Pesti Napló, 1867. július (18. évfolyam, 5158–5183. szám)
1867-07-28 / 5181. szám
szágok , kerületek és községek közigazgatása költségeinek felforgatása által, tekintve, hogy az államkincstár részlegesen menekül a nyugdíj költségétől, az adókötelesnél mégsem idéztetik elő lényeges könnyebbítés. Már azért sem lehet ezen rendszabály nagy befolyással a pénzügyi helyzetre, mert a reichsrathban képviselt királyságok, és országok összes politikai igazgatására (beleértve a politikai hatóságok számosztályát) 8,850,000 frt van csak előzetbe téve. A bizottság tehát ezen tárgyilagos és igazsághű kifejtéssel, melynél pusztán csak hivatalosszámok használtattak, anélkül, hogy azok bírálat alá vétettek volna, a rábízott feladatnak, az állami pénzügyi helyzet megvizsgálásának, amennyire az ez idő szerint lehető volt, eleget vélt tenni. A végrehajtó hatalom dolga és kötelessége az idült deficit elhárítására eszközöket előterjeszteni az illetékes képviselőtestületeknek. A bizottság tehát azt indítványozza: a magas ház vegye ezen tudósítást tudomásul. Bécs, 1867. jul. 21. Piener, elnök. Dr. Herbst előadó. Malomiparunk. Magyarország vagyonosodása felvirágzásának egyik legnagyobb akadályát azon hátramaradásban kell keresnünk, melyet az ipar terén hazánkban oly érzékenyen tapasztalunk. Honunk mindenek előtt őstermelő ország lévén, kereskedelmi kivitele is jobbadán nyers termékeire szorítkozik, míg ipara még korántsem jutott oly előrehaladt fokra, hogy czikkeivel a külföld versenyét kiállhatná. Ha tekintetbe veszszük azon nagy előnyt, melylyel az ipar készítményeivel űzött kiviteli kereskedés az őstermelés termékeivel folytatott kereskedés felett bír ; ha tekintetbe veszszük, hogy az előbbinél az ország javára esik azon egész érték-különlet, illetőleg érték-nagyobbodás, mely az ipar készítményeit a nyers termény fölé emeli, míg az utóbbinál az ország tulajdonkép veszteséget szenved, amennyiben kivitt nyers termékei az ipar által feldolgozva és nemesbitre kerülvén vissza, és azokért nagyobb árt lévén kénytelen fizetni, mint amilyet érettük kapott, az ipartermelés nyeresége a külföld javára esik . Ha tekintetbe veszszük, hogy az ipar termékeivel fizött kiviteli kereskedés, a czikkek kisebb térfogata és nagyobb belértéke alapján olcsóbb vitelbérek tekintetéből is sokkal nyereségesebb az őstermelés productumaival folytatott kiviteli kereskedésnél , lehetetlen át nem látnunk azon nagy előnyt, mely ipartermelő országot őstermelő ország előtt megillet. Kétségtelen tehát, hogy míg egyrészt fáradhatlan munkásságot kell fordítanunk annyi tekintetben hátramaradt iparunk emelésére , másrészt annál nagyobb örömmel üdvözölhetjük műiparunk azon ágait, melyekben már mostanig is fényes eredményt mutathatunk fel. Ily örvendetes felvirágzásnak indult az utolsó évtizedben malomiparunk. Midőn a mostani párisi világtárlaton mnimalmaink termékei első helyet foglalnak el, és az összes világ kiállított legjobb őrleményeivel méltán vetekedve, a kereskedő világ figyelmét már is kiváló mértékben a magyar lisztre fordították : ezen, reánk nézve hízelgő eredménynyel szemben nem lesz érdektelen részletesebb figyelmet fordítani malomiparunk állására. Magyarország — a kapcsolt részeket nem számítva — 31,500,000 hold productív földterületével és ezen évenként előállítótt körülbelül 17,000,000 mérő búzatermésével, virágzó malomipar alapfeltételeinek bő birtokában van. Ezen alapokon fejlődve, malomiparunk — mint mondottuk — már most is tekintélyes állást foglal el, miután folyton növekedő liazt-productiónk eddigelé is 7—8 millió mázsára becsülhető, mely összegből Pest nagyszerű malomvállalataival 15 millió mázsát állít elő évenként. Hogy ezen liszttermelésünk mily fontos szerepet játszik kereskedésünkben, arról kétségtelen meggyőződést szerezhetünk magunknak, ha tekinetbe veszszük külkereskedelmi viszonyainkat. A birodalom külkereskedése,mely 1860 ig határozottan pasiv jellemmel birt, 1861 óta kivetkezött ugyan ezen szenvedőleges jellegéből, de daczára a birodalom gazdag segédforrásainak és termékenységének, mezőgazdasági terményei tekintetében nem vergődhetett meg határozott activitásra. Mert jóllehet, különösen a gabnaneműeket és a fát illetőleg, kivitele hatalmasan túlszárnyalta a bevitelt, egyéb mezőgazdasági terményeinél ismét oly szenvedő állapotot mutat a kereskedelmi mérleg, hogy azt a nyers termékekre nézve egészben actívnak alig mondhatjuk. 1861-ben ugyanis sz.ezőgazdasági termények kivitele 129 millió fornyt értéket képviselt 109,500,000 ftnyi bevitel ellenében, de 1862-ben a kiviteli többlet már csak 5 millió ftot tett, és 1863 ban 120 millió kivitel ellenében 1213/4 millió értékű bevitel jelentkezvén, a mérleg itt már megint szenvedőlegesre fordult. A liszttel folytatott kereskedés azonban nemcsak folytonosan megtartotta aktiv jellemét, de óriási módon növekedve, oly lendületet is nyert, mivlvel honunknak semmi más terméke nem dicsekedhetik. Bevitele 1860-ban 158,900 1863- ban 318,938 1864- ben 391,800 1865- ben 343,670 1866- ban 264,737 kivitele. 311,000 mázsa volt. 740,011 „ „ 811,864 „ 1,183,753 „ 1,394,100 „ Ezen számokból kitűnik : 1-ér. Hogy a birodalom liszt-kereskedése mindig aktiv jellegű maradt. 2-ér. Hogy a bevitel fogy, a kivitel folyton növekszik. Hogy a liszt kivitel 1860—63-ig 100%,-kal, 1863—66 ig ismét 100%,-kal gyarapodott, tehát hat évnek lefolyása alatt négyszerre nagyobb lett. Ezen hatalmas növekedés kétségtelenül legfényesebb bizonyítéka liszt-iparunk fontossága és nagy jövőjének. Nem bírunk ugyan pontos adatokkal, melyeknek nyomán számszerint meghatározhatnék, mily része van közvetlenül Magyarországnak ezen birodalmi liszt-forgalomban, de annyit mégis könnyű kimutatni, hogy a kivitel nagyobb mára magyar liszttel eszközöltetik. Bizonyítja ezt többi között a birodalmi malomipar állása és fejlődése is. 1852 ben az egész osztrák birodalomban létező maroalmoknál 32 gőzerőmü volt működésben 755 lóerővel, ezen összegből a szoros értelemben vett Magyarországra 13 gözerőmü esett 276 lóerővel. 1863-ban a birodalomban létező és 5505 lóerőt képviselő 253 gőzerőműből Magyarországra már 133 gőzerőmű és 2840 lőerő esett. Honunk tehát a birodalmi malomiparnak több mint felét képviseli, s ennek fejlődését és növekedését illetőleg is a birodalom többi részét messze túlszárnyalta. Csehországban ugyanis az 1852-ben fennállott 5 gözmü 120 lőerővel, 1863-ig 724 lóerőt képviselő 36 gőzerőmüre szaporodott. Alsó-Ausztriában 4 gözmü (141 lóerő) 13-re (362 lóerővel), Morvaországban 4 gözmü (79 lóerő) 19-re (313 lőerővel) nőtt, míg Magyarországban 1852-ben 13 gőzörőmű 276 lóerővel létezvén, 1863-ig a malomipar tízszeres terjedelmet nyert. Kellőleg méltányolva ezeknek alapján malomiparunkat, kereskedelmi felvirágzásunk érdekében mindenek előtt figyelmet kell fordítanunk azon körülményekre, melyek liszt-kivitelünket előmozdítani képesek. Erre vonatkozólag tekintetbe veendő először is vaspályáink viteldíj-szabványainak annyiszor feszegetett kérdése. Tudjuk, hogy a szállítási díjak a kereskedelmi forgalomra közvetlen behatással vannak, hogy azok helyes kiszabása, leglényegesebb kelléke a forgalom emelkedése és fejlődésének, míg e tekintetben tett czélellenes rendelkezések a legéletrevalóbb kereskedelmi ágat elérni és természetes útjából kiszorítani képesek. Számtalanszor volt e tekintetben sürgetve a déli vaspálya tarifájának megváltoztatása, mely a lisztet a búza felett aránytalanul nagy szállítási díjjal sújtván, az országunk belsejében fekvő malmokat Triest és a tengertől elzárják, s a tengermellékhez közelebb fekvő malmoknak azon nagy előnyt biztosítják, hogy azok magyar búzát dolgozván fel, a lisztet olcsóbban adhatják át a tengeri kereskedésnek, mint hazánk malmai. Magyarországnak ily módon szerfelett megnehezíttetik azon fontos feladata, hogy lisztiparának tengeri kereskedés útján messzebb fekvő piaczokat hódítson, mi annál sajnosabb, mert például Dél-Amerikában lisztje számára — ha azt jutányos áron bírná kiállítani — mindig kész vevőt találna, mire a mostoha viszonyok daczára is mindig növekedő kivitel fényes bizonyítékot nyújt. Triestből ugyanis 1854-dik évben Dél-Amerikába 22,422 mázsa liszt vitetvén ki, ezen kivitel évről évre növekedve, 1865-ben 162,120 mázsára emelkedett. Ezen számok a dél-amerikai lisztkivitel életrevalóságáról tanúskodnak. Figyelmet kell továbbá fordítania kormányunknak arra, hogy külországokkal kötendő kereskedelmi szerződéseknél lisztkivételünket előmozdító vámszabályokat eszközöljön ki. Felhozzuk itt például Helvetiát, mely 1860-ig a birodalom continentális külkereskedésében az összes kivitel 17—20%-ját vévén igénybe, kereskedelmi összeköttetésünk egyik fontos tényezőjét képezi. Helvetiába egy mázsa liszttől 50 centime beviteli vám fizettetik, a búzától pedig csak 15 centimé, mely aránytalan különbség lisztiparunkra igen nyomasztólag nehezedik. Fölöslegesnek tartjuk ezen viszonyok nemzetgazdasági hátrányait és az e tárgyban kívánatos kormányintézkedés sürgősségét bővebben fejtegetni. Malomiparunk előmozdítására szükséges végre szem előtt tartani mindazon javításokat, me-lyek a lisztipar terén felmerülnek. Gazdag tanulságot nyújt e tekintetben a mostani párisi világkiállítás. Francziaország az utolsó évtizedben e téren tett következő javításokkal dicsekedik : Finomabb fajú búzát termeszt, különös tekintettel azon fajokra, melyek kevesebb korpa és több liszttartalommal bírnak. A gabonának légmentes helyiségben való tartását ajánlja. A gabona ily módon kevésbé van kitéve a romlásnak, és teljes épségében hosszabb ideig tartható meg. A keményítőt nem erjedés és a búza-anyag szétbontása, hanem kiáztatás útján állítja elő, mely után az anyag módosítása nélkül több és fehérebb keményítőt nyer. A lisztet szabad ég alatt e czélra készített gépek által szárítja. Ezen gépnek, mely a franczia műmalmokban már eddig is nagy sikerrel alkalmaztatik, feltalálója és szabadalmazott tulajdonosa a „Touallion fils“ czímű czég 72. boulevard Sebastopol. A gép 5 egymás felett fekvő kettős fenekű éregkorongból áll, mely kettős fenék közötti üres térbe gőz eresztetvén, ezzel a korongon fekvő liszt 35—75°-ig fokozatosan fölhevittetik. A korongok tengelye körül lapát rendszer van alkalmazva, mely részben concentricus, részben körhagyó mozgásával a felmelegített lisztet egy korongról a másikra ledobván, annak összecsomósodását megakadályozza. A gép ily módon egy óra alatt 500 kiló lisztet szárít, melynek 12% nyi rendes víztartalma ezen műtét által 5%-ra száríttatik. Ezen eljárásnak azon nagy fontosságú előnye van, hogy — mint tett szolgálatok kimutatták — az ily módon szárított liszt sokkal fehérebb lesz, és évekig eltartható, anélkül, hogy idegen ízt nyerne, hogy tápanyagaiban változást szenvedne. Malomiparunk érdekében kívánatos volna az itt jelzett javításoknak tüzetes megvitatása, és amennyiben azok még nálunk alkalmazást nem nyertek, terjesztése. Mert nem szabad szem elöl tévesztenünk, hogy a malomipar honi iparunknak legtöbbet ígérő ága, s hogy minden, amit emelésére teszünk, honunk kereskedelmi forgalmát, anyagi jólétét és nemzetgazdasági felvirágzását mozdítja elő. Kilényi Hugó: Vidéki tudósítások. Heves megye, Gyöngyös, juh 25. Vidékünk mindinkább emelkedik gabonatermelési hírében, és e téren most sokkal nevezetesebb factorrá emelkedett, minthogy az ezen évi termésről ne volna érdekes némely megjegyzéseket tenni. Általában véve a termés igen jónak nevezhető, takarmányban bőség, gabna csomó számra sok, tavasziak jók, kukoricza ígér, szöllő termett, sarjukra van kilátás. De mint minden fényoldalnak van árnyoldala is, úgy ezen évi termésünk is e vidéken tetemes devalvatió alá esik. Ugyanis az üszők, rozsda és a hő sok károkat tön. Ismerünk vidékeket és táblákat, melyekről 25—30 csomó búza gyönyörű kalászokkal dúsan termettnek látszott földekről került le, s cséplés alá vétetvén, alig adott csomója fél, mond fél vékát, de a legjobb se igen fizetős, mert felette sok a szorult szem, szóval, hogy a gabnatermést e nagy vidéken constatirozzuk, bízvást elmondhatjuk, hogy a szemre nézett termés után bizton várt mennyiségből 25—50 procent devalvatió alá kerül, de azért még nincs mit panaszolni, csak az árak ne sülyedjenek, s azt hiszszük, hogy mihelyt ezen országszerte létező és mindjobban előtérbe nyomuló üszög, rozsda és hő pusztítás és devalvatió köztudomásra lesz, mindjárt nem fognak gazdáink oly mohón neki riadni az előre eladásoknak, ami, mint második tényező, nem kis hatással folyt be az árak csökke(A „B. K “-Ml.) Magyar igazságügyminiszterem előterjesztése folytán Topler Károlyt és Dieterich Rezsőt osztálytanácsosokká, Zádor Gyulát, Lehóczky Kálmánt és Lipovnitzky Imrét pedig titkárokká a magyar igazságügyminiszteriumhoz kinevezem. Kelt Ischlben, 1867. julius 19 én. Ferencz József, b. k. Horváth Boldizsár, s. k. magy. kir. igazságügyminiszter. Magyar igazságügyminiszterem előterjesztésére Karap Ferencz pesti elsőbirósági váltótörvényszéki ülnököt a váltófeltörvényszék birájává ezennel kinevezem. Kelt Ischlben, 1867. julius 22-én. Ferencz József s. k Horvát Boldizsár, s. k. magy. kir. igazságügyi miniszter. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztése folytán az alább megnevezett fegyenczek, vagy vizsgálat alatt álló egyéneknek, u. m. Baranyamegyéből : Tóth János, Felhércz Zsófia, Krausz Éva, Márton István, Müller Erzsébet, Müller Katalin, Árki Katalin, Virth Mihály, Kovácsevics Márton, Lázár János, Poroszka János és Müller György. Gömör megyéből: Végh Bodi Imre, Zala Juliánna, Madarász János, Katona László, Lóczi Pál és ifj. Lenkei József; Hevesmegy öböl: Ajtai László, Ecsedi Zsigmond, Fakés Ecseki István, Sepsi Mihály, Herczeg Anta, Olajos Sándor, Balog Lajos, Hanczi Péter, Gál József, Veres György, Tanner Vendel, Ördög Mátyás, Ördög József, Ördög János, Jobbik Balázs, Várkonyi József, Pataki János, Hutter József, Kormos János, Mehi János, Sebestyén József, Gál András és Német István . Zólyom megyeből: Belicza András és Malya Magdolna; Nagykikindai kerületből: Terczin Isza, Zsijvics Nika, Kimpán Tódor, Mischan Tajlor, Vidács Pál, Gligoriu Tima, Szomborszky Áron, Kopcsalits Aczkó, Schevits Gyuka, Schibul Bravkó, Pavlov Laza, Dilber Jócza, Tolmacsev Mija, Tolmacsev Triva, Tolmacsev Arszén, Brankov Kata, Sztaniszaviyev Tatity Lyuba; Késmárk városból: Gulden Katalin; Korpona városból: Dadó Máté; Körmöcz városból: Karlovszky Anna és Tollhäuser Mátyás; Nagybánya városból: Mátéfi Ferencz,Zommer György, Zommer Helena és Dumintran Ábrahám; Szatmár-Németi Városból: Gergely György, Papp Péter, Szabó Ferencz és ifj. Gyulai Mihály; Szeged városból: Bőd Lajos, Klekner János, Rosenfeld Rozália, Regdán Mihály, Schweiger József, és Juhász János; Újbánya városból: Oszlanecz Márton; Újvidék városból: Szimacsek Mária, Veszelinovits Gábor, Szpiri Móricz, és Gyorgyevics Simon; Versecz városból: Braun Lipót; Zilah városból: Nagy János, Mezei Samu és Tóth János; — Az országos fegyintézetekből., jelesül: A váczi fegyintézetből: Farkas András, Kádár András, Mallensits Mita, Czuczin Giga, Abulov Arkadia, Jung Imre, Friedmann Ignácz, Horváth György, Juhász János, Vidovits János, Cseh Mihály, Hofffer Antal, Vári Szabó Sándor, Kiss János, Goldschmidt Jónás, Prokai József és Miklós János. A lipótvári fegyintézetből: Janovecz Kondor Máté, Gombala János, Korbely Dániel, Satara András, Boros János, Csizmadia György, Major Ádám, Jeczkó János, Stankó Tamás, Küzmics vagy Horváth Mátyás, Takács vagy Zsíros Mik., Gergely vagy Selymes János, Kántor Sándor, Verbőczi József, Csáki Ferencz, Takács János, Pistricz Nikolae, Bója Vikentie, Mészáros János, Damjan János, Vuics György, Bibok Lajos, Csizmár Boldizsár, Gölöncsér Józsi, Rózsa László, Ekler Győző, Varga Péter, Szilágyi János, Dem Vaszilie, Véber Lajos,,Dankó Podluzni, Benkovits József, Benkovits,Ádám, Kurucz Antal, Keith Károly és Weisz Ábrahám ; A munkácsi fegyintézetből: Vavruska Ferencz Horváth Ferencz, Velimirovits János , Fenyődi Antal, Babinecz András, Sütő László, Bodnár György és Váncsa Tódor; Az illavai fegyintézetből: Bencze Bálint, Steiszer András, Bayer János, Rohács József, Klein Mihály, Skultéti József, Dózsa Sándor, Takács István, Stuber Alajos, Berhidai Sándor, Czene János, Czikován András, Karanyancz Szovra, Damm József, Hunyák József, Kellner Samu, Sütő Imre, Szakács Lajos IIl., Nánásy István, Mintner István, Dobszai János, Kozma Mihály, Jenei Beretvás János, Sauer Károly és Jova Nikolae ; A mária-nostrai fegyintézetből: Ocsovai Rozália, Puskár Anna, Rozsák Zsuzsánna, Feró Seres Katalin, Vaszari Katalin, Török Zsuzsánna és Piniczi Zsuzsánna; A laibachi fogházból: Krobot Antal, Zarkovich Lukács és Endrei János; Utólagosan Árvamegyéböl: Machaj Beniczky Tamás ; Bácsmegyéböl: Huber György ; Békésmegyéböl: Novák Ferencz, Nagy János, Hoffmann János, Fritsch Károly, Sztán György, Sajben János, Galbacs Ferencz és Mikó Terézia ; Biharmegyéböl: Váradi Israel, Vihradi Salamon és Kunyhóci Gusztáv; Borsod megyéböl: Aufricht Ignácz, Bodnár József, ifjú Tóth János, Bán Anna, Bán János, Tingó András és Hatházi Márton; Fehérmegyéböl: Német Ferencz és Vajda Mihály ; Hontmegyéböl: Gyöngyös Ferencz; Krassó megyéböl: Reiner József, Schurjanacz Péter, Zencz Ferencz, Kuncz József, Popovits Axenti, Popovics Konstantin; Mosonmegyéböl: Nusser Károly; Nyitramegyéböl: Ehrengruber Lajos, Gunis Ferencz és Bitay Sándor, az utóbbira nézve az elitéltetés jogi következményeinek elengedésével .• • Sopron megyéből: Szántó György és Szilvási Boldizsár ; . .. .. o Sopron városból: Tranker István; Szatmár vármegyéböl: Pap Benjamin és Gunda József; Szepes megyéböl: Soós Lajos; Temes megyéböl: Rácz Gergely, Dávid Simon, Fogarassy György, Czárán János, Iluerás Sabbás, Groszeszku Julian, Togyereszku Tamás, Szavú Györgye, Szandu Nikolae, Dragoj Maxa, ifj. Preneszil Ernő, Belmusztacz Vasza, Dalya Avrám, Gecsa Gyula, Topcsov Naszta, Kastelberger József, Kadariu Mila, Radoszav Nikolae, Nyagu Joszim, Muntyán Gligor, Bóka Szava, Bóka Juen, Biberli Szilárd, Lupu Pavel, Zárva Györgye, Lupu Vikentie, Stanku Moisza, Martin Partenie, Sztojadin Moysza, Radivoj Vikentie, Ogercsin Vincze; Zemplén megyéből: Nagy György és Proksch János, az utóbbira nézve az elitéltetés jogi következményeinek elengedése mellett. A Jász-kun kerületből: Hajnal Mihály, Gyóni József és Váczi György; Buda városból: Brauneker Nándor, Fischer János és Dohnál Amália; Pest városból: Wéber János; Pozson városból: Seefrancz Antal, a jogi következmények elengedésével; Székesfehérvár városból: Makk vagy Kern Henrikné; Temesvár városból: Eder Ferencz és Laczkovits M. Gyula; Erdélyből: Fischer Lajos, Fischer Mór, Kiszeli Kálmán és Müller Antalnak hátralévő egész büntetési idejét kegyelemből elengedem, illetőleg az ellenök folyamatban lévő bűnvádi vizsgálatot megszüntetni rendelem, s egy szerszamnd életfogytiglani büntetésre elitélt Törös Miklós illavai fegyencz büntetését tiz évi, — Lámer Zsuzsánna mária nostrai fegyencz 20 évi büntetését tiz évi, — Lipsák József illavai fegyencz büntetését tizenkét évi, és Madár Gábor ugyanottani fegyencz 25 évi büntetését tizenöt évi fogságra enyhitendőnek találván ; végezetül Hoffmann Ferencz, Schönfeld Károly, Mersits György, Mihalovits János, Weidinger Győző, Hoffmann Sándor és Istvánffy József büntetve volt egyéneknek elitéltetésük jogi következményeit elengedem. Kelt Ischlben, 1867. jul. 22. Ferencz József, s. k., Horvát Boldizsár s. k., igazságügyi miniszter. Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán Bérczy Károly lapszerkesztő részére f. évi junius 12-kén kelt határozványommal adományozott magyar nemességet a „gyarmatin" élőnév használhatásának engedélyezése mellett a nevezettnek fivére Bérczy Lajos nógrádmegyei törvényszéki ülnökre és törvényes házasságból származó utódaira is díjmentesen kiterjesztem. Kelt Laxenburgban, 1867. julius 16-án. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. Különfélék. Pest, jul. 28. — A minisztérium az ország minden törvényhatóságához köriratot intézett, melyben megtiltja, hogy a katonaság polgári ügyek végrehajtásánál igénybe vétessék, miután minden ilynemű ügy kizárólag a polgári törvényhatóság jogkörébe vág. — Pápáról sürgönyzik, hogy ott Szabó Imrét újólag egyhangúlag megválasztották országgyűlési képviselőnek. —A pesti hazai első takarékpénztár választmánya a betétek utáni kamatlábat újból 100 fttól 500-ig ötös lábra, 500-tól 5000 ftig - esre emelte fel. — Liptó megyéből Laky Boldizsár és Thuránszky Tamás uraktól egy nyilatkozatot veszünk, mely szerint a lapunkban a nevezett megye utolsó bizottsági üléséről megjelent tudósítás akképen volna megigazítandó, hogy a szatmári levél nem „egyszerűen“, hanem „tisztelettel“ vétetett tudomásul. Tiltakoznak nevezettek az ellen is, mintha az e tárgybeli vita alkalmával személyeskedve szólottak volna. — Zombory Gusztáv ura „Magyarország“ múlt pénteki számában újra feszegetvén azon okokat, melyek a két magyar műtársulat egyesülését meghiúsították, megtámadja alelírottnak is ez ügy felett némely lapban közlött magánvéleményét. Minthogy azonban Zombory Gusztáv úr okoskodásában semmi újat fel nem hoz, s az igazgató-választmány irányában min- denfelé magyarázható hasonló gyanúsítással él, mint minővel ellenében a fusio-ellenes többség szóvivői éltek ama közgyűlésen, végre mert bi-zom a képzőműv. társulat jövőjében, mely bizonyosan meg fogja valósítani azon reformeszméket, melyeknek a megbukott fusio-javaslat csak külső formája volt, mindezeknél fogva teljesen felesleges volna részemről Zombory Gusztáv ur czikkének tüzetes cáfolatába bocsátkoznom. Keleti Gusztáv. — A Magyar Földhitelintézet ma, (július 27-én) tartotta saját házában (mely a Lipótvárosban, kétsas, Zrínyi és bálvány utczában fekszik) első kölcsönengedélyezősülését. Az intézet helyiségei az I-ső emeleten vannak. Bemenet a kétsas utczai 9. számú kapunál. — Török vendégek. A török szultán fogadására Konstantinápolyból több főméltóság érkezett, s szállott az Európa vendéglőbe. Midbat pasa, Iszmail bég, Beszim effendi nagy kísérettel van itt. A vendéglő kapujában két török katona áll őrt. A szállodán a magyar nemzeti lobogó van kitűzve. — Emich Gusztáv „Codex pictus v i d o b o n e n s i s“-e újabb, még pedig királyi elismerésben részesült. Ma érkezett meg ugyanis a bécsi porosz követségtől Emich Gusztáv úr részére a porosz királyi korona-rend IV-dik osztályának jelvénye, melylyel a porosz király nyomdászunkat a nevezett remek műnyomtatványért kitüntette, a porosz követ Werther b. udvarias levele kíséretében. . . _ A pestvárosi mérnök-hivatalból Mittendorfer Ferenczet küldik a város költségén a párisi kiállításra. ... . . —A városkapitányság felszólítást intézett valamennyi Pestvárosban lakó honvédtiszthez, hogy aug. 1-től kezdve a páratlan számú napokon d. u. 3-4 óra közt, összeirás végett nála jelentkezzenek. — Károlyi István gróf, mint a hivatalos lap jelenti, összes főispánhelyettesi fizetését a megye írnokai javára ajánlotta fel. A szebeni „Siebenbürgische Blatter“ felhatalmaztatott a szászföldi hivatalos hirdetések közlésére. — Ismét egy ruméniai bujtogatót fogtak el Erdélyben. Az — mint a „Sieb. Blätter“-ből értesülünk —tüzérszázados , Nagy-Enyedről e hó 24-dikén Szebenbe szállították, s onnét ki túl a határon. — A „Hon“-nak is jelentik valami Cortesco elfogatását, kit a bukaresti daco-román bizottság küldött ki, s ki Abrudbányán került — nem hurokra, csak kézre. — A zágrábi „Matica illirska“ beolvad a délszláv akadémiába. — A közlekedési minisztérium komolyan készül az országgyűlés álta elfogadott vaspályák kiépítéséhez. Ez okból Fack miniszteri tanácsos egy mérnök kíséretében az alföldi pálya vonalát beutazta. II.-Váradtól Eszékig, illetőleg a Dunáig beható szemlét tartott az egész vonalon, a consortium tervezetei figyelmes áttekintés végett és szigorú vizsga alá vétettek. A munka további folytatása semmi akadályba nem ütközik. — Adakozások. A mai postával szerkesztőségünkhöz érkeztek : Draskóczy Gyula orsz. képviselőtől 100 ft a honvédalapra; Kemecskey János királyhelmeczi jegyzőtől 30 ft 64 ft ugyanarra (34 adakozó gyűjteménye); Waldstein János gróftól 25 ft Kisfaludy Sándor siremlékére (a nemes gróf tizennyit ígér még adni, ha a balatonfüredi Kisfaludy-szobor helyébe más, a költőhöz illő állittatik, mit a nemzeti művészet becsülete érdekében magunk is óhajtunk); végre Kovács Zsigmondnéi, a maga, és fiai, József, Ödön és Gyula nevében, 2 ft a külföldi magyar halottak sírjainak megjelölésére. Minden adományokat illető helyekre szolgáltattuk, az utolsó helyen említettet azonban csak akkor, ha a mondott czélra az illető bizottság megalakult. — Perczel Mór a ma esti gőzhajón volt Pestre érkezendő. — „A nemperes jogügyleti eljárás alapelvei.“ Schnierer Gyulától külön lenyomva a „Magyar jogtudományi hetilapéból, egy 77 lapnyi füzetben megjelentek, mely minden könyvkereskedésben kapható. — Oppodi A. V. iparügyi vázlatokat adott ki német nyelven egy 38 lapnyi füzetben, melyben többek közt a czéhrendszer és iparszabadság ügye regényes rajzokban is elő van terjesztve. A füzet ára kéthatos. Gorove közgazdasági miniszter e hó 25-dikén Harkányi osztálytanácsos kíséretében, a pesti közúti vaspályatársaság egyik kocsijában a pest-újpesti pályatért beutazta. E kocsin, melyet egy társasági hivatalnok vezényelt, az igazgató is jelen volt, s a miniszter tudakozódásaira felvilágosítást nyújtott neki a társaság üzletviszonyainak minden részleteiről. Új-Pesten a miniszter meglátogatta az ottani kies szigetet, s a stabilimento tecnico műhelyét és 10 órai tartózkodás után visszatért Pestre. • Ez alkalommal a miniszter a közúti vaspálya gondos és szakavatott vezetése felett nagyon elismerőleg nyilatkozott. — Felhívás: Vasmegye gazd. egyesülete folyó évi aug. 5-kén Szombathelyen a megyeház nagyteremében, délutáni 5 órakor tartja egyesületi nagygyűlését, melynek feladata lesz az ez évi oct. 25. és 26-kára Kis-Czellben szervezendő gazdasági és iparkiállítás iránti intézkedések érdemében, az igazgató választmány által tervezett intézkedések felett tanácskozni.” Elnöki megbízásból Mészöly Ignácz, az egyesület titkára. — Az első magyar általános gyógyintézeti részvénytársulat megalakulván, a társulat ügyeinek vezetésével megbízott igazgatóság, Pete Zsigmond orvos és sebésztudort s a fürdészet magántanárát, a társulat igazgató orvosának választó, az eddig Siklósy Károly tudor urnak budai vízgyógyintézetét, a közgyűlés határozata szerint a társulat részére átvette, hogy azt az alapszabályok 2-ik czikkének értelmében általános gyógyintézetté alakítsa át; e gyógyintézet vezetésével pedig az igazgatóság, előbb nevezett orvosát igazgató bízta meg. Továbbá az igazgatóság szenvedő polgártársainak érdekében kötelességének ismeri közzétenni, hogy a részvénytársulat e gyógyintézete, az eddig ott divatozott „hidegvíz-gyógymódot“ és a „gyógytornát“ (Heilgymnastic) ezentúl is gyakorlatban tartja, ezeken kívül pedig minden egyéb hitelesített és czélravezető gyógymodort szándéka felkarolni, valamint a külső orvosok által bárminő (homoeopaticus vagy allopaticus) gyógymód szerint kezelt gyógyvendégeket, miként más magángyógyintézetekben (maison de sante) szokás, ápolásra és ellátásra készséggel elfogad. — Ami a hidegvíz-gyógyítást illeti, azt ezentúl az intézet igazgató orvosa kezeli, aki a vizgyógyászatról és „Fürdészetről“ közlött iratai által e téren is eléggé ismeretes, aki azonban az igazgatóság megbízása folytán a külföld jelesebb vízgyógyintézeteit, nevezetesen Gräfenberget legközelebb meg fogja látogatni, abbeli ismereteinek tökélesbitésére. — A gyógyintézetbe való felvétel iránt értekezni lehet személyesen vagy levél által, „Az első magyar általános gyógyintézet igazgató orvosával“ Budán, városmajorutcza 318. sz. alatt a gyógyintézetben, vagy Pesten, Lipót-utcza 1-s. sz. alatt (déli órákban). tósáj^ elnök 1 ^°8’ e^etem‘ r- tanár, igazga-77T..A, P e j.1 * Evőidében jul. 21-én tartott czéllövéskor dijat nyertek szeglövéssel: dr. Batizfalvi magának, négyes körlövéssel: Oszvald magának, ifj. Ludvig János magának, Pilisy magának, Zoller Girardynak, Tarcsay Grandauernek Krones magának, Tarcsay magának, Sebastiam magának, dr. Barna magának, Zoller magának, Tarcsay magának, Pollak magának. 1ízen hatodik közlemény a nemzeti képcsarnok-egylettől. felsége Erzsébet legkegyelmesebb Királynénk képének a m. n. Mauzeum számára megszerzése végett újólag következő adományokat küldöttek be : b. Prónay Gábor 20 fő . — Bertha Sándor, Décsey Lajos, Dienes Fer., gr. 1 nésére. Nagy, igen nagy a kínálat, s ennek egyik fő oka az, hogy az ország nagy része még nincsen mai napig se tájékozva a termés valódi állása filől. Takarékpénztárunk, mely gazdasági egyletük tevékeny elnöke, Kovách László kezdeményezésével négy évig hiába harczolt a helytartótanácssal szemben, most újra életre ébredett, s mint halljuk, az alapszabályok már a minisztériumnál vannak, s új aláírások erélyesen folynak. Új aláírásokat határozott ugyanis a bizottmány, mert az eredeti aláírások 4—5 év előtt eszközöltetvén, azóta többen elhaltak, mások elköltöztek, kérdést kelle intézni azokhoz is, ezekhez is, megerősítik-e aláírásaikat. Takarékpénztárunk egybe lesz kötve az oly igenis üdvös népbankkal, melynek feladatát üzletébe veszi, és ha megizmosodik ezen üzlet, akkor bocsátja, mint hasznos rajt, szárnyaira.. 1.