen mulatott hazatérők bámulva álltak meg, egymást kérdezve: „Mi legyen ez?“.Hogy fáklyás zene,azt látták,de kinek ? A részvevők is oly titokban járták az egészet,hogy csak akkor lehetett megtudni magának a megtiszteltettnek is, midőn úgy tíz óra felé villája előtt megállapodtak, rendes félkörben. A megtisztelt lapunk kiadója, Emich Gusztáv magyar akadémiai nyomdász volt, a tisztelgők pedig munkásai, kiknek száma a százat jóval meghaladta. Pár száz lépéssel a villa előtt meggyújtattak a fáklyák, elöl Patikárus bandája ráhúzta a Rákóczit, s a zászlóvivő után megindult a menet, mely valóban szép látványt nyújtott a sötét éjben a hegyek között. A villához közeledve, Emich úr és családja, valamint mindenki, kíváncsian nézte, hova mennek ezek, s csak midőn már egészen közelükbe értek, látták, hogy lesz ezek az Emich nyomda tagjai. De miért hát mindez ? Érdemei elismeréséül — mi a tagok műveltségének valóban szép tanúsága — és egyszersmind ezüstmennyegzője tiszteletéül. Sorakozás s a zene megszűnte után a zászlótartó csinos, szerető kebelre mutató beszédet tartott tárai nevében szeretett főnökükhöz, kit a vorzalom e jele a könyekig megindított. Beszéd után , remegő hangon köszönte meg derék nyomdászunk a szives megemlékezést, s a zene ismét megszólalt, szebbnél szebb darabokat játszva. A szives házigazda érdemes fia, ifj. Emich Gusztáv, e közben három hordót üttetett csapra, s olyan csinos lakoma rögtönöztetett a szabadban, fáklyafénynél, hogy már vége is alig akart lenni, mig végre 12 óra tájban, még egy óriás éljen s a Hunyadi induló kíséretében a legszebb rendben távoztak a nyomdászok, kik e napot, érdemes főnökükkel együtt, nem igen fogják elfeledni. — Arany László székfoglaló értekezése „magyar népmeséinkről“, melynek első felét a Kisfaludy Társaság utolsó havi ülésében fölolvasta, oly kitűnő — hogy úgy mondjuk — physiologiája a népmesei életnek, és különösen a magyarnak, hogy annak közlését nem csak a társaság „Évlapjai“-ban, hanem — ahol leginkább helyén lesz — a társaság által folytatandó, de még eddig fájdalom meg nem indult magyar népköltészeti gyűjtemény azon első kötete élén, mely népmeséket fog tartalmazni, elrendelni szükségesnek tartá. E gyűjtemény szerkesztésével, mint tudjuk, Gyulai van megbízva. Nem volna-e czélszerű, ha a társaság szerkesztőtársul, épen a népmesei részekre nézve, az e téren annyira hivatott Arany Lászlót melléje rendelné — már csak a vállalat gyorsítása tekintetéből is ? — Az írói tulajdonjog iránti törvényjavaslat tárgyalására, mely a Kisfaludy-Társaság utolsó havi ülésében bemutattatott, a társaság külön rendkívüli ülést tűzött ki, mely szombaton délután 4 órakor lesz megtartandó. — „Egy pesti nőő 1,“ 10 ft kíséretében, következő sorokat vettünk : „A lapokból tudomásomra esvén, hogy a budai népszínház ügye végre a közhajtás szerint elintéztetett, s hogy ezen kedves emlékezetű intézet nemsokára újból megnyittatik, szerény tehetségemhez mérve annak újbóli nehéz kezdeményezésének csekély gyámolitására 10 frtot küldök Molnárnak, mint az intézet művezetőjének, illetőleg a budai népszínház most alakult igazgató bizottságának, azon kérelemmel, hogy szíveskedjék azt illető helyére juttatni. Ezenkívül állandóan kitartó látogatója és bérlője leszek a népszínházi előadásoknak, kivévén az operett© előadásokat. Budán a magyarosodás, a nemzetiség terjesztését elősegítő jó színészetet támogatnunk kell.“— Az összeget a budai népszínház bizottságának átszolgáltatjuk, sajnálva, hogy a derék pesti nő nevét is mellé nem jegyezhetjük. — A Kisfaludy-Társaság alapítói újabban következő hazánkfiaival szaporodtak : Almásy Gedeon, Frank Antal, Lethenyey Lajos, Lukács Antal, Tóth Lőrincz, kik egyenkint 100—100 frttal gyarapították a Társaság tőkéjét. — Finciky Mihály szorgalmas fordítónk magyar-orosz népdalai második füzetével is elkészült s ezt is beadta a Kisfaludy Társaságnak. Ha erről is oly kedvező lesz a bírálat, mint az elsőről , egy kötet hazai, nem-magyar népdalt ismét sajtó alá bocsáthat a társaság. A regatta-bizottság részéről következő sorok közlésére kéretünk fel: Minekutána a budapesti hajósegyletnek mindeddig nem sikerült hónapok óta folytatott minden lehetséges folyamodásai és eljárásai által az illető hatóságoknál kieszközölni, hogy a Kammermayer-féle uszoda, mely az egylet csalakdája elé felállíttatott, csak annyira eltávolíttassák, hogy a csalnakokat a vízre lehessen tenni, azon kellemetlen helyzetben van : az illető közönséggel tudatni, hogy az idei regattát későbbi időre kénytelen elhalasztani. — Az ilonczai birtokosság, elejét veendő a nagyon lábra kapott részegeskedésnek, a regálét, illetőleg italmérést a zsidó bérlőktől — mint akik igen szívesen hiteleznek a népnek — elvonta, s tudósitónk iis, hogy sz. György napja óta, midőn az uj rend életbe lépett, a részegesek száma kilencz tizedrésznyi arányban csökkent, ámbár az ital ára le van szállítva. Az egyedüli fék csak az, hogy nem hiteleznek senkinek. — Bacsava ungmegyei község lakosai köszönetet mondanak az orsz. magy. képzőművészeti társulatnak Keresztelő sz. János képének öt példányban nekik ajándékozásáért. A nevezett lakosok napszámuk árán sorsjegyeket vettek volt a képzőművészeti társulati sorsolásra, de nem nyertek, s a társulat öt albumképpel ajándékozta meg őket . A magyarországiév. egyházi és iskolai czésok előmozdítására rendelt évi átalány maradványaiból az 1867/1. és 1868. tanévekre egyenként évi 600 fttal megállapított főösztöndíj közül be nem töltött három ösztöndíj, a vallás- és közoktatási magy. kir. miniszter előterjesztése folytán, ő cs. és apostoli királyi Felségének folyó évi május 1 hó 14 én kelt legfelsőbb elhatározása szerint, egy ágostai, egy helvét és egy unitárius, tanári pályára készülő s tanulmányaikat külföldi egyetemen folytató vagy folytatni kívánó, erdélyországbeli tanárjelöltek segélyezésére leszen fordítandó. Bp. K. — Zenemű. Bakody Lajostól két nocturne jelent meg zongorára. Rózsavölgyi és társa műkereskedésében kapható 80 kron. — Az összes osztrák államadósság lejárt kamatai, mint a bécsi hivatalos újsághoz mellékelt részletes kimutatásból látjuk, 1866 ik évi dec. végén 29,886,321 ft 24 krra rúgtak. —Számos közérdekű czikk van szerkesztőségünkhöz beküldve, melyeket jelenleg sürgősebb közlemények szüksége háttérbe szorít. Ennélfogva várakozásra kérjük fel mindazon tisztelt hazánkfiait, kik értekezéseikkel lapunkhoz fordultak : mihelyt lehet, napirendre tűzzük. — Halálozás. II. Kanizsáról Imreh Nándornak e hó 28-kán élete 24-ik évében bekövetkezett elhunytát jelentik. — Pesten 1867. évi május 26 és 27-én gulyavásár, 28 án pedig heti marha vásáron volt. 577 ökör 90—230 frtig párja, 230 tehén 70—205 frtig párja, 78 borjas tehén 50—150 frtig párja, 39 fiatal marha 40 — 86 frtig párja, 448 borjú 20 —35 frtig párja, 167 birka 14—15 frtig párja, 329 bárány 57 frtig párja, összesen 1868 darab. Mázsája a marhahúsnak 22 forint 75 kr 24 ft 50 kr, 1510 sertés 27—30 ft 50 krig mázsája, szalonna 32—37 ft 50 krig mázsája, zsir 32—36 frtig mázsája. F e 1 h i V á s. A folyó évi april utolsó napjaiban, magán társalgás közt, azon eszme merülvén fel, miszerint az alkotmányos élet czélszerűnek ajánlja, egy arra alkalmas körnek létrehozását, hogy a vélemények kicseréltethessenek, és e végből alulirt több másokkal, a nyomban 100 számra menő aláírók által azzal lévén megbízva, hogy az 1848-dik évben Nyitrán létezett, jó emlékű „alkotmányos népkör“ programmját megszerezze, és tanácskozás végett az aláíróknak bemutassa . Van szerencsém — további megbízatásom folytán — is a tez.előleg aláírókat, a f. évi június 2-kán reggeli 9 órakor Nyitravárosában, 249. számú ház első emeletén tartandó további tanácskozmány, s a szükségeseknek mutatkozandó intézkedések megtétele végetti megjelenésre tisztelettel felhívni, ide igtatván, az időközben előkerült, az 1848-diki nyitrai alkotmányos népkör programmjának tartalmát: „A Magyarország történetében örökké emlékezetes 1848. törvényczikkelyek megvetették a nemzeti függetlenség, szabadság és törvény előtti egyenlőség alapját; — ennek folytában a nyitrai alkotmányos népköröek czélja: 1ör, az 1846-diki országgyűlésen kivívott dicső jogok és szabadságok, a nemzeti önállóság és jogegyenlőség hiv megőrzése, s életbeléptetése, — a magántulajdon szentségének fenntartása mellett, a jogegyenlőség kiegészítése. „2-szor, a nép szellemi kifejlődése, s törvényes jogainak, valamint kötelességeinek is megismertetése. „3-szor, a megyei szerkezetnek, — a mennyiben a miniszteriális felelősséggel megegyeztethetőnek tartjuk, ■— népképviselet alapjáni fenntartása. „4 szer, a magyar felelős kormánynak, mig a törvényes ösvényen jár, és a fent érintett szellemben működik, szilárd pártolása és istápolása. 5-ször, nyelvsurlódások nemzetiségünk érdekében kiegyenlítése, s a néposztályok hazafiai őszinte összeforrasztása.“ Kelt Nyitrán, 1867. május 25-kén. Markhot János. s. Köszönet A „Pesti Napló“ tegnapelőtti számában az egyetemi dalegylet részére ajándékozók névsorából ngos Pauler Tivadar ur neve tollhibából kimaradván, kérem a részéről egyletünknek 10 frttal, valamint ngos Jedlik Ányos, ngs Toldy Ferencz, főtiszt. Dulánszky Nándor, főt. Pollák János, főt. Palásthy Pál, főt. Szabó József, főt. Somhegyi Ferencz és főt. Horváth Cyrill urak által két két frttal, és főt. Laubhimer Ferencz, főt. Hatala Péter, főt. Samassa József tekintetes Chery József, tek. Kautz Gyula, tek. Hoffman Pál, tek. Karvasy Ágost és tek. Wenzel Gusztáv urak által egy-egy írttal aláirt ajándékozásokért hálás köszönetünket kijelenteni. Pesten, május 27-én 1867. Vésztróczy Jenő, az egyet. dalegylet elnöke. — Nyilvános hála és köszönet A legmagasb kegyelmi forrásból : a Felséges uralkodó család szivjóságából Kecskemét városa Ínségesei a következő könyöradományban részesültek : Ő császári s apostoli királyi Felségétől 1000 ft, császárné és királyné ő Felségétől 500 ft, Karolina Augusta császárné és királyné ö Felségétől 600 ftot. Ezeren bocsátjuk a Mindenhatóhoz legforróbb imánkat Felséges királyunk és Felséges családjának viruló életéért és népei szeretetében keresett boldogságáért Hálánkat a hűség és határtalan szeretet érzelem-nyilatkozatával hozzuk nyilvánosságra. Őszinte köszönetünket fejezzük ki továbbá a sorsunk enyhítésére kegyes adományokkal járulni gyorsalkodott következő nemeskeblü adakozók irányában is : Gr. Schaaffgotsch cs. kir. ezredes 20 ft, Förster Hugó cs. kir. kapitány több darab ,ruhanemű és 12 ft. Pesti öl: a „Magyar gazdasszonyok“ egylete 400 ft, Gschwedt M. kereskedő ezég 140 ft, Stein Náthán és fia kereskedő ezég 100 ft, Kárász Karolina Fejérváry Miklósné 100 ft, Schweiger Salamon 60 ft, Schweiger Márton 50 ft, Schweiger Adolf 50 ft, Schweiger Hermann 50 ft, Schweiger Ferdinand 40 ft, Schweiger Vilmos 40 ft, Kassovicz Rozália úrnő több darab ruhanemű és 30 ft, Baumann József 20 ft, Rust Müller 15 ft, M. L. Herzogt 10 ft, Korn és Sebastiani 10 ft, Karpeles 10 ft, dr. Qorzl 10 ft, Kern S. Enoch 10 ft, S. Deutsch 10 ft, Freiszleder Nándor egy mázsa liszt és 10 ft, Alledul 5 fit, Holitscher 5 ft, Hirschl H. S. 5 ft, T. J. 5 ft, Schmidlechner Erzsébet asszony 2 ft, Romeiser Ferencz több darab ruhanemű, Rubner György egy mázsa liszt, Müller Henrik egy mázsa liszt, Schmidlechner György egy mázsa liszt, Freiszleder Antal egy mázsa liszt, Konrád János két zsák levesbe való sütemény. Miskolczról : Farkas István 21 ft, Kun József 10 ft, Fűrész Pál 2 ft, Rácz Ádám 1 ft, Pista N. 1 ft, Sánta János 1 ft, Szobránszky Samu 1 ft, Klir József 1 ft, Horváth László 1 ft, Horváth László 1 ft, Bársony János 1 ft, Tóth János 50 kr, Tar József 50 kr, Takács József 60 kr, Tóth Istvánné aszszony 50 kr. K o lozsvárról: a „Kolozsvári Közlöny“ szerkesztőség: 10 ft Bécsből: Walther Armin 10 ft. Bodzáról: Asztalos János 10 ft. Győrről: Konkolyi Thege Ferencz 6 ft 10 kr. Ezenkívül a városban egyesek, egyesületek és testületektől összegyüjtetett 1968 ft 10 kr. A kegyes adományok összege 5306 ft 30 kr. Az ég áldásából vegyék a nemeskeblü adakozók érdemlett jutalmazásukat Kelt Kecskeméten, május 23. 1867. Az inségügyi bizottság. — A „Világ tükre“ czímű folyóirat sajtó alatt levő füzetei, főleg több külföldön készülő képeinek megkésése miatt eddig nem adathattak ki, de a legrövidebb idő alatt megjelenni és szétküldetni fognak, s hogy a t.ez előfizetők a késedelemért kártalanítva legyenek, egy érdekes jutalomképet fognak kapni minden ráfizetés nélkül. Pest, május 28. 1867. A „Világ tükre“ szerkesztősége. — A magyar mérnök-egyesület junius 2-án délutáni 4 órakor a szokott teremben (akadémia palotája, földszint) választmányi ülést fog tartatni; mire az egyesületi tagok tisztelettel meghivatnak. Buda 1867. május 29. Szily Kálmán egyesületi titkár. — Hibaigazítás. Lapunk tegnapelőtti számának 1-ső hasábján alulról a 43. és 42-ik sorban e helyett „törvénykezés“ „tölrvényhozás“ olvasandó. KÜLFÖLD: átigaiersség A halálra ítélt félnek sorsa az utolsó napokban mind Angliában mind a Smaragdszigeten nagy részvétet keltett. A fénismus mozgalma melynek főtűzhelye Amerika — hova már évtizedek óta százezrenkint gyülekeznek Izland legelégületlenebb elemei — eleinte kegyetlenül rá-, ijesztett az angol közönségre, s az utolsó maritiusi felkelés, kapcsolatban a chesteri, liverpooli stb. kísérletekkel, az angol közönség kedélyeit nem kis mértékben elkeserítette volt; de a felkelés vérontás nélküli kimenetele, az a tény, hogy a fénnek tisztán tartották kezeiket minden aljas bűntől, végre az egész forradalmi terv reménytelen jelleme engesztelőleg hatottak a nagy közönségre; s csak egy csekély töredék volt még, melynek vérszomját csak Burke és rencsétlen társainak kivégeztetése látszott elolthatni; de e csekély töredék sz, mely e pillanatban a brit birodalom végzeteit kezében tartja, t. i. maga a kormány, melynek élén a tory-párt fővezére, lord Derby áll. Az ügy szóba hozatott mind a két házban , de a korona miniszterei, a felsőházban Derby, az alsóházban Naas, különös súlyt fektettek a törvény szigorú végrehajtásának szükségére; s lord Aberkorn, Izland főhelytartója, semmi reménynyel nem biztatta a Burke és társai megkegyelmezéséért hozzá folyamodó küldöttségeket. A „Times“ azt hiszi, hogy a kormánynak kétség kívül fontos okai vannak e szigorra, de azt a kérdést teszi fel: „Lehet-e ily szigorú rendszabályoktól egészben véve üdvös hatást várni, s ha ez feltehető volna, kiterjedne-e ily feltevés a nevezett fémek kivégeztetésére is ? E kérdésre az egyszerű felelet: nem. Az egyetlen hatás valószínűleg csak a kivégzettek amerikai cinkosainak megfélemlítése volna. Egy jó erélű büntetés tartós hatása majdnem egészen a közvélemény helyeslésétől függ; ez esetben pedig bizonyos, hogy a halálos büntetés sem Izlandban, sem Európában, sem Amerikában nem találna helyeslést , sőt a dolog még Nagybritanniában is nagyon kétséges. Meglehet ugyan, hogy mi az írek és más elnyomott nemzetiségek közt nagy különbségeket tudnánk kimutatni , míg azonban a külföld mindegyiket egyenlően jogosultnak tartja és összezavarja, kénytelenek vagyunk tekintetbe venni az izlandi elégületlenséget, és a fémeket egy téves meggyőződés kétség kívül vétkes áldozatainak tekinteni, kiknek bűne gyökeresen különbözik a közönséges gyilkosságtól. Ha angol szempontból ez a fémnek bűnének mértéke, mikét fognak majd Izlandban az alsó osztályok ítélni ? A halál a vérpadon az írpártütő emlékét majdnem egy szentnek dicskörével környezi honfitársai szívében , de holtig tartó deportatio sokkal kevésbé regényes alakja a vértanuságnak, s ennélfogva sokkal jobban felel meg az igazságszolgáltatás czéljainak. Ehhez járul még a canadai praecedens. Ha ott azért gátoltuk meg a halálos ítéletek végrehajtását, mert az Egyesült Államok vetették közbe magukat az illetőkért, Izlandban majdnem kötelességünk hasonló szelídséget gyakorolni, annyival inkább, mert itt egyrészt a dolog sokkal kevésbbé veszélyes, másrészt mert a fédiamus mint rögzött baj sokkal könnyebben orvosolható szelídség, bölcs és emberies kormány s engesztelő közeledés, mint erőszakos gyógymód által.“ A „Posta-nak biztos reménye van a kegyelem Francsiaország. — Máj. 27 ikén kezdetett meg a vita a gyülekezési törvényjavaslat felett. — A kormány — írja a „France“ — el van határozva, hogy a törvényhozó testület 1867-iki ülésszakát mindaddig be nem zárja, míg az előterjesztett törvényjavaslatok felett nem tanácskoztak. Ha a megyei választások és a megyei tanácsülések kívánják, azon időre rövid — néhány napi — szünet fog tartatni, de azok végeztével újra összeül a törvényhozó testület. Mi — folytatja a „France“ — már régen kifejeztük azon meggyőződésünket, hogy a ház nem oszolhatik szét, mig a január 19 én ígért reformok mindenike felett nem tanácskozik s örvendünk, hogy a kormány e tekintetben ép úgy óhajtani látszik a társadalmi reformokat, mint mi. Azt beszélik, hogy a házban oly vélemény is keringett volna, mint ha nem akarnák a császár által kezdeményezett reformokat végrehajtani, vagy el akarnák napolni, s ha másként nem, húzás halasztás által, de mi ezt soha sem hihettük el azon többségről, mely 1860 ban megtapsolta, midőn a császár alkotmányos intézőlényeink körét önként kiterjesztette, s a múlt évben ugyanez a többség fejezte ki óhajtását a feliratban az iránt, hogy a szabadság szélesebb alapokra fektettessék. A diplomatia tagja Chigi pápai követ által fejezteték ki, hogy a porosz herczegnek és herczegnőnek tisztelkedni kívánnak. A herczegségek sajnálattal fejezék ki a porosz követ által hogy hivatalosan nem fogadhatják el a testületeket ; de azt hiszik, hogy a követségek egyes főnökeit lesz Szerencséjök Páris szalonéiban megtalálhatni, s ekkor igen örvendeni fognak a megismerkedésnek. — Biztos forrásból állíthatjuk, hogy a porosz király junius 5 én fog Párisba érkezni. — A „France“ nagyon kikel a bukaresti zsidó üldözés ellen, a XIX. században? Egy magát felvilágosultnak hirdető nemzet? Egy Hohenzollern herczeg kormánya? Tehet-e ilyesmit? — úgy látszik, hogy I. Rotschild híresztelt fösvénysége daczára szereti a fényes vendégségeket, ha azokkal nagy urakat traktálhat. Május 26- kán pompás reggelit adott Ferriéres kastélyában, a belga király és királyné tiszteletére. Hivatalosak voltak még a külügyi miniszter Moustier marquis, a miniszterelnök Roucher, az alsóház elnöke Schneider, s Metternich herczeg és neje stb. . . . — A svéd herczeg Oscár Párisból elindulva Badenen át már Berlinbe érkezett. Ez ifjút a párisiak nagyon megszerették. A futtatáson a boulognei erdőben kint volt s a császárné, maga mellett hozván a porosz herczegnét, kinek előbb szállására hajtatott s úgy szer vette fel. A császárral jött a herczeg, s feltűnt, hogy mig a császár gomblyukán egy porosz érdemjel szalagja volt; a herczeg semmiféle érdemjelt nem viselt. Egyszerű, sőt a francziák előtt hanyagnak tetsző polgári öltözetben volt. Szőke, magas, erőteljes ember, szőke haj, bajusz éa szakállal; szemei kéltek, homloka kezd egy kissé kopaszodni, modora, magaviselete, járása, kelése tökéletes éjszaki német — mint ha Tacitus egyik germán főnökét látnók— írja a franczia lap. — A napokban a császári herczeg is meg fogja látogatni a világtárlatot. — A vogesi szabadvadászok egy zászlóaljba egyesülve május 28-kán szemlére állottak ki a római király téren, hogy tiszteletbeli elnökük az ifjú császári herczegnek magukat bemutassák. A császár személyét Lauriston tábornok képviselte. Roppant néptömeg volt jelen, s az ifjú beg Froissard tábornok kíséretében,egy felfdőtt kocsiban jelent meg. Nyugalmazott százados Bourgeois vezényelte az öt rendes századot; e parancsnok csak féllábú, másik lábát Sébastopolnál hagyta. Fleury, a rogesi megye főnök vezényelte a szabadvadászokat, Bourgeois egy csinos, rövid alkalmi beszéddel üdvözte a herczeget, s átadta neki a hozott jelvényeket, egy szép vadászfegyvert, vadászkést és más apróságokat, a herczeg megköszönte, mondá, hogy emlékszik, miként egy év előtt már találkoztak Nancyban, s aztán az egész csapatot ebédre hívta! Mire — elvégződvén a szemle: Éljen a császár! Éjen a császárné! Éljen a herczeg! kiáltások közt oszlott szét az egész ünnepi sereg. — A szépművészetek akadémiája minden második évben 20,000 frankot szokott jutalmul kiosztani, az idén a három jelölt között első helyen áll David Felician mint „A Herkulamuia" és „Lalla Rouk“ szerzője. Ő kapott 23 szavazatot; második helyen áll: Charles Blanc a „Grammaire des arts du dessin“ szerzője, kapott 12 szavazatot; harmadik helyen áll Labrous te ily czímű művéért: „La restauration Bibliothéque imperale et notamment la nouvelle salle de lecture“, kapott 3 szavazatot. Valószínű tehát, hogy ez évben a zeneirodalomé lesz a győzelem. — Az „Odessai Hírnök“ írja, hogy Keres (Krimiában) még ez év folytán kemény erődítésekkel lesz körülvéve (?). A czár incognito utazik egész Creilig ; idáig megy elibe Fleury tábornok s ekkor veszi fel a czár valódi rangját. Kíséretében lesznek : a trónörökös nagyherczeg , Vladimir nagyherczeg, a czár főkamarása és első hadsegéde herczeg Dolgorowki László, a birodalom alkanczellári, herczeg Gorcsakoff, fiitáborkari segéd gróf Adlerborn, a csendőrség főparancsnoka, császári segédtiszt gróf Schuvaloff, császári szárnysegéd ezredes Rijew, cs. szárnysegéd ezredes Vokow, a császár orvosa dr. Karel. Továbbá három kedvencz paripáját is előre Pársba küldötte a czár, valószínüig azért, hogy katonai szemlék alkalmával megszokott saját lovain ülhessen. . . ? — A „Journal des Dibats“ folyó évi május 29-iki számában kikelvén az orosz kormány perfid eljárása ellen Ausztria irányában, midőn ennek szláv alattvalóit a moszkvai komedálom úgy szólva lázija, folytatólag így ir : „Igaz, hogy Gorcsakoff herczg az osztrák követhez átadta őket, midőn a czárnál kihallgatást kértek, de a diplomatiai formák elülső megtartása mellett a zsoldjában levő lapokkal, s így a „Gazette di Pest-Bude“ czímű lappá ilyen cikkeket irat : „Hiába igyekeztek a közvéleményt a szlavismus ellen felizgatni, a moszkvai kiállítás ellen intézett cselszövényeitek elkések. A Moszkvába vándorlók száma minden nap növekszik. A terv végre van hajtva, azzal elérve. A terv az volt, hogy a 80 millió szláv öntudatra, összetartásra ébresztessék stb. stb. mind ilyen badar beszédek. Épen fel akartunk szólalni a „J. des D.“ értesítése ellen, s tudatni akartak, hogy sem ily czimű, sem ily tartalmú lap Budapesten nem létezik; midőn kérdezősködésünk után meg adták, hogy valami ilyen forma nevű pánszláv irányú zuglapocska csakugyan hébe-korban megjelen , lehet, hogy ilyen dolgokat is tartalmaz. Egyébiránt annyit mondhatunk, hogy Magyarországnak és Buda-Pestnek semmi köze ily tartalmú lapokkal, s ha csak ilyen támaszai vannak az orosz czárnak, azokkal ugyan nem sokra megy Közép-Európában. . - hez, a késedelmet e tekintetben a királyni, a kormány és az izlandi főhelytartó közötti szükséges közlekedésnek tulajdonítja, s a többi lapok is osztoznak nézeteiben. A „Star“ e felett különös súlyt fektet arra, hogy, míg valamennyi régibb felkelések a jakobinismusnak monarchiaellenes kitörései voltak, a fénismus írta zászlójára először az ír nemzetiséget, ami ezen ügy vértanúit minden esetre sokkal ragyogóbb fénykörrel körözi, mint a minővel a zöld sziget régibb forradalmi hősei bírtak. A „DailyTelegraph“ a „józan elvek diadalát“ — amint a halálos ítélet megváltoztatását nevezi— hasonlókép bizonyosnak tartja, de keményen megróvja a kormányt, mely mindig hibás úton jut helyes elhatározásokra. A „Globe“ is azt hiszi, hogy Burke elleni halálos ítéletet meg fogják változtatni. Még csak azt akarjuk említeni, hogy május 25- kén egy 50—60 alsóházi tagból álló küldöttség jelent meg Derby grófnál Burke ügyében, de határozottan tagadó választ kapott. A torykormány azonban ez esetben is kénytelen volt a közvélemény nyomásának engedni, mert, amint táviratilag már közölve volt, Disraeli úr az alsóházban május 28 -án kijelentette, hogy Burke nem fog kivégeztetni. Távirati tudósítások. ---Berlin, máj. 30. Az orosz czár ma délben érkezett ide Vladimír neggel s a királllyal Potsdamba mentek, hol nagy elfogadás tartozik. — London, máj. 31. A Reiter ügynökség jelenti, hogy a luxemburgi egyezség ratificatióinak kicserélése holnap esti 5 órakor fog megtörténni. —Sz.-Pétervár, máj. 31. A „Petersb. Journ.“ tegnapi számában a czárnak Párisba utazásáról szólván, ezt mondja: A czár ezen útjától oly eredményeket várhatni, melyek a két kormány közötti benső viszonyoknál fogva legális eszmecserét idézendnek elő, meghatározzák a jelent és a jövőt, és kedvezők leendnek a békére nézve. A czár Kölnben jövend, össze a trónörökösséggel, s jun. 11 ig marad Párisban.“ — Pária, máj. 29. A , Pstrie“ írja, hogy Károly moldva-oláh fejdelem elhatározta, miszerint Galaczot hadi kikötővé alakíttatja át. A londoni szerződés megerősítvényei pénteken fognak kicseréltetni. — Hamburg, máj. 29. A „Börsenhalle“ félhivatalos berlini levelezője ezeket írja: A dánok illúziókat csinálnak maguknak az éjszak Schleswig kerületek visszanyerése körül. Ezen ügy elintézése még messze van; a külföld eddig még meg sem kísérlette a beavatkozást. — Berlin, máj. 28. (Elkésett.) A porosz király személyesen fogja Napolon császárnak átadni a meghívást a párisi látogatás viszonzására Berlinben. — Koppenhága... máj. 29. Ahlemann, éjszak német parlamenti tag,a pályaudvaron nagy lelkesedéssel fogadtatott, s a hozzá intézett üdvözlő beszédre adott válaszában azt a reményt fejezte ki, hogy Éjszak Schleswig nem sokára megint egyesítve lesz Dániával. — Koppenhága, máj. 29. A „Fa Irelandet“ erősíti, hogy az éjszak-a chleswgi ügy európai fórum elé fog terjesztetni. Esti posta. — Mexicóból két egymással ellenkező tudósítás érkezett. Egyik azt mondja, hogy Juvez rendületet adott a császár és tisztei agyonlövetésére (mint akik lóén elfogatok), a másik azt mondja, hogy a császáriak Querotaro mott megverték a mexicóiakat. Természetes, hogy nem tudhatjuk, melyeket tartjuk hitelesnek, de a valószínűség a melett van, hogy annak az úgynevezett mexikói császárságnak csakugyan vége, egy vagy két nap, vagy tán héttel is előbb vagy utóbb, keveset nyom a latban. — Mondják, hogy a fejedelmek Párisba utazása és léte csakugyan több hitelt szerez a béke állandóságának, mint előre hitték. A porosz herczeg a szives fogadás által annyira meg volt és van hatva, hogy irt királyi atyjának, hogy jövetelét siettesse, s a király 5-én meg is fog érkezni. — Ollivier a lelépendő Lavalette helyébe belügyminiszternek van kandidálva a közvélemény egy része által. Thiers pedig nagy beszédra készül a luxembourgi kérdésben ; mondják, hogy a kormánynyal meg van elégedve. Pe»aiB«}| Junius 1-jére van feltülve .HUNYADI LÁSZLÓ.“ Opera 4 fölv. — Távirati fo dió S 114 s « Hécsi hor**jmájus 31 rőf: 5% raetalique* . . 60 Nemzeti kölcsön . Bankrészvény 70 50. 723Hitelintézet 185 — Londoni váltAh . 125 90 g.züst il . . . 123 — Áron, 592 fin isiigszerksssto: Ü. Keiüéuy Zsigmcnd N Y ! LT-TÉ R. Ráth Mór könyvkereskedésében, a általa egyéb könyvárusoknál is kapható Bertha Sándor országgyűlési tárczája 1830-tól. Czélszerü rövidséggel le vannak ebben írva : a kir. hitlevél pontai feletti országgyűlési vitatkozások, — Erdély, Dalmatia, Galliezia és Lodomeria visszakapcsoltatása, s azon koronázó országgyűlésen előjött egyéb tárgyak. Vili, 293. lapon, 8-adr. Arasz.