Pesti Napló, 1867. szeptember (18. évfolyam, 5209–5233. szám)
1867-09-11 / 5217. szám
lezetlenül ezt nem mondhatván ki — katholikus és protestáns oppositió csodálatos egyetértéssel a vallás köpenyébe burkolódzik, a felekezetesség kérdését toltja előtérbe, s fe akarja hitetni, hogy ő az egyetlen vezető, ki a népet Kánaánba képes vezérelni. Pedig hogy nem képes, azt kézzelfoghatólag látjuk. Pedig hogy a támogatást alig lehet nélkülözni már tovább, azt a statistikai tabbellák nyilván hirdetik. Pedig hogy a nevelés ügyének a felekezetességtől felmentetése nem történik a katholicismus vagy protestentismus rovására, bizonyítja Amerika: hol a nevelésügy nem felekezeti ügy, s ahol még is emelkedik a katholicismus és virágzik a protestantismus. S ha mégis, e tiszta tény ellenére is, felekezeti ügygyé kívánjátok tenni a népnevelési egyletek ügyét — k til el attól? Nincs-e magában a tervrajzban ennek lehetősége megadva, s nem hordozza-e homlokára írva, hogy nem lépett fel semmi praetensióval, csakhogy zsinórmértékül szolgáljon? De ti ezt ignoráljátok szántszándékkal, készakarva, csakhogy opponálhassatok. — Meg sem olvassátok a körlevelet, s elitélitek a tervrajzot bizonyos malice-szal, bevégzett ténynek tüntetve fel azt, pedig jól tudva, hogy ennek czélja nem más volt, mint hogy tájékozást nyújtson az alakulni kívánó egyleteknek. Ám ragadják kezükbe az eddigi közegek az ügyet, ahol erre hajlamot és kedvet éreznek, s erkölcsi súlyukat vessék latba. Ez befolyásuk és hatáskörük mérlegéül is szolgálandó tevékenységöknek és népszerűségöknek lesz bizonysága ,s az ügynek emelésére fog szolgálni. S ezt bizonyosan tenni is fogja minden felekezet papságának azon része, mely Eötvös indítványának horderejét felfogta, mely nem fél befolyását megosztani a világi elemmel, mert látja, hogy e megosztás az ügynek kiszámíthatatlan szolgálatokat teend, mely czéljainak tisztaságát belátva, nem csavar ki szavaiból olyan értelmet, melyre ő nem is gondolt, mely az ügyet hazafias és nem felekezeti szempontból mérlegeli- s mindenek felett nem akarja e kettőt erőszakos is ellentétbe hozni — saját önző czéljai kedvéért. Az egyetemes magyar papságnak ezen jóravaló és tiszteletreméltó — s szeretem hinni, tetemesen — nagyobb felére számított, kétségen kivül b. Eötvös, midőn szózatát kibocsátá, s nem reátok, vaskalapos hierarchák. Ti csak erőlködjetek, csak csavarjátok az ügyet, csak kapaszkodjatok az idő haladó kerekébe, s ha tetszik, próbáljatok vihart is támasztom — ennek is meglesz a maga haszna: tisztítani fogja a láthatárt. De nem fogjátok meggátolhatni, hogy az egyletek ne szervezkedjenek és életbe ne lépjenek, mert ez már idő követelménye, halaszthatatlan szükség, s első fontosságú kötelesség az állam irányában S a sajtó átalános érdekeltsége az ügy iránt mutatja, hogy Eötvös eltalálta a kellő perczet : az idő követelményének megértése pedig már magában is biztosítéka a sikernek. Etnézve a marosvásárhelyi, a királyföldre nézve pedig a szebeni királyi ítélőtáblák. A 1z. fek. és rendezett tanácsú városok azon királyi tábla illetőségét követik, melynek területén feküsznek. 3. §. Harmadbiróság. A legfőbb birói hatóságot Magyarország és Erdély egész területére nézve a magyar kir. curia gyakorolja. A kir. curia első osztálya az országbíró elnöklete alatt mint semmitő, második osztálya pedig a kir. személynök elösülése alatt mint harmad folyamodási ítélőszék határoz. A semmitőszékhez egyébiránt azon hivatásánál fogva, hogy az alaki jog sérthetlensége felett őrködjék, egyedül az alaki jogszabályok sérelméből eredt panaszok elintézése tartozik , ellenben az érdemleges kérdésekre nézve a legfőbb törvényszék hatósága a magyar kir. curia második osztályát illeti. 4. §. Előadás és határozathozatal. A szavazó bírák, amennyiben aggkoruk vagy egyéb fontos tekintet miatt az igazságügyi minisztériumtól felmentést nem nyertek, egyszersmind előadók is. A felmentettek helyettesítéséről az igazságügyi minisztérium fog gondoskodni. Minden első folyamodású törvényszéknél érvényes határozat hozatalára az elnökön kívül legalább két, a másodbíróságnál négy, s a magyar kir. etimánál hat birói tag szavazata kivántatik. Azonban a seramite-szék a harmad bíróságnál fennforgó semmiség felett mindig teljes tanácsülésben ítél. 5. §. Az ügyviteli szabályok közelebbi meghatározása a törvényhozás további intézkedéséig az igazságügyi minisztériumnak tartatik fenn. II. Fejezet. Birói hatáskör. 6. §. Birói hatáskör : a személyekre és javakra nézve. A személyek vagy javak nemesi és nem nemesi minősége sem a birói hatáskörre és illetőségre, sem átalában az eljárásra nézve különbséget nem tesz. 7. §. A városokban. A városi törvényhatóságnak alá vannak vetve a város határában létező minden egyének és javak, különbség nélkül. Mennyiben van e szabály alól kivételnek helye egyes esetekben a rendezett tanácsú mezővárosokra nézve , a jelen fejezetben van meghatározva. 8. §. Az eljárás módjai szerint. Az 1 § ban 1. a) 2. a) és 3. a) alatt említett bíróságok a 60. §. szerint a sommás eljáráshoz utasított perekben ítélnek. Minden egyéb ügyek az első folyamodási törvényszékek hatósága alá tartoznak. 9. §. Az úrbéri és ezzel rokon ügyekben. Az úrbéri, tagosítási és arányosítási ügyek ezentúl is az alispánok hatásköréhez tartoznak. (1. §. 2. b.) 10. §. Birtokbiróság. A birtokbiróságot átalában, valamint a telekkönyvi hatóságot mindazon ügyekre nézve, melyek az 1855. december 15-kén kelt telekkönyvi rendelet szerint kezeltetnek és láttatnak el, sz. királyi valamint a jászkun és hajdu-kerületi városokban a városi, s a megye egész területén a megyei törvényszékek gyakorolják. Egyébiránt az igazságügyi minisztériumnak joga leend nagyobb és népesebb mezővárosokat dologi- és telekkönyvi törvényhatósággal felruházni. 11. §. Hitbizományi biróság. A hitbizományi ügyek úgy az anyagi jogok megbírálására, mint a biztonsági felügyeletre nézve azon megye törvényszékéhez utasitvák, melynek területén a jószág feje fekszik. Ha az illetőség ez után megállapítható nem volna, az eljáró bíróságot az igazságügyi minisztérium jelöli ki. 12. § Házassági biróság. A róm. kath. és gör. egyesült, valamint a keleti egyházi törvényszékek illetősége alá egyedül a házassági, illetőleg vegyes házassági perek, és ezek is csak annyiban tartoznak, amennyiben a házassági kötelék érvényességét, és akár az ideiglenes elválást, akár a végképi felbontást tárgyazzák. Minden egyéb, a házassági viszonyból származható peres kérdések, melyekre nézve eddig az egyházi törvényszékek ítéltek, jelesül a születés törvényességének kérdése, a perlekedő házastársak közt a gyermekek tartása, és a házassági elválásból felmerülhető vagyoni követelések iránti keresetek az illető polgári, és pedig sz. kir. városok lakosaira nézve a városi, a megye egész területére nézve a megyei, és az 1. §-ban 3. sz. alatt említett kerületekben az illető kér. törvényszékekhez utasíttatnak. A végrendeletek külkellékeit illető perekre , a hamis eskü tényálladékának megállapítására nézve a szentszékek szintén megszűnvén illetékesek lenni, a bíráskodást a jelen törvény szabályai szerint illetékes törvényszékek gyakorolják. 13. §■ Gyámhatóság. Az árva- és gyámhatósági ügyekben, valamint a gondnokság (curatela) és zárgondnokság (sequestrum) eseteiben illetékes bíróságnak azon városi vagy megyei törvényszék tekintendő, mely a 24. §. értelmében az örökösödési perek elintézésére van hivatva. 14. §. Az 1836 : XVIII. törvényczikkben szabályozott vásári bíróságok az ott körülírt illetőségük és hatáskörükben továbbá is fenntarthatnak, azonban : a) a vásári bíróság országos és heti vásárok idején és azonkívül, a napi piaci forgalomból származó adásvevési üzletek és alkukra nézve is ugyanazon szabályok szerint jár el; b) a vásári bíróság sz. kir. városokban az elnökön kivül csupán két szavazó bíróból s egy jegyzőből ál. 15. §. Kivételes bíróságok. Váltó- és kereskedelmi ügyekben első folyamodásilag a kir. váltótörvényszékek, másodbiróságilag a kir. váltófeltörvényszék, legfelsőbb biróságkép pedig a magyar királyi curra ítél. 16. §. A kir. bányabiróságok első és további fokozatokban, továbbá a jövedéki hatóságok a jelen illetőségi körrel, végre az egyházi törvényszékek eddigi illetőségüknek a 12. §-ban foglalt módosításával továbbá is fennhagyatnak. A cs. kir. főudvarnagyi és katonai bíróságok illetősége azon egyéneknek, kik a kir. udvar és illetőleg a valóságos hadiszolgálatban állók létszámához tartoznak, csupán személyes ügyeire nézve ezen törvény által nem érintetik. Birtokügyeikre nézve azonban ily személyek is a 10. §. szabályai alatt állanak. III. Fejezet, Birói illetőség. 17. §. Személyes keresetekben : alperes lakhelyéhez képest: Személyes keresetekben a birói illetősége, amennyire a kötelezettség teljesítésére bizonyos hely kikötve nincsen, rendszerint alperesnek rendes lakhelye vagy állandó szállása szabályozza. 18. §. Ha alperes felváltva különböző helyeken lakik vagy tartózkodik, ezen helyek bíróságai közt felperes szabadon választhat. 19. §. Több alperestársak, ha különböző törvényhatósági területen laknának, azon bíróság illetősége alá vonhatók, melynek területén a nagyobb rész lakik. Ha számuk a különböző területek közt egyenlően oszlik meg, tekintettel a 17. § ra, felperes e bíróságok közül bármelyiket választhatja. 20. §: Jogi személyek, jelesül a közintézetek, részvény- és egyéb társulatok, gyári és kereskedelmi cégek, a mennyiben közpolgári ügy után beperelhetők, vagy alapszabályaik értelmében más kijelölt bírósághoz nem utasítvák, azon helynek birói illetősége alá tartoznak, melyen az igazgatóság, illetőleg a telep létezik. Társulatok, melyeknek igazgatósága az országon kivül létezik, azon helynek bírósága alá tartoznak, hol a képviselőség, s ennek nem létében a főügynökség székel; ilyenek hiányában hol a társulat ingatlan vagyonnal bir, s ha ingatlan vagyona sem léteznék, hol az ügylet, melyből a követelés származik, megköttetett. Mennyiben van biróküldésnek helye ott, hol valamely rendezett tanácsú város vagy megye közönsége vonat van perbe, a különben illetékes biróság érdekeltnek vagy elfogultnak látszik, a 42. §. határozza meg. 21. §. Idegenek, amennyiben az országban beperelhetők, rendes szállásuk vagy netáni birtokuk illetősége alá tartoznak. (Folyt. köv.) Első czim. A bíróságokról. L Fejezet. Birósági szervezet. 1. §. Elsőfolyamodásu bíróságok : •Polgári ügyekben a bíráskodást elsőfolyamoásilag gyakorolják : 1. Szabad királyi és rendezett tanácsú mezvárosokban (7. §.) a) avárosi biró vagy helyettese, kikhez egy egyzőkönyvvezeti) járul; b) a városi törvényszék. 2. Megyékben: a) a szolgabiró, esküdt társával; b) az alispán, kihez egy szolgabiró és esküdt mint birótársak járulnak; c) a megyei állandó törvényszékek. A megyék a népességhez és helyi viszonyokhoz képest több törvényszékeket alakíthatnak, erre azonban a bel- és igazságügyi minisztériumiak előleges jóváhagyását kell kikérniök. 3. A jász-, kun-, hajdú-, szepesi és nagy-kikiniai kerületekben: a) a városi bíró vagy helyettese egy jegyzőkönyvvezetővel ; b) a városi törvényszék; c) a kerületi törvényszék. 4. Erdélyben az első folyamodású bíróságok jelen szerkezetükben továbbá is fennhagyatnak. 2. §. Másodbiróság. A másodbiróságot a kir. ítélő tábla gyakorolja, következő székhelyeken : 1. Pesten. Ide tartoznak: Bács-Bodrog, Baranya, Csongrád, Esztergom, Fehér, Komárom, Nógrád, Pest-Pilis és Solt, és Tolnavármegyék, végre a jász- és kiskun kerületek. 2. Kőszegen. Ide tartoznak : Győr, Mosony, Somogy, Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegyék. 3. Nagyszombatban. Ide tartoznak : Árva, Bars, Hont, Liptó, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Turócz Zólyom vármegyék. 4. Eperjesen. Ide tartoznak : Abauj, Bereg, Borsod, Gömör és Kis-Hont, Mármaros, Sáros, Szepes, Torna,Ugocsa, Ung és Zemplén vármevék s a szepesi kerület. 5 Debreczenben. Ide tartoznak : Békés, Biar' H°ves és Külső-Szolnok, Szabolcs, Szatmár, •’z 'a Közép-Szolnok, Zarándvármegyék , Ivár vidéke, s a nagy-kun és hajdú kerületek. 6 Temesvárott. Ide tartoznak : Arad, Csanád, Temes, Torontál és Krassóvármegyék, s a nagy-Erdélyben a megyék és székely székekre Hatósági élet. — Székes-Fehérvár, sept. 6. Fehérmegye állandó bizottmánya f. hó 2-án, a folytatólagosan 3 án és 4-én tartotta meg rendes havi közgyűlését, melynek első napján Szögyényi M. László főispán uriexcja meleg szavakkal üdvözölvén a nagy számmal egybegyült bizottmányi tagokat, röviden számot adott a tisztikarnak a legutóbbi (júl. 3-án tartott) közgyűlés óta folytatott hivatalos működéséről. Ez előadásból megelégedéssel győződött meg a bizottmány, hogy a telektörvényszéknél átvett hátralék nagy tömege a referensek fáradhatlan buzgalom munkássága által a folyó ügyek rendes elintézése mellett is tetemesen megapadt, a polgári törvényszéknél a beadványok egy hétnél tovább nem maradtak elintézetlenül, a közigazgatási ágban s a büntető törvényszéknél pedig ez idő szerint egyetlen darab sincs elintézetlenül hátralékban. Nyomban utánna Rosty Zsigmond biz. tag állt fel, egymásután két indítványnyal. Az első tartalma röviden ez : kerestessék meg a kereskedelmi minisztérim, hogy a hadseregben szolgáló katonáknak — közlegénytől őrmesterig — szóló postai küldemények bezárólag 20 ft értékig csak az 5 kros egyszerű levél vitelbérrel terheltessenek. Ezen indítvány vita nélkül el is fogadtatott, s ily értelemben a minisztériumhoz felterjesztés határoztatott. A 2-dik indítványban hosszasabb történelmi deductiókban fejtegetvén Dalmátiának Magyarországhoz való viszonyát, indítványozá: kerestessék meg a minisztérium, hogy Dalmátiának Magyarországhoz leendő mielőbbi visszakapcsoltatására teljes erélylyel törekedjék, s egyszersmind tiltakozzék a megye a néhány év óta szokásossá vált három egy királyság elnevezés ellen. Ezen indítványra Detrich Zs. képviselő és Fekete János m. főjegyző válaszoltak tüzetesen, minek folytán az, oly indokolással, hogy a társországok Magyarországhoz való viszonyának elintézése az országgyűlés teendői közé tartozik, s annak folytonos gondoskodása tárgyát képezi, a háromegy királyság elnevezés ellen pedig annak idején mind az országgyűlésen, mind a magyar-horvát regnicolaris küldöttségben nyomatékos óvások tépettek — el nem fogadtatott. Ezek után a kormányintézmények, a testvérhatóságok levelei, s a közönséghez intézett egyéb megkeresések olvastattak fel, s az utóbbi közgyűlésen kinevezett küldöttséget és állandó választmányok mutatták be jelentéseiket a hozzájuk utasított megbízások minkénti elintézése felöl. Az elsők közül kiemelendőnek vélem a m. k. belügyminisztérium azon intézményét, melyben tudatja, hogy a Balaton-szabályozáshoz főispánunk Szögyényi M. László exéja neveztetett ki K. Fiáth F. helyett királyi biztosul, valamint azt, melyben a megyei közbiztonsági személyzetnek két csendbiztossal és 16 pandúrral leendő szaporítása engedélyeztetett, s a fizetések és felszerelési költségek folyóvá tétettek. Mindkét intézvény örvendetes tudomásul vétetvén, a csendbiztosi állomások betöltése főispáni kinevezésre bízatott, minélfogva Urs Ferencz és Paczona Elek, amaz Bodajk, ez Sárkeresztúr állomáshelylyel, csendbiztosokul kineveztettek. Olvastatott b. Eötvös József felhívása a népnevelési egyletek alakítására, mit annyiban említek meg mint különösen érdekest, minthogy az állandó választmányok alakítása alkalmával a nevelés-ügyről a bizottmány egészen megfeledkezett ; ennélfogva az idézett felhívás folytán jelen közgyűlés jön egy ily állandó választmány alakítására hivatva, mi megtörténvén, a felhívás az újon alakult választmánynak beható megfontolás és javaslattétel végett azonnal ki is adatott. A közegészségügyi választmány intézkedése, melynél fogva a zárlat a marhavész tekintetéből a megyének Pest megye felöl fenyegetett határain elrendeltetett, helybenhagyatott, s a szolgabiróságok községenként vészbizottmányok alakítására utasítottak. A husárszabályozási választmány jelentéséből figyelmet keltett azon megállapított tapasztalat, hogy a mészárosok a két éven aluli marhák vágatásával (minthogy azok a kinőtt marháknál sokkal olcsóbbak) rendkívül elterjedt visszaélést űznek, amennyiben egy részről a fiatal marha húsa sokkal kevésbé tápláló, más részről pedig a fiatal marhák vágása a nemzetgazdaságban oly fontos marhatenyésztésnek rendkívüli kárával történik. Indítványoztatok is ez ellen a szigorú tilalom elrendelése, azonban határozattá nem emelkedett, oly ellenvetések miatt, hogy más megyékben hasonló tilalom nem létében a megye magán álló tilalma a marhatenyésztésen mit sem segít, a lakosságnak pedig kárával lenne, ha a felnőtt marhák jóval drágább húsának fogyasztására szokttatnék, s e mellett a tilalom a kijátszást még ki nem zárván, oda jutnánk, hogy az apró marhák húsát is a felnőttekért szabott ár mellett kellene fizetni. Véleményünk szerint ily fontos tárgy megérdemelte volna a tüzetesebb megfontolást, az indítványozott tilalmat minden esetre el kellett volna rendelni, s ugyanerre az ország összes hatóságait felszólítani, a felszólítás bizonyára nem hangzott volna el eredménytelenül. Rozgonyi György főbíró indítványa folytán a honvédelmi minisztériumhoz felirat határoztatok a végett, hogy a megyét minden szomszéd megyén túl aránytalanul terhelő nagyszámú lovaskatonaság egy része eltávolíttassák. Décsey Lajos főbíró indítványa folytán pedig ugyancsak a honvédelmi minisztériumhoz felirit határoztatok a végett, hogy a szabadságos katonák, kiknek vakmerő kicsapongásai miatt a személy- és vagyonbiztonság megyeszerte folytonosan veszélyeztetve van, s kik a polgári hatóságok tekintélyét semmibe nem veszik, s ez által a nép demoralisatiójának eszközlőivé válnak, szabadságidejük alatt fenyitó ügyekben a polgári jurisdictio alá vettessenek. Ezek voltak főbb vonalakban azon tények, melyeket, átalánosabb érdeküknél fogva, e közgyűlésről közlendőknek véltem. Megemlítem még, hogy a megye két reményteljes fia : Verebi Végh János és István — amaz tiszt, aljegyzővé, emez tiszt, esküdtté neveztetett ki. U. V. Vidéki tudósítások. Veszprémmegye, sept. 5. A veszprémmegyei honvédegylet f. hó 2-kán megalakult. Az igazolt honvédek nagy számmal gyülekeztek össze a megyeház teremében. Kun Géza nyitotta meg a gyűlést. A számvevő jelentette, hogy Paul Dienes honvéd-nyugdíj-egyleti pénztárnok számadását jól vezetettnek, pontosnak, minden tételben hibátlannak, s pénzkezelését lelkiismeretesen vittnek találta. Paul Dienes lelkesen éljeneztetett. Az alapítványi tőke mekkoraságát akkor lehet csak tudni, ha a be nem fizetett és nem is kamatozott alapítványok, s ezek kamatainak be vagy nem fizettethetése tisztába leend hozva. E czélból a volt igazoló bizottmányok Sámpék József számvevő indítványára egyleti fiók választmányokká alakíttattak át, s az alapítványoknak tisztába hozatalára, járásuk területén lakó alapítványt tett hazafiaktól alapítványlevél kérésére hivattak fel. Kun Géza felhívására az új tisztviselő választás megkezdetett, s eredménye következő : Elnök gróf Eszterházy Pál. Alelnök Zombath István. Főjegyző Pap Gábor. Aljegyző Sóos Lajos. Ügyvéd Sóos Lajos. Pénztárnok Kasinczky János. Ellenőr Kovács Imre. Számvevő Sámpék József stb. A megye területén lakó igazolt honvédek öszszes létszáma 1630. Csakhogy a valódi honvédlétszám még sokkal magasabb, mert voltak közhonvédek — kik újra besoroztatástól tartva — nem íratták be magukat, s az enyényi választókerületből az igazolási jegyzőkönyv nem küldetvén be, nem lehet tudni, mennyi az ottan igazolt honvédek száma ? Az enyéngi járás igazoló bizottmánya a jegyzőkönyvnek minél előbb leendő beadására sürgetőleg szólittatott fel. Az 1861-ki tisztviselőknek önzéstelen, hazafias fáradozásukért a közgyűlés köszönetet szavazott. 1. 1. szerződés egyes pontozni nem hozhatók n "nep. 10. Az éjszaknémet szövetség gyűlésének megnyitásakor a rály által tartott trónba«« tevent elégtételt, hogy a szövetség minden egyes államai, az éjszaknémet szövetség alkotmányát alkotmányszerű törvénnyé emelték. A király a gyűlést úgy saját, mint a szövetkezettek nevében üdvözli, a a szövetség alkotmány alapján összehívott első gyűlés elé örömteljes bizalommal tekint. A szövetségnek a dél-németországhozi nemzeti viszonyát illetőleg a szövetség-alkotmány kihirdetése után azonnal fontos lépés létetett. Németország és a szövetkezettek érzülete a vámegylet számára új alapot teremtett, s annak fennállását biztosította, az erre vonatkozó szerződés szintén elő fog terjeszteni. A szövetségi háztartás a tanácskozásoknak kiváló tárgyát képezendi, s a kiadások folytonos korlátozása lehetségessé teendő, hogy az előszámított egyes pótlékok mintegy */4-ed része a szövetség saját bevételei által fedeztessék, s az összes kiadásokra elegendő legyen. A szövetségtanács elé törvényjavaslatok fognak terjesztetni, melyek különféle irányban annak rendezésére vonatkoznak, a minek rendezése azonnal szükséges, s a mit az idő megenged. A trónbeszéd ezután részletezi a szabad költözködés, a hadi szolgálat, a postaügy, a mértékrendezés, szövetségi konzulságok felállítása, nemzetiségi, s a kereskedő hajókra, mint az egységes tengerészet alapjára vonatkozó törvényjavaslatokat. A király reméli, hogy ezen törvényjavaslatok úgy az országgyűlés, mint a szövetségtanács beleegyezését megnyerendik, miután meggyőződése, hogy a szövetség nagyszerű feladata csak úgy oldható meg, ha a külön érdekek az általános és nemzetiekkel minden oldalról készségesen közvetíttetnek. A király felhívja az országgyűlést, hogy munkához fogjon, mely által a szövetség-alkotmány által megkezdett művet bevégezni lehessen, s így végzi beszédét . Önök a béke munkájára vannak hivatva ; én bizom, hogy Isten segélyével a haza önök munkájának gyümölcseit békén élvezendi. Deés , sept. 6. Deés városa szervezése is be van végezve. Miután a választmány ellen folyamodók elutasittattak s a városi főhadnagy Miller Adolf megerősittetett és esküjét le is tette, az újonnan választott alkotmányos tisztikar működését megkezdette. Hogy a folyamodóknak sok tekintetben igazuk volt, megmutatta a következés, amenynyiben az újonnan választott tisztviselők közül két tanácsos állomásáról lemondott, kiknek helyébe új választás rendeltetett. Tisztviselőink e szerint megyén és városon megválasztják, azonban a közigazgatási és törvénykezési rendszer, s általában a dolog folyama csak a régi, s az alkotmányos életnek kivált anyagi javadalmait, mi erdélyiek épen nem élvezzük, hő vágygyal nézünk a reformok eleibe. A legérezhetőbb szükségek közé tartozik : az osztrák törvénykezési rendszer kiküszöbölése, az úrbéri ügyek rendezése úrbéri törvényszékek felállítása útján, a telekkönyvek behozatala, váltótörvényszékek felállítása. Most, midőn az 1848—49 ki hadjáratban elesettek emlékeinek megőrzése van mindenfelől kilátásban, szabadjon az illetők figyelmét felhívni a most felhagyott kis temetői sirkertben látható sirhantra, a mely alatt nyugosznak az 1848 dán nov. 20-án városunk utczáin vívott utczai harczban elesettek — 17-én. Ezen csatában, mely Katona Miklós vezérlete alatt Urbán ellen folyt, nevezetes része volt a közelebbről Pesten elhunyt ezredes, Zsurmai Lipótnak, ki akkor mint őrnagy vett részt e csatában, mely másképen üt valaki, ha a fővezérség, a közkívánat szerint, reá bizatik. A múlt héten lefolyt országos vásárunkban a forgalom nagyon élénk volt, minden jó áron kelt, különösen a marháknak magas ára volt, egypár jó ökörért 500 ftot is megadtak. Mindamellett is, hogy az aratás már lefolyt, s a cséplés is elkezdődött, a gabona ára nem szökött, egy osztrák mérő tiszta búza 4 írton, kukoricza 3 írton kelt, pedig nálunk jó termés van, egy 32 kévés buza-kalangya 2 vékát ereszt, s minden elvetett mag 6 magot adott. A törökbúza terméshez is van kilátásunk. A hüvelyes vetemények is jók, gyümölcstermésünk középszerű. Ily körülmények közt remélni lehet, hogy a deési jótékony nő-egylet által oktabér 23 dikára hirdetett terménytárlat jól fog kiütni, mely inkább a haszonkertészet, s a női munkakör és gazdasszonyság körére van szorítva, s melynek eredményéről a közönséget annak idejében tudósítani el sem mulasztom. 1. 1. A „P. Napló“ távsürgönyei Bécs, sept. 10. A mai „Wien. Abendpost“ mondja : Az angol biztosok elutazása, s a bizottsági munkálatoknak, melyek az angol-osztrák szerződés 4 pontja szerint azért ültek össze, hogy az angol áruk átlagára meghatároztassék, a be- s végeztéhez azon vélemény kapcsoltatott, miszerint új szerződés hozatik létre ; ez azonban nincs úgy, s minthogy a tárgyalások még mindkét részről folynak, a Különfélék. Pest, sept. 10 — A képviselőház codificationalis bizottmányának tagjai f. hó 16-kára vannak összehiva, hogy az igazságügyminiszter által előterjesztett törvényjavaslatok iránt véleményt készítsenek. Az erdélyi földtehermentesítés gyors keresztülvitele ügyében ülésezett bizottmány a kir. kormányszék keblében bevégző tanácskozásait, s elkészített javaslatára, mielőtt a minisztériumhoz felterjesztené, szakértő földbirtokosok véleményét is fel akarja kérni. Remélni lehet, hogy a minisztérium Erdély e sürgető szükségén erélyes és gyors intézkedéssel fog segítni. „Unió.“ — Szatmáron a tűzesetek egy ottani tudósító szerint igen gyakoriak. Aug. 31-én este a püspöki mosóház és istálló. September 4-kén délben 3 szalmás ház, ugyanaznap este egy olajgyár a hozzá tartozó épületekkel együtt elégett. Hogy mindez szerencsétlenségből történt volna, alig hihető. jj_ — A pesti népbank sept. 9-én d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgyai a következők valának : 1) Igazgatósági jelentés. 2) Módosított alapszabályok kihirdetése. 3) Elnökség, igazgazgatóság, választmány és számvizsgáló bizottmánynak megválasztatása. 4) Szavazatszedő bizottmányi tagoknak és elnöknek megválasztása. 5) Indítvány azon esetre, ha hogy a megválasztandó alelnök visszalépne, a reá adott szavazatok az igazgatói választásra számítandók a visszalépett részére, ugyanez követendő, ha valamelyik igazgató visszalép a választmányba beválasztatásánál. A gyűlési pontban d. u. 3 órakor nyitotta meg Érkövy Adolf elnök, s az igazgatósági jelentés olvastatott fel és helyben hagyatott mint szintén a módosított alapszabályok is jelentéktelen megjegyzések közbejöttével és mertetésével elfogadtattak. Ezután felolvastatott az elnöki jelentés, meyből kiemelük, hogy az intézet örvendetes tejonévnek indult, , m.t legjobb,,,, bismír,n.t . Mvetteertooki Au intézet megnyittakor, f. é. febr. 11-én 980 törzs betevője volt 7443 ft törzskészlettel; az üzleti könyvek f. é.aug. végén történt bezárásával most 1896 tagot 13,61 1 törzs részlettel számit, s e szerint az intézet megnyitta 918 taggal é, 6168 ts,«„é,tl.7tefo rodott, összes pénztári forgalma pedig 67 296 ft 72 kTM rúg. Az elnöki jelentést art.itt mellőzve, csak azt említjük, hogy végén az elnök maga s az igazgatóság és választmány nevében leköszönt ideiglenes állomásáról. Végre jött a választás maga, de ez hosszas vitát idézett elő ban alko !? U “ ^ A bán ajánlott tagok ellen. A többség azonban szaazást sürgetett, s így az ott maradtak beadták szavazó czédiáikat. Melynek eredményét még nem Prm,nő herczegsége báró Sennyey Pálné « AA*budai kWed4TOa* 1.1*. A p.®8d ^ath- legényegylet 12-dik évi emlékünnepélye és munka kiállítása megnyittató« A megnyitás vasárnap délelőtt 10 órakor TM! ' és — mint a „F. L “ iia — íro", meglelt vendégekkel , cineam WreekLisztTgényekkel, kiknek munkái asztalokkor , hoz állítva tarkáltak. — Dr Szabói- 3 ur.az egylet tevékeny, iCi el 6}-\;**~lf fogadá az érkezőket. Ott S volt a új ügyérségtöl gr. Zichy József .8kfd®lmi nácsos, ki Gorove miniszter urat -T’? inta’ Szentkiráyi Mór, » vircei tinta