Pesti Napló, 1867. augusztus (18. évfolyam, 5184–5208. szám)
1867-08-01 / 5184. szám
Az erre szükséges költségeket Reményi hegedűje fogja összeteremteni Ipolyságon. — A „Pesti unió“ nevű dalegyletnek aug. 15-ére tervezett kirándulása, véletlen akadályok közbejötte miatt elhalasztatott. Az egyleti tagok, kik már jegyet váltottak, pénzöket viszszakaphatják. A nap, melyen az egylet az akadályok elhárítása után, kirándulását tartja, annak idején tudtul fogadatni az illetőknek. A nemzeti színház műsorozata julius hó 30-tól, augusztus hó 10-ig. 30. Álarczos bál. 31 Bíbor és gyász. 1. Sevillai borbély. 2. Eszter és Dávid és tánczok 3. Bűvös vadász. 4. Mátyás diák. 5. Vicomte Letoriéres. 6. Trovatore. 7. Haramiák. 8. Sevillai borbély. 9. Országgyűlési szállás. 10. Ördög Róbert. — A magyar kir. egyetemen az uj dékán-választás a következő eredménynyel ment véghez: megválasztatott a hittani karnál: dr. Ruzicska János, a bölcsészeti karnál: dr. Szabó József, a jogi karnál: dr. Cherny József, az orvossebészi karnál: dr. Jendrassik Jenő. — Az orsz. magyar képzőművészeti társulat műcsarnoka i. é. aug. 1-jétől fogva zárva marad. Uj tárlattal leendő megnyittatása annak idejében közhírré fog tétetni. Pest, 1867. jul. 30-án. Keleti Gusztáv, társ. szerkesztő. — A Lloyd-társulatnak tegnapelőtt tartott rendkívüli nagygyűlésében — mint a „Pester Lloyd“ irja — először is a házépítési ügy került tárgyalás alá, s a választmánynak e tárgyra vonatkozó javaslatai elfogadtattak. A második tárgy elintézése, az alapszabályok átvizsgálása elnapolhatott, s egy októberre összehívandó rendkívüli nagygyűlésre tartatott fenn. A társulat lapjának magatartását illető javaslatra nézve határoztatok, hogy az azon kérdésekre vonatkozólag, melyek az országnak a koronához és az osztrák örökös tartományokhoz való viszonyát illetik, eddigi állását továbbra is tartsa meg, a szabadsági kérdésekben azonban, mint független, pártnézetekhez nem kötött lap, a szabadelvűség és tiszta democratia elveit erélyesen képviselje. A javaslatnak a lap gazdasági viszonyaira vonatkozó része a legközelebbi rendes nagygyűlésen teendő jelentéstétel végett a bizottmánynak kiadatott. — Névváltoztatások. Zitelsperger Károly, Gyula és Lajos m. óvári lakosok Cselleie, Gruber Henrik és Andor aradi lakások pedig Bányaira változtatták vezetéknevöket. — A balatonfüredi vendégek száma jul. 23-káig 895-re nőtt. — Pászthory Endre menekült hazánkfia (s a „P. Napló“ régi levelezője) is elhagyta már Philippopolist s haza érkezett, azaz még nem egészen haza, csak a hazába, a mennyiben Bácsmegyében honvédtársai letartóztatták és még mindeddig nem akarták tovább bocsátani. — Zágrábból sürgönyözik a „P. Lloyd“nak, hogy Cseh kir. biztos több modrusi egyházmegyei pap s két közjegyző elmozdítását ajánlotta, mint a kik izgatnak. A papok ellen a horvát udvari kanczellária már meginditotta a vizsgálatot. — Pest város főbírája a következő felhívást intézte közelebb a t. ügyvéd urakhoz. Számos eset adván magát elő, hogy a) A periratok pontos iratjegyzékkel ellátva nem lévén, és a tárgyalási jegyzőkönyvben felhívott okmányok némelyike hiányozván, a felsőbb bíróságoktól hónapon múlva küldettek vissza a tapasztalt hiányok pótlása végett, miáltal a feleknek sokszor kipótolhatlan veszteség okoztatott; b) a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei kellő bélyeggel ellátva s az érdemleges tárgyalási jegyzőkönyvre az ítéleti bélyeg ragasztva nem lévén, — ezek pótlására az amúgy is túllerhelt kezelési tisztviselők, kik a bélyegekért törvény szerint személyesen felelősek, az ügyvéd urakat legtöbb esetben siker nélkül magán után felszólították, s ez által az ügynek az illető előadóhoz juttatása s elintézése, illetőleg kiadományozása fölösleges haladékot szenvedett; e) a tárgyalási jegyzőkönyvek és egyéb beadványok kellő kürzettel ellátva nem lévén, beigtatásuk és lajstromozásuk hiányosan történt, és az által az ügy állását az igtató és lajstrom könyvek kellőleg ki nem tüntethették, mely baj leginkább az ugyanazon felek közt folyamatban levő több rendbeli ügyeknél tapasztalható . Azon reményben, hogy az ügyvéd urak az ügykezelésben kellő rend, pontosság és gyorsaság elérésére ezélzó szándékomtól szíves támogatásukat meg nem vonják, következőkre kérem fel a 1. ügyvédi kart: 1. A rendes szóbeli pereknél az érdemleges tárgyalási jegyzőkönyv végén a jegyzőkönyvben felhozott okiratokról, mellékletekről, valamint a halasztási jegyzőkönyvekről pontos iratjegyzék készíttessék s az az érdeklett felek aláírásával elláttassék, melyhez mindenkor a meghatalmazások is eredetben vagy hitelesített másolatban csatolandók. 2. A tárgyalási, a halasztási, tanuhallgatási s egyéb jegyzőkönyvek, valamint a mellékletek kellő bélyegekkel láttassanak el, továbbá az ítéleti bélyeg mindenkor az érdemleges tárgyalási jegyzőkönyvre ragasztassék. Végre 3. Azon jegyzőkönyvek, melyek beigtatandók lesznek, valamint minden beadványok a felek és képviselők neveit, a per tárgyát és a vonatkozó előszámot kitüntető jelzettel láttassanak el. A kereseteken és általában minden első beadványon a felek polgári állása és lakása is kiteendő. Telekkönyvi beadványok külzetén, e szavak : „telekkönyvi ügy“ jegyzendők fel. Jogi természeteknél vagy különös okoknál fogva sürgős beadványok külzete e szóval: „sürgős“ látandók el oly régből, hogy azok soron kivül is elintéztessenek s kiadassanak. Kelt Pesten, 1867. jul. 25. Agarasztó Miklós főbíró. — A nyitramegyei volt honvédtiszt urak ezennel felkeretnek, hogy a nagymélt. belügyminiszter ur által elrendelt összeiratásuk eszközölhetése végett alálirottnál igazoló irataikkal f. é. aug. 10-dik napjáig jelentkezni szíveskedjenek. Nyitrán 1867 jul. 29 én. Rudnay István, II. alispán, választmányi elnök. Nyilatkozat. A „P. N.“ jul. 31-ki számában a magyar t. akadémia üléséről megjelent tudósításban dr. Geróczy Gyula értekezése a magyar műegyetemről némi gúnynyal van a közönségnek bemutatva; legyen szabad erre megjegyeznem, hogy az idő rövidsége miatt csak egyes töredékek olvastathattak fel, s hogy az értekezés egész terjedelmében a statistikai és nemzetgazdasági közlemények ez évi folyama 2-dik füzetében fog megjelenni; a t. tudósító talán alaposabban és méltányosabban fog róla ítélni, ha majd az egészet elolvasandja. *) Buda, aug. 1. 1867. Hu n falvy Já nos. Pestvárosi házbér-rendszer. (Folytatás.) 16. A bérbeadó köteles a bérlőnek a kibérelt helyiségeket a meghatározott időben használat végett átadni. Ha ezt nem teljesítené, köteles a bérlő minden kárát teljesen megtéríteni. Ezenkívül köteles a bérlő az általa leírt helyiségeket az utána következő bérlőnek használható állapotban átadni. 17. A bérlő köteles a kibérelt helyiségeket jó állapotban és tisztán tartani és a bérlet idő leteltével hasonlókép tisztán és jó állapotban átadni, valamint minden ez irányban okozott károkért, melyeket ő maga, vagy hozzátartozói, akár szándékosan, akár vigyázatlanságból, akár pedig hanyagságból elkövettek, felelős és annak megtérítésére köteles. Minden oly javítások, melyeket a bérlő a falakon, ablakokon, vagy a padlásokon, akár azok szépítése, akár saját kényelme tekintetéből teljesíttetett, hacsak ezekre nézve külön egyesség nem történt, minden megtérítés nélkül mennek a háztulajdonos birtokába. 18. Boltkapuzatok is, a hatósági szabályok szigorú megtartása mellett, csupán a háztulajdonos kinyert engedélyével állíttathatnak fel, hasonlókép e cégek és czimtáblák is, akár külső, akár belső részén a háznak csupán a háztulajdonos engedélyével alkalmaztathatnak. Egyszersmind a bérlő köteles a díszkapuzatok és szég-vagy czimtáblák eltávolítása után a megkárosított házrészt előbbi állapotába visszahelyeztetni. 19. A bérlő mindjárt a helyiség felvétele alkalmával kijelenteni köteles, hogy mily czélra akarja a kibérelt helyiséget alkalmazni. Mást, mint a kinyilatkoztatott használatot megengedni a bérbeadó nem köteles, valamint a bérlő a bérbeadó beleegyezése nélkül senkit albérletre fel nem vehet. 20. Gázvezetések is csupán a bérbe adó beleegyezésének kinyerésével vezettethetnek a házba. 21. Falak lerontása vagy áttörése, ablakok vagy ajtók befalazása és általában bárminő átalakítások csupán a háztulajdonos beleegyezésével teljesíthetők. 22. Az egész bérlet, a bérletidő alatt csupán a bérbeadó beleegyezésével ruházható másra. És ez esetben az első bérlő minden esetben felelős a legközelebbi felmondási határidőig a bérösszegért, és ide vonatkozólag a bérbeadó, ha maga részéről szükségesnek véli, biztosítékot is kívánhat az első bérlőtől. Egyébiránt ilyen időközben beköltözött lakóra, a bérbevevőnek úgy jogai, mint kötelességei azonnal átszállnak. 23. Ha a kibérelt helyiség vagy annak egy része bordélyhelyiségül, vagy a vagyonbiztosságot fenyegető egyéneknek adatnék ki alhaszonbérbe, a bérbeadónak jogában áll ily albérlő beköltözését megtiltani, vagy ha már beköltözött volna, azonnali kiköltözését követelni, és vonakodás esetén a kiköltöztetést a városkapitányság által a legrövidebb úton végrehajtatni. 24. A bérbeadónak, a folyó bérlet időt megelőző fél évről fizetlenül maradt házbért illetőleg, a kibérelt helyiségen találtató minden tárgyakra nézve törvényes zálog elsőségi joga van. Hasonló elsőségi jog illeti őt a bérletidő alatt a kibérelt helyiségekben okozott károk megtérítésére nézve. 25. Ameddig a házbér megfizetve nincs, és az okozott károk nem kárpótolják, addig jogában áll a bérbeadónak, hogy a kibérlőnek, s a mennyiben nős volna nejének, sőt ha szüleivel együtt lakik, ezeknek is ingóságait, szóval az egész kibérelt helyiségen levő minden ingóságait letartóztassa, és ezeket kielégítéséig kézizálogképen magánál tartsa. E végből a házbér egész összegéig a férj, annak neje és a mennyiben szüleikkel együtt laknak, ezek is insolidum felelősek. 26. A házbérkövetelésből, a kibérelt lakosztályokban okozott károk megtérítéséből és egyéb a házbérleti viszonyok folytán eredhető követelésekből származott perek a törvényszék által a legnagyobb gyorsasággal, sommás szóbeli eljárás útján, illetőleg a külvárosi bíróságok által a felsőbb helyen engedélyezett szabályok szerint tárgyalandók és eldöntendők. Minden ilynemű vitás kérdések, tekintet nélkül az alperes lakására és tartózkodási helyére a pesti városi törvényszék előtt megindíthatók. Ha valamelyik fél ily peres ügyben tanúbizonysággal kíván élni, köteles tanúit a törvényszékileg kitűzött időre magával hozni, ellenkező esetben tanukra hivatkozása e törvényes után tekintetbe nem vétetik; ha azonban a fél úgy véli, hogy rajta, tanúinak ily tekintetbe nem vétele által igazságtalanság követtetett el, jogában áll a pert rendes törvényszék elébe vinni. Felebbezés, felülfolyamodás, megsemmisítési kérés, igény kereset, megújítás, igazolási panasz, vagy bármely más jogi eszköz, nem tartóztathatja fel az ily perek folyását, eldöntését, az ítélet végrehajtását s a kielégíttetést. Sőt teljes végrehajtás alatt a per felülvizsgálat alá sem terjeszthető. 27. Hónapos szobákra és egyéb havi bérletekre nézve a felmondási idő 14 nap. Ehez képest köteles a bérlő, a felmondástól számítva 14 nap múlva kiköltözni; ha azonban a 14-ik nap ünnepnap volta, a kiköltözés a legközelebbi hétköznap teljesítendő. 28. Ha a kibérlő a bérösszeggel adós maradna akkor a hónapos szoba bérlője, vagy azon lakbérlő, ki valamelyik helyiséget kibérelte, köteles hátralékát, valamint további bértartozását is a házbirtokosnak, egyszerű felszólítására lefizetni. Ellenkező esetben a bérlő adósságáért, a háztulajdonos zálog elsőségi és ingóság lefoglalási joga az albérlő ingóságaira is kiterjed, és a háztulajdonosnak egyszersmind jogában áll, az ily albérlőnek azonnal felmondani, mely esetben az albérlő köteles a házból a felmondási időtől számítva 3 nap alatt kiköltözni. 29. Az itt megállapított szabályok által senkinek szabad szerződési joga nem korlátoztatik. 30 A jelen házbér-szabályzat 1867 oct. elsejével lép érvénybe. Ennélfogva az eddigi szokás szerint 1867-ki Jakabnapkor kezdődő házbérlési évnegyed 1866. oct. 1-sejével végződik. *) Tisztelettel felkéretnek azon szerkesztőségek, melyek a kérdéses tudósítást lapjaikba felvették, eztra kedjenek e nyilatkozatot is közölni. KÜLFÖLD. Angolország. E hó 26-kán a felsőházban keresztül megy a vasúti társulatok bilije a bizottmányokon, és két más bili egy fokkal előrehalad. Az alsóházban Mr. Blake panaszkodik az izlandi zúgolódások alkalmából, hogy az ottani börtönökben éhség uralkodik. Lord Naas, első izlandi államtitkár, azt válaszolja, hogy ez csak visszahatás egy más rendszer ellen, mely a fogházakat megtöltötte a jó ellátás által mindenféle csavargóval. A kormány igyekezni fog ezen javítani. Sir O O’ Loghlem aztán felhozza átalában az ír állapotokat. A kormány semmit sem tett törvényhozás útján, hogy megszűnjenek azon bajok, melyeket a lord-kancellár utolsó választási beszédében elismert. 67 éves unió után Angolországgal fel kellett függeszteni az ír alkotmányt és pusztító kivándorlás roncsolja az országot. — Az elégedetlenség ismert okokból származik, az uraság és bérlő viszonyából, a „high-church“ visszaéléséből, a nemesség távollétéből. De kormány csak híd- és kikötő építészeti billekre szorítkozik a segély helyett, kérdi, mit szándékozik legközelebb ezekben tenni a kormány. Sir O’Brien és Maguire hasonlóan beszélnek. Mr. Whalley ellenben minden bajt a katholicismusra tol. Sir Heygate védi a kormányt és kiemeli, hogy folynak tanácskozások az ír államegyház ügyeiben. A kincstári kancellár elismeri, hogy az ír állapotok szomorúak, de ez nem a kormányon fekszik. A történelemben tán példátlan összehalmozása a szerencsétlen körülményeknek dolgozik Izland jóléte ellen. A lakosság gyors fogyása előtte is nagy baj, de csodálkozva látja, hogy a kivándorlás ép Ulszerben legerősebb, ámbár ott a bérlő jog fennáll, míg Délen és Nyugaton panaszkodnak leginkább kiűzésén. A kormány a birtokkérdésben szabadelvűbb javaslatokkal lépett fel, mint elődje, de az ellenzék oly nyakas kritikával fogadta ezt, hogy vissza kellett vonni. Reméli, hogy a javaslatokat, melyek a kath. egyetemekre vonatkoznak, elfogulatlanabbul fogják tárgyalni. Nem tartja czélszerűnek az államvallást megszüntetni. Az absentismuson sem volna segítve, ha néhány száz gentleman megfosztanék jövedelmétől. Különben nem lehet mondani, hogy Izland nem haladt sokban az utolsó években. Sir J. Gray csodálkozik, hogy a kormány ily keveset, vagyis inkább semmit sem ígér a jövő ülésszakra. Se csönd, se jóllét nem fog a szomszéd szigetre vonulni, ha nem rendeztetik a birtokviszony és el nem töröltetik az államegyház. Lord Naas ezután a kanczellárnál valamivel többet helyez kilátásba; erre a vita elejtetik. Mr. Seymour feliratot indítványoz ő felségéhez, azon kéréssel, hogy az abyssiniai foglyok szükség esetén fegyver erejével szabadíttassanak ki. Sir. Rawlinson élénken támogatja a bilit, hivatkozva az emberi és nemzeti érzésre. Az invasió nehéz lehet, de nem szabad visszariadni. Mr. Layard azt hiszi, hogy nincs más mód, mint az invasió. De rögtön meg kellene kezdeni, mivel az ideje csak September és october. Lord Stanley megjegyzi, hogy a kormány rég foglalkozik ezzel. Minden békés út ki van merítve. Másrészt azonban könnyen elveszhetne 4 — 500 ember 5-nek megmentése miatt. Ily körülmények közt az indiai miniszter, Sir Stafford Northcotte Indiába sürgönyzett, hogy küldessék ki néhány főtiszt Adenbe és a tengerpartra, és tegyen vizsgálatokat a netalán megindítandó küldetés érdekében. Ily kísérlet a megmentésre nem maradhat el, másrészt azonban nem szabad könnyelműen politikai és katonai vereséget kockáztatni. Sykes ezredes félti, hogy ily küldetés legalább is 10,000 embert venne igénybe, s egyedül az éghajlat megölne vagy 1000-rel. Mr. Ayrton pénz dolga miatt ellenzi az indítványt. Erre Mr. Seymour visszavonja azt. Az ülés reggeli fél kettőig tart, európai közbenjárás vethetne véget, s hogy legalább a görög nőket és gyermekeket el kellene szállítani. Egyszersmind jelenti, hogy ugyanily értelmű sürgönyt küldöttek illető kormányaiknak a franczia, angol és orosz konzulok is. Ismerjük már e nagyitásokat s nagyon hihető, hogy az orosz konzul is igy irt kormányának — de hogy a franczia és angol konzulok igy írtak volna, ebben legkisebb valószínűség sincs. Londonban és Páriában jól tudják, hogy mit tartsanak az ilyen sürgönyökről, s hogy Florenczben és Szent-Pétervárott örömest fenntartanák e forradalmat s nehéz vádakkal illetik Omer basa eljárását. Francziaország. — A senatus is bezárta az ülések korszakát, s az ezt megrendelő császári leirat folyó hó 27- ikén olvastatott fel. Midőn a Senator urak eloszlottak, háromszor is felkiáltottak : Éljen a császár! Éljen a császárság, de nem kiáltották, hogy : éljen Francziaország és éljen a szabadság ! mint az alsóházban. E körülményre azt jegyzi meg a „France,“ hogy ezek a nagy eszmék: császár Francziaország, szabadság császárság annyira össze vannak egymással forrva, hogy egymástól el sem is választhatók, s egymástól elválasztani annyi, mint magukat e nagy eszméket compromittálni. — Ez utolsó gyűlés megnyíltan vicomte La Guéronniere a ház asztalára tette a halálbüntetés eltörlésére vonatkozó jelentését. A „Moniteur“ pedig jelenti, hogy Vicomte La Gue munkája nem sokára önállólag is meg fog jelenni. A „France“ egy czikket közöl „leálcrázott eljárás“ czím alatt. Tegnap, midőn közöltük azon állítólagos berlini sürgönyt, melyet a franczia külügyminiszter az éjszaki Schleswig-ügyben küldött volna Berlinbe, előérzetünk volt, hogy ez a sürgöny soha sem létezett, s a „Moniteur“ nem fog késni a a cáfolattal. A meghazudtolás nem is váratott magára sokáig; a „Moniteur“ tiltakozását így végzi : „ . . . Nem is küldetett, nem is olvastatott a berlini kabinetben semmiféle jegyzék ; sem a schleswigi, sem más ügyben.“ És ez nem először történik, hogy a berlini hivatalos sajtó egy önkényt a dementik veszedelmének teszi ki magát; ez nála egy sajátságos eljárás, mely ellen a közvélemény alig képes magát megvédeni. Azon négy lap, melyről szó van, mindenik úgy beszél a sürgönyről, mint tényről, de aztán tartalmát négyfélekép magyarázzák. És ez eltérések fognak kibúvó lyuk gyanánt szolgálni, a végre, hogy az egész dolog nem hivatalos. De bármit akartak elérni, a „Moniteur“ tiltakozása csak egyszerű tény, s egyéb semmi, és a világ jól tudja, hogy Francziaország Dániával rokonszenvez, ügyét el nem hagyja, s bizony nem rajta múlt, hogy már a londoni conferentián ez ügy véglegesen el nem intéztetett. A „France“ írja, hogy a krétai olasz konzul kormányát értesíté, hogy a krétai lázadást a török kormány nem képes elfojtani, hogy a hadakozó felek hajmeresztő kegyetlenségeket követnek el egymáson s a vérontásnak csak Hugo Victor levele. Hugo Victor a franczia ifjú költőktől a következő levélkét vette: Kedves nagy mesterünk! Nagy elragadtatással üdvözöltük a színpadon az ön „Hernani“-ját. A legnagyobb franczia költőnek ez új diadala végtelen örömére szolgált az ifjú költészetnek, s jmn. húszadika korszakot fog képezni életünkben. Ez ünnepnek azonban egy szomorú oldala volt. Azon távollét, mely fájdalmas az ön 1830-diki kortársainak, hogy nem szorithaták meg kezét barátjuknak, s még sokkal leverebb azon ifjaknak, kik soha sem szorithaták meg azon kezet, mely az Századok legendáit irta. De tisztelő ragaszkodásuk és határtalan bámulatuk jelét legalább e sorokkal kivánták ennek tudtára adni. Aláírva: Sully Prudhomme, Armand Sylvestre, Francois Coppée, Georges Lafenestre, Leon Va- Sade, Leon Dierx, Jean Ricard, Paul Verlaine, Albert Merat, Andre Theuriet, Armand Renaud, Louis Xavier de Ricard, A. Caralis, Ernest d’ Hervilly. Hugo Victor így felelt: Bruxelles, jul. 22., 1867. Kedves költők! Az 1830-ki irodalmi forradalom következése, s mintegy tetőzete az 1789-diki forradalomnak, elvitázhatlan ténye századunknak. Én egyszerű katonája vagyok az elöhaladásnak. Én a forradalomért küzdök minden téren, úgy az irodalom terén, mint társadalmi téren. Elvem a szabadság, törvényem az elöhaladás, célom az eszményt. Én semmi sem vagyok, a forradalom minden. A 19-ik század költészete meg van, alapítva. 1830-nak igaza volt, 1867 bebizonyította. Önök jeles ifjak bizonyságai e támogatásnak. Korunknak mélyreható logikája van, melyet a felületes elmék észre sem vehetnek és ez ellen minden reactio lehetetlen. A nagy művészetnek része van e nagy században, ennek lelke az. Önök által is nemes lelkű szép tehetségű ifjak a világosság mindinkább, inkább terjeszkedni fog. Mi öregek átküzdöttük a harczot, önök ifjak élvezni fogják a győzelmet. A XIX. század az igaznak democrat után keresését összeköti a szép örök törvényeivel. Korunk ellenállhatlan menete azon fenséges czél felé tör : Szabadság az értelmi világban, eszményiség a művészetben. Eltérve az én személyemtől, bátran állíthatjuk, s mindenki látni fogja, hogy minden író, minden tehetség s minden lelkiismeretes ember közt szövetség létezik e nagyszerű eredmény valósítására. A nemes ifjúság, melynek önök is tagjai, megható lelkesültséggel akarja a forradalmat, mégpedig a maga teljességében, mind a költészetben, mind az államban. Az irodalomnak demokratikusnak és eszményinek kell lenni egyszersmind demokratikusnak a czivilisatió és eszményinek a szellem által. A dráma a nép, a költészet az ember. Ez törekvése 1830-nak, melyet önök folytatni fognak s melyet napjaink kritikája megértett. Semmiféle reaktionárius törekvés, mondom, újból is ez eredményeket meg nem semmisítheti. A magas kritika egyetért a magas költészettel, kicsinységem érzetében köszönöm és örvendek azon kritikának, mely a politikai és irodalmi lapokban oly nagy tekintélylyel nyilatkozott, s melynek oly tiszta érzéke van a művészet philosophiája iránt, s mely 1830 ban ép úgy felszólalt, mint 1789-ben. Fogadják Önök is ifjú testvéreim szives köszöntésemet. Az életnek azon pontján, hová én érkeztem, az ember közel látja a véget, az az a véghetetlent. És az, midőn ily közel van, lelkünkben nem igen ad helyet egyébnek, mint komoly gondolatoknak. Azonban ezen csendes elutazás előtt, melyre magányomban készülődöm, nagyon jól esett önök ékes szóló vidám levele, s arról ábrándozom, hogy önök közé lépek, s eszembe jut, hogy az alkony és a hajnal egymáshoz hasonlítanak. Önök üdvözölnek engemet és én a nagy Isten hozzádokra készülök. Köszönöm. Engem a kötelesség tart távol, és határzatom rendithetlen, de szivem önöknél van. Büszke vagyok arra, hogy nevemet az önökéi környezik. — Önök nevei csillagkoszorút képeznek körültem. Victor Hugoról hozott tegnapi czikket. Meg van győződve, hogy III. Napóleonnak a német nemzet elleni háborújára aligha akad Európában hathatós szövetségese, legkevésbé pedig segítő társa magában Németországban. Német-Ausztria a Habsburg-háznak megtiltana minden szövetséget Napóleonnal. Magyarország Poroszország elleni háborúban mit sem nyerhetne. Déli Németország nem szereti a porosz gazdálkodást, de még kevesebb kedvet mutat arra, hogy a frank urak falják fel. Ha Poroszország a luxemburgi kérdésben megcsörrenti kardját, háta megött áll egész Németország. Hogy máskép cselekedett, ez oka, hogy Bismark vesztett varázsából. — A moszkvai zarándokolás utójátékául jelenti egy vidéki német lap, hogy ott néhány orosz, köztük Pogodin, aki a kezdeményezők egyike volt, nagyon liberális színezetű beszéde miatt, melylyel a szláv zarándokokat köszönte fel, rendőri felügyelet alá helyeztetett. Ugyan mit szólanak szlávjaink a szláv testvéresülési ünnep ez illustratiójához? — Olaszországi állapotok. Bécsből jul. 28-ról írják, hogy Antone 11 bibornok a kath. udvaroknál levő követségekhez jegyzéket küldött, melyben az olasz parlamenti múltkori tárgyalásokra figyelmeztet. A jegyzékben azt állítja, hogy az olasz kormány magatartása határozott ellentétben van a pápával kötött szerződésekkel. A szabadcsapatok kérdésére utal, melyeknek czélja volna a pápát világi hatalmától megfosztani. — A „Giornale di Napoli“ jul. 26-ról írja, hogy a nápolyi katonai parancsnok a tartomány polgármestereihez elküldő a hadügyminisztérium parancsát, mely szerint minden szabadságiba katona, bár szabadságideje letelt vagy nem, illető hadtestéhez menesztendő, hol legfeljebb f. hó 31-kéig jelentenie kell magát. — Abdul Aziz nagyszultán , ki bátyja Abdul Medsehid halála után foglalta el a török trónt, február 9 én született 1830-ban, a 32-ik uralkodó az Osman törzsből és a 29-dik Konstantinápoly elfoglalása óta. Atyja II. Mahmud Khan szultán, anyja Valide szultána volt. Utóbbi hölgy a legnemesebb női erényeket egyesítette magában és számos közintézeteket saját magánpénztárából tartott fenn, így különösen egy elemi oskolát és egy kórodát, mely minden vallásfelekezet betegeit különbség nélkül ápolás alá vette. Az egész ország gyászba borult, midőn a nemes hölgy 1853 diki május 1-jén, 49 éves korában áldozata len hosszadalmas, kínos szenvedéseinek. Abdul Aziz természeti tulajdonságai mindenkiben rokonszenvet keltenek maga iránt. Ellentétben bátyjával, ki közönségesen beteges s mindenszor félénk s elkényeztetett volt, a mostani nagyszultán egész fellépése erőteljességet és bátorságot mutat. Növése izmos, testalkata erős és különösen melle igen ki van fejlődve. Arcza teljes és szabályszerű, szemei élénkek és fénylők, sokban hasonlít atyjához, Mahmud szultánhoz. Abdul Aziznak trónraléptekor csak egyetlen egy felesége volt, egy angol hölgy, és csak egy fia, kit titokban neveltetett. Ez bátyja, az akkori szultán tudtával történt, ki ama barbár jogával, melynél fogva a gyermeket legott születése után megölelheté, nem élt. — Nigra lovag Parisból f. hó 28-kán elutazott. — Hir szerint a kormány formális nyilatkozatot küldött Rómába az iránt, hogy a concordatum ügyében a szentszékkel tárgyalásokba kíván bocsátkozni, egyszersmind megjelölvén azon pontokat, melyek különösen elsősorban szemügyre veendők. A nyilatkozat az osztrák követség útján történt azon hozzáadással, hogy e tekintetben a czélzott tárgyalásokba való előleges beegyezést reményük, hogy azon esetben aztán a szükséges külön meghatalmazásokkal egy alkalmas egyént felruházhassanak. Távirati tudósítások. — Florencz, jul. 30-ik. Nigra lovag Párisból ide érkezett. — Páris, jul. 31. Marquez s még 3 tábornok elmenekült. Fischer abbé elfogatott. Esti posta. — Úgy látszik, hogy a candiai felkelés végéről szóló híreket általánosan igazaknak tartják. A „Daily Telegraph“ ismétli azon meggyőződését, hogy a candiaiak helyi önkormányzatot nyerendnek a szultán kezéből. A „Times“ reményei nem mennek annyira , de teljes elismeréssel van a maroknyi felkelők vitézsége iránt. Szerinte az angol kormány nem akaszthatta diplomatiai actióval a törökök hadjáratát, de most teljes joggal avatkozhatik be az iránt, hogy a menekültek számára szabad hazatérést s a sérelmek orvoslását eszközölje , melyek ürügyéül vagy okául szolgálhattak a felkelésnek. A legyőzöttek helyzete otthon s a külföldön felette siralmas, és minden lehető enyhítést érdemel. A candiaták végre is keresztények s nem szabad őket hitsorsosaiknak véglegesen cserben hagyniok. — A távsürgöny azon hite, mintha Éjszak- Schleswig miatt Berlinbe franczia sürgöny érkezett, arra indítja a „Post“-ot, hogy Poroszország elé a bűnök hosszú, 1863-ig visszanyúló lajstromát tárja. A „Globe“ is esküdözik, hogy közel van a nagy háború, ha mindjárt nem épen Éjszak-Schleswig miatt talál is kiütni. Az „Advertiser ellenben helyreigazítja NémetországNemzeti színház : csütörtök, aug. 1-jére van kitűzve : „A SZEVILLÁS BORBÉLY.“ Víg opera 2 felvonásban. Budai színkör. Csütörtök, augustus 1-én: Adamovits Matild fellépteül „Aesopus.“ Vígjáték 4 felv. Rákositól. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről julius 31-ről: 5°0 metalliques .... 57—. Nemzeti kölcsön 67.40. Bankrészvény .... . 700.. Hitelintézet.......................... . 180.. . Londoni váltók .... . 127.30. Ezüst ... 124.50. Arany . 6.06*/a • pesti író-bőrM hivatalos árjegy?,é5. Julius 31-én. FaUUs «Mckauth: B. Kemény Zsigmond. Nyilt-tér. Valódi, fém utánzott, amerikai ac. Wheeler & Wilson és Elias Howe juniortól Uj-Yorkban, valamint a hires kötőgépek Daldontól, Új-Yorkban, a legolcsóbb áron, mely minden ebbeli versenyzést kizár, legkényelmesebb fizetési feltételek, 5 évi írásbeli jótállás és díjnélküli oktatás mellett, valódilag csakis a magyarországi főraktárban, Pesten, az új négyszögházban, 15 bz. a., dr. Kovách ur házában kaphatók. Alsó ausztriai raérS 8 a y font szerint L*j- I Le» , a.Güttk 1 «érint ár o. é. Has«, Siiffiág 86-87 5 25 5 30 . bánsági 88 -89 5 50 5 55 „ SiS'ii uj 86-87 5 25 5 30 . tissuj aj . . 88-89 5 55 5 60 „ fehérvári uj 84-85 5 20 5 25 „ p«so vidék uj 84 85 5 10 5 15„ pesti vidék aj &ét*terr* 86 87 5 20 5 25— — — Rom uj . árpa, sorfosász-78-80 3 55 8 65 68 - 70 22 10 „ táplálék .— — — S»b, uj „ bánáti uj 44-48 1 55 1 70— 2 85 2 90 Kukoricása, bansági ó— — — a bánsági uj— — — Bab, uj 3 50 4 -Köles 2 40 2 90 Kápoecán ropó« Kapcsa bámági_ 5 75 5 87— 5 60 6 75 Unnavizáliáa: időjárás.* T 11" I Szép.