Pesti Napló, 1867. október (18. évfolyam, 5234–5260. szám)
1867-10-01 / 5234. szám
emigráns martyromságát zengették (Narodni Listy), megkisíti utolsó levelének „objectiv megvilágítását.“ S ezzel aztán keresztül kasul lovagol Fries eszén, jellemén, s úgy beleszorítja magát az inconsequentiák zsákutczáiba, mintha csak saját tábora ellen írna. A cseh szenvedések s politikai üldöztetések hosszú litániáját, mit annyi ügygyel-bajjal tudtak röviddel ezelőtt megteremteni, tönkre teszi azzal, hogy kimondja, miszerint hál Isten 300 év óta Csehországban politikai emigratióra szükség sem volt, akik emigráltak, azok könnyelműen hagyták oda hazájukat, s legfeljebb szánják őket, mint öngyilkosokat. Ezek közül dr. Br. szerint első helyen áll Fries, a ki a litánia martyromjai közt is első helyen állt, perse in illő tempore, midőn t. i. még a moszkvai zarándokokhoz irt dorgáló levelét nem irta volt meg. És így tovább." A mi még nevezetes Dr. B. soraiban azon vallomás, hogy esze ágában sincs, valamint „társának“ dr. Riegernek sem, hogy egy nagy szláv birodalmat óhajtsanak; ők csak szellemi közösség vagy jobban szláv közszellemet kívánnak. Moszkvában ugyan mást mondtak , de ott — bor közben beszéltek, szent Ciryl és szent Method árnyékában szen, Venczel háta mögött. Kikapják a lengyelek is a magokét szellemi hátra maradásuk«k miatti Lám, úgymond, a lengyel királyságban (orosz) vesz legkevésbé a lengyel elem, mindenütt inkább pusztul ! Biz igaz ! — Csak azt nem tudjuk, hogy Sibériát is hozzá számítja-e Lengyelországhoz. Ezzel még jobban ütne ki számadása. Amit aztán így elferdíteni nem tud, arra ráfogja, hogy pletyka. Igen könnyű és hathatós argumentálójuk.) Ennélfogva úgy a megbízó levél, mint az ellenfolyamodvány az állandó igazoló bizottsághoz fog utasíttatni. Hosszú József Kolozsvaegye Alsó választó kerületi; Urházy György Közép- Szolnok megye zsibói kerületi; Majthényi Dezső Borsod megye, Mezőkövesd kerületi; Antalffy Károly, Csik Gyergyó sz. Miklós kerületi; Perczel Mór Zala megye Zala-Egerszeg kerületi; Csernátony Lajos, Pest József külvárosi, Tinku Ábrahám, szászsebesi, Réthelyi József, Doboka megye, pánczél-csehi kerületi; Török Sándor, Gömör megye Rima-Szécs kerületi; Dániel János Torontál megye Nagyszent Miklós kerületi; Tóth Lőrincz Fehér megye Csákvár kerületi és Szabó Imre Pápa városi képviselő urak adták be megbízó leveleiket. Beadta még Papp Mór Jász-kun kerületi képviselő megbízó levelét, aki ellen szintén a 30 nap lefolyása után érkezett folyamodás. Végre még Joannovics György a boksányi kerület részéről megválasztott képviselő adta be megbizó levelét. ' ' • Wesselényi József báró választása ellen több választó részéről folyamodvány adatott be. Mindezen megbizó levelek és folyamodványok az állandó igazoló bizottsághoz utasittattak. ’ . A szünet alatt következő levelek és folyamodványok, érkeztek be . Nógrád megyében egy rendkívüli nagyságú kerület találtatott, mely 900 mázsát nyom, mely magában véve unicum. Több rendbeli folyamodás érkezett be, melyek e kövületnek — petrifactumnak — átvételét s a nemzeti múzeumba helyezését kérik. E folyamodványokat a t. ház a kérvényi bizottsághoz áttételni rendelte. E bizottság határozatának következtében ezen tárgy áttételm rendeltetett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz, mint amely alá tartozik a közintézetek felett való rendelkezés. Innen már most nyilváníttatik, hogy intézkedés létetett, hogy e rendkívüli kövület a romlástól megóvassék, s e végre az fedél alá hozassák. Egyszersmind kinyilatkoztatja ezen minisztérium , hogy ezen kövületnek áttétele 15.000 forintba kerül, mit a nemzeti múzeum alapja meg pép bírván, erre nézve további bővebb intézkedéseket kér tételül. Nem tudom, eltalálom-e a t. ház akaratát, ha javaslatba hozom, hogy a kérvényi bizottság, mely etárgygyal már foglalkozott, tekintetbe véve a most felfedezett körülményeket, ezekhez alkalmazkodva, újabb javaslatot tegyen. (Helyeslés.) Arad megye közönsége a nemzetiségi kérdést az ország integritásának fenntartása mellett törvényhozásilg elintéztetni kéri. Zemplén megye közönsége a megyék rendezését még ezen ülésszak alatt törvényhozásilag elintéztetni és életbe léptetni kéri. Sáros megye közönsége a Tiszán inneni kerületi táblát Eperjesen meghagyatni kéri. Abauj megye közönsége egy felsőbb törvényszéket Kassa városába annál is inkább áttételni kér, mert Kassa városa a szükséges épületeket, az átalakítási és áttételi költségeket vigyen fel- megajánlotta. Baranyamegye közönsége Abaujmegye fentebbi kérését figyelembe vétetni é.B pártoltatni ! Országgyűlési tudósítás. A képviselőház sept. 30 ált tartott ülése. Az ideiglenes országház tanácstermének átalakítása a lefolyt szünetelés alatt be nem végeztethetvén, a képviselőház üléseinek tartására a magyar Akadémia nagyterme engedtetett és rendeztetett be e czélrót. A délelőtti 10 órára hirdetett ülésre a képviselők szép számmal jelentek meg , a hallgató közönség pedig a karzatokat teljesen.i megtöltö.t Elnök Szentiványi Károly az elnöki széket elfoglalván, az ülést nyitja, s a jegyzőkönyv vezetésével Horváth Lajos jegyzőt megstván, az időközben történt, s a házat házilag érdeklő eseményekről, valamint a beérkezett irományokról a következő jelentést teszi. Az utolsó ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Most tehát, a szünetelési napok után, midőn először van szerencsém tisztelni a képviselőház tagjait, mindenekelőtt kötelességemnek tartom, hogy a szünetelés alatt történtekről jelentést tegyek. A t. ház az elnökségre bízta, hogy a szünetelés alatt a képviselői állásról, azoknak, akik lemondanak, jelentését az elnökség ne csak elfogadja , hanem új választásokról intézkedjék. — A szünetelés alatt következő képviselő urak mondottak le kéviselői állásukról : Podmaniczky Ármin b, Pest megye Vácz kerületi és Vietoris János Trencsén megye Pucho, Illáva kerületi képviselő urak megyei hivatalba tett megválasztatásuk következtében képviselői állásukról lemondottak; úgyszintén Berde Mózes Háromszék Sepsi Miklósvár kerületi, Hosszú József Kolozsmegye Mócs kerületi, Trifunácz Pál Torontálmegye Basahid kerületi, Ráth Károly Pest Józsefkülvárosi, Majthényi József b. Baranyamegye Mágocs kerületi, Jekelfalusy Lajos Borsodmegye Edelény kerületi, Eszterházy Kálmán gr. Kolozsvár városi képviselő urak kormányhivatalba lett kineveztetésük folytán. Maczellary Illés Szerdahelyszék és város képviselője minden indokolás nélkül , Apponyi György gr- Pozsonymegye Somorja kerületi, Szirmay Pál Zemplén megye Homonna kerületi képviselő urak fontos családi körülmények miatt képviselői állásukróllemondottak. Végre ifj. Zichy József gr. Szemetz kerület képviselő úr adta be lemondását. Fájdalommal jelentem a t. háznak, hogy a szünetelés alatt három érdemes képviselőtársunk elhunyt: jelesül Sopron megye első alispánja jelentést tett Dőry Ádám haláláról; Baranya megye jelentést tett Siskovits képviselő úr haláláról, Pécs városa központi bizottsága jelentést tett Angyal Pál képviselő úr haláláról. (Felkiáltások : Eötvös Tamás is elhalt.) Elnök : Nincs bejelentve. Mindezen lemondások és halálozások következtében az új választásokra az intézkedések megtérettek. Történtek is a szünetelés alatt több választások, ezekre nézve, amennyiben a megbízó levelek beadattak, szerencsém lesz a t. háznak ezeket bemutatni. A következő képviselő urak adtak be eredeti megbízó leveleket: Ormós Sándor Arad megye Pécska kerületi képviselő, aki ellen több választó részéről folyamodvány adatott be; Édes Albert nyug. ref. esperes Borsodmegye mezőcsábi választókerületi képviselő; Konrád Mór Kőhalomszék kerületi képviselő; Boros Bálint szathmár németi sz.,kir. városi képviselő; Stefanidese Henrik Arogmegye bobrói kerületi ; Trauschenfels Emil Brassó város és vidék képviselője ; Szász Károly Fülöpszállás városa képviselője, aki ellen néhány választó a választás megsemmisítése iránt adott be folyamodványt. A választás augustus 19-én ment végbe, ezen folyamodvány beadatott sept. 28-án, s így én azt hiszem, hogy a házszabályok 14. §. értelmében el nem fogadható. , Várady Gábor: Én azt hiszem, t. ház, hogy azt az állandó igazoló bizottság véleménye nyomán mondható ki csak a t. ház, ennélfogva kérem a t. házat, rendelje el, hogy minden írás az igazoló bizottsághoz tesessék át. (Helyeslés ) Elnök: Mólóztatnak elfogadni? (ElfogadArva megye közönsége a Podhora, Szlanicza és babjagurai sóaknák megnyittatását, s a kassaoderbergi vasútvonalnak a megye alsó részén keresztül vezettetését megállapittatni kéri. Sárosmegye közönsége nemcsak a megyei, de a közös érdekű országutaknak készítését és fenntartását is a megyei hatóságokra bízatni kéri. Debreczen városa közönsége, a képviselőház előbbi határvita szerint is, azOrszágos érdekű debreczen-szatmár-szigeti, nem pedig a szerencsszigeti vasútvonal kiépítését mielőbb létesíteni kéri. Szatmár és Mármaros közönsége ugyanezt kéri. Szatmár-Németi és I.-Bánya város közönsége ugyanezt kéri. A Kövárvidék közönsége a reá nézve is életkérdéses debreczen szatmár-szigeti vasútvonalat elsősorban kiépíttetni kéri. Elnök, hivatkozván a ház szabályaira, melyek szerint a beérkezett kérvényeket vagy az elnök, vagy a jegyző adja elő kivonatban, felkéri Horváth Lajos jegyzőt, adná elő a további kérvények tartalmát. ■ Horváth Lajos jegyző : (olvassa) Mayer Lőrincz udvari káplán s a fenséges gyermekek kir. hittanát a, magyar honfiusittatását törvényhozásilag kimondatni kéri. Rózsaági Márton honvéd tüzértiszt és okleveles reáltanító, az elemi és középtanodák újjá szervezését és ennek eszközlésénél előterjesztését figyelembe vétetni kéri. Árvamegye összes néptanítói a népnevelés újra szervezését, és a tanítók jobb díjaztatását eszközöltetni kérik. Ebed, Muzsla, Nána, Ecsegh, Kozárd és Kicsind községek irtványföld és Szöllökart birtokosai, az úrbéri tized és szöllödézsila eltöröltetését törvényhozásilag elrendeltetni kérik. Eger városa közönsége a fogyasztási adó egy harmadrészének elengedését kéri kieszközöltetni. glozsán bácsmegyebeli község elöljárói határályozási perükben hozott királyi ítélő táblai ítéletet sérelmesnek panaszolván, orvosoltatást kérnek,1 ut lírvi 1 Fuchs Ignácz, újvidéki nyomdász, a cautiofizetés alóli felmentetését kéri kieszközöltetni. Horváth Imre fegyenezbörtönből kiszabadittatatását és sérelme orvosoltatását kéri eszközöltetni. Grünhut Dávid körmendi lakos, az ottni izraelita elöljárók által elkövetett sérelmeit panaszolván, vizsgálatot és elégtételt kér. Márton Jakab biharmegyei poklostelki lakos örök áron megvett szabad korcsmáltatási jogába visszahelyeztetését és kárainak megtérítését eszközöltetni újabban kéri. Simay Tódor debreczeni lakos a 48-49-dik évi hadjáratban kiszolgáltatott 180 db kövér göböly 19,350 ftra rugó árát megtéríttetni kéri. Lakatos Ferencz udvarhelyszéki lakos az özv. Szombatfalvy Józefné elleni úrbéri perében hozott, erdélyi kir. legfelsőbb törvényszéki ítélet enyhitését kieszközöltetni kéri. Özv. Lukavszky Ferenczné pesti lakos a császári csendőrök által 1849-dik évben elkobzott 1698 ft áru katonai felszerelési anyagokat viszszaadatni vagy kifizettetni kéri. Horváth József volt honvédtiszt hivatalba alkalmaztatását, és 8 éves fia díjmentes neveltetését eszközöltetni kéri. , Berzeviczi Miksa, kassai lakos, az általa Berzeviczi Eleonóra ellen telekkönyvi kiigazítás tár uxPest, sept. 30. IV. (H.)Részletesen elemeztük mindazon hátrányokat, melyek az ingyen közmunkával járnak, s melyek ezen intézménynyel oly szorosan függnek össze,hogy azokat tökéletesen mellőzni a legszigorúbb administratió sem képes. Ott, hol az ipar, kereskedés virágoznak, a forgalom minden irányban élénk, az ingyen közmunkának hátrányait csak felemlíteni is felesleges volna; de kérdés, váljon hazánkban, hol a robot megszüntetése óta csak két évtized múlt el; hol egyes vidékeket a közlekedés hiánya még mindig elszigetel, hol ennek folytán ipar és kereskedés panganak; hol még mindig számos oly vidék van, melynek népe minden szükségleteit, a mindennapi kenyértől ruházatáig és bútoráig maga termeli, s melynek kezén az esztendőn át alig pár forint fordul meg . A kérdés, várjon nálunk az ingyen közmunkát országszerte megszüntetni, s azt pénzbeli adózással pótalni lehetséges-e ? Az egyenes adó Magyarországon közel 24 millió forint, a közmunkának értéke pedig, mint láttuk, közel 4 millió forint. Ha tehát a mostan évenként rendelkezésre álló ingyen közmunkát pénzbeli adóval akarnák helyettesíteni, minden adóforint után 17 kv pótlékot kellene úti adó fejében beszedni, vagyis az adótásdal felemelni. Mindennap halljuk ismételni, hogy az adót felemelni nem lehet; hogy minden adófelemelés egyenesen csak az adóhátralékokat fogná szaporítani ; s daczára ennek, épen egyik égető szükségünk fedezését alapítsuk adófelemelésre ? Kétségtelen, hogy az országnak van még számtalan vidéke, hol a lakosság ezennyi adófelemelést elviselni teljességgel nem bírná, de ahol ellenben 2, vagy 6 napi ingyen közmunkát szolgálni megerőltetésébe egyátalában nem kerül. Az ingyen közmunkát tehát, legalább most, még végkép megszüntetni nem lehet. De azért szükségtelennek, sőt károsnak tartanék, ha az útépítés országszerte kiválóan és főkép az ingyen közmunkára bízatnék, mert az országnak nagyon sok olyan része is van, hol az ingyen közmunkával utakat létesíteni nem lehet, és van sok olyan vidéke, hol a lakosság a készpénzbeli adózást is megbírja, sőt talán a kényszermunkánál szívesebben is teljesíti. A törvény tehát nem szabhat rendes kötelezettségeket az ország minden lakosaira. Nevezetesen a helyi körülményektől és helyhatóságok elhatározásától kell hogy függővé tegye annak eldöntését, hogy a lakosok ingyen közmunkával, készpénzadózással, vagy mindkettővel járuljanak az útépítéshez.Általában, mint már említettük, kizárólagosan ingyen közmunkával az utat fenntartani nem lehet, a még azon vidékeken is, hol az útfenntartás főleg ingyen közmunkával fog eszközöltetni, kell hogy a közmunkán fölül készpénz is álljon rendelkezésre ; mi azon kérdésre vezet, várjon ezen készpénzt az ingyen közmunka tartozás megváltásából vagy pedig a külön kivetett adóból kivánjuk-e fedeztetni. Eddig ele mindenkinek saját tetszésére bízatott, meg akarja-e a közmunka tartozást váltani vagy sem. Ez és azon körülmény, hogy az egyszer bejelentett megváltás fejében fizetendő ös- szegek pontosabban és szigorúbban megvetettek az illetőkön, mint a természetben leszolgálandó ingyen közmunka, azt eredményezték, hogy sokkal kevesebben váltották meg közmunkatartozásukat, mint amennyit a körülményekhez képest várni lehetett volna. Nevezetesen azon megyékben, hol az utak kisinálását a kőhiány gátolta, a legtöbben közmunkájukat meg nem váltották, de annak természetben való leszolgálására, miután ezésszerűbb munkát nekiek adni nem lehetett, nem is igen kényszerítettek. A helyhatóságoknak nem állott érdekükben oda törekedni, hogy minél többen váltsák meg közmunka tartozásukat, mert az utaik fenntartására szükséges készpénz összeget, az összesített országos építészeti alapból nyervén, s a hatóságok területén a megváltásból begyűlő pénzösszegeket nem maguk kezelvén, ezen bevételi tételnek nem szaporodása, hanem csökkentése állt érdekükben, mert a mi közmunka megváltatott, az országos építészeti alapot gazdagította, a meg nem váltott közmunkaerőt ellenben maguk saját czéljaikra használhatták fel. E rendszer mellett a begyűlő pénzösszeg mennyisége többé kevésbé a véletlentől függött, nem pedig a valóságos szükséglettől. Az utak építésére szükséges pénzösszeg egyik bevételi rovatát mindenesetre a közmunka megváltási pénzek képezhetik , de okvetlenül meg kell azon hatóságnak, mely a közmunkát kezeli, azon jogot is adni, hogy a szükséghez képest az ingyen közmunka bizonyos részének megváltására az illetéket kényszeríthesse, vagy a közmunkán kívül úti adót is vethessen ki és szedhessen be. A közmunkának jövőre miként való berendezéséről szólva, szükségkép meg kell említenünk egy, újabb időben többször említett mozzanatot. A közmunkának ugyanis Francziaországban újabban a helyi érdekű vasutak építésére történt felhasználását, sokan érvül hozzák fel a közmunka intézmény czélszerűsége mellett, és miután hazánk sok vidékén a kőutak létesítése oly rendkívüli nehézségekkel jár, a vidékeken a közmunkának továbbra való érvényben tartását, annak vasútépítésekre való ordításával látják indokolva. A Francziaországban Elsassban létesített olcsó vasutak kiállítási tőkéjéhez azonban a közmunkaerő nagyon kis mértékben járult. Hogy e tekintetben párhuzamot húzhassunk, meg kell röviden az ottani törvény szabványait említenünk. A községi útak fennartása Francziaországban máig is az 1836. évi törvény alapján, közmunkával történik. E czélra tartozik mindenki, különbség nélkül, évenként 3 munkanapot ingyen dolgozni. 1. Saját személye után, valamint minden munkaképes 18 - 60 éves férfi egyén után, legyen az utóbbi akár családtag, akár szolga. 2 Minden, bármi néven nevezendő fogatával. Mindamellett, hogy Francziaországban még nagyobb arányban követeltetik a közmunka, mint nálunk, a vasútakra fordított munkamenynyiség azoknak összes kiállítási költségeihez mégis aránylag felette csekély. Az elsassi vasutaknak kilométerje középszámítás szerint (a strassburg-wasseloni hagenau niederbronn és Schlestadt-Saint Marie aux Mines vonalak 90 kilométernyi hosszban) 112 frankba került a forgalmi eszközökkel (mozdonyok és kocsik) együtt. (300.000 ft mértföldenként.) A közmunkaerő által létesített munkáknak értéke a strassburg-barr-mutzig-wasseleni vonalon az egész kiállítási költségnek ezek 4 százalékát, a dagenau-niederbronni vonalon 5 százalékát, a schlestadt saint marie aux minesi vonalon pedig épen csak 8 százalékát képezik. A létesítési költség többi része a községek által önkényt felajánlott önmegadóztatás, a szükséges területek ingyen átengedése, a kormány közvetlen segedelmezése és végre az üzletet átvevő nagy vasúti társaságok befektetéseiből kerül ki. Ebből láthatni, hogy az ilyen helyi érdekű vasutak építésére is felhasználtatik a közmunka, de hogy ez távolról sincsen reája alapítva. A közmunkát tehát csak azért tartani jövőre is érvényben, mert amint azt francziaországi tapasztalás mutatja, vasutak építésére is fel lehet használni, téves eljárás lenne. Elsassban ezen helyi érdekű vasutak létesítése csak azért volt lehetséges, mert azok oly gazdag és oly nagy népességű vidékeken vezetnek keresztül, hogy néhány ilyen vasútnál a megye és községi érdekeltség önkénytes felajánlásképen a vasút összes létesítési költségeinek 40%-ét, s a legkedvezőtlenebb esetben 26%-át vállalta magára, így például a strassburgi vasút építéséhez a megye ...... . . 20%, a közmunka ....... 4%, a községek..........................................20%, az állam . .....................................10%, a szomszéd nagyvasúti társulat pedig 46% járult Előterjesztés© a magyar királyi igazságügyi miniszteriumnak, a törvénykezési rendtartás ügyében. Harmadik czim: Az eljárásról. (Folyt.) 97. §. Ha a fentebbi §. szerint a fél által igénybe vett halasztás folytán a kitűzött határnapon az ellenirat, válasz vagy viszonválasz a pertárban át nem adatnék, az illető fél köteles halasztási kérelmét még aznap külön jegyzőkönyvben az előbbiban meghatározott módon előterjeszteni. Ha az ellenfél a halasztásba bele nem egyezett ellenokait szintén még aznap jegyzőkönyvbe igtatja. A pertárnak köteles e jegyzőkönyvet azonnal a bíróság elé terjeszteni. A bíróság a halasztási kérelmet haladék nélkül intézze el, a ha ezt megtagadja, 8 napnál tovább nem terjedhet, s a naptár szerint meghatározandó határnapot tűzzön ki, a periratnak a pertárban leendő átadására. A halasztás megengedéséről a feleket értesíteni nem szükséges, a megtagadó végzés azonban mindkét félnek 24 óra alatt kézbesíttessék, és a pertárnoknak a percsomóhoz csatolás végett azonnal kiadassák. 98. §. Ezen kétszeri halasztásnál több halasztást a bíróság egyik félnek sem adhat. A feleknek azonban szabadságukban áll, a végirat és ellenvégirat kivételével bármely tekintetben egymásnak többszöri, s a törvényben megszabott határidőkön túl terjedő halasztásokat engedni, mi a percsomóban mindannyiszor feljegyeztessék. 99. §, ítélet alá terjesztés. Ha a periratok mind beadattak, a pertárnak tartozik a percsomót további ellátás végett a bíróságnak hivatalból 3 nap alatt előterjeszteni. 100. §. Ha valamelyik fél a periratok benyújtására szolgáló határnapon, ide nem értve a per felvételére kitűzött határnapot (87. §.), déli 12 óráig a pertárban meg nem jelenik, és periratát be nem adja, az ellenfélnek joga támad a percsomóban az ügynek ítélet alá terjesztését kérni. A pertárnak tartozik ez esetben a periratokat az igazolási kérelem beadására kitűzött határidő eltelte után a törvényszékhez bemutatni. Ha az egyik fél az ügynek ítélethozás alá terjesztését kérte, a pertárnok az elkésett periratot többé el nem fogadhatja. 101. §: A rendes pernek jegyzőkönyvi tárA 91. és köv. §§-ban megállapított szabálytól eltérőleg a feleknek szabadságukban áll abban : hv perirataikat bizonyos általuk tárgyalás ezen módja iránt létrejött egyezső jegyzőkönyvbe előlegesen beiktatan , a két fél, úgy a pertárnok aláírásával megerősítendk A felek kötelesek perirataikat az egyezségben kitűzött határnapok alatt jegyzőkönyvbe írni, különben a pertárnok hivatalból tartozik a per ítélethozás végett a törvényszékhez bemutatni, mely zárhatáridőt tűzend a per végbefejezésére. A per ezen mód szerinti tárgyalásánál bírósági halasztások nem kérhetők. , A pertárnok köteles a jegyzőkönyvben mindenik perirat megkezdésének és befejezésének napját aláírásával bizonyítani, és a jegyzőkönyv végén annak mellékleteit iratjegyzékben elősorolni. 102. §. Beavatkozás ideje. A sommás eljárásban beavatkozásnak nincs helye, rendes perekben azonban helye van mindaddig, míg az utolsó perirat vagy az ügynek'ité- é vlet alá terjesztése iránti kérelem (99., 100. §§) be nem adatott, illetőleg a percsomóban vagy jegyzőkönyvben elő nem terjesztetett. Ezentúl a beavatkozó jogait már csak külön per útján érvényesítheti. 103. §. Beavatkozási kereset. A beavatkozási keresetlevél csatolványaival együtt annyi példányban s felzettel nyújtandó be, mint ez a főkeresetre nézve rendeltetett. Az e.B. példány a főügy percsomójához csatoltatik. 104. §. Es tárgyalás. A beavatkozási kereset külön jegyzőkönyvben tárgyaltaik: a jegyzőkönyv legfelebb 8 nap alatt befejezendő. (Folytatása következik.) Magyar országos pénzügyminiszterem előterjesztése folytán a magyar éjszaki vasút számára királyi biztosul kapriorai Wodianer Albert királyi tanácsost nevezem ki, az e tekintetben szükséges további intézkedést nevezett miniszteremre bízván. Kult Schönbrunnban, 1867 dik évi sept. 22-én. Ferencz József s. k. Lónyay Menyhért s. k., m. kir. pénzügyminiszter. F. é. September 20-kán a balatonfüredi, tép-liczi, szliácsi és harkányi fürdő-, illetőleg nyári távirdai állomások ez idényre bezárattak. Bács-Bodrogmegyei Katymár községben az octóber 14 re eső országos vásár jelen évben ugyanazon hó 7-én fog megtartatni. Pest, 1867. sept. 27. A földmivelés-, ipar és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól. Baranyamegyei Ráczkozáron az octóber 14-re eső országos vásár jelen évben ugyanazon hó 17 én fog megtartatni. Pest, 1867. sept. 27. A földmivelés , ipar- és kerekedelmi m. kir. minisztériumtól. J. f f 1 11 gr.i . A brünni cs. k. helytartótanács Értesitése szerint a keleti marhavész folyó évizeptember 14-kéig a nikolsburgi járáshoz tartozó Tarnovicz helységre szorítkozott, hol a vész kiütésétől kezdve 9 udvarban 2 darab elhullott és 9 darab beteg marha lebunkóztatott. Más fertőztetett hely Morvaországban mindeddig nincsen. Pest, 1867. sept. 26. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól. A cs. s ap. kir. Felsége f. hó 8 án kelt legfelsőbb határozványával Wagner Károlyt, keszthelyi országos gazdasági intézeti tanárt, a selmeczi bányászati és erdészeti akadémiához valóságos tanárrá, királyi erdő-tanácsosi czimmel kinevezni méltóztatott. , A m. kir. pénzügyminiszter V főfémjelzői hivatal teendőit a pesti kir. fémjelzői hivatalra ruházta, mely ezentúl e czirnet is viselendő. A m. kir. pénzügyminiszter Grosschmidt Antal ideiglenes előadót Szigeten, és Szell Károly képviselőt és segédelőadót Nagy-Bányán, a marmagazénághoz bányatanácsosokká és előadókká nevezte ki. Budán, 1867. sept. 20 án. m . gy.,kir. Pérnzügyminiszter Bay Bertalan Sz .hir.nagyet’ je,Unlei Szabolcsmegye tiszteletbeli fejegzőjét, első osztályú m. kir. adófelügyelőnek nevezte ki. Budán, 1867. sept. 21 én. IV. Fejezet. Beavatkozás és szavatosság. Siva-tsilo®. (A „B. P. Ku-ból.) gyában inditott perben hozott sérelmes ítélet orvoslását eszközöltetni kéri. Daurer József a Kossuth-féle bankjegyek nyugtáinak saját bemutatott terve szerinti beváltását eszközöltetni kéri. Özv. Guggenberger József zemplén megyebeli Perbenyi községbeli lakos, az 1848-dik évi jun. 3-án kiállított 24 db kincstári kamatos utalvány tőkéjének kamataival együtt kifizettetését kéri. Schweiger Henrik az 1827-dik évben atyja által kötött bérlési szerződésből a diósgyőri uradalom ellen formált 36,932 ftra menő követelését kifizettetni kér. Turócz megye bizottságának néhány tagja a f. évi ápril 21 -én megtartott tisztújítást sérelmesnek panaszolván, orvosoltatást kér. Gyöngyös mezőváros közönsége a hatvanmiskolczi vasútvonalnak Gyöngyös - Püspökön keresztül vezettetését kéri. Elnök : Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Az elnöki előterjesztés után a ház nagy figyelme közt szól Lónyay Menyhért pénzügyi miniszter. A t. ház 1. évi július 1-én hozott határozata által azzal méltóztatott megbízni a minisztériumot, hogy a vasutak építésére nézve kölcsönt kössön. Van szerencsém jelenteni a t. háznak, hogy sikerült augustus 23-án egy 40 millió ftnyi ezüst kölcsönt — mely azonban 60 millióig kiterjeszthető — kötni, mégpedig, tekintve a jelen pénzügyi viszonyokat, elég kedvező feltételek mellett. Mielőtt szerencsém lenne a minisztérium nevében ezen tárgy iránt a törvényjavaslatot a t. ház asztalára letenni, felkérem a t. házat, méltóztassok egy 15 tagból álló bizottságot választani, melylyel a kölcsönre vonatkozó minden részletes adatokat és feltételeket közölvén, annak jelentésével együtt a kölcsön iránti javaslatot benyújthassam. A ház a pénzügyminiszter indítványát minden közbeszólás nélkül egyhangúlag elfogadta az indítványozott bizottmány 15 tagjának megválasztása a holnap délelőtti 11 órakor tartandó ülésre határoztatok , s minthogy a mai ülésnek tárgysorozata ezzel kimerittetett, elnök úr azt eloszlatá. Különfélék. Pest, sept. 30. ~iR ° “kk ” g, 1 Edét, mint értesülünk, ő Felkinevezni Jobban kamarahegedüsjévé méltóztatott Grün négyes concertjeiben közre fognak működni Bra h m s J. és RubinsteinTn leend ^ novembe r 10-12-ke körül A zsidó bűnbakra nézve kit apunk szerkesztője egyik utóbbi csikkében emzett levélt667 ^ bar‘nkfia szzánk intólevelében, úgy nyilatkozik, hogy az nem‘‘ember, hanem kecskebak. Igaza van a élt főrabbinak, hogy a zsidó népi késöbbi ’it *í" ben kecskebakot küldtek bfebSffi efére a sivatagba; de az első XL dón még az eipberáldozás nem volt m ’ fetve (mit például a fiát Izsáfiuill? g szülő Ábrahám esete is bizonyít) — °Z?nké‘ tónk tudomása szerint; embert küldöttek Stíllé megjegyzés, mint világosan, kin ** léte csak a zsidó nép „ősi, elér 5® Hogy , megjegyzi.