Pesti Napló, 1868. február (19. évfolyam, 5331–5355. szám)

1868-02-01 / 5331. szám

képes legyen. A küldöttség kérelmét ennek foly­tán örömmel teljesíti s az egyletet dicséretes törekvéseiben támogatni fogja. — Az „A 1 f ö 1 d“­ben olvassuk, hogy a Deák-párt lapjainak cziklárói majdnem mind­nyájan hivatalnokok voltak Bach és Schmer­ling alatt. Vájjon Deák Ferencz nem szolgált-e Bach bureaujában, s nem ő sugalmazta-e Schmer­­lingnek a februári alkotmányt ? Csodálatos, hogy ezt még nem fedezte fel az „Alföld “ E lap felelős szerkesztője Tiszti Károly ; úgy látszik, nagyon lelkiismeretes ember.­­­ Ugyancsak az „Alföldiben olvassuk, hogy Gyula Fehérvárott a baloldali elvű Török Dániel polgármesternek választatott. A tény igaz, de Török baloldaliságát most halljuk elő­ször. Legalább mint országgyűlési képviselő, min­idig a Deák párttal szavazott, s jelenleg is ahhoz tartja magát. A „Hírnök“ írja: A cultusminiszter az izraelita notabilitások gyűlését Pestre hívta egybe.­­Az „Esti Lap“ írja: A Bécs és Pest közti postaközlekedés kezelő személyzete febr. 1-től egészen a magyar minisztérium alá rendel­tetvén, a szükséges kiegészítések is megtétettek már, s a külső befolyás itt is végkép meg leend szüntetve. . .j nsdbfosná Yaoasol^leSBSSSSSB^S — K­r­a­s­s­ó m­egyé­r­ő­l az „Aradi Lapok“ egy levelet közölnek, mely szerint e megye tel­jesen abnormis állapotban van. E hó 22-én tartott bizottmányi gyűlésen számos tag megjelent ugyan, de a független birtokos osztályból csak­ néhány jelent meg, a többiek — elég feszül — visszavonulván az alkotmányos fogalmakkal alig bíró többség előtt. Az alispáni jelentésből ki­tűnt, hogy a megye erkölcsi, valamint törvény­kezési ügyei nem a legáldáosabb­ lábon álla­nak, a tisztviselők tevékenysége­ pedig elhall­gattatott. Demonstráltak továbbá a magyar nyelv ellen az által, hogy bárminemű magyarul tett kérdésre még olyannak is, ki a románt­­ nem érti, e nyelven adatott a válasz, még pedig Ma­­kay Sándor alispán buzgó példaadása mellett. A lugosi gymnasiumi választmány jelentése, mely a magyar nyelvnek szánt órákat kevesli, szó nélkül ad acta tétetett.­­ Az „Aradi Lapok“ szerkesztője felhívja az illetők figyelmét az ott nyilvánuló tendentiákra. A magyar mérnök-egyesület első, azaz vasút- és hídépítészeti szakosztálya f. évi febr. 4-én, esti 7 órakor az egylet helyiségében (Fe­rencz- József tél­, Diána-fürdő) tartandja e havi szakülését, mely alkalommal az első felolvasás és tudományos értekezlet fog tartatni.­­ A „M­agy­a­r kölcsönös biztosító bank“ alapító bizottmánya f. évi január 30-án ü­lést tartván, korelnökké Kende Kanut ország­­gyűlési képviselő urat, az intézet ideiglenes igaz­gatójának pedig az e téren általánosan ismert jeles szakképzettségű Kulisseky János urat, ki az erdélyi kölcsönös tűz- és jégkár ellen bizto­sító társaság ügyeit 22 éven át páratlan erély és­­ kitartással vezette, választotta meg, s az inté­zet felállítására és működésbe hozására kellő in­tézkedések megtételével bízta meg. A meg nem jelent alapító tagok pedig felszólíttatni határoz latták, hogy akadályoztatásuk esetében jövőre vagy megbízottak által képviseltessék magukat az üléseken, vagy az alapszabályok értelmében írásban adják be véleményüket az ottan előfor­duló s velők előlegesen közlendő tárgyakra néz­ve, különben a megjelentek mindig érvényesen fognak határozni. — A „Századun­k“ írja : Nagy szeren­csétlenség történt ma Pesten. Az Árpád gőzma­lom udvarán ugyanis egy kutat ástak, melynél a körülötte levő föld délután 3 órakor beomlott s a 11 dolgozó egyén közül hatot eltemetett, 5 az omlást észrevevén, megmenekült. A rögtön alkal­mazott segély által esti 5 óráig 3 életben kihúzatott, kik közül csak egy van fején teteme­sebben megsebesítve, de életveszély ennél sem forog fenn. Lejebb hatolva a négy munkás és egy pallér, kik azonnal a mentéshez hozzá fog­tak, egy ember kezére akadtak, mely egészen megmerevedett és hideg volt. Ez ember nyak­­szirtje egy nagy gerenda által van leszorítva, s egyéb része földdel és fadarabokkal eltemetve.­­ Kettő még mélyebben van földdel és fákkal elborítva. Ezt látva, a mentők arról győződtek meg, hogy a legnagyobb életveszélyeztetés mel­lett sem lehet az eltemetett holt­testeket rögtön kiásni. Az azonnal a helyszínen termett főkapi­tány erre rendszeres ásatást rendelt el, mely egy városi mérnök felügyelete alatt egész éjjel foly­­tattatik negyven ember által. A szerencsétlen­ség constatálása a helyszínen megtörtént, s a fenyítő törvényszéket azonnal értesítik a szük­séges vizsgálat megtétele végett. — A „Posta Közlönyéből a következőket veszszük át: Gervay, magyarországi főigazgató Bécsben tartózkodik, hogy a Lajthán túli keresk. miniszterrel a postaügy tettleges elkülönítése fe­löl értekezzék, s ennek következtében biztos kilátásba van helyezve, hogy az egymás közt létesített, erre vonatkozó határozatok febr. hóban életben fognak lépni. Magától értetődik, hogy ezennel a horvát és slavon postaügy, mely ed­dig osztrák kezelés alatt volt, a magyar kor­mány keze alá kerülend. — A Pest és Bécs közti mozgó postahivatal kezelését f. é. febr. 1-től ma­gyar postatisztek fogják átvenni, mely tiszti sze­mélyzet közvetlenül a m. k. keresk. minisztérium alá rendeltetett. A postai értekezlet, melynek főczélja egy országos postai segélyző- és nyug­­dijj egyh­t alakítása — f. évi martius 24-én Pesten fog megtartatni. — Megjelent a „1848“ első füzete, szerkesz­ti Told­y István. E füzet változatos tartalma következő: Nem kell táblabiró poli­tika T­­­oldi Istvántól ;Promemoria a prí­másnak Eötvös báróhoz intézett levelére. B e z e-j r­édj S. kath. paptól; egy kis czikk népnevelé­­sünk ügyében; ismét egy czikk a szerkesztőtől. Tározójában két nagyobb mű kezdete: A falu lelkésze, regény, írta Abbé xxx, (a „maudit“ szerzője) és amerikai élet (Paris en Ame­­rique) Laboulaytól, ez utóbbi az újabb franczia irodalom legjelesebb termékei közül való. — A Budapesti Hajósegylet bárrendező bi­zottmánya sajnosan tapasztalta, hogy az általa posta útján szétküldött meghívások tetemes ré­sze rendeltetések helyére meg nem érkeztek, mi­nélfogva felszólítja mindazokat, kik állásuknál fogva ezen meghívásra igényt tarthatnak, ne terheltessenek e tárgyban a bálbizottmányhoz fordulni. Irodája nyitva van február 1-től fog­va reggel 10—12, délután 3 —5 óráig az „An­gol királyné“ fogadóban 1. emelet 9 ik szám. A B. P. H. E. bálrendező-bizottmánya. — Magyar jelzálog és váltóbank Pozsonyban. A nm. m. kir. kereskedelmi minisztériumnak r. évi 199. sz. a. kelt kegyes értesitvénye alapján, kötelességének tartja az igazgatóság a résztvevő közönséget értesíteni, miszerint a P­ozsonyban székelő „Magyar jelzá­log- és váltóbank“ alapszabályai csekély módo­sitással a cs. apostoli kir. Felsége által f. é. jan. 10-kén szentesittettek. Pozsony, 1868. január havában. Az igazgatóság.­­— A kecskeméti reform, jogakadémiában az 1867 — 68. iskolai év első felét illető magán­vizs­gák febr. 15-kétől 19-kéig fognak tartatni. Mirel a nagymit. cultusminiszterium által félévenkénti magánvizsga letételére utasított egyének, maguk miheztartása végett, ezennel hivatalosan értesit­­tetnek. A jogakadémiai igazgatóság. — A bajai izr. templomban e hó 26-án épületes ünnepély tartatott Az egyen­­jogúsítási törvény kihirdetését ugyanis a lelkes bajai zsidók arra használták fel, hogy a haza iránti lelkesedésüknek és hűséges ragaszkodá­suknak kifejezést adjanak. Érzelmeik tolmá­csául az országszerte tisztelt Lő­w Lipót, sze­gedi főrabbit hívták meg, a­ki ékesszóló beszéde által fényesen megoldotta feladatát. Az ily ünne­pélyek kiválóan alkalmasak arra, hogy a köl­csönös közeledést az ezentúl egyenjogosított ele­mek között előkészítsék. Löw Lipót hatásos fel­lépése ez irányban kétségtelenül dús hálát érde­mel. A szónokot az ünnepély estéjén fáklyásze­nével tisztelték meg a bajaiak. — Kalocsán is volt egyenjogosítási ünnepély, a szónok ismét Löw Lipót volt, a­kit mind a kalocsai, mind a bajai kaszinó dísztagjának választott.­­ A szr. leányár­vaház javára rende­zendő tánczvigalom bizottsága a t. közönséget értesíti, miszerint az eddig február 11-ére kitű­zött tánczvigalom az „Európa“ szálloda termei­ben febr. 8-dikán fog tartatni. Jegyek bálvány­­utcza 9. sz. a. febr. 5—8-káig délelőtt 9—12, dél­után 2—5 óráig szolgáltatnák ki. A „P. Napló“ társszigényei B­é­c­s, január 11. A magyar delegá­­tiónak ma két órakor tartott ülésében fel­olvastatott a minisztériumnak Kerkápolyi és Ghiczy interpellációjára adott válasza. A czim kérdésére vonatkozólag azt mondja a válasz, hogy a „birodalmi miniszter“ és „birodalmi minisztérium“ czime egy­szerűen használtatott, és e czim szerinte egyértelmű e szavakkal : „a monarchia mind­két részére nézve közös.“ A minisz­térium óvást tesz válaszában azon felte­vés ellen, mintha ez­által hatáskörének bár­minemű bővítését czélozta volna. A közös minisztérium szervezésére nézve ki­nyilatkoztatja, hogy a közös minisztérium maga szerint is igyekezett a maga számára magyar férfiakat megnyerni, hogy a de­­legációval közvetlen érintkezésbe léphes­sen, mi azonban eddig nem sikerült. A hadügyminisztériumra vonatkozólag azon­ban a XII. törvényc­ikk 9., 10., 1­4­., 15. és 40. pontjára hivatkozik a közös minisz­térium, mely kinyilatkoztatja, hogy a véd­­rendszer rendezésére vonatkozó joga a magyar törvényhozásnak meg nem rövi­­díttethetik. Kerkápolyi kinyilatkoztatja, hogy megnyugszik a válaszban. Ghiczy legközelebb ígérkezik ez iránt nyilatkoz­­ óesti áru- és érték­tőzsde, január 30-án. -----.—r-Raboni ár­ok BécsBBörze, január 31 én. Vasúti közlekedés: Czegléd „ 9 , Szolnok „10 , Arad érk. 4 Arad ind. 10 t ,Szolnok „ 4 Czegléd érk. 5 , Pest érk. 8 34 42 40 P­regg­» d. e. n . „ d. a. t. 5 p d. e. 30 , 31 40 d. a. este este Kalauz. Állatgyógyintézlet, országút, füvészkert mellett, Eszterházy képtár: nyitva va­sárnap, szerdán és pénte­ken. Állandó műtárlat: Fel-Duup­­sor, Diána-fürdő. Képzőművészeti társulat ki­állítása: Akadémia épület. Első magyar ált. bizt. társu­lat : Uj-tér 3. sz. Első magyar iparbank : váczi utcza 20. az I­gazságügyminiszteriumDeák u. 14. BZ. „Haza“ életbiztosító bank Deák u. 5. sz. Magyar Földhitelintézet: Két sas utcza. Magyar Földhitelbank: Er­­zsébet tér. Gőzfürdők: Tarcsai-féle ke­reszt u. 30. sz. a 3 a Diana­­fürdőben Fel-Dunasoron. Népbank: Trattner-Károlyi­ház úri utcsában. Takarékpénztár: Reáliskola utcza. a 85. Óra a 86. n 87n rte-zai 86 : 9 V 87 »> ; n 88n bácskai84 »> n 85 ti fehérvári 84 V) l t w . 86n n 86n 87 ti pesti 84r r, v p, fn 85r n 86 fj r~ 87n Kivitelre való bűz« vmázsájs Kétszeres Rozs 78—80 m­s . Árpa, serfőzésre való „ 88—~70 fontos IgSab 15—47 „ . Kukoricca, bánsági. Bab . . . . . Köles . . .­­káposztarepeze . Bá­sán­ ,1— ■ | d0f58$71137ffMf ifODlltm 8 g| Időjárás : derült - Dnoaviz-állás i 6' 4" 0 felett. -líévm/ró : — */»* * Lég­súly­mérő :­­8' 11" ja. ausztr. m. 6.——d­u 8.20—6.40 65—6.75 90—7.— 65— 6.76 90—7.— 10—7.20 -----6.­ 20-6.4' 05-6.15 25-6 45 .6—6.80 15-7.25 -----6 1( 20- 6.40 66— 6.75 10—7.20 65—5.96 6.5 6. 6. 6. 7 6 6 6 7. 5 .55—4.65 .70—3.10 .50—2 65 .78—1.80 .40—5.60 .10—3.20 .87 ■/. .­­.75— . Magyar értékpapírok árkerete. Pesti kereskedelmi bank. Budai keresk. s iparbank pesti iparbank Magy. át. hitelbank biz. . Pesti takarékpénztár. Budai . Ó -Budai - pesti hengermalom . Pannónia gőzmalom . Első budapesti gőzmalom. Budai gyirtelep ..­­ . Gon-,­ordia gőzmalom. Budai király-gőzmalom Pesti Victoria gőzmalom . Szegedi gőzmalom 1? magyar szeszfinomitó Uj-Pesti szeszfinomitó Magyar bizt. társulat Pannónia viszonbizt. . Pesti biztositó intézet . „Haza“ életbiztosító bank. Magyar északi vasút Pesti közúti vaspálya B--Murányi bánya Mátrai bányarészek . Kereskedelmi épület . Budapesti lánczhid . F­elsőbba. ker. Alagút ............................ 6­/,% m. földk­. záloglev. A pesti két. bank záloglev. Adva 680.­ 203 — 223 — 75 — 1400.— 436 — 70 — Tartva 690 203 226 78.50 440 1675 —159*5. 1960.—1975 -­ 820.— 825. 450.— 453.— 1 880.— 885.— 670.— 575. -330.— 340.— 1­700 — 710­­663 — 56­__1 600.— 605. — 1 665.— 658.— 250.-256.— 230.— 240.— 195.— 196.— 1­74.76 75.— 442.— 445.— 3400 3500.-10.— 11. -390 •— 400.-1-383__ 386.— • 90.— 91.50 76.— 77.— 91.60 92 — 96 60 97.— Közadósság. 5*/0 nemzeti kölcsön „ apr. oct. h. . 5Vo metalliques máj.—nov. kamat . 4 V °/ * 's 'o n ... 1839-ki sorsjegy, teljen . „ „ ötödrész 1864-ki „ ... 1880-ki „ teljes „ „ ötödrész . 1864-ki „ 100 írttal Földtehermentesitési kötv. magyarországi bánsági . . a.® .¥*J erdélyi horvát . , Részvények. Bankrészvény Hitelintézet . . Alsó-auszt. esc. bana Északi vasút (osztrák) , Állam „ .... Déli „ . . . . Tiszai „ .... Magyar északi vasút Dun­agőzhajózás Lloyd ... Bécsi zálogkölcsön int. Pesti lánczhid . . Záloglevelek. Nemz. bank ez. é. kis. „ „ o. é. kis. M. Földhitelint. . Magyar jövedékjegyek 5% 5% f Adva Tartva 1165 90 66.10 1 65.90 66.10 56 80 57__ 58.10 58.31, 50 75 51.26 169 25159 75 159 —159.50 74.— 74 50 . 84 5084 70 93 — 93 50 78 90 79 10 69.30 70 5­­­69.50 70.— 63.75 64 25 69.— 70 673.—074 -186 40186 60 ,632 —635__ 1712 1716 244 60244 80 164.25164 50 147.­147 50 70 — 74 — 486.—488 - -182-185 -128 25128.75 380. —386.— 97.90 98.10 93 30 93 50 91.25 91 75­­.p.­Elsőbbségi kötvények Államvaspálya „ 1867-ki soroz. 3 V., déli vasút 6°/ u '0 p Tiszai vasút Magyar északi vasút. Dunagőzhajózási . Pesti lánczhid Sorsjegyek. Hitelintézeti Dunagőzhajózási Trieszi . Budai . • Eszterházy herez Salm Pálffy . • • Clary . • St. Genois ■ Windisehgratz Waldstein Keglevich Váltók (3 hó) Augsb. 100 dém­. ft. Frankfurt 100 dém­. fzt. London 10 f. szerl. Páris 100 fres. Vert pénz. Cs. arany Korona .... Napoleonsdor Orosz imperiale . Ezüst « . . . 100 100 100 40 10 40 40 40 40 20 20 10 frtos. 3V, 3 3 Adva 123775 117.90 99.25 210.50 95.— »29 53 „92----118 50 25 50 120 — 29 75 24.85 28 50 25.25 17.60 19.50 14 60 100.­ 100.10 120.20 47 75 5.73 9.587, 9.90 118.— 97 — 130 93. 120.50 26.50 30.25 25.26 29.­­ 25.75 18.— 20 — 16.­100 30 100.40 120.40 47 30 5.74 9.59'­, 9 95 118.60 Bécs . Pozsony Érsekujvár Pest . Czegléd Temesvár Baziás Baziás Temesvár 8 9 2 7 31 14 65 47 este. d. u. este. N­yorsvon.atosc. Pest—Bécs. Bécs—Pest. Mindennap r. 7 ó. 34 p. Mindennap d.u.2 é. 30 p Pest—Baziás. Szeged—Pest. Hétfő, pánt. e. 9 ó. 45 p.­­ Kedd. szomb. r. 2 é. 16 p. Bécs—Baziás. ind. 7 ó. 23 p. regg. 8 ó. — p. este. „ 10 „ 24 „ „ 10 „ 51 „ „ 1­1 „ 46 „ d. u. 1 „ 61 „ regg. & 6 „ 19 „ d. u. , 7 „ 54 „ este. • 12 „ 12 „ éjjel „ 3 „ 66 „ reg. érk. 9 „ 10 Baziás ind. 6 é. 65 p. d. n. „ 10 „ 40 „ éjj. „ 2 „ 26 „ „ „ 6 „ 35 „ reg. 6 9 „ 65 „ regg. 9 3 „ 52 „ d. n. 1 4 „ 33 „ d. n. 3 6 „ 36 „ este 6 Buda—Kanizsa. Buda ind. 6 é. 35 p. regg. 6 é. 20 p. este, Sz.-Fehérvár „8„50„ „ 9„6„„ Kanizsa érk. 1 „ 60 „ d. n. 6 Kanizsa—Buda. Kanizsa ind. 1 6. 22 p. d. n. 9 37.-Fehérvár „ 5 „ 56 „ „ 6 Buda érk. 7 „ 68 „ este. 8 Buda—Bécs Buda ind. 66.35 p. reg. , d. e. Jaszenováig.­­Bécs. 7­6. 26 p. regg. 12 „ 63 „ d. u. Czegléd „ Pest „ Érsekujvár „ Pozsony „ Bécsbe érk. 30 „ 57 este. éjjel. regg. regg-Pest—Kassa Pest ind. 6­6. 31 p. regg. Czegléd „ 9 „ 4» „ „ Szolnok „ 10 „ 57 „ d. e­­.Ladány„ 1 „ 33 „ d. u. Debrecz. „ 3 „ 6 „ d. n. Miskolcz „ 7 „ 24 „ este Kassa érk. 9 „ 56 Kassa—Pest Kassa ind. 5 6. 12 p. reg Miskolcz „ 7 „ ^ Debreczen „ 12 „ 19 „ d. u. P.Ladány „ 1 „ 67 Szolnok „ 4 „ 43 Czegléd érk. 5 „ 47 „ este Pest érk. 8 „ 40 „ este Pest—N.-Várad Pest ind. 6 6. 31 p. regg Czegléd „ 9 „ 49 P.Ladány „ 2 „ 6 N.-Várad érk. 4 „ 31 „ N.-Várad—Pest N.-Várad 10­6. 27 p. d. e. P.Ladány érk. 2 „ 58 „ d. n. Czegléd „ 5 „ 37 „ este Pest érk. 8 „ 40 este Sz.-F.-vár „ 10„ — „ d.e. Uj-Szőny „ 2 „ 20 „ reg. Bécs érk. 8 „ 17 „ este 6. —­ p. este „ 45 „ reg. . 12 „ d. Bécs—Buda .Bécs ind. 76.46 p. reg. Uj-Szőny . 2 „ 10 „ d.Ju' Sz.-F.-var „ 6 „ 65 „ este Buda érk. 7 „ 68 „ -I­ T—sa. 1 -­ d.n. d. n. m­. Szapári Gyula a 29-es bizottmány meg­választását indítványozza , mit holnap délre tűzetik ki. P­á­r­i­s, január 31. (délután.) A kölcsönnek háromnegyed részénél több már fedezve van. A hátralevő részre néz­ve kedvező ajánlatok tétettek. P­á­r­i­s, jan. 31. (éjjel.) Mondják, hogy a magyar kölcsön egész összege aláíratott, s csak a Magyarországon aláírt összeg számát várják, mielőtt az itteni aláírás eredményét kihirdetnék. F­­­e­r­e­n­c, jan. 31. Rómából jövő hírek szerint Rómában az erődítési mun­kálatokat siettetik. Az iránt is adatott ki rendelet, hogy a vati­án kertjei körüli erődítésekkel is siessenek. A rendőrség megkettőztetett, hogy a Tiber­is átkelő­helye felett Orte és Bassano közt szigo­rúan őrködjék. Színház. „K­á­t­a­y M­i­h­á­l­y,“ ez czíme Thaly Elek és Jósika Kálmán legújabb drámá­jának, mely tegnap került színre a budai desz­kákon. Az egyesült szerzők ez újabb műve nem sikerült úgy, mint melylyel bemutatták magu­kat pár hóval ez­előtt. A hős jelleméből hiány­zik a compositió, hiányzik az egység ; nagyra­­vágyásból löki el magától fiatal nejét, s nagyra­­vágyásához egy más asszony miatt lesz hitelen­­né, a­nélkül, hogy e változások és átmenetek a megfelelő cselekmény által illustráltatnának. Hogy a mű egészben véve még­sem unalmas, azt annak kell tulajdonítanunk, hogy a tárgyul használt udvari cselhányás elég ügyesen van bonyolítva. A szereplők közül Molnár tűnt ki, a­mennyiben a hős zilált jellemét jól színe­zett játékkal és helyes számítással lehetőleg együtt tartotta. Kocsisovszky Borcsa sem hang­gal, sem pathossal nem, de annál több sentimen­tális énekléssel győzte szerepét Császárné plas­­ticája kifogás alá esik, szavalata kevésbé. Vár­­hidi gonddal játszott, s végre Jászai Mari kis szerepében annyi tehetséget tanúsított , hogy szorgalmának szép jövőt jósolhatunk. Szerzőket több ízben hívta a közönség, de nem jelentek meg. KÜLFÖLD. Poroszország. A porosz alsóházban az ínséges tartományok érdekében nevezetes indítványt tett a baloldal. Ez indítvány lényege az, hogy az elégtelen ma­gánsegélyt államsegélyezés útján igyekezzék a kormány pótolni. A­miről a lapok korábban annyit írtak, hogy ugyanis a heverő államkincs­ből veer­dő tíz millió tallér fordíttassék az ínség elhárítására, legközelebb érdemlegesen szóba fog hozatni a képviselőházban, miután a königs­­bergi iparos egylet e tárgyban kérvénynyel já­rult az országgyűléshez. A berlini kamaratörvényszék Twesten peré­ben enyhítőbb ítéletet hozott, mint az első bíró­ság, és kijelentette, hogy a szólásszabadság tár­gyában a képviselőház által kifejtett nézetet vallja magáénak, mely szerint az alkotmány 84-ik czikkelye semminemű értelmezés által nem fordítható a szólásszabadság ellen. A szabadelvű porosz lapok helyeslik e nyilatkozatot, de be­látják , hogy azzal még a kérdés nincs el­döntve. A képviselőház Lasker declaratiója ál­tal akarja biztosítani a szólásszabadságot, az urak háza e tárgyban külön országgyűlési tör­vényszéket kíván szerveztetni, melynek regé­nyes formáit a szabadelvűek gúnyolják, a leg­felsőbb törvényszék az alkotmány 84 ik czikke­lye dac­ára jogilag igazolhatónak találja, ha az országgyűlési tagok az országgyűlésen tett nyi­latkozataikért felelősségre vonatnak, az alsóbb bíróságok egyenesen kijelentik, hogy a legfel­sőbb törvényszék ezen felfogása ellenkezik az alkotmány betűjével és szellemével — Íme, kör­­vonalaztuk a porosz pártok felfogását a szólás­­szabadságról. Annyi bizonyos, hogy az e tárgy­ban vett zaj csak úgy fog lecsillapodni, ha akár nyilván elfogadja a kormány az alsóház állás­pontját az által, hogy Lasker declaratióját ma­gáévá teszi, s az urak házán is keresztül viszi, akár hallgatag a képviselőház felfogásához já­rul, eltiltván a törvényszékeket az országgyűlési tagok illetéktelen üldözésétől. A porosz közvé­lemény helyesen tenné, ha erre fordítaná figyel­mét, s nem gúnyolódnék a franczia szólássza­badság felett, mert bizony aligha jobb az álla­pota, mint a franczia szólásszabadságé. f­­rancis«or»x Art. (La Gueronniere levele a saj­tóper ügyében.) A Senator úr egy hosz­­szabb levelet intézett a „France“ főszerkesztő­jéhez, melyet kivonatban adunk . Olvasom az ön és társai ellen kimondott ítéletet, a­mely sze­rint önök az alkotmány XLII. czikkelyének megsértéséért 1000 frank bírság fizetésében ma­­rasztaltattak el. Miután a tárgyalás alatt nevem többször elő­fordult, természetesnek fogja ön találni, misze­rint ez ügy körüli nézeteimet nyilvánítani szük­ségesnek tartom. Meg van-e oldva azon nehéz kérdés, melyet a kormány eme sajtó­ügy által felszínre hozott ? Őszintén szólva, nem hiszem. Tíz lap ítéltetett el, azonban egyetlen oly íté­let nincs, mely tiszta, határozott lenne. Végig tekintve ez Ítéletek sorozatán, csakis egy jogi és egy valódi indokot találunk. A jogi alapot a 41-ik §. képezi. Ezután a levél írója egyenként hozza fel az elítélt lapokat , különösen felemlíti a „Jour­nal de Paris“-t, a „L’ Uniont,“ a „l’ Opinion Na­­tionalet“­s végre ekként nyilatkozik . A tíz elítélt hírlapra nézve az csak egy kis baleset, de a kormányra nézve hiba. Minden észszerű és mérsékelt szellemek sajnálkoznak fe­lette, csak az ellenséges szenvdélyek tudnának ezen örülni. Szerintem csak egy módon lehetne ezt még jóvá tenni, s ez az, hogy a kormány a sajtó­törvény elé tegyen egy külön czikkelyt, mely a kérdést egyik vagy másik irányban vág­ja szét. — La Gueronniére. Távirati tudósítások. — Z­á g­r­á­b, jan. 30. A mai tartománygyű­­lésen a Pestre menendő országos küldöttség lett megválasztva, melynek tagjai : Bedekovics, Vu­­kanovics, Pejacsevich László gróf, Zivkovics, Zavics, Vukovic, Bataciarini és Berlics. Pótta­­gok : Kraljevics és Herdenbach. A legközelebbi ülés bizonytalan. — München, jan. 30. A bajor párt legelő­kelőbb tagjai által ma estére összehívott gyűlés­ben, hallomás szerint, Schrenk államtanácsos fog jelöltül a vámparlamentbe javaslatba hozatni. — P­á­r i­s, jan. 31. Thiers a vitatkozás és a sajtó szabadsága mellett szól, s így végzi beszé­dét : A kormány őszinte szabad engedményeket tegyen, s a határozó pillanatot el ne szalaszsza. Picard védi a sajtó-törvényjavaslatot. A „France“ jelenti, hogy Moustier a Pius­­rend nagy ker­esztjét nyerte. A „Patrie“ jelentése szerint Civita-Vecchiából érkezett levelek sejtetik, hogy a Failly alatt levő megszálló-hadtest második része visszatérend, s csak Dumont hadosztálya marad Civita-Vec­­chiában. — Stuttgart, jan. 31. A kamara a ka­tonai törvényt 50 szavazattal 40 ellenében elfo­gadta. — P­á­r­i­s, jan. 30. (Törvényhozó test­ülése.) Thiers mondja, a sajtószabadság nélkülözhetlen egy szabadelvűleg kormányozott államban. A sajtószabadság ép oly jogosult, mint a gondolat­szabadság, a­mi pedig az ember elvitázhatatlan joga. A sajtó a gondolatnak hatalmas és félelmes eszköze, és ezért azt szabályozni kell. (Ezen beszédből lapunk kimerítő kivonatot fog hozni.) Esti posta. — A svájczi „Bund“ párisi levelezője igen ér­dekes dolgokat beszél a porosz-franczia-olasz szetségről. A mily mértékben magukon hordják e hírek a regényesség jellegét, oly mértékben ta­s­zulságul szolgálnak arra,hogy mily izgatott lehet a párisi hangulat, mely e híreket megtermette. Halljuk ez újdonságokat. Franczia és Poroszor­szág kötelezték magukat. Victor Emanuelt min­den legitim és forradalmi zavarok ellenében megvédeni. Ezért Poroszoszágnak jogában állna, hogy a prágai béke értelmezésében szabadab­ban járjon el, nevezetesen, hogy a Majna vona­lon túl fekvő tartományokra is kiterjesztené figyelmét és legközelebb Baden nagyherczeg­ség bekeblezésével foglalatoskodhatnék. Fran­­cziaország a luxemburgi nagyherczegség elsa­játítása által nyerne elnéző méltánylatáért jutal­mát. A levelező mindezeket olyan dolgoknak tartja, melyek az európai békét a legtávolabb­ról sem veszélyeztethetik.­­ A napról napra növekedő poroszországi ínség láttára a „Democratische Correspondenz“ fájdalmasan jajdul fel és azt panaszolja, hogy az együtt levő országgyűlésnek mindenre marad ideje, csak arra nem­, hogy ezreket mentsen meg az ínségből és nyomorból.­­ A bécsi clericalis lapok örömmel utalnak a porosz király minapi nyilatkozatára a pápa világi hatalma tárgyában. Az egésznek oly szí­ne van, mintha az ausztriai katholikusoknak iri­gyelniük kellene a porosz király által annyira kiemelt paritást. A független bécsi lapok ezen bőre eljárás ellenében kijelentik, hogy hajlan­dók a concordatum oly megváltoztatását sürget­ni, mely szerint a kath. egyház ugyanazon jo­gokban részesüljön, melyeket Poroszországban élvez.­­ A „kölni lap“ tegnapi számában egy jó darab üres hely volt látható, mely a gondos „cen­­sura“ kézjegyének látszott lenni. Alai szá­mában érzelgős hangon elmondja a nevezett lap, hogy min akadt meg a censura; a bécsi új „Presse“ Werther porosz követről való egy nyi­latkozatát tartotta vészthozónak és eltávolítását kieszközölte. A kölni lap megemlékezik arról, hogy Magyarországban már esküdtszékek szél­ Nyilt-tér. A bécsi „Neue freue Presse“ czímű­ lapban követ­kező czikk olvasható. Ha az ipar érdekében olvasóin­kat időnkint az első c­égekre figyelmeztetjük, úgy gyártmányaik jósága és szépségére , mint azoknak rendkívüli olcsóságukra, akkor kénytelenek vagyunk első­sorban is azon különös szolgálatokra utalni, me­lyeket Fogl­­ az általánosan legjobbnak ismert vá­­szonneműekgyára (Kämm­erstrasse Nr. 27 „zum Erz­herzog Karn“,) és ennek fiókraktára (Kärnt­erring Nr. 1. Bécsben kiérdemelt. Mind aki előtt eléggé is­meretes, mily roszul állott a fehérruha elkészítése Ausztriában, és eltekintve attól, hogy a varrást drá­gán kellett megfizetni, ritkán tarthatott valaki igény­t arra, hogy hozzá illő inget hord ; mily gyakran láttuk, hogy urak, kik jól és csinosan voltak öltözködve, minden szabást nélkülöző és ízléstelen ingeket hord­­tak. Mind­ezen hiányok Fogl­­. úr férfiak, nők és gyer­mekek részére készítő vászonneműt k g­­ára által oly módon vannak megszüntetve, hogy az itten behozott mód szerint egészen új rendszer mellett a formátlan ingek készítése a lehetlen­ségek közé tartozik. Bizo­nyára nem tévedünk, midőn azt állítjuk, hogy Ausz­triában második hasonló gyár nem létezik, a­hol nagy mennyiségű ame­ikai varrógép­­en kívül nem jel­e­­téktelen számú kézimunkásnők, felügyelőnők, műveze­tők stb. is foglalkoznak. Megi­mlítjük még azt is, hogy Fogl E­ ur 200 munkásnő­n felül foglalkoztat, könnyen felfogható, hogy Fogl E ur készítmén­yivel mily nagy kelendőséget ért el Az ő fehér ruhái nemcsak ügynö­kei által vannak képviselve külföldi piaczokon, hanem gyakorlati beosztása által több fiókraktárak által is van a t.­ez. közönség kényelméről gondoskodva, hogy mindenki te­jhez illő és bámulatos olcsó áron mé­g oly csekély szükségletet is bevásárolhasson, vagy vidékről a nyakbőségnek tudtul adása mellett megrendelhessen. Egy c­ekély része a vidéki t. cz. közönségnek még bi­zonyos ellenszenvvel viseltetik a kész fehérruhák iránt, ennek­­ grőzésére Fogl E. úr kötelességévé­­tette, úgy árjegyzékében, valamint rendes hírlapi jelentéseibe­n a testhez illő és jó fehérneműkről biztosítani a t. c . kö­zönséget, úgy hogy minden ki nem elégített egré­­ a vásárolt vagy levél által megrendelt fehérneműt visz­em aadhatja vagy visszaküldheti. Ha meggondoljuk, hogy mily hosszú időre volt szüksége egy családnak, m­ig egy kiházasi­tás stb. elkészítetett,—ez és még egyéb, mint családi teher mó­d egészen megszűnik, mi­óta Fogl E. ur fehérneműgyára Bécsben a ki­házad­­ási készletet A-tól Z-ig nyolcz nap alatt való elkészítésre elfogad, ezek mindenféle ármagassá­gig teljesen össze­­á­llttatnak Fogl E. urat illeti e­gyedül az érde­m, hogy ezen iparágat előbbi j­elentéktelenségéből egy biztosí­tott kereskedelmi czikké emelte, a­mennyiben néhány részletes utánzója módszerének rendszer hiánya miatt versenyzőül nem tekinthető. Megemlítjük még, hogy Fogl E.­nn fehérnemű gyára (főraktár Kä­ntnerstrasse Nr. 27 ,zum Erzherzog Karl“) Bécsben kiállításoknál egyes egyedül a l­emagasb ju­talommal és pe ig ezüst éremmel tüntettetett ki, vala­mint hogy majd minden a kiállításra érkezett fehérru­­haczikk ő Felsége Carolina Augusta császárai) és Fe­rencz Károly főherczeg ur által megvásároltatott, nem marad egyéb megemliteni, mint hogy minden a cs. kir. ts­zti-egyenruha-felü­gyelőség üzleti vezetésével megbí­zott cs. kir. tiszt uraknak határtalan hitele van, mely előny az activitásban levő minden kir. hivatalnok ur­nak is megadatik. nen sajtóügyen, xesen, és elszomorod­ik azon, hogy a mivelt Poroszország e tekintetben any­­nyira elmaradt. — A dán landsthing véglegesen elfogadta a nyugatindiai szigetek eladására vonatkozó szer­ződéseket. — Bajorországban a választások a vámparla­ment részére már megindultak, Münchenben Kestner gyáros és Schrenk felsőházi tag léptek fel mint jelöltek.­­ Mint az új „Presse“ értesül, a „birodalmi“ minisztérium nem igényel magának több hatal­mat, mint a­mennyit számára az illető törvények fenntartottak ; a „birodalmi“ elnevezést ép­­oly kevéssé találják helytelennek, mint„ aggodalom­keltőnek, és azért nem érzik magukat indit­atva ez elnevezést elmellőzni. Nemzeti szinháZ. Febr. 1 jére van kitűzve: „A fekete dominó.“ Vig opera 3 felv. Budai népszínház. Febr. 1-jére van kitűzve : Uj nagy vig operette először : Zaytstól. „Aboissy boszorkány.“ 3 felvonásban. A n­eszt áru-börze hivatalos árjegyzéke. Jan. 30-kan. Vízállás. Pesten, jan. 31. . . Pozsonyban, jan. 31. . . 6' 1"0 felett. . 4' 8"n­ n Máramaros-Sziget, jan.30. 1' 10"n n Sz.-Németiben, jan. 30. . 4' 2"n n Tokajban, jan. 30. . . 13' 11"n r) Felelíts szerkesztő: B­rementi Zsigmond. Súly­pont szerint. I bog­alant az Alsó ausztriai mérő szei­nt' 1 g­maffasb o. é. Búza, bánsági ■ 86—87 6 76 7 10 „ bánsági . . . 88—81­ -­7 20 7 80 tiszai uj . 811—87 6 75 7 10 „ tiszai uj . , 88—89­­7 20 7 301 fehérvári uj . 83—85 5 95 6 55 „ pesti vidék uj . 83—85 6 90 6 55 „ pesti videk uj . Kéteseres ...­­86-88 6 75 7 805­­— — Rozs uj........................ 78—80 1 55 4 66 Árpa versezésre 68—70 2 85 3 10 „ táplálékra 68-70 8 6­­ 2 80 Zab, uj........................ „ bánáti 6 45—47 1 78 1 80 Kukoricza báns&fi ”— —— „ bánsági uj .— — — Bab, uj . . . .— 5 75 5 80 Köles...............................— 3 10 3 20 Káposztás repcső .— 5 81— Répcző, bánsági— 6 75

Next