Pesti Napló, 1867. július (18. évfolyam, 5158–5183. szám)
1867-07-02 / 5158. szám
A jótétemény megérdemli, hogy mind a közgyűlés előtt, mind hírlapokban közzététessék, és adományozója nyilvános elismerésben részesíttessék. Ezek valónak azon tárgyak, miket a jelen közgyűlés előtt leplezetlenül feltárni, és arról a közgyűlést értesíeni kötelességének ismerte a választmány. — „A baj nagy, de a hal vagy a baj, ott a segedelem“, mondja az írás, és a választmány mit sem késend a baj rvoslására a mentőszerek felkutatásában és felhasználásában — tőkét kellene teremtenie, mely nemcsak a jelenlegi jogosult igényeknek feleljen meg, hanem a jövőt is lehetőleg biztositsa, — s midőn itt a közgyűlés minden egyes tagját fölhívja, hogy jóakarata közreműködésével őt czéljaiban, törekvéseiben jövőre is támogassa, magát ezúttal a tisztelt közgyűlés bizalmába ajánlja. Jegyzetté : FELEKI MIKLÓS, nyugdíj választmányi jegyző. 1867. junius 23-án tartott XIV. közgyűlés jegyzőkönyve. Jelen voltak a választmány részéről: Elnök méltóságos Ürményi József, Somssich Pál, Rudnyánszky Béla, Paulai Ede, Tóth József, Vass András urak, és Feleki M. jegyző. A nemzeti színház részéről: Méltóságos Radnótfáy Sámuel úr, Felekiné Flóra, Szathmáryné Eliza, Paulainé Júlia, Niczkyné Róza, Hirtling Mária asszonyok, Szigligeti Anna és Jolán kisasszonyok , Szigligeti Eduárd, Csepregi Lajos, Ádám Ferencz, Nagy Ignácz, Réthy Mihály, Lendvay Márton, Komáromy Alajos, Náday Ferencz, Egressy Árpád, Kesztghy Károly, Ormay Ferencz, Mártonfy Frigyes, Erkel Gyula, Sántha Antal, Campilli Frigyes, Palotay Gyula, Pauli Richard, Kaczvinszky János, Róka János, Bodorfi Henrik, Mészáros Gábor, Bognár Ignácz. Az ének és tánczkar képviselői: Korcsek Pál, Morvai János, Szalai Kelemen, Paksi, Balázsi, Ádám. A zenekar képviselői: Saphir, Spáler, Weidinger, Pisinger, Krausz. 47. Elnök Öslaga a tagok szíves üdvözlete után örömét fejezi ki a felett, hogy a nyugdíjképes tagok ily szép számmal jelentek meg, a miután a karok választott képviselőiket bemutatták, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította, jegyzőt az éves választmányi jelentés felolvasására szólítván fel (lásd választ. jelentés.) A felolvasott jelentést a közgyűlés figyelemmel végig hallgatván, meggyőződött azon elterjedt hit alaptalanságáról, mintha az eddigi nyugdíjak és segélyezések az alaptőke megcsonkítását idézték volna elő. Fájdalmas tudomásul vette azonban, hogy az alapszabályilag tőkesittetni rendelt összeg 9169 ft 9 krig a mostoha évek miatt be nem hajthatott 9942 ft és 38 kr kamatlhátralékban fekszik. Helybenhagyta a választmánynak a kamathátralékok behajtására teendő erélyes intézkedését, valamint a hiányzó évi szükséglet és tőkeszaporitás iránt előterjesztett véleményezését. 48. A tőkeszaporitás eszméjénél fogva indítványba tétetett koronkénti hangversenyek rendezése. A választmányra bízatott e tekintetben a kínálkozó vagy kedvező alkalmat felhasználni. A nemzeti színház igazgatósága pedig addig is kerestessék meg, hogy azon nemzeti színházi tagoknak, kik hazai vagy külföldi művészek által rendezendő hangversenyekben közreműködésre kéretnek fel, a közreműködést oly feltétellel kegyeskedjék engedélyezni, hogy azért az illető hangversen rendező bizonyos rész jövedelemmel járuljon az alaptőke szaporításához. 49. Szigligeti Ede nyugdíjképe a tag indítványozza : 1- e1. Nyomattassék ki az adományozók és az intézet által nyugdíjazottak és segélyzettek neve egy könyvben. 2- or. A pénzalap kezelésére a r. m. magyar minisztérium keressék meg. 3- szor. Számvzsgáló bizottmány neveztessék ki. A közgyűlés többsége ez indítványokat helyeselvén, elvárja az indítványozótól, hogy indítványát javaslat alakjában indokolva beadja. A 31 ik § értelmében egy bizottmány feladata lévén a közgyűléseken el nem vetett indítványok megvitatása, e bizottmány tagjaiul Szigligeti Ede, Benedek József, Ádám Ferencz, Krausz Adolf, Mártonfy Frigyes, Csepregi Lajos és Lendvay Márton urak kérettek fel, kik a megvitatott javaslatokat véleményezésükkel a választmánynak beadják. Számvizsgálókat kineveztettek Ádám Ferencz, Benedek József és Mártonfy Frigyes urak. 50. Elnöki méltósága jelenti a közgyűlésnek, hogy jún. 22-én magához vett két választmányi taggal a pénztárt megvizsgálván, ezt teljesen rendben találta. Tudomásul vétetett. 51. Ezután felszólító elnök úr a közgyűlés tagjait, ha nem volna-e még valaki, kinek az intézet érdekében indítványozni valója lenne? s miután senki sem szólalt fel, rövid de megható szavakban jelenté a közgyűlésnek , hogy bokros foglalatosságai miatt a nyugdíjintézetnél eddig viselt állásáról lemondani kénytelen . Ígéretet téve azonban, hogy mint magánember is, az intézet érdekét tehetsége szerint mindig és mindenhol előmozdítani igyekezend. A jelenlevő személyzet nevében méltóságos Radnótfáy Sámuel úr emelt szót és kérte elnöki méltóságát, hogy helyét a választmányban továbbra is megtartani kegyeskedjék ; de miután elnök úr szigorúan ragaszkodott nyilvánított lemondásához, intendánsul érzékeny szavakban köszönte meg az intézet megalapításánál a fennállása óta mai napig tett lelkiismeretes fáradal-mait, kérte egyszersmind, hogy e szegény intézetet továbbra is tartsa meg pártoló kegyében és hathatós befolyásával annak érdekeit ezután is előmozdítani kegyeskedjék. Erre az intézet tagjai , méltósága érdemeit, ki a nyugdíjintézet ügyeit a legválságosabb időkben is a legnagyobb tapintattal és buzgósággal vezette, jegyzőkönyvbe iktattatni kérték, és fájó szívvel vettek búcsút a 15 év óta az intézetért , dekét annyira szívén hordozó elnöküktől. 52. Ezután a lemondott elnök, s az alapszabályok értelmében még kilépendő két váltag helye betöltendő lévén, a beszedett szavazatokból kitűnt, hogy a 42 szavazat közül: Jókai Mór 35, Udvarhelyi Sándor 37, Nikolics S Sándor 41 szavazatot kapott. Az igy megválasztott 3 új választó tag azokás szerint a jegyző által értesiltetni, és a közelebbről magát szervezendő *) választmányi ülésbe megindutni rendeltetett. Ezzel az ülés befejeztetett Jegyzetté: Feleki Miklós, vál. jegyző. Hivatalos(A „B. K.“-bőL) Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Löw Frigyes pozsonyi lakos s vendéglőtulajdonosnak, az utóbbi hadjárat idejében szerzett érdemei elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozom, e rész-ben egyszersmind Ferencz József rendem kanczellárját kellőleg utasítván. Kelt Laxenburgban, 1867. évi június hó 21-dikén. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Jármy Menyhért nyíregyházi polgármesternek, a közügyek előmozdítása körül szerzett érdemei elismeréséül Ferencz József rendem lovagkeresztjét adományozom, e részben egyúttal említett rendem kanczellárját kellőleg utasdván. Kelt Laxenburgban, 1867. évi juniushó 22-én. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán R n pp Nép. János, kir. tanácsos, pesti egyetemi tanár, s ez egyetem e. i. rectorának, a tanüegy körül szerzett érdemei elismerésein, maga és törvényes házasságából származó utódai részére az „illodai“ előnév használhatásának engedélyezése mellett, a maj gyar nemességet adományozom. Kelt Laxenburgban, 1867. évi június 23-kán. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem elő- terjesztése folytán Molnár András munkács egyházmegyei, s Gerzanits Péter unghvári székesegyházi énekésznek, az egyházi és népnevelési téren szerzett érdemeik elismeréséül, és pedig az előbbinek a koronás arany-, az utóbbinak pedig a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom, e részben egyúttal Ferencz József-rendem kanczellárját kellőleg utasítván. Kelt Laxenburgban, 1867. évi junius 23-án. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Magyar országos pénzügyministerem előterjesztésére ezen ministerumhoz osztálytanácsosokká kinevezem Kaim Kamill pénzügyi tanácsost és pesti pénzügyi felügyelőt, Czurch Sándor főpénzügyi tanácsost, Wettstein József, Andreánszky Alajos, Leeb Péter és André Lajos pénzügyi tanácsosokat. Kelt Bécsben, 1867. junius 16-án. Ferencz József, s. k. Lónyay Menyhért, g. k. A liverpooli cs. k. ügynökségnek folyó évi junius hó 12 én 228. szám alatt kelt értesítése szerint egy Liverpoolban állítólag előfordult keleti marhavész eset következtében, a vágómarhák forgalmára nézve szigorú óvintézkedések létettek. Különfélék. . Pest, jul. 1. — Az ő felségük által kezdeményezett honvéd alaphoz Steiszel Lajos pest-megyei 1. főorvos 25 frtot ajándékozott. Nyilatkozat. Minthogy az „1848“ utolsó számában Deák Ferencz ellen intézett támadás meggyőződésemmel homlokegyenest ellenkezik, ezennel kilépek e lap belmunkatársai sorából. Kelt Pesten, 1867. jul. 1 -jén Puszky Ágost. — Pest városa hatóságának julius 3-án a vigadó termében reggeli 9 órakor tartandó közgyűlésén a következő nevezetesebb tárgyak kerülnek elő, u.ra. Weisz Bernát képviselő indítványa a közgyűléseknek eszveli órákban történendő megtartása végett.— Simon Florent képviselő indítványa a nemzeti színház telke ügyében;— több szervezeti ügy,—nyugi dijazási kérvények,— bizottsági jelentés a faültetésekről. a magyar irók segélyegylete javára teendő alapítvány — Diescher József építésznek pótkövetelése és Reitter Ferencz főmérnöknek újabb díjazása a Dunarakpart kiépítésére,— a városligeti tó haszonbérlőjének bérleengedést kérő folyamodványa, a Rókus kórháznak, és a városi közegészségügynek rendezéséről szóló bizottmányi javaslat, bizottsági jelentés a közgyűlési házszabályok átvizsgálásáról. — A zalaszent-gróti kerület Hertelendy György helyére Vukovics Sebő, 1848-beli igazságügy minisztert óhajtja országgyűlési képviselőjének megválasztani és pedig annyival inkább, mert tudva levő, hogy Vukovicscsal a Deák párt gyarapodnék. •— A 1 óra 11 ezernel tisztelettel figyelmezteti a „Magyar Történelmi Társulat“ választmányi tagjait, hogy a választmányi ülés ma kedden julius 2-án d. u. 5 órakor tartozik a m. tud. Akadémia palotájában, a történelmi bizottság termében. Thaly Kálmán, ideigl. titkár. — A vt. k. egy. da egyet által juliushóz, a polgári lövölde helyiségeiben tánczvigalommal egybekötött dalestély műsorozata: 1) „Édes lánykám“ Huber Károlytól, előadja az egy. dalárda. 2) Ária Rigoletto czímű dalműből, előadja Térey Antonia kisasszony. 3) „Zarándokok kara.“ Tanhauserből, előadja az egy. dalegylet. 4) „Nem tudom én“, dal Zimay Lászlótól, énekli Schwarz Róza kisasszony. 5) Liszt induló, szerző és zongorán játszsza Sipos Antal úr. 6) Magyar népdalok, Huber K.-tól, énekli Térey Antonia kisasszony. 7) Sextet Luciából, előadják Holzer Hennik és Schwarz Róza k.asszonyok, Frivaldszky Sándor, Hegedűs Endre, Gesztesy János és Schaurek Bódog, dalegyleti tagok. 8) Kilenczet ütött az óra, népdal négyesre alkalmazta Bors Emil egyleti kar igazgató, előadja az egy. dalegylet. Térey Antónia, Holjzer Hermin és Schwarz Róza kisasszony és Sipos Antal ur a jótékony czél iránti tekintetből s szivesek közreműködni. *) Már meg is történt: Somssich Pál elnökké, Felekiiklós jegyzővé választattak. — A szilágy- csehi kerületben egyhangú választással b. Wesselényi József belügyminiszteri fogalmazót választották meg képviselőnek. — Térey Antóniák, a Pesten időz — írják egymásután a lapok — és felszólítják a nemzeti színház intendánsát, hogy : „mert énekesnőre a színháznak szüksége van, a t. művésznőt léptesse fel, miután az, legutóbbi fellépte óta a berlini, hamburgi, bécsi és prágai színházaknál köztetszés közt énekelt, s igy lehetlen, hogy operánknak méltó tagja ne lenne.“ — A lelenczház alapitói közé léptek újabban: Pálffy János gr., Kár Mátyás, Szűcs Lajosné 100—100 fttal; rendes tagjai közé Déry Mihály, Ráth József (Pestről), Ráth József (Budáról), Eberling József, Frank Károly, Dessewffy Ottó, Perczel István 6 ft évi járulékkal. — „Egyenös égi kör“ van alakulóban, melynek feladata lesz a főváros polgári elemének politikai képzése. Tegnapelőtt ez ügyben tanácskozmány volt Szentkirályi Mór elnöklete alatt s a tervezett alapszabályokat vitatták. —.Nógrád megye gazdasági egyletének igazgató választmánya augusztus 5-én Balassa- Gyarmaton egy, még a folyó év őszén rendezendő gazdasági kiállítás tárgyában ülést fog tartani , melyre a választmány tagjai ezennel meghivatnak. Laszly Albert, egyleti titkár. — „Honvéd“ czim alatt augusztusban hadászati folyóirat indul meg Bethlen Olivér gróf szerkesztése alatt. Előfizetési ára havonkint 50 kr, e szerint a folyó év hátralévő részére 2 ft 50 kr. — Borsodmegye csáti vár. kerületű Vay Lajos b. helyébe Édes Albert ref. lelkészt választotta meg országgyűlési képviselőjének. — A „Sárospataki Füzetek“ idei IV — V-dik szállítmánya szokott gazdag tartalommal megjelent. — Szent-Gr 61 , a V. S. Tartózkodási helye London, még nem érkezett meg. 61, Stanhope-Street. Budai színkör. Szerda julius 3-án 1867 a párisi „Porte St. Martin“ színházban egymásután 300 előadást ért új látványos nézőjáték először. „SAMIL 'vagy a CSERKÉSZ NÉP SZABADSÁG HARCZA.“ 4 felv., 5 képpel, zene, ének és tánczokkal, csataképekkel. Irta Menric, fordította Feleki M. A darabban előforduló látványok. Első kép : „A nép vezér ifjúsága.“ Második kép : „Sami 1 2000 orosz ellen.“ Harmadik kép : „A honáruló és az oroszoknak a vízbe való szorittatása, a híres kossoui vízesés.“ Negyedik kép : „A 111 a kardja.“ Ötödik kép : „Tiflis égése.“ A .T. Napló“ táv,sürgönye- Bécs, jul. 1. A mai húzáson kihúzattak: Hitelsorsjegyek: 3390 sorozat 87 sz., nyer 250.000 ftot; 1217 sor. 31 sz., nyer 40.000 ftot; 3524 sorozat 96 sz., nyer 20.000 ftot; 3524 sor. 4 sz., nyer 5000 ftot; 2231 sor. 56 sz., nyer 5000 ftot. •— Duna gőzhajózási sorsjegyek: 24,700 sz. nyer 60,000 ftot; 1149 sz.nyer 5000 ftot. KÜLFÖLD. Miksa császáról. Különféle magány távsürgönyök, egy s más kedvező híreket hoztak a szerencsétlen ifjú fejedelem utolsó tetteiről és az azokat követő eseményekről. Emliték, hogy Lopez, kit kegyeivel halmozott el, mily alávaló módon árulta el; aztán hogy katonai törvényszékekbe állították, hogy perét elhalasztották, hogy száműzték, hogy már útban is van Európa felé — mindezekről azonban hivatalos tudósítás elfogatása óta nem érkezett — és most, midőn reméltük azt, amit óhajtottunk, hogy ma vagy holnap ismét az európai partokra száll, s ma holnap visszatérhet szülőföldére és kedves Miramarejába, most a távsürgöny azon borzasztó hírt hozza, hogy : Miksa császár agyonlövetett! Hitelt érdemlő kutforrás után írjuk, hogy „Miksa császár jun. 19-én agyonlövetett/ mondják az esti lapok, s még azt is megnevezik, hogy Groller nevű kapitány vitte meg New Yorkba a szomorú halálhírt. Hasztalan volt tehát Európa összes kormányainak s a császári családnak és az Egyesült Államok főnökének közbenjárása, a nemes ifjú fejedelem áldozatul esett , áldozatául először egy politikai tévedésnek, és másodszor a felbőszített pártoskodás vak szenvedélyének, mely győzelme pillanatában, nem tudva magát mérsékelni, a mexikói nép történelmét másodszor is elhomályosítá. Miksa császár a léleknek oly fényes és szép tulajdonaival bírt, fenkölt szellemének a népek boldogítását czélzó nemes törekvéseinek annyi, s oly világos jeleit adá, hogy tragikus halálának hite egyiránt lesújtó lesz azoknál, kik a nemes szivü fejedelmet közelebbről ismerek, és azoknál, kik benne a szabadság és haladás ügyének jelentékeny s biztos sikert ígérő tényezőjére számítottak. Ezúttal szívesen kétkednénk a táviró hítének hitelességében, nemcsak azért, mert egy szellemgazdag életerőt tudnánk megmentve az emberiség számára, s nemcsak azért, mert az ifjú élet reménydús jövőjéből néhány derengő nap monarchiánkra is mosolyoghatna, hanem azért is, mert a mexikói köztársaság történelme ekképen egy véres folttól lenne meg Az éjszak-schleswigi ügy. Több ízben volt már a hírlapokban és táviratokban szó bizonyos alkudozásokról, melyek Poroszország és Dánia közt Éjszak-Schleswig dán részének visszaengedése iránt folynak. Most lassan kint szellőztetni kezdik a fátyolt, mely eddig ezt az egész ügyet takarta, s melyről mind a franczia, mind a dán és német lapok annyiféle versiokat hoztak forgásba. Következő jegyzék, melyet Heydebrand porosz követ a kopenhagi udvarnál a dán külügyminiszterhez intézett, nagy világot vet az ügy állására: „Koppenhága junius 18-kán 1867. Alulirottnak ismételve volt szerencséje bizalmas értekezés hozta királyi dán miniszterelnök figyelmét azon kérdésekre vezetni, melyek a Poroszország és Ausztria közt m. é. aug. 30-kan Prágában kötött békeszerződés V. czikkének foganatosításával vannak kapcsolatban. Ez alkalommal alulirt azon óhajtást fejezé ki kormánya részéről, hogy ez a kir. dán kormánynyal barátságos egyezkedésre jusson bizonyos előkérdésekre nézve, melyek Schleswig egy része visszaengedésének szükségkép való feltételét képezik, s ezen előkérdéseküt alulírt az azon területen lakó németek védelmére adandó garantiákat és a herczegségeket terhelő adósság bizonyos arányos részének átvállalását jelölé ki. A miniszterelnök úr késznek is nyilatkozott e pontokra nézve tárgyalásokba bocsátkozni, s ő felsége a (porosz) király kormánya azt várhatta, hogy a kir. dán követnek Berlinben mód fog nyujtatni kormánya szándékait mind a két tekintetben kijelenteni. „Legnagyobb sajnálatára a porosz kormány a követ legújabb nyilatkozatában, melyet a követ Frigs miniszter Quaade úrhoz intézett bizalmas sürgönyének alapján tett, a remélt határozott nyilatkozatok helyett nem talált egyebet, mint utalásokat a fennálló törvényekre és szerződésekre, melyeket a miniszter úr oly tökéletesen elégségeseknek tart, hogy minden további garantia felesleges, sőt veszélyes volna. „Alulírt kormánya ezen előleges nyilatkozatát nem akarja a királyi dán kormány végleges nézetének tekinteni. A kir. dán kormány bővebb meggondolás után nem fogja maga előtt titkolhatni azon sajátságos természetű viszonyokat, melyek a porosz kormányra nézve lehetetlenné teszik a fennforgó külön körülmények közt ama területeken beérni a törvényekre való utalással és egy kétségbe nem vont jóakarat általános megígérésével. A dán kormány természetesnek fogja találni, hogyha ő felsége a (porosz) király késznek nyilatkozott, bizonyos éjszak-schleswigi alattvalóknak netalán Dániával való viszontegyesülésre irányzott óhajtásait valósítani, az érintett területen lakó német alattvalók ö felsége előtt nem kisebb jelentőséggel bírnak. A prágai szerződés nem kötelezte Poroszországot arra, hogy német községeket akaratuk ellen és minden nemzeti sajátsághoz való joguk elvesztésével egy idegen államnak engedje át, s oly veszélyeknek tegye ki,melyek miatt az aggodalom a múltra való visszaemlékezésben önmaguk közt elég hangosan nyilvánul. A királyi kormány a békekötésnek épen azon czikke által mutatta meg, hogy a lakosság óhajtását és nemzetiségét lehetőleg tekintetbe kívánja venni; e mellett azonban kötelessége e tekintetet mindenek előtt saját földjeire nézve szem előtt tartani, s nem szabad felednie, mikép a régibb időkben fennállott jó egyetértés megzavarásának okai épen azon körülményben rejlettek, hogy a dán király ő felsége kormánya, a monarchia régibb alkotmányának átalakítása után, nem volt többé képes a dán korona német alattvalóinak nemzetiség és nyelv tekintetében ugyanazon oltalmat megadni, melyben ők annak előtte részesültek. Ő felsége a dán király kormányának, az utolsó évek eseményeinek és harczainak utóhatása alatt még inkább mint az előtt attól kellene tartania, hogy Schleswig német lakosainak panaszai, melyek az előtt Németországban természetes viszhangra találtak, jogosan ismétlődnének, ha Éjszak-Schleswigben német községek minden alkotmányos biztosítékok nélkül helyeztetnének oly kormány alá, melynek, ha legjobb akarata volna is német alattvalóinak igazságot szolgáltatni, mindenek előtt egy dán nemzeti népképviselőség alkotmányos hangulatának kifejezésé kell számításba vennie. Dán király ő felsége kormánya kétség kívül osztani fogja alálírt meggyőződését, miszerint a Németország és Dánia közt mindkét részről óhajtott barátságos viszonyok biztosítása tanácsossá teszi, nem hinteni el megint olyan viszályok magvait, mint amilyenek azok voltak, melyek azelőtt a két ország békéjét, s az által Európáét is veszélybe hozták. „Alulírt tehát kormánya által oda utasíttatott, hogy a miniszterelnök úrhoz hivatalos kérdést intézzen : képesnek hiszi-e magát a királyi dán kormány oly intézkedéseket tenni és rendszabályokat helyezni kilátásba, melyek a netalán átengedendő területrészekben egyesen vagy községekben lakó németek nemzeti sajátságainak oltalmára és biztosítására határozott biztosítékokat fognának szolgáltatni, s minek lesznek e biztosítékok egyéni, helybeli és községi tekintetben? Vagy a jövő német alattvalók nemzeti sajátságainak e tekintetbe vételét s fenntartását lehetetlennek tartja-e,vagy legalább végleg vonakodik-e e tárgyra nézve előre határozottabban nyilatkozni ? „Nem szükség megjegyezni, hogy a megszavaztatás, illetőleg átengedés kiterjedése az ezen kérdésekig, adandó választól függ, s minél melegebben óhajtana a kir. (porosz) kormány ezen ügy elintézése által mind a lakosság hangulatával számot vetni, mind a kir. dán kormánynak tanúbizonyságot adni barátságos indulatairól, annál inkább várhatja meg, hogy a kir. dán kormány megfelelő közeledés által ez ügy gyorsítását könnyebbíteni fogja. „E tárgygyal kapcsolatban alulírt szabadságot vesz magának a bizalmas értekezésekben is már érintett második pontot, t. i. a herczegségeket terhelő adósság egy arányos részének átvállalását illetőleg is, határozott nyilatkozatot kérni. „Aki egyébiránt stb.“ algíri kereskedelmi törvények módosítását vették tárgyalás alá. A francziák nagy ünnepélyekkel készülnek fogadni az osztrák császári párt, a többek közt marquis Maria egy szindarabotlett zsiglyhek tárgya a magyar koronázás, és e darabokigirigy személyek Fontaineblauban fogják előadni, hol egy ünnepély különösen a magyar királyné tiszteletére fog rendeztetni. — Az európai körutazást tevő Rajner főherczeg is e hó folytán nejével együtt Párisba fog érkezni, és unokatestvérével az osztrák császárral egy időben fog Párisban lenni. — E hó 4-én nagy hangversenyt rendeznek az iparpalotában, hol 1200 zenész fog működni, s a világ legjelesebb zenészeinek műveit fogják előadni. A karókat képezik 300 nő énekes, 500 kardalnokné és 1500 kardalnok, tehát a működő összes személyzet 3500 tagból fog állani.• A „Constitutionnel“ egy bohókás tartalmú levelet közölt Pestről, melyben a többek közt ez áll: koronázás alatt a Nemzeti Színházban (?) a Szép Helénát adták magyar fordításban. Az operában pedig az Afrikai nőt, és hogy ennek helyi színezetet adjanak, az előforduló tánczokban csárdást tánczoltak (?) Ezen hírek nevetséges absurditását nem csökkenti azon körülmény, hogy a csárdásról egész hymnusz ír a jámbor levelező. Mai számában már a „France“ is azt mondja, hogy a koronázási díszelőadást Pesten a „Szép Helena“ képezte. Valóban mulatságos jelenség ez a franczia alaposság! •— A luxemburgi ágyukat Mainzba szállítják. — A török szultán már Párisba érkezett. — A krétai ügyben a török kabinet azt felelte a hatalmaknak, miként reményli, hogy egy hónap alatt az egész lázadást megszünteti. Ez idő elteltével a harcz nem fog folytattatni, s ekkor nem fogja ellenezni a török kormány, hogy a sziget főbbjei összehivassanak tanácskozás végett — az európai nagyhatalmak közreműködésével mentve, melyet azon a józan szabadság félretolásával az erőszak gyilka ejtett. F r anc z ia o rszá g. — Bethmont az alsóházban egy interpellatiót adott be, melynek tartalma szerint szükség van egy bizottság kiküldésére, mely a katonáskodási rendszer szervezését úgy rendezné, hogy az ipar érdekeit szem előtt tartsa. Ez interpellatióra nézve az osztályok a házelibe tették véleményüket. Kilencz osztály visszavetette. Azután az Távirati tudósítások. — Bécs, jul. 1. Ide érkezett tudósítások szerint, melyeknek hitelessége — fájdalom — semmi kétséget sem szenved, Miksa császár jun. 19-én agyonlövetett! — Páris, jun. 30. A török szultán ma délután ideérkezett, s a pályaudvarban a császár, Napoleon herczeg, a miniszterek és sok notabilitás által fogadtatott. — Róma, jun. 28. A 18 százados ünnep fényesen tartatott meg; 100000 idegen volt jelen. A pápát örömmel üdvözlék. — Konstantinápoly, jun 29. A hivatalos török lap meghazudtolja azon hirt, mintha az angol kabinet is csatlakozott volna a többi hatalmak Krétára vonatkozó ajánlatához. — Azt is alaptalannak mondja, mintha a török kormány határozott időre tűzte volna ki a krétai lázadás elnyomását. — Bukarest, jun. 29. A miniszteriális Rómánul szükségesnek mondja a képviselők összehívását már szeptember hónapban, mint hogy fontos teendők kerültek szőnyegre. —■ New-york, jun. 28. Marquez tábornok egy kiáltványa szerint Miksa császár az ifjú Iturbide részére köszönt le.' // — München, jun. 30. Ő felsége az osztrák császár és császárné ma délután 2 órakor Regensburgból ide érkeztek. f Ő Felsége a császárné azonnal, ő Felsége a császár pedig 4 órakor tovább utazott Possenhofenbe— Uj-Strelitz, jun. 29. Ma hirdették ki az éjszak-német szövetségi alkotmányt. A nagyherczegi pátensben az mondatik: „A vám- és kereskedelmi ügyet illetőleg további intézkedésig a fennálló törvények érvényben maradnak. Esti posta. — A „Wiener Zeitung“ vasárnapi száma több legfelsőbb kéziratot és nagyfontosságu kinevezést tesz közzé. Az első kézirat igy szól: Kedves báró B e u s t. Midőn Önt ezennel birodalmi kanczellárommá kinevezem, meghagyván önt eddigi hivatalában, mint a császári ház és a külügyek miniszterét, egyúttal megbízom önt, hogy azon időpontig, midőn az államjogi viszonyok magyar koronám országai és többi királyságaim és országaim között véglegesen szabályozva lesznek, továbbá vezesse az ekkoráig önre bízott elnökséget a minisztertanácsban; egyszersmind azonban felhatalmazom önt, hogy az utóbb említett hatáskör teljesítésére nekem egy helytartót hozzon javaslatba. A második kéziratban, mely gróf T a a f f e hoz intéztetik, a minisztertanácsi helyettes elnökség ezen arra ruháztatik. Egy harmadik kézirat igy szól: Kedves lovag K o m e r s ! Saját kérelmére felmentem önt igazságügyminiszteri állásától és Lipót-rendem nagykeresztjének díjmentes adományozása mellett teljes elismerésemet fejezem ki önnek, hű készséggel tett szolgálataiért. Egy negyedik kézirat von Hye lovagot igazságügyminiszterré nevezi ki a reichsrathban képviselt királyságok és országokra nézve. —■ A vallás és oktatásügyi minisztérium ideiglenes vezetése szintén Hye lovagra bizatik. Továbbá olvassuk: Kedves báró Kussevic! Midőn báró Sokcevic József társznagyot saját kérésére hivatalától, mint bán, főkapitány, Horvát és Tótországok kormányzója, zágrábi parancsnokló tábornok, Fiume kormányzója és a zágrábi báni tábla főelnöke, kegyelmesen felmentem s egyúttal rendelkezési állapotba helyezem, annak hű szolgálatai elismerése fejében Lipót rendem nagy keresztjét díjmentesen adományozom. Ő Felsége ezenfelül junius 27-ki legmagasabb elhatározással báró Rauch Levint báni helytartónak, Kraljevic Frigyes pozsegai másodalispánt pozsegai főispánnak kinevezni méltóztatott. Zlatarovic Robert báni táblai titkár, horváttót helytartósági udvari tanácsossá, Vinjcovics János körösm megyei főispán szintén horvát-tót helytartósági tanácsossá kineveztetett. Horváth Péter varasdmegyei volt alispán, a horvát kanczelláriánál ideiglenesen előadónak osztatott be. FftbMit Httkstutii: B* Kemény Zsigmond. A nyílt-tér. 585IF" Előfizetési felhívás a „Ma gya r Ujs ág“ politikai napilap 1867. II. félévi folyamára. Előfizetési feltételek : postán küldve : 1 hóra 1 frt 50 kr. — 3 hóra (jul.—septo 4 frt fr0 kr; 6 hóra (jul.—dec.) i i frt. A pénzes levelek a „Magyar Újság“ kiadóhivatalához intézendők, Pest, egyetemutcza 4. sz. a. 930